AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2522/2007. (XI.7.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2522/2007. (XI.7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján augusztus 16-án, 18-án, 21-én és 22-én négy alkalommal megsértette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján augusztus 16-án, 21-én két alkalommal megsértette az Rttv ában foglalt rendelkezést.. Ezért a Testület az Rttv (1) e) pontja és a a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató júniusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: m1 az Rttv. 15. (1) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által augusztus 16-án, 18-án, 21-én és 22-én kor közzétett HÍRADÓ című hírműsort közvetlenül megelőzően a MOL Zrt. reklámszpotja

2 került sugárzásra. A jelzett reklám főcímében a híradóra jellemző képsíkon (földgömb, kék színvilág) jelent meg a reklám felirat, az akusztikus elválasztás sem valósult meg,,jól felismerhetően, mivel az a híradó zenei világát tükrözte. A reklámfőcím, mind képi, mind akusztikus megjelenésében a Híradó főcímével mutatott hasonlóságot. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében szeptember 25-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató szerint a vitatott esetekben a Híradó című műsorszámot megelőző reklámszpot jól elkülöníthető módon került megjelenítésre a Híradó főcím előtt. A reklámszpotot az Earth TV szignálja választotta el mind a szpot elejét, mind a végét tekintve, valamint látható volt a reklám felirat is. Mind az Earth TV, mind a Híradó szignálja hosszú időn keresztül volt látható az m1 csatornán, amely a televízió nézők számára lehetőséget nyújtott a műsorok elhatárolására. Azon tény, miszerint az Earth TV szignáljában megjelenik egy kisebb méretű földgömb, amely a világot kívánja jelképezni még önmagában nem elegendő ahhoz, hogy hasonlatossá tegye a Híradó főcíméhez. Az Earth TV szignálja szürke színvilágot mutat a Híradó főcímével ellentétben, amely inkább kék színvilágot tükröz. Akusztikai hasonlóságról, pedig egyáltalán nem beszélhetünk, hiszen a Híradó főcíme egy hosszabb dallamos zenei mű, míg az Earth TV néhány másodpercben összevágott hang effektekből áll. A fentiek alapján a műsorszolgáltató álláspontja szerint a hivatkozott műsorszámokban nem sérült az Rttv. 15. (1) bekezdése, mivel az Earth TV szignálját követően a MOL Zrt. reklámszpotja a reklámra tekintette jellegének feltüntetésével és megnevezésével került közzétételre, ezt követően pedig ismételten az Earth TV szignálja mind akusztikai, mind pedig képi megjelenítésében jól elválasztható módon került közzétételre a híradó főcíme előtt. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Jelen esettel analóg a Fővárosi Bíróság 24.K.32587/2005/2. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2006/4. számú ítélete által helybenhagyott ítéletével érintett törvénysértés. Ennek során a műsorszolgáltató hírműsorának kezdő időpontjában a képernyőn a Híradó című műsorszám főcímzenéjére emlékeztető hangeffekt mellett a hírműsorhoz hasonló háttérrel megjelent a Következik a Híradó felirat. Néhány másodperccel később a felirat reklám -ra változott és egy éles képi és hangi váltást követően a felperes elkülönítetten adott közre egy klasszikus reklámot. A bejátszások tartalmukat tekintve október és november hónapokban kozmetikumokat, december hónapban pedig alkohol tartalmú italt népszerűsítettek. A Fővárosi Bíróság fentiekben hivatkozott ítéletében a műsorszolgáltató által elkövetett törvénysértés tényét az alábbiak szerint indokolta: Az Rttv. 15. (1) bekezdése értelmében - reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megevezéssel, továbbá egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. 2

