TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6 II.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK... 6 II.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIA, FOLYAMATOK... 7 II.2.1 Kockázatkezelési alapelvek:... 7 II.3 KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT VÉGZ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK... 9 II.4 KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK F ELVEI... 11 III SZAVATOLÓ TKE... 12 IV SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET TKEMEGFELELÉSE... 12 IV.1.1 A bels tkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó elvek és stratégia... 13 IV.1.2 Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tkekövetelménye... 14 IV.2 HITELEZÉSI ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT... 14 IV.2.1 Késedelmesnek minsített tételek bels szabályzatában való megközelítése... 14 IV.2.2 Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek... 15 IV.2.3 Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele eltti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként... 16 IV.2.4 kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként... 16 IV.2.5 kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként... 16 IV.2.6 kitettségek hátralev futamid szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként... 17 IV.2.7 Kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél-kategória szerinti megoszlása... 17 IV.2.8 Hitelminség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - országonkénti megoszlás szerint... 18 V SZTENDERD MÓDSZER... 18 VI HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS... 18 VI.1 ELISMERHET HITELKOCKÁZATI FEDEZETET ALKALMAZÓ HITELINTÉZETNEK NYILVÁNOSSÁGRA KELL HOZNIA 18 VI.1.1 A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fbb elvei... 18 VI.1.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fbb elvei... 18 VI.1.3 Az elismert biztosítékok f típusai... 19 VI.1.4 A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminsítési kategóriáját a Hkr. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban... 20 VI.1.5 Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizet kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre... 20 VI.2 A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉKE AZ ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÉS MÁS ELISMERT HITELKOCKÁZATI FEDEZETEK ÁLTAL FEDEZETT, TELJES KITETTSÉG ÉRTÉKE... 20 VII KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPL RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK... 21 VII.1 A RÉSZVÉNYEKBEN LEV KITETTSÉG... 21 VII.2 KAMATKOCKÁZAT... 21 VIII MKÖDÉSI KOCKÁZAT... 21
I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE 2008 évben Takarékunk mérlegfösszege kiemelked mértékben növekedett. Az éves 5,6 Mrd Ft-os növekedés után 49,7 Mrd Ft mérlegfösszeggel zártuk az évet. Teljesítményünkkel sikerült megriznünk a régió legnagyobb szövetkezeti pénzintézet címet. Eredményes évrl beszélhetünk, hiszen minden korábbit meghaladó, 506 M Ft-os adózás eltti eredménnyel zártunk. Saját tkénk és szavatoló tkénk az eredmény visszaforgatásából 13%-kal ntt. Szavatoló tkénk 3,2 Mrd Ft. Mérlegfösszegünk növekedése két irányból valósult meg. Betétállományunk év végére az igen éles piaci verseny mellett is növekedést mutatott. A forrásállományunk 2008. december 31-én 1,2%-kal a 2007. december 21-i 36.961M Ft-ról 2008. december 31-re 37.439 M Ft-ra változott. A növekedés 477 M Ft volt. A mérlegfösszeg növekedés másik mozgatórugója a devizahitelezés és egyéb üzleti folyamatok okán bankpiaci források bevonása az üzleti folyamatokba. Takarékszövetkezetünk hitelállománya a 2007. december 31-i 19.174 M Ft-hoz képest, 2008. december 31.-én 22.774 M Ft, ami a 2008-ban 3,6 Mrd Ft-os növekedést jelent. 55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 M Ft Mérlegfösszeg 2004 2005 2006 2007 2008 Számok és tények Mérlegfösszegünk 2008 év végén 49,7 Mrd Ft volt, mely év elejéhez képest 5,6 Mrd Ft-os növekedést jelent. Saját tkénk év végére 2,8 Mrd Ft, mely 417 M Ft-tal haladja meg az év eleji nyitó értéket. Éves adó eltti eredményünk 506 M Ft, mely 12,6%-kal meghaladja a tervet. Takarékszövetkezetünk hitelállománya tudatos üzletpolitikai döntések következtében 2008-ban 3,6 Mrd Ft-tal ntt, így 22.774 M Ft-tal zárta az évet. A betétállomány korábbi években megszokott növekedési üteme 2008 évben is lassabb volt. Betétállományunk így 37.439 M Ft-tal zárt, mely 477 M Ft-os növekedést jelentett. Számlák: darabszáma 2008-ban ntt, 38.404 db lakossági, illetve 8.129 db vállalkozói bankszámlát vezetünk. Bankkártyák száma 17.970 db, összesen 15 ATM-et üzemeltetünk. 2. oldal
M Ft Saját tke 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2004 2005 2006 2007 2008 Adózás eltti eredmény 500 400 300 200 100 0 2004 2005 2006 2007 2008 3. oldal
I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS P U B L I K U S M É R L E G adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2007.év 2008.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1. Pénzeszközök 2 082 304 1 129 307 02 2. Állampapírok 18 034 163 16 446 663 06 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések 3 498 008 8 251 030 24 4. Ügyfelekkel szembeni követelések 18 095 045 21 494 434 41 5. Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is 0 0 54 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok 0 74 750 62 7. Részvények, részesedések befektetési célra 243 959 245 411 68 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban 0 1 500 73 9. Immateriális javak 26 874 56 307 76 10. Tárgyi eszközök 1 026 798 1 126 831 88 11. Saját részvények 0 0 89 12. Egyéb eszközök 337 313 243 649 96 13. Aktív idbeli elhatárolások 798 401 689 030 100 Eszközök összesen 44 142 864 49 758 913 F O R R Á S O K ( P A S S Z Í V Á K ) 01 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 3 524 638 8 199 897 19 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 36 932 418 37 421 601 43 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség 29 841 17 866 65 4. Egyéb kötelezettségek 247 410 251 886 74 5. Passzív idbeli elhatárolások 431 635 484 187 78 6. Céltartalékok 304 863 294 411 83 7. Hátrasorolt kötelezettségek 200 000 200 000 91 8. Jegyzett tke 275 717 275 717 93 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tke (-) 0 0 94 10. Tketartalék 0 0 97 11. Általános tartalék 266 874 310 122 98 12. Eredménytartalék (+,-) 1 427 345 1 633 239 99 13. Lekötött tartalék 0 103 000 100 14. Értékelési tartalék 220 209 208 261 103 15. Mérleg szerinti eredmény (+,-) 281 915 358 726 104 Források összesen 44 142 865 49 758 913 4. oldal
