Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata Meseerdő Óvoda 1035 Váradi u. 9-11. 1035 Kerék u. 12-14. 1035 Budapest Szél u. 23-25. 1033 Budapest Meggyfa u. 14. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Budapest. 2013. szeptember 01. Készítette: A MESEERDŐ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE A program benyújtója: Dr. Kovács Antalné óvodavezető 2
TARTALOM 1. Bevezetés... 5 1.1 Az intézmény adatai... 5 1.2 Az intézmény bemutatása... 6 2.1. Gyermekkép... 7 2.2. Óvodakép... 8 2.3. Küldetésnyilatkozat... 12 3. Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszere... 13 3.1 A pedagógiai program feladatai... 14 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program... 15 3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés... 28 3.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 36 4. A program tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai... 43 4.1. A Váradi utcai épület gyakorlata... 43 4.1.1. Játék... 43 4.1.2. A külső világ tevékeny megismerése... 49 4.1.3. Verselés, mesélés... 55 4.1.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 59 4.1.5. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 63 4.1.6. Mozgás... 67 4.1.7. Munka jellegű tevékenységek... 69 4.2. A Kerék utcai épület gyakorlata... 71 4.2.1.Játék... 71 4.2.2. A külső világ tevékeny megismerése... 76 4.2.3. Verselés, mesélés... 79 4.2.4. Ének zene, énekes játék, gyermektánc... 83 3
4.2.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 88 4.2.6. Mozgás... 92 4.2.7. Munka jellegű tevékenységek... 96 4.3. A Szivárvány Tagóvoda (Szél és Meggyfa utcai épület) gyakorlata... 99 4.3.1. Játék... 99 4.3.2. Mozgás... 103 4.3.3. Verselés, mesélés... 108 4.3.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 112 4.3.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka... 116 4.3.6. A külső világ tevékeny megismerése... 121 4.3.7. Munkajellegű tevékenységek... 127 4.4. Tevékenységekben megvalósuló ismeretszerzés... 130 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése... 133 6. A program feltételrendszere... 137 6.1. Szociokulturális környezet... 137 6.2. Az óvoda személyi feltételei... 137 6.3. Az óvoda tárgyi feltételei... 139 6.4. Szervezeti és időkeretek... 140 7. A program kapcsolatrendszere... 141 8. Gyermekvédelem... 147 9. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése, mérése... 155 Felhasznált irodalom... 156 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 157 4
1. Bevezetés 1.1 Az intézmény adatai Az intézmény neve, székhelye: Meseerdő Óvoda, 1035 Budapest, Váradi u. 9 11. Telephelye: 1035 Budapest, Kerék u. 12 14. Tagóvoda: Szivárvány Óvoda, 1035 Budapest, Szél u. 23 25. Telephelye: 1033 Budapest, Meggyfa u. 14. Az intézmény fenntartója: Budapest III. ker. Óbuda Békásmegyer Önkormányzata Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás A Szivárvány Tagóvodában a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelése, ellátása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló, gyengén látó, mozgássérült, beszédfogyatékos gyermekek számára is nyújt ellátást. A 139/ÖK/2008./III.27. sz. határozata alapján a Meseerdő Óvoda és a Szivárvány Óvoda 2008. augusztus 01-től összevont óvodaként, Meseerdő Óvoda néven, egységes igazgatás alatt működik. A négy épületben közel négyszáz gyermeket fogadunk. A két intézmény összevonása és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának változásai indokolttá tették programunk felülvizsgálatát, így 2010-ben elvégeztük azokat a korrekciókat, melyek az előttünk álló feladatokból és új kihívásokból számunkra adódtak. Jelen módosítást a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról tette szükségessé. 5
1.2 Az intézmény bemutatása Ma a legtöbb szülő - mielőtt gyermekét óvodába íratja - érdeklődik az óvoda körülményeiről, a nevelés elveiről, a pedagógusok személyéről, a szolgáltatásokról, hogy azt az óvodát választhassa ki, amelyben nézetei szerint gyermeke a legtöbbet kapja, a legjobban fejlődhet és a legnagyobb biztonság veszi körül. Óvodánk négy épülete a III. kerületben, Óbudán helyezkedik el, földrajzilag közel egymáshoz. Jellegét tekintve három létesítmény hasonló adottságokkal rendelkezik a földszinten a bölcsőde, az emeleten pedig az óvoda található, míg a negyedik kisebb befogadó képességű, földszintes épület. Ebben a városrészben megtalálhatók a lakótelepi jellegű tízemeletes, ugyanakkor a földszintes, családi házak is. Épületeink és gondozott, EU szabványos játékokkal ellátott udvaraink üde színfoltot jelentenek a gyermekeknek a nagyvárosi rengetegben. Csoportszobáink egyéni arculatát a gyermekek igényeinek szem előtt tartásával próbáljuk kialakítani, megteremtve a családias, otthonos légkört. Nagy figyelmet fordítunk a megfelelő, esztétikus, fejlődést elősegítő játékok, eszközök, beszerzésére. Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, mindig érzelmi biztonság és derűs, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás megalapozására, a mozgásfejlesztésre és a különböző tevékenységek személyiségformáló hatására. A hozzánk járó gyermekek számára biztosítjuk az egyéni fejlődés optimális idejét, a tehetségük kibontakozásának lehetőségét. A mai, feszített tempójú világban a teljesítmény-centrikussággal szemben az óvodáskor alapvető tevékenységének a játékot tartjuk. Meggyőződésünk, hogy ez a leghatékonyabb eszköz a gyermek testi, lelki, értelmi fejlődésének elősegítésében, az ismeretszerzésben, az emberi együttélés szabályainak elsajátításában. Egész évben gondot fordítunk arra, hogy változatos, színvonalas programokat és műsorokat szervezzünk óvodásainknak, hogy még több szép élménnyel gazdagíthassuk őket. Nevelőtestületünk jól felkészült, kellő szakmai tudással, felelősséggel és a gyermekek iránti szeretettel végzi pedagógiai munkáját. A gondozási teendők, és a nevelési feladatok ellátásában nagy segítséget jelent a csoportokban tevékenykedő dajkák és 2013. szeptemberétől a pedagógiai, illetve integráló intézményeinkben a két gyógypedagógiai asszisztens jelenléte. 6
