H E L Y I T A N T E R V KÜZDELEM ÉS JÁTÉK 5.-8. évfolyam KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2013. Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása alapján; - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. számú melléklete.
2 Bevezetés A tantárgy specifikus módon a hagyományos tantárgyi rendszerben Dráma és táncnak nevezett tananyagokat és fejlesztési feladatokat tartalmazza. A sportiskolai kerettantervben a tantárgy neve: Küzdelem és játék A dráma és tánc a közös, aktív tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő készségének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segíti őket az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztésére. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, a drámai és színházi kifejezések formai megértését szolgálják. Az elnevezés utal sajátos funkciójára egy sportiskolai tanulási- személyiségfejlesztési folyamatban. A dráma a cselekvés, az akciók, a konfliktusok és a konfliktusok megoldásának, a katarzisnak a művészete, ezt játsszák az emberiség kezdetei óta a színpadon, a játéktéren, a dráma ebben rokon az erőpróbákat jelentő sportban. A konfliktustűrés, konfliktuskezelés, az erőpróbákon való helytállás, a sportszerű kommunikáció fontos személyiségjegyeinek fejlesztéséhez kíván a tantárgy hozzájárulni. A majdani sportember számára különösen fontos, hogy a ritmus, a mozgás világában otthonosan érezze magát, hiszen megannyi sportfeladat teljesítését e képesség kellő fejlettsége megkönnyíti. A tantárgy segít a sporttal járó küzdelem élményét, a konfliktusokat építő, kreatív módon feldolgozni. A drámajáték csoportosítása 1. - verbális emlékezetet fejlesztő játékok; - figyelemfejlesztő játékok; - improvizációs játékok; - kreativitást fejlesztő gyakorlatok 2. - ismerkedő, kezdőjátékok - kapcsolatteremtő gyakorlatok - utánzógyakorlatok - bizalomjátékok Célok, feladatok A ok évenként azonosak, azonban a megvalósulás minősége, a megértés mélysége fokozatosan emelkedik. Célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A tantárgy ja a közösség előtti szerepvállalás természetessé tétele, ösztönzése. Az emberi-társadalmi megfigyelőképesség fejlesztése. A tárgyi
3 tudás növelése. A művészeti nevelés különböző területein a tanulók sikerélményhez juttatása. További fontos a figyelemfelhívás a műveltségi részterület elemeinek fontosságára és szépségére. A tárgy oktatása segítheti más műveltségi területek tanítását, lehetőséget ad ezekkel a tárgyakkal való együttműködésre. A drámajáték puszta létével, jelenlétével oktat, nevel. Gyakorlatokon és játékokon keresztül segít a jól elhelyezett tanulságok levonásában. Kommunikációs és metakommunikációs gyakorlatok, élethelyzetek generálása segítségével a tanulók megismerhetik készségeiket-képességeiket, tulajdon testüket, személyiségüket. A tanulóknak meg kell tanulniuk a helyes beszéd technikáját, értékeit, hatásait, elfogadott rendjét. Ezek alkalmazási tere a rögtönzés, amely megtanít tájékozódni az emberi környezetben, rugalmas alkalmazkodásra ösztönöz, példákkal szolgál, elvárásokat tudatosít. A drámajátékot a tanulókkal együtt tanulmányozni, és velük vagy általuk irányítani, rendezni kell. Fontos tevékenységek még: 1. A dráma formanyelvének tanítása; 2. A nyelvhasználat fejlesztése; 3. A csoportos tevékenységek alapos bevezetése és irányítása; 4. A csoportos tevékenységet akadályozó közösségi problémák megoldása; 5. A drámához szükséges képességek fejlesztése. Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag. A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. E módszer alapfeltétele a bizalom. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus irányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (Személyközi, személyes) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Kulturális kompetencia Tudásszerző kompetencia Gondolkodási kompetencia Narratív kompetencia (a dolgok közlésének, visszaadásának képessége) Kommunikatív kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok
4 Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Hon- és népismeret Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - Énkép, önismeret A családi életre nevelés - Felkészülés a felnőttlét szerepeire A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés Alkalmazott módszerek - ismeretek közlése - spontán játékok - szerepjátékok - alkotó előadások - csoportos játékok - megbeszélés, elemzés - véleménycsere, vita - gyűjtőmunka - élethelyzetek, szituációk - magyarázat - elbeszélés, leírás értelmezése - kérdezés (kérdve kifejtő módszer) - szemléltetés - projekt módszer Eszközök Taneszközök, szemléltető eszközök: - oktatófilmek - gyermekek részére készült kiadványok - önismereti tesztek - tanári szakkönyvek, kézikönyvek (Küzdelem és játék Tanári kézikönyv a sportiskolao dráma tantervhez, Írta és szerkesztette: Váradi István) - vizuális megjelenítők - audioeszközök - egyéb kiadványok, segédletek - PC Kellékek o Karika, pálca, zsinór o Kendők, sapkák, fejfedők o Ritmushangszerek o Egyéb hangszerek vagy a hangszerek imitációi o Dobókockák, zsetonok o Különféle hangkeltő eszközök o Kartonok, papírok, írószerek o Fa/műanyag játék fegyverek o Maszkok, álarcok o Köpenyek, palástok o Arcfestékek
5 o Lámpák o Bábok o Zsűriző táblakészlet o Egyéb jelmezek o Tároló dobozok, kosarak, ládák o Képtár Hangtár o A Küzdelem és játék tantárgy tanári kézikönyvének CD-melléklete Hangok, zörejek (effektek) rögtönzéshez Zenei háttér, historikus táncok zenéje Tréning-alap Egyéb gyűjtött hanganyagok Filmtár Évi és heti óraszámok óraszám/évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Heti óraszám 1 0,5 0,5 0,5 Évi óraszám 36 18 18 18 Értékelés: évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén 5. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés 6. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés 7. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés 8. osztályzat Szöveges értékelés Szöveges értékelés Szöveges értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, részt vett, nem felelt meg Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Az értékelést segítik: az órai teljesítmény naplózása külön teljesítménynaplóban; a csoport értékelése a foglalkozások végén; részvétel mértéke a következő óra előkészítésében; egyéni és csoportos aktivitás elemzése a foglalkozások végén; egyéni és csoportos kezdeményező készség elemzése.
6 Az értékelés mérlegelhető-értékelhető szempontjai: természetes, felszabadult mozgás félénk mozgás - mozgáskoncentráció; fizikai állóképesség fáradékonyság - kitartás; szerénység önteltség hivalkodó magatartás; közösségvállalás beilleszkedés; önállóság utánzó/követő magatartás; megfigyelőképesség; figyelem tartássága szellemi fáradékonyság; érzelmi színesség/szegénység; ötletgazdagság fantáziaszegénység; kezdeményezőkészség; rögtönzőképesség; kapcsolási idő reagálás visszafogottsága óvatosság; Csoporttársak előtti magabiztos kiállás/félénkség; Viselkedéskultúra az együttlét szabályainak ismerete, betartása; Ízlés, szépérzék, igény a kulturált jelenségekre; Konfliktus, kudarc esélyének vállalása kudarc kezelése; Siker, elismerés ösztönző hatása; Segítőkészség, együttérzési készség-képesség; Játékkészség a játszani nem tudás mértéke; Életkorhoz mért műveltség általános tudásszint; Érdeklődés irányai; Természetes kommunikáció a nyelvi és nem nyelvi jelek, kísérőelemek, a metakommunikáció jó ismerete ezek hiánya; Nyitott, érthető, természetes hangerejű beszéd kommunikációs szempontból helytelen beszéd; Magabiztos, tiszta/zavaros szövegfűzés; Média iránti sokrétű érdeklődés, naprakészség egyoldalú, az értéktelen média iránti fokozott érdeklődés. A továbbhaladás feltételei követelmények Fejlesztési követelmények - A követelmények évente azonosak. A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. Egyre inkább értsék meg, hogy milyenek valójában, miközben találkoznak a világ jelenségeivel, beleértve az egész emberiséget is. 5. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett
7 témakörökben ötödik évfolyamon különösen a játékok és a beszédművelés területén vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 6. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben ötödik évfolyamon különösen a mozgásos és rögtönzéses témákban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 7. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen a mozgásos feladatokban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 8. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen színjáték témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések magatartási zavar alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak (BTM).
