Hírlevél 2012. év 13. szám 2012. december 20. Tartalom Számla kötelező adattartalma Módosulnak, illetve pontosításra kerülnek a számla tartalmi elemei. Pontosításra került, hogy mit kell a számlán feltüntetni a különös adózási módok, illetve pénzforgalmi elszámolás alkalmazása, a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője által kiállított számla ("önszámlázás"), fordított adózás alá tartozó ügyletek esetén. Vevő adószáma Új szabály, hogy ha az áthárított áfa havi összege több, mint 2 millió forint, akkor a kimenő számlákra rá kell írni a vevő adószámát. Célszerű jövő év elején bekérni azon partnerek adószámát, akik felé a fenti összeghatár feletti számlázás várható. Fordított adózás Továbbra is érvényes az a szabály, hogy 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) 142.. szerinti értékesítés, vagyis a fordított adózás alá tartozó értékesítés esetén fel kell tüntetni a számlán vevő adószámát valamint azt is, hogy a számlán szereplő értékesítés 2007. évi CXXVII. törvény 142.. szerinti fordított adózás alá tartozó értékesítés és adó megfizetésére számla befogadója kötelezett. 2013-túl új szabályként ezen túl még fel tüntetni a számlán a fordított adózásra vonatkozó utalást az alábbi javasolt formában: 2007. évi CXXVII. törvény 142.. szerinti fordított adózás A fordított adózásra vonatkozó új előírás érvényes a közösségi szolgáltatásnyújtásnál, a számlán fel kell tüntetni az alábbi javasolt szöveget: Fordított adózás, az adó fizetésére a vevő kötelezett. Áfatörvény területi hatályán kívüli ügylet. Pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany kibocsátott számláján köteles az alábbi kifejezést szerepeltetni: pénzforgalmi elszámolás Kisadózó A kisadózó vállalkozás köteles a számlán feltüntetni a következő szöveget: kisadózó 1
Közvetített szolgáltatás Szintén nem új szabály, hogy fel kell tüntetni a számlán, ha az közvetített szolgáltatást tartalmaz a következő szöveggel: A közvetített szolgáltatást tartalmaz Belföldi ÁFA összesítő jelentés 2013. január 1-től kötelező lesz nyilatkozni a tételes belföldi áfa-összesítő jelentésben a 2 millió forintot meghaladó áthárított áfa-tartalmú, belföldi, egyenes adózású, termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással, illetőleg termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos számláik adatairól. Ennek megfelelően az áfabevallásban tételesen fel kell tüntetni: a partner adószámát, a számla sorszámát, a számlában feltüntetett adóalapot és áthárított áfát, a számla teljesítési időpontját, ennek hiányában pedig kibocsátási dátumát. A terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyoknak akkor is fel kell tüntetniük az áfa-összesítő jelentés a partner adószámát, valamint az áthárított áfa összegét, ha a kétmillió forintos összeghatár nem egy számlával teljesül, hanem több ugyanazon időszakban, ugyanazon partnertől befogadott számlával, így erre külön oda kell majd figyelni. Az összesítő jelentéshez kapcsolódó mulasztási bírság magánszemély adózó esetén 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint lehet. Új lekérdezési lehetőséggel is bővül az ügyfélkapun keresztül elérhető adatok köre, mivel az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített ÁFA összesítő jelentés adataihoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül 2013. július 1-től hozzáférhet. Adatszolgáltatási kötelezettség pénztárgépekről 2013. április 1-től kezdődően gépi nyugta kibocsátás esetén az adóalanyoknak mind a kiállított nyugtákról, mind pedig a pénztárgép adatairól adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük az adóhatóság felé. A vonatkozó szabályokat későbbi rendeletben határozzák meg. A kötelező gépi nyugtakibocsátás esetén a pénztárgép adóhatóság általi felügyelete közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósulhat. A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély forgalmazó, üzemeltető, szervizelő, műszerész 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezett 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az új típusú, online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttéréshez, a pénztárgépek beszerzéséhez támogatást lehet igényelni. 2