2. Gyermekkép Óvodakép 2.1. Gyermekkép Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell. /T. Gordon/ A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, fejlődő személyiség, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Minél kisebb egy gyermek, annál több szeretetre, biztonságra, melegségre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Az inkluzív, előítéletmentes, családias légkör megteremtése valamennyiünk legfőbb feladata, mert csak így tudjuk biztosítani minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és a gyermeki személyiség optimális kibontakoztatásának feltételeit, elősegíteni a pozitív énkép, az önazonosság és önérték-érzés kialakulását. A hazájukat elhagyni kényszerülő kisgyerek esetében ez különösen fontos, hiszen számára idegen a környezet, eltérőek lehetnek előzetes szocializációs tapasztalatai, nem érti a többiek beszédét és ő sem képes megértetni önmagát a környezetével. A társadalmi integrálás segítése sok tapintatot és odafigyelést kíván az óvoda alkalmazottaitól. A gyermek mint individuum - maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés, egyéni foglalkoztatás. A 3-7 éves gyermekekre jellemző sajátosságok a nagy átlagot fejezik ki, de igen nagy eltérések lehetnek az egyes gyermekek között a szomatikus, pszichés, emocionális és kognitív kompetenciákban, sőt az egyénen belül a különböző személyiségjegyekben is. A személyiségfejlesztés alapja éppen ezért a gyermek alapos megismerése, majd fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Legjobb tudásunkhoz mérten igyekszünk a gyermekek képességeit, tehetségét kibontakoztatni, ismereteit folyamatosan, korszerűen bővíteni. Óvodapedagógusaink érzékenyek a gyermekek egyéni szükségletei, eltérései, fejlődési zavarai, szociális problémái iránt. Az átlagosnál több figyelmet szentelünk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési vagy magatartászavarral küzdő, kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekek megkülönböztetett fejlesztésére. 7
Valamennyi gyermekünk számára biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztését, tehetségének felfedezését, kibontakoztatását, gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva. 2.2. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig, a családi nevelést kiegészítve elősegíti a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását és gondoskodik a gyermekek napközbeni ellátásáról. A nevelés valamennyi területét fontosnak tartjuk. A környezet tevékeny megismerése, a környezettudatos magatartás megalapozása a mindennapos nevelés része, hiszen olyan időszakban élünk, amikor a környezeti problémák súlyosbodása miatt egyre sürgetőbbé válik a holisztikus szemlélet megalapozása és egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életminőség megteremtése. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a művészetek személyiségformáló szerepének (zene, képzőművészet és irodalom), a lakótelepi mozgásszegény környezet és a mozgásos tapasztalatszerzésre épülő megismerési folyamat pedig indokolja a mozgásfejlesztés fontosságát. A testi, lelki, értelmi fejlődés leghatékonyabb eszközének a szabad játékot tekintjük Játék közben életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően gyarapodnak a gyermekek tapasztalatai, ismeretei, megtanulják az emberi együttélés alapvető szabályait. Pedagógiánk értékmegőrző, értékközvetítő, gyermek és nevelésközpontú. Mind a négy épületünkben ingergazdag, meghitt környezetben ésszerű szabályok biztosítják a gyermekek számára a kreatív önkifejezés, a szabad játék és a tapasztalatokon nyugvó megismerő tevékenység feltételeit. Értékrendünket jelenti: - a gyermek mindenek felett álló érdekeinek tiszteletben tartása; - az alapvető erkölcsi értékek (felelősségvállalás, munka megbecsülése, a személyes méltóság és tulajdon tisztelete stb.) mintaként való közvetítése; - annak elfogadása, hogy az emberek különböznek egymástól; - az inkluzív, befogadó nevelés érvényesítése; - az esélyegyenlőség érvényesítését és a hátrányok leküzdését elősegítő pedagógiai attitűd; - a természettel harmonizáló környezet kialakítása és védelme; 8
- a környezet fenntarthatóságát biztosító szokásrend közvetítése; - a természet szépségének szeretete, tisztelete és megóvása; - az egészség értékként való megélése, védelme; - a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását, a két szerep azonos értékként való elismerését segítő attitűd; - a nemi és társadalmi identitás, önazonosság erősítése; - az egyén, a család, és a haza szeretete, tisztelete; - saját és a migráns gyermekek kultúrája iránti érzékenység, elfogadás és nyitottság; - az interkulturális nevelésen alapuló integráció érvényesítése; - az emberi jogok és a mindenkit megillető szabadság tiszteletben tartása. Gyermekközpontúságunkat jelenti: - a gyermekek egyediségének, fejlődő személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szeretete és tisztelete; - a gyermekeknek a boldog szabad élethez, szükségletei kielégítéséhez, a lehető legjobb egészségi állapothoz, örömhöz, sikerhez, kudarchoz, hibához, igazságtalanság elleni tiltakozáshoz, tulajdonához, önazonosságához való jogának tiszteletben tartása; - az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, melyben a gyermekek optimálisan fejlődhetnek; - életkorhoz igazított műveltségtartalmak közvetítése és egyénre szabott tudatos fejlesztés. Nevelésközpontúságunkat jelenti: - a humánum pedagógia érvényesítése, biztonságot, elfogadást, megértést, és toleranciát sugárzó nevelés; - a gyermekek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalom közvetítése; - a szeretettel szeretetre nevelés; - az értékek belsővé válásának érzelmi határokkal, széles motivációs bázissal és komplex tevékenységekkel történő elősegítése; - együttműködő nevelőpartneri kapcsolat kialakítása a családdal, figyelembe véve korunk családot érintő változásait (családok szerkezetének átalakulása, élettársi kapcsolatok gyakoribbá válása, egyszülős családok számának növekedése; - az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetett módon történő segítése. 9
