ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2527/2007. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2527/2007. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Duna Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1016 Budapest, Mészáros u ) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Duna Televízió Zrt. műsorszolgáltató július 18-án és 21-én három alkalommal burkolt reklám közzétételével megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseit. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A kiszabott bírság összegét az ORTT MNB sz. számlájára 8 napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból részletesen vizsgálta a műsorszolgáltató júliusi műsorfolyamát, amelynek során az alábbi jogsértést tapasztalta: I. A műsorszolgáltató július 18-án 04:33:20-kor, kor és július 21-én 18:32:19-kor kezdődő műsorajánlóban törvénysértést követett el. Július 18-án a kor, kor, 21-én a kor kezdődött műsorajánlóban a következő hangzott el: Betelt már az idei táncrendjük? Mindenképen szorítsanak helyet benne egy hamisítatlan báli mulatságnak Balatonfüreden! Reformkori ruhák, táncok és zenék a Balaton-partján. Idén is áll az Anna-bál, július 28-án Balatonfüreden. A résztvevők közül választják ki a bál szépét, akire a dicsőség mellett értékes nyeremény vár. Öt kontinens szépségei jelentkezhetnek a megmérettetésre, sőt a Duna Televízió élő közvetítése révén a világ minden részéből lehet majd szavazni az idei bál szépére. A szavazók között egy felejthetetlen hétvégét sorsolunk ki, egy négy csillagos balatonfüredi szállodába. Jelentkezni a honlapon lehet. 1

2 A Testület véleménye szerint a műsorajánlóban megjelent szegmens nem a képernyők elé, hanem az ANNA-BÁLRA invitált (Betelt már az idei táncrendjük? Mindenképen szorítsanak helyet benne egy hamisítatlan báli mulatságnak Balatonfüreden!). (Megjegyzés: a jelentkezési címként megadott információk voltak olvashatók az esemény programjáról, a jegyrendelés lehetőségéről stb.) A Testület álláspontja alapján a fenti információk közzétételekor vélhetően sérült az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt szabály, hiszen a fenti szpot bemutatásakor magának az eseménynek biztosított hangsúlyos hírverést a televízió. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében szeptember 4-én kelt levelében küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, amelyre szeptember 18-i válaszlevelében a műsorszolgáltató az alábbi észrevételeket tette: Álláspontjuk szerint a Testület által szó szerint idézett szöveg nem jelöli meg az Anna-bál helyét, pontos időpontját, szervezőjének személyét, a belépőjegyek értékesítőjének személyét, nem buzdít az Anna-bálon való részvételre, ellenben közli, hogy a bált a Duna Televízió élő adásban közvetíti és a nézők szavazataikkal az élőadásban közreműködhetnek a bál-szépe megválasztásában. A meghívás tehát formális volt mindössze: a Duna Televízió az előzetesben meghívta a tévénézőket a közvetítés megtekintésére, a bál-szépe megválasztására. A közölt műsorszám tehát műsorajánló volt, nem pedig reklám vagy burkolt reklám. A Testület álláspontja a vizsgálat megállapításait és a műsorszolgáltató álláspontját figyelembe véve a következő: 2

3 Az Rttv. A burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 10. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A burkolt reklám tényének megállapítása során tehát nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában definiált ösztönző befolyást. Ebből következően burkolt reklám gondatlanságból is képernyőre kerülhet. A Testület álláspontja szerint a szpot alábbi tartalmi elemei alapján a műsorszolgáltató burkolt reklámot tett közzé műsorában: A műsorajánló során elhangzott szövegből megfigyelhető, hogy a bál népszerűsítésén túl mintegy másod szándékból buzdít a programon való személyes részvételre is. Az elhangzott mondatokban burkolt módon - többletinformáció megjelenése fedezhető fel, amely során a bál televízió képernyőjén keresztül való figyelemmel kísérésén túl a programon való személyes részvételre történő ösztönzés jelei is felfedezhetőek. Abban helyes a műsorszolgáltató álláspontja, hogy az idézett szöveg nem jelölte meg az Anna-bál helyét, időpontját, azonban a dátum pontos megjelölése valamint a programnak otthont adó város nevének kétszeri - megjelölése a Testület véleménye szerint a bál helyszínen való megtekintésére történő ösztönző hatást válthatja ki a tévénézőkben. Ide tartozik továbbá, hogy a műsorszám valóban nem jelölte meg a bál pontos időpontját, a szervezőjének személyét, a belépőjegyek értékesítőjének személyét, azonban a jelentkezési címként megadott és a műsorszám során képernyőre kerülő című honlapon információk olvashatóak többek között az esemény programjáról, valamint a jegyrendelés lehetőségéről is. Az internet címmel kapcsolatban a Testület több, Fővárosi Ítélőtáblán született ítéletet alapul vett. Ezen ítéletek során az Ítélőtábla szigorúan értelmezte már magának az internet címnek a megjelenését és megállapította az Rttv. 10. (5) bekezdés sérelmét. A másodfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a Lazac című műsorban a telefonos játék nyereménytárgyainak ismertetése után a nyereménytárgyakat felajánló, a határozatban megjelölt cégeknek a megnevezésén kívül, a rájuk vonatkozó további információközlések, így az internetes elérhetőségük, egyéb adataik (pl.: 3

