Doktori (PhD) értekezés

Doktori (PhD) értekezés Cservenyi Dóra - 2013 -

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA CSERVENYI DÓRA STRATÉGIAI LOGISZTIKAI RENDSZERMODELL KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HONVÉDELMI TÁRCA LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ Doktori (PhD) Értekezés Témavezető: dr. habil. Réger Béla PhD Budapest, 2013.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 1. A tudományos probléma megfogalmazása... 5 2. Kutatási célkitűzések... 8 3. A kutatás jelentősége, aktualitása... 9 4. Kutatási területek... 11 5. A kutatás térbeli és időbeli korlátai... 12 6. Hipotézisek... 15 7. Kutatási módszerek... 17 8. A kutatás várható eredményei... 19 9. ÖSSZEGZÉS... 21 1. FEJEZET - A LOGISZTIKA RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE... 23 1.1. A logisztika fogalmi összefüggéseinek értelmezése... 23 1.2. Az ellátási lánc... 30 1.3. Hálózat alapú logisztika... 33 1.4. Katonai logisztika... 38 1.5. ÖSSZEGZÉS... 46 2. FEJEZET - RENDSZERMODELLEK HELYE ÉS SZEREPE A LOGISZTIKAI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNÉL... 50 2.1. Rendszerszemlélet... 50 2.2. Rendszermodellek... 53 2.3. Modellezés és szimuláció... 62 2.4. Gazdálkodási Információs Rendszerek... 67 2.5. Logisztikai folyamatmodell Lean VSM modell... 80 2.6. Logisztikai rendszermodell SCOR modell... 86 2.7. ÖSSZEGZÉS... 90 3. FEJEZET- STRATÉGIAI RENDSZERMODELLEK - A STRATÉGIAI LOGISZTIKAI RENDSZERMODELL... 96 3.1. Stratégiai menedzsment fogalmi összefüggései... 96 3.1.1. A stratégiai rendszer... 98 3.1.2. A stratégia eredményes megvalósítása... 113 3.2. Kontrolling fogalmi összefüggései... 117 3

3.2.1. Kontrolling szemlélet... 123 3.2.2. Kontrolling funkciók... 125 3.2.3. Kontrolling eszközkészlet... 129 3.2.4. Stratégiai menedzsment és kontrolling eszközközök, módszerek... 130 3.2.5 Kontrolling feladatok... 138 3.3. A Honvédelmi Tárca Kontrolling Rendszere... 142 3.4. Honvédelmi tárca tervezési és kontrolling rendszerének összefüggései... 153 3.5. Nemzetközi gyakorlat a katonai stratégiai logisztikai kontrolling alkalmazására... 158 3.6. Stratégiai logisztikai kontrolling elvi modellje és összefüggései... 167 3.7. ÖSSZEGZÉS... 170 4. FEJEZET- STRATÉGIAI LOGISZTIKAI RENDSZERMODELL KIALAKÍTÁSA A HONVÉDELMI TÁRCA LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ... 178 4.1. Kormányzati szabályozás a stratégiák fejlesztéséhez... 178 4.2. A honvédelmi tárca gazdálkodási rendszerének modellje... 181 4.3. A Stratégiai Rendszer-Modell (SRM) koncepciója... 189 4.4. Az SRM logisztikai vetülete... 195 4.5. Folyamatok modellezése - Kapcsolódási mátrix... 204 4.6. SRM kialakítása... 207 4.7. ÖSSZEGZÉS... 208 5. FEJEZET - A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK SZINTETIZÁLÁSA HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA211 6. FEJEZET - ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, ELÉRT EREDMÉNYEK, AJÁNLÁSOK... 226 IRODALOMJEGYZÉK... 230 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 240 MELLÉKLETEK... 241 ÁBRAJEGYZÉK... 242 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK... 246 4

BEVEZETÉS A tudomány egyik szépsége az, hogy időnként észrevehetjük az eleinte kaotikusnak tűnő dolgokban a rendet. A zűrzavar egy egyszerű terv részévé válik, s az ember úgy érzi, átlát a dolgokon, s mélyükön megpillantja a lényeget. (Neil Shubin) 1. A tudományos probléma megfogalmazása A logisztika - mint multidiszciplináris tudomány - fogalmi rendszere az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon változott, fejlődött, főként a gazdasági kihívások, valamint a technológiai és a vezetéselméleti módszerek dinamikus megújulása következtében. A folyamatok újraszervezése, az átfutási idők csökkentése, az adaptációs és megújulási képesség növelése profitorientált környezetben piaci versenyelőnyt jelent a vállalatok számára, költségvetési környezetben pedig magát az életképességet. Éppen ez magyarázza azt az állandó és folytonos igényt arra, hogy a különböző tudományterületeken megjelenő újabb és újabb kutatások minél hamarabb épüljenek be az elvi és gyakorlati logisztikai modellek rendszerébe, bővítve, újragondolva, újraértelmezve az eddig elért eredményeket. Napjaink egyik legnagyobb vezetéselméleti kihívása az erőforrások költségvetési környezetben a szűkős erőforrások hatékony és gazdaságos felhasználása, ebből következőleg a teljes körű folyamatoptimalizálás, a rendszerek hatékony tervezése, fejlesztése, koordinálása. Ezen fókuszpontok illesztésének lehetőségeit, összehangolását vizsgálja az értekezés a honvédelmi tárca logisztikai rendszerére vonatkozóan. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) logisztikai rendszerével összefüggésben, a katonai logisztika 1 tekintetében figyelemre méltóak azok a 1 Katonai Logisztika: Lásd 1.4. Fejezet 5

kutatások 2, amelyek nyitnak a versenyszférában már eredményesen alkalmazott vezetéselméleti módszerek és technológiák irányába. Ez azért fontos, mert az üzleti logisztikához kapcsolódó modern technológiák és módszertanok vizsgálata, illetve katonai specifikumra szabott adaptálása jelentős mértékben segíthetik a katonai logisztika fejlődését. A hazai katonai logisztika egyik jelentős fejlesztési iránya lehet az, hogy nagyobb mértékben alkalmaz olyan módszereket és technológiákat, amelyekkel globális szintű ipari környezetben már jelentős eredményeket értek el a logisztikai folyamatok rendszerszintű összehangolásánál, új és eredményes logisztikai modellek kidolgozásánál. Az ipari környezetben létrehozott modellek képességei, lehetőségei és korlátai, a hektikusan változó piaci viszonyok közt szerzett tapasztalatok, az elért eredmények akár negatív, akár pozitív mintaként szolgálhatnak a katonai logisztikai rendszerek modernizálásánál, a katonai sajátosságok figyelembe vételével hozzájárulhatnak egy korszerű katonai logisztikai rendszermodell kialakításához. A szűkös költségvetési keretek, a hierarchikus és kiterjedt szervezeti struktúra, a minősített adatrendszerekhez történő korlátozott hozzáférés, az adatok szigetszerű tárolása, az információk elaprózódása, ezáltal a tudás(bázisok) elszigetelődése nagy mértékben megnehezítik a különböző technológiai és szervezetfejlesztési programokat, amelynek következtében jelentősen csökken a honvédelmi tárca változási és fejlődési képessége. Éppen ezért olyan megoldások irányába szükséges nyitni, amelyek kiaknázzák a rendelkezésre álló erőforrásokat, elősegítik a lehetőségek és korlátok összehangolását, feltárják a lehetséges alternatívákat és jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődési folyamatokhoz. A tárcaszintű logisztikai fejlesztéseknél a szintetizált információnak, a tudástőkének 3 ilyen szempontból rendkívüli módon megnő a jelentősége. Ezért a rendelkezésre álló információs bázisok, valamint a humán erőforrás tudástőkéjének hasznosítását, annak fejlesztését kiemelt prioritással szükséges kezelni. 2 Báthy(2007a, 2007b, 2007c, 2008), Berzsényi(2008), Keszthelyi(2008), Lakatos(2008), Réger(2007, 2009, 2010, 2011, 2012a, 2012b, 2013) 3 Tudástőke: Egy szervezet intellektuális tudástőkéje az a tudáshalmaz mennyiség, amely az emberek fejében, a szervezet információs rendszereiben, kapcsolódó adminisztrációs folyamataikban, kutatómunkákban, szabadalmakban, know-how-ban van. 6

