A STRESSZ AZ ÉLET SÓJA A STRESSZ HASZNOS DOLOG, MERT KIHÍVÁST JELENT, FEJ LESZTI A LELKI ÉS FIZIKAI KÉPESSÉGEKET, ÉS EGYFAJTA KI EGYENSÚLYOZOTTSÁGOT AD VÉLI KOPP MÁRIA NEVES OR VOS PSZICHOLÓGUS, MAGATARTÁSKUTATÓ. HA KIALAKUL BENNÜNK A KÜZDÉS KÉPESSÉGE, AKKOR MIND NEHEZEBB CÉLOKAT TŰZHETÜNK KI MAGUNK ELÉ, A SIKEREK PEDIG FO KOZZÁK ÖNBIZALMUNKAT ÉS HATÉKONYSÁGUNKAT. Segíti a küzdelmet a pozitív gondolkodás és a feladatok szétosztása is, legyen szó munkahelyi vagy otthoni munkáról. Jót tesz a hatékony önszabályozás, vagyis a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű alvás, az aktív pihenés és a hobbi is. Ha valaki nem tudja megváltoztatni a helyzetet, amiben van, az változtassa meg azt, ahogy gondolkodik róla. Kopp Mária (66) orvos, pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézet igazgató helyettese. Egyetemi tanár, az MTA doktora. 1993 ig a SOTE Pszichiátriai Klinikán dolgozik, ahol megalapítja és vezeti a Pszichoszomatikus ambulanciát. 1993 ban megalapítja a SOTE Magatartástudományi Intézetét. Hét, nála fiatalabb testvére van. Édesapját 1949 ben elbocsátották állásából, mivel nem írta alá az egyházi iskolák államosításáról szóló felhívást, 1951 ben pedig, mivel rajta voltak a kitelepítési listán, a Budapest közeli surányi nyaralójukba költöztek. Így általános iskolai tanulmányait a pócsmegyeri összevont négyosztályos iskolában, illetve Leányfalun végezte. Maximális pontszáma ellenére csak két év után vették fel a Semmelweis Orvosegyetemre. Férjével Dr. Skrabski Árpád informatikussal aki az egyik legelső számítóközpont vezetője volt a mai napig együtt dolgozik különböző magatartástudományi kutatásokban. Két leányuk van, Luca és Fruzsina. EGY NAGY MULTINACIONÁLIS SZERVEZET ALKALMAZOTTAI JOBBAN KI VANNAK TÉVE A STRESSZNEK, MINT A NÉHÁNY FŐS, EGYÜTTMŰKÖDŐ KIS CÉGBEN DOLGOZÓK? Valószínűleg igen. Ezért találták ki a hétvégi csapatépítő tréningeket, családtagok nélkül. De szerintem ezek még inkább veszélyesek, mert manipulációra adnak lehetőséget. Egy globális cég számára ugyanis a legjobb munkaerő a magányosan szorongó ember, aki senkire sem számíthat, csak a vállalatra. A "vállalati értékek" belsővé tétele ami sok esetben pusztán néhány tulajdonos profitnövelését jelenti számos cégnél elvárt magatartás. Így sokkal készségesebb és igénytelenebb munkaerőt lehet nevelni. Ha viszont a vállalat elbocsátja az illetőt, sokkal gyakoribb a lelki összeomlás, az értéktelenség érzete, mint egy kis cég dolgozójánál, ahol természetesebbek és emberibbek a viszonyok. INKÁBB A SZEGÉNYEK VAGY A GAZDAGOK STRESSZESEK?
