OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ÉPÍTŐ PROGRAM TANMENET

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ÉPÍTŐ PROGRAM TANMENET Az egyes tanórákra szánható idő: 1-vagy 2 tanóra, attól függően, hogy a programot 1 vagy másfél év alatt kívánják elvégezni. 1. 1.1 Bevezetés az Osztályközösség-építő programba A bevezető fejezet célja kettős: a) meg kell ismertetni a tanulókkal az OKÉ - program célját, b) el kell magyarázni a tankönyv használatát. A program célja az osztályközösség fejlesztésén túl a tanulással kapcsolatos motivációk erősítése. A tankönyv használatát illetően rá kell irányítani a tanulók figyelmét a tantárgyak/műveltségterületek közötti tartalmi kapcsolódási pontokra, valamint a fejezet/lecke/heti óraszám szoros kapcsolatára! Mindezek mellett már az első órán el kell kezdeni fejleszteni a program alapvető célját, az osztályközösség építését, formálását (szituációs játékok, kommunikációs helyzetek)! Kommunikációs kompetenciák, szociális kompetenciák, "kapunyitogató" - tanulást támogató kompetenciák, idegen nyelvi kompetenciák. Az közösségépítéshez szükséges kompetenciák fejlesztése: kommunikáció, szociális, tanulással kapcsolatos stb. minden órán előtérbe kerül. Ezért ezeket az egyes leckéknél külön nem említjük. OKÉ- program, egy tankönyv - több tantárgy - több műveltségterület, szituációs játék. 2. 1.2 Miért érdemes tanulni? A tanóra egyik célja annak a megvitatása, hogy miért kell, és miért érdemes tanulni? A másik cél a műveltség tartalmának a megvitatása. Kit tartunk művelt embernek? Mi a műveltség tartalma napjainkban? Hogyan változott ez az elmúlt évtizedekben? Önálló ismeretszerzés interneten vagy könyvtárban (idegen szavak jelentése), szótárkészítés az ismeretlen, idegen- és szakkifejezésekről. Diploma, érettségi, szakma, alap- és általános műveltség. 1

3. 1.3 Mi és miért tanultak nagyszüleink? Az óra egyik célja, hogy bemutassa a tanulók számára az iskolázottság alakulását az elmúlt másfél évszázad során. Fel kell hívni a tanulók figyelmét az alacsony iskolázottsággal járó [(funkcionális) analfabetizmus] veszélyekre, mint olyan tényezőkre, amelyek alapvető akadályait képezhetik a munkaerőpiaci és társadalmi integrációnak! A másik cél az élethosszig tartó tanulás fontosságának a hangsúlyozása, annak a megvitatása, hogy miért kell napjaikban felnőtt korban is különféle típusú tanulmányokat folytatnunk. Vitakultúra kialakítása, fejlesztése. Ábra- és diagramelemzés önállóan/kiscsoportban. Analfabetizmus, analfabéta, funkcionális analfabetizmus, alap/közép/felsőfokú iskolák/intézetek, iskolarendszer. 4. 1.4 Miért (nem) szeretem az iskolát? A tanóra egyik célja, hogy képet kapjunk a tanulók iskola- és szakmaválasztási elképzeléseiről. (Miért éppen ebbe az iskolába jöttek? Miért éppen ezt a szakmát választották?) A témát kiscsportokban dolgozzuk fel, ahol a tanulók csoportonként számolnak be az "eredményekről". A másik cél annak a megvitatása, hogy milyen iskolába szeretnének tanulóink járni. Ehhez a fejezet képei nyújtanak segítséget. Érdemes megvitatni olyan kérdéseket is, mint az osztályterem berendezése, dekorációk stb. Csoportalakítás, részvétel a csoport munkájában, képelemzés egyénileg szóban és írásban. Iskolaválasztás, szakmaválasztás. 5. 1.5Tudok-e tanulni? A lecke célja a tanulástanulás programelem bevezetése. Nyilván nem lehet egy órában ezt a kérdést megoldani, ezért erre a lehetséges módszerekre, megoldásokra lehetőség szerint vissza-vissza kell térni és erre kell a többi tárgyat tanító kollégát is bátorítani! Az órán több tanulást segítő módszert is érdemes kipróbálni (memoriterek, jegyzetelés, lényegkiemelés, gondolattérkép készítése stb.), illetve óráról órára ezek számát/körét bővíteni. A cél az egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, erősítése. A tanuló önmagáról, mint tanulóról alkotott képe, a tanuló önreflexiója saját "tanulástörténetére". Memoriter, "agytorna", tanulástörténet, önreflexió. 2

