A POSTÁS KIEGÉSZÍT NYUGDÍJPÉNZTÁR 2005. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍT MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

A POSTÁS KIEGÉSZÍT NYUGDÍJPÉNZTÁR 2005. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍT MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2005. évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása... 3 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei... 3 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások... 5 1.3. A 2005. évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása... 5 2. A pénztári taglétszám alakulása... 5 3. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek... 6 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása... 6 3.2. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke... 7 4. A mködési tevékenység eredménye, a mködési céltartalék és a tartaléktke alakulása... 8 4.1. A mködési tevékenység eredménye... 8 4.2. A mködési céltartalék alakulása... 10 4.3. A tartaléktke alakulása... 11 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása... 11 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása... 11 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása... 13 5.3. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka... 14 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások... 14 6. A cash-flow kimutatás értékelése... 14 7. Kiegészít vállalkozási tevékenység... 15 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése... 15 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése... 15 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselk... 15 11. A Pénztár szolgáltatói... 16 12. A határids ügyletek bemutatása... 16 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése... 16 13.1 A befektetési arányok alakulása... 16 13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása... 17 13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2005. december 31-én... 18 13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve... 18 13.5. A hozamráta alakulása... 18 13.6 A befektetési tevékenység értékelése... 19 13.6.1. A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció...19 13.6.2. Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben...20 13.6.3. A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye...20 13.6.4. A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelk teljesítménye...21 14. A a mködést jellemz mutatók... 23 14.1. A várakozási id figyelembe vételével megállapított kifizetési jogosultság... 23 14.2. Gazdálkodást jellemz mutatók:... 24 14.3. A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok... 24 Mellékletek: 1. számú melléklet: 2005. évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: 2005. évi mködési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Pénzforgalmi szemlélet hozamráta számítás 2005. 5. számú melléklet: 2005. évi bruttó hozam vagyonkezelnként 2

1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2005. évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészít Nyugdíjpénztár mködését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelrl szóló többször módosított 2000. évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított 1993. évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelents összeg hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érinten - megállapított hibák, hibahatások mködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel-csökkent értékének együttes (eljeltl független) összege meghaladja az ellenrzött üzleti év mérlegfösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelents összeg hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások mködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel-csökkent értékének együttes (eljeltl független) összege nem haladja meg a jelents összeg hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelents összeg hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelz üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (n vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évrl december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésbb a tárgyévet követ év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészít melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. 3

Az éves pénztári beszámoló részét képez mérleget, eredménykimutatást és kiegészít mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés idpontja az üzleti évet követ hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív idbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következ f csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár mködését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (mködési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök A mérlegben forrásként a saját tkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív idbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következ f részekbl áll: a pénztár mködési és kiegészít vállalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet A pénztár mködési és kiegészít vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár mködésével és kiegészít vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a mködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetébl, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegébl kell céltartalékot képezni. A kiegészít melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetérl, mködése eredményességérl, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. 4

A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár elrelátható fejldésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelel képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelents folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának elrejelzését a várható fejldésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektl és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelje, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt elírásokat. 1.3. A 2005. évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A 2005. évtl hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. A kiegészít melléklet a 2004-évi adatokhoz képest kiegészül a várakozási id figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámának és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegének bemutatásával. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 1998. év végétl: 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Taglétszám 29.456 31.856 32.758 32.460 32.700 32.576 31.640 33.400 Ebbl járadékos 104 128 144 120 92 71 41 27 Ebbl szüneteltet 117 102 64 72 55 2005.12.31-én a Pénztár taglétszáma 33.400 f volt, amibl 27 f járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: munkáltatóhoz tartozó tag: ebbl: Magyar Posta Rt. egyéb egyéni tag: ebbl: közeli hozzátartozó: tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizet tagok: egyéb, tagdíjat nem fizet tagok: járadékos tagok: 25.417 f 481 f 124 f 5 25 898 f 1 839 f 5 295 f 1.747 f 27 f

