Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.148/2016/9. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/45 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.04.20. Iktatószám: 4358/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 14.K.27.148/2016/9. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Bagaméry-Szalay Róbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 23.) által képviselt Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 1. szám alatti székhelyű felperesnek, dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 33.000 (Harmincháromezer) forint perköltséget. Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS : A felperes, mint ajánlatkérő A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagtelepüléseinek felhagyott települési szilárdhulladék lerakóinak rekultivációja c. projekt (KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0008) keretében települési szilárdhulladék lerakó rekultivációja (kivitelezés) FIDIC Piros könyv szerint - NYÍRADONY tárgyban 2015. október 29. napján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indított. 1
Az ajánlatkérő a felhívását a Közmű Generál Kft., a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. és a SZIB-ÉP Kft. részére küldte meg. A felhívás a vállalkozási szerződés becsült értékét 148.377.640 forintban jelölte meg és a felhívás szerint a teljesítés határideje a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap, de legkésőbb 2015. december 31. napja. A felhívás értékelési szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás jelölte meg, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő 2015. november 6. napjának 10,00 órájában határozta meg. Az ajánlattételi határidőre mindhárom felhívott gazdasági társaság ajánlatot nyújtott be, a SZIB-ÉP Kft. a G-BUILD Építőipari Kft.-vel közösen. A közös ajánlati ár nettó 146.955.120 forint, a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. nettó ajánlati ára 148.250.250 forint, míg a Közmű Generál Kft. nettó ajánlati ára 148.672.000 forint volt. Az ajánlatkérő 2015. november 18. napján elkészítette és az ajánlattevők részére megküldte összegzését, mindhárom ajánlatot érvényessé nyilvánította és a közbeszerzési eljárás nyerteseként a SZIB-ÉP Kft. a G-BUILD Építőipari Kft. közös ajánlattevőt nevezte meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015. november 23. napján értesítést kapott a Magyar Közbeszerzési Központ Kft.-től, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés iratait feltöltötte az Egységes Monitoring Információs Rendszerbe (EMIR). A feltöltött iratok közt az ajánlattevők elektronikus cégkivonatai is szerepelt. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2015. december 1. napján szerződést kötött a tárgyi munka elvégzésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. január 21. napján hivatalbóli kezdeményezést terjesztett elő az alperesnél, előadva, hogy a közbeszerzési eljárás megindításának napján, 2000. október 29-én és az ajánlattételi határidő napján, 2015. november 16-án a G-BUILD Építőipari Kft.-nek és a Debreceni Mélyépítő Holding Kfit.-nek is tagja volt B.G. magánszemély. A hivatalbóli kezdeményező állította, hogy ezáltal sérült a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 2. (1) és (2) bekezdése, 3. -a, valamint 122/A. (1) bekezdése, mert, az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, valamint az esélyegyenlőség alapelvét, ugyanis valódi verseny és esélyegyenlőség nem valósult meg azáltal, hogy az ajánlattételre felkért 3 gazdasági szereplő közül kettő hatással lehetett egymásra az ajánlat összeállításánál, az ajánlati ár meghatározásánál, ezáltal az ajánlatkérő ténylegesen csak 2 céget hívott fel ajánlattételre. Az alperes 2016. január 22. napján eljárást indított, beszerezte a SZIB-ÉP Kft., a G-BUILD Kft., a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. illetve a K-TRANS 21 Kft. nyilatkozatát. A felperes nyilatkozata az alperes határozatának 2016. február 2
8. napján történő meghozataláig nem érkezett meg a döntőbizottsághoz. Az alperes a 2016. február 8. napján kelt D56/7/2016 számú határozatával megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. (1) bekezdését és vele szemben 1 millió forint bírságot szabott ki. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy B.G. magányszemély 2013. július 1. napjától tagja a Debreceni Mélyépítő Holding kft.-nek és 2013. február 21. napjától a G-BUILD Kft.-nek. A felperes a G-Build Kft.-t ajánlattételre nem hívta fel, tehát három olyan gazdasági szereplőnek küldött ajánlattételi felhívást, amelyek tulajdonosi köre közt nem volt átfedés. Ugyanakkor a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 24. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét előidéző helyzeteket. A Kbt. 63. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kivételként alkalmazható hirdetmény és tárgyalás nélküli Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti eljárásban hatványozottan kell az ajánlatkérőnek törekednie arra, hogy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó alapelveket, így a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet betartsa. Az alperes álláspontja szerint a felperesnek az ajánlatok bírálata során meg kellett volna tekintenie a hatályos cégjegyzéket és intézkednie kellett volna, hogy a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulását megelőzze. Arra vonatkozó adat azonban nem merült fel, hogy a felperes a Kbt. 24. (1) bekezdésében foglalt követelménynek eleget tett volna, ezzel megsértette a Kbt. 24. (1) bekezdését. A fentiek alapján az alperes a Kbt. 134. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében a Kbt. 152. (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett a Kbt. 152 (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. Az alperes vizsgálta, hogy a bírság kiszabása indokolt-e és e körben mérlegelte a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy a felperes e törvénybe ütköző magatartást korábban nem tanúsított. Értékelés alá vonta a megvalósult 3
jogsértés és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt időtartamot, valamint azt, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Kormányrendelet 5. (2) bekezdése értelmében a bírság a közbeszerzési eljárás becsült értékének legfeljebb 10%-a lehet. Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértése az egész közbeszerzési eljárásra kiható súlyos szabálysértésnek minősül, alapelvi sérelmet jelent. Úgy értékelte, hogy a felperes nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást és értékelte, hogy a felperes terhére az utóbbi években nem állapított meg jogsértést. Ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a a bírság kiszabása indokolt és összegét 1 millió forintban állapította meg. A felperes a jogerős határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy jogsértést nem követett el, így bírság és eljárási díjfizetésre nem köteles. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Ügyvédi munkadíjigénye mellett tárgyalásonként 8.500 forint útiköltséget is igényelt. Keresetében előadta, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági társaságok a közbeszerzési eljárás előkészítésében semmilyen módon nem vettek részt, az ajánlatkérő az eljárás előkészítése és megindítása szakában jogsértést nem követett el. A felperes a kialakult helyzettel a bontáskor szembesült, és az alperes határozatát nem indokolta a vonatkozásban, hogy ekkor milyen szükséges intézkedéseket mulasztott el a felperes a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulásának megelőzésére. A határozat ellentmondásos azért is, mert azt is tartalmazza, hogy nem volt kizárható a verseny tisztaságának sérelme. Az alperes konkrét mulasztást a felperes terhére nem állapított meg, és tényleges jogsérelem hiányában, a jogsérelem elvi lehetőségének fennállta a jogsértés megállapítását és a bírság kiszabását nem alapozza meg. Hivatkozott arra is a felperes, hogy a Kbt. 122/A. (3) bekezdése rögzíti a közös ajánlattétel korlátait. E szerint az ajánlattételre felhívott jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlatot. A felperes észlelte a részleges tulajdonosi átfedést, azonban a közös ajánlat nem sértette a Kbt. 122/A. (3) bekezdését, a beérkezett ajánlatok a tervezői költségvetésben foglaltakkal összhangban voltak, így nem 4
látott okot az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására. Az ajánlattevők nyilatkozattételre való felhívására (Kbt. 67. ) vagy a Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárás kezdeményezésére (Kbt. 28. ) nem látott lehetőséget és indokot sem. Az eredménytelen jogi eljárások pedig azzal járhattak volna, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelensége folytán elveszítik a támogatási szerződés fedezeti oldalát. Ez a beruházás elmaradásához vezethetett volna és a közérdek sérelmével járt volna és a közpénzek hanyag kezelését jelentette volna. A felperes kérte a Magyar Közbeszerzési Központ Kft. cégvezetője tanúkénti meghallgatását, aki a Bíráló Bizottság előtt e fenti kérdéskört felvetette és a jegyzőkönyvezésben is részt vett. Ezen túl hivatkozott arra, hogy a bírság mértékének meghatározásakor az alperes alaptalanul állította, hogy az eljárás során nem működött együtt a hatósággal. Az eljárás megindításáról szóló értesítést 2016. január 25. napján vette át, az észrevételeit az eljárás iratanyagával együtt 2016. február 2. napján, hétfőn postára adta, így a végzésben szereplő 5 napos határidőt megtartotta. Előadta, hogy a bírság mértéke eltúlzott, arra is tekintettel, hogy semmilyen tételes szabályt sem szegett meg. Az alperes nem bizonyította, csak vizionálta a jogsértést. Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint nem feladata a hatóságnak megállapítani, hogy az ajánlatkérőnek milyen jogi lépéseket kellett volna megtennie annak érdekében, hogy elkerülje a verseny tisztaságát sértő helyzet kialakulását és az eljárása során nem volt megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 24. (1) bekezdése érvényesülése végett tett-e intézkedéseket. A bírság mértékével kapcsolatban az alperes előadta, hogy kizárólag olyan körülményeket vesz figyelembe a bírság összegének megállapításakor, amelyeket a Kbt. 152 (5) bekezdése előír. E körben a kereset tartalmára utalással elismerte, hogy a felperes észrevételei a 2016. január 26. napján átvett felhívás alapján határidőben terjesztette elő 2016. február 2. napján, így ezen körben megállapított határozati mulasztás a felperes terhére nem írható. Az alperes kérte tárgyalásonként 3.000 forint útiköltsége megtérítését. A kereset alaptalan. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. (1) bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság, az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A Kbt. 160. (3) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a bírság összegét is ideértve megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. A (4) bekezdés szerint a bíróság a 5