6. 1.6 Érdemes-e jól tanulni? Az órának kettős célja van: a) bemutatni és megvitatni a tanulókkal a különböző középfokú intézményekbe járó tanulók tanulási teljesítménye közötti különbséget, elemezni az eltérések okai és következményeit. b) A másik cél a tanulással kapcsolatos motivációnak és ambíciónak a megvitatása: miért érdemes jól tanulni. Fel kell vetni a példaképek szerepét és jelentőségét, és meg kell vitatni a tanulni nem akaró tanulók helyét és szerepét a közösségben! Vita a tanulás és a karrier összefüggéseiről. A tanuló(k) tanulásról alkotott képének pontosítása, majd fejlesztése, irodalmi szöveg elemzése, értelmezése szóban és jegyzeteléssel, reflexiós szöveg létrehozása. Tanulói teljesítmény, kompetencia(mérés), karrier, blogger. 7. 1.7 Gazdálkodj okosan! A lecke célja az, hogy ráirányítsa a tanulók figyelmét az időgazdálkodásra. Ezért az óra és a vita középpontjába a tanulói munkaidő szerkezetét, annak összetevőt célszerű állítani. A történelmi példák segítségével (pl. B. Franklin életrajzának bemutatása) érzékeltetjük, hogy milyen eredményei lehetnek az egyén életében a megtervezett, átgondolt időfelhasználásnak. Egy másik cél annak a bemutatása lehet, hogy az időtervezéssel hogyan tudja a tanuló hatékonyabbá és eredményesebbé tenni iskolai tanulmányi tevékenységét. Heti/napi időterv készítése, tervezéssel összefüggő ismeretek, attitűdök fejlesztése. Tanulói (diák)munkaidő szerkezete, időtervezés. 8. 1.8 A családi költségvetés A lecke egyrészt a családi gazdálkodás alapelemeinek a bemutatását célozza, másrészt pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyes gazdálkodásban milyen szerepe van/lehet a céltudatos tervezésnek. A cél azoknak a szempontoknak a tanulmányozása, amelyekre a költségvetés tervezése épülhet (rezsi, élelmiszerfogyasztás stb.), másrészt pedig a fogyasztás terén a takarékosságra, mértékletességre irányuló szemlélet előtérbe helyezése. Pénzügyi terv készítése (zsebpénz, családi költségvetés), fogyasztóiszemlélet-formálás. Családi gazdálkodás, költségvetés, kalkulátor/kalkuláció, fogyasztás, takarékoskodás, zsebpénz. 3

9. 1.9 Végre van szabadidőm! A szabadidő fejezet közvetlenül kapcsolódik a diákmunkaidő témához. A cél a korábban már elkezdett tervezési folyamat erősítése, amely a szabadidő kapcsán az aktivitást állítja a középpontba. A másik cél a tanórán az, hogy a tanulókkal megismertessük az elmúlt évtizedek egymást követő generációinak eltérő szabadidős szokásait, a kulturális fogyasztásban megmutatkozó különbségeket. Diagramkészítés és -elemzés a szbadidőfelhasználásról egyéni és osztályszinten. Szabadidő, munkaidő, generáció(k), virtuális közösség. 10. 1.10 A másik nem Az óra témája a fiatalok közötti kapcsolatoknak a bemutatása. A lecke egyik súlypontját a szexuális kapcsolatokra célszerű helyezni kettős céllal: a) hogyan, milyen nyelvhasználattal tudunk/tudnak erről a témáról beszélni, b) felhívni a figyelmet a felelősség kérdésre. A másik cél (képelemzés) az érzelmek szerepére felhívni a figyelmet, mint olyan tényezőre, amely a személyiség gazdagításának az egyik legfontosabb lehetőségét nyújtja. Vitakultúra továbbfejlesztése, képelemzés szóban és írott szöveggel önálló és kiscsoportos tevékenység. Szexuális nevelés, szexuális szokások, érzelem, érzelmi élet. 11. 1.11 Gazdálkodj a közös tudással! A lecke célja az, hogy egyrészt felhívja a tanulók figyelmét az egymástól való tanulás és a közös tudás(elemek) megosztásának fontosságára. Másrészt igyekszik tudatosítani a tanulókban a non-formális és informális közegben történő tanulás fontosságát, e lehetőségek kiaknázását. Eszközként az egyes témák megvitatását használjuk, hogy a tanulók egymás tudását, tapasztalatait felhasználva alakíthassák ki álláspontjukat. Konfliktuskezelés, vita- és kommunikációs kultúra továbbfejlesztése, érveléstecnika. Konfliktus, konfliktuskezelés. 4