3 Az Rttv pontja szerint a reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az esti hírműsor szignálja és képi megjelenítése eltért a vitatott reklám megjelenítéséhez képest, ugyanakkor a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. Az egymásba mintegy átúszó hang-és képi effektek, az alkalmazott színek és formai elemek hasonlósága nagyban nehezítik az elkülönítést. A megjelenítés lényeges eleme a bíróság észlelése szerint tehát éppen az, hogy az egyik műsor megkezdésének jellegzetes optikai és akusztikus elemei keverednek a reklám főcímhez tartozó optikai és akusztikus elemekkel. A közreadás ezen módja éppen a jól felismerhető és meghatározott műsorokhoz köthető elemek keveredésére épül. Ezért a közlés nem eredményez az Rttv. 15. (1) bekezdése szerinti jól felismerhető, optikai és akusztikus elválasztást. A bíróság visszautalva a /2004. szám alatti perben elfoglalt álláspontjára rámutat az alábbiakra: A hang és képi elemek kapcsán joggal vonható le az a következtetés, hogy a főcím után megkezdődik a hírműsor. Ekkor váratlanul- kellő elkülönítés nélkül egy önmagában álló reklám kerül sugárzásra. Értelemszerű, hogy az a néző, aki a hírműsor miatt kapcsolt a csatornára, ilyen helyzetben a képernyő előtt marad. Következésképpen azzal, hogy a felperes nem teljesítette az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglalt blokkban történő közlés kötelezettségét, az egyedülálló reklám számára lényegesen nagyobb hatékonyságot biztosított. Ezt a hatást fokozza az a tény, hogy az elbírált esetek közül a reklám sugárzására több alkalommal 18 óra 30 perces kezdettel, tehát éppen a hírműsor kezdési időpontjára került sor. A műsorszolgáltató jelen esetben a Híradó című műsorszám előtt néhány perccel, annak színvilágára és főcímzenéjére emlékeztető háttérrel megjelenítette a következik a Híradó feliratot, eközben a képernyő alsó részén futó krollban a hírműsorszám főbb hírei kerültek felsorolásra. Majd rögtön ezt követően a hírműsorszám főcímének képi, szín és hangvilágával szinte teljesen megegyező reklámfőcímek között a MOL Zrt. reklámszpotja került sugárzásra. A lezáró reklámfőcím megszakítás nélkül úszott át a Híradó című műsorszám főcímébe. Ezért jelen esetben szintén megállapítható, hogy bár a műsorszolgáltató a hírműsorszám előtt sugárzott reklámot mind formailag, mind akusztikailag elválasztotta attól, viszont a fellelhető különbségek nem olyan számottevőek, amelyek a reklám és a hírműsor elkülönítését egyértelművé tették. A reklám és a Híradó főcímek ugyanis képi, szín és hangvilágukat tekintve oly módon megegyeztek, hogy e két műsorszám elkülönítését megnehezítették. Ebből a szempontból nem helytálló a műsorszolgáltató azon állítása sem, hogy az Earth TV szignálja szürke színvilágot tükröz, míg a Híradó főcímére inkább kék színvilág a jellemző, ugyanis az Earth TV szignáljában a földgömb egyértelműen kék színben tűnik fel, és annak hátterére is a kék szín és annak árnyalatai a jellemzőek. Emellett bár a Híradó főcíme akusztikailag valóban hosszabb dallamos mű, mint az Earth TV szignálja, de azok hangzásvilága ennek ellenére is nagyon hasonló. Ez alapján megvalósult a Fővárosi Bíróság fentiekben hivatkozott ítélete által is megállapított hatás, vagyis a hírműsorszám előtt, az előbbiekben részletezett módon történő közzététellel a műsorszolgáltató az adott reklámnak nagyobb hatékonyságot biztosított. 3

4 A műsorszolgáltató tehát nem tett eleget az Rttv. 15. (1) bekezdésében foglalt, blokkokban történő közlés kötelezettségének, megsértve ezzel az Rttv. ezen bekezdését. az Rttv ának a sérelme 1. A műsorszolgáltató által augusztus 16-án kor közzétett VÁLASZD A MOZGÁST! c. műsorszámban a hét sportjáról, a sport-akrobatikáról beszélt Aradiné Deák Katalin, az FTC Akrobatikus Torna Szakosztály vezetője és Meleg Dóra tanuló. A Válaszd a mozgást! Sportközvetítés c. szegmensének elején a következő támogatók jelentek meg: Sunbird Way Kft. Flor Essence, Udo s Oil Blend, illetve Marquard Média Magyarország Kft. Joy, Éva magazin és Shape (lásd képek). 4