A 2005. év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint: f Megnevezés 2005.I.név 2005.II.név 2005.III.név 2005.IV.név Összesen Idszak elején 31.640 33.797 33.693 33.552 31.640 Idszaki változás 2.157-104 -141-152 1.760 Új belép 2.441 194 147 111 2.893 Átlép más 12 25 7 8 52 pénztárból Szolgáltatásban 251 263 236 218 968 részesült Átlép más 33 39 32 36 140 pénztárba Elhalálozott 11 12 23 15 61 Egyéb megsznés 1 9 4 2 16 Idszak végén 33.797 33.693 33.552 33.400 33.400 Tagdíjnemfizetk 6.322 6.834 6.989 7.042 7.042 Járadékos tagok 40 33 31 27 27 Inaktív tagok össz 6.362 6.867 7.020 7.069 7.069 Elvi tagdíjfizetk 27.435 26.826 26.532 26.331 26.331 3. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szerepl eredmény-kimutatás alapján - 2005-ben összesen 2.716.169 eft-ot, kiadásai 164.775 eft-ot tettek ki, így a 2005-ben felhasználható eredmény összesen 2.551.394 eft (2004-ben 2.386.569 eft). A 2.551.394 eft felhasználható eredménybl 2.521.490 eft a fedezeti céltartalék, 10.741 eft a likviditási céltartalék állományát növelte, 19.163 eft pedig a Pénztár mködési eredményét. A tagdíjbevételek 2005-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám (és ezen belül a fizet taglétszám) további csökkenésével számolt. A tagdíjbevétel azonban jelentsen, 19%-kal meghaladta a tervet (tervezett: 1.343.449 eft; tény: 1.598.894 eft). A nagyobb tagdíjbevétel oka ketts. Egyrészt a tényleges tagdíjfizetk száma magasabb volt mint a tervezett (tervezett: 25.665 f éves átlag, becsült tény: 26.781 éves átlag), másrészt a teljesített tagdíjbefizetések átlaga magasabb mint a tervben szerepl 4.357 Ft/f/hó éves átlagtagdíj. Mintegy 27.511 f fizetett egyéni tagdíjat, átlagosan 2.113 Ft/f/hó, és 23.811 f részére fizettek munkáltatói hozzájárulást, átlagosan 3.183 Ft/f/hó értékben. A magasabb tagdíjfizeti létszámot elssorban az eredményezte, hogy év elején sokan léptek be a pénztárba, ami összefüggésben van azzal, hogy a Magyar Postánál mköd VBKJ rendszerben sokan választották a nyugdíjpénztári hozzájárulást. 2005-ben az egységes tagdíj mértéke havi 3.800 Ft volt. A Magyar Posta Rt. pénztártag alkalmazottai részére a 3.800 Ft-ból 2.300 Ft-ot átvállalt, így a tagok tényleges kötelezettsége 1.500 Ft-ra változott. A tagdíjfizet pénztártagok száma az év eleji nagyobb számú belépések miatt növekedett, azonban a második negyedévtl kezdve folyamatosan csökkent. A nemfizet (ill inaktív) tagok száma az év eleji 6.391 frl év végére túllépte a 7.000 ft (7.069 f) ami a pénztár teljes év végi taglétszámának több mint 20%-a. 2005-ben. Az év folyamán 6.081 olyan tagja volt a Pénztárnak, akiknek számlájára egyáltalán nem érkezett befizetés. 6

A tagdíjbefizetések 757.440 eft-tal, a munkáltatói hozzájárulás 910.027 eft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint 70.798 eft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) 2.225 eft-ot tettek ki. A tagok eseti befizetésként a tervezettnél többet, 64.059 eft helyett 101.465 eft-ot fizettek be a Pénztár számlájára. Adomány, támogatás 2005-ben nem gyarapította a Pénztár vagyonát. Összességében a Pénztár nem hozamjelleg bevételei 2004-hez viszonyítva több mint 26%- kal nttek (1.377.250 -ról 1.735.680 eft-ra). A mködési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) 67.183 eft-ot (2004-ben 59.313 eft) tesznek ki, ami a tervezéshez képest 4%-os növekedést, 2004-hez képest 13%-os növekedést jelent (tervben szerepl kiadás 64.739 eft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szerepl ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel (33.069 eft ill. 168 eft összegben). A Pénztár nem hozamjelleg ráfordításai 2004-hez viszonyítva 72.202 eft-ról 100.420 eft-ra nttek így a Pénztár nem hozamjelleg bevételeinek és ráfordításainak eredménye 2004-hez viszonyítva 1.305.048 eft-ról 1.635.260 eft-ra ntt, ami százalékban kifejezve több mint 25%-os növekedést jelent. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszer eredménye az elz évhez viszonyítva valamelyest csökkent, a tervhez képest azonban lényegesen jobb. A ténylegesen elért 916.134 eft hozam összege csak kevesebb mint 85%-a a 2004-ben elért hozamnak (1.081.521 eft), a tervben szerepl kalkulált hozamösszeget viszont 57%-kal meghaladja (terv: 584.462 eft). Összességében a Pénztár nem befektetési jelleg eredménye (1.635.260 eft) a teljes eredmény (2.551.394 eft) 64%-a, míg a befektetési tevékenység eredménye a teljes eredmény 36%-át alkotja. 3.2. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelen alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: 2005.01.01-tl 2005.12.31-ig Fedezeti tartalék: 95,0% Mködési tartalék: 4,5% Likviditási tartalék: 0,5% Az eseti befizetések 98%-ban a fedezeti tartalékra, 2 %-ban a mködési tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2005-ben 3.800 Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. 7

A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhel összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott idszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, mködési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon idszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon idszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terheldik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlép ill. kilép tagoktól levont költség a Pénztár mködési eredményét növeli. Az átlépési (kilépési) költség mértéke 4.000 Ft. 4. A mködési tevékenység eredménye, a mködési céltartalék és a tartaléktke alakulása 4.1. A mködési tevékenység eredménye A mködési tevékenység bevételei 2005-ben 84.563 eft-ot, ráfordításai 66.400 eft-ot tettek ki, így a mködési tevékenység eredménye 19.163 eft (2004-ben 7.702 eft), ami 13.163 efttal több, mint a tervezett eredmény. A mködési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) 76.327 eft-ot (2004-benn 60.327 eft), kiadásai 67.183 eft-ot (2004-ben 59.313 eft-ot) tettek ki, így a szokásos mködési tevékenység eredménye 9.144 eft (2004-ben 1.014 eft). A mködési célú befektetési tevékenység 10.019 eft (2004-ben 6.688 eft) eredménye az ekz évhez hasonlóan javította a szokásos mködési tevékenység eredményen elért nyereséget. A mködési tevékenység tagdíjbevételei jelentsen, a tervezettet 19%-kal meghaladóan növekedtek, ennek oka a már korábban említett fizet létszám év eleji jelents bvülése, ill. a teljesített tényleges befizetéseknek a prognosztizált átlagtagdíjat meghaladó mértéke. A mködési tevékenység nem hozamjelleg bevételei között 2,7%-os részarányt képvisel a tagok eseti befizetéseibl a mködésre jutó rész. Említésre méltó bevételt képezett még az egyéb bevételek között kimutatott, átlép, ill. kilép tagoktól levont 4 eft eljárási költség, ami összesen 508 eft bevételt eredményezett a Pénztár részére. Az egyéb bevételeken belül jelents még az 1.572 eft mködésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevétel, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén. 8