Pedagógus modellünk: - szeretetet, biztonságot, megértést, érzelmi támaszt, személyre szabott kapcsolatot nyújt a gyermekeknek, mentes minden előítélettől; - eszköztárában a következetesség, határozottság és odafigyelő szeretet mellett a jókedv és a humor szerepel; - a gyermeket olyannak fogadja el amilyen, teret enged próbálkozásainak a közösség szabályainak határain belül; - biztosítja, hogy a sikert és a kudarcot a gyermek úgy élje meg, hogy mindenkor számíthat a felnőtt megértésére, segítségére; - közös, örömteli élményekkel, tevékenységekkel fűzi egyre szorosabbá a gyermek-felnőtt, gyermek gyermek kapcsolatokat; - a motivációs bázis erősítésével, az érzelmek stabilizálásával nyitottá teszi a gyermeket a világ iránt, élményeket, tapasztalatokat nyújt a gyermeknek szűkebb-tágabb környezetéről, és életkorhoz igazított információkkal segíti tájékozódását, problémamegoldását; - egyénisége a különbözőség elfogadását, a toleranciát sugározza, - érzékeny az egyéni eltérésekkel, a fejlődési, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel szemben; - a migráns gyermekek kultúrájával kapcsolatban nyitottságot, érdeklődést, befogadó viselkedési mintát tükröz; - személyes példával közvetít általános emberi értékeket, életviteli, magatartási-cselekvési szokásokat, erkölcsi normákat alapoz meg; - beszédviselkedésében megteremti a verbális és metakommunikációs jelzések harmóniáját, nyelvi eszközei szinte láthatóvá teszik a beszéddel kísért helyzeteket, eseményeket, cselekvéseket. Dajkamodellünk: - gyermekszerető és mentes az előítélettől; - kedves, határozott, következetes viselkedésével érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek; - tapintatos, segítőkész és együttműködő; - tiszteli a gyermekeket, ismeri és biztosítja jogaikat; - ismeri az óvoda helyi pedagógiai programját, és ennek szellemében dolgozik; 10
- az óvodapedagógus irányításával aktívan részt vesz a gyermekek gondozásában, nevelésében, szokásrendszerének alakításában, mindennapi életében, mint belső, tevékeny résztvevő; - gondot fordít az óvoda életterének tisztaságára, gondozottságára, a higiéniai feltételek megteremtésére minden nap; - igényes külső megjelenésére, viselkedésére, beszédmódjára, hogy mindez követésre méltó lehessen a gyermekek számára, - neveléssel kapcsolatos információt a gyermekekről senkinek, semmilyen körülmények között nem szolgáltat ki. 11
2.3. Küldetésnyilatkozat Meseerdő Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A Meseerdő Óvoda dolgozói elkötelezettek a Pedagógiai Programjukban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása és a minőségi munka iránt. Óvodásainknak hagyományokban gazdag programokat, változatos tevékenységet és a játékon alapuló megismerést kínáljuk, biztosítva számukra az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő sokoldalú és harmonikus fejlődést, a kiegyensúlyozott személyiséggé válás feltételeit, az emberi és tárgyi környezet megismerését és a természet megszerettetését. Alkotó nevelőközösségünkre jellemző a pozitív nevelői attitűd és az elfogadó, előítélet mentes, gyermekközpontú szellemiség. Felelősséget érzünk a ránk bízott gyerekek testi-lelki épségének megőrzéséért, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért és a kiemelkedő adottságokkal rendelkező gyerekek tehetségének kibontakoztatásáért. Két épületünkben a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek iskolai életre való felkészítését is fel tudjuk vállalni. Megszerzett tudásunk állandó fejlesztése biztosíték arra, hogy munkánk szakmailag igényes és megbízható legyen. Büszkék vagyunk arra, hogy felkészültségünk és elhivatottságunk jó hírnevet biztosít számunkra, kiváló nevelő-fejlesztő munkánk eredményeképpen a szülők szívesen hozzák gyerekeiket a mi óvodánkba. A folyamatos intézményi fejlesztés és az innováció kihívásainak eleget téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot építsünk ki, figyelembe véve és mérlegelve igényeiket. Értékeinkre építve, a fejlődőképesség igényével és együttműködő szülői háttérrel szeretnénk a jövőben is gyakorolni hivatásunkat. 12
3. Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszere Ahhoz, hogy valakiből kiegyensúlyozott személyiség váljék, két dolog szükséges: érzelmi biztonság, elfogadó környezet /Buda Béla/ Céljaink: A 3-7 éves gyermekek biztonságos, szeretetteljes, elfogadó légkörben történő harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, kiegészítve a családi nevelést. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem tükrében, a hátrányok kompenzálása és tehetséggondozás. Változatos tevékenységek, színes élmények, személyes tapasztalatok során a környező világ és a természet megismertetése, megszerettetése, életkorhoz szabott, játékos környezetvédelmi tevékenységgel a környezettudatos gondolkodás megalapozása. Személyes példaadáson keresztül olyan, a nevelőtestület által preferált humanista értékek és erkölcsi értékrend átadása, mint a szeretet, az empátia, a tolerancia, a tisztelet, a különbözőség elfogadása, a megbecsülés, az igazmondás és a türelem. Nemzeti kulturális értékeink közvetítése a 3-7 éves gyermek életkorának megfelelően /anyanyelv, zenei anyanyelv, tárgyi kultúra /. A játékba integrált és szervezett tapasztalatszerzésre alapozva, a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása, az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kibontakoztatása. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek inkluzív nevelése. 13
3.1 A pedagógiai program feladatai Az egészséges életmód alakításához szükséges feltételek, egészségügyi szokások kialakítása, egészségfejlesztési program működtetése. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, a kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítása. Az anyanyelvi és értelmi képességek (pszichikus funkciók és részképességek) sokoldalú fejlesztése. A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése érdekében olyan feltételeket, körülményeket, életformát, nevelést-fejlesztést biztosítunk, - fejlesztő pedagógus, logopédus, óvodapszichológus és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében utazó gyógypedagógus segítségével,- amelyek eredményeképpen az óvodáskor végére minden gyermek eléri az egyéni adottságaihoz és fejlődési üteméhez mért optimális fejlettségi szintet. 14