Egy logisztikai rendszer kialakításánál és fejlesztésénél elengedhetetlen a rendszerkomponensek összefüggéseinek, szakmai sajátosságainak, szervezeti és vezetési struktúrájának széleskörű vizsgálata. Minél több elemből áll, minél kiterjedtebb szolgáltatással és komplexebb feladatkörrel rendelkezik egy rendszer, annál nehezebb az egyes folyamatokat térben és időben hatékonyan koordinálni. Az MH tekintetében részben a technológia, részben a gazdasági és működési modellek, illetve a belső és külső környezeti tényezők sajátosságai anomáliákat generálhatnak az egyes részrendszerek a logisztikai rendszer elemei, egyes szereplői között, szakadási pontokat eredményezve az információ-áramlás során, ezáltal a logisztikai folyamatokban is. A vezetéselméleti kutatások, az információ-technológiai ennek következtében a matematika, a gazdasági kibernetika, a gazdasági informatikai fejlesztések mára olyan menedzsmenttechnológiákat hoztak létre, amelyek rendkívül széles alkalmazáspalettával képesek támogatni a szervezetirányításhoz szükséges kompetenciák, képességek megteremtését, ezáltal a folyamatok összehangolását, a hatékonyság és eredményesség elérését. Az értekezés rendszerszemléletben, kontrolling módszerek és gazdálkodásinformatikai eszközök felhasználásával vizsgálja a tárca logisztikai rendszerének összefüggéseit elhelyezve egy stratégiai rendszermodellben, amelynek célja, hogy térben és időben, működési folyamatokban, vezetési struktúrában láthatóvá tegye a logisztikai rendszer kapcsolódási pontjait. A stratégiai szintű kapcsolódási pontokon keresztül vizsgálom annak lehetőségét, hogy milyen új vezetéselméleti módszertanok illeszthetők a katonai ellátási lánchoz, melyek azok a modellek és eszközök, amelyek elősegítik a transzparencia növelését, ezáltal a logisztikai folyamatok optimalizálását, a komplex logisztikai rendszer fejlesztését. 7

2. Kutatási célkitűzések Kutatásom alapvető célja egy olyan elemzési modell kialakítása, amely elősegíti a haderőn belül működő logisztikai folyamatok rendszerszintű elemzését és értékelését, kapcsolódási pontjainak fokozatos feltárását, a működési folyamatok rendszerszintű összehangolását, szintetizálását (1. ábra). A modell kialakításánál az alábbi célkitűzések vezérelnek: 1. A logisztikai folyamatok elemzéséhez kapcsolódóan vizsgálom a legújabb kutatási és gyakorlati környezetből származó, katonai/költségvetési környezetre kivetíthető gazdasági elemzési módszertanokat és eszközöket, különösen a stratégia menedzsment, kontrolling, a kapcsolódó gazdálkodás-informatikai eszközöket és gazdasági kibernetikai módszereket. 2. A logisztikai folyamatok felméréséhez és optimalizálásához kapcsolódóan vizsgálom a különböző modellezési módszertanok alkalmazhatóságát és illeszthetőségét - Lean módszertan 4, Supply- Chain Operations Reference Model (SCOR modell) 5, Balanced Scorecard modell 6, szimulációs rendszerek. Ezeket a modelleket a katonai logisztika elvárásainak megfelelően újrastruktúráltan építem bele a stratégiai modell elgondolásába. Célom, hogy javaslatokat fogalmazzak meg - új (eddigiekben még nem alkalmazott) stratégiai szintű logisztikai döntéstámogató eszközök és módszerek kialakításához, - lehetőségeket mutassak be a rendszermodellek hasznosítására a gazdálkodás-informatikai (logisztikai) rendszerek fejlesztéséhez, - valamint a jelenlegi logisztikai rendszer optimalizálásához. 4 Lean értékáramlási modell 2.5 Fejezet 5 SCOR: Ellátási lánc referencia modellje 2.6. Fejezet 6 Balanced Scorecard 3.4.4. Fejezet 8

1. ábra - Kutatási célkitűzések Forrás: Saját szerkesztés 3. A kutatás jelentősége, aktualitása A kutatás stratégia fókuszból, gazdasági, vezetési és rendszerszervezési összefüggéseiben vizsgálja a honvédelmi tárca logisztikai rendszerének működési modelljét. A kutatás keretében kialakított és vizsgált rendszermodellnél olyan gyakorlatokat (best practice legjobb gyakorlat) és módszertanokat vettem alapul, amelyekkel versenykörnyezetben már jelentős eredményeket értek el a logisztikai működési modellek újragondolásánál. A modellek kialakítása során figyelembe vettem, hogy a versenyszférában alkalmazott logisztikai rendszerektől ugyanakkor eltérő a katonai logisztika célrendszere, mások a felhasználható erőforrások súlypontjai és más a vezetési struktúra, működési rendszer. Míg versenykörnyezetben a célkitűzés a profit és piaci részesedés növelése, addig katonai logisztikai modellek esetén meghatározott költségvetési kereteken belül kell újragondolni az optimalizáltság, eredményesség valamint költséghatékonyság összefüggéseit, prioritásait. Az irodalom-feltárás során azt tapasztaltam, hogy katonai logisztika témakörében a stratégiai rendszermodellek vonatkozásában átfogó kutatás ezidáig még nem készült, ezért a kutatómunka ennek alapjait kívánja megteremteni. 9

