Nyugdíjrendszer és makrogazdaság

Átírás

1 Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása október 15.

2 Tartalom Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly A költségvetés konvergencia pályája A magánnyugdíjpénztárak szerepe az állampapírpiacon Magánnyugdíjpénztári bevételek, vagyon és szolgáltatások elszámolása Nyugdíjrendszer és gazdasági növekedés Nyugdíjrendszer és foglalkoztatás Nyugdíjrendszer, öngondoskodás és megtakarítási hajlandóság Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései

3 Költségvetési konvergencia pálya Strukturális változások a nyugdíjrendszerben 2009-ben elfogadott törvényjavaslat intézkedései 13. havi nyugdíj helyett gazdasági növekedéshez kapcsolt nyugdíjprémium bevezetése Új indexálási szabályok bevezetése a rendszerbe A nyugdíjak évi rendszeres emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása határozza meg A két komponens súlya a gazdasági növekedés ütemétől függ A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció átütemezése 2010-re A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése féléves ütemezéssel 65 évre Korhatár előtt kért nyugdíj esetében a férfiaknál már 2011-től belép a malus szabály A nyugdíjrendszer átalakítására azért volt szükség, mert óriási volt a jövőre nézve fenyegető, implicit államadósság, azaz az átalakítás nem csupán az éves költségvetési egyenleg javulását, hanem a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is biztosította

4 Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága Állami nyugdíjkiadások hosszú távú alakulása 2009-es reform előtt és után (a GDP %-ában) Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát befolyásolja: nyugdíj, egészségügyi, időskori ápolási, oktatási, munkanélküli segélyezési rendszer, valamint demográfiai folyamatok. A demográfiai folyamtok következtében a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül az államadósság hosszú távú növekedésnek indul. A magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugellátási célú magánmegtakarítások elvonásával legfeljebb 3-5 éves időtávra javítható a költségvetés egyenlege, azt követően a nyugdíjkiadások hatványozottan növekednek, a fiskális egyenleg tartósan romlik és az államadóság újra növekvő pályára áll.

5 2009-es intézkedések államháztartásra gyakorolt hatása Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás, az előrejelzés tartalmazza az időskorúak járadékainak hatását is Az összes hatás tartalmazza a rokkantsági korrekciós nyugdíjemelés 2010-es eltörlését és a malus rendszer szigorításának hatásait is. A magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása éven belül mintegy 1,5%-os GDP arányos további forráskivonást jelent a nyugdíjrendszerből.

6 Nyugdíjpénztárak az államháztartás finanszírozásában 2009-ben 19 hazai magánnyugdíjpénztár összesített nettó hozama Növekedési portfólióinak 25,62% Kiegyensúlyozott portfólió 17,42% Klasszikus portfólió 11,45% Állampapír befektetések aránya jelentősebb, a biztonságos és kiszámítóbb hozam érdekében 2009-ben változások az állampapírok tulajdonosi szerkezetében Nem rezidensek és lakossági állampapír állomány visszaesése A kiesett részesedést a biztosítók, pénztárak, hitelintézetek és pénzpiaci alapok szívták fel legfontosabb tulajdonosi kör maradt Tendenciát tekintve a legstabilabb befektetői csoport: hitelintézetek, biztosítók és pénztárak nyugdíjpénztári portfolió átrendezés miatti csökkenés után 2009-ben növelték állampapír portfoliójukat

7 Államadósság szerkezetének alakulása Állampapírok tulajdonosi struktúrájának aránya abelföldi intézmények felé tolódott adósságfinanszírozásban betöltött szerepük nőtt Forrás: MNB, KELER Zrt., ÁKK A közelmúlt állampapír piaci tendenciái jól mutatják, hogy az államadósság finanszírozását növekvő arányban biztosítják a belföldi pénzügyi intézmények, a bankok, biztosítók és nyugdíjpénztárak. A bankok és biztosítók különadóztatása mellett a nyugdíjpénztári vagyon részleges elvonása az államadósság piaci finanszírozását is veszélyeztetheti.

8 A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlás, december 31. A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon alakulása (Mrd forint) Forrás: PSZÁF A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlását tekintve, döntően magyar állampapírokba fektet be. A magyar állampapírpiac oldaláról vizsgálva a pénztárak lényeges és meghatározó szerepet töltenek be. A mintegy milliárdos tervezett forráskivonás eredményeként akár 200 milliárd forintnyi keresletcsökkenés is bekövetkezhet az állampapírpiacon.

9 A magánnyugdíjpénztári rendszer ESA elszámolása A túlköltekező államokkal szembeni szigorítás és a nyugdíjreform elszámolhatóságával kapcsolatos kompromisszumos bizottsági javaslat Hivatalos statisztikában nincs engedmény DE a túlzott deficit eljáráskor (EDP) figyelembe vennék a nyugdíjreform költségeit A tagország költségvetési hiánya vagy államadóssága meghaladja a Stabilitási és Növekedési Egyezmény meghatározott kritériumait, akkor figyelembe vehető a nyugdíjreform költsége Nyugdíjreform bevezetése előtt álló tagország Öt éves idő áll rendelkezésre az elszámolásra, degresszív mértékben Ha a tagország államadóssága meghaladja a 60%-ot, csak akkor lehet figyelembe venni a nyugdíjreform költségeit, ha a költségvetési hiány közel marad a 3%-hoz - ekkor mind a hiánynál mind az államadósságnál elszámolható a reform költsége Nyugdíjreformot már bevezető tagország Ha a költségvetési hiány jelentősen és folyamatosan csökkent, közel kerülve a 3%-os plafonhoz Ha az államadósság meghaladja a 60%-os plafont, annak is csökkenő tendenciát kell mutatnia Ha a javaslat ebben a formában megerősítésre kerül, a magánnyugdíjpénztárakból tervezett forráskivonás költségvetési elszámolási szempontból teljes egészében értelmetlen lehet, hiszen az államháztartás ESA egyenlegén nem változtat, miközben a magánmegtakarításokat veszélyezteti

