Pénzügyi és adózási ismeretek. Pénzelmélet
|
|
- Rudolf Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pénzügyi és adózási ismeretek Pénzelmélet
2 Az önellátó, autarch gazdaságokban, ahol többnyire mindenki magának termelt, ritka volt a csere. A munkamegosztás kialakulásával válik a csere rendszeressé s kialakul a cserekereskedelem. Ha két árutulajdonost feltételezünk - A1 és A2 áru tulajdonosát (ezek az áruk bármik lehetnek) -, csere csak akkor jön létre közöttük, ha egymás termékére kölcsönösen szükségük van. Ekkor A1 árut közvetlenül A2-re, A2 árut közvetlenül A1 árura cserélnek. Ez a csere meglehetõsen nehézkes és lassú, létrejöttéhez feltétlenül szükséges a kölcsönösség
3 Amikor késõbb a cserefolyamatba közvetítõeszköz - nevezhetjük pénznek - iktatódik, lényegesen könnyebbé és fõleg gyorsabbá válik a csere: A1 árut a közvetítõeszközre (M) cserélnek, amit késõbb bármikor elcserélhetnek A2 árura. Ezzel a csere közvetettéválik (anyagát tekintve bármibõl is legyen a közvetítõeszköz). Ez az általános csereközvetítõképesség a pénz lényege, amely alkalmassá teszi arra, hogy tulajdonosa érte bármikor, bármit megkaphasson, mindig a közvetlen kicserélhetõség állapotában van.
4 A pénz általános csereközvetítõ eszköz, általános egyenértékes, amely az árucsere fejlõdésének folyamatában alakul ki. A pénzforma történelmi fejlõdési folyamatában - a pénz anyagiságát tekintve - három szakaszt különböztetünk meg: - árupénz - valamilyen hétköznapi szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog - pl. só, bõr, fûszerek - vagy nemesfémpénz) van forgalomban - árupénz és pénzhelyettesítõk(papírpénz és hitelpénz) együttes forgalma jellemzõ A fenti két esetben ún. belsõ értékkel rendelkezõ pénzrõl van szó - belsõ érték nélküli pénz van forgalomban
5 Árupénzek, fémpénzek Bizonyos javak - amelyeket elsõsorban a cserére való alkalmasságuk tett értékessé az emberek számára (bõr, só, gabona, ékszer, stb.) -, egy idõ után általános csereeszközzé váltak. Ezek a javak - amellett, hogy széles körben keresettek voltak, még olyan egyéb tulajdonságokkal is rendelkeztek, amelyek megkönnyítették a csere lebonyolítását. Ezek a tulajdonságok: a forgalomképesség (kis térfogatban is nagy értéket képviselt az a bizonyos dolog) az oszthatóság a tartósság a könnyû felismerhetõség az egynemûség (minõségi különbségek nem tették nehézkessé a használatát) Ezeknek a követelményeknek legjobban a nemesfémek(arany, ezüst) feleltek meg és végül kiszorították a forgalomból az egyéb, csereeszköz szerepét betöltõ javakat. Közülük világméretekben elsõsorban az arany töltötte be a pénz szerepét a múlt század közepétõl századunk elsõ harmadáig.
6 Két Nobel-díjat is eltüntetett egy magyar kutató október 5., szerda, 10:38 Voltak olyan idők, amikor a Nobel-díj nemcsak örömöt, hanem gondot is okozott. A második világháború idején nem lehetett aranyat kivinni Németországból. Két fizikus azonban kicsempészte az érméjét, és rábízták dán kollégájukra, Niels Bohrra. A névfeliratos Nobel-díj azonban felért egy beismerő vallomással, ezért a náci megszállás idején sürgősen el kellett tüntetni, amiben egy későbbi Nobel-díjas magyar kutató aktívan közreműködött. Niels Bohr Nobel-díjas fizikus számára rendkívüli veszélyt jelentett, amikor 1940-ben a nácik bevonultak Koppenhágába. Bohr ugyanis két zsidó származású német kollégájának Nobel-díját rejtegette az Elméleti Fizikai Intézetben. A Nobel-díj egy meglehetősen nagy méretű, 23 karátos aranyból készült érem, így elég nehéz elrejteni. Bohr pedig tudta, hogy csak néhány órája van, mielőtt a Gestapo rátöri az ajtót. Ha megtalálják nála a két érmét, az egyenlő a halálos ítélettel. A két érem eredeti tulajdonosait ráadásul le sem lehetett volna tagadni, ugyanis a díjazottak nevét rávésik a Nobel-díjra. Ezeken is ott állt: "Von Laue" (Max von Laue, az 1914-es fizikai díj nyertese) és "Franck" (James Franck, az 1925-ös fizikai Nobel-díjas). Abban az időben Bohr intézetében dolgozott a kikeresztelkedett magyar zsidó szülők fia, Hevesy György (aki később maga is Nobel-díjas lett). Önéletrajzában később azt írta, hogy azt javasolta Bohrnak, ássák el az érmeket, de Bohr túl veszélyesnek gondolta ezt. Úgy vélte, a németek képesek felásni a kertet, és átkutatni az épület minden zugát, csak hogy megtalálják a keresett érmeket. Ekkor Hevesy úgy gondolta, hogy szakmáját, a kémiát hívja segítségül. "Elhatároztam, hogy feloldom [az érmeket]. Miközben a megszálló erők Koppenhága utcáin masíroztak, én Lau és James Franck érmeinek feloldásával foglalkoztam." Az arany azonban az egyik legellenállóbb fém (ezért hívják