ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1484/2007.(VI.27.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1484/2007.(VI.27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében a Rádiócafé Tömegkommunikációs Kulturális Szolgáltató Kft. (1025 Budapest, Csévi u. 7/b.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató január 26-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató január 2-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 18. (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv (1) d) pontja alapján érvényesíti a műsorszolgáltatási szerződés és pontjai szerinti kötbért és kötelezi a műsorszolgáltatót Ft, azaz százezer forint kötbér megfizetésére. A kötbért nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató januári műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: az Rttv. 10. (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által január 26-án sugárzott Milliók reggelire című műsor vendége Katzenbach Zoltán, az OTP Lakáslízing Zrt. értékesítési igazgatója volt, aki kor a következő mondatokkal indította beszédét: Az OTP Lakáslízing mindig is élen járt abban, hogy új dolgokat hozott erre a piacra, és most is szeretnénk egy nagy lépést előre tenni. Ez a termék az önerő nélküli szlogennel indult el a köztudatban, azonban egyre

2 többen veszik azt észre, hogy nagyon jó azoknak is, akik rendelkeznek önerővel. És most ebbe az irányba szeretnénk egy újabb nagy lépést tenni. A már eddig is meglehetősen kedvező kamatkondíciókat még kedvezőbbé tenni azok számára, akik tudnak és hajlandók önerőt befizetni, tehát a közeljövőben - reményeink szerint már február elsejétől, tehát a jövő héttől be fogjuk vezetni az önerőfüggő árazást mind az új, mind a használt lakás, mind pedig a vissz-lízing területén. És ez azt fogja jelenteni, hogy a már most is meglehetősen kedvező kondíciók, kamatok még kedvezőbbek lesznek azok számára, akik valamilyen önerőt be tudnak fizetni annak függvényében, hogy minél többet, egyre kedvezőbb kondíciókat tudunk majd ajánlani. A műsorvezető kor megkérdezte a pénzügyi szakértőtől, hogy mit jelent az önerőfüggő kamatfizetés, melyre a következő válasz hangzott el: Ez azt jelenti, hogy az általános kamatszintünk, ami ugye jelenleg is van - és azt gondolom, hogy ezzel nagyon jól állunk a piacon -, ezek most mindenféle önerőnél ugyanakkora, tehát egyetlen egy fajta kamatszintünk van. Ettől nem tántorodunk el, ezt megtartjuk tulajdonképpen a legalacsonyabb önerő kategóriában, és hogyha az ügyfél ettől többet hajlandó befizetni, akkor kamatkedvezményben részesül és minél többet, annál nagyobb kamatkedvezményben. A vendég beszámolt arról is, hogy igaz lesz a jövőben ez a fent említett konstrukció három fő termékükre (új lakásra, használt lakásra és a vissz-lízingre) vonatkozóan. A kor, a beszélgetés második részében a műsorvezető elismételte azt az információt, hogy önerőfüggő havi kamatfizetés is létezik február 1-től kezdődően, majd a lakáslízing magyarországi helyzetéről beszéltek a továbbiakban, de csak általánosságokat említve kor ismételten a vissz-lízing egy újabb előnyét taglalta a meghívott szakértő: Ez egy óriási előny az OTP lakáslízingnél, hogy a piaci érték, tehát nem a biztosíték érték a piaci értéknek a hetven százalékát oda tudjuk adni. Hát ez a hitelbiztosítási értéknek a nyolcvan százaléka. Az előzőekben a Monitoring Szolgálat véleménye szerint sérült az Rttv. 10. (5) bekezdése. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében április 10-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a következőket nyilatkozta: Katzenbach Zoltán valóban beszélt a cég által az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások előnyeiről, azonban miként azt a nyilatkozattételre felhívó levél is megállapítja - kitért a lakáslízing magyarországi helyzetére is, és általánosságban bemutatta azt, tájékoztatva a hallgatókat a fontosabb kérdésekről. A műsorszolgáltató hangsúlyozta, hogy az adott műsorszám gazdasági műsor, naponta hívja meg az egyes pénzpiaci szereplők képviselőit, azzal a kifejezett szándékkal, hogy a hallgatók megismerkedhessenek termékeikkel, és összehasonlítást kaphassanak a hasonló jellegű banki, tőzsdei stb. szolgáltatásokról. Szinte valamennyi piaci résztvevő szerepelt már meghívottként a műsorban, és kapott ugyanolyan megszólalási lehetőséget, mint vetélytársa. A műsorvezetők egyébként minden egyes alkalommal felhívják az aktuális vendég figyelmét arra, hogy a beszélgetés során saját szolgáltatásaikról, illetve termékeikről csak az általánosság szintjén ejtsenek szót. Az is tény azonban, hogy élő műsorban sokszor nehezen lehet a vendég előadását a megfelelő pillanatban kontrollálni. A műsorszolgáltató végül azt is közölte, hogy a hallgatói visszajelzésekből egyértelműen megállapítható, hogy a hallgatók igénylik az ilyen típusú beszélgetéseket, hiszen külön utánajárás nélkül kapnak választ kérdéseikre. 2