A mködés bevételeinek és ráfordításainak a szokásos mködési bevételhez és ráfordításhoz viszonyított arányai a következképpen alakultak: 2004-ban 2005-ben Tagdíjbevételek: 95,6% 94,6% Eseti befizetések: 2,8% 2,7% Adomány: 0,0% 0,0% Egyéb: 1,6% 2,7% Összesen: 100% 100% Anyagjelleg ráfordítások: 42,2% 40,2% Személyi jelleg ráfordítások: 51,3% 51,5% Egyéb ráfordítások: 6,5% 8,3% Összesen: 100% 100% A 26.996 eft anyagjelleg ráfordítások jelentsebb, 100 eft-ot meghaladó tételei Nyilvántartási díj: Bank, és postaktg.: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Szaktanácsadás: Alapszabály sokszorosítása: Pénztárszövetségi tagdíj: 18.000 eft 2.764 eft 2.563 eft 2.000 eft 1.225 eft 177 eft 120 eft A 34.614 eft személyi jelleg ráfordítások jelentsebb, 100 eft-ot meghaladó tételei: Bérköltség: 15.680 eft Tiszteletdíj: 8.700 eft Nyugdíj és e.bizt. járulék: 7.369 eft Egyéb állományba nem tartozók díj 1.145 eft Munkaadói járulék: 470 eft Reprezentáció: 342 eft Étkezési hozzájárulás: 289 eft Utazási hozzájárulás: 140 eft Egészségügyi hozzájárulás: 235 eft Az 5.573 eft egyéb ráfordítások jelentsebb tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség 3.997 eft 1.572 eft A Pénztár mködési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása eltt meg kell megemlíteni, hogy a Magyar Posta Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár élvezi a postaszolgálati díjkedvezményt, az ingyenes távbeszél használatot, valamint a mködéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. 9

A nyilvántartási díj esetében a szolgáltatóval kötött szerzdésben a tervezetthez képest 1 mftot, az elz évhez képest pedig 2 mft-ot sikerült megtakarítani. Az aktuáriusi szerzdést a terveknek megfelel díjazással kötötte a Pénztár. A bankköltség és postaköltség tekintetében az elz évekhez hasonlóan - 654 eft többlet költség jelentkezik a tervezetthez képest. A pénztárszövetségi tagdíj tényszáma a tervszámmal azonos. A személyi jelleg ráfordítások között az állományi dolgozók bére 696 eft-tal, a bérek után fizetett járulékok 603 eft-tal haladták meg a tervezettet, az egyéb állományba nem tartozók munkadíjával a terv nem számolt, itt 1.145 eft lett költségként elszámolva.. Az eltérést az okozta, hogy az Igazgatótanács úgy döntött, megbízási szerzdés keretében szakértt von be a küldött választási feladatok végrehajtásába, valamint a Pénztár szabályzatainak felülvizsgálatába. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege 19%-kal haladja meg a tervszámot, ennek oka az, hogy a tagdíjbevételek is 19%-kal növekedtek, és a fizetend felügyeleti díj összege a tagdíjbevételekkel arányos. Nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szerepl hitelezési veszteség, melynek összege 1.572 eft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak 1.572 eft, így ezen a soron tényleges többletköltség nem jelentkezett. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár mködési költségei és ráfordításai a tervezésnek megfelelen alakultak, az esetenkénti többletráfordítások, ill. megtakarítások minden esetben megindokolhatóak. 4.2. A mködési céltartalék alakulása 2005-ben jövbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A mködési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelen képzett céltartalékot. Az idarányosan járó kamatból képzett céltartalék nyitó állománya 4.411 eft, év közben a mködési célú befektetésre jutó idarányos kamat 379 eft-tal növekedett, míg az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet 2.583 eft-tal csökkent, így a céltartalék záró állománya 2.207 eft. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg, ténylegesen a befektetési tevékenység mködési portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. 10

4.3. A tartaléktke alakulása A tartaléktke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a mködési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2000-tl eft-ban: Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Elz évek halmozott eredménye : 59.353 61.996 65.530 65.781 73.302 90.692 Adott év mérleg szerinti mködési 2.643-243 -3.260 290 7.702 19.163 eredménye: Tagdíj-nemfizet tagoktól 3.777 6.017 7.231 9.958 12.895 ktg.levonás Mlködési portfolió értékelési -2.506 különbözetébl képz.céltartalékra* Mködési tevékenység 61.996 65.530 65.781 73.302 90.962 123.020 felhasználható eredménye * jogszabály változás miatti különbözet 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 8.830.968 eft nyitó állományhoz képest 10.758.731 eft-ra ntt 2005-ben. A szolgáltatási számlákon lév összeg pedig 11.537 eft-ról 8.745 eft-ra csökkent. Az egyéni számlákon kimutatott 1.927.763 eft növekedés fbb tényezi a következk: Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete: 1.618.387 eft Egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye: 902.072 eft Más pénztárból átlép tagok által hozott fedezet: 22.160 eft Visszatérítések, átlépések m. igénybe vett összeg: - 55.702 eft Szolgáltatások fedezetére átcsoprtosítás szolg. tartalékba: -544.953 eft Egyéb változás - 14.201 eft 2005-ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2004-hoz képest 24,7%-kal ntt (1.297.783 eft-ról 1.618.387 eft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye kismértékben (1.069.274 eft eft-ról 902.072 eft-ra) csökkent. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlép tagok száma és áthozott egyéni fedezete is növekedett az elz évhez képest. 2005-ben 52 f lépett át más pénztárból, az áthozott fedezet összege pedig 22.160 eft volt, ugyanez az adat 2004-ben 35 f ill. 9.853 eft. 21 f magánpénztári tagdíjkiegészítését utaltatta a Pénztárba, ez az áthozott fedezet összegébl 1.030 eft-ot tett ki.. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 82 frl 140 fre változott, az átvitt tagi fedezet összege 18.061 eft-ról 28.763 eft-ra ntt. A 28.763 eft tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke tagonként 4.000 Ft. A Pénztárhoz átlépk, ill a Pénztárból más pénztárba átlép tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az elz évekhez hasonlóan alacsony. 11

