MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-527/28 Üi.: Dr. Debrey Attila Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A Makó Város Önkormányzata által fenntartott nevelési és oktatási intézmények pedagógiai/nevelési programjának módosítása Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Önkormányzata 443/28. (XI.27.) MÖKT határozatával elfogadta az Makó város és Makói Intézményfenntartó társulás esélyegyenlőségi akciótervét. EU-s valamint hazai kiírású oktatási pályázatok mindegyikében megtörtént annak vállalása, hogy az esélyegyenlőségi terv elfogadását követően, de legkésőbb 28. december 31-ig az intézmények módosítják a pedagógiai/ nevelési programjukat. Ezek a módosítások az iskola tekintetében csak a nevelési programot érintik, a helyi tantervet ezek nem változtatják meg. Az intézmények az elfogadott akcióterv szerint meghatározták valamennyi átfogó, az esélyegyenlőséget szolgáló valamennyi intézkedést, illetőleg célokat az ehhez kapcsolódó feladatokkal együtt. Ezek a módosítások elsődlegesen a módszertani paletta bővítését jelentik. A pedagógiai/ nevelési programok átdolgozása ilyen szempontrendszer szerint megtörtént. A módosított pedagógiai/nevelési programok elfogadására a képviselő-testület jogosult. A módosított pedagógiai/nevelési programok megtekinthetők a Közoktatási Osztályon, valamint elérhetőek a www.mako.hu honlapon. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a fenti előterjesztés alapján az alábbi határozati javaslat elfogadására! HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 199. évi HUNGARY 69 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-8 FAX: +36-62-511-81 E-MAIL: INFO@MAKO.HU -1...
LXV. törvény 8. (4) bekezdésben foglaltak szerint eljárva Makó Város Önkormányzata által fenntartott nevelési és oktatási intézmények pedagógiai/nevelési programjának módosítása tárgyú előterjesztést megtárgyalta, és a következő határozatot hozza: 1. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet pedagógiai programját elfogadja. 2. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Belvárosi Óvoda nevelési programját elfogadja. 3. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Újvárosi Óvoda nevelési programját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: jegyző A képviselő-testület a határozat végrehajtásáról tájékoztatást nem kér. Erről értesítést kap: Makó város polgármestere Makó város alpolgármestere Makó város jegyzője Királyhegyes község polgármestere Királyhegyes község jegyzője Nagyér község polgármestere Nagyér község jegyzője Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Belvárosi Óvoda Újvárosi Óvoda Polgármesteri Hivatal Közoktatási Osztálya Makó, 28. december 3. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 69 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-8 FAX: +36-62-511-81 E-MAIL: INFO@MAKO.HU -2...
A MAKÓI ÚJVÁROSI ÓVODA N E V E L É S I P R O G R A M J A Grafika: Karsai Ildikó grafikus
A makói Újvárosi Óvoda N e v e l é s i p r o g r a m j a 69 Makó, Erdélyi p. u. 8. Hepp Attiláné óvodavezető 28 2
Program szerkezete, tartalma: 1.) Bevezető 5. 2.) Az óvoda jellemző adatai 9. 2.1 Az óvoda személyi feltételei 1. 2.2 Az óvoda tárgyi-dologi feltétele 11. 2.2.1 Az óvodaépületek legfőbb jegyei 2.2.2 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 2.2.3 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása 3.) Funkciók és a célképzés az óvoda világában 3.1 Az óvoda nevelési céljai 13. 3.2 Az óvodai nevelés feladatai 13. 3.3. Az óvoda nevelésének alapvető keretei 14. 3.3.1 Az egészséges életmód alakítása 3.3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.3.3 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 3.4 Az óvoda csoportszerkezete 16. 3.5 Az óvodai élet megszervezése 16. 4.) Az óvodai élet tevékenységformái 17. 4.1 Játék és tanulási tevékenység 17. 4.2 Társas és közösségi tevékenység 21. 4.3 Munkatevékenység 23. 4.4 Szabadidős tevékenység 25. 4.5 Komplex foglalkozások rendszere 25. 4.5.1 Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 25. - anyanyelv - matematika 4.5.2 A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző foglalkozások 29. - természet-társadalom-ember - művészeti tevékenységek 4.5.3 Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 36. - mindennapos testnevelés 5.) Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 38. 5.1 Az óvoda ünnepei 3