12. 1.12 Hálózatok világa A lecke célja kettős: a) egyrészt bemutatni a különféle típusú hálózatok jelenlétét és szerepét a mindennapi életünkben, b) másrészt felhívni a tanulók figyelmét a hálózatra, mint erőforrásra. Érdemes kitérni a valóságos és virtuális kapcsolatok (közösségek) kérdésére, ezek természetére (az érzelmek szerepe, a konkrét találkozások hiánya stb.). Az internethasználat etikai vonatkozásai, ismeret/attitűd fejlesztése, formálása. Hálózat, hálózattípusok, információ, erőforrás. 13. 1.13 Egyének és közösségek Az óra célja az osztályközösség (rejtett) hálózatának a feltárása szociometria segítségével. A tanulók számára bemutatjuk a módszert, majd a tanulók kitöltik a kérdőívet. Az ábra összeállítása után az osztály közösen megvitatja a tapasztalatokat. Fogalomértelmezés, kérdőívkitöltés, (szociometria) ábra értelmezése. Szociometria, kérdőív. 14. 1.14 A barát, a haver és a span Az óra célja kettős: a) egyrészt a tanulók különféle típusú kapcsolatainak elemzése, és a típusok közötti (minőségi) különbség elemzése (szinonimák segítségével), b) másrészt a barátság, mint emberi kapcsolat összetevőinek a bemutatása, történelmi példák segítségével. Másokkal történő pozitív és eredményes interakcióra törekvés fejlesztése. Span, szinonimák, koreográfia, kód(ok). 15. 1.15 Ami összeköthet, és ami elválaszthat egymástól Az óra célja az emberek közötti hasonlóságról/különbségről történő gondolkodás tanulmányozása, az álláspontok tisztázása, megvitatása. A tanulók kérdőívet töltenek ki és vitatnak meg, amely a társadalmi távolság mérésére szolgál. A súlypontot az előítélet, az előítéletes gondolkodás feltárása, elemzése képezi. Törekvés az emberek közötti hasonlóságok és különbözőségek felismerésére és értékükön kezelésére (tolerancia). Önreflektív magatartás erősítése az előítéletes gondolkodás kapcsán. Etnikum, másság, kisebbség, többség a társadalomban, előítélet. 5

16. 1.16 Most lehet választani! A lecke célja kettős: a) lehetőséget kínál a tanulók számára ahhoz, hogy olyan témát válasszanak az OKÉ-órák tárgyául, amely eddig (és ezt követően) nem szerepelt a programban, b) megismerjék a projekt-módszert. Utóbbi során kiscsoportokban i.) elkészítenek egy-egy projekttervet, ii.) majd azt megvalósítják és iii.) értékelik az OKÉ programot vezető pedagógus (esetleg más, az osztályban tanítók) irányításával/bevonásával. Közös tervezési tevékenység (együttműködés/aktív részvétel) erősítése. Döntési folyamatok, döntési helyzetek elemzése, a folyamatokban történő (aktív) részvétel erősítése. Projekt, projektterv, projektfolyamat. 17. 1.17 Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban? Az óra témája lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók elemezhessék, megvitathassák a felnőtt életükkel kapcsolatos elképzeléseiket, terveiket. A cél az, hogy a vágyak és a reális lehetőségek szembesülhessenek egymással. A téma megközelítéséhez a rendelkezésre álló szövegek és képek elemzése, vitája nyújthat jó alapot. A praktikus szempontokon túl (pl. jó jövedelem, kényelmes, tiszta munkahely stb.) törekedjünk magasabb rendű szempontok (pl. erkölcs, moralitás) megbeszélésre is! Önreflexió erősítése saját személyes tulajdonságainak megítélésben, eddig tanult elméleti és gyakorlati ismeretei segítségére építve van elképzelése arról, mire (milyen erényekre, tulajdonságok) tudja építeni és tervezni életpályáját az iskola befejezését követően. Szöveg és értelmezése szóban, és egyéni szöveges kommentárok létrehozásával. Hivatás, erkölcs(i) cél, morál, moralitás. Jellem, tulajdonság, világnézet, erény. 6