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A fenti eljárási szabályok határozzák meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult per kereteit. A felperes keresetében előadta, hogy az alperes határozata meghozatalát megelőzően a tényállást nem teljes körűen értékelte, a felperes nem követett el tételes jogi jogsértést. Ilyet az alperesi határozat sem állít. A közbeszerzési eljárás iratai alapján a bíróság megállapította, hogy ténylegesen a felek között az irányadó releváns tényeket illetően nincs nézetkülönbség. Nem vitás az, hogy a G-BUILD Kft. és a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. B.G. magánszemély által részben közös tulajdonossal rendelkezik. Az sem volt vitás, hogy a felperes három független gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre és a közös személy egy felhívott és egy közös ajánlattételre felkért társaság által jelent meg. Ennek alapján tehát megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívással érintett gazdasági társaságok kiválasztásának időpontjában jogsértés nem történt. A bíróságnak az alperes határozata felülvizsgálata során abban kellett állást foglalni, hogy ezen körülmények, tények alapján a Kbt. 24. (1) bekezdésében foglalt sérelem megvalósult-e a felperes által lefolytatott közbeszerzési eljárás során az ajánlatok értékelésekor. A felperes a Kbt. 122/A. -a szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e -ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A felperesnek a Kbt. 122/A. (1) bekezdésében írt követelményeken túl a Kbt. alapelvi rendelkezéseit is köteles betartani. 6
A Kbt. 2. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A (3) bekezdés azt is kimondja, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az esélyegyenlőség, illetve a verseny tisztaságának követelménye a bíróság álláspontja szerint nem csak azzal jár, hogy három egymástól teljes mértékben független gazdasági szereplőt kell az ajánlatkérőnek kiválasztania, hanem azzal is, hogy a közös ajánlattevők esetén is ügyelni kell a Kbt. alapelveinek tiszteletben tartására és biztosítania kell, hogy valóban három független ajánlat versenyezzen. E körben figyelemmel kell lenni arra, hogy gazdasági társaságok működésében nem csupán a formálisan döntési jogosultsággal rendelkező tagok által birtokolt információk lehetnek a döntésre befolyásoló hatással, hanem az informális csatornákon keresztül a cégjogilag többségi befolyással nem rendelkező tagok által szolgáltatott információk is. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján csak abban az esetben teljesíti az ajánlatkérő a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi követelményt, amennyiben az ajánlatok összehangolására lehetőséget adó informális kapcsolatokat is figyelembe veszi az eljárása során. A Kbt. 24. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. A (3) bekezdés kimondja, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő 7
a)az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b)pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Látható tehát, hogy a Kbt. a verseny tisztaságának elvét a törvényben szabályozott összeférhetetlenségi szabályokon túlmutató, általános követelményként szabályozza. Ennek megfelelően a felperesnek a tulajdonosi kört illető átfedés észlelésekor, vagyis az ajánlatok bontása alkalmával cselekvési kötelezettsége keletkezett a verseny tisztaságát veszélyeztető helyzet kiküszöbölésére. A felperes sérelmezte keresetében, hogy az alperes nem jelölte meg, hogy milyen jogi lehetőségekkel nem élt, illetve milyen konkrét kötelezettségeit nem teljesítette az eljárás során. A Kbt. 63. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (3)bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A bíróság álláspontja szerint a felperes akkor teljesíti a Kbt. 24. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, ha a verseny tisztaságának sérelmére hivatkozással a közös ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja, és annak értékelését a Kbt. 74. (4) bekezdése alapján mellőzi. Ezen eljárás biztosította volna a verseny tisztaságát és nem veszélyeztette volna az eljárás eredménytelenségét sem. A felperes ezzel szemben az érintett közös ajánlatot tevőket nevezte meg az eljárás nyerteseként. A felperes hivatkozott arra, hogy szoros, csekély időtartam alatt volt lehetősége csupán a közbeszerzési eljárás lebonyolítására annak érdekében, hogy még 2015. évben támogatási forráshoz jusson. A felperes arra is hivatkozott, hogy az 8