8 Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (hadarás, dadogás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség
9 A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A magyar nyelv és irodalom, a művészeti tantárgyak s ezen belül is a dráma és tánc tantárgy -, a testnevelés és sport, valamint az élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. - a küzdelem és játék tantárgy különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy a beszédzavarokat a szituációs játékok, az önismeret fejlesztése, az önmegmutatás segítségével kezelje.
10 Tananyag 5. évfolyam 1. Tematikai jai Érzékelés, kifejezőképesség 8 óra Fejlett fantázia és kreativitás. Örömteli részvétel a különböző készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban, az elemző beszélgetésekben. A verbális és nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használatának fejlesztése. Kapcsolat a tárgyakkal: hogyan fogsz meg szerszámot (levelibékát, drága ékszert, piszkos rongyot, forró süteményt, robbanásveszélyesnek vélt tárgyat). Tárgyak megítélése, tárgyak szerepe: hogyan dobod el a fentieket? A doboz ismeretlen tartalma ketyeg. Az ajándék felismerése a csomag kibontásakor. Kitüntetés tudomásulvétele dobozának felnyitásakor. Természetes (egészséges és kényszerűen megváltozott), szándékosan változtatott testtartás (szerepjáték, színlelt megjelenési kép, tudatosan szabálytalanná váló testhelyzet). Testrészek mozgatása, egyes testrészek függetlenített mozgatása, különböző testrészek mozgatásának párhuzamos vezénylése. Az ókori olimpia néhány versenyszámának megjelenítése. Színház az ókorban. Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás. Magyar nyelv és irodalom: irodalmi művek értelmezése. Testtartás, státuszszimbólum, ókori olimpia.
11 2. Tematikai jai Együttműködés, kapcsolati kultúra 10 óra Fejlettebb együttműködési képesség a kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában, az egymásra figyelés tekintetében. A hangsúly áthelyezése mozgásos improvizáció. A mozgásos improvizáció alkalmával a testi- térbeli biztonság javítása, az idő-és ritmusérzék fejlesztése. Mozgás-sablonok: érintés ( ne érints, segítő érintés, bizalmaskodó érintés, a zsebtolvaj). Helyzetgyakorlatok: Ketten találkoznak: munkatársak, egymásra utaltak, orvosi segítség. Hármasban: szerepforgó (hármuk között, rotációs módszerrel, adott jelre szerepváltás). Többen: esemény (eredményhirdetés, avatás, koronázás, esküvő, konfliktushelyzet). Táncrögtönzés ritmusgyakorlat: Kardozás,, indián harci tánc, szalontánc. Esemény-fantázia: festmény, szoborcsoport az ábrázolt pillanat előtt/után. Népek játékai: játékpárhuzamok, játékszabályok különbségeinek elemzése, játszás. Kooperáció, empátia, dramatikus tevékenység, játékszabály. Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás. 3. Tematikai jai Alkotótevékenység 10 óra Az alapvető drámai kifejezési formák ismerete. Jártasság a kezdő évek játékainak természetes, rögtönző technikájának felhasználásában, némajátékban és szöveges játékokban. Kiteljesedett fantázia és kreativitás a közös játékok során. Az improvizációs képességek fejlesztése. A különböző eszközök bevonása az improvizáció során. Az alapvető fogalmak megismerése, és a fogalomkészlet használatával a játékos tevékenységek több szempontú elemzése.
12 Kísérő információk akaratlanul: beleegyezés szóval és bólintással, csodálkozó indulatszó és hátrahőkölés. Tudatos információhalmozás: utasítás és dobbantás, szomorú tekintet és a fej kézbe hajtása. Mozgáselemek, mozgásfolyamat játékkontaktussal: jellegzetes járás (a muszklis/karatés, a bohém, a katonás, a komédiás/jópofa, a hivalkodó, stb.), behatárolt térben egymással is kommunikálva közlekednek (bogaras természettudósok). Rögtönzési segédeszközök. Rögtönzés hangkulisszára (effektek), felvett szövegre, jelmez-kellék köré épített történettel, relaxációs zenére. Játékszabály (helyzetgyakorlat). Szakmai és reklámszöveg magyarítása. Nyelvrongáló idézetek feljegyzése a médiából. 4. Tematikai jai Információ, mozgáselem, rögtönzés, effekt. Befogadás, értelmezés Magyar nyelv és irodalom: szövegfeldolgozás, szövegértés. 8 óra Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a tanulók. Alkotó részvétel a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel során az ön- és társismeret fejlesztése. A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Színházi jelmez készítése tetszés szerinti eszközökből. Irodalmi hősök: ifjúsági/gyermekregények hőseinek találkozása (A Pál utcai fiúk) küzdelmük értékelése. Alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása. Vizuális kultúra; magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás. Bizalom, jelmez, regény, elbeszélés, forgatókönyv, tánctípus, táncstílus.