2005-ben 61 elhunyt tag után történt kifizetés 21.690 eft értékben az örökösöknek ill. kedvezményezetteknek, míg 2004-ban 70 f után. 17.770 eft került kifizetésre. A 10 éves várakozási id letelte utáni kifizetésre 8 esetben került sor, 2 f kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát, részükre bruttó 1.632 eft lett elszámolva, 6 esetben részösszeg felvétele történt, ahol a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehet hozamösszeget kérték kifizetni, összesen 3.617 eft értékben. 2005-ben már nem emelkedett számotteven a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, ugyanakkor ntt a szolgáltatásként kifizetett összeg. 2000-ben 893 f vett igénybe (254.406 eft bruttó összegben) egyösszeg szolgáltatást, 2001-ben 1033 f részére bruttó 348.427 eft lett kifizetve, 2002-ben 777 f részére 319.806 eft, 2003-ban 768 f 381.345 eft, 2004-ben 956 f 494.708 eft, míg 2005-ben 968 f 544.057 eft összegben részesült egyösszeg szolgáltatásban. Tovább csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma. A tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor szinte kivétel nélkül az egyösszeg szolgáltatási kifizetést választották. 2005-ben 2 f igényelt járadékszolgáltatást, 1 f megváltoztatta járadékfolyósításának idtartamát (3 évesrl 4 évesre) 16 járadékos tag járadékfizetési idszaka lejárt, így 2005 év végén összesen 27 f járadékszolgáltatást igénybe vev tagja volt a Pénztárnak, kiknek a 2005-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következ: Járadék -típus 3 éves járadék 4 éves járadék 5 éves járadék 6 éves járadék 7 éves járadék 8 éves járadék 10 éves járadék 20 éves járadék 25 éves járadék Összese n: Év elei egyenleg Év eleji létszám Áthozat egyéni számlá -ról Áthozat járadék típusok között Hozam Értékelsi különbözet Év közbeni kifizetés Év végi egyenleg Év végi létszá m f eft eft eft eft eft eft eft f 20 4.023 393-1.427 245-151 -2.273 810 10 0 0 503 1.427 97 171-430 1.768 2 9 2.239 0 0 183 0-977 1.445 3 2 636 0 0 49 6-216 475 2 1 518 0 0 40 5-176 387 1 0 0 0 0 0 0 0 6 2.782 0 0 237 19-547 2.491 6 2 1.176 0 0 107 7-91 1.199 2 1 163 0 0 15 1-9 170 1 41 11.537 896 0 973 58-4.719 8.745 27 12

Összességében a beszámolási idszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg 544.953 eft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg 548.776 eft. 2005-ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetséggel, hogy tagdíj-nemfizet tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezd idpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseibl származó hozamot az egységes tagdíjnak a mködési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelel összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. Míg 2004-ban a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhel összeg 9.958 eft volt, addig 2005-ben 14.318 e t-ot vont le a Pénztár. Az azonosítatlan befizetések azonosulása miatt, az azonosítatlan befizetések hozamából 117 eft növelte a tagok számlaegyenlegét. 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási idszakban 37.084 eft-ról, 49.131 eft-ra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 1.647 eft, záró állománya 1.399 eft. A tárgyidszaki változás -248 eft. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 35.221 eft, záró állománya 47.476 eft. A tartalékra a Pénztár 2004-ben 10.831 eft céltartalékot képzett. A tagdíjnemfizet pénztártagoktól levont költségbl a likviditási tartalékra jutó 1.424 eft is ezen céltartalék bevételét képezte. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás idpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 216 eft, záró állománya 256 eft.a Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára a hozamfelosztási szabályzatának megfelelen a tárgyidszakban 158 eft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 118 eft értékben került sor, ebbl az egyéni számlákra 117 eft jutott. 13

Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2005-ben: eft IDSZAK KÉPZÉS FELHASZNÁLÁS MEGMARADÓ 2005-ös nyitó 216 0 0 Nyitóból 2005-ben 0 27 189 2005.01.negyedév 59 39 20 2005.02.negyedév 54 29 25 2005.03.negyedév 49 23 26 2005.04.negyedév -4 0-4 2005. összesen 158 91 67 2005.záró 374 118 256 5.3. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya 2004 év végén 35.115 eft volt. Ebbl év végéig 305 eft utólagosan befolyt, így az arra képzett céltartalék feloldhatóvá vált, a maradék 34.810 eft kinnlévség pedig a Pénztár számviteli politikájának megfelelen hitelezési veszteségként leírásra került. 2005-ben a Pénztár 70.798 eft céltartalékot képzett a meg nem fizetett tagdíjakra, ebbl év végéig 1.920 eft befolyt, így a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalékok záró állománya 68.878 eft. 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerül költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentsnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2005-ben. A követelésállomány az elz évhez képest 28.087 eft-tal növekedett, amit elssorban a tagdíjkövetelések év végi magasabb állománya eredményezett (a tagdíjkövetelések állománya a 2004 végi állapothoz képest majdnem megduplázódott, 36.919 eft-ról 71.164 eft-ra, azaz 34.245 eft-tal ntt, ennek oka a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának növekedése). Az egyéb követelések 6.158 eft-os állománycsökkenése túlnyomórészt a vagyonkezeléssel kapcsolatos követelések állományának csökkenésével kapcsolatos. Az értékpapír állomány változásánál kiemelhet, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya csökkent (22.548 eft), a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont jelentsen növekedett (1.595.975 eft). A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása elhanyagolható mérték. Az azonosítatlan függ befizetések állománya az elz évhez képest 1.887 eft-tal csökkent, ezt a Magyar Posta év végi tagdíjátutalásának pontosabb kalkulációja eredményezte. 14

7. Kiegészít vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási idszakban kiegészít vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerzdésben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A 2005. évben kötött munkáltatói szerzdések: Csenger Város Polgármesteri Hivatal ZSG Hungária Váli Fix Trans Kft Axel-Spinger Magyarország Kft ITAG-ÖKOLEX Gazdasági Tanácsadó Rt. BM Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság IT Információs Társadalom Kht Heves Megyei Rendr-fkapitányság Pénzügyminisztérium 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen 71.164 eft, amibl 68.878 eft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következ éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselk A Pénztár ügyvezet igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó. Az ügyvezet igazgató mellett Petrusánné Király Beatrix asszisztensként áll alkalmazásban, 1 f pedig megbízási szerzdéses jogviszonyban a pénzügyi (bérszámfejtés, adóbevallás) feladatokat látja el. Az évi bruttó bér összege a tárgyidszakban 15.680 eft, melybl az ügyvezet igazgató éves bruttó bére 7.150. eft volt. A személyi jelleg egyéb kifizetések összege 1.015 eft volt, ebbl a reprezentációs költség 342 e Ft összeg. Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza 15

Az Ellenrz Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Ellenrz Bizottság tisztségviseli 2005-ben bruttó 8.700 eft tiszteletdíjban részesültek. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelk: Letétkezel: Nyilvántartás: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezet: Erste Bank Alapkezel Rt. CA-IB Alapkezel Rt. ConCorde Alapkezel Rt. Generali Alapkezel Rt (2006.01.01-tl) Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Els Hazai Pénztárszervez és Mködtet Rt. KPMG Hungária Kft. Lénárd János Erste Bank Hungary Rt. 12. A határids ügyletek bemutatása A Pénztár egyik vagyonkezelje, a ConCorde Alapkezel Rt. 2005-ben (az els negyedév végével bezárólag ezen ügyletek lezárásra kerültek) a befektetési politikának megfelelen határids fedezeti ügyleteket (arbitrázs jelleg ügyletek) is kötött a hozamok maximalizálása és a kockázatok csökkentése érdekében. Év végével a Pénztárnak le nem zárt fedezeti határids ügyletei nem voltak, illetve ezzel kapcsolatosan követeléseket és kötelezettségeket sem mutat ki. 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 82,0%-a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhet a befektetési jegyek arányának folyamatos növekedése, valamint a részvények portfolión belüli arányának csökkenése. 16

A befektetési arányok alakulása 2005-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglév (könyv szerinti értéken figyelembe vett, határids ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában: Megnevezés 2005. éves nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Állampapírok 80,5 84,7 84,5 83,5 82,0 Kötvények 0,8 0,9 0,5 0,5 0,5 Jelzáloglevelek 7,2 6,9 7,5 7,4 7,6 Befektetési jegyek 6,1 5,4 5,1 6,2 7,5 Részvények 5,5 2,2 2,4 2,3 2,5 Befektetett pü-i eszközök 68,5 66,3 57,7 55,8 57,5 Forgóeszk.köz.kim.érpap 31,5 33,7 42,3 44,2 42,5 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés 2005. éves nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Bef. pü-i eszközök 5.731.308 5.782.928 5.401.920 5.311.828 5.663.543 nyilvántartási értéke Forgóeszk.köz.nyilv. 2.640.477 2.940.859 3.958.977 4.211.241 4.182.627 értékpapírok nyilv.ért. Pénzeszközök nyilv.ért. 65.559 7.244 14.613 16.443 463.975 Vagyonkezelvel sz ill -1.800 41.865-172.164 14.489 372 osztalék m. követelések Nyilv. érték összesen 8.435.544 8.772.896 9.203.346 9.554.001 10.310.517 Piaci érték összesen 8.996.604 9.415.469 9.957.719 10.472.184 10.969.405 Bef. pü-i eszközök. 344.530 454.040 498.323 562.604 389.747 értékelési különbözete Forgóeszk.köz.nyilv. 220.894 187.602 256.041 355.570 268.962 értékpapírok ért.kül. Pénzeszközök ért.kül. 1.393 931 9 9 179 Határids ügyletek -5.757 0 0 0 0 értékelési különbözete Értékelési különbözet 561.060 642.573 754.373 918.183 658.888 összesen A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. Összességében a beszámolási idszakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke 8.996.604 eft-ról 10.969.405 eft-ra ntt, ami 1.972.801 eft-os növekedés. 17