3 A műsorszolgáltató levelében azt is előadta, hogy amennyiben a Testület az ilyen jellegű interjúkban elhangzottakat burkolt reklámnak minősíti, úgy a jövőben igyekezni fognak, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő, és erre a szerkesztők figyelmét is fel fogja hívni. A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza:,,2. 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Az Rttv. 10. (5) bekezdése értelmében Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki. A műsorszámban általánosságban valóban a magyarországi lakáslízing helyzetről volt szó, de ennek kapcsán elég részletesen került bemutatásra az OTP lakáslízing szolgáltatása is. Ennek során az OTP ezen szolgáltatásával kapcsolatosan elhangzott, hogy azt milyen konkrét, alapvető feltételek mellett lehet igénybe venni, emellett azt is közölték, hogy milyen egyéb módon lehet még kedvezőbbé tenni ezen feltételeket, illetőleg kitértek a vonatkozó kamatszintekre, arra, hogy milyen lakások esetén lehet az adott konstrukciót, és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket felhasználni, végül az is ismertetésre került, hogy mikortól lehet az előzőekben bemutatott feltételek mellett fizetendő kamatkedvezményeket igénybe venni. Azáltal, hogy a műsorszolgáltató ezen információkat egy gazdasági műsorszám keretében tette közzé, objektivitás érzését keltő módon gazdasági és csoport érdeket jelenített meg. A műsorszám alapinformációjához, vagyis a magyarországi lakáslízing helyzet bemutatásához képest, ugyanis ezen fentiekben ismertetett információk olyan kiegészítő információk voltak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy ösztönző befolyást gyakoroljanak a hallgatókra annak tekintetében, hogy a műsorszámban bemutatott szolgáltatást igénybe vegyék. Ezért megállapítható, hogy a műsorszolgáltató jelen esetben burkolt reklámot tett közzé, megsértve ez által az Rttv. 10. (5) bekezdését. A műsorszolgáltató válaszlevelében kifejtette, hogy a szóban forgó műsorszám gazdasági műsor, melynek minden adásában a magyar pénzpiac különböző szereplőit hívják meg, így mindegyiküknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismertesse a hallgatókat a termékeikkel, szolgáltatásaikkal, összehasonlítási alapot nyújtva, és ezáltal megkönnyítve számukra az azok közötti választási lehetőséget. A Testület álláspontja szerint burkolt reklám közlése akkor is megvalósul, ha ugyanazon műsorszám több adásában azonos témában különböző pénzpiaci szereplőket szólaltatnak meg, tekintettel arra, hogy az egyes adások során az éppen nyilatkozó cég képviselője az aktuális témához, vagy alapinformációhoz képest olyan egyéb kiegészítő információkat is közöl az adás folyamán a témához kapcsolódó konkrét termékük, szolgáltatásuk vonatkozásában, 3