18. 1.18 Jellemrajzok Az óra célja az emberi jellemvonások, tulajdonságok rendszerezése, elemzése. Az ókori szövegek megvitatása lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók önmaguk jellemtérképét is elkészítsék, és azt a többiekkel megvitassák. A hangsúlyt érdemes arra (is) helyezni, hogy a kedvezőnek/kedvezőtlennek ítélt jellemvonásoknak milyen szerepe lehet életpályájuk, karrierjük és az osztályközösségben elfoglalt helyük, szerepük alakulásában. Szöveg és értelmezése szóban, és egyéni szöveges kommentárok létrehozásával. Jellem, tulajdonság, világnézet, erény. 19. 1.19 Lehetőségek és kényszerek a döntésekben A fejezet célja az, hogy ráirányítsuk a tanulók figyelmét a döntések fontosságára és azok következményeire. A hangsúlyokat célszerű a következőkre helyezni: i.) az alternatívák elemzése, ii.) a döntések (lehetséges) praktikus és etikai következményei (döntés és következmény etikai szempontjai) Felkészítés arra, hogy a tanuló képes legyen alternatív utakat azonosítani a céljai eléréséhez, és képes legyen a mérlegelésre, hogy döntéseinek melyek lehetnek az előnyei és a hátrányai. Képi szimbólumok elemzése a KOMA- programban tanultak felhasználásával. Döntés, döntési helyzet. 20. 1.20 Az iskolába (is) vezető út Az óra célja kettős: a) egyrészt igyekszik felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy az iskolába vezető út mentén is számos tanulási lehetőség kínálkozik (nevezetességek, érdekességek,), amelyek meg- és felismerése erősítheti a lokalitást, b) másrészt a közintézményekhez kapcsolódó használati utasítás tudatosítása, mint a felnőtt élet elengedhetetlen kelléke (pl. postai szolgáltatások igénybevétele, állampolgári bejelentések az önkormányzatnál stb.). Hétköznapi tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése: i.) menetrendek értelmezése, ii.) csekkek kitöltése, iii.) várostérképek értelmezése, használata. Helytörténet, nevezetesség, lokalitás, csekk, közintézmény. 7

21. 1.21 Mit illik, mit nem illik? Az óra célja, hogy bevezetést nyújtson a hétköznapi viselkedéskultúra alapszabályaiba. A hangsúlyokat a következő elemekre célszerű helyezni: i.) a bemutatkozással kapcsolatos tudnivalók, ii.) a hétköznapok udvariassági szokásai (pl. köszönés, viselkedés a közterületeken/közintézményekben, iii.) mobiltelefon-használat közösségekben. Szociális kompetenciák (tovább)fejlesztése az udvarias viselkedés elemeinek tudatosítása. Illem(tan), etikett, udvariasság, viselkedés. 22. 1.22 Természet és környezetvédelem A fejezet célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a környezettudatos életvitel fontosságára, annak gyakorlati megvalósítási lehetőségeire. A súlypontokat a következőkre célszerű helyezni: i.) tantárgyi kapcsolódások (természetismeret), ii.) szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata otthon és az iskolában, iii.) környezetünk közvetlen védelme (szemét/szemetelés visszaszorítása), iv.) ökológiai lábnyom kiszámítása és az eredmények elemzése. Környezettudatos viselkedés és környezettudatos fogyasztás erősítése, fejlesztése. Szelektív hulladékgyűjtés, természeti katasztrófa, ökológiai lábnyom, globális glokális lokális szemlélet. 23. 1.23 Én a vízilovakkal vagyok Az előző fejezetre építve kitágítjuk a felelős gondolkodást az állat- és növényvédelem területére. A cél kettős: a) a tanulók figyelmét ráirányítani a felelős álla- és növénytartás szabályainak a betartására, betartatására, b) valamint az előírt törvények megszegésének büntetőjogi következményeire. Globális lokális gondolkodás erősítése az állat- és növényvédelem (a fenntarthatóság) területén. Állatvédelem, növényvédelem, állatvédelmi törvény, felelős álláttartás, fenntartható fejlődés. 8

