ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 901/2009. (IV.22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében a Duna TV Zrt. műsorszolgáltatóval (1016, Budapest, Mészáros u. 48-54.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Duna TV Zrt. műsorszolgáltató Autonómia csatornáján 2008. december 2-án az Elfelejtett ősök árnyai című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, ezért az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta az Duna TV Zrt. műsorszolgáltató Autonómia csatornájának 2008. december 2-ai műsorszolgáltatását. A vizsgálat célja annak elemzése volt, hogy a Műsorszolgáltató betartotta-e a 2002. évi XX. törvénnyel módosított 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó előírásait. A hatóság a vizsgált időszakban az alábbi esetben jogsértést valószínűsített: A műsorszám címe: Elfelejtett ősök árnyai Sugárzás dátuma: 2008. december 2. Sugárzás időpontja: 21:26:00 Csatorna neve: Autonómia Hossz: 92 perc A műsorszolgáltató besorolása: I. kategória Jelzett korhatár: korhatárra tekintet nélkül megtekinthető Eredeti cím: Tyenyi zabitih predkov Eredeti hossz: 97 perc Műfaj: dráma Származási ország: Szovjetunió, Ukrajna
Gyártási év: 1964 Szereplők: Ivan Mikolajchuk, Larisa Kadochnikova Rendező: Sergei Parajanov Tartalom: Az 1964-ben készült szovjet filmdráma Mihail Kocjubinszkij ukrán író születésének századik évfordulója alkalmából készült. A film Iván élettörténetét mutatja be, melyen keresztül a huculok, az Ukrán-Kárpátokban élő ruszin nép mindennapjaiba enged bepillantást. Iván gyermekként kíváncsi tekintettel figyelte a faluban zajló ünnepséget, amikor hirtelen vége szakadt a vidámságnak. Iván apja összetűzésbe került családjának régi ellenségével, a gazdag és zsugori Gutyenjukkal. Előkerült a hegyes hucul balta, és végül Iván apja élettelenül terült el a hóban. Az idő múlásával Iván szoros barátságot kötött Maricskával apja gyilkosának lányával, ami az évek során szerelemmé érett. A faluban nem volt munka, ezért Ivánnak el kellett mennie a hegyekbe birkapásztornak. Amíg ő távol volt, Maricska egy véletlen baleset következtében meghalt. Iván összeomlott, magányosan élt tovább, mígnem gazdálkodásba kezdett és megnősült. Házassága félresikerült, a felesége megcsalta, végül belehalt a bánatba. A Műsorszolgáltató december 2-án 21 óra 26 perckor tűzte műsorára az Elfelejtett ősök árnyai című filmet, amely előtt semmilyen figyelmeztető felhívást nem tett közzé, ily módon az I. kategóriába sorolta, azaz korhatárra tekintet nélkül megtekinthető -nek ítélte. Az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekeknek készültek, ezért számukra könnyen érthetők, másrészt amennyiben nem kifejezetten gyermekeknek valók, akkor nem tartalmaznak a 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességét tekintve jelentős különbségek vannak. Amennyiben a műsorszámban valamilyen ártalmas tartalom jelenik meg, az kizárólag oly módon történhet, hogy káros befolyást ne gyakorolhasson, vagyis a látottakat a legkisebb gyermekek is képesek legyenek feldolgozni. A kiskorúak védelmét szolgáló kategóriarendszer oly módon került kialakításra, hogy II. kategóriába sorolt műsorszám napközben is közzétehető, tehát az I. kategóriás műsortól mindössze a formai jelzések különböztetik meg. Annak érdekében, hogy ez a védelem a 12 év alatti különböző fejlődési szakaszoknak megbízhatóan megfeleljen, az I. kategóriához kapcsolt szempontokat különösen megszorítóan kell értelmezni. A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan és nem megengedően kell eljárnia. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A műsorszám műfaját tekintve dráma, melynek központi témája Iván tragikus életének és halálának részletekbe menő ábrázolása. Bár a prológus szerint Iván és Maricska szerelmének története a Kárpátok tájaira, a népmesék világába visz bennünket a történet meseszerű, ám valójában az 1964-ben készült borús hangvételű szovjet filmdráma az ukrán társadalom és az egyén nagy sorskérdéseit dolgozza fel, amely filmesztétikai kulturáltságot, a film nyelvezetében való jártasságot követel a befogadótól. Ennek oka, hogy a művészfilmek vagy a régebben gyártott alkotások általában a saját történetüket nem a mindenki által használatos, hanem egy sajátos történet-mondási módszerrel juttatják célba, ezzel tágítva a film határait. A cselekmény kibontakozása közben több alkalommal rövid, orosz nyelvű feliratok olvashatók (pl. Azt hitték, hogy Ivánt sírba vitte a bánat, Magány ). Az alkotás a főszereplő szerelme halála miatti lelki szenvedésén, majd a férfi halálának realisztikus, megrázó megjelenítésén alapul. A filmben erős dramaturgiai hatások útján kellett 2
