KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelı fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelı fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. 1.2. A fogalmak jelentésváltozatának ismerete. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, meghatározása. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történı kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történı kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. Önálló állásfoglalás.
2. Az ismeretanyag differenciálása 2.1. Lényegkiemelés Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idı) korlátainak betartása. Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idı) korlátainak betartása. Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján. Megfigyelési szempontok kiválasztása. 2.2. Különbségek és azonosságok Közös és eltérı tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások Közös és eltérı tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások A tulajdonságok értékelése különbözı szempontok szerint. 2. 3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése. A vizsgálat szempontjából nem fontos elemek és összefüggések elhagyása. Eseménysorok Rendszeren belüli alrendszerek Példák összegyőjtése és felsorolása. Adatokból táblák és ábrák készítése. Ábrákból adatok felismerése és egyszerőbb A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése. A vizsgálat szempontjából nem fontos elemek és összefüggések elhagyása. Eseménysorok Rendszeren belüli alrendszerek Példák összegyőjtése és felsorolása. Adatokból táblák és ábrák készítése. Ábrákból adatok felismerése és egyszerőbb 3. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése. A feladat helyes A tananyagegységben a tanult A feladat helyes A tananyagegységben a tanult
megoldandó probléma kiemelése. Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása. megoldandó probléma kiemelése. Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása. Esettanulmányokban és példaesetekben igények és elvárások megfogalmazása. 3.2. A problémamegoldás keresése. A megoldási lépések felsorolása. A megoldási lépések felsorolása. A megoldások információszükségletének meghatározása. Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok A különbözı megoldások összevetése - elınyök és hátrányok felismerése. A felismert és megfogalmazott elınyök és hátrányok összevetése. 3.3. Problémamegoldás értékelése. A várható eredmények becslése, a kapott értékek rövid szöveges Okok és következmények felismerése, megfogalmazása - egyszerre több ok és következmény is lehet. A várható eredmények becslése, a kapott értékek összefüggı szöveges értékelése. 4. A gyakorlat modellezése 4.1. Bizonylatok felhasználása Bizonylatok tartalmának felismerése. A bizonylattal dokumentált gazdasági esemény felismerése és megfogalmazása. Gazdasági események bizonylatokra feljegyzése. Bizonylatok tartalmának felismerése. A bizonylattal dokumentált gazdasági esemény felismerése és megfogalmazása. Gazdasági események bizonylatokra történı feljegyzése. Bizonylatok elhelyezése a materiális és az információs folyamatokban. Bizonylatok közötti kapcsolatok 4.2. Számítások, tételszerkesztések Könyvelési tételek szerkesztése alapbizonylatok adatai, analitikus összesítések vagy megfogalmazott gazdasági esemény szövegében, megadott információk alapján. Mutatószámok kiszámítása statisztikai Könyvelési tételek szerkesztése alapbizonylatok adatai, analitikus összesítések vagy megfogalmazott gazdasági esemény szövegében, megadott információk alapján. Mutatószámok kiszámítása
sorokból. statisztikai sorokból. 5. Források használata és értékelése 6.1. Forrásokból információk győjtése, következtetések levonása A forrás tartalmával kapcsolatos egyszerő kérdések megválaszolása. Megadott szempontok alapján a források tartalmára vonatkozóan következtetések levonása. Állítások megfogalmazása. 6.2. Információk összevetése Tartalmi és formai különbségek Tartalmi és formai különbségek kiválasztása két azonos témájú kiválasztása két azonos témájú forrásból. forrásból. 6.3. Információk győjtése statisztikai forrásokból Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások megfogalmazása. Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások megfogalmazása. B) ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Marketing és marketinggondolkodás 1.1. A marketing modern értelmezése A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemlélető A marketingeszközök és a jellemzı eszközváltozatok felsorolása. A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása. A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemlélető A marketingeszközök és a jellemzı eszközváltozatok felsorolása. 1.2. A marketing-mix Az 5P marketing-mix értelmezése A 10P marketing-mix értelmezése
A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzıbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása. A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzıbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása. 1.3. Piacorientált gondolkodás A piacorientált gondolkodásmód értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól. Egyszerő esettanulmányban - a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése, - a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erısítse a mix elemek együttes hatását, - az eszközök megváltoztatása a piacról érkezı információk alapján. A fogyasztóvédelem néhány gyakorlatban gyakran elıforduló feladatának felsorolása, példákkal illusztrálva. A piacorientált gondolkodásmód értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól. Esettanulmányban - a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése, - a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erısítse, a mix elemek együttes hatását - az eszközök megváltoztatása a piacról érkezı információk alapján. A fogyasztóvédelem lényegének megfogalmazása, néhány gyakorlatban gyakran elıforduló feladatának felsorolása, értelmezése, példákkal illusztrálva. 2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai 2.1. Az államháztartás és alrendszerei Az államháztartás alrendszereinek Az államháztartás alrendszereinek felsorolása. felsorolása és részletes jellemzésük. A vállalkozás és az alrendszerek A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid kapcsolatának A legfontosabb költségvetési bevételek A legfontosabb költségvetési felsorolása. bevételek felsorolása. A költségvetési kiadások fıbb A költségvetési kiadások fıbb típusainak felsorolása. típusainak felsorolása. A költségvetési egyenleg A költségvetési egyenleg 2.2. A támogatások A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása. A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása.