24. 1.24 Egészséges táplálkozás A lecke célja az, hogy ráirányítsa a tanulók figyelmét a helyes táplálkozás fontosságára. A hangsúlyokat célszerű az alábbiakra helyezni: i.) tudatos táplálkozási szokások kialakítása (zöldség/gyümölcs-fogyasztás), ii.) a testmozgás fontossága, iii.) az egyoldalú táplálkozással járó veszélyek (pl. mértéktelen chips-fogyasztás). Kiegyensúlyozott életmód, életvitel erősítése a táplálkozási szokások kapcsán. Túlsúlyosság, túltápláltság, anorexia, bulimia. 25. 1.25 A tudatos fogyasztó és a reklám A fejezet célja kettős: a) egyrészt arra törekszünk, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét a tervezetlen (sokszor túlfogyasztással járó) vásárlási szokások kedvezőtlen/káros következményeire, b) másrészt bemutatjuk, hogy a reklámok (ellen)hatására miért nem vagyunk képesek ennek megfelelően cselekedni. A tudatos vásárlók 12 pontja lehetőséget kínál az egyéni nézőpontok összegyűjtésre, elemzésére, és a vélemények ütköztetésére. 26. 1.26 A család szerepe A lecke célja annak a bemutatása, hogy az egyén(ek) életében gyermek- és felnőttkorban miért és milyen jelentős szerepet tölt be a család. A fejezetnek két súlypontja van: i.) a családi élet és kapcsolatrendszer, az egymást követő generációk szerepe az egyének életében, ii.) a családi ünnepek szerepe a személyiség gazdagításában. Az óra arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulókkal elkészíttessük saját családfájukat. Tudatos fogyasztást elősegítő szemlélet és magatartás erősítése A közösségek szerepének, erejének felismertetése, erősítése. Tudatos fogyasztó, reklám, vásárlási szokások. Családtervezés, családi ünnepek, családfa, generációk. 9

27. 1.27 A nemzet ünnepei A fejezetben felhívjuk a tanulók figyelmét a nemzeti ünnepek (s folytatva az előző fejezetet, általában az ünnepek) szerepére és fontosságára az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek élete szempontjából. i.) A hagyományos nemzeti ünnepek tartalmi elemeit (szükség esetén megismertetjük) tudatosítjuk a tanulókban, ii.) az osztály és az iskolai közösség erősítéséért az ünnepek előkészítésre, szervezésre, lebonyolítására aktivizáljuk a tanulókat. A nemzeti közösséghez való tartozás erősítése, az erre irányuló érzelmek fejlesztése. Nemzeti ünnep, nemzeti szimbólumok (Szent Korona, Szent Jobb, zászlók, szobrok stb.). 28. 1.28 Állam és polgára A leckének két fókusza van: i.) az irodalmi alkotás segítségével lehetőség nyílik értelmezni/elemezni a választási procedúrát, ii.) akár a tankönyv kérdései, akár internetes keresés segítségével lehetőség nyílik az (aktív/tudatos) állampolgári magatartás tartalmi elemeinek a megvitatására. A fejezetben erősen támaszkodhatunk a 19. leckében felvetett, megbeszélt és megvitatott kérdésekre. 29. 1.29 Érzelmek iskolája A cél az, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét, az érzelmeket (is) tükröző viselkedés fontosságának a felismerésére az eltérő társadalmi (iskola, család, közélet stb.) szituációkban. A hangsúlyt célszerű a gyakorlatokra helyezni: i.) testbeszéd (kommunikáció), ii.) mimika. A lecke arra is lehetőséget kínál, hogy művészeti alkotások segítségével érzelmi állapotokat elemezhessenek a tanulók. Az aktív állampolgári szerepre történő elő- és felkészítés. Mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosítása és tiszteletben tartásának erősítése, fejlesztése. Reflektív magatartás fejlesztése a saját érzelmi állapot/változás megítélésre. Állam, állampolgár, választások Magyarországon, Himnusz, Szózat. Érzelmek, testbeszéd, mimika. 10

30. 1.30 Záróra A tanóra célja az OKÉ- program i.) eddigi tartalmi elemeinek az összegzése, ii.) az osztály(közösség) egészére gyakorolt hatásának a felmérése, iii.) a tanulók közötti kapcsolatok minőségében bekövetkezett változások elemzése. 31-32. Szabadon felhasználható órakeret Ön- és közösségi reflexió az OKÉ- programban lezajlott történésekre. Kilépőkártyák. 11