Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2012. I. NEGYEDÉV Készült: Székesfehérvár, 2012. február 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) 327-950 Fax: (22) 311-139 E-mail: fejerkh-mk@lab.hu Honlap: http://kdrmk.munka.hu
1. A felmérés általános jellemzői 2012. januárjában már 27. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy 30-40 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. I. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően január 4-6 között került sor. A megkeresett munkáltatóktól a 2011. december végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy a munkáltatók hogyan állnak a pályakezdők foglalkoztatásához, mennyire veszik szívesen a fiatalok alkalmazását. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége 2011. január 1-jén 426 ezer volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer. A megye földrajzi fekvése kedvező, a város közelsége, a kiépített infrastruktúra kedvező a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. Az egyoldalú fejlődés azonban a gazdaság sérülékenységével jár. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer vel emelkedett. 2010-ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer vel haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2011-ben már kevesebben, havonta átlagosan 22.903 szerepeltek a regisztrációban. 2011. I-III. negyedévében a megyei székhelyű, 49 nél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 13,8%-kal emelkedett. Az építőipar hosszabb ideje tartó visszaesése folytatódott, termelése 5,5 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 6,7%-kal emelkedett. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 2011. I. félévében 89,3 milliárd forint volt, ami folyóáron az előző évit 5,9%kal haladta meg. Az alkalmazásban állók száma 111 ezer t tett ki, ami ezer vel volt több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 196,3 ezer forint, ami havi nettó 131 ezer forintot jelent. A KSH 2011. III. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a 15-74 éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 189,3 ezer, az előző negyedévinél 3 száz vel (0,2%-kal) kevesebb. Az előző negyedévhez képest a régióban összességében 1,5%-os, országos szinten 1,1%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében ezer vel 2
(0,6%-kal) 170,1 ezer re csökkent, ami 52,2%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. Ez 1,9%- ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régiósnál 1,7%-ponttal alacsonyabb. Az aktivitási arány nem változott, azonos az előző negyedévi 58,1%- os aktivitási aránnyal, ami a A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népesség) 2011. III. negyedév Fejér megye Közép- Dunántúl régió mutatójánál 1,2%-ponttal alacsonyabb, az országos (56,3%) adatnál viszont 1,8%- ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző negyedévhez viszonyítva 0,5%-ponttal 10,2%-ra emelkedett. 2011. III. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 9,1%, az országos 10,7%, a megye mutatója a régiós rátánál magasabb, de az országosnál kedvezőbb. Forrás:ksh.hu 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján Országosan Foglalkoztatottak (ezer ) 170,1 453,5 3855,9 Munkanélküliek (ezer ) 19,2 45,5 462,0 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 189,3 498,9 4317,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 136,7 342,9 3355,4 Aktivitási arány (%) 58,1 59,3 56,3 Foglalkoztatási arány (%) 52,2 53,9 50,3 Munkanélküliségi ráta (%) 10,2 9,1 10,7 2011. évben az álláskeresők havi átlagos száma 22.903, az egy évvel korábbinál 1.171 vel (4,9%-kal) kevesebb. Az előző év hasonló időszaki adatokhoz viszonyítva csak Sárbogárd térségében szerepeltek többen a regisztrációban. Ott 73 vel (3,6%-kal) emelkedett az álláskeresők száma. A többi körzetben eltérő mértékű javulás tapasztalható. Munkaerő-piaci szempontból Mór körzetében történt a legnagyobb változás, ahol 13,7%-kal 1.181 re csökkent az álláskeresők száma. Emellett Dunaújváros és Enying térségében javult a megyei átlagnál jobban a munkaerő-piaci helyzet. Sorrendben 5,7%-kal, és 8,3%-kal fogyott az álláskeresők száma. Székesfehérvár körzetében a megyei átlaggal közel megegyező mértékű (4,7%-os) volt az álláskereső számának mérséklődése, míg a többi három körzetben a javulás mértéke 3,7 % illetve 3,8%-os értéket ért el. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2011. évben 12,1%, az egy évvel korábbinál 0,3%-ponttal alacsonyabb. Mór és Enying körzetében egyaránt jelentős, 1,1%-pontos valamint 1,4%-pontos a javulás mértéke, a többi térségben ennél szerényebb mértékben 0,1-0,4%-ponttal alacsonyabb a relatív mutató az előző év átlagos adatánál. Egyedül Sárbogárd körzetében nőtt a mutató értéke 1,3%-ponttal 22,5%-ra. Munkaerő-piaci szempontból Mór és Gárdony térsége van a legkedvezőbb helyzetben, ahol 8,9% illetve 9,7% az álláskeresők aránya. Ezzel szemben Enying és Sárbogárd körzetében 22,3%, illetve 22,5% a munkanélküliség átlagos relatív szintje, ami a megyei átlagnak közel a kétszerese. Az év tizenkét hónapjára jellemző, hogy a mutató értéke februárra kissé (0,2%-ponttal) 13,9%-ra emelkedett, majd az első félév végéig 11,5 %-ra csökkent, majd júliusra kissé (11,7 %-ra) megemelkedett, s az azt követő négy hónapban ismét mérséklődött, s az év utolsó hónapjában újból emelkedett, így decemberben 11,2%-ot tett ki. A mutató értéke novemberben volt a legalacsonyabb 10,9%-kal és februárban a legmagasabb, 13,9%-os értékkel. 2011-ben a pályakezdők átlagos száma 1.966. Számuk az egy évvel korábbi átlaguknál 28 vel magasabb. Számuk ciklikus változását jól mutatja, hogy az év első félévének a végéig számuk szinte folyamatosan (1.733 ig) csökken, majd augusztus-szeptember hónapokban 2.050 re emelkedik, s azt követően kismértékben ismét fogy, így az év végi számuk 1.927. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 8,6%, az előző évi átlagos adatnál 0,5%-ponttal magasabb. 3
4. A bevont munkáltatók jellemzői A 2011. december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 556 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 345 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 62,1%-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 48,1 %-kal (112 db-bal) emelkedett, azonban a válaszadási arány kismértékben, 3,5 %-ponttal romlott. A felmérésben résztvevő kirendeltségi munkatársak száma elérte a 30 t. Kirendeltség Közreműködő munkatársak száma, Felkeresett szervezetek száma, db Válaszoló szervezetek száma, db Válaszadási arány, % Érintett munkavállalói létszám, Érintett munkavállalói létszám megoszlása, % Közfoglalkoztatottak száma, Közfoglalkoztatottak megoszlása, % Székesfehérvár 5 138 116 84,1 18.736 65,5 77 18,9 Dunaújváros 5 105 51 48,6 2.519 8,9 256 62,7 Mór 3 61 36 59,0 4.094 14,3 1 0,2 Bicske 5 31 5 16,1 12 0,0 0 0 Gárdony 5 63 41 65,1 818 2,9 0 0 Sárbogárd 1 33 23 69,7 732 2,6 43 10,5 Ercsi 5 61 36 59,0 599 2,1 0 0 Enying 1 64 37 57,8 1099 3,8 31 7,6 Megye összesen 30 556 345 62,1 28.609 100,0 408 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság,) azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 28 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál 12 ezerrel több. A válaszadó munkáltatóknál összesen kevesebb, mint félezer közfoglalkoztatottként dolgozott. foglalkoztatottak válaszadó cégek A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megoszlása Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi Enying 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy a felmérés során visszaérkező adatlapokból az átlagosnál több származik a Székesfehérvári térség munkáltatóitól, a válaszadási arány is itt a legmagasabb, és ez a körzet adja a vizsgált gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 65,5 %-át. Ugyanakkor a következő legmagasabb válaszadási aránnyal (69,7 %) rendelkező Sárbogárdi körzetben a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek kevesebb, mint három %-a. A 65,1%-os válaszadási arányt magáénak tudható Gárdonyi körzethez a munkavállalói létszám 2,9%-a koncentrálódik, ugyanakkor azonban fontos azt is megemlíteni, hogy ebben a 4