2.3. Az adók A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában. A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában, a törvényi helyek illusztrálásával. A helyi adók célja, fajtái példával illusztrálva, összehasonlítása a központi adókkal. Az elektronikus ügyintézés lényege, lehetséges területeinek felsorolása és példákkal való illusztrálása. 3. Pénzügyi mőveletek 3.1. A pénz és a pénzforgalom A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemzı pénzáramainak felsorolása. Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása. Néhány pénzintézet és jellemzı pénzintézeti tevékenységek megnevezése. A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélı fizetések A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemzı pénzáramainak felsorolása és Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása és Néhány pénzintézet és jellemzı pénzintézeti tevékenységek A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélı fizetések bemutatása és összehasonlítása a szereplık és a gazdaság számára elınyös és hátrányos jellemzıik alapján. 3.2. A készpénzforgalom Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése. Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok ismertetése.
A pénztár és a bankszámla kapcsolatának A bankszámlakivonat A pénztár és a bankszámla kapcsolatának A bankszámlakivonat 3.3. A számlapénzforgalom A bankszámlaszerzıdés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása. A bankszámla felett rendelkezés módjának A különbözı bankszámlák szerepének Az átutalás és a beszedési megbízások lényegének bemutatása, információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Néhány elektronikus banki ügylet felsorolása. A bankszámlaszerzıdés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása. A bankszámla felett rendelkezés módjának A különbözı bankszámlák szerepe közötti különbségek meghatározása. Az átutalás, a beszedési megbízások, az okmányos meghitelezés lépéseinek bemutatása, a banki megbízások információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Az elektronikus bank lényege, megvalósítható banki ügyletek felsorolása, Az elektronikus bank használatának elınyei és hátrányai. 3.4. A bankkártya és a csekk A bankkártya felhasználási lehetıségeinek felsorolása a modern gazdaságban, használata elınyeinek kiemelése. A bankkártya tulajdonságainak felsorolása. A csekk szerepe, jellemzıi és felhasználási lehetıségei, érvényességi kellékei. A bankkártya felhasználási lehetıségeinek felsorolása és ismertetése a modern gazdaságban, használatának elınyei és hátrányai. A bankkártya tulajdonságainak felsorolása. A csekk szerepe, jellemzıi és felhasználási lehetıségei közötti különbségek megfogalmazása, érvényességi kellékei. A hitelkártya szerepe. 4. A vásárolt készletek 4.1. A készletek fajtái A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtıl. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása. A minimális, a maximális és a A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtıl. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása, a termelési folyamatban való szerepük
folyókészlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében. A logisztika fogalma. A minimális, a maximális és a folyó és átlagkészlet szerepének értelmezése, kiszámítása a készletek tervezésében. A logisztika fogalma, fajtái és szerepe a hatékony gazdálkodásban. 4.2. A készletek analitikája A vásárolt készlet bevételezés és A vásárolt készlet bevételezési és kiadási kiadás bizonylatainak és a szállítói bizonylatainak és a szállítói számla számla információtartalmának információtartalmának bemutatása, a bemutatása, a formai és tartalmi formai és tartalmi követelmények követelmények felsorolása. felsorolása. A beszerzés és felhasználás gazdasági A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése események bizonylatokra feljegyzése az az események leírása alapján, a események leírása alapján, a kitöltött kitöltött bizonylatokból a gazdasági bizonylatokból események a gazdasági események felismerése. felismerése. A szállítói számla általános forgalmi A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, kiszámítása a számla adataiból nettó (bruttó, nettó összegbıl). összegbıl). Az analitikus készletnyilvántartás, a Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla nyilvántartás, az szállítói folyószámla nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének információtartalmának és szerepének ismertetése. ismertetése. 4.3. A vásárolt készlet értékelése A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülı) átlagár módszerrel. A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. A készlet beszerzési áron történı értékelésébıl adódó problémák megfogalmazása a készletcsökkenés értékének meghatározásában - a megoldási módok ismertetése és összehasonlítása a költségekre és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatás szerint. A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülı) átlagár módszerrel. 4.4. A fıkönyvi készletnyilvántartás Az anyagbeszerzés, a szállítónak Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási tartozások kiegyenlítése elszámolási betétrıl, rövid lejáratú hitelbıl betétrıl, rövid lejáratú hitelbıl könyvelési tételek könyvelési tételek megszerkesztése megszerkesztése analitikus feladás, analitikus feladás, alapbizonylat alapbizonylat vagy megfogalmazott vagy megfogalmazott gazdasági gazdasági esemény alapján idısorosan esemény alapján idısorosan és