szembesülnie a nézőnek több halálesettel és az elmúlás tényével. Megállapítható, hogy a filmben oly módon foglalkoztak felnőtt témákkal (házassági problémák, halál, érzelmi megrázkódtatás), amelyek alkalmasak lehettek a gyermekek biztonságérzetének megzavarására. Iván és Maricska halálának ábrázolása még szülői magyarázattal is nehezen volt feldolgozható a kiskorúak számára. A műsorszámban előfordult erőszakos cselekmény (pl. verekedés) és végzetes kimenetelű, különösen káros magatartásmintát közvetítő brutális erőszak is (pl. amikor Iván apját hucul baltával megölte Gutyenjuk). Iván apjának meggyilkolása a képi ábrázolás szempontjából különösen intenzív módon történt, hiszen kizárólag a támadó volt látható, a hucul baltát meglendítő Gutyenjuk. Az áldozat nézőpontjából bemutatott jelenet végén megjelent a képernyőn a piros színű vért imitáló folyadék, amely végigfolyt a kamera objektívjén, ezzel is jelezve a gyilkosságot. A kisebb gyermekek még könnyen összetévesztik a fikciót a valósággal. Körülbelül kilenc éves korra alakul ki fokozatosan a megkülönböztetés képessége, ahogy egyre több önálló tapasztalatra tesznek szert, amelyhez viszonyítani tudják a képernyőn látottakat. A legkisebbek tíz éves korukig nem tudják a komplex cselekményvonalat nyomon követni, így nem minden esetben képesek felismerni a cselekedetek és azok következményei közötti összefüggéseket. Feltűnt az alkotásban egy idős, ijesztő külsejű asszony, akinek jellemének értelmezése a kiskorúak számára szintén problémás lehetett - pusztán az életkorukból eredő tapasztalatlanságuk miatt. A szereplő megjelenésekor furcsa, rikácsoló hangon beszélt és félelemkeltő hozzászólásai voltak. Róla a narrációban az alábbi hangzott el: Azt beszélték róla, hogy az ördöggel cimborál. Féltek tőle, de a segítségét kérték. A filmkészítők a hatás fokozásának érdekében feszültségkeltő zenei aláfestést alkalmaztak, valamint a dramaturgiailag jelentősebb eseményeknél a szereplők riadt, rémült arckifejezésével, közeli kameraképpel tovább fokozták a hangulatot. A történet vége sem kínált megnyugtató megoldást. Az elemzett film meghaladta azt a szintet, amely a 12 év alatti korosztály számára önállóan biztonságosan feldolgozható, hiszen nem elég, hogy a mű központi témája Iván tragikus életének bemutatása volt, de ez különösen expresszív módon jelent meg. A szereplők közötti dialógusok gyakran eltértek a hétköznap megszokottól, elsősorban a lelki folyamatok ábrázolására helyeződött a hangsúly. A fentiek alapján a filmalkotás a II. kategóriába sorolandó. A kifogásolt jelenetek és tartalmak a műsorszámban: 21:26:53 21:27:22 A film első jelenetében Iván testvérére rádől egy fa az erdőben, amikor menteni igyekszik Ivánt, így meghal. Iván odaszalad, és kérleli bátyját, hogy álljon fel, mert egyedül nem tudja kihúzni a fa alól, ám a férfi már halott. (A következő jelenetben Iván bátyját temetik.) 21:33:00 21:33:08 Iván apja, Polijcsuk összekap a templomban a zsugori Gutyenjukkal. Polijcsuk igazságtalannak tartja, hogy a gazdag Gutyenjuk mindenkit kihasználva jut pénzhez. Vitájuk a templom előtt is folytatódik. A felesége csitítgatni próbálja, kérleli, hogy ne provokálja a vitát. Gutyenjuk végül előkapja a hucul baltáját, és megöli Iván apját. A támadás úgy jelenik meg, mintha vér fröccsenne a kamera objektívjére. A jelenet közben a halott férfi felesége, Iván anyja üvölt fel sírva, miközben feszültségkeltő zenei aláfestés hallható. 21:35:44 21:36:10 A temetési menetben, a koporsó mögött az özvegy zokog, aki a gyilkos családját átkozza. Üvöltve kiáltja a halottas menetet vezetve: Verje meg az Isten a Gutyenjukokat! Égjenek meg mind hamuvá! Küldjön rájuk számos betegséget, sárgaságot, hidegrázást, pusztítsa el a jószágaikat, halassza éhen őket! ( ) Uram, légy őrzője árva Ivánnak! 3