Pénzforgalmi elszámolás az általános forgalmi adóban A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany kibocsátott számláján köteles az alábbi kifejezést szerepeltetni: pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás kifejezést szerepeltető számlák után a számla befogadója az őt megillető áfa-levonási jogot csak akkor és annyiban gyakorolhatja, ha és amennyiben az áfát is tartalmazó ellenértéket megfizeti partnerének, ami akkor is így van, ha ő maga egyébként nem alkalmazza a pénzforgalmi áfát. A pénzforgalmi elszámolást azok a kisvállalkozások választhatják, akik Magyarországon gazdasági céllal telepedtek le, és összes bevétele a naptári évben várhatóan illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a naptári év első napjától a teljes naptári évre vonatkozóan választhatja ezt az elszámolási módot. A pénzforgalmi elszámolás 2013. január 1-től alkalmazható, amelyet 2012. dec. 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. A pénzforgalmi elszámolás választásával a kisvállalkozás levonható adót csak akkor állíthat be a bevallásába, ha az ellenértéket megtérítette és csak akkor keletkezik áfafizetési kötelezettsége, amikor üzleti partnere az ellenértéket neki kifizette. Utóbbiból következik, hogy vevőjének is csak akkor lesz adólevonási joga, amikor az ellenértéket megfizette. Ezért tanácsoljuk, hogy a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó partnereket különös figyelemmel kezeljék, számláikról vezessenek nyilvántartást. Kérjük ügyfeleinket ezen számlákat külön bocsássák rendelkezésünkre. A pénzforgalmi áfát alkalmazónak a szó valódi értelmében kettős nyilvántartást kell vezetnie. Egyrészt egy eredményszemléletűt, amelynek bizonylati hátterét az adott és kapott számlák adják, s amelyek a fizetendő és levonható áfa elméleti maximumát határozzák meg. Másrészt egy pénzforgalmi szemléletűt, amelynek bizonylati hátterét rendszerint a pénzmozgásokra vonatkozó bizonylatok képezik, s amelyek az esedékes adómegállapítási időszakról szóló bevallásba konkrétan beállítandó/beállítható fizetendő és levont áfa összegét határozzák meg. Ráadásul ezt a kettős nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy utóbbi az előbbinek tételesen megfeleltethető legyen. Alanyi adómentesség választása 2013-tól az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik. A választáshoz kapcsolódó egyéb áfa szabályok nem változnak. Azok az adóalanyok is jogosultak az alanyi adómentesség alkalmazására, akik 2012-es árbevétele az 5 millió forintot túllépte, de a 6 millió forintot nem haladta meg, illetve akik alanyi adómentessége 2011-ben vagy 2012-ben azért szűnt meg mert az 5 millió forintos határt túllépte és így 2013-ra még nem lenne jogosult az alanyi adómentesség választására. 3
szabályok változása Részteljesítés, határozott időre szóló elszámolás Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén, amennyiben a részletfizetéssel vagy elszámolással érintett időszak meghaladja az egy naptári hónapot, adómegállapítási kötelezettség keletkezik minden naptári hónap utolsó napján is. Előleg Közösségen belüli ügyleteknél az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így nem keletkezik adómegállapítási, számlakibocsátási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség sem. Forintra történő átszámítás Az adóalap forintra történő átszámításához nemcsak a Magyar Nemzeti Bank, hanem az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam is alkalmazható lesz. Az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam választásához bejelentés szükséges. Adómentesség Pontosításra került, hogy adóköteles a tartalma szerint kereskedelmi-szálláshely nyújtásának minősülő bérbeadás. Adólevonási jog Levonható a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka. Az előzetesen felszámított adó teljes összeg levonható, ha a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az közvetített szolgáltatás adóalapjába épül be, valamint ha az adóalany a terméket, szolgáltatást igazoltan egészben, vagy részben úgy használja, hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként bérbeadási szolgáltatás adóalapjába épül be. Levonható adó összegének utólagos változása A levonható adó utólagos változása esetén az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni, feltéve, hogy az adóalany az adófizetésre kötelezett és az adólevonásra jogosult egy személyben. Fordított adózás Fordított adózás vonatkozik az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy közötti olyan termékértékesítésekre is, amennyiben az ügylet lejárt követelés érvényesítésére irányul. Bővül a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre több élő és feldolgozott sertés, valamint takarmány kategóriákra, melyekre a fordított adózás szabályait kell majd alkalmazni 2013. április 1-jétől. 4