4 amely alkalmas arra, hogy ösztönző befolyást gyakoroljon a hallgatókra annak igénybe vételére. Ráadásul az adott műsorszám egyes adásai mindig eltérő témákkal foglalkoztak, tehát azokban a különböző cégek eltérő termékei, szolgáltatásai kerültek bemutatásra, de hangsúlyozandó, hogy az adások azonos témái ellenére is, a fentiekben kifejtettek miatt megvalósulhat burkolt reklám közzététele. az Rttv. 18. (2) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által január 2-án közzétett Milliók reggelire című műsorszám innovációs szegmensének támogatója a ValDeal Innovációs Zrt. volt. A szponzort a műsorszám elején, kor mutatták be: Legfrissebb híreink az innováció területéről, a ValDeal Zrt. támogatásával A műsorvezető a következőkkel indította a beszélgetést: Na hát, akkor rögtön velük kezdem. Ugyanis 550 millió forint pályázati pénzt nyert el a ValDeal Innovációs Zrt. a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázaton. A cég ezt arra fogja fordítani, hogy létrehozzon és működtessen egy eddig példa nélküli integrált innováció menedzsment modellt. Ez a magyar tudósokat és feltalálókat segíti abban, hogy a találmányukat minél gyorsabban és minél jobban tudják majd a piacra dobni. Ez a vállalat, mármint a ValDeal, komplex szolgáltatásokat nyújt, kezdve a pénzügyi tanácsadástól egészen a jogi segítségig. Ennek a specifikus pályázatnak két nyertese volt, és közöttük összesen 800 millió forintot osztottak szét. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében április 10-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató a következőket nyilatkozta: A műsorszolgáltató válaszában elismerte, hogy valóban a fenti közzététel során megsértette az Rttv. 18. (2) bekezdését, de ennek vonatkozásában megjegyezte, hogy a mindennapi munkavégzés velejárója, hogy alkalmanként figyelmetlenség következtében törvénybe ütközik egy-egy közzététel. A műsorszolgáltató ezt követően hangsúlyozta, hogy a jogszabály előírásait a jövőben is igyekszik betartani. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki. Az Rttv. 18. (2) értelmében Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. A műsorvezető a műsorszám bevezetőjében részletesen ismertette a támogató vállalati célját, tevékenységi körét és szolgáltatásait, valamint azt is, hogy ezeket milyen fogyasztói kör számára nyújtja. Emellett az a tény is közlésre került, hogy a támogató tevékenységi körének támogatására milyen pályázaton, és mennyit pénzt nyert. Ezen információk alkalmasak voltak arra, hogy ösztönző befolyást fejtsenek ki a hallgatókra a támogató szolgáltatásainak az igénybevételére. Ezért fentiek alapján tehát megállapítható, hogy jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 18. (2) bekezdését. 4

5 A szankcionálás alapját az Rttv. 10. (5) bekezdése megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A műsorszolgáltató részéről a Testület 2006-ban két alkalommal, februárjában és decemberében tapasztalta az Rttv. 10. (5) bekezdésének a megsértését, amiért 1959/2006. (IX.6.) és 580/I./2007. (III.7.)számú határozataiban felhívta a műsorszolgáltatót az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató jelen törvénysértés elkövetésekor a legutolsó, decemberben elkövetett hasonló törvénysértésre vonatkozó határozatokat még nem kapta kézhez, így annak Testület általi jogi megítéléséről nem volt tudomása, az Iroda javasolja, hogy a Testület az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján hívja fel a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A szankcionálás alapját az Rttv. 18. (2) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv (1) bekezdés d) pontja jelenti: 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, A Testület 2006-ban négy alkalommal tapasztalta az Rttv. 18. (2) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről augusztus, szeptembernovember és december hónapokban, melyek vonatkozásában 533/2007. (II.28.), 580/2007.(III.7.), 538/2007. (II.28.) és 580/I./2007. (III.7.) határozataiban az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató részéről viszonylag gyakran tapasztalható hasonló törvénysértés, ezért a Testület az Rttv (1) bekezdése alapján érvényesítette a műsorszolgáltatóval szemben a műsorszolgáltatási szerződés és pontjaiban meghatározott kötbért. A szerződés pontja kimondja, hogy A szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kötbér mértéke az első alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. A kötbér alapját a szerződés pontja határozza meg, mely szerint A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Műsorszolgáltatási Díj, A műsorszolgáltató által fizetendő műsorszolgáltatási díj Ft, melynek 20%-a Ft. A Testület az Rttv (1) d) és a műsorszolgáltatási szerződés és pontjai alapján jelen esetben Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 18. (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt. 5

6 Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, június 27. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök 6