5.2 Az óvoda kirándulásai 5.3 Sportprogramok 5.4 Az óvoda-család közös rendezvényei, tevékenységei 5.5 Az óvoda egyéb közös rendezvényei 5.6 Megemlékezések 6.) Az óvoda kapcsolatai 4. 6.1 Szülőkkel való kapcsolat 6.2 Bölcsődével való kapcsolat 6.3 Iskolával való kapcsolat 6.4 Egyéb közoktatási, közművelődési intézményekkel való kapcsolat 6.5 Kisebbségi szervezetekkel, alapítványokkal való kapcsolat 7.) Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások 43. 7.1 Gyermekvédelem az óvodában 7.2 Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok 7.3 Az óvoda speciális szolgáltatásai 7.4 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 7.5 Integrációs program megvalósítása 8.) Az ellenőrzés és értékelés rendszere 51. 8.1 Programunk ellenőrzése, értékelése 8.2 A program működőképességének, hatékonyságának vizsgálata 9.) Az óvodába és az iskolába lépés feltételei 53. 9.1 Az óvodába lépés feltételei 9.1.1 A megszűnés feltételei 9.2 Az iskolába lépés feltételei 1.) Az óvoda szakmai dokumentumai 54. 11.) Legitimációs záradék 55. 12.) Mellékletek 57. 4
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Köszönjük, hogy érdeklődik helyi nevelési programunk iránt. Ez a dokumentum az óvodánkban folyó nevelőmunka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiség fejlesztését. Nevelési programunk Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programjának adaptációja. A megvalósítás során figyelembe veszzük az Óvodai Integrációs Program elvárásait is. Az IPR meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentősséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az ONOAP-re épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvényt. Mindezeket figyelembe véve szervezzük óvoda pedagógiai tevékenységét. Az adaptáció során helyi sajátosságokat, szokásokat, szülői és társadalmi környezet elvárásainak való megfelelést is szem előtt tartottuk. Az óvoda nevelési alapelvei a következők: Óvodánkban folyó nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására kell törekedni. Az óvodába járó gyermeket különleges védelem illeti meg. 5
A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő szerepet kell, hogy vállalja. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása (továbbiakba: sajátos nevelési igényű gyermekek),különleges gondozása, személyiségfejlesztése. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése. Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során kiemelten kívánunk foglalkozni: A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény-fantázia-jték egységének megteremtésével. Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakításával. A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével. Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományosan vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás károsítását megelőző speciális tornáztatással. Az egyéni képességeknek különbözőségét figyelembe véve zenei, énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével. 6
Az identitás megőrzését, ápolását, átörökítését a néphagyományok megismerésével, az etnikai kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve. A szülői igények alapján kívánunk lehetőséget biztosítani idegen nyelv tanulására, más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére. Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével. Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk. A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk. Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A hátrányos helyzetben élő, szociálisan sérült, fejletlen gyermekek differenciált fejlesztésével. Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségének fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésével az óvodai IPR program alkalmazásával. / Lásd teljes leírás mellékelve/ M a k ó, 28.11.28. Hepp Attiláné óvodavezető 7
Az Újvárosi Óvoda küldetésnyilatkozata Az Újvárosi Óvoda négy épülete már 21 óta teljes működésében megvalósítja a Comenius 2 minőségbiztosítási rendszerét, valamint a továbbiakban is biztosítani kívánja annak folyamatos működését, fejlődését. Nevelési Programunk a Tevékenységközpontú Nevelési Program, melyben kiemelten hangsúlyos a tevékenységek által szervezett korszerű ismeretelsajátítás komplex foglalkoztatási rendszerben, melyben a gyerekek számára igyekszünk boldog, felhőtlen gyermekéletet, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának-aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. Az óvoda nyitottsága, biztosíték arra, hogy eddig elért eredményeink, s tevékenységeink nem csupán városunkban, hanem tágabb környezetünkben is ismertté váljanak. A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni, mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban, maximális érzelmi biztonságban. 8