A számlakibocsátásra irányadó szabályok A számlára vonatkozó kötelezettségekre főszabály szerint annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye található. Számlakibocsátási határidő Közösségen belüli adómentes termékértékesítés vagy olyan Közösségen belüli adóalanyok közötti szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a fordított adózás szabályai szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kiállítani. A számla hitelessége A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig megbízható módon biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A törvény az eredet hitelességén a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását érti. Elektronikus számlázás A törvény új fogalomhasználata már nem elektronikus úton kibocsátott számláról, hanem elektronikus számláról rendelkezik, amely alatt minden olyan számlát érteni kell, amelynek kibocsátása és befogadása elektronikus formában történt. Az elektronikus számlát, amennyiben azt nem EDI-rendszerben hozzák létre, a jövőben minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Minősített elektronikus aláírás az olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. A számlák adattartalma sértetlenségének és eredete hitelességének biztosítására bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárás is alkalmazható, amely a követelményeknek eleget tud tenni. Időbélyegző alkalmazását már nem írja kötelezően elő a törvény, viszont a számlabefogadó beleegyezése továbbra is feltétele az elektronikus számlázásnak. Azt emailben küldött, hitelesítés nélküli számla nem felel meg a fenti követelményeknek. Egyszerűsített adattartalmú számla Abban az esetben is egyszerűsített adattartalommal lehet számlát kibocsátani, ha a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra nem Közösségen belüli, illetve harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás miatt kerül sor. Okiratok megőrzése A törvény pontosítja az okiratok megőrzésének szabályait. Eszerint papír alapú okirat esetén a kibocsátó a másolati példányt, a befogadó az eredeti példányt vagy eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát köteles az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. A megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. Pontosabb szabályozás hiányában ennek alkalmazását egyelőre nem javasoljuk. 5
A korábbi szabály szerint az adóalanyok 2012. december 20-ig élhettek a KIVA tekintetében a választás jogával, amelyet 2013. január 15-ig visszavonhattak. A KIVA választására a beterjesztett módosítás alapján 2013. január 15-ig lesz lehetőség. Azok az adóalanyok, akik esetleg már a KIVA alá bejelentkeztek, továbbra is 2013. január 15-ig visszavonhatják választásukat. A korábbi években felhalmozott elhatárolt veszteség felhasználását kedvezőtlenül érintette a KIVA szabályozás, amely szerint az adóalanyiság minden évében az elhatárolt veszteségnek 20 százalékát, illetőleg az arányos részt elszámoltnak kellett tekinteni. A módosítás szerint az elhatárolt veszteség elszámolható lesz a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt. A kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhatja a kisvállalati adóalanyiság időszakában. Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. Ez a korábbi szabályozás esetében nem volt lehetséges. A módosítás értelmében a KIVA-alanyoknak nem kell az eszközeik tekintetében gyorsított értékcsökkenési leírással számolni, továbbá a KIVA adóalanyiság előtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlő részletben le lehet írni a KIVA adóalapból. A 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkenthető legyen. Az osztalék utáni adót kiváltó adót az evás vállalkozás a megszűnésével összefüggésben benyújtott, egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásában vallja be. Évközben is lehetővé válik az egyszerűsített vállalkozói adóról a kisadózó vállalkozások tételes adójára történő áttérés, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó eva alanyisága az áttéréskor megszűnik. Az adóalapot módosító egyes tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség állományváltozásának 50 százaléka. A magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségek között a megállapított, de ki nem fizetett osztalék összegét nem kell figyelembe venni. A jövőben az Áfa tv. szerinti áruminta elismert költségnek minősül. Áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas; 6