nemesfémnek). Nem oxidálódik, és szinte semmilyen vegyülettel nem lép reakcióba. Egyetlen különleges oldószere van, az úgynevezett királyvíz, mely három rész sósav és egy rész salétromsav keveréke. De még ez a brutális elegy is csak rendkívül lassan oldja fel. Hevesy az egész délutánt az érmek feloldásával töltötte, azon izgulva, mikor törik rá a németek az ajtót. Szerencsére, mire a nácik betoppantak, a két érme helyén már csak egy narancssárga oldat pihent a laboratórium egyik polcán. A németek valóban töviről hegyire átkutatták az egész épületet, de nem akadtak az érmek nyomára. Hamarosan Bohr és Hevesy is kénytelen volt elhagyni Dániát. Svédországba menekültek, ahonnan csak a háború után tértek vissza. Mikor Hevesy belépett a megrongálódott laboratóriumba, legnagyobb meglepetésére épségben találta az üveget, amelyben a Nobel-díjak voltak. Arany oldása királyvízben Hevesy visszanyerte az aranyat az oldatból, és a nyers aranyat elküldte Stockholmba a Svéd Akadémiára. A Nobel Alapítvány újraöntette az érmeket az eredeti aranyból, és 1952-ben újra átadta őket jogos tulajdonosaiknak. Bohr 1922-ben kapott érme is kalandos utat járt be márciusában elárvereztette, hogy pénzt szerezzen egy háborús alapítvány, a Finnish Relief számára. A nyertes névtelen maradt, de később ez a névtelen licitáló a fredriksborgi Dán Történeti Múzeumnak adományozta az érmet, ahol a mai napig látható.
7 Az áruk pénzben kifejezett csereértéke(pénzbeni egyenértéke) az ár. Ahhoz, hogy a cserében az értékkülönbségeket az árban is ki lehessen fejezni, a pénzegységeket részekre osztották és meghatározták a pénzegység többszörösét is. A pénzegységek eredetileg súlymértékek voltak (a csere alkalmával méréssel állapították meg a fémdarab súlyát és értékét). Késõbb ennek megtörténtét a fémdarabokra ütött pecséttel tanúsították (így lett a fémdarabból érme, a pecsétbõl veret, s kialakult az ércpénznek az az alakja, amellyel - nem nemesfémbõl - ma is találkozunk). A pénzérme klasszikus formája meghatározott súlyú, meghatározott finomságú, közhitelû bélyeggel és névvel (verettel) ellátott nemesfémdarab volt. Mivel a hitelesség és megbízhatóság garantálása végett az éremverésbe az állam is beavatkozott; így az éremverés állami monopólium lett, a pénz pedig törvényes fizetõeszköz.
8 Eredetileg az érme névértéke (képviseleti értéke) és fémértéke egyenlõ volt. Késõbb ez a kettõ elszakadt egymástól. Okai: - az érme kopott (fémértéke a névértéke alá süllyedt) - egyes uralkodók szándékos pénzrontása (ha ez kitudódott, nehezen vagy egyáltalán nem fogadták el az érmét) - a kis összegû fizetések lebonyolításához kisebb értékû fémekbõl (ezüstbõl, vasból) ún. kisegítõ érméket kellett forgalomba hozni (belõlük alakult ki a késõbbi váltópénz). Az egységnyi fémmenyiségben lévõ nemesfémtartalmat az érme finomságának, az egységnyi súlyú nemesfémbõl vert pénzegységek számát pénzláb nevezték. E kettõ révén összehasonlíthatók voltak a különbözõ pénzrendszerekhez tartozó érmék illetve az ezek által képviselt értéknagyságok, valamint a köztük lévõ érékviszony is meghatározatóvá vált. Mind a pénz finomságát, mind a pénzlábat az állam szabályozta.
9 A pénz funkciói A pénz funkciói azok a fel adatkörök,amelyeket a pénz a gazdaságban betölt. A pénz anyagiságától függetlenül ezek a következõk lehetnek: a./ Értékmérés. Értékmérõként a pénz kifejezi a cserében résztvevõ áruk értékét, mely árakban jelenik meg. b./.forgalmi eszköz. Ez a funkció kifejezi, hogy a cserék a pénz közvetítésével bonyolódnak, illetve utal az árumozgás és a pénzmozgás egyidejûségére. c./ Felhalmozási eszköz. Ha a pénzt nem használjuk azonnal vásárlásra, felhalmozhatjuk (aranypénzrendszerben- ahol az aranypénzmennyiség automtikusan igazodik az áruforgalom pénzigényéhez - ezt a funkciót kincsképzõ funkciónak nevezzük. ) e./fizetési eszköz. Ha az árumozgás és a pénzmozgás idõben elkülönülnek,akkor értelmezhetõ. Ha az árumozgás történik meg elõbb, és késõbb követi ezt a pénzmozgás - kereskedelmi vagy áruhitelrõl (a hitel elsõ történelmi formája), fordított esetben pénzhitelrõl vagy bankhitelrõl van szó. A vevõ ebben az esetben adós, az eladó pedig hitelezõ lesz. A pénz fizetési eszköz funkciója a hitel megjelenéséhez kapcsolódik. f./nemzetközi pénz (világpénz). Olyan eszközt (eszközöket) jelent, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban (nemzetközi színtéren) is képesek az elõbbi négy pénzfunkció betöltésére. Ez aranypénzrendszerben az arany, a mai modern pénzrendszerben egyes országok nemzeti valutája (pl. amerikai dollár, angol font) illetve az ún. mesterséges pénzek (SDR, ECU).