13 6. évfolyam 1. Tematikai jai Érzékelés, kifejezőképesség 4 óra Fejlett fantázia és kreativitás. Örömteli részvétel a különböző készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban, az elemző beszélgetésekben. A verbális és nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használatának fejlesztése. Tojástartó, ha üres, ha tele van, ha romlott tojástól van kellemetlen szaga, ha törött tojás csorog belőle. Légy fullad a megkívánt ételbe. Vívás penge nélküli karddal (csak markolat), övhúzás elképzelt övvel. Puhasági próba a fagylalt olvad, a gipsz megkötött, a talaj mocsaras. Kitüntetés tudomásulvétele dobozának felnyitásakor. Mi lehet ez a pálca játszd el (fakanál, karmesteri pálca, furulya stb.). Mi lehet ez az arasznyi átmérőjű karika játszd el (gépkocsikormány, lábasfedő, hímzőkeret, glória stb.). Mi lehet ez a zsineg játszd el (horgászzsinór, szabász centije, öv, kígyó stb.). Testrészek mozgatása, egyes testrészek függetlenített mozgatása, különböző testrészek mozgatásának párhuzamos vezénylése. Helyzetgyakorlat. Státusszimbólumok: autó, divatos viselet, divatos tárgy státuszjelentősége. Színházi előadás közös megtekintése és beszélgetés a látottakról. Testtartás, státuszszimbólum. Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás. Magyar nyelv és irodalom: irodalmi művek értelmezése. 2. Tematikai Együttműködés, kapcsolati kultúra 5 óra Fejlettebb együttműködési képesség a kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában, az egymásra figyelés tekintetében.
14 jai A hangsúly áthelyezése mozgásos improvizáció. A mozgásos improvizáció alkalmával a testi- térbeli biztonság javítása, az idő-és ritmusérzék fejlesztése. Távolságtartás tapasztalata/szabályai: bizalmas személyes társasági nyilvános, állatok menekülési és támadó távolságtartása, kínai bunyó (nem érünk egymáshoz). Helyzetgyakorlatok: Ketten találkoznak: szerelmesek, munkatársak, egymásra utaltak, alvilágiak, orvosi segítség. Hármasban: szerepforgó (hármuk között, rotációs módszerrel, adott jelre szerepváltás). Többen: hálózatos mozgás (ki-ki a maga szerepében egyszerre, pl. vásárban). Táncrögtönzés ritmusgyakorlat: áldozati tánc, sámán-révülés, szalontánc, kontakt technika. Esemény-fantázia: festmény, szoborcsoport az ábrázolt pillanat előtt/után. Népek játékai: játékpárhuzamok, játékszabályok különbségeinek elemzése, játszás. Szöveges rögtönzés: sportközvetítés, vendég érkezik a reptérre, történelmi esemény közvetítése. Kooperáció, empátia, dramatikus tevékenység, játékszabály, sportközvetítés, riport. Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás. 3. Tematikai jai Alkotótevékenység 5 óra Az alapvető drámai kifejezési formák ismerete. Jártasság a kezdő évek játékainak természetes, rögtönző technikájának felhasználásában, némajátékban és szöveges játékokban. Kiteljesedett fantázia és kreativitás a közös játékok során. Az improvizációs képességek fejlesztése. A különböző eszközök bevonása az improvizáció során. Az alapvető fogalmak megismerése, és a fogalomkészlet használatával a játékos tevékenységek több szempontú elemzése. Magyar nyelv és
15 Tudatos információhalmozás: utasítás és dobbantás, szomorú tekintet és a fej kézbe hajtása. Személyes külsőségek üzenete: sztárok kihívó viselete (ruha, hajviselet, smink, szemüveg), egyéni mozgása. Mozgáselemek, mozgásfolyamat játékkontaktussal: jellegzetes járás (a muszklis/karatés, a bohém, a katonás, a komédiás/jópofa, a hivalkodó, stb.), behatárolt térben egymással is kommunikálva közlekednek (sztárok és hódolóik, feljebbvalók és közlegények). Rögtönzési segédeszközök. Rögtönzés hangkulisszára (effektek), felvett szövegre, jelmez-kellék köré épített történettel, relaxációs zenére. Játékszabály és játékszabály-sértési eljárás eljátszása (helyzetgyakorlat). Szakmai és reklámszöveg magyarítása. Nyelvrongáló idézetek feljegyzése a médiából. 