Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató
Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8 205 0 < 29% 30% < ismeretle n Forrás: Eurostat (2009) 2060: a népesség 30%-a 65 évesnél idősebb, a munkaképesek aránya pedig 12%-kal alacsonyabb
Összefoglalás Az Aviva Csoport széleskörű felmérést végzett, amely feltárja és számszerűsíti a nyugdíjhiány mértékét az EU tagállamokban, szembesít minden érintettet a nyugdíjhiánnyal kapcsolatos kérdésekkel ki mire számíthat, mire lesz szükségünk, ki biztosítja azt? javaslatot tesz a lehetséges megoldásokra a kormányzat, a pénzügyi szektor és az egyének szintjén
Mit nevezünk nyugdíjhiánynak? A nyugdíjhiány a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók számára a megfelelő életszínvonal melletti nyugdíjas élethez szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözetet jelenti, éves szintű összegként megadva.
Sokkoló mértékű nyugdíjhiány Európában 1,9 billió euró nyugdíjhiány az EU-ban, amely a GDP 19%-a! Miből pótoljuk mindezt?
500 milliárd euró állami nyugdíjráfordítás várható 2050-ig az EUban
Hogyan csökkenthető a nyugdíjhiány? A nyugdíjalapok hozamának növelése? Az állami nyugdíjak szintjének növelése? Az alacsonyabb nyugdíjaskori életszínvonal elfogadása? Az állami nyugdíjkorhatár jelentős emelése?
Egyik intézkedés sem szünteti meg önmagában a nyugdíjhiányt
Mi a helyzet az egyének szintjén? A személyenkénti átlagos éves nyugdíjhiány x
Következtetések és kihívások Következtetések: Az EU minden állampolgárának évente átlagosan 12 000 eurót kellene megtakarítania ahhoz, hogy ne csökkenjen drasztikusan a jövedelme nyugdíjas korban. A nyugdíjhiány jelentős hányadát a nyugdíjba vonuláshoz már most közel állók (az állami nyugdíjkorhatárhoz 10 éven belül lévők) számára elégtelen nyugdíjjövedelmek generálják. A közepes jövedelmi kategóriába tartozókat érinti a hiány valószínűleg a legérzékenyebben Kihívások: Alacsonyabb életszínvonallal megelégedni? Nyugdíjkorhatárt követően is dolgozni? Nyugdíjon kívüli vagyonelemekre (befektetések, öngondoskodási megoldások, ingatlanok) történő támaszkodás?
Tudjuk, hogy az állami nyugdíj kevés, mégsem jellemző az öngondoskodás Az Aviva fogyasztói attitűdöket vizsgáló kutatása alapján: gyakori az aggodalom a nyugdíjjal kapcsolatban, de ez nem párosul feltétlen tettekkel és nem csökkenti a várakozásokat a megkérdezettek nagy többsége úgy gondolja, hogy nagyrészt még mindig támaszkodhat a nagy állami nyugdíjrendszerekre meglepően nagy számban elfogadják, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozniuk kell
Mi a teendő? Következtetések
Mi a teendő? Következtetések
Mi a teendő? Javaslatok európai szinten
Mi a teendő? Javaslatok nemzeti szinten
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a hosszabb élettartam által a kormányzatok, az egyének és a gazdaság felé támasztott új kihívásokat. A döntéshozóknak biztosítaniuk kell azt, hogy az élet ne csak hosszabb, de minden szempontból gazdagabb is legyen.
Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak Magyarországon is!
A nyugdíjhiány Magyarországon Nemzeti szinten 9,5 milliárd euró, azaz több mint 2660 milliárd forint! Ez egyéni szinten, átlagosan évi 530 000 forint azaz havi 45 000 forint megtakarítását teszi szükségessé!
A számok mögött Nem számoltunk az állampolgárok egyéb nyugdíjcélú megtakarításaival (pl. önkéntes nyugdíjpénztár, életbiztosítás) Nem számoltunk a szürke- és/vagy fekete gazdaságból származó jövedelmekkel, így a tényleges nyugdíjhiány valószínűleg sokkal magasabb A jövedelmi helyzet és a takarékoskodás indulási időpontja módosítják az eredményeket, így azok egyfajta átlagot mutatnak meg
Kiket érint a nyugdíjhiány? A nyugdíjhiány a társadalom minden rétegét érintő kihívás, ám ha időben elkezdjük a rendszeres megtakarítást, ez nem jelent elviselhetetlen terhet.
Ne feledkezzünk meg az egyén felelősségéről: az öngondoskodás kellemetlen kötelességét sokan elodázzák, vagy egyenesen lerázzák magukról, pedig a rendszeres megtakarítás szó szerint is létszükséglet!
A jövő arcai