Kiemelkedő jelentőségű a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése/ IPR program óvodai alkalmazása/. Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, melyben a nevelőtestület a célok érdekében egységes egészként dolgozik. Pedagógusaink nyitottak Tanulni kész óvoda, aki a minőséget tudatosan tudja, s kívánja kezelni. A kisgyermekek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb Beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, Amire képes, önállóan is végezzen! Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a kihívásokat jelentő nevelési feladatok megoldását is. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük partnereink igényeit, elvárásait. Eredményeink igazolják, hogy fejlesztő munkánk eredményes. Olyan közösség vagyunk, ahol a minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetartozás. 9
2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Hivatalos elnevezése: Újvárosi Óvoda Címe: 69 Makó, Erdélyi p. u. 8. Telefonszáma: 6-62-51-33 Fenntartója: Makó Város Önkormányzata Fenntartó címe: 69 Makó, Széchenyi tér 22. Fenntartó telefonszáma: 6-62-511-8 Az óvodához tartozó telephelyek neve, címe: Erdélyi püspök utcai óvodaépület (Erdélyi p. u. 8. ) Vásárhelyi utcai óvodaépület (Vásárhelyi u. 53.) Tulipán utcai óvodaépület (Tulipán u. 4.) Petőfi parki óvodaépület (Petőfi park 14.) Az óvodai csoportok száma: 28-29-os nevelési évben: 14 Az óvoda vezetője: Hepp Attiláné óvodavezető Az óvodába felvehető gyermekek számát és egyéb jogi kitételeket az óvoda Alapító okirata tartalmazza. Óvodánk a város területének a feléről érkező, az óvodáskorú gyermekek kb. 45%- ának biztosít óvodai elhelyezést. Az ide érkező gyermekek különböző szociális háttérrel rendelkeznek. A gyermekek többsége kertes, családi házban lakik, de nem elhanyagolható a társasházban lakó gyermekek száma sem. A családok között igen sok a 3, vagy többgyermekes család. A gyermekét egyedül nevelő, vagy nagyszülők által nevelt gyermekek száma is figyelemre méltó. A gyermekek fejlődését nagy mértékben befolyásolja a család anyagi helyzete. Az ide járó gyermekek jelentős részesül rendszeres nevelési támogatásban. Az óvodába felvett gyermekek között jelentős számú a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A családok többsége azonban a nehéz anyagi körülmények ellenére is igyekszik biztosítani gyermeke óvodai szükségleteit. 1
Otthoni érzelmi háttere a gyermekeknek elfogadó, szeretetteljes. A családok többsége jó kapcsolatban van az óvodával. Érdeklődő, segítő szándékú szülők gyermekei járnak óvodánkba. 2.1 Az óvoda személyi feltételei Az óvodában dolgozó nevelők számát az Önkormányzat minden évben a következő évi várható statisztikai gyermeklétszám, valamint az ellátandó feladat figyelembe vételével határozza meg. Az óvodapedagógusok szakmailag magasan képzettek. Folyamatos az önfejlesztés. Óvodánkban a jelenleg dolgozó 28 óvodapedagógus közül 1 fő szakvizsgával rendelkezik. A végzettek 5 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsgával rendelkezik, 1 fő gyermektánc oktatói, 1 fő fejlesztő pedagógusi, 1 fő óvodai bábmódszertani, 2 fő mentálhigiénés szakvizsgával rendelkezik. A nevelőtestület tagjai közül 21 fő nemzetközi számítástechnikai bizonyítványt (ECDL) szerzett. Az ügyviteli munkát 3 fő segíti. A gazdasági ügyintéző jelenleg szakirányú főiskolán tanul. Az óvodatitkár pedagógiai diplomával, a pénztáros kolléganő mérlegképes felsőfokú végzettséggel rendelkezik, jelenleg főiskolai tanulmányait végzi. Technikai dolgozónk száma a csoportok számához viszonyítva megfelelő. A dajka nénik dajkai szakképzésben vettek részt. Az óvoda udvarának rendben tartását udvarosok végzik. Az óvoda pedagógiai tevékenységét 1 fő utazó logopédus 1 fő gyógy-testnevelő és 1 fő fejlesztő pedagógus segíti. 11
2.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei 2.2.1 Az óvodaépületek legfőbb jegyei Az óvoda nevelési tevékenységét 4 óvodaépületben végzi. Az épületek a város különböző pontján helyezkednek el. Régi építésű épületek, különböző nagyságú csoportszobák, öltözők és egyéb kiszolgáló helyiségekkel rendelkeznek. Három óvodaépületben a mosdók a követelményeknek megfelelőek, egy épületben elavult. A játszó udvarokon betonozott és füves területek egyaránt találhatók. Ily módon az év bármely szakaszában jól lehet használni az udvart. A játékeszközök változatosak. Az ügyességet, edzettséget fejlesztő fa mászókák, bújó folyosók, hinták mellett nyugodt, elmélyült játéklehetőségekre is van mód. Sporteszközök állnak a gyermekek rendelkezésére. A homokozók sok gyermeknek adnak játékteret. Az udvari játékok folyamatosan fejlesztés alatt állnak, melyek segítségével még aktívabbá tehető az udvari élet. A gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiségek jól felszereltek. Az utóbbi 4 évben minden bútor ki lett cserélve. Hangulatossá teszik a berendezést a fonott bútorok, textíliák igényes megválasztása, a természetes anyagok intenzív felhasználása. A játékszerek változatos tevékenységeket biztosítanak a gyermekeknek. Igen sok készségfejlesztő, mozgásfejlesztő, gondolkodásfejlesztő játék található. A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, amelyek rendelkezésükre állnak: törülköző, fogmosó, felszerelés, ágyak, plédek, edények. A konyhák melegítő konyhai funkcióval rendelkeznek, de a legkorszerűbb felszerelések megtalálhatók. A dajkák a munkájukat a legkorszerűbb technikai eszközökkel végezhetik. Az óvoda tárgyi feltételei között jelentős azaz audiovizuális és informatikai háttértechnika, amivel rendelkezik. Minden épületben van fénymásoló gép, videó, televízió, rádió, magnó, két óvodaépületben számítógép, digitális fényképezőgép. 12
Az óvodaépületek folyamatos karbantartása ugyan cél, de igen behatároltak a lehetőségek. Az egyik épület (székhely) bővítése, felújítása sürgető feladat. Itt működik a gazdasági ügyintézés, így sem óvónői szoba, sem raktár, sem megfelelő gazdasági iroda nem áll rendelkezésre. 2.2.2 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Az óvodában ugyan igen sok játékeszköz található, mégis a személyiséget leginkább fejlesztő szerepjátékokhoz, gondolkodást és beszédet fejlesztő játékokra még szükség van. A mozgásos játékokhoz is kiegészítőkre van szükség. A mesekönyvek bővítése mellett a legszebb magyar népmesék, videofilmen, diafilmen való megjelenítésére is módot kell találni. A hiányzó felszereléseket a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével folyamatosan szerezzük be. Különösen a HHH gyermekek fejlesztéséhez különleges fejlesztő eszközöket kívánunk használni. Erre pályázati lehetőségeket kell kihasználni. Eszköz beszerzésünk során figyelembe vesszük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat. 2.2.3 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása Az óvoda az Önkormányzat által biztosított pénzügyi keretből gazdálkodik. Gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodó, önálló bérgazdálkodó. Az állami normatív támogatás és az Önkormányzat által biztosított kereten kívül az óvodának egyéb anyagi forrásai is vannak (Alapítvány, Szülői szervezet, támogatók és pályázati összegek). 13
3. FUNKCIÓ ÉS A CÉLKÉPZÉS AZ ÓVODA VILÁGÁBAN 3.1 Az óvoda nevelési célja a tevékenység központú óvodai nevelés célja: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja. a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. c) a gyermek elérje: iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. 3.2 Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a) az egészséges életmód alakítása b) az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása c) az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A feladatok megvalósítása biztosítja, hogy az óvodáskor végére minden testileg, szellemileg ép gyermek alkalmassá váljon az iskolai életre. Kiemelkedő jelentőségű a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése- IPR program óvodai alkalmazásával. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet 3.3 Az óvoda nevelésének alapvető keretei 14
3.3.1 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvoda nevelési feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A gyermekek gondozása testi, lelki igényének kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének kielégítése. Testi képességek fejlesztése. Biztonságos környezet biztosítása. A gyermek egészségének védelme. Szakemberek, vagy továbbképzéseken szakemberré képzett óvodapedagógusok bevonásával prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Mindennapos testi, edzési, fejlesztési lehetőség biztosítása. A pihenés, mozgás, alvás egyensúlyának megteremtése. Rendszeres napirend adta lehetőségek kihasználása. 3.3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben a családi atmoszféra határozza meg. A családdal való együttműködés hangsúlyosan kap itt jelentőséget. A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye körül. Ezért szükséges: Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti kapcsolat pozitív érzelmi töltésű legyen. Engedje az óvoda az én-tudat és az önérvényesítő törekvések kibontakozását. Szociális érzékenységét a másság elfogadását fejlessze az óvoda. A gyermek társas szükségleteit elégítse ki (baráti párok segítése). Közös élményekre épülő, közös tevékenységek legyenek. 15