és számlasorosan. Az anyagok fıkönyvi számla tartalmának, egyenlegének számlasorosan. Az anyagok fıkönyvi számla tartalmának, egyenlegének 4.5. A készletfinanszírozás forrásai A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása. A hitelezés alapelveinek felsorolása. A váltó, mint kereskedelmi hitel A váltó jellemzıi és törvényes kellékei. A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása és A hitelezés alapelveinek felsorolása, A hitelképesség vizsgálatára likviditási mutatók számolása megadott adatokból, és a kapott mutatók nagyságának A váltó, mint kereskedelmi hitel A váltó jellemzıi és törvényes kellékei. 4.6. Az általános forgalmi adó mőködési mechanizmusa Az áfa jellemzıinek felsorolása. A levonható és a fizetendı általános forgalmi adó megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Áfa mentesség eseteinek felsorolása. Az áfa könyvviteli elszámolása. Az áfa jellemzıi és Az áfa mőködési mechanizmusa. A levonható és a fizetendı általános forgalmi adó megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Az adómentesség és az adókedvezmény összehasonlítása. Az áfa mentesség eseteinek felsorolása és Az áfa könyvviteli elszámolása. A hozzáadott érték adó megjelenése az EU néhány országában. 5. Az emberi erıforrás 5.1. Az emberi erıforrás, mint termelési tényezı Az emberi erıforrás sajátosságainak Az emberi erıforrás sajátosságainak ismertetése, megkülönböztetése a ismertetése, megkülönböztetése a többi többi termelési tényezıtıl. termelési tényezıtıl. Bérezési formák és alkalmazási Bérezési formák és alkalmazási lehetıségeik felsorolása és lehetıségeik felsorolása. Kereset összetevıinek felsorolása és Kereset összetevıinek felsorolása és fogalmuk meghatározása, példákkal fogalmuk meghatározása, példákkal való illusztrálása. való 5.2. Bérek számfejtése A munkaidı és a munkateljesítmény A munkaidı és a munkateljesítmény
nyilvántartás. Az egyéni kereset nyilvántartás. Az egyéni kereset összesítése, a munkavállalói tartozás összesítése, a munkavállalói tartozás nyilvántartása, ezen nyilvántartások nyilvántartása, ezen nyilvántartások információtartalmának bemutatása, az információtartalmának bemutatása, információtartalomból a gazdasági az esemény információtartalomból a gazdasági megnevezése. esemény megnevezése. A bérszámfejtési bizonylatok összesített A bérszámfejtési bizonylatok adatainak megjelenése a szintetikus összesített adatainak megjelenése a könyvelésben. szintetikus könyvelésben. A munkabérek elszámolásával A munkabérek elszámolásával kapcsolatos valamennyi gazdasági kapcsolatos gazdasági események esemény fıkönyvi könyvelése. fıkönyvi könyvelése. A munkavállaló és munkáltató A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása. összehasonlítása. Az elszámolásra kiadott összeg értelmezése és könyvviteli elszámolása. 5.3. Bérek fizetése A bérfizetés bizonylatainak A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolata a információtartalma, kapcsolata a bérszámfejtés bizonylataival, a bérszámfejtés bizonylataival, a bizonylatok információtartalmából a bizonylatok információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. gazdasági esemény megnevezése. A munkabérek kifizetésével A munkabérek kifizetésével kapcsolatos kapcsolatos gazdasági események gazdasági események fıkönyvi fıkönyvi könyvelése. könyvelése. A bérrel kapcsolatos kötelezettségek A bérrel kapcsolatos kötelezettségek átutalásának könyvelése és átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése bizonylatainak megnevezése A jövedelem elszámolása során A Jövedelem-elszámolási számla használt valamennyi fıkönyvi számla tartalmának bemutatása, az tartalmának bemutatása, az egyenlegének értelmezése a könyvviteli egyenlegeik értelmezése a könyvviteli munka különbözı fázisaiban. munka különbözı fázisaiban. 5.4. Személyi jövedelemadó Az összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem meghatározása. A tárgyévben levont adóelıleg és az adó különbségének meghatározása, A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidık megnevezése. Az összevont jövedelem csoportjainak megnevezése és bemutatása, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem összegének meghatározása. A tárgyévben levont adóelıleg és az adó különbségének meghatározása. A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidık megnevezése. Az aktuális személyi jövedelemadó mértékének ismertetése. 6. Befektetett eszközök
6.1. A befektetés A befektetések fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása. A befektetések fogalma, a befektetéssel A befektetés értelmezése a tárgyi szembeni elvárások megfogalmazása. eszközökre, az immateriális javakra A befektetés értelmezése a tárgyi és a pénzeszközökre. eszközökre, az immateriális javakra és A tárgyi eszközök és az immateriális a pénzeszközökre. javak fajtái, szerepük a vállalkozás A tárgyi eszközök fajtái. gazdálkodásában. A befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása. 6.2. A beruházások A beruházások fogalma, fajtái. A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása. A bekerülési érték meghatározása és legjellemzıbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezıvel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezıvel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák győjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma. A beruházások fogalma, fajtái. A tárgyi eszközök állománynövekedési és állománycsökkenési jogcímeinek felsorolása. A bekerülési érték meghatározása és legjellemzıbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezıvel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezıvel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák győjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma. 6.3. Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök értékcsökkenésének A tárgyi eszközök Az értékcsökkenés és az értékcsökkenésének Az értékcsökkenési leírás kapcsolata. értékcsökkenés és az Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás kapcsolata. értékcsökkenés megkülönböztetése. Terv szerinti és terven felüli Az értékcsökkenés számítás alapjának értékcsökkenés megkülönböztetése, meghatározása. a terv szerinti és a terven felüli Az értékcsökkenés kiszámítási leírás jellemzı eseteinek módszereinek ismertetése (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás). Az értékcsökkenés számítás Az értékcsökkenés éves és negyedéves alapjának meghatározása. összegének, és a nettó érték Az értékcsökkenés kiszámítási meghatározása a fenti két módszer módszereinek ismertetése (lineáris esetén. leírás és teljesítményarányos leírás). A terv szerinti értékcsökkenés Az értékcsökkenés éves és
fıkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése. negyedéves összegének és a nettó értéknek meghatározása a fenti két módszer esetén. A terv szerinti értékcsökkenés fıkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése. 6.4. A beruházások forrásai A beruházások finanszírozási lehetıségeinek felsorolása, a A beruházások finanszírozási beruházási és forgóeszközhitelek lehetıségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek megkülönböztetése. A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben. A biztosítékok formáinak A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása. megkülönböztetése A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben. A biztosítékok formáinak bemutatása és különbségük ismertetése. A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása és 6.5. A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök fajtáinak felsorolása és fajtáinak felsorolása. Az értékpapír tulajdonságok Az értékpapír tulajdonságok felsorolása, felsorolása. A kamat, a kamatláb értelmezése: A kamat, a kamatláb értelmezése: EBKM és a THM értelmezése, EBKM és a THM szerepük A betéti és hitelkamatok A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír összehasonlítása, a betéti és kamatok nagysága napi gazdasági értékpapír kamatok nagysága napi információk alapján. gazdasági információk alapján. 7. A tevékenységek költségei és az értékesítés 7.1. A tevékenység költségei Különbség és kapcsolat a költség, a Különbség és kapcsolat a költség, a ráfordítás és a kiadás között. A ráfordítás és a kiadás között. A költségek csoportosítása különbözı költségek csoportosítása különbözı szempontok szerint, példákkal való szempontok szerint. illusztrálás. A költségnem szerinti költséggyőjtés A költségek elszámolásának bizonylatainak, a bizonylatok lehetséges módjainak felsorolása. információ- tartalmának megnevezése, A költségnem szerinti költséggyőjtés a gazdasági esemény megnevezése és a bizonylatainak, a bizonylatok költséggyőjtés könyvelési tételének információ- tartalmának költségnemekre történı megnevezése, a gazdasági esemény megszerkesztése. megnevezése és a költséggyőjtés könyvelési tételének költségnemekre
történı megszerkesztése. 7.2. A befejezett tevékenységek elszámolása Költségnem elszámolás esetében a raktárra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. A kalkuláció fogalmának és indokolt idıpontjának meghatározása, az elıállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása. A saját termeléső készletek állományváltozásának kiszámítása, elıjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között. A késztermékek készletre vételének könyvelési tételei. Költségnem elszámolás esetében a raktárra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. A kalkuláció fogalmának és indokolt idıpontjának meghatározása, az elıállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása. A saját termeléső készletek állományváltozásának kiszámítása, elıjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között. A késztermékek készletre vételének könyvelési tételei. 7.3. Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása Az értékesítés könyvelési tételeinek elszámolása összköltség eljárás esetén (árbevétel, áfa, készletcsökkenés, árengedmény, visszaküldés). A vevıkövetelések információtartalmának és a vevık fıkönyvi számla tartalmának A követelés nyilvántartás tartalmának ismertetése. Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása. Az értékesítés könyvelési tételeinek elszámolása összköltség eljárás esetén (árbevétel, áfa, készletcsökkenés, árengedmény, visszaküldés). A vevıkövetelések információtartalmának és a vevık fıkönyvi számla tartalmának A követelés nyilvántartással szembeni követelmények megfogalmazása, a vevık nyilvántartás tartalmának ismertetése. Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása. 8. Az erıforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása 8.1. Egyszerő adatfeldolgozási módszerek Adatforrások megnevezése. Az adatgyőjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztetı ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerő példákra vonatkoztatva. Adatforrások megnevezése. Az adatgyőjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztetı ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása. Statisztikai sorok és táblák