A nettó árbevételt csökkentő tételek levonhatóságának korlátozása A 2013-tól hatályos szabályozás értelmében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való levonhatósága sávos módon, korlátosan válik lehetővé. Más adóalapot csökkentő tételre például az anyagköltség levonhatóságára a korlátozás nem vonatkozik. A jövő évi szabályozás szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a, 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a vonható le. Ha a nettó árbevétel nem éri el az 500 millió forintot, akkor nem kell a sávos korlátozást alkalmazni. Az adott sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összeg és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. Az export-értékesítéssel kapcsolatban elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható. Az előzőek szerinti számításkor az elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege csökkenthető az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével. (A sávok meghatározáshoz a nettó árbevételt nem lehet csökkenteni az exportra jutó nettó árbevétellel). A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály A kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok elsőként a levonásba helyezhető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét a helyi iparűzési adóalanynak minősülő kapcsolt vállalkozások vonatkozásban állapítják meg előzőekben ismertetett módszer szerint csoportszinten. Csak azoknak kell ezt az adólap megállapítást alkalmazniuk, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege a nettó árbevételének 50 %-át meghaladja. 7
Példa az ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás korlátozására (millió Ft) Alapadatok millió Ft millió Ft Árbevétel %-ban Belföldi értékesítés nettó árbevétele 50 000 99,0% Export értékesítés nettó árbevétele 500 1,0% Értékesítés nettó árbevétele (ELÁBÉ) 50 500 Belföldi ELÁBÉ+ közvetített szolgáltatás 40 000 79,2% Export ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás 400 0,8% Összes ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás 40 400 80,0% Anyagköltség 10 000 19,8% A példában a társaságnak a HIPA kötelezettségét csoportszinten kellene megállapítania, mivel az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes értéke eléri a nettó árbevétele 50%-át. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a társaságnak nincs kapcsolt vállalkozása. Árbevétel sávok Sávba jutó árbevétel Sávba jutó ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás Max. árbevétel sáv arányában Érvényesíthető ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás millió Ft millió Ft millió Ft (%) millió Ft 0 500 500 40 000 X 500/50 500 = 396 100% 396 500 20 000 19 500 40 000 X 19 500/50 500 = 15 446 85% 15 446 20 000 80 000 30 500 40 000 X 30 500/50 500 = 24 158 75% 22 875 80 000 0 0 70% 0 Összesen 50 500 Összesen 40 000 38 717 Iparűzési adó számítás millió Ft Nettó árbevétel 50 500 Belföldi ELÁBÉ+ közvetített szolgáltatás 38 717 Export ELÁBÉ + közvetített szolgáltatás 400 Anyagköltség 10 000 HIPA alap 1 383 HIPA (2% mértékkel számolva) 28 Egyéb iparűzési adó szabályok Építőipari tevékenység végzése esetén az ideiglenes iparűzési tevékenység időtartamának időtartama a tevékenység megkezdésnek napjától a felek között szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig tart. A kisadózó vállalkozások tételes adóját választók és a kisvállalati adó szerint adózók választhatják a helyi iparűzési adó egyszerűsített módon történő meghatározását. 8
Adóalap-kiegészítés A személyi jövedelemadót érintő egyik legfontosabb változás, hogy jövőre egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó, mivel 2013. január 1-től teljes kivezetésre kerül az adóalap-kiegészítés, ismertebb nevén a szuperbruttósítás intézménye, így jövőre az évi 2 424 000 forint, havi 202 000 forint feletti jövedelmet sem terheli a 27 százalékos adóalap-kiegészítési kötelezettség. A módosítás egyben jelentősen egyszerűsíti az adóelőleg-levonásra vonatkozó előírásokat. Családi kedvezmény közös érvényesítés megosztása Új szabály, hogy közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (Korábban az ilyen esetekben a megosztás