3.1.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Az egészség: testi, lelki, szociális jólét egyensúlyi állapota /WHO/ Céljaink: A családdal együttműködve a testi-lelki fejlődés és a környezethez való optimális alkalmazkodás elősegítése, gyermekek pszichés védettségének (lelki egészségének) biztosítása. Az egészséges életmód iránti igény és az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, a helyes életritmus kialakítása. Feladataink: A gyermekek lelki egészségi állapotának, komfortérzetének biztosítása, az egészséges testi, lelki fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges feltételek, körülmények megteremtése. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, óvása szervezetük edzése, betegségek, balesetek megelőzése. A helyes életritmus és a helyes egészségügyi szokások (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés) kialakítása és gyakorlása a folyamatos napirenden keresztül. A testi képességek (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) és a mozgás fejlesztése. A gyerekeken keresztül a család szemléletformálása, az egészséges életmód szokásainak népszerűsítése. Az egészségfejlesztés területei mindennapos testnevelés, testmozgás baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás egészséges táplálkozás személyi higiéné a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése Az egészséges életmódra nevelés gyakorlata óvodánkban 15
Lelki egészség A lelki egészség életkornak megfelelő alapja. hogy gyermekeink jókedvvel, örömmel érkezzenek az óvodába és ott kiegyensúlyozottan, jól érezzék magukat egész nap. Ennek érdekében reggel kedvesen, keresztnevükön szólítva fogadjuk a gyermekeket, kontrolláljuk aktuális egészségi és lelkiállapotukat, az esetleges betegségre utaló jeleket. A gyermekek igényének megfelelően de különösen kiscsoportban - biztosítjuk a testközelséget. (ölbe vétel, simogatás, mosoly, megvigasztalás.) Toleráljuk a gyermekek egyéni jelzéseit, otthonról hozott szokásait (ujjszopás, pelenka, vagy játék szorongatása, hajtincs csavargatás.) Gondozás, testi szükségletek és mozgásigény kielégítése A nevelési hatások kedvező érvényesülésének egyik fontos feltétele a gyermekek gondozása. A gyermekek testi-lelki, biológiai és komfortszükségleteinek kielégítésével elősegítjük a kellemes közérzet fenntartását. Az önállóság terén különböző fejlettségi fokon álló, eltérő ütemben fejlődő gyermekeket támogatjuk, eredményeiket elismerjük. Türelmesen, megfelelő időt hagyva - kezdetben velük együtt végezve a teendőket - segítjük a helyes egészségügyi szokások rögződését, a családdal együtt, lehetőség szerint a szokások otthoni betartásával, gyakoroltatásával. Fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket a gondozási tevékenységek egyre önállóbb végzésére, megalapozzuk a rendezett megjelenés és a tiszta környezet iránti igényt. Megteremtjük a feltételeit annak, hogy testi szükségleteiket zavartalanul kielégíthessék az egész nap folyamán. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak, a csoportszobában és az udvaron is. Levegőzés: Tudatosan kihasználjuk mind a négy épület jó adottságait, és a lehető legtöbb időt töltjük a gyermekekkel a szabadban udvarainkon. Minden nap ha lehet kétszer is, nyáron pedig szinte egész nap biztosítjuk a szabadban tartózkodás lehetőségét, ezzel is biztosítva az ellenálló képesség fejlesztését. Fontos, hogy gyermekeink a hűvösebb őszi, hideg téli időben is levegőzzenek az időjárásnak megfelelő öltözékben. Így biztosítjuk számukra a megfelelő edzettséget. Szeles, esős időben a csoportszobában nyitott ablaknál mozognak a gyermekek. Sokat sétálunk, lehetőség szerint kirándulunk, illetve rövid gyalogtúrákat teszünk, mivel a friss levegőn történő hosszantartó gyaloglás jótékonyan fejleszti az állóképességet, kitartást és hozzájárul a jó vérellátáshoz. Ha az időjárás engedi, a szervezett testnevelés foglalkozásokat is az udvaron végezzük. 16
Olyan udvaron végezhető munkatevékenységeket biztosítunk, amelyek a gyermekek testi képességét fokozzák, fejlesztik edzettségüket, kitartásukat, feladattudatukat (gyermek méretű szerszámokkal, eszközökkel lapátolás, homok ásása, hólapátolás, lombseprés, stb.). Megfelelő hőmérséklet esetén természetesen az önkéntesség figyelembe vételével - a gyermekek pancsolhatnak, sarazhatnak, zuhanyozhatnak az udvaron. Udvaraink szépen gondozott gyepje alkalmas a napfürdőzésre. Nyári időszakban fokozatosan, rövid ideig, minden esetben fényvédő krémmel szervezzük a gyermekeknek és preferáljuk a nyári sapka használatát. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az ózon veszély miatt gyermekeink a veszélyesnek mondott, 11-15 óráig terjedő időszakban, ne tartózkodjanak a tűző napon, ezáltal védjük immunrendszerüket. Ügyelünk a rendszeres, napi kétszeri locsolásra, hogy a száraz, meleg időben ne nyeljék a port. Mindennapos testnevelés, mozgás, testedzés: A mozgásra azért fektetünk nagy hangsúlyt intézményünkben, mert gyermekeink döntő többsége panelházak lakója. Otthon keveset mozognak, sokat ülnek a TV, videó, a számítógép előtt. A környező játszóterek sem mindig alkalmasak a nagymozgások megfelelő fejlesztésére, így a gyermekek izomzata, csontozata, légzése nem fejlődik megfelelően. A heti egy kötelező testnevelés foglalkozáson túlmenően, minden nap szervezünk mozgástevékenységet, az egyes épületek feltételeihez igazodva a csoportszobában, a tornaszobában vagy az udvaron. A lakótelepi létből és mozgásszegény életmódból adódó mozgásszervi panaszok, elváltozások megelőzése programunk fontos része. Figyelemmel kísérjük a gyermekek testtartását, a lúdtalp felismerésére törekszünk, ennek érdekében minden csoportban heti egy alkalommal láb és tartásjavító tornát szervezünk. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk a gyermekeket. A prevencióban a gyermekek spontán, örömmel végzett mozgástevékenységére építve tervezzük az irányított mozgásos feladatokat. Óvodánk udvarán sok lehetőség van mozgásos játékra, de a csoportszobában, játékidőben is gyakran használjuk a trambulinokat, billenő rácsokat egyensúlyozó korongokat. Így gyermekeink nap mint nap az irányított mozgásanyagon kívül is fejlődhetnek változatos formában, spontán módon is. A kettő együtt váltja ki a megfelelő hatást a gyerekek mozgásfejlődésében. A szervezett mozgásos játékokat 30-35 percre tervezzük. Mivel a játék motivációs ereje hatalmas, ez a leghatékonyabb eszköz a gyerekek optimális fejlesztésére kondicionális, kognitív, emocionális, szociális és koordinációs képességeik tekintetében. 17