A tárcaszintű logisztikai folyamatok optimalizálása, újragondolása a dinamikus környezeti és szervezeti változások hatása miatt sürgető felsővezetői igény. Figyelembe véve, hogy a változás igénye, befolyásolása és a probléma megoldásának kulcstényezői, döntési kompetenciák stratégiai szinten helyezkednek el, ezért a problémakör megoldását a komplex célrendszer figyelembe vétele mellett - stratégiai szintű eszközökkel és módszerekkel szükséges megkezdeni. A feldolgozás során kettő aktuális és kritikus fejlesztési tématerület tekintetében vizsgálom a stratégiai rendszermodellek és elemzési módszerek használhatóságát: 1. A tárcánál a logisztikai folyamatok támogatását jelenleg több mint 30 különböző adatbázis, informatikai alkalmazás, adattábla segíti 7. Az adatok áramlása térben és időben nem egyenletes, az információszolgáltatás, a vezetői döntéstámogatáshoz készülő jelentések adattartalmának összeállítása nehézkes. A szigetszerűen elhelyezkedő információforrások nem teszik lehetővé a folyamatok koherenciájának megteremtését, a hatékonyság csak a pénzügyi-, számviteli adatok alapján kerül meghatározásra, komplex logisztikai hatékonyságmérés összefüggő adatbázis hiányában jelenleg nincs. Az információ-áramlás papír alapú, a munkafolyamatok többször, több rendszerben, más-más szempontok alapján kerülnek rögzítésre, amely azt eredményezi, hogy az egyes részadatok nem összehasonlíthatóak. A stratégiai és végrehajtási folyamatok adatáramlása, azok koherenciája nem biztosított. Mindezekre jelent megoldást a logisztikai információs alrendszer kialakítása és illesztése a tárca gazdálkodási rendszeréhez, valamint a logisztikai kontrolling alapjainak és technológiai hátterének megteremtése, amely elősegíti a stratégiai és végrehajtói folyamatok kapcsolatának fejlesztését, a tárca logisztikai rendszerének vertikális és horizontális irányú összehangolását. 2. A honvédelmi tárca logisztikai rendszere az elmúlt évtizedben jelentős változáson ment keresztül. A logisztikai ellátási rendszer struktúrája, működése megváltozott, ebből következően újra kell gondolni a jelenlegi folyamatok működési rendszerét, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozási háttér relevanciáját. A logisztikai folyamatok felmérése, mérési modellek bevezetése 7 A Magyar Honvédség Informatikai Stratégiája 2007. évi felülvizsgálat 10

megfelelő alapot nyújthatnak a folyamatok optimalizálásához, a szakadási pontok feltárásához, azok kiküszöböléséhez. A szabályozási elveket egy hatékony logisztikai folyamatmodell mentén célszerű elhelyezni úgy, hogy az támogassa a hatékonysági elvek és minőségi kritériumok betartását, betartatását, ugyanakkor ne gátolja a rendszert a fejlődésben. A dinamikus folyamatmodellek 8 elősegítik mind a folyamatoptimalizálást, mind a szabályozási rendszer aktualitásának megőrzését, a szükséges módosítások párhuzamos és valós idejű rögzítését. Ennek folytán a logisztikai rendszer, a logisztikai folyamatok megújításánál kiemelt szerepet kell szánni a folyamatmodellezési és elemzési eljárásoknak, a mérési és nyomon követési rendszereknek, a változást indukáló vezetői döntéstámogatás eszközrendszerének, valamint az eredményeket, módszereket és eszközöket integráló - központosított szervezeti tudásbázisnak. 4. Kutatási területek A kutatás fókuszpontjában a logisztika áll, azonban a logisztikai rendszermodell kialakításához és elemzéséhez az alábbi tudományterületek, szakterületek bevonása is szükségessé vált (2. ábra): 8 Dinamikus folyamatmodellek: különböző információs technológiákkal támogatott modellezési eljárások, amelyek eltárolják az egyes folyamati struktúrákat, így azok bármikor módosíthatók, aktualizálhatók, minden érintett számára hozzáférhetőek. 11

2. ábra - Kutatási területek Forrás: Saját szerkesztés 5. A kutatás térbeli és időbeli korlátai A kutatómunka alapjaiban épít a katonai logisztikában elért tudományos tevékenységek eredményeire 9. Azokat szintetizáltan kezeli és kiindulópontnak tekinti. A kutatás ezekre a gondolatokra épülve fogalmazza meg a jelen kor kihívásaira adott válaszokat. Továbbá kialakítja és nyitva hagyja azokat a fejlesztési lépcsőket, amelyek elősegítik a modellek összefüggéseinek további vizsgálatát mind stratégiai, felsővezetői (Honvédelmi Minisztérium - a továbbiakban: HM), mind pedig alkalmazói és végrehajtói szinten (MH). A kutatás végeredményeként egy olyan stratégiai rendszermodell kiépítését tűztem ki célul, amely a felkutatott tudományterületek, szakterületek eredményeinek függvényében a későbbiek során is fokozatosan és folyamatosan fejleszthető. Ezt a rugalmasságot alapvetően az információs technológia biztosítja. Ezért a modellnek ugyan technológiai korlátja nincs, azonban ezen kutatás végső fókuszpontjában mégis a stratégiai szintű logisztikai rendszer hatékonyságának a vizsgálata és a folyamat- 9 Báthy(2007a, 2007b, 2007c, 2008), Berzsényi(2008), Keszthelyi(2008), Lakatos(2008), Réger(2007, 2009, 2010, 2011, 2012a, 2012b, 2013) 12

optimalizáció áll. A végkövetkeztetések a komplex rendszerből ezért ez irányba fókuszálnak. A témafeldolgozás a stratégiai rendszermodellek alkalmazhatóságát vizsgálja, az MH szintű alkalmazói, középirányítói és végrehajtói folyamatokat rendszer szinten, érintőlegesen tárgyalja. Kutatómunkám szempontjából azokat már egy következő kutatási lépcsőnek tekintem, a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan ajánlásként aposztrofálom. Tényként kezelem, hogy a stratégiai logisztikai rendszer kialakításánál a katonai és gazdasági oldal összefüggéseit együttesen kell kezelni, ugyanakkor az értekezés egy modellezési rendszer kialakítását célozza meg, amely a stratégiai logisztikai folyamatok gazdasági és rendszerszervezési vetületeit vizsgálja, alapvetően egy hosszú távú, stabilizáló, fejlesztő stratégiai struktúra kialakításával. Amennyiben egyforma mértékben állnak rendelkezésre szakmai, kutatási anyagok, úgy a két vetület gazdasági és katonai azonos súllyal kapcsolható, egységes, kiegyensúlyozott rendszerbe foglalható. Munkaterületem, illetve szakmai tapasztalatom a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási részéhez oldalához kapcsolódik, a felsőszintű logisztikai folyamatokat a közigazgatás vetületéből ismertem meg. A témakidolgozás során a HM Kontrolling Főosztály szakmai anyagait használtam fel, kritikus, ugyanakkor nyitott, fejlesztő és tevőleges szemléletmódját sajátítottam el, építettem bele a kutatásba. A tapasztalati értéket és szakmai támogatást a közigazgatási oldal nyújtotta, a katonai oldal zárt rendszere, a minősített korlátozottan hozzáférhető adatok nem tettek lehetővé ekkora fokú rálátást, a komplex rendszer megismerését. A kutatómunka keretében ezért nem valósulhat meg a két szervezetében és működésében különálló rendszer (modell) szintetizálása. Ebből következően a logisztikai stratégiák összefüggéseit, modelljeit a honvédelmi tárca gazdasági, közigazgatási összefüggései mentén közelítettem meg, vizsgálom és rendszerezem. Ezen alapmodell kialakításának célja a különböző rendszerszervezési és fejlesztési összefüggések célspecifikus szintetizálása, amely alapján kialakítható az az illesztési felület, amely a későbbiekben összekötheti a gazdasági (közigazgatási) és Honvéd Vezérkar (továbbiakban HVK) katonai stratégiai logisztikai modelleket, illetve megvalósulhat a gazdasági és katonai modellek összehangolása az egységes adatstruktúrák, ebből következően az egységes cél- és eszközrendszer kialakítása. A 13

