Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. február
Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása... 3 2.1. A megye fejlesztésének átfgó célja... 4 2.2. A megye fejlesztésének stratégiai céljai... 4 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre... 8 3. A célrendszer kherencia vizsgálata... 10 3.1 Belső kherencia vizsgálat... 10 3.1.1. A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása... 10 3.2 Külső kherencia vizsgálat... 10 3.2.1. A célrendszer kapcslata az OFTK-val... 10 3.2.2. A célrendszer kapcslata az OTrT-vel... 11 3.2.3. A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel... 11 4. A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció... 11 5. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 12 5.1. A priritásk aznsítása... 12 5.2. Felelősség és intézményrendszer... 12 6. A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása... 14 2
1. A megye jövőképe A megye tervezett fejlettségi állaptát 2030-ban az alábbiak jellemzik: Vas megyét jó életszínvnalú, egyben nem rmló demgráfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alktják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznsítása. illetve a fejlett közlekedési és kmmunikációs rendszere. A megye újra a bevándrlók célpntja, ami ellensúlyzza a természetes fgyásból származó népességcsökkenést. A gazdaság mtrja a járműipar, amely elsődlegesen exprtra termel, miközben a termelési tevékenységet végző nagyvállatk mélyen integráltak a helyi gazdaságba a jól képzett és elégséges számú munkaerő, illetve a helyi KKV-kal való beszállítói kapcslatuk miatt. A termelés mellett már szlgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek az iparághz tartzó nagyvállalatk és fejlesztő intézetek. A gazdaságban meghatárzó a vállalkzásfejlesztő intézmények, képző szervezetek és vállalkzásk közti együttműködések, ami az erőfrrásk ésszerű megsztásán, illetve az üzleti igények kiszlgálásán túl lehetőséget kínál az új vállalkzásk indítására is. Szmbathely és a megye többi térségi közpntja közti jól szervezett közlekedési kapcslatk lehetőséget adnak a kényelmes napi ingázásra, ami a megyét egy egységes és a laksk, valamint a vállalkzásk számára is vnzó munkaerőpiaccá teszi. A megye megőrzi természeti, táji és kulturális értékeit, csökken az öklógiai lábnyma. A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható módn a turisztikai kínálat integráns részét képezik. A környezet megóvását szlgálja a jól működő katasztrófavédelmi rendszer, illetve a hulladékk újrahasznsításának rendszere. Legalább az rszágs átlagt eléri a megújuló energiafrrásk felhasználása az energiafgyasztásban. A turizmus a kiemelt márkák összehanglt fejlesztése eredményeként megőrzi piaci pzícióit a fgyasztói igényekre és trendekre való gyrs reagálás révén, miközben a vidékies térségek magas színvnalú rekreációs területe képeznek. A kistelepüléseken megfelelő életfeltételek vannak a kiépült alapvető infrastruktúráknak (kmmunikációs, közművek), a rendelkezésre álló alapszlgáltatásknak, illetve a munkaerőpiaci közpntk (térségközpntk) jó közúti és közösségi közlekedési eszközön történő elérhetőségének köszönhetően. A vidékies térségekben a megélhetésben a jelenleginél nagybb szerepet játszik a mezőgazdasági, termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, állattenyésztés és kapcslódó kisipari feldlgzás. A termékeket döntően a helyi piackn értékesítik. A vasúti, lgisztikai rendszerfejlesztések eredményeként a megye szervesen illeszkedni képes a közép-európai gazdasági térbe, és kapcslódik a transznacinális infrastrukturális hálózatkhz. Értékmegőrző, fglalkztatási, alapszlgáltatás-fenntartási beavatkzásk révén életben maradnak a népességfgyással leginkább veszélyeztetett kistelepülések. A megyében a jól működő szciális-fglalkztatási-egészségügyi rendszer révén mindenkinek megvan az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálódásra, és az életesélyeik fenntartására. 2. A megye célrendszerének bemutatása 3
2.1. A megye fejlesztésének átfgó célja A megye átfgó célja, hgy jelentős exprt-rientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcslódó kis- és középvállalkzásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adttságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hgy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél: Fglalkztatás bővítése, hgy növekedjen a fglalkztatttak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándrlás, illetve tvábbi új munkavállalókat vnzanak a megyébe A gazdaság teljesítőképességének javítása, hgy növekedjen a megyében elérhető lakssági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vnzóváteszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hgy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagybb jövedelemért végezzenek el Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása, hgy csökkenjen az öklógiai lábnym, illetve az értékek vnzó lakókörnyezetet teremtsenek a vársi környezetben és vidékies térségekben egyaránt Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása, hgy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében 2.2. A megye fejlesztésének stratégiai céljai A megyei fejlesztésének specifikus céljait az átfgó célkhz illeszkedve határztuk meg. Az egyes stratégiai célk több átfgó cél elérését is támgathatják. Vas megye fejlesztési célrendszere Átfgó célk 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása Specifikus célk 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Kistelepülések életképességének javítása 1. A térségi versenyképesség javítása A döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektrkn és határkn átívelő klaszter alapú vállalati - kutatás-fejlesztési - képzési - fglalkztatási együttműködések ösztönzése, kiemelten Pannn Járműipari és Mechatrnikai Centrum keretében (Szentgtthárd, Szmbathely, Zalaegerszeg térsége) Tvábbá fnts a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútriparban, illetve a termál-gazdaságban. A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, fglalkztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kell biztsítani. A térségi alapn szervezett vállalati együttműködésekhez kapcslódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmaztt kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-prgram létesítése, mely kapcsán meghatárzásra kerülnek a térségi prfilk, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatásfejlesztési prjektek, majd spin-ff cégek. Ösztözni klel a kemelet 4
A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcslatk erősítése, exprt-értékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektrban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technlógiafejlesztéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése. A beruházásk eredményességét támgatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támgatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) prjektek kidlgzása (technlógiai innvációs fejlesztések és menedzsment rendszerek (pl. infrmatikai, flyamat menedzsment, termelés minőségbiztsítása, lgisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházásk), együttműködések szervezése. A vállalkzásfejlesztést és ennek részeként a befeketés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpntkhz kapcslódóan kell biztsítani, de különös figyelmet kell frdítani azn térségekre, ahl a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsnyabb a működő vállalkzásk által előállíttt hzzáadtt érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támgatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az egy ablaks, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. Az önkrmányzatk befektetésszervezési kedvezményeiket, szlgáltatásaikat javaslt helyi szabályzásban rögzíteni. A vállalkzásk letelepedését, illetve megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hgy bővüljenek a laksság helyben való fglalkztatásának lehetőségei. A vállalkzásk letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházásk kapcsán elsődlegesen a meglévő ipari területekhez kapcslódó területek fejlesztését, illetve a felhagytt vlt ipari üzemi területek megújítását szükséges ösztönözni. Ugyanakkr nagybb 100 ha feletti egybefüggő ipari-lgisztikai közpntú célú terület fejlesztését tervezik Szmbathely-Söpte térségében. A fglalkztatás és megyéhez kötődő vállalkzásk számának bővítése érdekében a kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése érdekében tulajdnsi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehanglt vállalkzás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitásk ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkzásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikr-, kis és középvállalkzásk menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szlgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szlgáltatási életciklus alapján: így jó elkülöníthető tanácsadást és támgatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkzásfejlesztés ő szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a prfit, hanem a nnprfit alapn működő vállalkzáskat is szlgálnia kell. A gazdaság igényeivel összhangban lévő felső- és szakképzési rendszer működtetése, a megyében élő diákk megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakrlati hellyel, egyéb támgatáskkal). A megye szakképzést meghatárzó testületnek kell biztsítania a helyi vállalati igénykehez (pl. Járműipari Centrum) kapcslódó képzési