Az értékelési különbözet állománya az év elején meglév 561.060 eft-ról év végére 658.888 eft-ra növekedett. Az értékelési különbözet 658.888 eft záróértéke a következ részekbl tevdik össze: Részvények értékelési különbözete: Befektetési jegyek értékelési különbözete: Állampapírok értékelési különbözete: Kötvények értékelési különbözete: Jelzáloglevelek értékelési különbözete: Pénzeszközök értékelési különbözete: 96.570 eft 93.540 eft 424.413 eft 2.796 eft 41.390 eft 179 eft A teljes értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása eft-ban Megnevezés Részesedések Értékpapírok Pénzeszközök Határids Összesen ügyletek Nyitó 158.260 407.164 1.393-5.757 561.060 Növekedés 205.646 940.563 1.128 7.677 1.155.014 Csökkenés 173.796 879.128 2.342 1.920 1.057.186 Záró 190.110 468.599 179 0 658.888 13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2005. december 31-én ezer forintban Sorszám Értékelés alapja Nyilvántartási Piaci érték érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze 10.310.517 10.969.405 -befektetett pü-i eszközök 5.663.543 6.053.290 -értékpapírok és határids ügyletek 4.182.627 4.451.589 -pénzeszközök 463.975 464.154 -be nem fektetett, vagyonkezelknél 372 372 lév vagyon, osztalékkövetelés 02. Kötelezettségek 27.078 27.078 03. Pénztár eszközeinek nettó értéke 10.283.439 10.942.327 13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték= (10.942.327)/(10.283.439)=1,0640727 13.5. A hozamráta alakulása A pénzügyileg realizált összes bevétel és a pénzügyileg teljesített összes kiadás alapján számított éves hozamráta (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze 9,93% 10,26% Fedezeti tartalék 9,97% 10,30% 18

A vagyonkezelk kezelésében lév, befektetett pénztári vagyon éves bruttó hozama és referenciahozama vagyonkezelnként (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Bruttó hozam Referencia hozam Erste Bank Alapkezel Rt.: 9,26% Ebbl fedezeti portfolió: 9,33% 9,54% Ebbl mködési portfolió: 7,95% 8,59% Ebbl likviditási portfolió: 7,24% 8,53% CA IB Alapkezel Rt.: 10,31% 10,23% ConCorde Alapkezel Rt.: 11,17% 11,89% Saját vagyonkezelés (bef.jegyek és lekötött betétek): 9,09% 8,75% Saját vagyonkezelés:(lekötetlen pénzforgalmi szlak) 6,31% Összesen: 10,26% 11,13% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták és az éves átlagos inflációs ráták a vagyonkezelés kezdetétl évenként (az éves hozam a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): nettó hozam infláció 1997: 31,49% 18,4% 1998: 19,11% 14,3% 1999: 19,26% 10,0% 2000: 4,09% 9,8% 2001: 9,44% 9,2% 2002: 9,17% 5,3% 2003: 3,30% 4,7% 2004: 14,33% 6,8% 2005: 9,93% 3,6% 13.6 A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések 2005. évi hozamát meghatározó gazdasági és tkepiaci körülmények 13.6.1. A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció 2005-ben a magyar gazdaság stabil növekedést mutatott, a GDP bvülése összességében 4% körül alakult. A dinamikus gazdasági növekedést leginkább az állami autópálya építések és az exportra termel ágazatok tevékenysége kapcsán az ipar, ezen belül az építipar biztosította, a szolgáltatások közül pedig a pénzügyi tevékenység, a szállítás, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás teljesítménynövekedése húzta. Élénkült a lakossági fogyasztás is, ami a reáljövedelmek bvülésébl és a devizahitelek töretlen népszerségébl fakadt. A gazdaság egyensúlyi helyzetében ugyanakkor nem következett be lényeges javulás. A külkereskedelmi mérleg (export import) kifejezetten kedvez egyenlege ellenére továbbra is magas, a GDP 8-9%-a körüli a folyó fizetési mérleg hiánya, amiért a jövedelmek mérlegsor romló egyenlege hibáztatható. Itt jelenik meg ugyanis a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó számottev jövedelem-kiáramlás (kamat, profit). A magyar lakosság, a vállalatok és az állam is többet fogyaszt, mint amit megtakarít, így a különbözetet a külföldi befektetk finanszírozzák, ami a jövre nézve is egyre nagyobb kockázatot jelent. 19