kutatás szempontjából azonban annak kialakítását nyitva hagyom, egy következő kutatási lépcsőnek tekintem. A kutatás alapját képező kibernetikai és informatikai megoldások nem minősített adatok feldolgozására vonatkoznak. A stratégiai logisztikával kapcsolatos felsővezetői döntéshozatal során jelentős a minősített adatok kezelése, amely a tárca jelenlegi működési feltételei között nehezíti a rendszermodell kiterjesztését. A kutatás nem terjed ki az adatbiztonság, adatvédelem témakörökre, ugyanakkor tényként kezeli az információ-áramlás ezen irányú korlátait. Az elemzéseknél nem célom a tárca jelenlegi logisztikai folyamatainak, működésének kritikus vizsgálata. A korábbi tudományos igényű feldolgozások a szakadási pontokat, anomáliákat mélységében és részleteiben feltárták. Figyelembe véve, hogy ezek a problémák huzamosabb ideje állnak fent, kitörési pont, megoldás még nem született, ezért azokat a disszertáció során tényként és problémafelvetésként kezelem. Vállaltan lépek túl a jelenlegi probléma-megoldási módszereken, abban a hiszemben, hogy az új módszerek, az új technológiák, a külső tapasztalati értékek (inputok) új gondolkodási formákat indukálnak és új megoldási lehetőségeket generálnak a kitörési alternatívák megtalálásához. Éppen ezért a témafeldolgozás előretekintő jellegű, fejlődési lehetőségekkel foglalkozik, új módszerek és eszközök alkalmazhatóságát vizsgálja. A fejlesztési módszereket és modelleket ugyanakkor a tárca sajátosságaihoz igazítom. A kidolgozás során a kritikus véleményformálást a modellek alkalmazhatóságával kapcsolatban vezetem végig. A kidolgozás a honvédelmi tárca jelenlegi technológiai adottságait, képességeit és lehetőségeit veszi alapul, az ország jelenlegi biztonsági környezetével és a Magyar Honvédség jelenlegi cél- és feladatrendszerével számol 10. A kutatómunka irodalom-feltárását és annak feldolgozását 2012. szeptember 1. dátummal lezártam. A kutatás lezárása után a honvédelmi tárcánál bekövetkezett 10 A Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája, 2012. 14

szervezeti, működési, technológiai, szabályozási változásokat, politikai, kül- és belbiztonsági, gazdasági eseményeket nem vizsgálom 11. 6. Hipotézisek A kutatómunka során 3 egymásra ható hipotézist vizsgáltam (3. ábra), amelyek a következők: H1. Rendszerszervezési aspektus: A honvédelmi tárca működésének, folyamatainak modellezése elősegítheti a logisztikai folyamatok illeszkedési pontjainak feltárását, a logisztikai folyamatok elemzését és rendszerszintű a vertikális és horizontális rendszerelemek összehangolását. Az így kapott komplex rendszermodell elősegítheti a teljes logisztikai rendszer működési dinamikájának megismerését, térben, időben, szervezeti struktúrában gyorsan és könnyen felismerhetővé válhatnak a szükséges beavatkozási/fejlesztési pontok, átláthatóvá válhatnak, számszerűsíthetők és ezáltal mérhetők, nyomon követhetők lennének a beavatkozás során keletkezett hatásmechanizmusok, azok következményei (monitoring). Összességében a rendszerelemek és a rendszer működésének, dinamikájának, komplex összefüggéseinek, tartalmának, hatásmechanizmusainak feltárása elősegítheti a logisztikai folyamatok rövid és hosszabb távra kivetíthető tervezését, hatékonyabb szervezését és irányítását. H2. Adatgyűjtési, feldolgozási és elemzési aspektus: A szigetszerűen elhelyezkedő logisztikai adatok (adatbázisok), logisztikai informatikai alkalmazások és a gazdálkodás-információs rendszerek összehangolása, a logisztikai folyamatok mérhetőségének kialakítása, valamint a kontrolling módszertanok alapján új gazdasági elemzési módszerek bevezetése jelentős mértékben elősegíthetik a logisztikai rendszer hatékonyságának és eredményességének növelését. 11 Figyelembe véve, hogy a teljes kutatási anyag egy dinamikusan változó szervezeti struktúrára és szabályozási környezetre épül, ezért vált szükségessé a HM-MH tekintetében egy rögzített időkorlát meghatározása. Ugyanakkor az időkorlát nem terjed ki a kutatás során vizsgált módszertanokra és eszközökre. 15

H3. Stratégiai logisztika aspektus: A tárcaszintű logisztikai folyamatok fejlesztését a honvédelmi tárca hosszú távú célkitűzéseivel összhangban szükséges kialakítani, a tárcaszintű stratégiai célkitűzések, a stratégiai és a végrehajtói logisztikai folyamatok koherenciájának megteremtésével. A koherencia megteremtését elősegítheti a folyamatok átláthatóságának és mérhetőségének kialakítása, a szabályozási és működési keretrendszer összehangolt illesztése, valamint az információ-áramlás hatékonyságának növelése. Mindezen elvek és módszerek szintetizálásaként alakítható ki a tárca stratégiai logisztikai dokumentuma, amely determinálná a Magyar Honvédség logisztikai rendszerének jövőképét és stratégiai célkitűzéseit, működésének irányát, fejlődési mérföldköveit. Ez alapján kerülhetnének kidolgozásra a kapcsolódó akciótervek, amelyek előre vetítenék a célkitűzések realizálásához szükséges lépéseket, folyamatokat, prioritásokat, valamint a prognosztizálható erőforrás igényeket. Az egységes szerkezetű és módszertani struktúrák alapján felépített, gazdasági és katonai-szakmai modellrendszerek illesztése, egységes, koherens keretbe foglalása elősegítheti a logisztikai fejlesztés politikai, gazdasági és katonai-szakmai egyensúlyának megteremtését, az egységes logisztikai célstratégia kialakítását, valamint annak megvalósítását. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az azonos irányelvek alapján felépített politikai, gazdasági, katona-szakmai irányultságú modellek ezáltal összehasonlíthatóvá válhatnak, így akár a célstratégiák kidolgozása során képzett modellek, akár a döntés-előkészítési folyamatokhoz készülő elemzések, jelentések valós időben rá is világíthatnak az egyensúlyi állapotok hiányára, a kockázati tényezőkre, prioritási összefüggésekre. 16