5 A Sportközvetítés című egységben ( közötti időintervallumban) Meleg Dóra, Szegedi Dorottya, Xue Andrea, Vincze Borbála, Bertyák Ágnes és Kramlik Edina (országos bajnokok, válogatott kerettagok) bemutatóját láthatjuk felirattal 2 perc 42 mp terjedelemben mutattak be gyakorlatot, majd az egység zárásaként ismét megjelentek a támogatók: Sunbird Way Kft. Flor Essence, Udo s Oil Blend, Police Press Kft.- Sikeres Nők magazin. 2. A műsorszolgáltató által augusztus 21-én kor közzétett VÁLASZD A MOZGÁST! c. műsorszámban a hét sportjáról, a hip hop-ról beszélt Kátai Róbert koreográfus, Zoltán Erika táncos- és énekesnő, valamint Fincza Erika koreográfus. A Válaszd a mozgást! Sportközvetítés c. szegmensének elején a következő támogatók jelentek 5

6 meg: Sunbird Way Kft. Flor Essence, Udo s Oil Blend, illetve Marquard Média Magyarország Kft., Joy, Éva magazin és Shape. 6

7 A Sportközvetítés című egységben ( közötti időintervallumban): Kalocsai Klaudia és Juhász Fanni bemutatóját láthatják felirattal 2 perc terjedelemben mutattak be gyakorlatot, majd az egység zárásaként ismét megjelentek a támogatók: Sunbird Way Kft. Flor Essence, Udo s Oil Blend, Police Press Kft.- Sikeres Nők magazin. A fenti műsorszámokban a sport akrobatikát és a hip-hop sportágat mutatták be. A műsorszámokban a sportágakról szóló elméleti tudnivalókon kívül - sportközvetítés gyanánt - csupán néhány percben láthattunk sport- akrobatikát és hip-hop bemutatót, ami nem volt elfogadható sportesemény közvetítéseként. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében szeptember 25-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A szóban forgó műsorszámok egy olyan eseményt közvetítettek, amelyek a nagyközönség számára nyitva álló, színpaddal ellátott szabad területen minden héten megrendezésre kerültek. A rendezvény keretében minden héten más sportág került bemutatásra úgy, hogy a különböző kevésbé ismert sportágakról szakértők beszélgettek, ezt követően pedig a sportág legutóbbi versenyre készült versenyszámát láthatták bejátszásról, vagy a sporteseménye bemutatásra került, egy az adott sportág versenyére készült versenyszámot. Így a műsorszolgáltató álláspontja szerint a szóban forgó műsorszámokban a sport akrobatikát és a hip-hop versenyszámainak bemutatása során sportközvetítés valósul meg. A számú EBH szerint a kulturális eseményeket nem lehet szűkítően értelmezni. 7

8 Az ORTT 147/1999 (VI.14.) számú határozata a sportesemények közvetítésének támogathatóságával kapcsolatos 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát kiterjeszti minden sportágra. Az Rttv. 25. b. pontja értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor szolgáltatásban a művészeti és kulturális eseményeket bemutató illetve közvetítő műsorszámok támogathatóak. Ha egy összetett műsorszámon belül támogatható kategóriába illő tartalmú műsorszám jelenik meg, az a műsorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak a támogatható műsorszám előtt és után lehet feltüntetni. A műsorszámban látható közvetítések egy olyan rendezvényről adtak közvetítést, amely egyre több és több nézőt vonzott, így annak érdekében, hogy a rendezvényen a nézők elférjenek és a szóban forgó sportágakat kipróbálhassák, az esemény helyszínét meg kellett változtatni, a nyári adások már a Margit-szigeten kerültek megrendezésre. Emellett azt is leszögezte a műsorszolgáltató, hogy a közvetített sporteseményeket egy tőle teljesen különálló cég szervezi, melyen nézőként bárki megjelenhet. A sporteseményeken a műsorszolgáltató által sugárzott részeken kívül egyéb programok is megtekinthetők, illetve minden sportág kipróbálható. A Testület bekérte a műsorszolgáltatótól a műsorszámra vonatkozó támogatási szerződéseket is. Erre azt válaszolta a műsorszolgáltató, hogy az adott műsorszámban látható eseményekről azért készít közvetítést, mert mint Közszolgálati Televízió feladatának tekinti nemcsak a közismert versenysportok, hanem a kevésbé ismert, de a hétköznapi emberek számára elérhető sportok eseményeiről történő közvetítést is. A műsorszolgáltató azt is közölte, hogy a műsorszámban látható események közvetítése okán semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült. A műsorszolgáltató részéről a Testület rendelkezésére bocsátott felhasználási szerződés értelmében, az abban meghatározott feltételek között a Sunbird Way Kereskedelmi Kft., mint jogtulajdonos engedélyezte, hogy a műsorszolgáltató felhasználja a Válaszd a mozgást! című produkciót. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Testület 489/1998. (XII.3.) számú határozatában a következőket állapította meg elvi éllel: A Testület határozottan kimondja, hogy az olimpiai sportágak eseményeiről való televíziós közvetítések közszolgálati műsorszámnak minősülnek, mivel ezek a sportesemények a kulturális élet részét képezik, mint ilyenek kulturális eseménynek minősülnek. Majd ezen határozatához kapcsolódóan 147/1999. (XII.3.) számú határozatában a megállapította, hogy..a 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát minden sportágra kiterjeszti. A műsorszolgáltató által is hivatkozott számú EBH határozatban a bíróság a következőket mondta ki: Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor eltekintett a művészeti és kulturális események fogalmának szűkítő értelmezésétől, a szokásos értelmezés alapján határozta meg és minősítette a felperes által sugárzott műsorszámot. Helyesen minősítette azt kulturális eseményt közvetítő műsorszámnak. 8