A gyermek szervezetének edzését sok mozgással, levegőzéssel fokozatos fizikai terheléssel biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy a kondicionáló mozgások biztosítsák az igazi felfrissülést. A testedzési lehetőségek között - a négy épület udvarának eltérő feltételeinek megfelelően - biztosítjuk a rollerezést, a kerékpározást, a kötélmászást, az ugrókötelezést, az ugráló labda használatát, télen a szánkózást és csúszkálást. Egészségvédelem, baleset megelőzés, elsősegélynyújtás Az egészség, testi épség megőrzése, a balesetek megelőzése érdekében gondoskodunk arról, hogy a gyermekeket csak biztonságos tárgyak, eszközök vegyék körül. A védő-óvó előírásokat illetve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatokat az óvoda Házirendje és SZMSZ-e tartalmazza. Az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályokról, az elvárt és tilos magatartásformákról, az egyes tevékenységekkel járó veszélyforrásokról az óvodapedagógusok tájékoztatják a gyermekeket, életkornak és fejlettségi szintnek megfelelően. Ennek ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. A tájékoztatás célja, hogy a gyermekekben tudatosodjon a megelőzés fontossága, hogy odafigyeléssel, óvatossággal, a megbeszélt szabályok betartásával a kisebbnagyobb balesetek és azok fájdalmas következményei elkerülhetőek. A tájékoztatás módszere lehet beszélgetés, szerepjáték, bábozás, könyv és képolvasás, mesélés. Ennek során a gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, balesetek során elvégzendő fontos teendőkkel is, illetve a legfontosabbal, hogy minden esetben kérjék a felnőttek segítségét! A gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődéséhez biztosítanunk kell a bizalmon alapuló nyugodt, családias légkört, amelyben a gyermek jó közérzetéhez a fizikai szükségletek kielégítése épp úgy hozzátartozik, mint a lelki egészség megóvása. A különböző fertőzések elterjedésének megelőzése érdekében a tiszta környezet, légcsere, a napi portalanítás, párologtatás, fertőtlenítés, a réteges öltözködés biztosítása alapvető feladatunk. Az óvodában megbetegedett gyermekeket lefektetjük, folyadékot biztosítunk a számukra, és szüleiket a lehető leghamarabb értesítjük telefonon. Elsősegély doboz minden csoportban, illetve az orvosi szobában is található. Helyes életritmus, egészségügyi szokások (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, pihenés): Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért az egészséges életmód központi kérdésének tartjuk. A gyermekek 18
óvodában eltöltött idejét tudatosan és az élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük. Optimális testi és lelki fejlődésük érdekében napirendünkben elegendő idő jut az aktív tevékenységekre, mozgásra, játékra és a pihenésre egyaránt, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat. Tudatosan törekszünk arra, hogy az aktív és pihentető időszakok megfelelő arányban váltakozzanak a gyermekek napirendjében. Oldott, kellemes légkörben végzett tevékenységek szervezésére törekszünk, mert ezt nem érzik fárasztónak a gyermekek. Odafigyelünk arra, hogy a jól szervezett folyamatos napirendben a várakozási idő minimális legyen. Az egymás mellett működő csoportok minden tanév elején egyeztetik napirendjüket. Az öltözők, mosdók használatában alkalmazkodnak egymáshoz (minden esetben a nagyobb életkorúak a kisebbekhez.), tiszteletben tartják egymás programjait, mindennapi életét, toleráns, csendes, kulturált csoportéletükkel. Egészségügyi szokások Az óvodáskor a személyiségfejlődés intenzív szakasza, ekkor alakulnak ki az alapvető higiéniás szokások. A nevelés hatékonyságát fokozza, ha a szülők elvben és gyakorlatban támogatják az általunk helyesnek vélt - a gyermek optimális fejlődését biztosító - szokások kialakítását. Fontos, hogy megismerjék, mire helyeződik hangsúly az óvodában. Az egészségügyi szokások kialakításánál maximálisan alkalmazkodunk a gyermek egyéni fejlettségéhez, elegendő időt hagyunk a szokások elsajátítására. Biztosítjuk a szokáskialakításhoz szükséges feltételeket (mosdók, fogmosó poharak, fogkefék rendszeres tisztántartása). Egészségesen élni csak egészséges élettérben lehet, ezért a környezet védelmét biztosító helyes szokások kialakítását víz és energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés már óvodáskorban meg kell alapoznunk. Étkezés: Az egészséges testi fejlődéshez ebben az életkorban is megfelelő tápanyagellátás, a vitaminok, a szénhidrát, a fehérjék, aminosavak, nyomelemek megfelelő arányának biztosítása szükséges. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a konyhákat is próbáljuk ilyen irányban befolyásolni. Bár az óvodás gyermekek többsége aktív idejének nagy részét az óvodában tölti, s ebből következően javarészt ott is étkezik, az óvodai étkeztetés minden erőfeszítés ellenére sem tudja biztosítani a az egészséges táplálkozás minden követelményét. A helyzet javítása érdekében sok múlik az óvodán és a szülők segítő együttműködésén. 19
Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről. Az első szülői értekezlettől kezdve próbáljuk őket meggyőzni arról, hogy ne engedjék üres gyomorral óvodába gyermekeiket, mert aki korán jön, a 8:00 órától kezdődő folyamatos reggelizés ellenére is megéhezhet. Fontosnak tartjuk, hogy az étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna) rendszeressége a gyermek helyes szokásává váljon. A szülők közreműködésével a napi tápanyag- és vitaminszükséglet kielégítése és változatossága érdekében, az étkezést kiegészítve minden csoportban van zöldség, illetve gyümölcsnap, így a gyermekek rost és vitamin fogyasztása bőségesebb. A szülők által hozott, közösen vásárolt illetve a kertünkben termő zöldségek, termések (dió, mogyoró, hársfavirág) összegyűjtésével és felhasználásával a gyermekek maguk is részt vesznek saláták, kompótok, gyógyteák készítésében, kínáló tálak összeállításában. Így lehetőség adódik arra, hogy számukra eddig szokatlan ízekkel és készítési módokkal is megismerkedjenek. A különböző gyógyteák kóstolása új ízekkel ismerteti meg a gyermekeket, ráébresztve őket arra, hogy a természet gyógyító erővel is rendelkezik, ami nagyon fontos a megelőzés érdekében. Nagy gondot fordítunk arra, hogy jó étkezési szokásokat alakítsunk ki, ezért szépen, ízlésesen tálaljuk az ételt. Így a kevésbé jó étvágyúak is nagyobb kedvvel esznek. A nagyobbak már önállóan mernek maguknak, optimális esetben biztonsággal használják a kést és a villát is. Étkezésnél ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az étel elfogyasztására, az ízek megtapasztalására. Megpróbáljuk kideríteni az étvágytalanság okát. 3-6 éves korban az étvágytalanságnak, rossz emésztésnek, a szilárd ételektől való idegenkedésnek gyakran a lyukas, tövig lekopott tejfogak az okai. Ez különösen indokolja az étkezések utáni rendszeres fogmosást. A 6-7 évesek étkezését megzavarhatja a fogváltás, nehezebben rágnak, harapnak. Ebben az időszakban tapintatosan segítjük őket, pl.: az ételek darabolásával, puhításával, így ezt a szó szerint foghíjas időszakot sikerül büszkén átvészelniük. Fokozottan ügyelünk az étel-érzékeny illetve cukorbeteg gyerekek diétájára. Megismertetünk a gyerekekkel és rajtuk keresztül a családokkal cukrozott szörpöket, szénsavas üdítőket, chipset, túlzott só és cukortartalmú rágcsákat kiváltó más alternatívákat pl. mentával, citromfűvel ízesített vizet, aszalt gyümölcsöt stb. (bővebben ld. a Szemléletformálás c. fejezetben.) Öltözködés: 20
Az óvodáskorú gyermek öltözködését elsősorban egészségügyi szempontok határozzák meg. Öltözéke legyen kényelmes és praktikus. A réteges öltözködés a hőmérsékleti viszonyokhoz igazodjon. Mindig legyen a gyermekek polcán váltóruha. Ebben kérjük a szülők együttműködését. Kora ősszel és tavasszal is harmatos a fű ezért nem szandált, hanem lehetőleg vízálló cipőt kérünk az udvarra. Az öltözködés is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni fejlesztése, különös tekintettel a részképességekre. A mindennapok során folyamatosan alakítható a testséma, a finommotorika (szem-kéz; szem-láb koordináció), a percepció, és a térirányok. Tisztálkodás, testápolás: A napi testápolás magában foglalja a WC-használat utáni teendőket, az étkezés előtti, illetve a szükség szerinti kéz és arcmosást, az érzékszervek ápolását és védelmét, a rendszeres fogmosást, esetenként a gyermek teljes mosdatását, beleértve a homokozás utáni lábmosást is. A gyermekeket szükségleteik jelzésére biztatjuk. Praktikus technikákat tanítunk, fokozatosan szoktatjuk óvodásainkat a teendők önálló elvégzésére, hiszen a gyermeket zavarja, ha piszkos, elhanyagolt. Minden csoportban kéznél van a papírzsebkendő. Az eldobható pelenkák terjedésével egyre később lesznek szobatiszták a gyermekek, így szinte minden kiscsoportban van néhány olyan 3 éves kisgyermek, akinek szobatisztasága még nem stabil, napközben illetve a délutáni alvás során rendszeresen bepisilnek. A gyermekek 5 éves koráig ez nem tekinthető kórosnak. Néhány esetben a bepisilés oka pszichés eredetű. Nem elítéljük, hanem segítjük a gyermekeket ebben a helyzetben. A probléma megoldása érdekében rendszeresen konzultálunk a szülőkkel, szükség esetén szakemberek (óvodapszichológus, orvos, védőnő) bevonásával. A 3 éves gyermeket már meg lehet tanítani a fogápolásra, a fogkefe, fogkrém használatára. A napi tisztálkodás a tudatos fejlesztés mellett spontán módon is kiváló lehetőséget nyújt a gyermekeknek a testük megismerésére, a testrészek, a testséma, és az irányok gyakorlására. Szerencsére óvodánkban a tisztálkodást illetően jó otthoni szokásokkal jönnek a gyermekek. A zsebkendőhasználat gondot okoz néha, de ezt a szülőkkel megbeszélve és együttműködve könnyen korrigálhatjuk a gyermek egészsége érdekében. Így megelőzhetjük a fülfájást, és a felsőlégúti hurutok terjedését. Kiscsoporttól a mindennapi következetes gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés- értékelés és példamutatás hatására a fontos higiéniás szokások automatizálódnak, 6-7 éves korra pedig már belső igényévé válnak a gyermeknek. Pihenés: 21
Az óvodás korosztály napi alvás szükséglete 11-13 óra. Ezt az időt két részletben (éjszaka és ebéd után) kell biztosítani számukra. A nyugodt légkör megteremtése elengedhetetlen feltétele a pihentető alvásnak. A zavartalan alvást, pihenést elősegíti a szellőztetés, a saját párna, az alvójátékok, a simogatás illetve az elalvás előtti mese, altatódal, halk zene. A szülők gyakran félnek, hogy gyermekeik este nem tudnak idejében elaludni, ha délután is pihennek. Épp ellenkezőleg! A fáradt idegrendszerű gyermek nehezebben alszik el. Minden gyermeknek annyit kell aludnia, amennyi ahhoz szükséges, hogy reggel frissen, kipihenten ébredjen, és csak estefelé mutassa a szellemi, testi fáradtság könnyen felismerhető jeleit. (Ranschburg Jenő) Alvásigény tekintetében is figyelembe vesszük az egyéni eltéréseket. Egy óra nyugodt pihenés után biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a nem alvó gyermekek a többieket nem zavarva csendben tevékenykedhessenek, játszhassanak, elsősorban nagycsoportban, iskola előtti időszakban. Szemléletformálás Fontosnak tartjuk, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a szülők szemléletformálására. Ennek érdekében évente egy alkalommal Egészség-hetet rendezünk mind a négy épületben, hogy felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód fontosságára. Az egy hetes rendezvénysorozaton különböző programokat szervezünk a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt (pl. salátakészítés, kenyérsütés, reform-büfé, fogápolás, zenés torna, versenyjátékok és egyéb mozgásos programok, szülőknek szóló előadások stb.). Szívesen vesszük a szülők aktív közreműködését a szervezés és a lebonyolítás fázisában is. A családokkal szoros együttműködésben ötleteket cserélünk, hogy miképpen lehetne beépíteni a helyes életmód és a helyes táplálkozás szokásait a mindennapi életbe.az egészséges életmód témaköréhez szorosan hozzátartozik az egészséges környezet, így az Egészség-héten kiemelten foglalkozunk ezzel a témával. Meglátogatjuk a szelektív hulladékgyűjtőt, illetve hulladék anyagok újrahasznosításával barkácsolunk. Szükség esetén, különböző szakemberek bevonásával még hatékonyabbá válhat az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a megelőzés és a korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A viselkedési függőségek és szerek használatának kialakulását a legcélravezetőbb és leginkább életkor-adekvát módon úgy előzhetjük meg, ha segítjük a gyermekeket saját és 22