4 postacím, telefonszám) közlése, szolgáltatásaik ajánlása sem a nyereménytárgyakhoz, sem a cégek megnevezéséhez nem tartozó olyan többletinformáció, amellyel a felperes a céget burkoltan reklámozta. [ 2.Kf /2005/4 Fővárosi Ítélőtábla] A burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges az Rttv. tudatos megsértése sem. A burkolt reklámozás a műsorszolgáltató szándékától függetlenül valósulhat meg. Továbbá ahhoz, hogy a műsorszámban elhangzottak semleges információ látszatát keltve ösztönözzenek a szolgáltatás igénybevételére, azaz burkoltan reklámozzák a kóspallagi Nemzetközi Életmód Tábort, nem szükséges a részvételi felvételek és az árak konkrét ismertetése, elegendő annak a honlapnak a megjelölése, ahol mindez megismerhető. Az elérhetőséget lehetővé tevő Internet cím közzétételével megvalósult a burkolt reklámozás. [4.Kf /2006/5.számú Fővárosi Ítélőtábla döntés] A második mondatban megjelenő szorítsanak helyet kifejezés, amely a nézők táncrendjére utal, inkább felfogható az eseményen való részvételre való invitálásként, mintsem a műsor televízióban való figyelemmel kísérésre. A szpot hatodik mondatában megjelenő,sőt a Duna Televízió élő közvetítése révén gondolat megfogalmazása arra enged következtetni, hogy az ajánló elsődleges célja a nézőket a helyszínre csábítani az Anna-bálon való személyes megjelenésre ösztönözni és csupán csak másodlagosan a televízió képernyője elé vonzani. Erre utalhat az előbb említett kifejezésben megjelenő sőt kötőszó. A résztvevők közül választják ki a bál szépét, akire a dicsőség mellett értékes nyeremény vár. Ebben a mondatban szintén arra utaló kifejezések figyelhetők meg ( résztvevők között, értékes nyeremény ), amely szintén többletinformációt tartalmaz arra nézve, hogy a bál helyszínen való megtekintése milyen további előnyökkel járhat a bál pusztán televízió képernyőn keresztül történő nyomon követésénél. A műsorajánlóban tehát alapinformációként jelent meg, hogy az idei Anna-bált a Duna TV is közvetíti, tehát a nézők sem maradnak le róla. Ehhez képest azonban az összes többi közlés már többletinformációnak minősül, amely a nézőkre ösztönzőleg hatott. A fent leírtak alapján a Testület véleménye szerint a műsorszámban indokolatlan mértékben jelentek meg többletinformációk, amellyel a program eseményeinek helyszínen való nyomon követését előtérbe kívánta helyezni a műsorszolgáltató csatornáján történő megtekintésénél. Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató valóban csak a csatornáján közölt műsorszámát kívánta volna népszerűsíteni, elegendő lett volna jóval kevesebb információ közzététele is. Így azonban ezen többletinformációk közlésével burkolt módon került reklámozásra a Balatonfüreden megrendezésre kerülő Anna-bál, amelynek következtében a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezését. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a műsorszolgáltató a július 18-án 04:33:20-kor, kor, 21-én a 18:32:19-kor kezdődő műsorajánlóban burkolt reklám közzétételével megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezését. A szankcionálás alapját az Rttv (1) bekezdés e) pontja és a képezi, amelynek értelmében: 4