kínálatt, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakrlati helyeket, valamint pályarientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákk szakmaválasztását. A testületnek támgatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag flyamats fejlesztését, az ktatók tvábbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalti szintű igényekre, azaz a diákkat, nem csak egy, hanem életük srán több szakma elsajátítására kell felkészíteni. Felsőktatásban térségszintű kmpetenciaközpntk kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg Szmbathelyen a műszaki menedzser képzés fejlesztése szükséges. A megéybne biztsítani kell a vállalati középvezetői szint tvábbképzési igényét. A magas minőségű munkaerő biztsítása és a flyamats fglalkztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állaptának fejlesztése. Ennek keretében kmplex prgramk megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sprtlás-mzgá ösztönzése és krszerű táplálkzási ismeretek elsajátítása, egészségi, illetve a mentális állapt javítása, krszerű gyógykezelések és rehabilitáció feltételeinek megteremtése. 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5
A mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsm, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes kápszta, ubrka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldlgzás bővítése, valamint térségi integrátr szervezet bevnásával a raktárzás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével biztsítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagk, illetve a feldlgztt helyi termékeknek a helyi, vársi piackra jutását. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jgszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hgy a helyi közétkeztetésben az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagkat használjanak fel. Különösen a mezőgazdasági rientációjú térségekben (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség), illetve kistelepüléseken a közösségi fglalkztatási prgramk mezőgazdasági szektrban való megvalósításának ösztönzése, illetve a fiatal gazdák gazdálkdásának támgatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fnts az állattenyésztés ösztönzése összekapcslva földhasználat biztsításával. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz kapcslódóan: Őrség, Kőszeg- Írttkő, Savaria, Pannn fürdővilág, a főbb turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk versenyképességének flyamats javítása, illetve a fglalkztatás bővítésének ösztönzése a szektrt kiszlgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fnts a kulturális prgramk flyamats megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lvasutak és közpntk létesítése), valamint a szlgáltatás kínálat minőségének megőrzése, az igényekhez illeszkedő fejlesztése. Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szél- és napenergia), akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditn alapuló - energiafelhasználás racinalizálásával párhuzamsan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkzásk tevékenységeire. A megújuló energiafrráskn alapuló beruházásknak, de különösen a bimassza alapú energetikai prjekteknek jelentős fglalkztatási ptenciálja van a vidéki térségekben. Környezeti állapt javítsa, mely részeként a hulladék-újrahasznsítás rendszerének megszervezése és a szükséges infrastruktúra kialakítása a megye teljes területére a talajszennyezés mérséklése a közcsatrna hálózatra való csatlakzás arányának növelése természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása (Rába mentén Csákánydrszló, Gasztny és Rátót térségében, Pinka mentén Vaskeresztes és Hrvátlövő településeken) Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, melyhez kapcslódóan megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra (Pl. Szmbathelyen az új Vársliget, Kőszegen a Gyöngyös patak mente, Sárvárn a csónakázót és környéke, Celldömölkön a Ság-hegy és térsége, Körmenden a Rába part) megteremtése. A fejlesztéseknél különös figyelmet kell frdítani a zöldfelületek védelmére, fejlesztésére, illetve a kulturális tárgyi és szellemi (pl. Szent Mártn kultusz) örökség értékek hasznsítására. Tvábbá törekedni kell a belterületi üresen álló, felhagytt ingatlank, vlt üzenek, laktanyák hasznsítására. Szmbathelyen kiemelt feladat a vlt szvjet laktanya területének kármentesítést követő hasznsítása. A várskban az alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak flyamats karbantartása, temető bővítések. A települések lakófunkciós fejlesztéseinél törekedni kell arra, hgy a zöldmezős fejlesztések helyett a meglévő területeket hasznsítsák. Javaslt a negatív, a területhasználatt extenzíven bővítő agglmerációs hatás megállítása, a vársszéli, várskörnyéki kiköltözést lehetővé tevő 6