A gyermek erkölcsi tulajdonságait (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését segítse elő. Az óvónő modellértékű, így viselkedése, megjelenése, beszéde példamutató legyen. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, vagy kiemelt képességű gyermekek nevelése szükség esetén speciális szakemberek segítségével történjen. Az érzelmek kifejező képességeinek fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. 3.3.3 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az informatika fejlődésével a számítógépes játékok bevonásával az értelmi képességek egy korszerű módja valósul meg. Az értelmi nevelés további feladatai. Egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainkra, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 3.4 Az óvoda csoportszerkezete 16
Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a kialakult hagyományokon túl az óvónők és szülők véleményét, igényét, valamint a személyi és tárgyi feltételeinket. IPR program elvárásait betartva szervezzük a csoportokat. A fentiek alapján jelenleg az óvodai csoportok elsősorban életkor szerint szerveződnek, de a jelentkezők életkorától és számától függően részben osztott csoportok szervezésére, illetve működésére van lehetőség. 3.5 Az óvodai élet megszervezése A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, hiszen megfelelő állandóságával megfelelő időkereteket jelöl meg minden tevékenységhez. Ugyanakkor a rendszeres ismétlődések érzelembiztonságot nyújtanak a gyermek számára. A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvónő készíti el saját csoportjára vonatkoztatva a napirendet, figyelembe véve az óvoda adottságait és a csoport szerkezetét, a gyermekek személyiségét. A napirend általános időkeretei 11 órás óvodai nyitva tartás esetén: - játék és szabadidős tevékenység min.: 5 óra - étkezés, pihenés max.: 4 óra - öltözködés, tisztálkodási tevékenység max.: 1 óra - komplex foglalkozások naponta max.: 1 óra A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, a váratlan események hatására. 17
4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1 Játék és tanulási tevékenység A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Kitűnő talaja a 3-7 éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyerek újraélheti, kipróbálhatja, gyakorolhatja az őt érő élményeket, viselkedésmódot gyakorol és elsajátít, benne minden tanulási tartalom megjelenik (ismeret, jártasság, készség). A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi formája, tehát az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználni a nevelés folyamatában. A gyermekeknek sajátos világlátása van, tevékenységeiket különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. Nemcsak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük, hanem a szellemi alkotást is annak fogjuk fel, mert a gyermek gondolatban kitalálja a játék szereplőit és a játékhoz szükséges eszközöket. E tevékenység mint minden egyéb gyermeki tevékenység felosztható spontán és az óvodapedagógus által kezdeményezett játékokra. A gyermek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő hangulat, élményforrás, és tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék beindul. Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőségeket biztosítanának az egyes képességek fejlődésére, éppen ezért szükség van a dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockákra, puzzle-ra, lottó játékra. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az óvodapedagógus egyszerűsíteni a hozzájuk tartozó szabályokat. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. A gyermek játékából megismerjük környezetét, körülötte élők magatartását, viselkedését, gyermekekhez fűződő kapcsolatukat. 18
Az életre nevelés is a játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a játékhoz. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különböző szituációk megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagy mértékben elősegíti. Mind a társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: Nyugodt légkör biztosítása. Elegendő idő és hely biztosítása. A játékhoz szükséges eszközök biztosítása. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba. Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása. Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje. Szervezett udvari játéktevékenység biztosítása. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: 19