Egyértelműen az alsóbb társadalmi rétegek a veszélyeztetettek, főként a középkorú férfiak. De például a tanároknál viszonylag jó mutatókat találtunk annak ellenére, hogy szegények. Szeretném hangsúlyozni, hogy a stressz nagyon fontos dolog, mert kihívást jelent. Ilyen értelemben mindenki stresszes. Sőt a születés maga is stressz. Inkább az a kérdés, hogy a tartós, krónikus stressz milyen mértékű egy országban. Azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon az általános stressz szint jóval magasabb, mint amennyire az egészséges lenne. MI ENNEK AZ OKA? A hetvenes évek óta a középkorúakra jellemző, hogy korán megromlik az egészségük. Ez részben a társadalmi átalakulással függ össze, ami nálunk előbb kezdődött, mint Közép Kelet Európában. Másrészt általánossá vált egy olyan fogyasztói értékrend, amely szerint az számít sikeresnek, aki a külsődleges elvárásoknak jobban megfelel. Márpedig aki úgy gondolja, hogy a gazdagság, a hatalom, a szépség a legfontosabb, az mindig úgy fogja érezni, hogy másokhoz képest lemarad. VAJON A FÉRFIAK ÉS A NŐK MÁSKÉNT KEZELIK A STRESSZT? Általában igaz, hogy a nőknek magasabb az érzelmi intelligenciája. Emiatt az érzelmi kérdéseket jobban tudják kezelni. Érdekes, hogy kutatások szerint a fiatal férfiaknak még fontosabb a házasság és a jó párkapcsolat, mint a nőknek. Ennek ellenére félnek tőle, mert azt gondolják, hogy rosszul fognak választani. Főként azért gondolják ezt, mert a férfiak kevésbé intelligensek érzelmileg, mint a nők. BIZONYÁRA CSAK FÉLNEK A HÁZASTÁRSI STRESSZTŐL? Elképzelhető. Mindenesetre a partnerkapcsolatok minősége az egészséget meghatározó egyik legfontosabb tényezőnek bizonyul. Aki igazán boldog párkapcsolatban él, kevésbé lesz beteg, és tovább is él. HA OLYAN HASZNOS A STRESSZ, MIKÉNT OKOZHAT BETEGSÉGEKET? A stressz addig hasznos, amíg úgy érezzük, hogy meg tudjuk oldani a kihívásokat. Ez fejleszti a lelki és fizikai képességeket, egyfajta önirányítottságot, kiegyensúlyozottságot ad. Ahogy egy sportoló is egyre többre képes a folyamatos terhelés hatására, az átlagember is kiegyensúlyozottabb lehet, ha fel tudja dolgozni a stresszt. Selye János kimutatta, hogy a tartós stressznek kitett patkányok mindegyike elpusztult. Leromlott az immunrendszerük, megjelentek a szív és érrendszeri betegségek, gyomorbél problémák alakultak ki, majd beállt az idő előtti halál. HONNAN LEHET FELISMERNI, HOGY BAJ VAN? Ha például valaki tartósan úgy érzi, hogy minden érdeklődését elvesztette mások iránt, és ez már a mindennapi munkáját is veszélyezteti, akkor valószínűleg a krónikus stressz állapotába csúszott bele. Mindez depresszióhoz vezethet, ami betegségeket okozhat. Egyébként érdekes, hogy az ember pontosan érzi, hogy baj van, csak elfojtja. LEHET E TANULNI A STRESSZ FELOLDÁSÁT?
Természetesen, hiszen ettől vagyunk emberek. A kommunikáció nagyon fontos dolog. Sokan azért kerülnek a krónikus stressz állapotába, mert nem tudják kifejezni magukat. Egyszerűen nincs fogalmi készletük a problémáik kifejezésére. A párkapcsolatban például belecsúsznak olyan helyzetekbe, amelyeket megfelelő kommunikációval el lehetett volna kerülni. Azt is lehet tanulni, hogy ne legyen valaki agresszív, de ne legyen önfeladó sem. Adott esetben ki kell mondani, hogy irreális elvárásaink vannak önmagunkkal szemben, egy rossz munkahelyen dolgozunk, vagy épp egy boldogtalan párkapcsolatban élünk. KIK A LEGVESZÉLYEZTETETTEBB RÉTEGEK MAGYARORSZÁGON? Elsősorban az alacsonyabb végzettségűek. Náluk kora gyermekkortól kevésbé alakult ki a megbirkózási képességek eszköztára. Ezért nagyobb valószínűséggel élik át a krónikus stressz állapotát, és így nehezen tudnak megfelelni a megváltozott kihívásoknak. Földrajzilag is óriási különbségek vannak. Az északkeleti régió van a legrosszabb helyzetben, a fővároson belül pedig a pestiek veszélyeztetettebbek. Ha ágazatokat hasonlítunk össze, akkor a mezőgazdaságban dolgozók helyzete a legrosszabb. A pénzügyi területen dolgozóknak kevésbé stresszes az élete, illetve a pedagógusoknak és az egészségügyi alkalmazottaknak. A STRESSZT A KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK IS MÁSKÉNT KEZELIK. A keleti kultúrákban nagyon komoly módszereket dolgoztak ki a stressz feldolgozására. Ennek alapvető eleme a lélegzés. Ez logikus is, hiszen a lassú, elnyújtott ki be lélegzés megnyugtatja a szervezetet, segíti a koncentrációt, beállítja a szívritmust. Ma már tudományosan is bizonyított az akaratlagos vagy pszichés légzés közvetlen hatása a központi idegrendszerre, és ezen keresztül a keringésre, anyagcserére. A távol keleti országokban egyébként a szív és érrendszeri betegségek aránya jóval alacsonyabb, mint Európában. A MAGYAROKRA MI A JELLEMZŐ? ALAPVONÁSUNK AZ IDEGESSÉG, A KAPKODÁS? Én nem nagyon szeretem a nemzetkarakterológiát. A magyar társadalom annyi ra sokszínű és etnikailag gazdag, hogy nem lehetne egy közös lényeget kimutatni. Ugyanakkor van néhány tulajdonság, amit a vizsgálatok is visszaigazolnak. A magyarokra például nagyon jellemzőek a szélsőségek. Vagy nagyon depressziósak, vagy nagyon fent vannak. És legalább annyira individualisták, mint az angolszászok. De ellentétben a britekkel, a magyarok nehezebben működnek együtt, a civil közösségekben is gyakori az ellenségeskedés. MI A HELYZET A FIATALOKKAL? ŐK MENNYIRE DEPRESSZIÓSAK? A legfrissebb vizsgálataink szerint a fiatalok szerencsére kevésbé depressziósak. Közülük a lányok a legkevésbé, ugyanakkor az időskorú nőknél sokkal magasabb a depressziósok aránya, mint a férfiaknál. A fiatalokra egyébként még inkább jellemző, hogy a magasabb iskolázottság és a biztos családi háttér jobban véd a depressziótól. Az édesanya iskolai végzettsége az egyik legfontosabb védőfaktor. A TÁRSADALMI BIZONYTALANSÁG MENNYIRE JÁTSZIK SZEREPET A STRESSZ SZEM PONTJÁBÓL?