belterületek bővítése, vagy a beépítési arány növelése helyett már a települési szövetbe ékelődött használatn kívüli épületek, területek hasznsítása. 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A kistelepülések megújítása vidéki térségek integrált fejlesztése eredményeként valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkzásfejlesztés), mint a köz- és alapszlgáltatásk elérhetőségének biztsítása, vagy a táji, természeti környezet megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapn kell szervezni, összhangban a térségközpntt jelentő várs(k) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fnts népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben ldható meg helyben fglalkztatással, míg másrészről biztsítani kell a közeli térségközpntk elérhetőségét. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hgy eltérő igények lehetnek egy nagyvárs közeli és egy perifériás, száktelepülésen. Kistelepüléseken a humán szlgáltató rendszerek térségi alapn szervezett működtetése Az ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk megfelelő színvnalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás-elsztást biztsító működtetése, hgy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fkzatsan törekedni kell a laksság elöregedésével párhuzamsan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszlgáltatásk rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. Gazdasági önellátó funkciók fejlesztése helyi termékek (élelmiszerek előállításának és feldlgzásának ösztönzése) és megújuló energiafrrásból történő energiatermelés, tvábbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkzásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken biztsítani kell újszerű szlgáltatási frmákkal (pl. mbil szlgáltatás) is az alapszlgáltatáskat (pl. üzlet, psta) (Részletesebben kibntásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.) Szciális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfglalkztatás rendszerének átalakításával A szciális gazdaság részeként térségi összefgással állami és magánszereplők összefgásával lyan vállalkzásk működének melyek elsődleges célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszruló - hátránys helyzetű munkaerő fglakztatásának ösztönzése. A szervezeteken belül fglalkztatásnak a munkaerő fglalkztathatósági állaptától függően többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támgatttól, a piaci alapn működőig. A vállalkzáskban a fglalkztatást képzési prgramknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szciális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fnts feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A szciális gazdaság kiemelt területei Mezőgazdasági fglalkzatás: zöldség-, gyümölcstermesztés kapcslódó feldlgzás, illetve állattenyésztés Bimassza alapanyagk termesztése Hulladék-feldlgzás és újrahasznsítás (redesign) táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint kulturális hagymányk megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése. Alapszlgáltatásk biztsítása Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszlgáló nrmális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekmmunikációs hálózatkn való elérhetősége, illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megldása. A településeken az 7
alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak flyamats karbantartása, temető bővítések 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Észak-déli (M86, S31-87-es) és kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (M8) és vasúti közlekedési tengelyek (Szlvénia, Oberwart irányába) és azk elérhetőségének fejlesztése (pl. mellékutak krszerűsítése), melyhez kapcslódóan Szmbathely térségében vasúti és közúti kapcslatk kihasználásával és fejlesztésével (Sárvár-Pápa közút (45km) lgisztikai szlgáltatásk bővítése.(hegyeshalm-(csrna)- Prpác, és a Szmbathely-Zalaszentiván vnalak reknstrukcióját (állmásk átépítése, pályahibák felszámlása, biztsító berendezés krszerűsítése) és villamsítása, valamint közpnti frgalmirányítás kiépítéset, üzembiztnság fkzása, illetve az utas-tájékztatás krszerűsítése). Tvábbá a térségközpntk megközelíthetőségének javítása, ezen belül is a Szmbathely környéki elővársi közösségi közlekedés fejlesztése (pl. Kőszeg irányába), a vasútvnalak mentén P+R; B+R rendszerek kiépítése, illetve a kistelepüléseket érintő kisléptékű közösségi közlekedési szlgáltatásk működtetése a munkalehetőségek szélesebb körének elérhetővé tétele érdekében. Szmbathelyen intermdális közösségi közlekedési közpnt létesítése az Éhen Gyula tér rehabilitációjával összhangban, illetve a belső közúti körgyűrű keleti szakaszának megépítése. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez az érintett szereplőkkel együttműködve (pl. Vlán társaságk, önkrmányzatk) egy sikeres közlekedési szövetség működtetése. Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznsítására, valamint élénk részvétel transznacinális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fkzása érdekében bővíteni kell határátlépőhelyek számát az alsóbb rendű utak párhuzams fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Nemesmedves és Rönök térségben Hrizntális jellegű fejlesztési célk Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely srán a tervezett beruházásk, (pl. ingatlan-, vnalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisk védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékk keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések srán figyelemmel kell lenni a megyei, illetve települési rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adttságk és erőfrrásk számba vételével krlátzza az egyes beruházásk megvalósítását. Barnamezős területek hasznsítása, illetve a használatn kívül épületek, területek újrahasznsítása a zöld mezős beruházásk helyett Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása, mely srán biztsítani kell az infrmációknak a hátránys társadalmi csprtkhz való eljutást, 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A megye fejlesztési céljainak eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatárzó fglalkztatási közpntkban melyek az alábbiak. Fnts kiemelni, hgy az alábbiakban csak az egyes térségek kiemelten hangsúlys ágazati területeit emeljük, mindezek mellett a térségekben egyaránt fnts a megyei fejlesztési célk megvalósítása. 1. Szmbathelyi agglmeráció térsége 8
A Pannn Járműipari Cetrum fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcslód közlekedés fejlesztések révén a munkaerővnzás-körzet kiterjesztése. A térségben biztsítani kell a megfelelő színvnalú kulturális és rekreációs kínálatt. A térségben biztsítani kell a felsőfkú ktatás magas színvnalú a helyi gazdaság igényeit is kiszlgáló feltételrendszerét, 2. Sárvár-Celldömölk térsége Kiemelten fnts az érintett településeken turisztikai piaci pzícióik erősítése, a szlgáltatás kínálat bővítése több település bevnásával. illetve a termelő szektr helyi erőfrráskn alapuló fejlesztése. Ezen térségben különösen fnts a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. 3. Körmend-Vasvár-Szentgtthárd térsége Fnts feladat a közlekedés hálózati fejlesztések eredményeként javuló lgisztikai pzíciók kihasználására, illetve a helyi gazdaság megerősítésre, különös tekintettel a mezőgazdaságra, helyi termékek feldlgzásra, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésnek bővítésére A fenti térkategóriákat az alábbi térkép szemlélteti 4. Belső periférián lévő kistelepülések A megye perifériáján, a kistérségi közpnttól távlabb eső, nehezen megközelíthető kistelepülés fennmaradása a jövőben veszélybe kerülhet. A következő térkép egyszerre szemlélteti a megye 20 legnagybb vállalkzásának működési helyét, illetve azn kis településeket, melyek az elmúlt 20 évben a legnagybb arányú népességcsökkenést szenvedték el. 1 1 Vizsgálatt készítette: Gdavszky Beáta Vas megyei főépítész 9
100 főnél kisebb laksú és a népességcsökkenés szempntjából a legrsszabb helyzetben lévő, a kihalás által leginkább veszélyeztetett települések: Döröske, Nemesmedves, Halastó, Darabshegy, Szatta, Keléd, Szaknyér, Velemér, Hegyhátszentmártn, Kemeneskáplna. A jövőben törekedni kell arra, hgy ezen településeken is maradjn lakófunkció, miközben ösztönözni kell az épített örökség értékek és épületállmány megőrzését, mely esélyt kínál a kistelepülések üdülési-pihenési célú használatára is. A kistelepülések fennmaradásában, népességmegőrzésükben fnts szerepük lehet az önfenntartó gazdasági tevékenységeknek (pl. helyi élelmiszertermelés és feldlgzás, energiatermelés, érték teremető közfglalkztatás), melyre az rszág több pntján találni jó példát. (pl. Rzsály). 3. A célrendszer kherencia vizsgálata 3.1 Belső kherencia vizsgálat 3.1.1. A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása A jövőkép és az átfgó cél kherenciája biztsíttt a jövőkép elérését szlgálják az átfgó célk. 3.2 Külső kherencia vizsgálat 3.2.1. A célrendszer kapcslata az OFTK-val Az alábbi táblázat mutatja, hgy a megye és a nemzeti szintű átfgó fejlesztési célk összhangban vannak: Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 10