21:59:25 21:59:51 Maricska a meredek sziklafalon óvatosan közelít a fekete kecskéhez, majd felveszi a karjába, és szerelme nevét kiáltja. Mosolyogva elindul lefelé, amikor hirtelen megcsúszik. A kamera a lábát mutatja, amint megbotlik, majd a falról leguruló kövek sorozatos zuhanása látható. A jelenet feszültségét zenei aláfestéssel fokozták a filmkészítők, továbbá a ködös, füstszerű árnyalatokkal szintén a jelenet képi hangulatát emelték. Ezután nyomon követhettük, amint a fekete kecske a gyors sodrású folyóban ide-oda csapódva úszik, később egy pillanatra megszemlélhető, ahogy Maricska kapálódzik a folyóban, majd végül eltűnik. 22:04:45 22:05:10 Maricska holttestét a folyópartra vetette ki a víz. A testet közvetlenül nem mutatják, csupán a halott nő lábai láthatók. A jelenet alatt feszültségfokozó zene hallható, valamint a kamera gyorsan ráközelített Iván riadt, szenvedő arcára. 22:52:50 22:54:28 Iván holttestét mutatja a kamera. A felesége férje holtteste mellett siránkozik, és kéri, hogy vigye őt magával. Összefoglalva megállapítható, hogy a szomorú hangvételű műsorszám meghatározó eleme Iván tragikus élettörténetének és halálának szemléltetése volt, továbbá az agresszív szcénák és azok következményeinek intenzív, fentebb részletezett realisztikus megjelenítése meghaladta az I. korhatári kategóriában megengedett mértéket. A hatóság véleménye szerint a műsorszám nem felelt meg az I. korhatári kategória szempontjainak, ezért az Rttv. 5/B. (2) bekezdés megsértését valószínűsítette: 5/B. (2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. március 4-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény alapján 2009. március 6-án vette át. A Műsorszolgáltató válasza fax útján 2009. március 11-én, levél útján 2009. március 17-én érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató részéről Dr. Lehner Katalin válaszolt. 4
A Műsorszolgáltató válasza az alábbiak szerint foglalható össze: A Műsorszolgáltató egyetértett a nyilatkozattételi felhívásban rögzítettekkel, miszerint a műsorszámot témája és feldolgozása alapján nem az I. kategóriában kellett volna sugározni. A műsorszolgáltató enyhítő körülményként az alábbiakat ismertette: maga a vitatott filmalkotás 21 óra 26 perces kezdettel teljes egészében olyan időpontban - egyebekben a III. korhatári kategóriának megfelelő idősávban került sugárzásra ügyfelünk műsorszolgáltatásában, amely időpontban az elsődlegesen védendő gyermekkorú korosztály nemhogy szülői felügyelet nélkül nem, de Ügyfelünk tudomása szerint egyáltalán nem követi figyelemmel Ügyfelünk műsorszolgáltatását. a fenti műsorszám közzétételével kapcsolatban a jogalkotó által a műsorszámok korhatári kategóriák szerinti besorolásával kapcsolatban támasztott elsődleges célkitűzés teljes mértékben teljesült azáltal, hogy a műsorszám a későesti órákban, gyermekkorúak által rendszerint nem elérhető időpontban került sugárzásra Ügyfelünknél. Tény ugyanakkor, hogy a megfelelő sugárzási időpont ellenére a filmalkotást megelőzően, illetve a műsorszám közzététele során Ügyfelünk a korhatári besorolásnak megfelelő piktogramot nem jelenítette meg. A Műsorszolgáltató jelezte, hogy a filmalkotás átsorolása iránt a szükséges lépéseket már megtette. A Műsorszolgáltató jelezte, hogy kiemelt figyelmet fordít az általa sugárzott műsorszámok megfelelő korhatári kategóriákba besorolva kerüljenek sugárzásra A fentiek alapján a Műsorszolgáltató a jogszabálysértés alacsony fokára, menthető indokaira, illetve arra tekintettel, hogy az eljárás lefolytatására okot adó körülmény az átsorolásra tekintettel már nem áll fenn, kéri a Testület a közigazgatási eljárás megszüntetését a Ket. 31. (1) bekezdés e) pontja alapján. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által kifejtettekre: Az Rttv. 5/B. (1) és (2) bekezdése az alábbiakat rögzítik: 5/B. (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni. (2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. A műsorszám központi eleme a halál és az elmúlás bemutatása Iván tragikus életén és tragikus halálán keresztül. A film első jelenetében [21:26:53-21:27:22] Iván testvérére rádől egy fa, amikor megpróbálja megmenteni testvérét. Iván kérleli bátyját, hogy álljon fel, de már halott. 5