térségben, illetve a többi kis kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkáltatókra nem igazán jellemző a nagyvállalati működés. Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén csak a Dunaújvárosi körzetében gazdálkodó szervezeteknél fordult elő, hogy nagyobb létszámban - 250 t meghaladóan alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt. Ezen túl a Székesfehérvári körzet munkáltatóihoz koncentrálódott 77, a Sárbogárdi körzethez 43 és 31 az Enyingi térségében dolgozott. A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (37,6 %-a, 127 db) a 10-49 közötti létszámmal működő kisvállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont majd háromötöde, (58,5 %-a) a felmérésben 6,2%-os arányt kitevő 21 db 249 feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A mikró vállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 34,6%-os részaránnyal ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem jelentős, az összesnek 1,9%-a, ami több, mint 500 t jelent. A közepes vállalatok pedig a szervezetek egyötödét, a foglalkoztatottaknak viszont majd háromtizedét képezik. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása 2011.12.31 A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint 2011.12.31 mikrovállalkozás mikrovállalkozás (117db 34,6%) nagyvállalat (21db 6,2%) közepes vállalat 73db 21,6%) kisvállalat (3035, 10,6%) (537, 1,9%) kisvállalat (127db 37,6%) közepes vállalat (83021, 29,0%) nagyvállalat (16735,58,5%) 5. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat 2012. I. negyedév végére 28.871 re prognosztizálták, ami megyei szinten 262 s (0,9 %-os) növekedést jelent a 2011. december végi 28.609 s létszámhoz képest. Az előre vetített emelkedés 644 s felvétel és 382 s létszámcsökkenés eredője. Kirendeltségenként nézve a három hónap múlva várható létszámmozgások alakulását megfigyelhető, hogy a körzetek többségében növekedni fog a létszám, míg Bicskén változatlan marad. Ennek alapján a Móri körzetben 102 s, az Enyingi térségben 78 s, Sárbogárd körzetében 51 s növekedés várható az I. negyedév végére az állományi létszámban, míg a többi négy térségben a növekedések nagysága nem éri el a tíz t. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján 2012. I. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 644 s létszámfelvétel kevesebb mint háromtizede (27,6 %-a, 178 ) a feldolgozóiparban fog megvalósulni. A mezőgazdaság további 14,8%-os, 95 s felvételt jelzett. A legjelentősebb felvétel azonban a közigazgatás területén várható, ahol a közfoglalkoztatottak száma emelkedik, s aminek mértéke 44,9%, a nagysága 289 s. Emellett néhány tízs létszámfelvétel várható az építőipar területén (18 ), a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban (19 ). A többi gazdasági ág részesedése összesen kevesebb, mint 10,0%-os mértéket foglal magában. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás (53 ), a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása (30 ), a gumi-, 5
műanyag gyártása ág (28 ), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (27 ), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ág (21 ) tekinthető jelentősebb létszámfelvevőnek. Így várhatóan ezen öt területen valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszámbővítés közel kilenctizede (89,3%-a). Továbbra is a feldolgozóipar koncentrálja a csökkenések jelentős részét, a közel 400 re prognosztizált létszámcsökkenésnek közel háromötöde (58,4%-a) jelenik meg a feldolgozóipar egyes ágazataiban foglalkoztatott létszámban. Emellett jelentősebbnek mondható a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén jelzett 89 s is, amelyek az összesnek mintegy negyedét éri el (23,3 %). A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása 43,9%-ot, 98 t, a járműgyártás 30,5 %-ot, 68 t, a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása 13,5 %-ot, 30 t, de a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,3 %-ot, 14 t képvisel. A többi gazdasági ág egyenként csupán néhány %-os mértékben, összességében 18,3 %-ban részesedik a 3 hónapra előre prognosztizált