ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1018/2009. (V. 20.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1018/2009. (V. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az Erzsébetvárosi Televíziós Kht. (1077 Budapest, Wesselényi u. 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató augusztus 4-én, 11-én, 18-án és 25-én sugárzott VII. Krónika c. műsorszámával megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület 564/2009. (III. 11.) számú határozatával hatósági ellenőrzést rendelte el az Erzsébetvárosi Televízió Kht augusztus 4-én, 11-én, 18-án és 25-én sugárzott adásaira vonatkozóan. A helyi vezetékes, kereskedelmi Erzsébetvárosi Televíziót a 659/1999. (XII. 9.) sz. határozattal vette nyilvántartásba a Testület. Bejelentése szerint hétfőn egy, szerdán másfél órányi szerkesztett műsort közvetít, szombaton pedig 6-8 óra között az önkormányzati ülésről számol be. Az elemzett riport mind a négy alkalommal a VII. Krónika c. magazinműsorban (kerületi hírek) műsorban jelent meg az alábbiak szerint: Bemutatás dátuma A műsorszám címe A rögzített felvétel időtartama (óra:perc:mp) Az elemzett riport kezdete (óra állásnál) (perc:mp) Az elemzett riport vége (óra állásnál) (óra:perc:mp) VIII. 4. VII. Krónika 1:01:57 40:38 48: VIII. 11. VII. Krónika 1:05:00 55:30 1:03: VIII. 18. VII. Krónika 1:01:42 52:35 1:00: VIII. 25. VII. Krónika 1:01:07 45:49 53:28

2 A riportot augusztus 4-én mutatták be először (a többi napon a bejátszás előtti felkonfban közölték, hogy a nézők kívánságára vetítik ismét). Az érintett szegmenst változtatás nélkül tették közzé a felsorolt napokon (a nettó időtartama 7 perc 10 mp volt), csupán a felkonferálás időtartama volt változó. Az elemzett anyag első snittjén egy üzletportál volt látható, a bejárat melletti táblán pedig a,,hyperminceur 5 hét alatt felirat volt olvasható. A beszélgetés témája a Hyperminceur 1 alakformálás volt. Hallhattuk, hogy ez az alakformáló módszer a fogyás és narancsbőr eltávolítás terén koncentrálja, illetve ötvözi az eddig ismert legjobb fogyasztási technikákat és módszereket. A megszólaló szakember (Berger Katalin, a karcsúsító szalon tulajdonosa) a beszélgetés során végig többes szám harmadik személyben beszélt. A kínáljuk,,,mi ezt úgy alkalmazzuk,,,5 kg/hó fogyást tudunk biztosítani stb. szófordulatok a karcsúsító módszer részletes szakmai (értve ez alatt az alakformáló kezelések jellegzetességének, az eljárás hatásmechanizmusának, illetve az alkalmazott technikának szóbeli és képi prezentációját) ismertetése mellett egyúttal a szalon tevékenységének a bemutatását is szolgálták. Ráadásul a riporter a ráutaló kérdezés technikáját alkalmazta (pl.:,,masszázs is van önöknél? vagy,,személyre szabottan is vannak kezelési formák? ), ami további lehetőséget biztosított a nyilatkozónak a szalon szolgáltatásainak ismertetésére. A beszélgetés időtartama alatt a riportalany mögötti falrészen elhelyezve volt látható a,,hyperminceur program francia nyelvű plakátja, továbbá ez a márkanév egy alkalommal olvasható volt a testkezelést végző személy ruházatán is. A több mint hétperces riportot lezáró snittben ismét a szalon portálját mutatták, a bejárat felett pedig olvasható volt a,,hyperminceur Karcsúsító Szalon felirat. (Itt jelezzük, hogy a nyitóképpel ellentétben, erre a képre távolabbról nyitott a kamera, hiszen ezúttal láthatóvá vált a budapesti Madách téri üzletsor előtti jellegzetes oszlopcsarnok is.) A hatósági ellenőrzés alapján a műsorszolgáltató vélelmezhetően megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdését. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület március 26-án kelt levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató április 20-án érkezett válaszlevelében a következőket nyilatkozta: A műsorszolgáltató álláspontja szerint az anyagban nem a helyszínhez kötött fogyasztás előnyeiről volt szó, hanem a módszerről, melynek francia eredetére utalt a formaruha is. Nem minősíthető reklámnak - még burkoltan sem - ha az űrutazásról beszélgetve, bemutatunk egy űrrepülőgépet. 1 Az internetről szerzett információk szerint a Hyperminceur módszert Claude Rodriguez hozta létre. A franchise rendszerben működő 80 szalon közül négy Magyarországon működik. Ezek egyike a HyperMinceur Karcsúsító Szalon a Budapest VII. kerület, Madách tér 1. sz. alatt található. 2