10 Nemzetközi tendencia és szemléletváltás A nyugdíjrendszer modernizálása a legtöbb európai országban aktuális téma EU egészében az éves nyugdíjhiány 1,900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka A megtakarítás és öngondoskodás alacsony szerepe Sokszor igazságtalan a felosztó-kirovó rendszer Szemléletmódváltás szükséges Hosszabb távú szemlélet előtérbe helyezése Kulcsszerepbe kell kerüljön a saját felelősség és hozzájárulás Ne pusztán az államtól várják a segítséget Megtakarítás ne az adókedvezmények miatt, hanem a tudatos öregkori öngondoskodás eredményeként alakuljon ki A hazánkban tervezett intézkedések éppen a kívánatos tendenciákkal ellentétes irányban haladnának

11 Szabályozási hiányosságok a magánpénztári rendszerben A magánnyugdíjpénztári rendszer aktuális szabályozási hiányosságai, melyek tényleges beavatkozást igényelnek, s melyet a korábbi parlament döntésével elvileg már rendezett volna szolgáltatások szabályozatlansága tulajdoni viszonyok tisztázatlansága tulajdonosi kontroll és felelősség hiánya PSZAF súlyos anomáliák vannak a nyugdíjpénztárak tagszervezésében, piaci verseny tisztaságában, vagyonkezelési költségekben, fogyasztói érdekek érvényesítésében pénztár rövidtávú előnyökkel ösztönzi a potenciális tagokat ellentétes hosszú távú szemlélettel Az előző kormány által elfogadott törvénnyel kapcsolatban Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult: Elvész az irányításhoz való jog Elvesznek a korábbi szabályozásban szereplő járadéktípusok Sérül az örökölhetőség Sokan nem juthatnak hozzá egy összegben a megtakarításukhoz Ezen a ponton alkotmányellenesnek találta a törvényt az Alkotmánybíróság és visszaküldte az Országgyűlés elé újbóli tárgyalásra

12 Megtakarítási hajlandóság és öngondoskodás A válság előtti években gyors eladósodást mutató háztartások fogyasztási-, megtakarítási pozíciója a válság kitörése óta érdemben megváltozott MNB jelentések a pénzügyi stabilitásról április: a háztartások eladósodása gyorsan emelkedik, megtakarítások elmaradnak a hitelbővüléstől április: növekvő adósságterhek miatt csökken a fogyasztási és beruházási aktivitás, hitelállomány gyors bővülése októberétől megtorpan, a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások bankrendszer felé történő visszacsatornázásának aránya csökken április: Alacsony lakosság banki megtakarítási szintje Magánszektor fogyasztása és beruházása csökken nettó megtakarítása nő A háztartások jövedelmi helyzete számottevően romlott 2009-ben A háztartások fogyasztása lassan bővül és elmarad a válság előtti szinttől Hiába lesz fenntartható a nyugdíjrendszer makro- és költségvetési szinten, ha eközben a több mint egymillió minimálbér után adózó nem szerez olyan ellátási jogosultságot, melyből az időskori ellátása megfelelően biztosított

13 Háztartások nettó pénzügyi megtakarítása Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni Forrás: MNB Ezek szerint, ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, azaz naponta 1,400 forintot kellene félretenni pótlólagosan, ezt tovább rontja a most tervezett, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat érintő milliárdos költségvetési elvonás.

14 Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései Miközben a háztartások nettó megtakarítás állománya a válság kényszere alatt nő, a tartós öngondoskodás szemlélete még mindig hiányzik A járulékfizetési gyakorlatot nem a hosszú távú tudatosság, hanem a napi szemlélet alakítja A több, mint egymillió minimálbér után adózó közül nagyságrendileg alig 300 ezer munkavállaló, míg több, mint 700 ezer az önfoglalkoztató Az önfoglalkoztatók a nemzetközi szabályozási tendenciákkal ellentétben itthon szinte szabadon alakíthatják a járulékfizetés és a magánnyugdíjpénztári tagdíj alapját A jövedelemtípustól független egykulcsos adó ilyen feltételek mellett minden korábbinál erősebb késztetést jelent az önfoglalkoztatók számára, hogy járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a minimálbér után fizessen Az ezen gyakorlatot korlátozó szabályok (tevékenységre jellemző kereset, mint járulék- és tagdíjalap kivezetése) emiatt beláthatatlan károkat okozhat

15 Köszönjük a figyelmüket TMC FIRST TANÁCSADÓ KFT BUDAPEST, CSALÁN ÚT 27. TEL FAX INFO@TMCFIRST.HU WEB