Statisztikai sorok és táblák felismerése, készítése. A statisztikai sor, a tábla, és a grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük szabályainak felsorolása és alkalmazása. felismerése, készítése. A statisztikai sor, a tábla, és a grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük szabályainak felsorolása. A KSH feladatai a statisztikai törvény alapján. 8.2. A viszonyszámok Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból. Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idısorból. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan. Megoszlási és koordinációs viszonyszám számítása csoportosító sorból. Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idısorból. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan. 8.3. A középértékek Egyszerő és súlyozott számtani átlag Egyszerő és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét kiszámítása - a súly szerepét betöltheti betöltheti a relatív gyakoriság is. a relatív gyakoriság is. Közölt (számítani nem kell) Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának szórásmutató nagyságának Mértani átlag számítása idısorból, a Mértani átlag számítása idısorból, a változás átlagos ütemének változás átlagos ütemének meghatározása és A meghatározása és A kronológikus átlag kiszámítása kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idısorból. készletadatok idısorból. A forgási sebesség A forgási sebesség mutatószámainak mutatószámainak kiszámítása és kiszámítása és 8.4. Az érték - ár- és volumenindexek A termelési érték vagy eladási A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési forgalom adatokból a termelési érték, érték, a termelési volumen és az a termelési volumen és az árak árak változását jellemzı mutatók változását jellemzı mutatók kiszámítása és az indexek kiszámítása és az indexek közötti összefüggés Az közötti összefüggés árváltozás hatásának 8.5. Az adatok közlése A számítások eredményének rövid szöveges értékelése. Az eredmények statisztikai táblába rendezése. Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése. Az eredmények statisztikai táblába rendezése. Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése. Összefüggı szöveges elemzés készítése.
9. Nyitás - zárás - éves beszámoló 9.1. Az ellenırzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Az ellenırzés szerepének Az ellenırzés szerepének értelmezése értelmezése a pontos információ a pontos információ létrehozásában, a létrehozásában, a visszacsatolás visszacsatolás jelentıségének leírása. jelentıségének leírása. A nyilvántartások és a valóság A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés egyeztetésének szükségessége, esetén a szükséges teendık eltérés esetén a szükséges teendık megfogalmazása. megfogalmazása. A leltározás teendıinek felsorolása. A leltározás teendıinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés Az analitikus és szintetikus egyeztetésének fontossága, az könyvelés egyeztetésének egyeztetési lehetıségek ismertetése. fontossága, az egyeztetési lehetıségek ismertetése. 9.2. Leltár és Mérleg A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. Az éves beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Az A típusú mérleg felépítése - fıcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése. A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. Az éves beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Az A típusú mérleg felépítése - fıcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése. 9.3. Számviteli alapfogalmak A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek felsorolása, rövid értelmezésük. A számviteli politika fogalma, célja, néhány a tananyaghoz kapcsolódó tartalmának felsorolása. A könyvviteli számlák, a gazdasági események könyvelése. A fıkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv A könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények. A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek felsorolása, értelmezésük. A számviteli politika fogalma, célja, a tananyaghoz kapcsolódó tartalmak felsorolása és A könyvviteli számlák, a gazdasági események könyvelése. A fıkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv A könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények. 9.4. Az eredmény-kimutatás Az eredmény-kimutatás céljának Az eredmény-kimutatás céljának
Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása. Az eredménykategóriák fı összetevıinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre. Az adózás elıtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása. Az eredménykategóriák fı összetevıinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén. Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre - az érdekkonfliktus Az adózás elıtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. A társasági adó célja, alanyai, alapja, mértéke, néhány korrekciós tétel felsorolása és értelmezése, az adókedvezmény értelmezése a társasági adóra vonatkozóan. 9.4. Nyitás-zárás A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése. A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése. II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga formái Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, vonalzó, ceruza, toll Íróeszköz A vizsgabizottságot mőködtetı intézmény biztosítja Nincs A témakörhöz kapcsolható szemléltetı- illusztráló Nincs anyagok tanári jegyzék szerint a tételsorba építve A témakörhöz kapcsolható szemléltetı- illusztráló anyagok tanári jegyzék szerint a tételsorba építve Nyilvánosságra hozandó anyagok Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Anyag NINCS témakörök NINCS témakörök Mikor? NINCS a vizsgát megelızı 60. napig NINCS a vizsgát megelızı 60. napig A középszintő vizsga témakörei azonosak az emelt szintő vizsgáéval, a két szinten megfogalmazott kompetenciákkal. A két szint közötti különbség a feladatok jellegében, a szóbeli kifejtés módjában (pl. komplexitás, problémaorientáltság) és a teljesítmény értékelésében realizálódik. KÖZÉPSZINT Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont
Feladatlap 180 perc Választást, rövid választ igénylı feladatok Számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok Felelet a kihúzott tétel alapján. 50 pont 50 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli feladatsor két feladatcsoportból (választást, rövid választ igénylı feladatok, és számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok) áll. A szerkezeti részekre bontás kizárólag a feladatok eltérı jellege miatt történik. A vizsgázó a rendelkezésre álló idıkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott két feladatcsoport megoldására. részt. A központi feladatlap tartalmazza a kitöltendı bizonylatokat és a használható számlatükröt, számlatükör Az írásbeli feladatlap jellemzıi Tartalmi jellemzık, szerkezet Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények középszinten meghatározott témaköreiben az elıírt középszintő kompetenciákhoz kapcsolódik. A választást, rövid egyszerő választ igénylı feladatok a részletes követelmények valamennyi témakörébıl adhatók. A számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok a részletes követelmények témaköreiben megjelölt egyszerő, 1-2 lépéssel megoldható feladatok. Témakörök a számítást igénylı feladatokra: - A vásárolt készletek - különösen a készletcsökkenések és a zárókészlet értékének meghatározása, a fizetendı és levonható forgalmi adó adatok ismeretében a költségvetéssel elszámolandó adó összegének meghatározása a munkamegosztás különbözı lépcsıin, likviditási mutatók számítása. - Az emberi erıforrások - nettó kifizetendı összeg, bérjárulékok kiszámítása, a személyi jövedelemadó összegének, az elıleg és az adó különbségének meghatározása.
- Befektetett eszközök - bekerülési érték meghatározása, terv szerinti értékcsökkenés összege, tárgyi eszközök mérlegértéke. - Tevékenységek költségei - költségnemek elszámolása, saját termeléső készletek állományváltozásának meghatározása, eredményszámítás. - Az erıforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása - teljes témakör a részletes követelmények szerint. Témakörök a bizonylatkitöltést igénylı feladatokra: - Pénzügyi mőveletek - pénztári bizonylatok, készpénzforgalom és számlapénzforgalom bizonylatai, - Számla - A vásárolt készletek - készletváltozási bizonylatai - Az emberi erıforrások - bérszámfejtés bizonylatai Témakörök a tételszerkesztést igénylı feladatokra: - A vásárolt készletek - készletváltozások beszerzési áron értékelve, szállítói tartozás kiegyenlítése. - Az emberi erıforrások - bérfelosztás, bérjárulékok, levonások, bérfizetés. - Befektetett eszközök - beruházás saját pénzeszköz és idegen kivitelezı, terv szerinti értékcsökkenés. - Tevékenységek költségei - költségnemek elszámolása, saját termeléső készletek állományváltozásai, értékesítés árbevétele, fizetendı áfa. - Zárás - költségszámlák, eredményszámlák, mérlegszámlák zárása. A választást, rövid választ igénylı feladatok aránya: 50% A számítást vagy bizonylatkitöltést vagy tételszerkesztést igénylı feladatok aránya: 50% Lehetséges feladattípusok 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Példa alkalmazása
5. Eredmények értelmezése 6. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése Az írásbeli feladatlap értékelése A feladatok mindegyike értékelésénél kötelezı a javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. Az eltérés lehetıségeit a konkrét feladatlapok javítási-értékelési útmutatói jelzik. A javítási-értékelési útmutatóban szereplı pontszám tovább nem bontható. Szóbeli vizsga Általános szabályok A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott tétel kifejtésébıl áll. A vizsgázó a tételbe épített forrásanyagot felhasználja a témakör ismertetéséhez. A tételsor legalább 20 tételbıl áll. A tematikus tételek feleleteinél felhasználhatók - a vizsga elıtt jegyzékben meghatározott - következı szemléltetı-illusztráló anyagok: - Statisztikai táblák, grafikonok - Marketing házi dolgozat, ha a tanulmányi idı alatt készült ilyen - Marketing kommunikáció eszközei - Gazdasági sajtóból cikkek, leírások - esetleg a felkészülés során megismertek is - Törvények - kizárólag illusztrálásra - Pénzügyi befektetési tájékoztatók - Bankszámlaszerzıdés minták - Csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta - Bizonylati album, bizonylatok - Számvitel politika - Számlarend A szóbeli tételsor jellemzıi
Tartalmi jellemzık, szerkezet A szóbeli tételek a középszintő részletes követelmények témaköreit tartalmazzák és a középszinten megfogalmazott kompetenciákhoz igazodnak. A tételek a témakörök tematikus és problémaorientált bemutatása, melyek nem tartalmaznak az alábbiakban felsorolt témakörökön kívül más tananyagrészeket. A szóbeli vizsga témakörei Legalább 2-2 tétel készül a következı témakörökbıl: - Marketing és marketinggondolkodás - A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata Legalább 1 tétel készül a következı témakörbıl - Zárás - éves beszámoló Legalább 3-3 tétel készül a következı témakörökbıl: - Pénzügyi mőveletek - A vásárolt készletek - Befektetett eszközök - Az emberi erıforrás - A tevékenység költségei és az értékesítés A szóbeli vizsga értékelése Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Elérhetı maximális pontszám 1. Tartalom A téma problémaközpontú bemutatása: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, az ismeretek mélysége és komplexitása, a témakörben fontos tényezık feltárása 25