létszámmérséklődést illetően. (Pl. az építőipar 3,4 %, a kereskedelem, gépjárműjavítás 6,0 %). A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható 262 s pozitív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre nagyobb létszámban csak a közigazgatás és a mezőgazdaság területén számíthatunk, aminek nagysága +200 és +87. Ennél jóval szerényebb mértékű, tíz alatti növekedés várható a művészet, szórakoztatás, szabad idő (9 ), az építőipar (5 ) területén stb. A feldolgozóiparon belül a gumi-, műanyag termék gyártása ágazatban várható nagyobb, 25 t elérő létszámnövekedés, ezt követi a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat 21 vel és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13 s és további egy-két ágazat egyenként 3-4 s növekménye. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján negatív irányú létszámváltozásra számítanak néhány ágazatban. Legnagyobb arányú fogyás a feldolgozóipar területén várható 45 vel, a többi gazdasági ág 4-5 s létszámcsökkenési egyenlege nem mondható jelentősnek. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása területén várható nagyobb létszámot érintő, összességében 90 s fogyás, illetve ennél lényegesen alacsonyabb, 15 s a járműgyártás, és 6 s a gép, gépi berendezés gyártása területén. A többi ágazat közül a bányászat, kőfejtés, a vízellátás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a felvételek és elbocsátások eredőjeként nem változik a létszám. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint, 300 200 100 0-100 -200 Mikro Kis Közép Nagy belépő 49 225 232 138 kilépő -2-85 -186-109 A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága a bővítések és csökkenések vonatkozásában vállalati méret szerint szinte növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. Ennek alapján a felvételek többsége, 232 illetve 225 a közép és a kis, további 138 a nagy és 49 a mikro vállalatoknál valósul meg és majd ugyanez a nagyságbeli sorrend érvényes a csökkenésekre is. 6
Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban mindegyik cégnagyságnál meghaladja a kilépő munkaerő tervezett létszámát. Legnagyobb mértékű pozitív létszámváltozás a kisméretű cégeknél várható a 225 s felvétel és a 85 s csökkenés eredőjeként, a mikro vállalkozások esetén 49 s felvétellel szemben 2 s mérséklődés várható, a középvállalkozásoknál 232 s felvételhez 186 s fogyás, a nagy munkaadóknál a 138 s felvétellel 109 s csökkenés párosul. Megyén belül a kirendeltségek közötti megoszlás szerint a jelenlegi felmérés során a Székesfehérvári szervezetek mutatták a legnagyobb aktivitást a létszámmozgások terén. A második helyen a Móri kirendeltség munkáltatói állnak. A Székesfehérvári kirendeltségen a csökkenéseknek közel a felét figyelhetjük meg, míg a belépők száma az összesnek háromtizede, ugyanakkor az egyenlegük csupán A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása 2011.12.31-i állapothoz képest Kirendeltségek Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ néhány s, míg a Móri cégek a felvételek közel negyedét, a csökkenéseknek valamivel több, mint tizedét képviselik mintegy százs pozitív egyenleggel. Míg a Sárbogárdi és az Enyingi kirendeltség munkáltatói száz feletti belépéssel és majd feleennyi kiáramlással számolnak, aminek eredményeként 51 és 78 s növekedést valószínűsítenek. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a megye nyolc kirendeltségén együttesen, de különkülön is pozitív a három hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege. Foglalkozás-csoportok szerint a 2012. I. negyedév végéig prognosztizált létszámfelvételek legnagyobb része, az álláshelyek majd fele az egyszerű foglalkozások kategóriájában kerül betöltésre a megkérdezett cégeknél. A fém- és villamos-ipari foglalkozások csoportja ennél jóval kisebb mértékét (8,1 %-át) adja a bővítéseknek. Ezen kívül a feldolgozóipari gépkezelőknél várható még jelentősebb, a felvételek kevesebb, mint 1/10 részét képező felvétel. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás csoportok a 3 hónapos előrejelzés szerint (2011.12.31-i állapothoz) Létszámfelvétel % Létszámcsökkenés % Egyszerű ipari, építőipari mezőgazd. foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások Fém- és villamos-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői 164 25,5 149 23,1 létszámfelvétel, létszámcsökkenés, Egyenleg, +192-184 +8 Dunaújvárosi Kirendeltség +48-39 +9 Móri Kirendeltség +151-49 +102 Bicskei Kirendeltség 0 0 0 Gárdonyi Kirendeltség +23-18 +5 Sárbogárdi Kirendeltség +101-50 +51 Ercsi Kirendeltség +10-1 +9 Enyingi Kirendeltség +119-41 +78 Fejér megye +644-382 +262 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari mezőgazd. foglalkozások -157 41,1-70 18,3 52 8,1 Könnyűipari foglalkozások -33 8,6 46 7,1 Építőipari foglalkozások -16 4,2 Összesen 411 63,8 Összesen -276 72,2 A három hónap távlatában várható létszámcsökkenések legnagyobb hányadát, háromötödét az egyszerű foglalkozások csoportjában tervezik. Ennél jóval kisebb mértékben, a leépítések 8,6%-át a könnyűipari foglalkozások csoportjában tervezik, további 4,2%-a az építőipari foglalkozások csoportját érinti. Ezzel a négy legérintettebb foglalkozás-csoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett bővítésének több, mint 3/5-ét és a csökkenéseknek 7/10-ét. 7
A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként 2012. I. negyedévében kiugróan magas bővülés foglalkozás csoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában nem várható, az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások csoportjában figyelhető meg a legmagasabb, 94 s, a fém- és villamos-ipari foglalkozások esetén, 41 s, a gépkezelőknél pedig 40 s növekmény. Negatív eredő, tehát létszámfogyás nagyobb számban egyik foglalkozás csoportban sem várható, csupán 10 alatti csökkenés figyelhető meg az egyes csoportokban. Foglalkozások, munkakörök A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint legjellemzőbb 10 foglalkozás (2011.12.31-i állapothoz) szerinti részletezés alapján a egyenleg= egyenleg= növekedési egyenlegek egy létszámnövekedés létszámcsökkenés foglalkozásnál sem érik el a Egyszerű erdészeti, vadászati és +75 Egyszerű ipari foglalkozású -58 100 t, és csupán háromnál halászati foglalkozású haladja meg az ötven t. Egyéb, máshova nem sorolható Egyéb takarító és kisegítő +65-13 egyszerű szolgált. foglalkozású Legjelentősebb növekedés (75 Egyszerű mezőgazdasági +61 Intézményi takarító, kisegítő -12 ) az egyszerű erdészeti, foglalkozású vadászati és halászati Egyéb, máshova nem sorolható Lakatos +40-6 feldolgozóipari gépkezelő foglalkozásúaknál figyelhető Textilipari gép kezelője és +20 Szemétgyűjtő, utcaseprő -6 meg. Ötven feletti bővülés gyártósor mellett dolgozó várható még az egyéb takarító és kisegítő valamint az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásoknál (65, és 61 ), ötven alatti a lakatos (40 ), textilipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó (20 ) munkakörökben várható. Jellemzően több foglalkozásnál 10 alatti bővülést jelentő változás szerepel az előrejelzésekben. Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője egy foglalkozás tekintetében jelentősebb, ami az egyszerű ipari foglalkozást érinti -58 s csökkenéssel. Ezen kívül kisebb mértékű mérséklődés várható az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásúaknál (-13 ), az intézményi takarító, kisegítő foglalkozások esetén (-12 ). Ezen túl a többi foglalkozást érintő várható létszámcsökkenési egyenleg 10 alatti nagyságrendet érint. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 2011.12.31 Kirendeltségek jelenlegi létszámadatok () 3 hónap múlva 12 hónap múlva Székesfehérvári Kir. 18.736 18.744 18.592 Dunaújvárosi Kir. 2.519 2.528 2.524 Móri Kirendeltség 4.094 4.196 4.239 Bicskei Kirendeltség 12 12 12 Gárdonyi Kirendeltség 818 823 826 Sárbogárdi Kir. 732 783 726 Ercsi Kirendeltség 599 608 626 Enyingi Kirendeltség 1.099 1.177 1.073 Fejér megye 28.609 28.871 28.618 A 12 hónapra előrevetített létszámvárakozások megyei szinten sem bizakodóak, és kedvezőtlenebbek a három hónapos előrejelzéshez képest. A megkérdezett cégek összességében 28.618 re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely megyei szinten csupán 9 s létszámnövekedést jelent a felmérésben részt vevő szervezetek 2011. december 31.-i dolgozói létszámadataihoz képest. Ez a létszám habár a jelenleginél magasabb, de a három hónap múlva várt létszámot nem éri el. Egy év viszonylatában várhatóan a megkérdezett munkáltatók a jelenleginél alig pár vel több alkalmazottal tervezik a munkavégzést, ami azonban a három hónap múlva várt létszámnál több mint 250 vel alacsonyabb. 8
