Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században
A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról szóló diskurzusba is bekerült a felhasználók által létrehozott tartalom és közösségi oldalak problematikája. 2
A világháló mindennapi életbe való beépülésének következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, olvasás, valamint a tanulás mechanizmusa. 3
Ennek következményeként a felhasználók részéről ma igény mutatkozik az ismeretek gyors megszerzésére. 4
Az okok közé sorolhatjuk az olvasási szokások átalakulását, az igényt és kényszert, hogy a tudáshoz minél gyorsabban férjenek hozzá, az olvasókból lett felhasználók nagy része már nem nyomtatott, hanem online szakirodalmat használ, és nem könyvtárban, hanem a világhálón keres. 5
A tanulók mindennapi életének részévé váltak a közösségi oldalak. Ezek a webhelyek és szolgáltatások időtől és tértől független hozzáférést biztosítanak számukra az információhoz, és lehetőséget biztosítanak, hogy virtuális csoportok tagjaivá válhassanak. 6
Az információrobbanás gyökeresen megváltoztatja a tanári szerepeket. A tanárok immár nem információ forrásként funkcionálnak, hanem módszertani segítséget hívatottak biztosítani a tanulóknak. Soha nem volt még ilyen szorosan összekapcsolódva az online közösség, az együttműködésen alapuló munka és a tanulási környezet. (Tsai & Guo, 202, p. ). 7
A közösségi média és Web 2.0 alapú szolgáltatások felsőoktatásba történő integrálása során figyelembe kell vennünk a digitális szakadékot. Ebben meghatározó tényező, hogy a közösség tagjai milyen mértékben élnek az információs kor lehetőségeivel, milyen szintű a digitális írástudásuk, a motivációjuk, attitűdjeik az átalakulással szemben elutasítóak (negatívak) vagy befogadóak (pozitívak). 8
Potenciális megosztó paraméter az életkor (társadalmi), a jövedelem (gazdasági), az iskolai végzettség (kulturális), a település mérete, és a végzett munka jellege (Benedek, 2008). 9
Mindenekelőtt tehát meg kell értenünk a közösségi média funkcióit, használatának korlátjait, a felhasználói igényeket, az adaptálási lehetőségeket, mielőtt a közösségimédiaalkalmazásokat is magukba foglaló új módszertani kultúrát honosítunk meg a formális oktatás színterein (Molnár, 202). 0
A közösség és Web 2.0 összekapcsolódásával létrejön az új típusú tanulást biztosító konnektivizmus. A Web 2.0 rendszerében számtalan a bizonytalan hivatkozás, nem mindig egyértelmű, kinek a birtokában van a tartalom, s korlátlan tárhely egyszerre előny és hátrány, hiszen az archiválás mellett eltűnik a szelekció igénye. A közösségi oldalak skálafüggetlen, szerepgyilkos hálózatokként értelmezendők. Mindenki iskolája iskola nélkül, az elmagányosító internet ellenreakciója (Ollé, 200).
SWOT analízis Facebook a felsőoktatásban 2
Erősségek: - Olyan környezet válik oktatási környezetté és információforrássá, melyben otthonosan és sokat mozognak a hallgatók - Használata intuitív - Használható multimediális és kommunikációs felületként - Nincs intézményi költsége 3
Erősségek: - Korlátlan tárhely minden archiválhatunk - Mobil eszközökön is elérhető - Mivel atipikus tanulási forma, könnyebben válik népszerűvé 4
Gyengeségek - Számos jogosultságot, személyes adatot és szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást kell figyelembe venni használata során. - Bizonyos mértékű informatikai ismeretet feltételez, szemben a nyomtatott könyvek használatával (digitális szakadék) 5
Gyengeségek - számtalan a bizonytalan hivatkozás - nem mindig egyértelmű, kinek a birtokában van a tartalom - korlátlan tárhely nem szelektálunk 6
Lehetőségek: - Az oktatók saját arculatukra formálhatják a kurzusokat - Tértől és időtől független tanulást biztosít - Facebookos alkalmazások és tesztek készítése tanulási célra 7
Veszélyek - A Facebook környezetét is meghatározó hipertext gyakran nem vesz tudomást a szerzőség fogalmáról, és forrásmegjelölés nélkül vesz át szövegeket, plagizálja vagy remixeli őket - Elmagányosítja a hallgatókat 8
Veszélyek - Csökkenti a tanárral való konzultáció és interakció fontosságát - Hamis profilok esetén nem lehet tudni, valójában kivel kommunikálunk - A Facebookon szántalan olyan tartalom és alkalmazás van, mely eltereli a figyelmet 9
A Facebook felsőoktatásban történő felhasználása még viszonylag új keletű, szükség lenne azonban összefogni a jó magyar gyakorlatokat és ezek alapján egy országos felhasználásai stratégiát, keretet kialakítani, hogy elkerüljük a párhuzamos fejlesztéseket és kihasználjuk az elért eredményeket. 2 0
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP-4..2.D-2//KONV-202-0007