ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében az Chello Central Europe Műsorszolgáltató Zrt. (1139 Budapest, Lomb utca ) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport1 csatornáján november 30-án kor és kor két alkalommal megsértette az Rttv. 17. (3) bekezdését. Ezért a Testület a 112. (1) bekezdés e) pontja és a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz háromszáztizenkétezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató novemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Sport1 TV Az Rttv. 17. (3) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által november 30-án sugárzott Valencia-Betis spanyol labdarúgó bajnoki mérkőzés vetítése során az első félidőben kor, valamint a második félidőben kor a képernyő alsó részén egy MARSO reklám volt látható az alábbiak szerint:

2 A fenti esetekben a Testület vélelmezte az Rttv. 17. (3) bekezdésének a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében január 13-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére 2

3 a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, bár a tértivevény tanúsága szerint a hatóság levelét január 19-én átvette, de az arra előírt határidőn belül nem reagált. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Testület 1468/2002 (X.3.) sz. határozatát a 2092/2007. (IX.19.) számú határozata módosította, mely határozatok mindegyike az osztott képernyővel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket az alábbiak szerint: A reklámokra és támogatásra vonatkozó szabályokat az egyes ablakok tekintetében kell betartani, ugyanakkor a Médiatörvény 16. (1) (3) bekezdéseiben, valamint a 18. (4) bekezdésében foglalt szabályok nem ablakonként, hanem az osztott képernyő egészére alkalmazandók, illetve a műsorszolgáltató a 17. (4) bekezdésében foglalt esetekben az osztott képernyő egészére nézve csak és kizárólag a 17. (1) bekezdése szerint tehet közzé reklámot. (1468/2002 (X.3.)) A Testület a műsorszolgáltatók jogkövető gyakorlatának elősegítése érdekében az alábbiak szerint módosítja az 1468/2002. (X. 3.) számú határozatát: Osztott képernyős reklámozás esetén a reklámokra és támogatásra vonatkozó törvényi előírásokat az egyes ablakok tekintetében kell betartani. Az Rttv. 16. (1) (3), 17. (4), valamint az Rttv. 18. (4) bekezdésében foglaltaknak a képernyő egészére nézve kell teljesülniük, tehát azokat nem az egyes ablakokra vonatkoztatva kell számítani, megvalósítani. Az Rttv. 17. (3) bekezdésben írt esetben amennyiben önálló részekből áll a műsorszám, a részek között, valamint a sport- és más szüneteket tartalmazó műsorszámokban a szünetekben lehet osztott képernyős reklámozás. A szünet lehetséges eseteit a határozat melléklete tartalmazza. A Testület a 2092/2007. (IX. 19.) számú határozatáról szeptember 20-án kelt levelében értesítette a műsorszolgáltató képviseletét ellátó Pártos és Noblet Ügyvédi Irodát. A fenti testületi állásfoglalás tartalmaz rendelkezést többek között arról, hogy labdarúgásban mi minősülhet szünetnek, illetve arról, hogy futballmeccs közvetítése során a közvetítés alatt tehát nem a szünetben osztott képernyőben nem jelenhet meg reklám. Az Rttv. 17. (4) az alábbiakat rögzíti: 17. (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú, e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet. Az Rttv. 17. (4) bekezdése nem zárja ki azt, hogy egy sportesemény közvetítése során ne lehetne reklámot sugározni, de az Rttv. 17. (3) bekezdése, mely szerint 3

4 17. (3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé. megállapítja, hogy reklám sport tartalmú műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak kizárólag a részek között a szünetekben tehető közzé. Egy futballmeccs kétszer 45 percből áll, amely során egyszer van csak szünet félidőkor, az első 45 perc letelte után, illetőleg a játékidő és az esetleges 2X15 perces hosszabbítás, illetőleg a hosszabbítás és az esetleges büntetőrúgások között. A Műsorszolgáltató a hivatkozott reklámot nem a szünetben, hanem az első, illetőleg második félidő során tette közzé, így a Testület álláspontja szerint megsértette az Rttv. 17. (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. A szankcionálás alapját az Rttv. 10. (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés e) pontja és a jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között, 135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület utoljára 2008 augusztusában tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 17. (3) bekezdésének a megsértését, amely kapcsán a 68/2009. (I. 7.) számú határozatában az Rttv (1) bekezdésnek a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató viszonylag rövid időn, három hónapon belül ismételten megsértette az Rttv. 17. (3) bekezdését ezért a Testület az Rttv (1) bekezdése e) pontja és a alapján bírság szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben. A bírság összegének a meghatározásakor a Testület a műsorszolgáltató által a rendelkezésére bocsátott reklámtarifa táblázatokat vette iránymutatóul, az alábbiak szerint: A Testület által a műsorszolgáltatótól bekért reklámtarifa táblázata alapján, a műsorszolgáltató által elért jogosulatlan bevétel az alábbiak szerint került meghatározásra: Alapár (index: 100%) Kategória 30 mp Prime (18:30-23:30) és élő események környezetében, valamint egész hétvégén Off-prime mp-től eltérő spotok tartifaárai (index:100%) 4

5 Index Prime Off-prime Spothossz /30 mp-hez viszonyítva/ A műsorszolgáltató számára az általa 2008 novemberében a prime időszakban leadott 30 másodperces reklám Ft bevételt jelentett. Így ha egy, a műsorszolgáltató által közzétett osztott képernyős reklám hossza 30 másodpercben kerül meghatározásra és ebből a műsorszolgáltató jelen esetben két darabot tett közzé, akkor az megközelítőleg Ft bevételt jelentett. Ezek alapján a Testület jelen esetben 2X Ft, azaz Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, március 25. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök 5