10 1.2. A pénzhelyettesítõk megjelenése A nemesfémpénzek alkalmazásának többhátránya is volt: nagy összegû, nagy távolságokra történõ fizetéseknél a nemesfém szállítása, tárolása költséges és veszélyes volt, forgása közben kopott illetve hamisították, csonkították. A nemesfémpénz-forgalom ugyanakkor korlátozott is volt, mert a gazdaság dinamikus fejlõdésével (a dinamikusan bõvülõ áruforgalommal) a nemesfémtermelés nem tudott lépést tartani. Ezért szükségessé vált a forgalomban a nemesfémpénz kímélése illetve helyettesítése. Pénzhelyettesítõknek nevezzük a forgalomban az aranyat a fenti okok miatt helyettesítõ eszközöket (ún. értékjeleket). A pénzhelyettesítõk két csoportja: - a pénz forgalmi eszköz funkciójából kinõtt, értéktelen anyagból lévõpapírpénz - a pénz fizetési eszköz funkciójából kinõtt hitelpénz különbözõ fajtái (leginkább bankjegy és bankszámlapénz)
11 A klasszikus bankjegy Az áruforgalom folyamatos bõvülése relatív pénzhiányhoz vezetett,ami kikényszerítette a kereskedelmi hitelt, a váltót, a klasszikus bankjegyet és az egyéb banki hitelakciókat. A hitel a pénzforgalomban a pénzhiány áthidalására szolgáló eszköz. Két fajtája: - az áruhitel vagy kereskedelmi hitel - a pénzhitel vagy bankhitel (ezt a 2. pontnál tárgyaljuk)
12 Mint már említettük, az áruhitel vagy kereskedelmi hitel a hitel elsõ történelmi formája. (Mûködõ tõkés nyújtja mûködõ tõkésnek, akit a pénzhiány kényszerített hitelbe való eladásra. Késõbb a mûködõ - ipari - tõkés a kereskedõnek is hitelbe ad el.) Fajtái: a./egyszerû áruhitel. A felek megegyezése (szerzõdés) mellett úgy is létrejöhet, hogy a vevõ önhatalmúlag nem fizet. A hitelezõ (eladó) számára így kevésbé biztonságos a kinnlévõségek behajtása. b./folyószámlahitel. Az eladó és a vevõ közti rendszeres kereskedelmi kapcsolaton és a kölcsönösen felmerülõ fizetési kötelezettségeken alapul. Ez a kapcsolatrendszer - leegyszerûsítve - a következõképpen mûködik: mindkét fél számlát nyit és vezet egymás számára, s a tartozások és követelések kölcsönös beszámításával csak az egyenleget rendezik. Igy nõ a hitelezõ biztonsága s a pénzforgalom készpénzigénye és az ahhoz kapcsolódó költség is csökken.
13 A kereskedelmi hitel általánossá válásával kialakul az adós fizetési ígéretének értékpapírba foglalása: a váltó. A váltó olyan rövidlejáratú fizetési ígéretet tartalmazó értékpapír, mely tulajdonosát arra jogosítja, hogy az adóstól fizetést követeljen a váltón feltüntetett idõpontban és összegben. Mint minden értékpapír, valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítõ forgalomképes okirat A váltó fajtái a fizetésre kötelezett szerint: - saját váltó - a kiállító saját nevében ígér fizetést -idegen váltó- a kiállító maga helyett felszólít egy másik személyt - az intézvényezettet, a váltó adósát -, hogy a váltón feltüntetett kedvezményezett (rendelvényes) számára fizessen. Ez az ún. intézvényezett vagy elfogadvány-váltó. Ez a gyakoribb. A váltó fajtái a lejárat (a fizetés esedékessége) szerint: - bemutatóra (látra) szóló váltó: megtekintésekor azonnal esedékes -bemutatás után bizonyos idõre szólóváltó: elõször az adósnak kell bemutatnia, a fizetés az ettõl számított határidõre esedékes -határozott napra szóló váltó: a rajta feltüntetett idõpontban lehet érvényesíteni A váltó átruházható (forgatható): hátoldalán aláírással továbbadható, s ezzel a jogok átruházhatók, az új hitelezõre (a forgatmányosra). A forgatók száma korlátlan
14 A váltó útja a forgalomban a./megtartható a lejáratig (akkor a névértéknek megfelelõ összeg kapható érte). A rendelvényes esedékességkor beszedi vagy a bankkal beszedeti a váltó összegét. b./felhasználható fizetésre (ha elfogadják). Ekkor a váltótulajdonos nem készpénzzel fizet, hanem követelést enged át saját hitelezõjének. Ekkor a váltót fizetési eszközként (hitelpénzként, pénzhelyettesítõként) használja. E hitelpénz minõségében a váltó opcionális pénz (elfogadható fizetés teljesítésére, de elfogadása nem kötelezõ, szemben a törvényes fizetési eszközzel). A váltó tehát - enyhíti a gazdaságban a relatív pénzhiányt (ha fizetési eszközként használják) - de azt korlátozott forgalomképessége miatt (csak az üzleti életben használható fel, s nem kötelezõ elfogadni) nem szünteti meg. c./eladható pénzintézetnek. Ez a mûvelet a váltóleszámítolás (diszkontálás).a váltótulajdonos így a váltó lejárata elõtt jut pénzhez (a váltó névértéke diszkonttal csökkentett összegéhez).