9 Ezen Legfelsőbb Bírósági határozat azonban megemlíti a Testület 244/2002. (I.31.) számú határozatát is, melyben a Testület rögzítette, hogy azok a kulturális eseményeket bemutató műsorszámok nem tartoznak a közszolgálati műsorszolgáltatásban támogatható műsorszámok körébe, amelyeknél az eseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette akár közönség jelenléte mellett is elsősorban abból a célból, hogy azt műsorában szerepeltesse. Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel az alperes fellebbezésében hivatkozott ORTT határozatokra, azok tükrében is értékelte a per tárgyát képező műsorszámot. Megállapította, hogy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló művészeti, kulturális esemény helyszínéről történő részleges közvetítés valósult meg. A Testület a fenti testületi és Legfelsőbb Bírósági határozatok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott események sportesemények-e, valamint azokat harmadik személy szervezte-e, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben. A vitatott adások két részből épültek fel: 1) beszélgetés a szakértőkkel és laikusokkal, 2) sport akrobatikát és a hip-hop csoport bemutatója. E felépítés alapján a közzétett események felfoghatók olyan sportesemények bemutatásának, részletekben történő közvetítésének, amelyek a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajlanak, és elsődleges céljuk az adott sportágak népszerűsítése. Majd a Testület azt vizsgálta, hogy a szóban forgó sporteseményeket harmadik személy szervezte-e. Ennek során figyelemmel volt a műsorszámok műsorszolgáltató honlapján található, rövid tartalmi leírására, ismertetésére. A műsorszolgáltató honlapján a műsorszámmal kapcsolatosan a következőket lehetett olvasni: A műsorban heti egyszer 1 sport kerül bemutatásra. Szakértők, sportolók, sztárvendégek beszélnek az adott sportról, pár percben oktatást tartanak, majd a műsor végén profi bemutatót láthatnak a nézők. Ezzel párhuzamosan edzések is vannak a Westend tetején. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az adott eseményeket maga a műsorszolgáltató szervezte, illetve más közreműködésével szerveztette, ugyanis a műsorszámok ajánlója nem egy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló sportesemény bemutatásáról, részletekben történő közvetítéséről szólt, hanem egy olyan, a műsorszolgáltató által készített, vagy készíttetett műsorszámról, amelyben heti rendszerességgel egy sportág került bemutatásra. Ezt az is mutatja, hogy az egyes műsorszámok során nem lehetett elkülöníteni azt a sporteseményt, amelyről az állítólag beszámolt, közvetített, így nem volt felfedezhető abban a közvetített sportesemény időbeli menete, szerkezete sem. Emellett bár a bemutatók helyszíne a nyilvánosság számára nyitva állt, ez nem derült ki a műsorszám felvételeiből, mivel azok során közönség, így egyéb érdeklődő nem került feltüntetésre, bemutatásra. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy a műsorszámban népszerűsített honlap a sportolnek.hu oldalra vissz el bennünket, ahol az adott sportesemény is a következő mondatokkal kerül reklámozásra Minden héten több alkalommal bemutatunk egy sportágat, melyet egy rövid videó formájában tekinthetnek meg. A videók pedig, ahogy az azokon látható logókból is kiderül a Magyar Televízió Zrt. ugyanezen című műsorszámából kerültek összeválogatásra. A műsorszolgáltató által a Testület rendelkezésére bocsátott, az adott produkcióra vonatkozó felhasználási szerződés pedig egyértelművé teszi, hogy az adott műsorszám nem egy sporteseményről történő közvetítés, hanem ahogy az a produkció műfaja kategóriában is 9