előzetes tájékozódása alapján több, teljesítésre képes gazdasági szereplő az ajánlattétel lehetőségét a rövid időre tekintettel kizárta. Ezen körülmények a Kbt. tételes szabályainak és alapelveinek mellőzését sem igazolhatják, illetve indokolhatják. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes jogszabálysértés nélkül állapított meg a felperes terhére mulasztásban megnyilvánuló közbeszerzési jogsértést. A felperes keresetében hivatkozott arra is, hogy az alperes által alkalmazott bírság a jogsértés, illetve annak körülményei tekintetében túlzottan magas, a jogsértés megállapítása esetén sem indokolt bírság kiszabása. A Kbt. 152. (2) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértést, míg a d) pont szerint a jogsértés megállapítása mellett alkalmazza a (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket is. A (3) bekezdés e) pontja szerint a mennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. Az (5) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés szerint a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Kormányrendelet 5. (2) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. (3) bekezdés e) ontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege a Kbt. 152. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve a részajánlattétel esetében a jogorvoslattal 9
érintett részértékének legfeljebb 10%-a. Az alperes a jogsértés megállapítása mellett további jogkövetkezményként bírság kiszabását tartotta indokoltnak, mivel álláspontja szerint a felperes az egész közbeszerzési eljárásra kiható súlyosnak minősülő alapelvi jellegű jogsértést követett el, mérlegelte, hogy a jogsértés nem reparálható, illetve, hogy az ajánlatkérő nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást. Figyelembe vette a beszerzés becsült értékét, illetve azt, hogy a felperes terhére az utóbbi években jogsértés megállapítására nem került sor, továbbá, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. Az, hogy a hatóság a jogsértés megállapítása mellett bírságot alkalmaz-e, vagy sem, illetve milyen mértékű bírságot alkalmaz a fenti rendelkezések értelmében diszkrecionális jogkörébe tartozik. A Pp. 339/B. -a kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Az alperesi határozat bírságkiszabása vonatkozó része tehát mérlegelési jogkörben hozott határozati résznek minősül, amely tekintetében a bíróság a Pp. 339/B. -ában foglalt szabály figyelembevételével végezheti el a felülvizsgálatot. A bíróság a jogsértés megállapítása körében az alperesi határozatban foglalt tényállást teljes körűnek, valósnak fogadta el. A mérlegelésnél figyelembe veendő szempontok rögzítésekor azonban a bíróság megállapította, hogy a felperes terhére jogszabálysértően értékelte a hatóság azt, hogy az eljárás során nem működött együtt a hatósággal. Az eljárás megindításáról szóló D.56/2/2016 számú végzést a felperes 2016. január 26. napján vette át és igazolt, hogy az észrevételeit az eljárás iratanyagával együtt 2016. február 2. napján, hétfőn postára adta. Az eljárás megindításáról szóló végzésben az észrevételek megtételére a felperes 5 napos határidőt kapott, így annak sérelme nélkül küldte meg az eljárásra vonatkozó észrevételeit a hatóság részére. Tény, hogy a rövid eljárási határidők miatt célszerű az esetleges észrevételeket elektronikus úton (is) megküldeni a hatóság részére, azonban ennek hiánya jogszabály kötelező rendelkezése hiányában a felperes terhére nem értékelhető. Ezt meghaladóan a hatóság a Kbt. 152. (5) bekezdésében foglalt mérlegelési szempontokat értékelte, azokat határozatában rögzítette is. Ennek megfelelően a bíróság álláspontja szerint a bírságra vonatkozó határozati rendelkezés és indokolás megfelel a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozattal szemben 10
támasztott jogszabályi követelményeknek, így a bíróság a bírság mérséklésére, vagy mellőzésére lehetőséget nem látott. Egyetért a bíróság azzal, hogy a felperes terhére megállapított alapelvi jogsértés az eljárást lezáró döntésre, a közbeszerzési szerződés megkötésére is kihatott azáltal, hogy a nyertes ajánlattevő érintett volt a jogsértésben. A fentiek alapján a bíróság a bírság mellőzésére, illetve összegének csökkentésére lehetőséget nem látott, megállapította, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, így a keresetet elutasította. A felperes tanúbizonyítási indítványát a bíróság azért utasította el, mert a jogsértést megalapozó tények a bírósági eljárás során nem voltak vitásak a felek között, így bizonyítás lefolytatására szükség nem volt. A felperes a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült költségei, valamint a tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos útiköltsége megtérítésére. A bíróság az alperes részére járó jogtanácsosi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.21.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. A felperes alanyi illetékmentessége folytán a le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Pp. 340. (1) bekezdése, illetve a Kbt. 160. (5) bekezdése zárja ki. Kecskemét, 2016. március 25. napján Dr. Stefancsik Márta s.k. bíró 11