3. ábra - Hipotézisek Forrás: saját szerkesztés 7. Kutatási módszerek A kutatási célkitűzéseim elérése érdekében a disszertáció elkészítése során az alábbi módszereket alkalmaztam: - tanulmányoztam, feldolgoztam, szintetizáltam az értekezés témájához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalmat, disszertációkat, tudományos kutatások eredményeit; célirányos kutatásokat végeztem könyvtárakban és felhasználtam az interneten elérhető releváns és aktuális elemzéseket, tanulmányokat, szakmai témafeldolgozásokat; - részt vettem szakmai fórumokon, előadásokon, kutatási részeredményeimet különböző hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon szakmai szervezetek előtt bemutattam; - munkatevékenységem során logisztikai, kontrolling, stratégia módszertani és informatikai rendszerfejlesztésekkel kapcsolatban bekapcsolódtam különböző munkacsoportokba. Figyelembe véve, hogy a kutatás jelentős mértékben kapcsolódik a modern technológiákhoz, a témakidolgozást érintő technológiai összefüggések rendkívül dinamikusan változnak, ezért jelentős mértékben építkeztem a gyakorlati élet szakmai visszajelzéseire, a tapasztalati értékekre is; 17

- konzultáltam a témával foglalkozó tudományos kutatókkal, gyakorlati szakemberekkel, a logisztikai rendszereket alkalmazó és fejlesztő, kutató, oktató intézmények szakreferenseivel; - a többféle kutatási irányvonalat lefedő, komplex és széleskörű szakirodalom feltárása, elemzése után rendszereztem és szintetizáltam a rendelkezésre álló ismereteket, azokat a saját kutatásomnak megfelelően bővítettem, újrastruktúráltam, új modelleket alkottam; - a különböző szakterületi kutatások összehasonlításából a kapcsolódó történeti és innovációs kutatások alapján összevetettem az eddigiekben elért eredményeket, amely összefüggésekből a kutatás logikai vonalához kapcsolódóan új fogalmi összefüggéseket tártam fel, majd a saját modellrendszer alapján új fogalmi struktúrákat determináltam. - megállapításaimról egyeztettem témavezetőmmel, a témában kompetens szakmai vezetőkkel és munkatársakkal, az észrevételeiket, javaslataikat bedolgoztam az értekezésbe; - cikkeket publikáltam magyar és nemzetközi nyomtatott, valamint elektronikus szakmai kiadványokban, figyelembe vettem az azokról megismert szakmai véleményeket; - felhasználtam a versenyszférából hozott nemzetközi logisztikai, illetve a jelenlegi beosztásomból származó a tárca működésére vonatkozó stratégiai szintű szakmai tapasztalataimat; - a kialakított modelleket és szimulációs eszközöket oktatási projektek keretében teszteltem, mind a versenyszférára, mind a katonai alapelvekre vonatkozóan. A visszajelzések alapján a modelleket folyamatosan fejlesztem; - a kutatás részeredményeit, eszközrendszerét és módszereit a Hatásvizsgálatok és a kormányzati stratégiai irányítás rendszere egyes ágazati dokumentumainak elkészítése, valamint alkalmazási gyakorlatának támogatása a Honvédelmi Minisztériumban című (ÁROP- 18

1.1.19-2012-2012-0001 kódjelű) projekt -hez készülő tanulmányokba beépítettem. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban: KIM) által szervezett szakmai megbeszélések konklúziói alapján folyamatosan fejlesztettem; - részt veszek a honvédelmi tárcát érintően a Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (a továbbiakban: KSIR) kialakításához készülő különböző szakmai tervezetek előkészítésében. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet által meghatározott stratégia-alkotási irányvonalakat a disszertáció készítése során felhasználtam. A disszertáció készítésekor feltárt kutatási részeredményeimet, alkalmazható eszközöket, módszereket, következtetéseket a KSIR-hez kapcsolódó szakmai anyagok kidolgozásánál hasznosítottam. A különböző szakterületek visszajelzései alapján az egyes tématerületeket visszapontosítottam. Munkám során mindvégig törekedtem a tudományos igényű rendszerszemléletű megközelítésre. Az elvi alapok rögzítéséhez modelleket használtam, valamint az okokozati összefüggések elemzéséhez, az eredmények rendszerezéséhez, szintetizálásához, igazolásához a kibernetika és rendszermodellek törvényeit alkalmaztam. A kutatások eredményét egy célmodellben rögzítettem. 8. A kutatás várható eredményei 1. A kutatás keretében elkészül egy stratégiai rendszermodell, amelyben átláthatóvá válnak a tárcaszintű logisztikai rendszer kapcsolódási pontjai és kiterjedése, illetve összességében vizsgálhatóak a logisztikai rendszerfejlesztés területei. A stratégiai rendszermodell elősegíti a logisztikai folyamatok hierarchikus és funkcionális összehangolását, a működési kölcsönhatások elemzését. A modell kialakításánál gazdálkodás-informatikai és kontrolling módszertanokat, eszközöket alkalmazok. Ezen módszerek és eszközök 19

felhasználásával kialakítható egy olyan stabil és átlátható modell, amely elősegíti a logisztikai folyamatok mérhetőségének megalapozását. A mérhetőség bevezetése és egy szintetizált átlátható rendszermodell kialakítása nagymértékben elősegíti a logisztikai folyamatok összefüggéseinek vizsgálatát, a folyamatok tényszerű adatok alapján történő újragondolását, az újrastruktúrálásból eredő összefüggések kölcsönhatásának mérését, elemzését. Az egyes részterületek elemzéséhez, vizsgálatához új - vagy a stratégiaalkotási folyamatoknál eddigiekben még nem alkalmazott - elemzési módszereket és eszközöket illesztek. 2. Elveket és irányvonalakat fogalmazok meg egy mérhető és rugalmas stratégiai logisztikai rendszer kialakításához. 3. Az egyes kutatási területek illesztésével egy-egy új nézőpont létrehozásával, új összefüggések feltárásával, az új kutatási eredmények alapján a kacsolódó fogalomrendszert felülvizsgálom, szükségszerűen a témakidolgozásnak megfelelően újraértelmezem, új fogalmi összefüggéseket hozok létre. 4. Figyelembe véve, hogy a kutatási munkámba beleépítettem a KSIR 12 által elvárt irányelveket, módszertanokat, új eszközöket is, továbbá gyakorlati oldalról a nemzetközi katonai és üzleti szférából származó tapasztalatokat és eredményeket, ezért a disszertáció várhatóan nagymértékben elősegíti a logisztikai stratégiai dokumentumok előkészítését, a kapcsolódó módszertanok kiválasztását, a részelemek és összefüggések kidolgozását. 5. Aktuális és új fejlesztési eszközöket tartalmazó oktatási alapot hozok létre, amely véleményem szerint eredményesen használható a katonai logisztika egyetemi szintű oktatásban. 12 HM KSIR tanulmányok: A KSIR módszertanok kidolgozásához kapcsolódó HM projekt 2013. december 31-én zárul. A projekt eredményei alapján egyes módszerek adaptálása, a tárcaszintű szakági és szakmai stratégiák kidolgozása 2014. év január 1-jétől kezdődik meg. 20