Óriási szerepe van. Az értékvesztés, az anómiás állapot elősegíti a stressz kialakulását. Egy ország lelkiállapota nagyon erősen függ attól, hogy mennyire sikerül a politikának közös célokat és értéket találni. Ha az emberek tartósan rossznak minősítik a politikát, az kihat a megbirkózási képességre is. Sajnos néhány éve jelentősen romlani kezdett a közérzetünk. Amíg 2002 ben 13 százalék volt a felnőttek között a depressziósok aránya, addig 2006 ra 18 százalékra növekedett ez a szám. VOLTAK E AZ ELMÚLT ÉVSZÁZADBAN STRESSZMENTES PERIÓDUSOK A MAGYAR TÖR TÉNELEMBEN? Nagyon nagy baj lenne, ha ez így lenne. Egy ország számára is jó, ha folyamatos stresszhelyzeteknek van kitéve, mert ez kihívást jelent. Voltak olyan időszakok, amikor viszonylag jól meg tudott birkózni a kihívásokkal. Ilyen volt az Árpádház kihalása utáni időszak, amikor a teljes káoszban Károly Róbert anyja tudatosan készítette fel a fiát a trónra. HONNAN TUDJUK, HOGY A MÁS KORBAN ÉLŐK MENNYIRE VOLTAK STRESSZESEK? Ez érdekes kérdés. Néha azt gondoljuk, hogy ma sokkal több a stressz, mint régebben. Pedig ez nem feltétlenül igaz. A múlt század első felében még természetes volt a gyermekek többsége számára, hogy a kútra jártak vízért, kilométereket gyalogoltak az iskolába. Ma e helyett gyakran csomagként szállítják őket a szülők egyik helyről a másikra, és csak a sport pótolhatja a hiányzó fizikai kihívásokat. Az egykeként felnövő, minden igényüket leső családba születő gyerekek pszichológiai kihívásokkal sem találkoznak első éveikben, így később nagyon könnyen összeroppannak, ha az iskolában, a munkahelyen vagy a párkapcsolatban kríziseket kell megoldaniuk. A POLITIKA IS ORVOSLÁS, CSAK TÁRSADALMI SZINTEN. MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS AZ EGÉSZSÉGROMLÁS ÉS A POLITIKA KÖZÖTT? Rengeteg múlik a politikán, a megfelelő keretek megteremtésén, és a mintaadáson. Ennek sok konkrét módja lehetséges, az általános iskolai neveléstől a vezető politikusok mintaadásáig. A svéd népegészségügyi program első célja a társadalmi tőke erősítése. Tehát az emberek közötti összetartozás, a társas kapcsolatok minőségének a növelése. Ugyanakkor a társadalom többségének egyetértése és befogadói magatartása nélkül ez nyilvánvalóan nem működik. MINTHA MAGYARORSZÁGON AZ EMBEREKNEK ÉPP A POLITIKA NÉPNEVELŐ ATTITŰD JÉBŐL LENNE ELEGÜK. HOGY MÁR MEGINT FELÜLRŐL MONDJÁK MEG NEKIK, MIT GONDOLJANAK? Igen. A kommunista kollektivizmus miatt a társadalmi összefogás fogalma Magyarországon lejáratódott. Az utóbbi években ráadásul nagyon megnőtt az idő előtti egészségromlás, a 40 69 éves férfiak és nők halálozása. A 2002 ben megkérdezett férfiak 8,8 százaléka mára elhalálozott. Közülük 25 százalék volt súlyos depressziós. Érdekes, hogy többségük hat évvel ezelőtt nagyon pontosan leírta a saját rizikófaktorait. Kiemelt rizikófaktor volt a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a sportolás hiánya. Mindezek hátterében azonban a tartós stressz, a sérülékenység, a megbirkózási készségek elégtelensége, az értékrend és a társas kapcsolatok hiányosságai voltak meghatározóak. A férfiaknál a munkahelyi bizonytalanság kétszeres rizikófaktort jelentett. Csakúgy, mint ha valakinek nem volt házastársa, vagy nagyon rossz kapcsolatban élt. Férfiaknál különösen