15 A váltóleszámítolás a bankok egyik legõsibb üzleti tevékenysége, összefonódik benne a kereskedelmi hitel és a bankhitel (a folyamat elején a mûködõ /ipari/ tõkés kereskedelmi hitelt nyújt, a folyamat végén az adóssal szembeni hitelezõi tevékenységet a bank veszi át, megelõlegezi /idõben elõre hozza/ a hitelezõ jövõben esedékes követelését). A bank egy késõbb esedékes pénzösszegért jelenleg kevesebb pénzt ad, gazdaságossági megfontolásból; a mai pénz értékesebb, mint a jövõbeli pénz. Ez az ésszerûség a pénz idõértéke fogalomban fejezõdik ki. A pénz idõértékének jelentése a váltóforgalomban: - a bank ma a kamattal kevesebbet fizet a leszámítolt váltóért, mint ami a jövõben esedékes - a mai váltón szereplõ összegért a jövõben az átlagos kamattal növelt nagyobb összeget kér (a mai pénz jövõbeni értékétkamatszámítással, a jövõben pénz mai értékét diszkontálással határozhatjuk meg).
16 Mit ad a bank a leszámítolt váltóért? - kezdetben aranyat - késõbb saját váltóját (a bank váltóját), a bankjegyet ez elõnyösebb a magánváltónál, mert forgalomképesebb (a bankot jobban ismerik, fizetõképességében jobban bíznak). A bankjegy még mindig nem törvényes fizetõeszköz (munkabér fizetésére nem alkalmas). A bankok bizonyos formai változtatásokkal tovább növelték a bankjegyek forgalomképességét (lejárat nélkül, kerek összegrõl állították ki, bemutatáskor rögtön aranyra váltották). Az ilyen bankjegy már készpénzt jelentett. A zavartalan pénzforgalom biztosítása érdekében az állam - a bankjegykibocsátást egy (vagy egyes) bankok monopóliumává teszi - a bankjegyet törvényes fizetõeszközként ismeri el. A bankjegy ezzel az országon belüli forgalomban egyenrangú pénzzé válik az arannyal
17 A bankjegyek fedezete A bankjegykibocsátási monopólium révén az állam növelni tudta befolyását a jegybank üzletpolitikájára - a jegybank szervezetének és - mûködésének szabályozása révén. Ez a szabályozás vonatkozott: a./ a jegybank üzletkörére Ezen szabályok szerint a jegybank csak rövidlejáratú hiteleket nyújthat. Oka: csak a rövidlejáratú hitelnyújtás teszi lehetõvé, hogy a bankjegyforgalom gyorsan alkalmazkodjék a fizetõeszközszükséglet változásához.(ha csökken a fizetõeszközszükséglet és a forgalomban lévõ bankjegyek egy része feleslegessé válik, akkor azok a hitelek visszafizetése révén automatikusan visszakerülnek a bankhoz. ) Legkisebb a kockázat az áruváltók leszámítolásánál. b./ a bankjegykibocsátásra Ezek a szabályok azt írják elõ, hogy - a bankjegykibocsátás milyen keretek között mozogjon, s - a forgalomban lévõ bankjegyek fedezeteként a banknak milyen aktívákat (az "aktívák" fogalmához lásd az pont végén lévõ zárójeles "Megjegyzés"-t!)kell tartania. c./ a bankjegyek beváltására (fedezeti elv) Fedezeti elv: az állam elõírta az aranykészlet alapján a bankjegykibocsátás méreteit (mivel a bankjegy a jegybank aranyra szóló fizetési ígérete volt.
18 A fedezeti elõírások történelmi típusai: - teljes fedezet (100%-os aranyfedezet elõírása) - bankszerû fedezet (a kibocsátott bankjegyek mögött nincs teljes aranyfedezet., bankjegykibocsátás lehetséges rövidlejáratú értékpapírok, követelések ellenében is). Hitelezéssel kapcsolatos bankjegykibocsátást jelent. Nem minden bankjegyet váltanak be aranyra, a bankjegyek nagy részét továbbra is felhasználják az áruforgalom lebonyolításában. Ezt az elvet a huszadik század elején már általánosan alkalmazták. Az államok törvényesen szabályozták az aranyfedezet és az értékpapírfedezet arányát. 1/3 rész aranyfedezetet és 2/3 rész rövidlejáratú értékpapír- illetve követelésfedezetet írtak elõ. Ez volt az ún. harmadfedezeti elv.