Kapcsolódjon be a közös játékba. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. Legyen képes a saját élményeinek eljátszására. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. A gyermekeknél a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A kisgyermek nem elszigetelten, elméleti síkon ismerkedik meg a valóság jelenségeivel, hanem a saját személyéhez, magatartásához, szokásaihoz, viselkedési szabályaihoz való kapcsolatokon keresztül. Az óvodában a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára és önkéntelen figyelmére támaszkodva folyik, a tanulás. A gyermekek ismereteiknek és készségeiknek nagy részét a szervezett ismeretnyújtási alkalmon kívüli tevékenysége közben gyűjti. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Mindezeket jól szolgálja, ha a gyermekhez a komplex foglalkozások rendszerén jut el mindaz, ami a világból számára megismerhető. Az óvodai tanulás szempontjából az sem mellékes, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a gyerekek, mert ez később hatással lehet az iskolai tanulásra. Már óvodában kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, vagy 2
képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. E belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenységben is az a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt a gyermekeink a folyamatban. Mindig megfelelő színvonalú feladatok elé kell, hogy állítsuk a gyerekeket. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük figyelembe, az esetleges kudarcok nem serkentik tevékenységre az értelmi erőket, a gyerek félőssé, visszahúzódóvá válik, alatta marad teljesítőképességének. Ezzel szemben a sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Az óvodapedagógusoknak biztosítja a program a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészét átható tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók. E formák közül az óvodapedagógus melyiket, mikor alkalmazza az az ő kompetenciája. A négyes feladatrendszer elemeinek gyakorlati megvalósítását osztott és részben osztott életkorú csoportok szervezésével kívánjuk elérni. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyerekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. 21
A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján. Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata. Törekedjen többféle megoldás keresésére. Szándékos, figyelmének tartama érje el a 1-15 percet. Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Különítse el a mese és a valóság elemeit. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. 4.2 Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Jó gyermekközösség a nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. 22
Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egy csoportban dolgozó óvónőktől egységes nevelői elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulhatnak ki. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. A gyermekcsoporton belül az együttműködés az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. Konfliktusok kezelése. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. 23
Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányába. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársak iránt. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek. 4.3 Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. Alapvető követelmény a tevékenység során az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák közös vonásaként az kell kiemelni, hogy tevékenykedtetést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá. A csoport fejlettségi szintjétől függően vezessük be pl. a kenyér megkenését uzsonnakor. 24
A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban megmutatható. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismereteket szereznek a gyermekek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat. Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket. Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően. A munka iránti felelősség érzet fejlesztése. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére: Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket. 25
4.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Hozzá kell szoktatnunk a gyerekeinket ahhoz, hogy a felkínált sokféle tevékenység közül választani tudjon. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységeket. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy az óvónő által felkínált lehetőségek közül szabadon választhatnak a gyerekek (pl. bábozás, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás). Ezek a szabadidős tevékenységek spontán szerveződő kis csoportok létrejöttét eredményezik, amelyek jól szolgálják az egyéni képességek megmutatását és kibontakoztatását. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek szervezésében: Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek akaratának és demokrácia elvének érvényesítésével. Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlása. 4.5 A komplex foglalkozások rendszere 4.5.1 A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelv Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően 26
meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármikor használjuk ki e lehetőséget. A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a hangsúly megfelelő alkalmazására. Ne állandóan javítson, hanem dicsérje, biztassa a bátortalanabb gyermekeket. Figyeljen arra a gyerekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például: mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajó, telefon, vagy visszhangjáték, stb. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel beszéljen. Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák. A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése. Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével. Az óvónő türelmesen hallgassa végig a gyermekeket. A fejlődés mutatók óvodáskor végére: Használják aktívan, bártan a már megismert szavakat, kifejezéseket. 27
Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit. Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igaidőt, igemódokat, és ezeket tudják mondatokba építeni. Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz. Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások megnyilatkozásait, saját tapasztalatikat, élményeiket érthetően örömmel adják elő. Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit. Ejtsenek tisztán minden magán és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek képesek megfelelően alkalmazni. Matematika Az óvodai matematikai nevelés a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a tanulás több formáján keresztül fejlesztünk: - utánzásos - játékos tapasztalatszerzés - irányított - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás - óvónő által kezdeményezett foglalkozás Az óvodai élet során számos olyan szituáció kerül felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai nevelés. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságai szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést, 28
megnevezett mennyiségi tulajdonságok felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat. Szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében. A gyermek 5. életévéig ezek a helyzetek kiválóan szolgálják a matematikai kíváncsiság és érdeklődés megalapozását és fenntartását, de mindezek mellet a 6-7 éves gyerek intenzív fejlesztésével el kell érnünk, hogy megszerezzék az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatokat, elsajátítsák a gondolkodási műveleteket. Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk a gyermekeket saját logikája szerint gondolkodni. Ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezi fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne oldjuk meg a feladatot helyette. Tartsuk ébren érdeklődését, míg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából, melyekkel elégedhetünk meg a játék során szerzett tapasztalatokkal, vagy mely összefüggéseket dolgozzuk fel a foglalkozás keretein belül az óvodapedagógus döntheti el. A matematikai nevelésnek szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: Megfelelő eszközök biztosítása, ami felkelti és ébren tartja a gyerekek érdeklődését. Akár foglalkozást, akár kötetlen kezdeményezést szervez, minden esetben támaszkodjon a gyerekek aktuális élményeire, igényeire, ötleteire. A képességek fejlesztését játékos keretek között szükséges megvalósítani. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Tájékozódjanak a térben, különböztessék meg, értsék, kövessék az irányokat. 29
Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos felidézés és bevésés. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. A tárgyakat képesek megszámolni, 1-es számkörben, illetve számtani műveleteket végezni. Képesek mennyiségi és minőségi tulajdonság szerint csoportosítani, okokozati, időrendi sorrend eldöntésére, szöveges feladatban pótlás, csökkentés műveletének megoldására. Ismerik a jelölési, rajzolási technikákat. Alkalmazkodnak normákhoz, szabályokhoz. Feladatait a kitartás a megoldásra való törekvés jellemzi. Egymás állításainak igazságát ítéljék meg, esetenként javítsák ki saját tévedéseiket. Ismerjék fel becsléssel az 1-2 és a sok, majd párba állítással és egybevetéssel a több-kevesebb viszonyítását. Matematikai jellegű helyzetből, problémáról saját gondolataikat szabadon tudják elmondani. Figyelmük ki tud terjedni 2-3 dologra, meg tudják figyelmüket osztani, könnyedén át tudja vinni egyik dologról a másikra. 4.5.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző foglalkozások Természet-társadalom-ember Ez a komplex foglalkozás szeretné megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben van jelen. 3