10 szerepel egyéb sportműsor, amelynek az elkészítését maga a műsorszolgáltató rendelte meg az azt gyártó cégtől, hiszen a szerződés 2. számú mellékletét a Műsorszolgáltató Műsorigazgatóságának erre vonatkozó megrendelője képezi. Emellett a szerződés egyéb megállapodásai között szerepel a feleknek azon szándéka, hogy a műsorszámokkal elsődlegesen az olimpiai sportágak bemutatása és ezáltal a MOB felé tett kötelezettségvállalásuk teljesítése a fő céljuk. Az Rttv a értelmében Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az adott műsorszámok nem minősülnek sporteseményről történő bemutatásnak, részletekben való közvetítésnek, hanem egy olyan műsorszámok, amelyek abból a célból készültek, hogy azok egyes epizódjain keresztül mindig más-más sportág kerüljön bemutatásra. Ezért a vitatott műsorszámok nem minősülnek művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámnak, így azok közszolgálati műsorszolgáltatás során nem támogathatók. Erre tekintettel jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv át. Emellett a műsorszolgáltató nyilatkozatában azt is közölte, hogy a Válaszd a mozgást! című műsort az ismételt hatsági ellenőrzések következtében, illetve a műsorral kapcsolatban hozott első ORTT határozat kézhezvételére tekintettel levette a programjáról. A szankcionálás alapját az Rttv. 15. (1) bekezdésének megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A szankcionálás alapját az Rttv. 25. megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés e) pontja jelenti, amelyek értelmében: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem 10

11 állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület ebben az évben két alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. (1) bekezdésének a megsértése miatt. A Testület a 37/2007. (I.10.) számú határozatában, ami még a augusztusában elkövetett hasonló törvénysértésre vonatkozott, Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Majd a Testület 1065/2007. (V.9.) számú határozatában, amely új eljárás során elbírált, a műsorszolgáltató által novemberében elkövetett hasonló törvénysértésekre vonatkozott Ft pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. Arra tekintettel, hogy folyamán hasonló törvénysértés elkövetését még nem tapasztalta a Testület a műsorszolgáltató részéről, jelen esetben az Rttv (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület 2007-ben hét alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv ának a megsértése miatt, melyből öt törvénysértés még a 2006-os közzétételekre vonatkozott. A műsorszolgáltató által elkövetett augusztusi hasonló törvénysértések vonatkozásában a Testület 37/2007. (I.10.) számú határozatában Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató szeptember hónapban három, októberben két alkalommal megsértette az Rttv át, amely kapcsán a Testület 243/2007. (I.31.) és 532/2007. (II.28.) számú határozataiban Ft, illetőleg Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az Rttv ának novemberében négy alkalommal, illetőleg decemberében két alkalommal történő megsértése miatt 1075/2007. (V.9.) és 1076/2007. (V.9.) számú határozataiban a Testület Ft, valamint Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület a műsorszolgáltató által áprilisában, májusában és júniusában elkövetett hasonló törvénysértés kapcsán, arra tekintettel, hogy ezen típusú törvénysértés gyakran tapasztalható a műsorszolgáltató részéről a 2088/2007. (IX.19.), 2089/2007. (IX.19.) és 2353/2007. (X.10.) számú határozataiban az Rttv (1) bekezdésnek e) pontja és a a alapján kötelezte a műsorszolgáltatót Ft pénzbírság megfizetésére. A Testület a műsorszolgáltató részéről júliusában elkövetett hasonló törvénysértés kapcsán Ft pénzbírságot állapított meg a műsorszolgáltatóval szemben. Erre, valamint arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató az adott műsorszám kapcsán születetett testületi határozatok alapján az adott műsorszámot levette a műsoráról, jelen törvénysértés vonatkozásában a Testület az Rttv (1) bekezdésnek e) pontja és a a alapján ismételten Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. 11

12 Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, november 7 Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 12