19 A papírpénz A papírpénz a pénz forgalmi eszköz funkciójából keletkezik. Mivel e funkció értelmében a pénz egy kézben csak átmenetileg - általában igen rövid ideig- tartózkodik, a forgalom névértékénél kisebb értékû (esetleg értéktelen) pénzzel is zavar nélkül lebonyolítható. A megszakítás nélkül zajló cserefolyamatban nem maga a pénz értéke lényeges, hanem az, hogy a pénz egységéért mindig ugyanakkora értéket lehessen vásárolni. A papírpénz a belsõ értékkel bíró pénz értéktelen jele, melyet az állam törvényes fizetõeszközzé tett (állami szentesítés) s kényszerforgalommal ruházott fel (elfogadása kötelezõ).
20 A papírpénz forgalomba kerülése: ha az állam kiadásai > az állam bevételei,s a különbözetet az állam - hatalmi pozíciójánál fogva - újonnan nyomtatott papírdarabokkal fizeti ki (bankóprés). Ezt a pénzt kötelezõ mindenkinek elfogadnia, maga az állam is elfogadja (pl. adófizetésnél). A törvényes fizetõeszközt mindenki elfogadja, ezáltal maga a társadalom is szentesíti. (Ez legalább olyan fontos, mint az állami szentesítés!) A papírpénz addig nem okoz zavart, amíg nincs belõle több a forgalom szükségleténél (mint amennyi aranyra szükség lenne a pénzforgalom lebonyolításához). Ez a felesleg nem tudja elhagyni a forgalmat, "elértéktelenedik". Annak megértéséhez, hogy ez milyen problémákat okozhat, itt, a tanulmányainak elején vegyünk egy leegyszerûsített példát!
21 A példa Kiinduló helyzet: létezik az egyensúly a forgalomban lévõ áruk és a pénz között (teljesül a pénzkibocsátás követelménye) 1Pénz = 1Áru Az egyensúly megbomlik (ennek többféle oka lehet áru- és pénzoldalról vagy mindkettõrõl kiindulva, gondolja végig a szóba jöhetõ eseteket!), s a felesleges papírpénzmennyiség nem tudja elhagyni a forgalmat. P > A pl. konkréten 1P = 0,5Á Papírpénzrendszerben ez az egyensúlytalanság tartós marad. Mivel az árukínálat bõvülése csak nehezen és hosszabb távon lehetséges, az egyensúly helyreállítása rövid távon ár(színvonal)emelkedésformájában valósul meg. Ezzel egyidejûleg csökken a papírpénz képviseleti értéke (vásárlóereje), s a papírpénz "elértéktelenedik", inflálódik. Ez a folyamat végsõ esetben a pénzrendszer összeomlásához vezethet. (Az egyensúly megbomlását és annak következményeit gondolja végig aranypénzrendszerben is!)
22 A bankszámlapénz Az elõzõkben tárgyalt pénzhelyettesítõket - a bankjegyet és a papírpénzt - készpénznek nevezzük (mivel kézzel fogható, dologi formájuk van). A bankszámlapénz azonban ilyen formában nem jelenik meg, csak a bankok nyilvántartásaiban, a számlákon. A bankszámlapénz megjelenése a bankok ún. pénztárosi funkciójához kapcsolódik. A vállalkozók pénztõke formájában tartott tõkerészüket bankokban helyezik el ún. látra szóló betétként (amivel bármikor szabadon rendelkezhetnek, azonnal esedékes). Azt, hogy mennyi pénztõkéje (bankszámlapénze) van a számla tulajdonosának, a bankszámla egyenlege mutatja. A számla egyenlegének megfelelõ összegben a számla tulajdonosa bármikor bankjegyet követelhet a banktól (tehát a bankszámlapénz valóságos pénz), csaknem készpénz.
23 A bankszámlával rendelkezõ ügyfelek közti fizetések lebonyolítása a bankszámlapénzzel történik, a számlákon vezetett nyilvántartások módosításával (a kötelezett számláján csökkenést, a jogosultén növekedést könyvel a bank. A bankszámlákat a kettõs könyvvitel szabályai szerint vezetik; "Passzívák"/"Követel" oldalán a számlatulajdonos rendelkezésére álló összeget illetve a növelõ tételeket, "Aktívák"/"Tartozik" oldalán a csökkentõ tételeket. Megjegyzés:a kettõs könyvvietel szabályait a "Számvitel" tantárgy keretében fogják megismerni. Amennyiben számviteltanulmányaikban még nem haladtak annyira elõre, hogy tantárgyunknak ezt, valamint a és /Pénzteremtés egy- és kétszintû bankrendszerben/ címû fejezeteit megértsék, kérjük, használják a "Számvitel"-jegyzetet és az abban - eseteg - ajánlott egyéb tananyagokat! Itt figyelemfelhívásként csak annyit közlünk: a "Számvitel"-tananyag a gazdasági /ipari/ szféra könyvelését mutatja be. A bankszféra a gazdasági szférával ellentétesen könyvel: a gazdasági eseményeket nyilvántartásai /számlái, mérlegei/ ellenkezõ oldalán mutatja ki. Szívlelje meg ezt a tanácsot! Tapasztalataink szerint ugyanis a fent említett témák megértése nagymértékben múlik a számviteli ismereteken!). A bankszámlapénzzel történõ -készpénz nélküli - fizetés a betétek átruházásával valósul meg. Ezek ma legelterjedtebb változatai az átutalás és a csekk (ezekrõl lásd késõbb). A bankszámlapénzzel történõ fizetés kényelmesebb, biztonságosabb és olcsóbb s a bankok pénzteremtési lehetõségeit is kiszélesíti
24 1.3. Az aranypénzrendszer megszûnése Az aranypénzrendszer megszûnésének okai A klasszikus aranyvalutarendszer (aranystandard-rendszer) az as világgazdasági válságig mûködött. Megszûnésének elõzményei: - az aranystandard-rendszerben sem kizárólag az arany a pénz, hanem az aranyra váltható bankjegy is - a bankszámlapénz megjelenése és általánossá válása (nem törvényes fizetõeszköz, de arra - bankjegyre - beváltható) A pénzforgalom bõvülésével nõtt a pénzhelyettesítõk aránya az aranyhoz képest; a jegybank aranykészletének többszörösét tette ki a bankjegytömeg, ennek többszörösét a számlapénztömeg. Mindemellett ebben a pénzrendszerben a pénzhelyettesítõk kapcsolódtak az aranyhoz,s ez - "korrekt" bankjegykibocsátás és ellenõrzött számlapénzteremtés mellett - biztosította a pénz értékállóságát.
