A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes, csereeszköz 2 1
A pénz funkciói 1. Értékmérı: (érték-összehasonlítás, elszámolási eszköz) Az áruk értékét egymáshoz méri. 2. Forgalmi eszköz: az áruk cseréjét bonyolítja, közvetíti mindenki általánosan elfogadja 3. Fizetési eszköz: egyoldalú jövedelem-átengedés a szolgáltatás/árucsere és a fizetés idıben elválik 4. Kincsképzı, felhalmozási eszköz: vagyontartás értékálló, likvid: bármikor veszteség nélkül más árura cserélhetı 5. Világpénz: nemzetközi forgalomban is teljesíti az elızı 4 funkciót, pl. dollár, euró 3 A pénz kialakulása 1. Önellátás, véletlen termékcsere 2. Munkamegosztás --> csere szükséges árut árura cserélnek: A * * B prém (ruha) (élelem) 3. Árupénz kialakulása: általános csereeszköz A * prém (ruha) só (árupénz) ruha só (árupénz) * B (élelem) balta * C (balta) 4 2
Árupénz: só, állatbır, nemesfémek Az árupénz saját értékével fejezi ki a ruha, balta, élelem, egyéb áruk értékét. 4. Aranypénz: belsı értékkel bír! - értékét megırzi - kis mennyiség, nagy érték, könnyen mozog! - osztható, újraegyesíthetı - általánosan elfogadják állam 5. Pénzhelyettesítık: papírpénz: az árucserét segíti váltó: adósságot testesít meg (fizetési igérvény) bankjegy: bank váltója, a váltó leszámítolásával jön létre papírpénzként funkcionál belsı érték nélküli pénz 5 A modern pénz kialakulása közvetlen termékcsere árupénz aranypénz (nemesfémek) Szükséges-e a belsı érték? - értékmérés: IGEN - elszámolási egység, érték-összehasonlítás: NEM - forgalmi eszköz: csak közvetít: NEM mindenki elfogadja pénzhelyettesítık (pl. papírpénz, - fizetési eszköz: váltó, bankjegy) - kincsképzés: IGEN - felhalmozás: NEM - világpénz: u.az, mint értékmérınél, vagy forgalmi eszköznél 6 3
A belsı érték nélküli pénz VÁLTÓ: fizetési ígérvény, az adós vállalja, hogy adott összeget adott határidıre visszafizet Váltó kialakulása: átmeneti pénzhiány enyhítésére Ok: különbözı hosszúságú termelési ciklusok bevétel szakaszos (pl. cukorrépa-termelı, cukorgyár, mőtrágyagyár) beváltani csak a kibocsátónál lehetett, más nem fogadta el Váltó forgatás, leszámítolás (banknál, kamatért) BANKJEGY: a bank fizetési ígérete váltó leszámítolásával alakul ki széles körben elfogadják, aranyfedezete van (aranypénzrendszer!) A bankjegy szükségessége: az aranymennyiség nem tudta követni az árumennyiség növekedését A bankjegyet a bank aranyra váltotta!! - aranypénzrendszer 7 A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlıdése Aranypénzrendszer (aranyra válthatóság) 1.Aranystandard-rendszer (1870-1914): Pénz: aranyérme + pénzhelyettesítık (jegybankok névértéken aranyra váltják) Korlátlan aranykivitel és behozatal Korlátlan nemzetközi forgalom pénzhelyettesítıkben (fix árfolyamok a pénzhelyettesítık és az arany közt!) 1914: I. világháború, az aranyra válthatóság felfüggesztése Nem állítják vissza a háború után sem Valuta árfolyam lebegtetés, leértékelések 1929-33-as világválság, kilábaláshoz keresletélénkítés ÁLLAMI GAZD. POL., KEYNES nem fér össze a fix árfolyamokkal 1931: Bank of England megszüntette a font konvertibilitását 1934: USA visszatér az aranyalapra, más országok nem! 8 4
