AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1182/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1182/2006.(V.31.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében eljárva a Magyar Televízió Rt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján február 3-án, február 13-án és február 20-án megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz kettőszázötvenezer forint pénzbírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján február 4-én megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz húszezer forint pénzbírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató MTV csatornáján február 3-án és 4-én, M2 csatornáján február 20-án, 28-án négy alkalommal megsértette az Rttv ában foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján. kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz kettőszáznegyvenezer forint pénzbírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület részletesen vizsgálta a műsorszolgáltató Magyar Televízió Rt február hónapban sugárzott műsorfolyamát. Ennek során a következőket tapasztalta:

2 MTV az Rttv. 10. (5) bekezdésének a sérelme 1. A műsorszolgáltató február 3-án a kor a KELL 1 PASI című műsorszámot tette közzé, melyben a műsorszám során megnyerhető nyereménytárgy ismertetésekor az egyik műsorvezető, Gianni Annoni a következőket mondta: Az egy csodálatos Suzuki, a Suzuki jóvoltából, nem más, mint egy BANDIT 650 köbcentis motort ( motort hangzott el!). A nyeremény a műsor teljes időtartama alatt egy dobogón volt elhelyezve, ami többször jól láthatóan jelent meg. 2. A műsorszolgáltató által február 13-án sugárzott, a Torino olimpiai közvetítés című műsorban kor, a játék nyereményének ismertetésekor a következő hangzott el: A nyeremény egy Samsung D 600-as telefon, amely egyben a téli olimpia hivatalos mobiltelefonja. A fenti műsorszámot február 20-án is közzétette a műsorszolgáltató, melyben kor, a játék nyereményének ismertetésekor a következő hangzott el: A nyeremény pedig egy Samsung D 600-as telefon, amely az olimpia hivatalos készüléke. Ugyanezen a napon a nyereményjáték nyertesét a következő módon ismertették: kor: Egy Samsung D 600-as mobiltelefon készüléket nyert, amely a torinói téli olimpia hivatalos telefonja hangzott el. A műsorszolgáltató a Testület nyilatkozattételre felszólító levelére írt válaszában kifejtette, hogy a Testületnek az adott jogszabályhely kapcsán elfoglalt szigorú álláspontját tudomásul veszik és kérte a Testületet, hogy a témára vonatkozó konkrét szabályokat fogalmazza meg, miheztartás végett. A Torino olimpiai közvetítésben kifogásolt eset az esemény szponzorának szabályszerű megjelenítésére kapcsán is kérte a műsorszolgáltató a Testület konkrét elvárásainak a megfogalmazását. 1. A nyereménytárgy bemutatásakor a műsorvezető megnevezte annak gyártóját, márkáját, illetőleg motor térfogat nagyságát. Eközben közeli kameraállásból megmutatták a motort, amely ezt követően a műsor folyamán végig a stúdióban volt elhelyezve, jól látható módon. 2. Az adott nyereménytárgyról a típusa mellett, mintegy szükségtelen többletinformációként elhangzott az is, hogy az a torinói téli olimpia hivatalos telefonja. Ezen közlés ugyanis a hallgatók számára azt sugallhatta, hogy az adott típusú telefon olyan kimagasló konstrukcióval, műszaki paraméterekkel rendelkezik, emellett olyan megbízható, hogy egy olyan nagy formátumú, közérdeklődésre is számot tartó esemény hivatalos telefonjának választották, mint az Olimpia. A Testület 428/1998. (XI.11.) számú határozatában kimondta, hogy a nyereménytárgyak pusztán meg-, illetőleg bemutatás céljából megjelenhetnek, azonban a reklám fogalmi kritériuma ezáltal nem valósulhatnak meg. 2