4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása 3.2.2. A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A területfejlesztési kncepció teljes mértékben összhangban van az OTrT-vel, a helyzetelemzés a természeti, környezeti elemeknél, illetve a vnalas infrastrukturális fejlesztéseknél az OTrT-re épülő megyei területrendezési tervet tekintette a tervezés alapjául.. 3.2.3. A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A Növekedési Terv főbb stratégiai pntjai közül az alábbiakhz kapcslódik elsősrban a megyei fejlesztési kncepció Növekedés természeti erőfrrásainak hasznsítása Növekedés szellemi erőfrrásainak hasznsítása Újra-iparsítás és munkalapú növekedés Imprtkiváltó gazdaságplitikai termelés Helyi gazdaság-fejlesztés és várs stratégiák 4. A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció Az OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határzat az Országs Területfejlesztési Kncepcióról) I. fejezet: Az új rszágs területfejlesztési kncepció funkciója és alapelveivel összhangban az alábbi területhasználati elveket érvényesítjük: a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházáskkal szemben előnyben részesítő területhasználat; a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzése mellett ezen értékek és a közszlgáltatásk - terhelhetőségen belüli - értékmegőrző elérhetősége, hzzáférhetősége, akadálymenetesítése; a fejlesztések helykiválasztása, a területi közigazgatás és a közszlgáltatásk szervezése szlgálja a fenntarthatóságt, az értékmegőrzést és a biztnságt; az utazásra frdíttt idő csökkentése, az utazás biztnságs és fenntartható módjának, valamint akadálymentesítésének biztsítása; a helyi környezettudatsság, a táji értékek iránti felelősség, a helyi adttságkhz igazdó térségi gazdaság és társadalm kialakításának szlgálata; a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztnsági kárkzásának és kckázatának csökkentése; 11
a fejlesztéseknek a meglévő területekhez kapcslása, a települések közti területek lehetőség szerinti természet közeli állaptban tartása, illetve fenntartható mezőgazdasági hatása. 5. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere 5.1. A priritásk aznsítása A priritásk az átfgó fejlesztési célk és azk specifikus részcéljai mentén kerülnek kijelölésre. 1. K+F+I, KKV fejlesztése, ktatás: Munkahelyteremtés és jövedelem növelése 2. Mezőgazdaság, Turizmus, Energetika, Környezet: Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Vidékfejlesztés, Fglalkztatás, Szciális ellátás: Kistelepülések életképességének javítása 4. Közlekedés: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 5. Nemzetközi együttműködések: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 5.2. Felelősség és intézményrendszer A megyei önkrmányzatk feladatait alapvetően a 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szabályzza: 27. (1) A megyei önkrmányzat területi önkrmányzat, amely törvényben meghatárzttak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint krdinációs feladatkat lát el. A fentiekben megfgalmaztt feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 11. és 13. szabályzza. Ezen feladatkn belül a megyei önkrmányzatnak a területén összehanglja a krmányzat, az önkrmányzatk és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ami érdekében az érintetek bevnásával széles körű partnerséget szervez. Ehhez kapcslódóan a törvényből az alábbi feladatkat kiemeljük, melyek meghatárzóak a megyei fejlesztési kncepciója, illetve ahhz kapcslódó megyei prgramk és alprgramk megvalósítása srán. A megye: a megyei jgú várs önkrmányzata bevnásával kidlgzza és elfgadja a megye hsszú távú területfejlesztési kncepcióját, illetve a megye fejlesztési prgramját és az egyes alprgramkat; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési kncepciókat, területfejlesztési prgramkat, részt vesz az rszágs területfejlesztési kncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidlgzásában; szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkrmányzati társulásk és a térségi fejlesztési tanácsk tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célkat feltáró, pályázatkat megalapzó tevékenységét; előzetesen véleményezi az rszágs, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési kncepciókat és prgramkat, tvábbá a területét érintő területrendezési terveket; közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; figyelemmel kíséri az peratív prgramk megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azk végrehajtásában; előzetesen véleményezi és krdinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; megállapdáskat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben; 12