A célkitűzések és várható eredmények összefüggéseit, valamint a kutatás alapjául szolgáló tudományterületeket a 4. sz. ábrában rendszereztem. 4. ábra - A kutatás várható eredményei Forrás: Saját szerkesztés 9. ÖSSZEGZÉS A kutatás célkitűzése egy olyan stratégiai rendszermodell létrehozása, amely elősegítheti a honvédelmi tárca logisztikai folyamatainak optimalizálását, a logisztikai rendszer hatékony tervezését, szervezését, irányítását. Az értekezés rendszerszemléletben, kontrolling módszerek és gazdálkodásinformatikai eszközök felhasználásával vizsgálja a tárca logisztikai rendszerének összefüggéseit elhelyezve egy stratégiai rendszermodellben, amelynek célja, hogy térben és időben, működési folyamatokban, vezetési struktúrában láthatóvá tegye a logisztikai rendszer kapcsolódási pontjait. A stratégiai szintű kapcsolódási pontokon keresztül vizsgálom annak lehetőségét, hogy milyen új vezetéselméleti módszertanok illeszthetők a katonai ellátási lánchoz, melyek azok a modellek és eszközök, amelyek elősegítik a logisztikai folyamatok optimalizálását, a komplex logisztikai rendszer fejlesztését, ezáltal a 21

transzparencia, a költséghatékonyság megteremtését, a működési hatékonyság növelését, a kiszolgálási szint növelését. Az egyes részeredmények alapján célom, hogy javaslatokat fogalmazzak meg: - a stratégiai szintű logisztikai döntéstámogató eszközök és módszerek kiválasztásához és kialakításához, - lehetőségeket mutassak be a rendszermodellek hasznosítására a gazdálkodásinformatikai rendszerek fejlesztésénél, - valamint a jelenlegi logisztikai rendszer optimalizálásánál. A kutatómunka egyes részeredményeit összeépítve egy olyan stratégiai rendszermodell kiépítését tűztem ki célul, amely képes a logisztikai folyamatok komplex modellezésére és vizsgálatára. A célmodell széleskörű és új módszertani alapokat nyújthat a további kutatásokhoz, amely az egyes kutatási szakterületeknek megfelelően a későbbiekben fokozatosan és folyamatosan fejleszthető. Ezt a képességet az információs technológia, valamint a különböző modellezési módszertanok biztosítják. A honvédelmi tárca vonatkozásában stratégiai logisztikai rendszermodellekkel kapcsolatos átfogó kutatás ezidáig még nem készült, ezért a kutatómunka ennek alapjait kívánja megteremteni. 22

1. FEJEZET - A LOGISZTIKA RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE A kutatás fókuszpontjában a logisztikai rendszerelemek, valamint a kapcsolódó technológiák és módszertanok, szervezeti és vezetési struktúrák együttműködésének vizsgálata áll. A fejezet a logisztikai rendszerek történeti, valamint a fogalmi összefüggések tartalmi fejlődését mutatja be, azon irányvonalak mentén, amelyek meghatározták a kutatás logisztikai elméleti alapjait. 1.1. A logisztika fogalmi összefüggéseinek értelmezése A logisztika értelmezésével kapcsolatban megjelenő publikációk fogalmi rendszeréről elmondható, hogy nemcsak fogalomhasználatukban sokszínűek, hanem az azonos fogalmak általános értelmezése is változatos. Figyelembe véve, hogy a logisztika multidiszciplináris tudományterület, ezért jellemzően a tématerületnek megfelelően súlyozottan dominál az adott szakterület irányultsága, összefüggéseinek háttere, a kutatatott tématerület fogalmi rendszeréhez igazodik a logisztika fogalmi értelmezése is. Ebből adódik a fogalomhasználat sokszínűsége. A kutatási plattform rögzítéséhez alapul vettem azokat az elmúlt időszakban készült tudományos igényű munkákat (Báthy, Berzsényi, Gáspár, Keszthelyi, Réger, Réti), amelyek hadtudományi, katona logisztikai fogalmi rendszere szorosan kapcsolódik a kutatómunkámhoz, a tudományos körök elismerik, axiómaként kezelik. Továbbá a kutatási terület irányvonalai mentén kapcsoltam azokat a gyakorlatorientált, tapasztalati és elvi rendszereket az üzleti logisztika, ipari logisztika területéről (Chikán, Demeter, Földesi, Gelei, Knoll, Lakatos, Prezenszki, Rixer, Szegedi), amelyek hatást gyakoroltak munkámra a modellrendszerek kidolgozásánál. 23

A korszerű logisztikai rendszerek és ellátási lánc fogalmi meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a mai logisztika szakaszosan fejlődött ki, ahol a fejlődési szakaszok átfedték egymást, a nemzeti, helyi sajátosságok beépültek a fogalmi háttér gondolatvilágába. A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározásokat is éppen ezért időszakonként más-más szempont szerint szükséges értelmezni. A súlyponti kérdéseket, a fő irányvonalakat jól jellemzik a logisztikához kapcsolódó technológiai, menedzsment, valamint társadalmi, gazdasági, politikai összefüggések. A klasszikus logisztika német nyelvű szakirodalma az üzemi szintű működésére koncentrál, a logisztika tartalmai összefüggéseit a műszaki, műszakigazdasági folyamatok mentén határozza meg (Pfohl, 1972) 13 : - Vizsgálja a folyamatok, anyagáramlások tervezésének, irányításának és ellenőrzésének módszereit és eszközeit; - Feltárja a funkcionális területeken az ellátás, a termelés és az elosztás alrendszereinek sajátosságait, illesztési pontjait; - Elemzi a feladatok végrehajtásának szervezési kérdéseit, logisztikai szervezetek létrehozásának és meglevő szervezetekbe illesztésének lehetőségeit. A logisztika egyik axiómaként elfogadott klasszikus definíciója szerint a logisztika az erőforrások áramoltatásának integrált tudománya (Jünemann, 1989) 14. Logisztikai erőforrásoknak tekintendők: az anyag (alapanyag, félkész-, késztermék), a szolgáltatás, az információ, az érték (például a pénz, a tulajdonjog), a különböző környezeti erőforrások, az energia; a logisztikai folyamatokat befolyásoló erőforrásokhoz sorolhatók például a technológia (gépek, berendezések, raktározási, vagy információs technológia), az infrastruktúra, a munkaerő, a szervezeti tudás (az innováció, a kutatás fejlesztés), valamint a nem számszerűsíthető erőforrások (például a 13 In: Prezenszki József, dr. (2006): Logisztika I, BME Mérnöktovábbképző Intézet p. 15. 14 In: Rixer Attila, dr.: A logisztika értelmezésének fejlődése, Logisztika XLVII. évfolyam 2. szám, p. 59-78. 24