Az a célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A természet közeli élet szervezésével a természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyerekeket, melyben nagy segítséget nyújt a saját példaadásunk. Azt kell a gyerekben megerősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Legfontosabb feladatunk, hogy ismerje meg a gyerek azt a természeti környezetet, amelyben él. Arra irányítsuk figyelmét, hogy fedezze fel ennek szépségeit és értékeit. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. Séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget nyújtanak a gyereknek. Az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, még pedig demokratikus társadalmi rendben. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségletéről, munkájáról, a családtagok külső és belső jogairól, az egymáshoz való viszonyról az együttélés konkrét tapasztalatairól. Szem előtt kell, hogy tartsuk a tolerancia megéreztetését, mely arra neveli a gyereket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Lehetőséget kell, hogy kapjon az önálló vélemény-nyilvánításra és önbizalmának fejlesztésére. A gyerekek újrajátsszák életüket, mindazt, amit a családban, óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ez az újrajátszás elősegíti a szocializálódást, a társadalomba való bekapcsolódását, illetve támpontot nyújtanak a gyerek környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Az itt jelentkező feladatok játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely szakában megvalósíthatók. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások szervezésében: 31
Feltételek megteremtése a természetbeni tapasztalatok szerzéséhez. Törekedjék arra, hogy a gyerek minél több élményt gyűjtsön saját környezetéről. Biztosítsuk a feltételét a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez és az élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék. A fejlődés mutatói óvodáskor végére: Tudják lakóhelyük pontos nevét, folyóját, lakcímüket, szüleik testvéreik nevét, foglalkozását, fontosabb intézményeket. Óvják, figyeljék a természet és az emberi kultúra értékeit. Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés elemi szabályait. Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket. Megnevezik környezetük színeinek sötétebb és világosabb változatait is. Fel tudják sorolni a test részeit, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk és mások egészségét is. Ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit. Ismerik környezetük legfontosabb gyűjtőfogalmait, ezen belül is tudják csoportosítani, osztályozni, összehasonlítani környezetük dolgait. Érzik, látják, tudatosan irányítják figyelmüket arra, hogy az ember mennyit segíthet és mennyit árthat közvetlen és tágabb környezetük fejlődésében. Felismerik az alapszíneket és árnyalataikat. Azokat megnevezik. Művészeti tevékenységek Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindig arra kell, hogy törekedjünk, a gyerek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit. Fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. 32
Legfontosabb feladatunk a kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Ezeknek óvodáskorban számos lehetőségei vannak. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket kifejezésre juttassák. Fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekekkel, mert az óvodapedagógus véleményét szinte fenntartás nélkül elfogadja. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű. Ebbe a fogalomkörbe tartozik: - a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás. Ezen a tevékenységek játékidőben, szabadidőben ugyanúgy gyakorolhatók, mint a nap folyamán bármikor. Mese-vers, dramatizálás, bábozás Mesélni minden nap szükséges. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés, vagy az elalvás előtti mesélés között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Segítsük elő, hogy a nekik tetsző mesét el is játszhassák a gyerekek. Az irodalmi élmények feldolgozásához teremtsünk barkácsolási lehetőséget (eszköz, hely). A verselés és mesélés élmény a kisgyermekek számára. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. A jó mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Feladata az anyanyelv megismertetésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése. Ezért az óvodapedagógus a gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen és irodalmi alkotásokat válasszon. Az irodalmi anyagot úgy állítsa össze, hogy tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, folytatásos történetet. 33