közreműködik a területfejlesztési prgramk végrehajtásának nymn követésében és értékelésében; a megyei önkrmányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési frrásk felhasználásáról. A fejezet a krmányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. 1600/2012 Krmány határzat a megyei önkrmányzat szerepét illetően az alábbi feladatkat határzza meg: A területi peratív prgramk tervezésébe biztsítani kell a megyék (megyei önkrmányzatk) hatékny közreműködését Előírja, hgy a megyék meghatárzó szerepet kapjanak a területfejlesztési frrásk felhasználásának tervezésében a 2014-20-as frrásk területi krdinációja kapcsán A feni krmányhatárzat alapján megállapítható, hgy a krmányzatnak még nincs álláspntja a megyei önkrmányzat feladataira vnatkzóan 2014-20-as a fejlesztési frrásk felhasználása, azaz az peratív prgramk megvalósítása kapcsán. Ugyanakkr fnts kiemelni, hgy a fejlesztési frrásk felhasználásában a területfejlesztési törvény száms feladat ellátására ad lehetőséget a megyei önkrmányzatk számára. Megyei önkrmányzatk lehetséges szerepét a 2014-20 EU támgatásk felhasználása szempntjából vizsgáltuk. Közreműködő szervezeti feladatk ellátása például azn tevékenységeknél, melyek eldöntésére területi alapn is rendelkezésre állnak infrmációk (pl. jelenlegi ÉMOP tématerületek), illetve a Területi Fejlesztési Operatív Prgram, netán a prgramk tartalmától függően a többi peratív prgramk részeként. Hasnló funkció, mint amit krábban a megyei területfejlesztési tanácsk a kincstárral közösen elláttak a hazai támgatásknál. Jelen feladat a megyei önkrmányzatk esetén prjekt kiválasztási feladatkat (amennyiben az IH delegálná a feladatt, amire van lehetősége), támgatási szerződéskötést és a támgatás felhasználás első szintű ellenőrzését jelenti. A menedzsment jellegű feladatk megvalósítását a Közgyűlés Hivatal végezné, míg Közgyűlés és Bizttságai döntéshzó testületként működnének. Ezen belül meghatárznák a támgatási feltételeket, döntenének a támgatásra javaslt prjektekről, illetve nymn követnék a hatáskörébe tartzó prgramk pénzügyi és fizikai előrehaladását. A feladatk ellátásáhz a reginális ügynökségek prgrammegvalósító kapacitásaiból javaslt a megyei önkrmányzat hivatalába személyeket átvenni, illetve a flyamatkat kiépíteni. Az átszervezés nem krlátzhatja a futó prgramkból származó elszámlási, beszámlási és fenntartási kötelezettségek teljesítését. A prgram megvalósítás előkészítéseként a tervezési feladatkra már jelen munkaszakaszban lehetne kapacitáskat átcsprtsítani. Amennyiben a krmány nem ad Közreműködő szervezeti feladatkat a megyei önkrmányzatknak és a támgatás felhasználását saját intézményrendszeren keresztül felügyeli, akkr a megyei önkrmányzatk tématerülettől függően az alábbi feladatkat végezhetik el: Integrált prjekteket szervezhetnek, melyek fő kedvezményezettje az önkrmányzat lehet és az ő döntése alapján nyújtanának be egy prjektcsmagt gyakrlatilag egy krdinációs szerepen keresztül megvalósuló támgatói szűrő szerep lenne, azaz az önkrmányzat által befgadtt és csmagba szervezett prjekteket lehet támgatni ezek többnyire lyan tevékenységek lehetnek, melyek a közszféra feladatait támgatják. Fnts, hgy ezen prjektcsmagknak is világs kritériumk alapján kell szerveződniük és kherensnek kell lenniük. Ezen tevékenység esetében szükség van prjektfejlesztési, illetve szervezési kapacitáskra. Helyi közösségvezérelt kezdeményezések krdinátra lehet, pl. a reginális innvációs plitika területén ez esetben felelne egy helyi stratégia kialakításáért, illetve megvalósításáhz biztsíthatja a lebnylító szervezetet (önkrmányzati hivatal). A támgatói ldalról ez egy közvetett támgatást jelent, azaz egy stratégia alapján megítélik a támgatást, amit a stratégiában jóváhagytt prjekt-kiválasztási szempntk alapján tvább 13
szt a kedvezményezett társaság a prjektgazdáknak (ebben a frmában a helyi döntéshzó testületben legalább 50 % mértékéig nem krmányzati szereplők rendelkezhetnek képviselettel) Tvábbi prjektszintű kiválasztással kapcslats döntéshzatali és nem menedzsment jellegű feladatk a megyei önkrmányzatnál. Pl. területi peratív prgramnál mnitring bizttság által delegált feladatk, pl. albizttsági szinten prjekt-értékelési kritériumk meghatárzása, vagy netán nagybb méretű (jelenlegi rendszerben un. kiemelt prjekt) prjektekről döntés a támgatási kritériumk alapján Tvábbi infrmációk a helyzetelemzésben találhatók. 6. A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása Flyamatban van a megvalósítása, illetve a partnerségi tervben került bemutatásra a flyamat. Ugyanakkr a helyzetelemzési dkumentum elfgadása után minden járásban megvalósult egy partnerségi fórum, ahl a helyi önkrmányzati-gazdasági-társadalmi szereplők mndták el véleményeiket a kncepció javaslattételi szakaszával kapcslatsan. A megrendezett járási fórumk időpntjai: 2012. nvember 22. - SÁRVÁR 2012. december 5. SZENTGOTTHÁRD 2012. december 5. KÖRMEND 2012. december 7. KŐSZEG 2012. december 12. SZOMBATHELY 2012. december 13. CELLDÖMÖLK 2012. december 13. - VASVÁR 14