3 Az Rttv pontja értelmében Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Emellett a Testület által felkért szakértő a burkolt reklám fogalmának a kifejtése kapcsán a következő megállapításokat tette: A burkolt reklám tényének megállapítása során tehát nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában definiált ösztönző befolyást. Ebből következően burkolt reklám gondatlanságból is képernyőre kerülhet. A fenti esetekben az adott motor, illetőleg telefon bemutatására objektivitás érzését keltő módon került sor, hisz azok nyereménytárgyként kerültek feltüntetésre és az ennek megfelelő alapinformációkhoz képest olyan kiegészítő információk jelentek meg róluk, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy ösztönözzenek a szóban forgó termékek megvásárlására, vagyis ilyen módon a műsorszolgáltató e nyereménytárgyak gyártóinak gazdasági érdekét jelenítette meg azok bemutatásán keresztül. az Rttv. 15. (1) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató február 4-én kor sugározta a évi Labdarúgó EB Magyarország-Horvátország közös pályázatát népszerűsítő szpotot, melyet azonban főcímek nélkül tett közzé. A Testület nyilatkozattételre felhívó levelére azt a választ adta, hogy kifogásolt szpotot nem a szokásos módon arra illetékes szervezeti egység, hanem a műsorkészítő szerkesztőség illesztette adásba, így kerülhetett sor a szabálytalanságra. Az Rttv pontja b) alpontja szerint Közérdekű közlemény: b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. Az adott szpot Magyarország és Horvátország együttműködésről számol be a évi Labdarúgó Európa Bajnokság megrendezése érdekében, amely a magyar állampolgárok összefogását is igényli, tekintettel arra, hogy annak eredményeként Magyarország nemzetközi hírneve, elismertsége megerősödhet. Ezért annak bemutatásakor a szpot jellegének megfelelő főcím használata indokolt lett volna. Az előző esetben sérültek az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglaltak, mely szerint Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá 3

4 b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. az Rttv. 25 -ának a sérelme A műsorszolgáltató február 3-án kor és kor bemutatott műsorajánlóban a FÉLSZÁZADUNK című műsorszám támogatójaként a TEVA Magyarország Rt. t jelenítette meg. Február 4-én a kor kezdődött FÉLSZÁZADUNK című műsorszám elején a TEVA Magyarország Rt. logója jelent meg, és az alábbi szöveg hangzott el: A műsorhoz jó szórakozást kíván a TEVA Magyarország Rt., a világ legnagyobb generikus gyógyszergyártó cégcsoportjának tagja. TEVA, bízom benne. A műsorszolgáltató a Testület nyilatkozattételre felhívó levelére az esettel kapcsolatosan azt a választ adta, hogy a sorozat szervezése körül folyamatos változások történtek, az eredeti elképzelés egy kulturális rendezvény közvetítése lett volna, a jelenlegi műsorszámhoz tartozó tartalommal, csak teljesen más formában, amely forma kialakításánál a támogathatóság feltételeinek megteremtése volt a cél. A műsor szerkesztése körüli időközben történt módosulásokat nem követte kellő időben a műsor financiális hátterével kapcsolatos átszervezés, így került sor a kifogásolt esetre. Támogatási szerződés ez ideig a TEVÁ-val nem történt és ezek után már nem is fog, azonban a műsorszolgáltató kérte a Testület toleráns elbírálását, mivel a műsorkészítés anyagi hátterének átszervezését, illetve ennek konzekvenciáit a már adásba került műsorszámokkal kapcsolatban nem tudják érvényesíteni. A Félszázadunk az elmúlt 50 évből választott ki egy esztendőt, a vitatott adásban 1976-ot és az akkor történteket eleveníti fel korabeli filmdokumentumok bemutatásával, illetőleg meghívott művészemberek, színészek, zenészek segítségével. Az Rttv.25-a értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. Az adott műsorszám tartalma alapján azonban egyik fenti, az Rttv ban rögzített, a közszolgálati műsorszolgáltatás során támogatható műsorszámok kategóriájába sem sorolható be, így tehát nem támogatható. Ennél fogva megállapítható, hogy jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv.25. -ban foglaltakat. 4

5 M2 az Rttv ának a sérelme 1. A műsorszolgáltató által február 20-án a kor, 28-án a kor és kor közzétett műsorajánlóban az Izomláz című műsorszám előzetese végén a műsorban látható sportközvetítések támogatójaként a MOL Rt. és az MKB jelent meg. Az Izomláz című műsorszám szabadidős sport magazinműsor, mely általában az adott évszaknak megfelelő szabadidős sport rendezvényekről, megmozdulásokról ad tudósítást, illetőleg azokkal kapcsolatosan nyújt hasznos információkat. 2. A február 28-án kor kezdődött Válaszd a tudást című műsorszám végén a következő felirat jelent meg: Köszönjük az HACHETTE és a Budapesti Francia Intézet támogatását A műsorszám francia nyelvoktatást elősegítő francia nyelvlecke volt. A Testület nyilatkozattételre felhívó levelére a műsorszolgáltató azt a választ adta, hogy az Izomláz című műsorral kapcsolatos hatósági kifogást továbbította a Sport Főszerkesztőségének a jövőbeli esetek elkerülése érdekében. Emellett kérte a Testület részéről az ügy méltányos elbírálását, mert jóhiszeműen jártak el, mivel sporteseményekről adtak rövid keresztmetszetet. A Válaszd a tudást című műsorszám vonatkozásában azt a nyilatkozatot tette a műsorszolgáltató, hogy a két támogatóként feltüntetett céggel nem áll szerződéses kapcsolatban, a két cég ugyanis szakmai segítséggel támogatta a műsorkészítésben résztvevő külső gyártót. Az Rttv.25-a értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. Az adott műsorszámok tartalmuk alapján azonban egyik fenti, az Rttv ban rögzített, a közszolgálati műsorszolgáltatás során támogatható műsorszámok kategóriájába sem sorolhatók be, így tehát nem támogatható. Ennél fogva megállapítható, hogy jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv.25. -ban foglaltakat. A Testület véleménye szerint jelen esetben a műsorszolgáltatót nem mentesíti a felelősség alól, hogy a Válaszd a tudást című műsorszám külső gyártásban készült, ugyanis a 5