2. Felépítés A felelet felépítettsége: A megközelítés sokszínősége, forrás (szemléltetı példák, ábrák) használata és értékelése 10 3. Elıadásmód Szaknyelv alkalmazása, világosság, nyelvhelyesség 15 Elérhetı pontszám összesen: 50 EMELT SZINT Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont Feladatlap 180 perc Választásos, egyszerő, rövid választ igénylı feladatok Szöveges (kifejtendı) feladatok Számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok Felelet a kihúzott tétel alapján. 12 pont 30 pont 58 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli feladatsor három feladatcsoportból (választásos, egyszerő rövid választ igénylı feladatok, szöveges - kifejtendı - feladatok és számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok) áll. A szerkezeti részekre bontás kizárólag a feladatok eltérı jellege miatt történik. A vizsgázó a rendelkezésre álló idıkeretet szabadon használhatja fel az egy feladatlapon kiosztott három feladatcsoport megoldására.
A központi feladatlap tartalmazza a kitöltendı bizonylatokat és a használható számlatükröt. A különbözı kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét. Az írásbeli feladatlap jellemzıi Tartalmi jellemzık, szerkezet Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények emelt szinten meghatározott témaköreihez kapcsolódik. Az írásbeli feladatsor összetett, amelyben az üzleti gazdaságtan minden témakörébıl elıfordulhatnak olyan feladatok, amelyek az összefüggések felismerését és a tanult számítások alkalmazását igénylik. A választást, rövid egyszerő választ igénylı, valamint a szöveges, kifejtendı feladatok az emelt szinten meghatározott részletes követelmények valamennyi témakörébıl adhatók. A számítást, bizonylatkitöltést, könyvviteli tételszerkesztést igénylı feladatok a részletes követelmények témaköreinél megjelölt összetett feladatok az emelt szinten meghatározott kompetenciák szerint. A különbözı kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét. Lehetséges feladattípusok 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Példa alkalmazása 5. Eredmények értelmezése 6. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése A dolgozatok javítása a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad a hiányos vagy hibás megoldások értékeléséhez. Az értékelésnél az útmutató alkalmazása kötelezı. Szóbeli vizsga
Általános szabályok A szóbeli vizsga a kihúzott tétel alapján a megadott témakör tematikus, komplex és problémaorientált A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülı tematikus egységeket, és ezekhez elemzésre alkalmas forrásszemelvényt kapcsolhat. (A szemelvényt a tétellap tartalmazza.) A szóbeli tételek száma minimum 20 darab. A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok, amelyeket a vizsgabizottságot mőködtetı intézmény biztosít, a következık lehetnek: - Statisztikai táblák, grafikonok - Marketing kommunikáció eszközei - Gazdasági sajtóból cikkek, leírások - esetleg a felkészülés során megismertek is - Törvények - kizárólag illusztrálásra - Pénzügyi befektetési tájékoztatók - Bankszámlaszerzıdés minták - Csekk-, váltó-, részvény-, kötvényminta - Bizonylati album A szóbeli tételsor jellemzıi Tartalmi jellemzık, szerkezet A tételeket oly módon kell elıírni, hogy azok a részletes követelményekben megjelenı összes témakört átfogják, és mindegyik témakörhöz kapcsolódóan legalább 1 tétel szerepeljen a tételsorban. A tételek a témakörök tematikus és problémaorientált bemutatása, melyek nem tartalmaznak az alábbiakban felsorolt témakörökön kívül más tananyagrészeket. A szóbeli vizsga témakörei Legalább 2-2 tétel készül a következı témakörökbıl: - Marketing és marketinggondolkodás - Marketingstratégiák
- A vállalkozás és az államháztartás kapcsolata - Menedzsment ismeretek Legalább 1 tétel készül a következı témakörbıl - Számviteli alapfogalmak, leltár és a mérleg - Zárás - éves beszámoló - Az erıforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Legalább 3-3 tétel készül a következı témakörökbıl: - Pénzügyi mőveletek - A vásárolt készletek - Befektetett eszközök - Az emberi erıforrás - A tevékenység költségei és az értékesítés A szóbeli vizsga értékelése Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Elérhetı maximális pontszám A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 10 A megközelítés sokszínősége 5 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 Források használata és értékelése 5 A szaknyelv alkalmazása 5 Az ismeretek mélysége és komplexitása 10
A témakörben fontos tényezık feltárása, a téma problémaközpontú bemutatása 10 ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelı fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelı fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. 1.2. A fogalmak jelentésváltozatának ismerete. A fogalmak ismerete. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, meghatározása. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történı kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történı kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. Önálló állásfoglalás.