25 Gazdasági válságok idején azonban a forgalom kevesebb pénzt igényelt. Ilyenkor a pénzhelyettesítõket aranyra igyekeztek váltani, s a tömeges igényt a bankok nem tudták kielégíteni.ekkor felfüggesztették a pénzhelyettestõk aranyra váltását (pl. az elsõ világháború alatt), majd gyakorlatilag megszüntették az as válság után (a tõkés gazdaságnak ún. manipulálható pénzre volt szüksége).
26 Történeti szakaszai árupénz árupénz és pénzhelyettesítők belső érték nélküli pénz aranystandard rendszer ( ) a két világháború közötti időszak ( ) a Bretton Woods-i egyezmény ( ) szabad és irányított lebegtetés (1973-tól)
27 Aranystandard rendszer ( ) első nemzetközi pénzrendszer jellemzői : forgalomban van aranyérme és pénzhelyettesítők, melyek átválthatók arany kivitele és behozatala korlátlan mennyiségben szabad pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett a nemzeti árfolyamok a behozatali (alsó) és a kiviteli (felső) aranypont között mozognak
28 A két világháború közötti időszak ( ) nem sikerült átfogó monetáris rendszert felállítani okai : Párizsi béke (Keynes) infláció, leértékelési verseny, válság és bezárkózás, devizakorlátozások, kedvezőtlen nemzetközi helyzet, aranyeloszlás egyenetlenné válik, kevés az arany, nincs vezető világhatalom 1930-as évek eleje (30-31) állami beavatkozás ténye : jegybank az állami költségvetést a konjunktúrától függően finanszírozza, nem az arany! a függés (nem az aranytartalék függvénye)
29 A Bretton Woods-i egyezmény ( ) hazai pénz átváltása általános eszközre, dollár középpontban, rögzített aranyár 35 USD/uncia, csak a jegybankok számára konvertálható, IMF létrehozása első szakasz 1958 végéig, főbb devizák konvertibilitásának megteremtése, korlátozások, bizalom második szakasz (1962 aranypool) fix rátákon történő szabad átválthatóság előnye, liberalizált kereskedelem harmadik szakasz bomlás 1968 aranypool feladása (Gresham törvény), dollárstandard vietnámi háború, 1971 megszűnik az arany dollár átválthatósága,
30 Szabad és irányított lebegtetés (1973-tól) Piaci alapon Piszkos lebegtetés (dirty floating) (Jegybank saját érdeke alapján interveniál) Tiszta lebegtetés (Jegybank nem avatkozik be) Napjainkban nem található általános feltételű rendszer
31 1.4. Nemzeti pénzrendszerek Az állam a pénzforgalom egységességének és rendszerezettségének érdekében hozza létre a nemzeti pénzrendszert. A nemzeti pénzrendszer a pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely meghatározza - a pénz szerepét betöltõ dolgot - a pénz egységét - a pénzjegyek fajtáit - kijelöli a törvényes fizetõeszközöket.
32 A nemzeti pénzrendszerek történelmi típusai - fémpénzrendszerek (belsõ értékû pénzrendszer) - belsõ érték nélküli pénzrendszerek a./ Fémpénzrendszerek (belsõ értékkel rendelkezõ pénzrendszerek) Fajtái: a bimetallikus és a monometallikuspénzrendszer.
33 Történelmileg elõször a bimetallikus pénzrendszer terjedt el. Két fém (arany és ezüst ) egyidejû forgalmát jelentette. Mivel az árak itt aranyban és ezüsten is kifejezõdtek, az értékmérés nehézkes volt. Ezért alakult ki a bimetallikus pénzrendszeren belül a - párhuzamos (paralel) forma, amelyben a két fém cserearánya szabadon alakul, az állam azt hivatalosan nem határozza meg, ezért az árak állandóan ingadoznak az arany és az ezüst cserearányaitól függõen - alternatív forma, amelyben az állam törvényesen meghatározza a két fém egymás közti arányát, A monometallikus pénzrendszerben egyféle fém forog pénzként (ott terjedt el, ahol jelentõs aranykészletek halmozódtak fel az aranytermelés bõvülésével, de lehetett ez a pénz az ezüst is). Mint már említettük, az aranyérmerendszeraz elsõ világháború idején bomlásnak indult, s kényszerintézkedéseket vezettek be: felfüggesztették a bankjegyek aranyra váltását és újabb aranyérméket nem hoztak forgalomba. Mivel az áruforgalom pénzszükséglete nagymértékben meghaladta a rendelkezésre álló aranymennyiséget, az aranypénzrendszert már nem lehetett visszaállítani. A gazdaságok a második világháború után áttértek az aranydevizarendszerre.