2. Aranydeviza standard rendszer Bretton Woods (1944) Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg a tıkeáramlás korlátozása, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás A Bretton Woods-i rendszer ellentmondásai Az USA nemzeti valutája egyben nemzetk. kulcsvaluta a nemzetk. kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások Vietnami háború politikai nyomás Világgazdasági anarchia fordulat az 1970-es években Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegı árfolyamokra Olajár-robbanások, hitelbıség, nemzetközi adósságválság 9 A belsı érték nélküli pénz jellemzıi: Belsı érték nélküli pénz, hitelpénz, bankszámlapénz általános elfogadási kötelezettség Jegybank bocsátja ki (központi bank MNB, FED, Bank of England.stb) árufedezete van! Funkciói: érték-összehasonlítás, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, Kincsképzı funkció felhalmozási eszköz (bankban) - világpénz csak néhány ország pénzneme 10 5
Kétszintő bankrendszer JEGYBANK KERESKEDELMI BANKOK MAGÁNSZFÉRA - pénzkínálat - jegybankpénz kibocs. - keresk. bankok tev. szabályozása - állam pénzügyeinek kezelése KB KB - hiteleket nyújtanak - betéteket győjtenek - kötelezı tartalékráta - refinanszírozási kamatláb (hitelez) - rediszkont kamatláb (váltót leszámítol) - nyílt piaci mőveletek: értékpapírok forg. Az állam monetáris politikájának eszközei. Nem monetáris pénzintézetek: pl. tak.szöv., biztosító nem bocsáthat ki váltót, csak saját pénzkészletét hitelezheti 11 A pénzteremtés mechanizmusa Bankjegy (banki váltó): a bank fizetési ígérete Vállalat hitelt kér a banktól bankjegyet kap váll. betétszámláján jóváírt követelés a vállalat vkinek fizet a bank utalja át: bankszámlapénz: azaz a bank fizet! könyvelési mővelet, pénzmozgás nélkül! Jegybankpénz: az állam kér hitelt a Jegybanktól bankjegykibocsátás (új pénz kibocsátás) a 12 6
Jegybankpénz: az állam kér hitelt a Jegybanktól --> bankjegykibocsátás (új pénz kibocsátás). új pénz: 1000 dollár állam elkölti: Keresk. bank: 1. bankszámla: 1000 dollár Kötelezı tartalék: 10%, 100 dollár 900 dollár: hitelnyújtás 2. bankszámla: 900 dollár Kötelezı tartalék: 10%, 90 dollár 810 dollár hitelnyújtás 3. bankszámla: 810 dollár Kötelezı tartalék: 10%, 81 dollár 729 dollár hitelnyújtás stb. 13 Keletkezett új pénz: 1000 + 900 + 810 + 729 + = jegybankpénz + kereskedelmi bankpénz = 1000 (1 + 0,9 + 0,9 2 + 0,9 3 + ) = = 1000 Σ i=0.. 0,9 i = 1000 (1/(1-0,9)) = = 1000 (1/0,1) = 1000 10 = 10000 PÉNZMULTIPLIKÁTOR = 1 / t t: kötelezı tartalékráta Funkciója: forgalomban lévı pénzmennyiség szabályozása 14 7
Nominál kamat: a pénzkölcsön ára - adott idıpontban kölcsönvett pénzösszegért a következı idıszak (év) végén mennyivel többet kell visszafizetni pl. M összegért M összeget kell visszafizetni, amibıl (M -M) a kamat, és i=(m -M)/M a kamatláb (azaz a kamat =i M ) Reálkamat: a hitelezés hozamából megvásárolható árumennyiség: (a lejáratkori árak mellett!): azaz i M vásárlóértéke Reálkamatláb: a reálkamatnak a befektetett összeghez való viszonya = nominál kamatláb - inflációs ráta Fogalmak: (Fisher tétel) 15 Példa: Bef. összeg: M, árszínvonal = P o reálértéke: M/P o összhozam (nominál): M (1+i) árszínv. = P1 = (1+Π) P o, infláció : P1/P o = 1+ Π reál összhozam: ( M (1+i) ) / ( (1+ Π) P o ) reálkamatláb (ρ): a reál összhozamnak az eredeti reálértéket meghaladó része az eredeti reálérték arányában, azaz ρ = M (1+i) M -------------- - ----- P o (1+ Π ) P o ------------------------------------ M/P o (1+i) = ---------- - 1 (1+ Π) 1+ ρ = (1+i) / (1+ Π) (1 + ρ) (1+ Π) = 1 + i 1 + ρ + Π + ρ Π= 1 + i azaz: ρ + Π + ρ Π= i ~ 0, tehát : ρ + Π = i FISHER-tétel: ρ = i -Π 16 8