4. Az ismeretanyag differenciálása 2.1. Lényegkiemelés Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idı) korlátainak betartása. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján. Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján. Megfigyelési szempontok kiválasztása. 2.2. Különbségek és azonosságok Közös és eltérı tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások Közös és eltérı tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások A tulajdonságok értékelése különbözı szempontok szerint. 2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése. A vizsgálat szempontjából nem fontos elemek és összefüggések elhagyása. Eseménysorok Rendszeren belüli alrendszerek Példák összegyőjtése és felsorolása. Ábrákból adatok felismerése és egyszerőbb Konkrét példákból az általános következtetések megfogalmazása. Általános következtetésre konkrét példák felsorolása. Tények és törvényszerőségek közötti összefüggések felismerése és Ábrákból, táblázatokból és függvényekbıl adatok felismerése és 6. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése. A feladat helyes A tananyagegységben a tanult Esettanulmányokban és megoldandó probléma kiemelése. példaesetekben igények és elvárások Esettanulmányokban és példaesetekben megfogalmazása. tanult szakmai probléma felismerése és
megfogalmazása. 3.2. A problémamegoldás keresése. A megoldási lépések felsorolása. A megoldások információszükségletének meghatározása. Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok A különbözı megoldások összevetése - elınyök és hátrányok felismerése. A felismert és megfogalmazott elınyök és hátrányok összevetése. 3.3. Problémamegoldás értékelése. A várható eredmények becslése, a kapott értékek rövid szöveges Okok és következmények felismerése, megfogalmazása - egyszerre több ok és következmény is lehet. 7. A gyakorlat modellezése 4.1. Gazdasági tartalmú cikkek, írások értelmezése Tartalmi értelmezések. Tartalmi értelmezés, összefüggések kimutatása. 4.2. Számítások, elemzések, értelmezések Adott témában egyszerő függvények értelmezése, megszerkesztése. Adathalmazból feladat megoldása. Megadott információk alapján statisztikai sorok, táblák adatainak értelmezése, azokból mutatószámok kiszámítása. Adott témában függvények értelmezése, megszerkesztése. 8. Források használata és értékelése 5.1. Forrásokból információk győjtése, következtetések levonása A forrás tartalmával kapcsolatos egyszerő kérdések megválaszolása. Megadott szempontok alapján, a források tartalmára vonatkozóan következtetések levonása. Állítások megfogalmazása.
Gazdasági modellek felismerése. 5.2. Információk összevetése Új ismeretek összegyőjtése. Kölcsönhatások felismerése. Tartalmi és formai különbségek kiválasztása két azonos témájú forrásból. 5.3. Információk győjtése statisztikai forrásokból Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák, tartalmára állítások megfogalmazása. Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák, függvények tartalmára állítások megfogalmazása. B) ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések 1.1. Alapkategóriák és összefüggések A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. A közgazdaságtan rövid történetének ismertetése. A közgazdaságtan alapkérdéseinek A közgazdaságtan tárgyának és és elemzési módszereinek részletes feladatának meghatározása. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és A modellalkotás szerepének elemzési módszereinek egyszerő kiemelése a vizsgálatokban. A gazdaság alapelemeinek: A gazdaság alapelemeinek: gazdasági gazdasági tevékenység, termelési tevékenység, termelési tényezık, tényezık, gazdasági körforgás gazdasági körforgás felvázolása. felvázolása. Termelési lehetıség, szőkösség, Termelési lehetıség, szőkösség, választás, alternatív költség választás, alternatív költség Felismerése és értelmezése annak, Munkamegosztás és komparatív hogy minden döntés alapja a elınyök közötti kapcsolat gazdasági racionalitás. ismertetése. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás. A gazdasági rendszerek fogalma és fajtái és azok megkülönböztetése. 1.2. A piaci alapfogalmak A piac fogalmának, tényezıinek és szereplıinek A piac fogalmának, tényezıinek és szereplıinek bemutatása és