mások érzelmeinek felismerésében, fejlesztve ezzel önismeretüket és önértékelésüket, empatikus készségüket. Ha megtanítjuk őket az érzelmek kulturált kifejezésére, megszilárdítjuk szokásrendjüket és erősítjük bennük az önkontrollt, ezzel megalapozzuk a pozitív énkép kialakulását. Ezt segíti az elfogadó, előítélet-mentes légkör, a stresszhelyzetek oldása (pl.zene, relaxáció, hahotajóga) életkorhoz igazított stresszkezelő technikák megtanítása (pl. gyermekjóga). Fontos eszköz a mese, a bábozás, a drámajáték, a felsorolt eszköztárból minden pedagógus megtalálhatja azt, amiben a leghitelesebb és leghatékonyabb tud lenni. A hátrányos helyzetű családból érkező gyermekeknél kiemelt szerepe van a negatív hatások kompenzálásának. Kulcsjelentőségű a függőségek kialakulásában a döntésképesség. Szituációs játékokkal, bábozással hozzuk döntéshelyzetbe a gyerekeket, megerősítve őket a helyes választásban. Bár az óvodai nevelés csupán kiegészíti a családi nevelést, fontos feladat minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt jelentenek a gyermekek számára, ezért nagy felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. A dohányzás széles körben elterjedt és a gyerekek szempontjából leginkább egyértelmű függőség. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program egyik lehetősége, az önkéntes részvételen alapuló szabad beszélgetés. A beszélgetés kezdeményezője egy-egy konkrét helyzetet tudatosan teremtve illetve kihasználva, lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is. Az óvodapedagógus részéről ez a módszer tapintatot és kifinomult arányérzéket követel, mert anélkül kell a témára szorítkozni, hogy megsértenénk, vagy negatív módon minősítenénk a családot. A beszélgetések során ezért mindig pozitív oldalról kell kiindulni. A dohányzás ártalmainak elemzésére alkalmat adhatnak az alábbi témák: Kirándulás pozitív élményeinek megélése és felidézése: tiszta friss levegő, szabad légzés, a természet hangjai és illatai, füst- és pormentesség, sok mozgás a jó levegőn; Városi és falusi élmények megbeszélése és párhuzamba állítása: gépjárműforgalom különbségei, kipufogógáz mennyisége, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, porés zajártalom, az otthoni állattartással járó szagok, a zöldterületek aránya, fák és más növények fontossága a levegő tisztításában; Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi az a törvény, hogyan, mire és kit kötelez, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás és 23
hol nem, mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt, miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; Tiszta és elhanyagolt környezet összehasonlítása. Milyen jelei, nyomai vannak a dohányzásnak az utcán, közvetlen környezetükben: eldobált csikkek, cigarettás dobozok, gyufaszálak, utcai hamutartók, ez a látvány kellemes vagy kellemetlen-e; Tapasztalatok, gyermeki vélemények elmondása dohányfüstös helyiségekről, kellemes-e füstös levegőjű helyen tartózkodni? Hogyan védekezhetünk ellene? (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, a keringési- és az idegrendszert, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt és az ő egészségüket is veszélyezteti; Dohányzással kapcsolatos érzelmek, szabad véleménynyilvánítás: mit érzek ezzel kapcsolatban, zavar-e vagy sem, mi az, ami kellemetlen, dohányzom-e majd én is, ha felnőtt leszek stb. Beszélgetés arról, milyen leszek, hogyan élek majd, ha nagy leszek, mit tehetek azért, hogy erős és egészséges maradjak. A bántalmazás, erőszak megelőzése Munkánkban a gyermekek jogairól szóló az ENSZ közgyűlése által 1990-ben elfogadott egyezményt tartjuk irányadónak, miszerint a gyermekek mindenek felett álló érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. A gyermeket a durvaságtól, elhanyagolástól, erőszaktól, kizsákmányolástól minden megkülönböztetés nélkül (fajra, nemre, színre, származásra) meg kell védeni. A WHO definíciója alapján a gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, és ezáltal súlyosan veszélyezteti a gyermek fizikai, mentális, lelki, erkölcsi és szociális fejlődését. Fizikai elhanyagolás: alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor 24
veszélynek van kitéve pl. orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. Érzelmi elhanyagolás: érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Gyermekbántalmazásról beszélünk, ha a gyermeknek szándékosan okoz valaki sérülést, fájdalmat, illetve ha valaki a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt fedezi, eltitkolja. Fizikai bántalmazás: az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Érzelmi bántalmazás: olyan rendszeres, hosszú időn át tartó, rossz érzelmi bánásmód, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. (Pl. fejlettségnek nem megfelelő elvárások, megszégyenítés és megalázás, állandó szorongás vagy félelem keltése, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.) Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás: a gyermek bevonása olyan szexuális aktivitásba (abúzus, gyermekprostitúció, pornográf felvételek), amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik. Sajnos a mindennapokban egyre több agresszivitással illetve erőszakosságot sugalló tárggyal találkoznak a gyerekek (erőszakos mesehősök, játékfigurák, agresszív számítógépes játékok, halálfejes vagy egyéb ijesztő figurával díszített ruházat stb.) A nyelvi környezet is egyre durvább. A kisgyermek minden erőszakos cselekvésre érzékenyen reagál. Nemcsak a közvetlenül felé irányuló megnyilvánulás okoz tartós károsodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. A családi nevelésre visszavezethető okokon kívül, a gyermekkori agresszivitás oka lehet: 25