34 b./ Belsõ érték nélküli pénzrendszerek Ezekben a nemzeti pénzegység nincs nemesfémértékhez kötve. Típusai: - papírpénzrendszer törvényes fizetõeszköz, aranyra nem váltható, papírból lévõ pénzjegy - keletkezésekor nem rendelkezik árufedezettel (lásd kibocsátásának mechanizmusát klasszikus illetve modern papírpénz esetén!) - nem hagyja el automatikusan a forgalmat - mivel az állam többletkiadásainak fedezésére bocsátja ki, inflációs jellegû - hitelpénzrendszer hitelnyújtás révén kerül a forgalomba, s hitel visszafizetésével lép onnan ki automatikusan (ha kibocsátása az áruforgalom szükségleteihez igazodik. Ennek megértéséhez lásd a következõ fejez etet). - kevert pénzrendszer Ez a papírpénz és a hitelpénz gyakorlatban létezõ kombinációja. Ma törvényes fizetõeszközként a modern bankjegy (nem azonos a klasszikus bankjeggyel!) szolgál.
35 Napjaink pénze Elhatárolások a pénz lehet : belföldi vagy külföldi (valuta,deviza) jegybankpénz vagy kereskedelmi banki pénz jelenbeli vagy jövőbeli
36 A monetáris szféra szerkezete : 1. Jegybank egyéb felettes hatóságok 2. Bankok 3. biztosítók 4. szakosított pénzügyi tevékenységet végző intézmények 5. értékpapírkereskedő, brókercégek 6. egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek
37 Egyéb felettes hatóságok : Jegybank intézményi felügyeletek (bank-, (ÉP)tőzsde-, biztosításfelügyelet) egyéb érdekvédelmi szervek (Bankszövetség) védelmi alapok (Országos Betétbiztosítási Alap, OBA, Befektetővédelmi Alapok) Pénzügyminisztérium
38 Szereplők : Bankok monetáris pénzintézetek nem monetáris pénzintézetek csoportjába Egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek kivásárlások, tanácsadások, minősítések
39 A modern pénz fogalma és fajtái a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely forgalmi, fizetési, felhalmozási funkciót tölt be a pénz formáját tekintve : készpénz (bankjegy és érme) Számlapénz kvázi pénz : (felhalmozás) takarékbetét Eredetét tekintve : Jegybankpénz (high powered money vagy monetáris bázis) kereskedelmi bankpénz
40 Monetáris aggregátumok Magyarországon : M1- szűkebb értelemben vett pénz M2- tágabb értelemben vett pénz M3 = M2+ bankrendszerre szóló értékpapírok M4 = M3+ nem monetáris állampapírok
41 A pénzteremtés alapelve, módja, mechanizmusa hitelnyújtás (közvetlen, vagy ÉP vásárlás) NDC (Net Domestic Credit) deviza vásárlás NFA (Net Foreign Asset) A pénz a szereplők számára eszköz, a felvett hitel forrás A modern hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a forgalmi, fizetési és felhalmozási eszköz funkciót
42 Pénzteremtés hatása a banki mérlegre A + Deviza + Arany + Hitel + Értékpapír + Pénz P
43 Pénzmegsemmisülés Hiteltörlesztés Bank devizaeladása Bank aranyeladása Bank értékpapír eladása A hitelpénz mechanizmus körforgás jellegű, a bankok a vállalatoknak nyújtott hitelek révén juttatnak pénzt a gazdaságba
44 A bank azáltal tud pénzt teremteni, hogy sok, egymással kapcsolatban levő ügyfélnek vezet számlát A X Bank A betéte 10 B betéte + 10 A A vállalat P Pénz 10 Szállítók 10 P A Pénz +10 Vevők 10 B vállalat P
45 Kötelező tartalék - pénzmultiplikátor A kereskedelmi bankok likviditását biztosító (kötelező) jegybanki betéteit nevezik (kötelező) jegybanki tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig (kötelező) tartalékrátának A pénzmultiplikátor a kötelező tartalékráta reciproka m = 1/t
46 A pénztömeg nagysága A pénz forgási sebessége megmutatja, hogy egységnyi idő alatt a pénz hányszor cserél gazdát az áruforgalomban Fisher féle forgalmi egyenlet : M*v = P*Q M pénztömeg pénzmennyiség V pénz forgási sebessége P árszínvonal Q a forgalomba került áruk mennyisége M * V n P i * Q i i 1
A pénz a makroökonómiában
A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét
Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok
RészletesebbenA modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.
A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások
RészletesebbenValuta deviza - konvertibilitás
Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA monetáris alrendszer és a monetáris irányítás
A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi
RészletesebbenKözgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.
Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán
RészletesebbenDr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer
Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés
RészletesebbenPénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói
Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,
RészletesebbenKereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010
Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A
RészletesebbenPénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe
Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank
RészletesebbenA pénzpiac. Máté Domicián
A pénzpiac Máté Domicián Előadás tartalma 1. A pénz történeti fejlődésének szakaszai 2. A pénz szerepe a gazdaságban 3. A pénz fajtái és funkciói 4. A pénz és tőkepiac 5. A pénzpiac elemei 1. A pénz történeti
RészletesebbenPénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan
Pénzügyi ismeretek Üzleti gazdaságtan A pénz funkciói Elszámolási eszköz (Értékmérő) Forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási eszköz Világpénz Pénzforgalom A gazdasági szereplők közti pénzmozgások,
RészletesebbenA MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA
A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és
RészletesebbenA pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata
Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan
A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok
RészletesebbenPénz nélkül: cseregazdaság
Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.
RészletesebbenA PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS
A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenPénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:
udapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Pénzügyek alapjai Név: soport: Tagozat: Elért pont:
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenPénzügytan, pénzügyi ismeretek
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek I. ELŐADÁS A PÉNZ KIALAKULÁSA Süveges Gábor Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom: Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2010
RészletesebbenRövid távú modell II. Pénzkínálat
Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot
RészletesebbenGazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329.
Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu A pénz fogalma Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely
MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb
RészletesebbenHitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenKamat Hozam - Árfolyam
Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének
RészletesebbenPénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA
Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenA PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett
RészletesebbenMakroökonómia Kisokos
Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos
RészletesebbenEszközgazdálkodás II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)
RészletesebbenPénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS
Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenMi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jelle
Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra
RészletesebbenI. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk
I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk A pénz áru vagy papír volta csak annak anyagiságát, s nem a lényegét fejezi ki. A pénzforma idõbeli elhelyezése az elfogadott pénzfogalomtól függ. Ha
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan
Nemzetközi gazdaságtan Dokumentumazonosító Lecke Címe Feldolgozás menete Feldolgozás 1) Gondolattérkép 2) Olvasó lecke Nemzetközi 3) Powerpoint 6. lecke fizetési mérleg 20-25 perc 4) Gondolattérkép 5)
Részletesebben6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer. 1. A pénz kialakulásának korszakai. Árupénz-korszak. Az aranypénz korszaka
6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer Ebben a leckében választ kap az alábbi kérdésekre: Hogyan született meg a pénz? Milyen funkciói vannak a pénznek? Hogyan épül fel az ún. kétszintű
RészletesebbenI. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3
I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Helyi pénz e-pénz
Részletesebben2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése
Pénzügyek 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 1 Az előadás témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6.
Részletesebben1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport
Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.
RészletesebbenFizetési forgalom, semleges bankműveletek. Fizetési forgalom. Készpénzfizetés. 6. hét
Fizetési forgalom, semleges bankműveletek 6. hét 2010.10.12. 1 Fizetési forgalom Fizetési forgalom: a gazdasági alanyok fizetéseket teljesítenek egymásnak, azaz pénzbevételeik és pénzkiadásaik keletkeznek.
RészletesebbenPÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről:
Néhány idézet a pénzről: PÉNZÜGYTAN 4. Pénz, pénzteremtés Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu
A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
Részletesebben2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások
A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez
RészletesebbenKülgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26.
Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása A nemzetközi fizetési mérleg 2018. november 26. http://gtk.uni-miskolc.hu/gei/bankozi Nemzetközi fizetési mérleg: forgalmi típusú statisztikai kimutatás, amely az
RészletesebbenMakropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea.
Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea. Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenPénzügytan, Pénzügyi alapismeretek
Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek II. ELŐADÁS A MOD ER N PÉNZ, AZ INFL ÁCIÓ HATÁS A A GAZ D AS ÁGRA ÉS A TÁR S AD AL OMRA, MONETÁR IS POL ITIKA (AL APFOGAL MAK) A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer
RészletesebbenPénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon
Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek
RészletesebbenA határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu
A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenPénzügyi alapismeretek tantárgy
Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen
RészletesebbenA kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka
A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,
RészletesebbenVállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések
Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások
Részletesebbenkötvényekről EXTRA Egy percben a
EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenBankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.
Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások
RészletesebbenMakroökonómia. 10. hét
Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
Részletesebben2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.
1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni,
Részletesebben6. Pénz és Infláció. Infláció
6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat
RészletesebbenAz értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt
RészletesebbenPénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok
Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy
RészletesebbenA) Pénzügyi szektor alapvetései
A) Pénzügyi szektor alapvetései I. A pénz fogalma, fajtái, funkciói. A pénzteremtés mechanizmusa 1. A pénz fogalma, funkciói, fajtái A pénz az árutermelõ gazdaságok kategóriája. A cserekereskedelem fejlõdésével
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenÉrtékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.
Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi
RészletesebbenA pénzügyi rendszer és a pénz
A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenAz évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.
Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,
RészletesebbenPénzügyi alapvetések (pénzügytan)
Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 1 2.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenLamanda Gabriella március 31.
Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás
Részletesebben1. A pénz Múlt. Pénzügyi és gazdasági alapismeretek. Pénz előtt. önellátó gazdálkodás, nincs kereskedelem. árucsere: áruért áru, hátrányai:
Pénzügyi és gazdasági alapismeretek 1. A pénz 1.1. Múlt Pénz előtt önellátó gazdálkodás, nincs kereskedelem árucsere: áruért áru, hátrányai: megfelelő partner (pont az kell neki, pont az kell nekem) értékegyeztetés
RészletesebbenAz MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)
Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt
Részletesebben