Az év legtöbb problémát és vitát kiváltó gazdasági adata az államháztartási hiány volt. Már januártól kezdve a deficit hónapról hónapra meghaladta az elzetesen tervezett mértéket. Az Európai Unió által elfogadott ESA95 eredményszemlélet kimutatás szerint a 2005. évi hiány meghaladta a GDP 7%-át, ami még az átmenetileg megengedett magán nyugdíjpénztári korrekcióval is magasabb 6%-nál. Az Euró-zónához való csatlakozás kritériuma, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3%-át, amit a 2010-es euró bevezetéshez 2007- ben teljesíteni kell az országnak. A 2005-ben megvalósult és a 2006-ban várható költekezés azonban várhatóan nem teszi lehetvé a kritérium teljesülését 2007-re. Az áremelkedés üteme az egyetlen javulást mutató terület azok között, amelyeket az Európai Unióhoz tartó konvergencia során kiemelten figyelünk. A 2004. vége óta tartó olajár emelkedés ellenére az infláció a 2004. decemberi 5,5%-os szintrl 2005. decemberére 3,3%-ra csökkent, így a jegybank által megcélzott 3%-5% közötti sáv alsó feléhez közelített. A mutató kedvez alakulásnak oka, hogy az egyre liberalizáltabb világkereskedelembe bekapcsolódó Magyarország is élvezi a versenyz szektorokban tapasztalható bércsökkenést és termelékenység növekedést. 13.6.2. Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben Felemás év volt 2005. a magyar államkötvények számára. Nyár végéig tartott a hozamcsökkenés, ami az árfolyamok gyors emelkedését eredményezte. Ennek elsdleges oka a feltörekv piacok kedvez befekteti megítélése és a globális likviditás bség volt, ami komoly kötvényvásárlásokra ösztönözte a külföldi befektetket. Szeptembertl azonban az államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, ebbl adódóan az euró bevezetés csúszása került ismét a befekteti figyelem középpontjába, emiatt a hozamok emelkedtek, a hosszabb futamidej kötvénybefektetések leértékeldtek és a forint gyengült. A negatív hozamú negyedik negyedév ellenére az év egészét tekintve az állampapír piaci hozamok csökkentek, az árfolyamok emelkedtek, az éves átlagos infláció mértékét (3,6%) jóval meghaladó hozamot biztosítva. A magyar államkötvények éves átlagos teljesítménye 8,75% volt, ezen belül az egy évnél rövidebb futamidej papíroké 8,3%, az éven túliaké 8,76% volt. 13.6.3. A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye 2005. újra magas hozammal jutalmazta a hazai részvénypiac befektetit. A magyar tzsdei részvények árfolyam emelkedését továbbra is két tényez befolyásolta: egyrészt az EU csatlakozás óta tapasztalható fokozottabb befekteti érdekldés, másrészt a legfontosabb tzsdei vállalatok gyors profitnövekedése. A BUX index közel 41%-kal értékeldött fel, amiben kiemelked szerepe volt a MOL részvénynek és a gyógyszerpapíroknak. Az olajrészvény mintegy 65%-kal zárt magasabban a 2004. december végi áránál, míg a Richter tulajdonosai 72%-os, az Egis befekteti 106%-os hozammal büszkélkedhettek. A MOL árfolyam emelkedésében számos kedvez körülmény játszott szerepet, így például a gázüzletág várható értékesítése, a tartósan magas olajár és széles finomítói marginok, valamint a szélsséges amerikai idjárás. A gyógyszercégek esetében az orosz támogatási rendszer adott lendületet a felívelésnek, amit aztán az év második felében az ersöd dollár is támogatott. Az Egis esetében további áremel tényezként hatott az új termékbevezetések okozta kiugró EPS növekedés. 20

A magyar részvénypiachoz hasonlóan Közép-Kelet-Európa többi börzéje is felülteljesítette a fejlett országok részvénypiacait. Kiemelked, 40% feletti volt a japán tzsde teljesítménye, ahol a gazdasági reformintézkedések hatására megntt a befekteti bizalom és fként a második félévben jelents mérték tke áramlott a piacra. Az európai és amerikai részvényekkel 2005-ben a hazai részvények hozamánál alacsonyabb, a magyar államkötvények hozamánál viszont magasabb eredményt lehetett elérni. Ez az európai részvények esetében a tzsdei cégek árfolyam emelkedésének volt köszönhet, mivel a forint/euró árfolyam nem változott lényegesen. Az amerikai tzsdei árak ugyan nem emelkedtek számotteven, viszont az amerikai dollár euróval és forinttal szembeni felértékeldése jelents hozamot biztosított ezeknek a befektetéseknek is. 13.6.4. A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelk teljesítménye A 2005. évi befektetési politika kialakításakor a BUX index 2004. évi 57%-os emelkedését és a hazai makrogazdasági mutatókat figyelembe véve a pénztár a hazai részvények 7 %-os részarányának szinten tartását látta célszernek a pénztári portfolióban. Nem mutatkoztak kedvez kilátások a nemzetközi részvénybefektetések terén: a világgazdasági fellendülésben elre jelzett trendforduló, a vállalatok jövedelmezségének csökken ütem emelkedése az USA-ban, Japánban és az Euró - zónában, valamint az amerikai jegybank által elirányzott monetáris szigorítás voltak azok a körülmények, amelyek alapján a 2005-ben 1%-os nemzetközi részvénysúlyt célzott meg a pénztár. A 2005. évi tkepiaci folyamatok mozgatórugóját azonban nem az elre jelzett gazdasági fundamentumok jelentették, hanem sokkal inkább a külföldi befektetk likviditás bsége, amelynek hatására 2005-ben folyamatosan áramlott a tke a feltörekv piacokon is aktív befektetési alapokba, illetve a magasabb kötvényhozamú piacokra, figyelmen kívül hagyva az országok gazdasági mutatószámait. A vezet gazdaságok viszonylagosan alacsony kötvénypiaci hozamszintje miatt eltérbe kerültek a részvény befektetések, ezek kapcsán pedig szintén fontosabbak voltak az elérhet hozamok, háttérbe szorítva a felvállalt kockázatokat. A tkeáramlás irányában a negyedik negyedévében történt fordulat, amikor is az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betölt FED két alkalommal, 4,25%-ra emelte irányadó kamatát és 2,5 év változatlanság után az Európai Központi Bank is kamatemelésre szánta el magát. Mindezek hatására a közepes futamidej eurókötvények hozama emelkedésnek indult, ami csökkentette a magyar és más feltörekv piaci befektetések hozamelnyét és vonzerejét. A befektetk elkezdtek szelektálni a feltörekv piacok között, elnyben részesítve a jobb gazdasági helyzetben lévket, alulsúlyozva a nagy makrogazdasági egyensúlytalanságokkal jellemezhetket. Ebben a helyzetben különösen kedveztlenül érintette Magyarországot az Eurostat autópálya kiadásokkal kapcsolatos állásfoglalása, a 2006-os költségvetési tervszámok megjelenése és a magyar államadósság Fitch Ratings hitelminsít intézet általi leminsítése. Az év elejétl szeptemberig szinte folyamatosan növekv hazai részvényárak mellett a vagyonkezelk az árfolyamnyereséget realizálva átlagosan 3% körülire, azaz a megcélzott részvényarány felét sem elér mértékre csökkentették a hazai részvényarányt. A nemzetközi részvények aránya az els félévben 1% körül mozgott, majd augusztustól a hazai piacok trendfordulójával párhuzamosan emelkedett a benchmarksúlyt meghaladva 2-3% közé. A pénztári befektetések 2005. évi hozam alakulását tehát alapveten a hazai állampapírpiacon elérhet, az éves átlagos infláció mértékét jelentsen meghaladó, 8-9% körüli hozam határozta meg, amit a hazai és nemzetközi részvények magasabb teljesítménye a részvény eszközcsoport 5% körüli részaránya következtében csak kismértékben tudott tovább javítani. 21