minőség, vagy a goodwill 15 ) A fenti definícióban szereplő integrált jelző azért indokolt, mert a logisztika számos tudományterülettel áll közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban, felhasználja azok eredményeit. Éppen ezért is maradnak meg egyes területek határmenti vitatott kérdéseknek. Alapvetően vitatott területnek számít jelenleg a pénzáramlásra vonatkozó logisztikai felelősség (Réger) 16, illetve a technológiai innováció és logisztikai határfelületeinek beazonosítása. A logisztika igen erőteljesen befolyásolja például a technológiai fejlesztési folyamatokat, újabb és újabb célirányos igénytámasztással kihat a különböző területek fejlesztésére, azonban nem feltétlen felelőssége (hatásköre) a megoldások létrehozása, a kivitelezési folyamatok irányítása. Hasonlóan a pénzügyi folyamatokhoz, hiszen a logisztika értékáramlást pénzáramlást generál ugyanakkor nem felelőssége a pénzáramláshoz kapcsolódó pénzügyi műveletek tervezése, szervezése, irányítása. Az angolszász szakirodalom a logisztikai folyamatok vizsgálata során elsősorban a piaci és az üzleti területekre (marketing logistics, business logistics), ezek szervezésére (management logistics) helyezi a hangsúlyt. Az utóbbi évek szakirodalmára azonban már jellemző az integrált szemléletmód, a logisztika műszaki, gazdasági, vezetési, rendszerszervezési, eleméleti és gyakorlati összefüggéseinek szintetizált kezelése, a szinergiahatás 17 előtérbe kerülése. Az anyag-, valamint a hozzá kapcsolódó információ-áramlást megvalósító folyamatok az egyes elemek, a rendszerek egyes elemei, összetevői között zajlanak. A logisztikára jellemző, hogy alapvetően mindig is rendszerszemléletben gondolkodott, azonban annak kiterjedése, összefüggései, kapcsolatrendszere az adott kor elfogadott nézetei szerint más és más tartalommal bírt. A logisztikai rendszereknek különböző szintjei és megközelítései léteznek. 15 A goodwill angol kifejezés, magyar jelentése jó hírnév. A vállalkozásról a forgalomban kialakult kép hozzátartozik a társaság jövedelemtermelő képességéhez. A kereskedelmi névvel, céges arculattal járó goodwill forgalomképes, tehát vagyoni értékű jognak minősíthető. Leggyakrabban a vállalatok adásvételével keletkezik, amikor a vállalat eszközeinek nettó értéke és a cég piaci értéke között jelentős különbség keletkezik. A különbség lehet negatív, így a goodwill is, ekkor a jó hírnév a mérlegben eszközcsökkentő tételként jelenik meg. Forrás: Controlling tanácsadó testület: www.cte.hu (2012.08.25.) 16 Réger Béla, dr. - Többnemzeti logisztikai támogatás előadásanyag-jegyzet, 2011. 17 Szinergiahatás: az egyes részelemek közötti kölcsönhatás javítása révén többleteredmény elérése (Tudományos és köznyelvi szavak értelmező szótára, www.meszotar.hu 2012.09.01.) 25

Szervezeti hovatartozás szempontjából mikro-, makro-, és metalogisztikai rendszerek (5. ábra) különböztethetők meg (Prezenszki, 2006). - A mikrologisztikai rendszerek gazdaságilag, jogilag önálló szervezetek (vállalatok, intézmények), illetve azok egyes részlegeinek logisztikai rendszerei. Létrehozásuk, működtetésük az adott gazdálkodó szervezet feladata. - A makrologisztikai rendszerek az egy gazdasági térségen, országon, értékesítési. fogyasztási körzeten belül elhelyezkedő mikrologisztikai rendszerek halmaza. - A metalogisztikai rendszerek a makro- és a mikrologisztikai rendszerek szintjei között helyezkednek el, az ellátási vagy az elosztási láncban közreműködő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködéseként jönnek létre. 5. ábra - Logisztikai rendszerek Forrás: (Prezenszki, 2006. p. 50.) alapján saját szerkesztés A mikrologisztikai rendszerek a szervezetek eltérő célrendszere alapján különböztethetőek meg. A vállalati a nemzetközi szakirodalom alapján business, azaz üzleti - logisztikai rendszerek, valamint a katonai logisztikai rendszerek mellett kialakultak a speciális tartalommal bíró rendszerek is, mint például a bank logisztika, vagy a 26

könyvtári logisztika. Ilyen esetben az általános feladatokat és a célkitűzéseket az adott rendszerre (annak ellátására, hatékony működtetésére) kell értelmezni. Ennek függvényében változik a feladatrendszer összetétele, illetve maga a fogalmi meghatározás is. A logisztika feladata a kialakult értelmezések alapján (Prezenszki, 2006) az erőforrások egyes rendszeren belül és rendszerek közötti áramlásának kialakítása, irányítása, szabályozása és gyakorlati megvalósítása. A fejlődési folyamatra jellemző a rendszeren belüli és rendszerek közötti integráció. A logisztika funkcióit és a logisztikához kapcsolódó folyamatok értékalkotó rendszerét Porter 18 szintetizálta először értéklánc nevű modelljében, amelyet a hazai tudományos élet bázismodellként definiált, számos gazdasági, köztük logisztikai kutatási összefüggések alap kiindulási modelljét adja (6.ábra). Az értéklánc-elemzés középpontjában a szervezetet jellemző működési folyamatok állnak. A modell célja, hogy a tevékenységeket, folyamatokat, erőforrásokat és képességeket úgy hangolja össze, hogy a szervezet a felhasználók és végfelhasználók által igényelt értékeket hozzon létre, a költségeket minimalizálja, az értéktermelést pedig maximalizálja. Általában a szervezetek egy szélesebb, külső szereplőket is magába foglaló iparági értéklánc (ellátási lánc) részei. 18 Michael Eugene Porter (1947-), amerikai közgazdász, a Harvard Business School professzora, kutatási területei az üzleti versenyképesség és a stratégiai menedzsment eszközrendszere 27

6. ábra - Porter értéklánc Forrás: (Michael E. Porter, 1985) 19 alapján saját szerkesztés Az üzleti logisztikai rendszerek az anyagáramlás szempontjából olyan nyílt rendszernek tekinthetők, amelyek a beszerzési és értékesítési piacokon keresztül kapcsolódnak a környezethez. A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat és a beszerzési, valamint az értékesítési piacai közötti, továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információ-áramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése (Prezenszki, 2006). A logisztika feladatrendszere az un. M-ekben, megfelelőségi kritériumok szerint definiálható. A szakirodalom szerint a logisztika a következő kilenc feltétel (9M) teljesülését kell, hogy biztosítsa: a Megfelelő információ, anyag, energia és személyek eljuttatása a Megfelelő mennyiségben, minőségben, időpontban, helyre és költséggel. A 9M középpontjában a logisztika gazdasági vetülete dominál. A 9M egy inkrementális fejlődési folyamat eredménye. Az M-ek száma kezdetben 3M - a kutatott területek számával egyre csak növekedett, amely nem feltétlen tükrözte a minőségi hatásfok növekedését is. Ezért nem tartom célszerűnek a jövőbeni kutatások eredményeként az M-ek számának további növelését. A logisztikai rendszer 19 Porter M.E. 1985, Competetive Advantage, Creating and Sustaining Superior Performance, New York, The free Predd, p. 37. - In: Chikán, 2006., p. 90. 28