szabályait kellett alkalmazni.) Biztosítások A másik nagyobb horderejű változás a biztosításokat érinti. A törvény számos biztosítással kapcsolatos fogalmat vezet be, illetve pontosít: adóköteles biztosítási díj, a személybiztosítás, kockázati biztosítás, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás. A jövőben kizárólag a más személy által fizetett kockázati biztosítás (olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azaz biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget) minősül adómentesnek, de legfeljebb havonta a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékben. Azon megtakarítási típusú biztosítások, amelyek esetén biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít, adókötelesek lesznek. Ezen biztosításoknak a kifizető, munkáltató által fizetett díja 2013-tól egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz. Kamatjövedelem Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg. A kamatjövedelem után az adót nem kell megfizetni egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttének évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be. Rendszeres díjas biztosítások esetén ez az időtartam 10 év. Abban az esetben, ha az egyszeri díjas biztosításoknál a biztosítói teljesítés a 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, a kamatjövedelem 50 százalékát nem kell figyelembe venni jövedelemként. Adómentesség Évi 50 000 forint értékben adómentes a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. Továbbra is adómentes magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 000 forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. 9
Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalékról helyett. Így a béren kívüli juttatások után fizetendő közteher 35,7%-ra nő a korábbi 30,94%-ról. Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet utalvány, az iskolakezdési címén adott támogatás, Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás, helyi utazási bérlet térítése, önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás, az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása Erzsébet-utalvány Jövő évtől az Erzsébet-utalvány kedvezményes összeghatára 8 000 forintra növekszik és fogyasztásra kész étel vásárlásán túl a melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is időkorlát nélkül használható lesz. a munkáltató akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyeket is kiszolgál. Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás ezentúl csak - papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában nyújtható (megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége). Egyes meghatározott juttatások Egyes Nem adható egyes juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ 2013-ban. A nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 Ft-ról 6660 Ft-ra emelkedik. A magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével. 10
2013-tól érvényes változások Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén pedig 9 százalék. (Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek.) Lakásszerzési illeték a lakás forgalmi értéke után egységesen 4 százalék. Az örökhagyó túlélő házastársa az öröklésilleték-mentes. köteles például: átutalás, beszedés, készpénzbefizetés, készpénzfizetési csekk ( sárga csekk ) befizetése, készpénzkifizetés számláról, készpénzátutalás, hitelkártyával történő készpénzfelvétel. Az illetékfizetési kötelezettség független attól, hogy a készpénzkifizetés fizetési számla vagy hitelkeret terhére valósul-e meg. Az illeték mértéke 0,2%, kivéve a készpénzfizetés esetén, ekkor 0,3%. Az illeték maximuma műveletenként 6.000 forint. A tranzakciós illeték fizetésére a pénzforgalmi szolgáltató kötelezett. Felelősség kizárása A Taxcontor Hírlevelet a lehető legnagyobb gondossággal készítjük, ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy egy ügylet jogi megítélését számtalan egyedi, specifikus információ és körülmény befolyásolja. Ezért konkrét esetben kérjük, mindig konzultáljon velünk! A Taxcontor Hírlevélben leírtak a hírlevél jellegéből adódóan csupán általános tájékoztatásul szolgálnak. Így ezen információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, konzultációt és nem szolgálnak bármely üzleti döntés alapjául. Amennyiben a jövőben nem szeretné a Taxcontor Hírlevél számait megkapni, kérjük, írjon az info@taxcontor.hu email címre. 11