A pénztár összes eszközeinek 2005. évi bruttó hozamrátája 10,26%, nettó hozamrátája 9,93% lett. Ezzel a pénztári befektetések eredménye a 2005. évi pénzügyi tervben szerepl 7%-os hozam célkitzést elérte, illetve meghaladta. A Pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kitzött benchmarkban 2005- ben 92% súllyal szerepelt a MAX Composite index teljesítménye a kötvény típusú befektetések lejárati struktúrájához igazodva, továbbá 7%-os részarányt képviselt a BUX index, 1%-os arányt pedig az MSCI World index hozama, összhangban a 2005. évi befektetési politikában megcélzott 8% körüli fedezetlen részvényaránnyal, azon belül is a hazai és külföldi részvény befektetések összetételével. A pénztári befektetések benchmarkjának éves hozama 2005-ben 11,13 % lett. A pénztár befektetéseinek 2005. évi hozama az alábbi vagyonkezeli részteljesítményekbl tevdik össze. Az ERSTE Bank Alapkezel Rt. kezelésében lév portfoliók közül a fedezeti portfolió teljesítményét továbbra is a kötvény befektetések határozták meg, amit a vagyonkezel 2005- ben maximum 5% erejéig hazai részvény befektetésekkel is kiegészíthetett. Az év els nyolc hónapjában a makrogazdasági adatok alapján nem indokolható állampapír piaci hozamcsökkenést óvatosan kezelve a vagyonkezel a kötvény részportfolió átlagos hátralév futamidejét 3 év alá csökkentette, majd a negyedik negyedévben 3,5 év körülire emelte. Az els három negyedévben a hosszabb, a negyedik negyedévben pedig a rövidebb futamidej kötvények teljesítménye volt jobb, így az ezzel ellentétes taktikai lépések hatására a kötvény részportfolió a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter és Borsodchem részvényekbl alakította ki a részvény részportfoliót, a benchmarkban szerepl BUX index súlynak (2,5%) megfelel részarányt tartva. A vagyonkezel a részvény részportfolióban is óvatos befektetési stratégiára törekedett, így nem használta ki az 5%-os részvényarány lehetséget. Az Erste fedezeti portfolió 2005. évi hozama 9,33 %, kismértékben elmaradva a referencia index hozamától. A mködési és a likviditási portfolió esetében a Pénztár 2005-re 50% RMAX és 50% MAX index összetételt írt el referenciaként. A vagyonkezel a benchmarknak megfelelen alakította ki a portfoliókban szerepl diszkontkincstárjegyek és államkötvények átlagos futamidejét, azonban az egyedi értékpapír kiválasztás alapján a portfoliók éves hozama ebben az évben a referencia indexek hozam alatt maradt. A CA-IB Alapkezel Rt. a 2005. évi vagyonkezelési irányelvekben rögzített 3 3%-os hazai és nemzetközi részvényarányt felülsúlyozta, ami pozitív irányban befolyásolta a portfolió benchmarkhoz képesti teljesítményét. A hazai részvény befektetéseknél az egyedi részvény kiválasztásnak köszönheten a BUX indexnél magasabb hozamot sikerült elérni. A külföldi részvény befektetések amerikai, nyugat- és közép- európai részvényeket tartalmazó befektetési alapokon keresztül valósultak meg, amelyek teljesítménye kismértékben elmaradt az MSCI World index hozamától. A hazai kötvény eszközcsoport szintén a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel a MAX Composite indexéhez képest rövidebb átlagos futamidt alakított ki a kötvény részportfolióban, ugyanis fundamentális makrogazdasági elemzése alapján a hozamok emelkedését valószínsítette. A rövidebb futamid szerkezettel az augusztusig végbement hozamcsökkenés árfolyam növel hatását így ez a részportfolió nem tudta teljes egészében kihasználni. A szeptemberi trendfordulót követen azonban a rövidebb átlagidej kötvényportfolió a korábbi hátrányát fokozatosan csökkentette. 22