A kirendeltségenkénti megbontás A 3 és a 12 hónap múlva várható létszámváltozások, alapján a 3 hónapos előrejelzésnél és 150 az egy éves előrejelzés esetén 100 egyaránt növekvő létszámot prognosztizáltak Dunaújváros, Mór, 50 Gárdony és Ercsi térségében a 0 3 hónap múlva várható létszámváltozás 12 hónap múlva várható létszámváltozás megkérdezett munkáltatók. Közülük -50 is Móron várható egy év múlva jelentősebb, 145 s növekedés, de ebben a térségében három hónap -100-150 múlva is száz t meghaladó. Székesfehérvári Kir. Dunaújvárosi Kir. Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség Székesfehérvár körzetének munkaadói Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kir. Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség ugyanakkor három hónap múlva még pár s növekedést, míg egy év múlva már 150 közeli csökkenést jeleztek előre. A 2011. december végi állapothoz képest a 12 hónapos előre jelzésnél az Enyingi térség munkáltatói számolnak még közel 30 t érintő csökkenéssel. A többi körzetben pedig néhány tízs létszámnövekedés várható akár a 3 hónapra, akár a 12 hónapra előre vetített létszámváltozási egyenleget nézzük. Vállalati méretek alapján egy évre előre a közép létszám-kategóriás munkáltatók 119 s (1,4%-os) létszámcsökkenéssel számolnak. A többi létszám-kategóriában azonban mindenütt létszámnövekedés várható egy év távlatában, bár azok nagysága jelentősen alacsonyabb, sehol sem éri el az ötven t. Az alkalmazotti létszám a mikro cégeknél 41 vel (7,6 %-kal), a kisvállalkozásoknál szintén 41 vel (1,4%-kal), míg a nagyvállalkozásoknál 46 vel (0,3 %- kal) lesz több a megkérdezett munkáltatóknál. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a mezőgazdasági munkaadók várnak 70 s létszámnövekedést, és a vízellátás területén gazdálkodók számítanak 20 s létszám-emelkedésre. Az ágazatok többségében azonban csupán néhány s alkalmazotti létszámnövekedéssel, illetve létszámcsökkenéssel számolnak, míg három ágazatnál néhány tízs fogyás is várható a jelenlegihez képest egy év múlva a dolgozói létszámmozgások eredményeként. A legnagyobb létszámot érintő (-71 ) csökkenést a feldolgozóipar, valamint ennél kisebbet, az oktatás (-18 ), és az adminisztratív tevékenység (-10 ) munkaadói jeleztek. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek ágazatban várható jelentős, -185 s létszámfogyás, ezzel szemben a fémalapanyag, jármű, számítógép, elektronikai termékek és a gumi-, műanyag termék gyártása területén várható kismértékű létszámnövekedés, 42 s, 28 s, 23 s illetve 19 s. 6. A közfoglalkoztatottak számának alakulása A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen 408 közfoglalkoztatott dolgozott a megkérdezés időpontjában, akiknek több mint háromötöde a Dunaújvárosi, majd ötöde a Székesfehérvári térség munkáltatóinál, és további 43 Sárbogárd és 31 Enying körzetében talált munkát. Vállalati méret szerint több mint négyötödük a közép méretű vállalkozásoknál, míg fennmaradó hányaduk a kisvállalatoknál dolgozott. Gazdasági ág szerint nézve a közfoglalkoztatottak több mint fele (58,8%-a) az oktatás, közel kétötöde (36,8%-a) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, és néhányan az adminisztratív tevékenység, az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság területén végeztek munkát. 9