A 21:33:00-21:33:08 közötti jelenetben két férfi vitája bontakozik ki. A vita végén a templom előtt Gutyenjuk baltával megöli Iván apját, amelyet vér fröccsenéssel ábrázoltak. A 21:59:25-21:59:51 közötti jelenetben Maricska szerelme nevét kiáltja, megcsúszik a sziklafalon, majd egy későbbi jelenetben látható, hogy a folyó kivetette holttestét. A film végén Iván is meghal. Mindegyik haláleset részletes és intenzív képi- és hanghatással párosul, amely még inkább fokozza a tragikus eseteket, illetve az erőszakos cselekményeket. A haláleseteket a filmben a gyász megjelenítése is követi. A 21:35-44-21:36-10 közötti jelenetben temetési menet, amelyben az özvegy miközben zokog, átkozza a gyilkos családját. A 22:52:50-22:54:28 közötti jelenetben Iván felesége gyászolja férjét, annak holtteste mellett. Iván a film elején elvesztette testvérét, majd apját. Iván beleszeret apja gyilkosának lányába, de a lány, Maricska tragikus körülmények között meghal. Iván egy magányos időszak után megnősül, de felesége megcsalja, és ő végül belehal a bánatba. A film elején rögzítik, hogy Michail Kocubinszkij ukrán író születésének 100 évfordulója készült a film 1964-ben. A film a halál és elmúlás, tragikus események olyan részletes és intenzív feldolgozása, ábrázolása amely a kiskorúak számára nem feldolgozható, illetve félreérthető. A fentiek alapján a Műsorszolgáltató által nem vitatottan a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület a Műsorszolgáltató által előadottakat a szankció fajtája és mértékének meghatározása során vette figyelembe. A Testület álláspontja szerint a bírói gyakorlat is alátámasztja a fentiebb kifejtetteket. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem önmagában a műsorszámban megjelent képek, a feldolgozott téma azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. 6
A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból több ítéletében is arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan és nem megengedően kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Testület a szankció fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbiakat vette figyelembe: A Testület 2008. évben egy alkalommal állapította meg a Műsorszolgáltatónál a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését az 1275/2008. (VII.9.) számú ORTT határozattal, amely 2008. januári jogsértés megállapítása volt. A Testület ezen határozatában az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2) bekezdések megsértése miatt 50.000 Ft, és az Rttv. 5/A. (2) bekezdés 31 alkalommal történt megsértése miatt 100.000 Ft bírságot szabott ki a Műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 112. (1) bekezdés e) pontja alapján. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján 2009.évben két határozatában állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Műsorszolgáltatónál. A 339/2009. (II.25.) számú ORTT határozatban az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2) miatt Rttv. 112. (1) bekezdés a) és ugyanebben a határozatban az Rttv. 5/A. (2) bekezdés megsértése miatt szintén az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta a Testület a műsorszolgáltatóval szemben. A 663/2009. (III.25.) számú ORTT határozatban az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2) bekezdés megsértése miatt az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta a Testület a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület enyhítő körülményként figyelembe egyrészt, hogy a Műsorszolgáltató bár nem megfelelő piktogrammal sugározta a műsorszámot, de a sugárzási időpont megfelelő volt, továbbá hogy a műsorszolgáltató a műsorszámot már átsorolta. A Testület a jogsértés súlya és az enyhítő körülmények alapos és körültekintő mérlegelése alapján az Rttv. 5/B. (2) bekezdés megsértése miatt az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A Testület az eset összes körülményét mérlegelve az Rttv. 5/A. (2) bekezdés egy alkalommal történt megsértése miatt az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta, azaz felhívta a Műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A Testület a fentiek miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. 7
Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. április 22. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László elnök 8