4. Tematikai jai Információ, mozgáselem, rögtönzés, effekt. Befogadás, értelmezés irodalom: szövegfeldolgozás, szövegértés. 4 óra Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a tanulók. Alkotó részvétel a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel során az ön- és társismeret fejlesztése. A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Színházi jelmez készítése különböző színű és alakú kendőkből. Irodalmi hősök: ifjúsági/gyermekregények hőseinek találkozása, küzdelmük értékelése. Egy Móra-elbeszélés forgatókönyvének/rendezői példányának elkészítése. Alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása. Vizuális kultúra; magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás. Bizalom, jelmez, regény, elbeszélés, forgatókönyv, tánctípus, táncstílus.
16 7. évfolyam 1. Tematikai jai Érzékelés, kifejezőképesség A verbális és nonverbális kifejezőeszközök egyre tudatosabb használata. 4 óra A mozgás és a tánc többoldalú megismerése és alkalmazása. Az aktív tevékenységek élménye révén a tanulók ritmusérzékének fejlesztése. A tárgykezeléshez kapcsolódó gyakorlatok során a kreativitás, a képzelőerő fejlesztése. Sporteszközök, játékszerek természetes használata. Különleges tárgyak: botforgatás egyensúlyozás (kanász módra, mazsorett, ördögpálca, festő a létrán, artistamutatvány). Történelmi táncok mozgásanyagának megismerése. A találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség. A tánc és a mozgás szerepe az egyes történelmi korokban, (szakirodalom felkutatása, érvelés, előadás). Történelmi tánc, dramatikus tevékenység. Ének-zene: különböző korok táncai. 2. Tematikai jai Együttműködés, kapcsolati kultúra 5 óra A mozgásos improvizációs gyakorlatok révén fejlettebb nonverbális kifejezőképesség. A pantomimes mozgás révén a kifejezőképesség, fantázia továbbfejlesztése. A kooperatív technikák megismerése révén az együttműködési képesség fejlesztése. Két személy teljes és lokális mozgásának összehangolása. Mozgásstílusok: pantomimes mozgás (helyben illusztrált sétálás, futás, lépcsőn járás, kötélhúzás, zenész pl. dobos rájátszása,
17 táncos mozgások, árnyjátékos, szertartások szerepmozgásai). Különböző problémák konszenzuson alapuló megoldásának előadása. A közösen megtekintett előadás feldolgozása, elemzése különös tekintettel a kooperáció, a konszenzus, az empátia, az érzékenység fogalmakra. Kooperáció, konszenzus, empátia, érzékenység, pantomim. 3. Tematikai jai Alkotótevékenység Fejlett improvizációs képesség. Az alapvető fogalmak megfelelő használata. Az élményen keresztül történő megértés során a kommunikáció, a kooperáció és a kreativitás fokozatos fejlesztése. Mozgásdinamika: tempóváltások üzenete, mozgásszünet, csoportos mozgás megszabott térben (öregedünk-fiatalodunk, fáradunkfelfrissülünk). Improvizáció közösen választott téma, fogalom vagy egyéni érzés, élmény kifejezésére. Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. Színházi munkaterületek és technika megismerése. Történetek, élmények feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Alakoskodó, illetve dramatikus szokások megismerése a farsang és a karnevál eseményein keresztül. 5 óra Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: a dráma és a színház jellemzői. Mozgásdinamika, improvizáció, színházi műfajok, színházi munkaterület, színházi technika. 4. Tematikai egység nevelési- Befogadás, értelmezés 4 óra Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek a gyerekek. Alkotó részvétel válnak a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában.