6 Fővárosi Ítélőtábla több döntése (2.Kf /2004/7. szám, 2. Kf /2004/3. szám) szerint sem mentesül a műsorszolgáltató a médiatörvényben foglalt támogatási szabályok betartása alól, külső gyártású műsorszám esetén. Az Rttv. 3. (1) bekezdése második fordulata értelmében ugyanis a műsorszolgáltatás tartalmáért a műsorszolgáltató tartozik felelősséggel és az Rttv (1) bekezdése szerint a műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. Az Rttv ának (1) bekezdése alapján műsorszolgáltatóként az ORTT által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint közszolgálati műsorszolgáltató működhet. A fentiek alapján tehát közigazgatási jogviszony csak a műsorszolgáltató és a Testület között jöhet létre, így ezen körön kívül esik a műsorszolgáltatónak a műsor készítőjével kötött polgári jogi megállapodása. A műsorszolgáltató műsorszolgáltatás tartalmára vonatkozó felelőssége tehát objektív, kimentésre nincs mód. A fentiekre tekintettel valamely közzététel megítélésekor annak nincs jelentősége, hogy adott műsorszám külső gyártásban készült-e vagy sem. A műsorszolgáltatót a Testület 2005-ben kilenc alkalommal szankcionálta az Rttv. 10. (5) bekezdésének a megsértése miatt, ebből egy határozat még novemberében, egy másik decemberében elkövetett törvénysértésre vonatkozott, míg a többi hét már a évi törvénysértésekre. Ezen hét törvénysértést a Testület bírság kiszabásával szankcionálta, melyek közül a legmagasabb összeg Ft volt. A Testület a műsorszolgáltatót legutóbb a január hónapban elkövetett hasonló típusú törvénysértések miatt Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató az Rttv. 10. (5) bekezdését folyamán többször, 2006-ban pedig januárban és februárban is megsértette, a Testület az Rttv.112. (1) bekezdésének e) pontja alapján, az Rttv ában meghatározott összeghatárok között Ft pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a 15. (1) bekezdésének a megsértését 2005-ben három, 2006-ban egy alkalommal tapasztalta a műsorszolgáltató MTV csatornája részéről, mely esetekben az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Jelen esetben a műsorszolgáltató MTV csatornája az Rttv. 15. (1) bekezdését megsértette. Erre tekintettel, valamint arra, hogy folyamatosan követi el a jelzett törvénysértéseket a Testület Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület 2005-ben a műsorszolgáltató m2 és MTV csatornáját is két-két esetben szankcionálta az Rttv ának megsértése miatt, és ebből három esetben felhívta az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján a sérelmezett magatartás megszüntetésére, míg egy esetben az M2 csatornáján történt törvénysértés miatt pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. Ezt követően a már 2006-ban hozott testületi határozatokban az MTV csatornáján októberében észlelt törvénysértések miatt Ft, majd mindkét csatornával szemben a novemberi törvénysértések vonatkozásában Ft, míg a decemberi, illetőleg a januári törvénysértések kapcsán Ft és Ft megfizetésére lett kötelezve a műsorszolgáltató. Az Rttv ának ismételt megsértése miatt és tekintettel arra, hogy jelen esetben négy alkalommal fordult elő ugyanezen törvénysértés, a Testület jelen esetben alkalmanként Ft, összesen Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. 6

7 A szankció alapja az Rttv (1) e) pontja, melynek értelmében Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között és a 135. (1) bekezdése, mely szerint a Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A fentebb kifejtettekre tekintettel a Testület a rendelkező részben meghatározottak szerint döntött. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, május 31. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György Elnök 7