kontrollálatlan tévézés mozgáshiány okozta feszültség, meg nem értett, gyorsan váltakozó képek, eltúlzott hang és fényhatások; agresszív számítógépes játékok erőszakot sugalmazó történet, mesetudat kialakulatlanságából adódó feszültség; A megelőzés fontos eszköze a szülőkkel való hiteles és folyamatos kommunikáció. szülői értekezletek, egészséghét kiemelt témája lehet pl. a gyermekkori agresszivitás; szakirodalom biztosítása, cikkek közzététele a honlapon, megosztás az intézmény közösségi oldalán, levelezőrendszerén; Kiemelt odafigyelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Fontos, hogy mindkét fél kapjon megfelelő segítséget, támogatást. A bántalmazás megelőzésével kapcsolatos konkrét feladatokat a pedagógiai program Gyermekvédelem c. fejezete tartalmazza. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek ismerik és készségszinten gyakorolják az alapvető higiéniai szokásokat (WC használat, orrfújás, mosakodás). Testápolási tevékenységeikben önállóak, képesek testi szükségleteik szándékos irányítására. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használják. Igényesek saját külsejük tisztaságára és rendezettségére, ruhájukat önállóan megigazítják. Ügyelnek környezetük tisztaságára, és rendjére, személyes tárgyaik között igyekeznek rendet tartani. Ismerik és gyakorolják a kulturált étkezési szokásokat. Ismerik az időjárás, az öltözködés, a táplálkozás és az egészségvédelem elemi összefüggéseit. Öltözésben, tisztálkodásban, étkezésben önállóak és szívesen segítenek a kisebbeknek. Sikerkritérium: Biztonságos környezetben, egészséges életritmus alakul ki a gyermekekben. Örömmel és biztonságosan mozognak spontán és szervezett mozgásformákat gyakorolva. Fejlődik mozgáskoordinációjuk, testsémájuk, én-képük. Biztosított a fejlődéshez és az egészség megőrzéséhez szükséges egészséges táplálkozás, a gyümölcs-, vitamin- és folyadékellátás. 26
Optimálisan fejlődik a gyermekek önállósága, kitartása, igényessége. 27
3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekkel, s akkor ő csodákra képes. /Freinet/ Célja: A gyermekek szeretetben és biztonságban jól érezzék magukat. A családi nevelést kiegészítve, érzelmileg nyugodt, magabiztos, a környezetükben jól eligazodó személyiséggé váljanak. A gyermekek én -képe szeretetteljes, elfogadó légkörben pozitív érzelmekkel gazdagodjon. Formálódjanak erkölcsi akarati tulajdonságaik, mint a segítőkészség, önzetlenség, együttérzés, figyelmesség, másság elfogadása tolerancia, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat. Váljanak képessé az együttélés alapvető szabályainak betartására, majd később az erkölcsi normák elfogadására. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, szeretetteljes, empatikus légkör biztosítása. Jól működő kapcsolat kialakítása a szülőkkel, amely hozzásegít a gyermekek teljesebb megismeréséhez és az óvoda értékrendjének megismertetéséhez. A gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítása, a konfliktushelyzetek kezelése. A gyermek saját érzelmeinek felismertetése, mások érzelmeinek átélése, tolerálása, az érzelmek feletti, életkorban elvárható kontroll erősítése, érzelmek kulturált kifejezése. Közös élményekre épülő, tevékeny óvodai élet szervezése, amely lehetőséget biztosít a gyermeki önkifejezésre. Pozitív érzelmi hatások erősítése az egész óvodai nap folyamán, mely segíti az énkép, önismeret és önértékelés fejlesztését. Érzelmi intelligencia megalapozása. A gyermeket ért negatív hatások kompenzálása. A kölcsönös bizalomra, szeretetre épülő felnőtt gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat, barátság alakítása. Személyes példaadáson alapuló szokás és normarendszer megalapozása (erkölcsi normák, környezettudatos magatartás mintái stb.) 28
Saját és a migráns gyermekek kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet felkeltése és megalapozása. Felkészülés a csoportban dolgozó felnőttek óvodapedagógus és dajka részéről a migráns gyerekek fogadására (vallás, kultúra, nemzetiség stb.) a szocializáció megkönnyítése és az egyénre szabott nevelési feladatok meghatározása érdekében. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés kialakult gyakorlata óvodánkban: A gyermek alapvető joga, létszükséglete a szeretet, az érzelmi biztonság, a kölcsönös bizalom és elfogadás. Ez arra kötelezi az óvoda alkalmazottait, hogy viselkedésükkel, minden megnyilvánulásukkal e jog tiszteletben tartását sugározzák. A kisgyermek magatartása érzelemvezérelt, szinte valamennyi tevékenységét érzelmi megnyilvánulások kísérik. Fontos, hogy a gyermek környezete megértse heves érzelmi megnyilvánulásait, ne személyüket, hanem cselekedeteiket minősítse. Magatartásunkkal modellt nyújtunk a társas együttműködésre, a konfliktuskezelésre, a különbözőség elfogadására, hiszen csak így lehetünk hitelesek elsősorban a gyermekek, másodsorban pedig a szülők számára. Alapelvünk, hogy szeretettel nevelünk szeretetre. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű gyermekekre, illetve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre az ő ellátásukra kompetens épületeinkben. Beszoktatás A gyermek egész későbbi óvodai életét meghatározzák az első élmények, benyomások. A leglényegesebb, hogy első perctől érezze a gyermek az óvónőtől felé irányuló szeretetet. Szintén fontos, hogy az óvodába kerülő gyermeket barátságos, színeiben harmonikus és esztétikus környezet fogadja, amely derűt, nyugalmat sugároz. A hatékony nevelés feltétele a gyermek egyéni érzelmi sajátosságainak megismerése. Minden gyermek más érzelmi tulajdonságokkal, más családi háttérrel rendelkezik, különbözőképpen ismerkedik az új környezettel. Ezért, az újonnan érkező kiscsoportosok fogadása nagyon gondos előkészítő munkát igényel, hogy a szülőkkel együttműködve megkönnyítsük a gyermek számára a beilleszkedést, az elválást. Ennek első lépéseként beiratkozáskor írásos tájékoztatót adunk az óvodáról illetve szülői értekezleten tájékozódhatnak a szülők az óvoda házirendjéről és pedagógiai programjáról. Itt lehetőség nyílik arra, hogy mi is felmérjük a szülők elvárásait. A bölcsődés gyermekek látogatása biztosítja, hogy az óvó nénik ne legyenek teljesen ismeretlenek előttük. 29