A munkáltatók 3 hónap múlva már jóval több, 654 közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. A megye több térségében lesz növekedés, a Székesfehérvári körzetben hozzávetőleg 70 vel több közfoglalkoztatottra számítanak, és ezáltal az összes létszámnak több, mint egyötöde koncentrálódik ebbe a térségbe, ami várhatóan 150 t érint. A dunaújvárosi körzet munkaadóihoz összpontosul a közfoglalkoztatottak majd kétötöde, 254. Ezen túl Enyingen 107, Sárbogárdon 83 és Móron 60 foglalkoztatását tervezik ilyen formában. A szervezetek létszám-nagysága alapján a középvállalkozások fogják a közfoglalkoztatottak 7/10-ét alkalmazni, míg 27,2%-uk várhatóan a kisvállalkozásoknál dolgozik. Tevékenységük alapján a közfoglalkoztatottak fele a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, további több mint harmada az oktatás, majd tizede a mezőgazdaság területén talál munkát. 7. A pályakezdők foglalkoztatási jellemzői A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában az egyes kérdésekre a cégeknek csak kisebb hányada adott választ. A választ adó munkáltatók harmada (34,02%-a) úgy véli, hogy azért érdemes őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk foglalkoztatásuk esetén, illetve ugyanekkora hányaduk nyilatkozott úgy, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. További előnyük, hogy legfrissebb szakmai tudással ők rendelkeznek, ezt jelezte a szervezetek 29,3%- a, és még több mint egynegyedük (27,8%-uk) szerint előnyük abban áll, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, valamint 13,9%-uk szerint azért hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni. Mindezen előnyökkel szemben azonban a választ adó munkáltatók 5-17%-a szerint némi hátrányt is magába foglal a foglalkoztatásuk, úgymint betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, sok időt elvesz a munkából, hosszú távon nem lehet rájuk számítani, valamint csak alig egytizedük szerint a tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük. A válaszadók vállalati mérete szerint a pályakezdők foglalkoztatásának legnagyobb előnye, hogy könnyebben betaníthatóak a többi korosztálynál, így nyilatkozott a nagyvállalatok közel fele, a kisvállalkozások több mint egyharmada, a középméretűek majd kétötöde, és a mikro vállalkozások negyede egyaránt. A nagyfoglalkoztatók szintén közel felének véleménye szerint előnyük, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, a közép méretű szervezeteknek harmada és a kisebb gazdálkodóknak is mintegy egynegyede ugyanezen a véleményen van. A mikro, kis és nagy létszámmérethez tartozó választ adó munkáltatók legalább egyharmada, de a közepes cégek háromtizede is az állami támogatás igénybevételének lehetőségét jelölte meg fontos tényezőnek a fiatalok alkalmazását illetően. A létszámméret szerinti válaszok tekintetében azonban igen nagy az eltérés, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek a pályakezdők, ugyanis ezzel az állítással a nagyfoglalkoztatók több mint fele, de a mikro cégeknek alig több mint egyötöde ért csak egyet. 10
Tevékenységük szerint nézve a munkáltatók válaszait, megfigyelhető, hogy az adminisztratív tevékenység munkaadóinak, valamint az információ kommunikáció ágazat szervezeteinek háromnegyede, a szakmai, tudományos tevékenység gazdálkodóinak kétharmada, de az egyéb szolgáltatás ágazat válaszolóinak több mint a fele számára az állam által nyújtott támogatás miatt éri meg pályakezdőket alkalmazniuk. A vízellátás, az ingatlanügyletek és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén tevékenykedők felének véleménye szerint előnyt jelent a pályakezdők alkalmazásakor az a tényező, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területén működő válaszolók mindegyike, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozók közel négyötöde és a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás ágazat munkaadóinak 3/5-e szerint könnyebben betaníthatók a pályakezdők, mint más korosztály munkavállalói. A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek a humán, egészségügyi, szociális ellátással foglalkozó szervezetek háromnegyedének, a villamos-energia ipar és a vízellátással foglalkozók legalább háromötödének véleménye alapján. Ugyanakkor a pályakezdők foglalkoztatásának hátrányaként rótta fel az információ, kommunikáció ágazat cégeinek