3 Álláspontjuk szerint ez egy olyan inzert, mely a nézők világosabb tájékozódását segíti, és ha az alakformálásról készítenek anyagot, nem adekvát, ha egy teljesen más helyszínt mutatnak be. Ezért fontosnak tartják, hogy a magazin jellegéből adódóan, a nézők számára érthető, s kézzel fogható módon mutassák be az alakformálást. A műsorszolgáltató megjegyezte azt is, hogy vélhetően a vizsgálat nem sérelmezte volna a bemutatást, ha mindez francia nyelven történt volna. Akkor azonban tolmács segítségét kellett volna igénybe venni, s nem teljesült volna az a feltétel, hogy a közéleti magazinnak a köz életéről kell szólnia. Előadták továbbá, hogy a nézők számára legérthetőbbnek azt tartották, hogy az alakformálásról egy vételkörzetben lévő szakember segítségével tudjanak eligazodást nyújtani. Azt, hogy ezt mennyire jól gondolták, véleményük szerint bizonyítja a szerkesztőséghez érkezett számos kérés, melyben kérték a riport megismétlését. Hozzátették, hogy egyetlen kérdés sem úgy érkezett, hogy hol található az a bizonyos riportban említett szalon hanem, hogy ismételjék meg azt anyagot, melyben a hölgyek körében oly népszerű alakformálásról, annak működési mechanizmusáról van szó. A fent kifejtettek alapján a műsorszolgáltató kifejezte, hogy nem értik az ellenőrzés megállapításainak következtetéseit. Álláspontjuk szerint a visszajelzésekből lehet lemérni, hogy a nézők nem arra a következtetésre jutottak, amire az ellenőrzést végzők. Tehát véleményük szerint az alakformálás, mint eljárás keltette fel a nézők figyelmét, nem a helyszín. Véleményük szerint nem tekinthetik megalapozottnak a hatósági ellenőrzés megállapításait, amely törvénysértést valószínűsít. A Testület álláspontja: A műsorszolgáltató azon érvelése miszerint az alakformálás, mint eljárás keltette fel a nézők figyelmét, nem a helyszín véleményünk szerint kiegészítendő azzal, hogy jelen esetben nem általában az alakformálásról, hanem a francia eredetű, Hyperminceur alakformálásról volt szó. Ma Magyarországon tudomásunk szerint franchise rendszerben 5 ilyen szalon működik. Az Rttv pontja határozza meg a burkolt reklám fogalmát: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Az Rttv. 10. (5) bekezdése pedig kimondja: Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A bírói gyakorlat szerint az,,ösztönző hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A Testület 247/1997. (X.30.) elvi döntésének 1.2. pontja szerint semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Kimondta továbbá azt is, hogy "burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges 3

4 tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan." A Testület álláspontja szerint a műsorszámban a Hyperminceur alakformáló eljárás ismertetésén túl a riportban szereplő szalon szolgáltatásának népszerűsítése is megvalósult. Az alakformálást ismertető szakember - aki egyébként az egyik karcsúsító szalon tulajdonosa is - ugyanis végig többes szám első személyben beszélt az eljárásról, ezáltal a módszer ismertetésén túlmutatva, szalonuk tevékenységét is bemutatta. A riporter pedig a ráutaló kérdezés technikáját alkalmazva további lehetőséget adott a szalon szolgáltatásainak ismertetésére. A műsorszolgáltató azon álláspontja pedig, hogy ha az alakformálásról készítenek anyagot, nem adekvát, ha egy teljesen más helyszínt mutatnak be, nem elfogadható. A helyszín felismerhető módon való bemutatása az, ami tovább erősítette a burkolt reklámozás megvalósulását, hiszen így nemcsak a szalon szolgáltatásáról, hanem igénybevételének helyszínéről is tájékozódhattak a nézők. A Testület álláspontja szerint tehát az alakformáló eljárás fent ismertetett módon való bemutatása, és az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem által a műsorszámon belül a burkolt reklámozás megvalósult. A műsorszámon belüli információk reklámtartalmának megítélésekor a műsor egészéből, annak összhatásából kell kiindulni. Amennyiben a műsorszolgáltató a közreadott műsorszám fő témájának kifejtése során olyan üzeneteket közvetít, olyan információkat ad közre, amelyek a műsorszám egészéhez és jellegéhez viszonyítottan idegenek, vagy abba csekély módon illeszkednek, de fogyasztásra ösztönző jellegük megállapítható, úgy a műsorszolgáltató jogsértést valósít meg. A kifogásolt riport bemutatása során az alakformáló eljárás iránti figyelemfelkeltés, a módszer hatékonyságának és az elérhető gyors eredmény ismertetése a szolgáltatást vonzóvá tehette a nézők számára, így annak igénybevételére ösztönözhette a nézőket. A riport elején és végén látható kép pedig beazonosíthatóvá tette a szalont, így a szolgáltatás igénybe vételének helyszínéről is tájékozódhattak a nézők. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2006/5.számú döntésében pedig kimondja, hogy "a burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges az Rttv. tudatos megsértése sem. A burkolt reklámozása műsorszolgáltató szándékától függetlenül valósulhat meg. A fent kifejtettek alapján a Testület álláspontja szerint sérült az Rttv. 10. (5) bekezdése, a kifogásolt műsorszámmal a műsorszolgáltató augusztus 4-i, 11-i, 18-i és 25-i műsorával, azaz összesen 4 esetben burkolt reklámozást valósított meg. Mivel a Testület a műsorszolgáltató részéről még nem tapasztalta az Rttv. 10. (5) bekezdésének sérelmét, az Rttv (1) a) pontja alapján a műsorszolgáltatót felhívta a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. 4

5 Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, május 20. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Timár János s.k. Az ülést vezető soros elnök 5