összetettségéből adódóan túl kell lépni a gazdasági összefüggések vizsgálatán és a logisztikai rendszerben együttműködő elemek és folyamatok egymásra hatását szükséges vizsgálni úgy, hogy az összefüggésekből mérhető minőségi mutatók kerüljenek kialakításra. Ezekkel a mutatókkal a logisztika mind feladatrendszerében, mind összefüggéseiben egyértelműen leírhatóvá válik, számszerűsíthető és értékelhető is egyben. Ilyen formán a kidolgozás során a stratégiai szintű logisztikai struktúrát gazdasági (erőforrások optimális áramoltatása), technológiai (alkalmazott technológia, technológiai érettség), szervezeti (szervezetmenedzsment, szervezetek közötti kooperáció, működési modellek és folyamatok), társadalmi, gazdasági és politikai (kihatás és befolyásoltság) összefüggéseiben vizsgálom és elemzem, amelyet M- Értékelési rendszer (M) terminológiaként determinálok. Ebből következően egy komplex logisztikai rendszer minőségi kritériumait (M) a rendszer - Gazdasági - Technológia - Szervezeti és - Külső kapcsolódási pontjain keresztül determinálom, amely biztosítja a mérési pontok azonosítását, elősegíti a komplex minőségi mutatók kidolgozását és a szervezeti sajátosságokat tükröző értékelési szempontok kialakítását (7. ábra). 7. ábra - M-Értékelési rendszer Forrás: Saját szerkesztés 29

A fentiek függvényében a logisztika fogalmát az alábbi összefüggésben determinálom: a logisztika célja, hogy az erőforrások áramoltatásához kapcsolódó rendszereket és folyamatokat olyan módon tervezze, szervezze és irányítsa, hogy a komplex rendszer amely lokálisan lehet szervezet, globálisan gazdasági/politikai/társadalmi szövetségek, régiók - egészeként érje el az optimális teljesítményt, a megfelelő kiszolgálási szintet. Az optimális és megfelelőségi kritériumokat egzakt módon szükséges leírni, oly módon, hogy az lefedje a logisztikai rendszer összes kapcsolódási pontját és kapcsolati rendszerét. Ezért az M-Értékelési rendszer 4 vetület mentén a logisztika fő kapcsolódási pontjai mentén kerülhet meghatározásra: Gazdasági vetület, Technológiai vetület, Szervezeti vetület és Külső kapcsolódási pontok vetülete (Külső gazdasági, társadalmi, politikai összetevők). A 4 vetület összességében jellemezheti a logisztikai rendszer hatékonyságát, optimalizáltságát, minőségét. 1.2. Az ellátási lánc A fejlett ipari országokban a 80-as évek elején megindult intenzív globalizáció hatására a logisztikai együttműködési modellek is változni kezdtek. Előtérbe került a kooperatív együttműködésre épülő ellátási láncok kialakítása. Az ellátási lánc fogalmi rendszere az elmúlt évtizedekben az együttműködési formákkal és lehetőségekkel együtt folyamatosan változott, az elméleti (filozófiai) és gyakorlati megközelítések azonban jellemzően két irányvonalat képviselnek. Az egyik irányvonal a különböző szereplők értékteremtő folyamatainak összekapcsolásával létrejött szervezetek csoportját és együttműködésük lehetőségeit vizsgálja, a másik irányvonal a folyamatalapú megközelítés, amely az értékáramlás mentén magukat a folyamatokat, a folyamatoptimalizálás lehetőségeit kutatja (Gelei, 2008) 20. 20 Demeter Krisztina Gelei Andrea Jenei István-Nagy Judit (2008): Tevékenységmenedzsment,, Aula Kiadó - In: Nagy Judit(2008): Ellátási lánc menedzsment technikák 100. sz. műhelytanulmány 30

Chikán (2006) 21 megfogalmazása szerint az ellátási lánc az értékteremtő folyamatok együttműködő vállalatokon átívelő sorozata, amely a vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre. Illetve későbbi művében (2008) 22 az ellátási láncon egymással kapcsolatban álló vállalatok sorozatát érti a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolandó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Az ellátási lánc ráépül a 4 fő folyamatra tervezés, beszerzés, gyártás, kiszállítás -, vagyis minden olyan tevékenységet magába foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos a beszállító beszállítójától a végső fogyasztóig bezárólag. Az ellátási lánc ugyan az erőforrás-áramlás mentén egy adott főfolyamatra szerveződik, azonban az anyagáramlás szempontjából fontos tényező, hogy az ellátási csatorna kétirányú. Míg az ellátási logisztika a származási helyről a felhasználó irányába tart, addig az ellenáramú logisztika a felhasználó felől a beszállító irányába. A visszafelé áramló logisztikai megnevezések alapvetően hulladékhasznosításra (hulladékkezelési logisztika), újrahasznosításra (hulladékhasznosítási logisztika, reverse, recycling logistics) utalnak. Azonban az ellenáramú logisztika, mint új fogalom bevezetése azért is indokolt, mert az üzleti logisztikában ugyan nem általános, azonban a katonai logisztikának része alanya - az ember, így a visszafelé áramló logisztikai folyamatokban nem csak elhasználódott, sérült, újrafelhasználható elemek áramolnak, hanem a humán erőforrás is (például sérült személyek esetén egészségügyi hátraszállítás). Így az ellentétes áramú logisztika nem tekinthető csak és kizárólag újrahasznosítási, hulladékkezelési logisztikának. Knoll szerint az ellenáramú logisztika beépülésével egy új struktúra - bővített ellátási lánc - jön létre 23. A (bővített) ellátási lánc definíciójához a kutatók egyre több funkciót csatolnak, többek között a K+F tevékenységet, a tervezési-, vezetési-, az ellenőrzési- és döntéstámogatási funkciókat (kontrolling). Véleményem szerint a 21 Chikán Attila Demeter Krisztin (2006): Értékteremtő folyamatok menedzsmentje. - In: Nagy Judit (2008): Ellátási lánc menedzsment technikák 100. sz. műhelytanulmány 22 Chikán Attila Vállalat-gazdaságtan. 2008. In: Nagy Judit (2008): Ellátási lánc menedzsment technikák 100. sz. műhelytanulmány 23 Iparfejlesztési Közalapítvány, IFKA, Logisztikai Fejlesztési központ, Logisztikai alapismeretek Letöltés: 2012. 07.24. 31