18 fejlesztési jai Az alkotó részvétel révén az ön- és társismeret fejlesztése. Különböző tánc- és mozgástípusok csoportos variációi. Improvizációk összefűzése jelenetsorokká. Drámairodalom, filmarchívum: film megtekintése és beszélgetés a látottakról. Rövid dramatizált mesék eljátszása Színházi üzem: stábértekezlet rögtönzése. Dramatizálás, stáb, színpad, filmezés. Magyar nyelv és irodalom: műelemzés, dráma és színház világa, szövegalkotás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás.
19 8. évfolyam 1. Tematikai jai Érzékelés, kifejezőképesség A verbális és nonverbális kifejezőeszközök egyre tudatosabb használata. 4 óra A mozgás és a tánc többoldalú megismerése és alkalmazása. Az aktív tevékenységek élménye révén a tanulók ritmusérzékének fejlesztése. A tárgykezeléshez kapcsolódó gyakorlatok során a kreativitás, a képzelőerő fejlesztése. Ruhadarabok kezelése, kalapemelés módjai. Különleges tárgyak: botforgatás egyensúlyozás (kanász módra, mazsorett, ördögpálca, festő a létrán, artistamutatvány). Társastáncok mozgásanyagának megismerése. A találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség. A tánc és a mozgás szerepe az egyes társadalmi viszonyok között (szakirodalom felkutatása, érvelés, előadás). Társastánc, dramatikus tevékenység. Ének-zene: különböző korok táncai. 2. Tematikai jai Együttműködés, kapcsolati kultúra 5 óra A mozgásos improvizációs gyakorlatok révén fejlettebb nonverbális kifejezőképesség. A pantomimes mozgás révén a kifejezőképesség, fantázia továbbfejlesztése. A kooperatív technikák megismerése révén az együttműködési képesség fejlesztése. Saját test teljesítő- és tűrőképességének, a veszélyeztetés határának ismerete. Mozgásstílusok: pantomimes mozgás (helyben illusztrált sétálás, futás, lépcsőn járás, kötélhúzás, zenész pl. dobos rájátszása,
20 táncos mozgások, árnyjátékos, szertartások szerepmozgásai). Kooperáció dramatikus tevékenységek során, konszenzus keresése és kialakításának technikái egy választott mű elemzése. Különböző problémák konszenzuson alapuló megoldásának előadása. A közösen megtekintett előadás feldolgozása, elemzése különös tekintettel a kooperáció, a konszenzus, az empátia, az érzékenység fogalmakra. Kooperáció, konszenzus, empátia, érzékenység, pantomim. 3. Tematikai jai Alkotótevékenység Fejlett improvizációs képesség. Az alapvető fogalmak megfelelő használata. Az élményen keresztül történő megértés során a kommunikáció, a kooperáció és a kreativitás fokozatos fejlesztése. Mozgásdinamika: tempóváltások üzenete, mozgásszünet, csoportos mozgás megszabott térben (öregedünk-fiatalodunk, fáradunkfelfrissülünk). Improvizáció közösen választott téma, fogalom vagy egyéni érzés, élmény kifejezésére. Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. Színházi munkaterületek és technika megismerése. Történetek, élmények feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Alakoskodó, illetve dramatikus szokások megismerése a farsang és a karnevál eseményein keresztül. 5 óra Testnevelés és sport: motoros készségfejlesztés. Magyar nyelv és irodalom: a dráma és a színház jellemzői. Mozgásdinamika, improvizáció, színházi műfajok, színházi munkaterület, színházi technika. 4. Tematikai Befogadás, értelmezés 4 óra Több közös élménnyel, kulturális és művészeti ismerettel rendelkeznek
21 jai a gyerekek. Alkotó részvétel válnak a különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozásában. Az alkotó részvétel révén az ön- és társismeret fejlesztése. Különböző tánc- és mozgástípusok páros variációi. Improvizációk összefűzése jelenetsorokká. Drámairodalom, filmarchívum: színházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról. Ókori színház: drámai verseny és szertartásai. Hősök az ókori drámában. Színházi üzem: stábértekezlet rögtönzése, színikritika írása. Magyar nyelv és irodalom: műelemzés, dráma és színház világa, szövegalkotás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antikvitás. Ókori dráma, stáb, színikritika, angol dráma, a dráma műneme.