5 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. szerinti összeghatárok között, 135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület eddig nyolc alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezésének megsértése miatt. Ezek közül a évben 37/2001. (I. 18.) számú ORTT határozatában, a évben a 2727/2006. (XII.12.) és a 2730/2006. (XII.12.) számú ORTT határozatában, míg a évben az 528/2007. (II.28.), az 1094/2007. (V.9.), az 1402/2007. (VI.13.), valamint a 2190/2007. (IX.26.) számú ORTT határozatában az Rttv (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Ezen határozatokon kívül további egy alkalommal szankcionálta a Testület a műsorszolgáltatót, amely során az 1816/2005. (IX.14.) számú ORTT határozatában Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv (1) bekezdés e) pontja értelmében. Ezen utóbbi szempontokra, különösen arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató a évben ötödik alkalommal sértette meg Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezését, a Testület az Rttv (1) bekezdés e) pontja értelmében Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, november 7. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 5

6 Jogi Igazgatóság Ügyiratszám: Ügyintéző: dr. Szilvási Beatrix Tel.: Tárgy: tájékoztatás Cselényi László részére elnök Duna Televízió Zrt. Budapest, Mészáros u Tisztelt Elnök Úr! Az ORTT a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. (1) bekezdése b) pontjának felhatalmazása alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Duna Televízió Zrt júliusi műsorfolyamát, melynek során az alábbiakat tapasztalta. Július 27-én a Nemzeti Bajnokság labdarúgó mérkőzés közvetítése alkalmával klasszikus reklámban jelent meg a Sétáló ujjak (19:00:52-kor). Jó szórakozást kíván a mérkőzéshez a Sétáló ujjak. hangzott el a mérkőzés előtti reklámblokkban, majd a közvetítés végén (20:56:27-kor) közzétett reklámblokkban a következő volt hallható: A mérkőzést a Sétáló ujjak közreműködésével sugároztuk. Álláspontunk szerint a Sétáló ujjak megjelenésének nincs akadálya a reklámblokkon kívül, hiszen a sportesemény, annak közvetítése a közszolgálatban támogatható műsorszámok körébe tartozik. A műsorszolgáltató abbéli,,félelmében, hogy a támogatási szabályok ellen esetleg vét, a sportközvetítés támogatottságát a klasszikus reklámban jelenítette meg. A fenti esettel kapcsolatban az alábbiakat hozom szíves tudomására a műsorszám támogatójának közzétételével kapcsolatban. Az Rttv. 18. (1) bekezdése értelmében: A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. A támogatás fogalmát az Rttv. az értelmező rendelkezések keretében definiálja. Rttv pont : Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a 6

7 műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységet, illetőleg termékeit népszerűsítse. A Testület következetes gyakorlatot alakított ki abban a kérdésben, hogy támogató csak személy lehet (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság). Erre tekintettel termék önmagában, mint támogató nem képzelhető el. Ebből következően nem felel meg a támogató megjelenítésére vonatkozó rendelkezésnek az a gyakorlat, ha csak a támogató cég által forgalmazott termék kerül megjelenítésre, hiszen egy termék önmagában nem tekinthető sem természetes, sem jogi személynek, sem pedig jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. Márpedig a támogató a támogatás definíciójából következően fogalmilag e három kategória valamelyikéből kerül ki. A Testület jogértelmezését támasztja alá az alábbi ítélet is. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf /2005./4. számú ítéletében a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki:,,a támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogatót pedig termékkel nem lehet megjelölni. Remélem az általam fentebb kifejtettekkel segítségére lehettem abban, hogy a jövőben az egyes, törvény szerint támogatható műsorszámokhoz kapcsolódó támogatókat a törvényi előírásokban foglaltaknak megfelelően jelenítse meg a műsorszolgáltató. Amennyiben a műsorszámok támogathatóságával, avagy a támogatók megjelenítésével kapcsolatban további kérdése merülne fel, az ORTT Irodájának munkatársai készséggel nyújtanak szakmai segítséget. Budapest, november 7. Tisztelettel: Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta főigazgató 7