háromnegyede, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani ez a véleménye az építőipari és szállítás, raktározási szervezetek legalább háromtizedének. Munkaerő-piaci területenként nézve, igen nagy szórás figyelhető meg a munkaadók válaszaiban. Ercsi körzet munkaadóinak 4/5-e szerint, míg az Enyingi gazdálkodók válaszainak alig több mint egytizedének az a véleménye, hogy azért éri meg a pályakezdőket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. Szintén Ercsi munkaadók több mint háromötöde és Enying válaszolóinak kevesebb, mint egyötöde szerint könnyebben betaníthatók más korosztályoknál. A Bicskei cégek fele szerint olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, ugyanakkor a Móri gazdálkodók alig egyötöde ért ezzel egyet. Az hogy a betanításuk sok időt vesz el, erről a Székesfehérvári körzet munkaadóinak alig 8%- a nyilatkozott, azonban minden második Bicskei munkáltatói is. Ercsi és Bicske körzet munkaadóinak legalább fele azon a véleményen van, hogy a pályakezdők a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek, de ezt a véleményt osztják a Sárbogárdi és a Székesfehérvári munkaadók majd kétötöde is. 11
8. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák 12
adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 13
- a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Állami Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. 14
MELLÉKLETEK
A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma vállalati méret szerint Vállalati méret/ Körzetek Mikro Kis Közép Nagy Összesen Székesfehérvár 20 41 38 15 114 Dunaújváros 23 17 9 2 51 Mór 11 14 7 4 36 Bicske 1 1 0 0 2 Gárdony 18 18 4 0 40 Sárbogárd 5 13 5 0 23 Ercsi 19 12 4 0 35 Enying 20 11 6 0 37 Összesen 117 127 73 21 338 A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása Válaszadók létszámának alakulása jelenlegi létszám () A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban FEOR 2008 szerinti létszámbontás három hónap múlva várható létszám () Belépő, +3 hónap Kilépő, tizenkét hónap múlva várható létszám () Székesfehérvár 18.736 18.744 18.592 Dunaújváros 2.519 2.528 2.524 Mór 4.094 4.196 4.239 Bicske 12 12 12 Gárdony 818 823 826 Sárbogárd 732 783 726 Ercsi 599 608 626 Enying 1.099 1.177 1.073 Összesen 28609 28.871 28.618 Egyenleg, EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK 27-3 24 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK 391-254 137 FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK 10-11 -1 IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK 97-66 31 70-27 43 29-10 19 IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK 10-7 3 6-3 3 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK 4-1 3 Összesen 644-382 262 16
A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Válaszadók/Körzet Bicskei Dunaújvárosi Ercsi Gárdonyi Sárbogárdi Enyingi Székesfehérvári Móri Fejér megye Egyetért 50,00% 47,06% 80,00% 45,00% 52,17% 10,81% 20,18% 13,89% 34,02% azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk Egyetért 50,00% 19,61% 8,57% 15,00% 30,43% 10,81% 7,89% 19,44% 13,91% betanításuk sok időt vesz el Egyetért 50,00% 33,33% 31,43% 30,00% 30,43% 32,43% 23,68% 19,44% 27,81% olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Egyetért 50,00% 27,45% 62,86% 35,00% 47,83% 16,22% 33,33% 25,00% 34,02% könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Egyetért 50,00% 7,84% 0,00% 15,00% 8,70% 0,00% 2,63% 2,78% 5,03% nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Egyetért 0,00% 11,76% 8,57% 12,50% 8,70% 5,41% 8,77% 11,11% 9,47% tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük Egyetért 50,00% 21,57% 51,43% 25,00% 39,13% 8,11% 38,60% 8,33% 29,29% legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Egyetért 50,00% 19,61% 20,00% 25,00% 30,43% 5,41% 14,04% 16,67% 17,46% betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát Egyetért 0,00% 7,84% 17,14% 7,50% 8,70% 16,22% 18,42% 13,89% 13,91% hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Egyetért 0,00% 13,73% 28,57% 10,00% 13,04% 5,41% 12,28% 5,56% 12,43% hosszú távon nem lehet rájuk számítani 17