fontos a társadalomba vetett bizalom megléte. Ha úgy érzik, hogy nincs az életnek célja és értelme, az halálozási ok lehet. A nőknél ezzel szemben kevesebb tényező dominál. Náluk a kapcsolatokkal való elégedetlenség a döntő. De nem egyetlen kapcsolattal, hanem általában a társas kapcsolatokkal. Tehát a nők nem függnek annyira a párkapcsolattól, mint a férfiak. ÖN AKTÍV TÁRSADALMI SZEREPLŐ. POLGÁRI KÖRÖKBEN, EGYESÜLETEKBEN TART ELŐ ADÁSOKAT. MIÉRT TARTJA EZEKET FONTOSNAK? Mert úgy érzem, hogy felelősségem van abban, hogy minél több helyen elmondjam, amit kutatóként látok. Különösen akkor, amikor ez nagyon is aktuális a társadalomban. A POLGÁRI KÖRÖK TÖBBSÉGE A JOBBOLDALI PÁRTPOLITIKÁHOZ KÖTŐDIK, ÁM NÉHÁ NYUK MÉGIS FÜGGETLEN CIVILKÉNT LÉP A NYILVÁNOSSÁG ELÉ. EZ NEM ZAVARJA ÖNT? Sokféle polgári kör van. Ahová engem hívnak, az mentes a pártpolitikától. Egyébként az, hogy egy párt vagy egy politikus a programjában fontosnak tartja a társadalom egészségét, teljesen természetes. Ha pedig felkarolja egy civil szervezet hasonló célkitűzéseit, az csak üdvözlendő lehet. ÖN SZERINT VAN E MORÁLIS VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON? Igen. Nagyon súlyos morális válság van. A mostani vizsgálataink szerint az emberek 70 százaléka érzi úgy, hogy nincsenek közös értékek, és nem érdemes előre tervezni a jövőt, mert úgyis minden megváltozik. Azok száma is növekedett, akik szerint nem érdemes a másikban bízni. Nagyon megingott a társadalmi tőkébe, az igazságba vetett bizalom. AMIKOR KIALAKUL A BIZALOMVESZTÉS, ÁLTALÁBAN NÖVEKSZIK AZ AGRESSZIÓ IS. Így van. A krónikus stressz a tartós veszélyhelyzet érzete. Ráadásul nem tudjuk, hogy mitől kell félni. Bármikor, bárhol kialakulhat, amiből sokan agresszióval próbálnak kimenekülni. SIKERES STRESSZOLDÁS Kopp Mária szerint a stresszel való megbirkózási készségeknek három fő formája van: a problémamegoldó, az érzelmi, valamint a támogatást kereső formák. Mind a három lehet sikeres és sikertelen megoldás. A sikeres problémamegoldó azt mondja: mivel nem tudom megváltoztatni a helyzetet, ezért megváltoztatom azt, ahogyan gondolkodok róla. A sikertelen érzelmi megbirkózó a nehéz élethelyzetben eszik, iszik, dohányzik, drogokat használ, és így próbálja elviselni a helyzetet. A sikeres támogatást kereső egy általa nagyra tartott rokontól vagy baráttól kér tanácsot. Ez különösen a nőkre jellemző. Részben ezzel magyarázzák a férfiak és nők egészségi állapotának, halálozási arányainak jelentős különbségét. Betegség, panaszok esetén a nők általában hamarabb fordulnak orvoshoz is. Sikertelen problémamegoldó például az is, aki ellenségesen viszonyul az emberekhez. Az ellenséges beállítottság azt jelenti, hogy az embereket általában aljasnak, önzőnek minősítjük, akik csak ki akarják használni a többieket, és úgy gondoljuk, hogy legbiztosabb nem bízni senkiben. Az ellenségesség legfontosabb és legkárosabb összetevője a cinizmus attitűdje, amely fokozza a kontrollvesztés valószínűségét.