P U B L I K U S E R E D M É N Y K I M U T A T Á S adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2007.év 2008.év a. b. c. d. 01. 1. Kapott kamatok és kamatjelleg bevételek 3 664 042 4 025 594 08. 2. Fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordítások 2 113 290 2 244 717 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 1 550 752 1 780 877 12. 3. Bevételek értékpapírokból 9 214 1 782 16. 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 690 399 779 271 23. 5. Fizetett (fizetend) jutalék- és díjráfordítások 78 460 89 992 30. 6. Pénzügyi mveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] 96 064 68 766 49. 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbl 535 501 204 007 57. 8. Általános igazgatási költségek 1 347 333 1 501 749 67. 9. Értékcsökkenési leírás 95 690 90 533 68. 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbl 509 897 356 999 76. 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függ és biztos (jövbeni) kötelezettségekre 525 737 426 500 79. 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függ és biztos (jövbeni) kötelezettségekre 112 510 180 739 83. 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozásban való 0 23 634 részvények, részesedések után 84. 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozásban való részvények, részesedések után 10 469 0 85. 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 447 791 526 036 88. 16. Rendkívüli bevételek 20 1 823 89. 17. Rendkívüli ráfordítások 19 445 21 005 90. 18. Rendkívüli eredmény (16-17) -19 425-19 182 91. 19. Adózás eltti eredmény (+,-15+,-18) 428 366 506 854 92. 20. Adófizetési kötelezettség 86 488 74 376 93. 21. Adózott eredmény (+,-19-20) 341 878 432 478 94. 22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) 34 188-43 248 95. 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 0 96. 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés 25 775 30 504 99. 25. Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/+22+23-24) 281 915 358 726 5. oldal
A A hitelintézetekrl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérl szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben elírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintend; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, A Hpt-ben elírt jelentés felépítésének követnie kell a kiadott 234/2007. (IX.4.) sz. kormányrendelet struktúráját. A fentiek értelmében a következkben a kockázatvállalására, tkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközökre vonatkozó elveit mutatjuk be a kormányrendeletben elírt tagolásban. II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI Takarékszövetkezetünk természetesen kiemelt figyelmet fordít a kockázatok figyelésére, számszersítésére és folyamatos monitoringjára. Különösen nagy hangsúlyt kap a kockázatkezelés a 2008 január 1-tl hatályba lépett Basel II-es tkeértékelés és szabályozás után. Takarékszövetkezetünknél 2006 szeptembere óta Kockázatvállalási Stratégia van érvényben, melyben a hitelezési, kamat, árfolyam és likviditási kockázatokra fogalmaztunk meg átfogó kockázati limiteket és irányvonalakat. A fenti Stratégia kiegészíti a Takarékszövetkezetünknél érvényben lév Kockázatvállalási, Likviditási, Fedezetértékelési, stb. szabályzatokat. Az ezekben a szabályzatokban lév limitek figyelésének egy része beépült a mindennapi vezeti információs rendszerünkbe. A kockázatvállalási stratégiánkat az új tkeszabályozás és tkeértékelés jegyében 2008 évben felülvizsgáltuk, frissítettük és aktualizáltuk. A kockázatvállalási stratégia a takarékszövetkezet bels tkeellátottságának biztosítására irányul. A kockázatvállalási politikája összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. II.1 KOCKÁZATI TÍPUSOK A következkben ismertetjük, melyek azok a fbb kockázati elemek, melyet Takarékszövetkezetünk kifejezetten eltérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükbl adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkez veszteség lehetsége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzdéses ügyfele felé kitettsége követelése áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzdéses partner nem szerzdés szerinti teljesítése miatt. Koncentrációs kockázat a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerül, különböz szerzdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébl ered. 6. oldal
Országkockázat - a PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkez valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelez/befektet által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböz devizákban lév nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezségére, tkehelyzetére a piaci kamatlábak kedveztlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: a kamatlábak idbeli változása és a cash-flow-k idbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemz hozamgörbék között (bázis kockázat), ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), a termékekben rejl rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Mködési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelel bels folyamatok és rendszerek, küls események vagy a személyek nem megfelel feladatellátása miatt felmerül, illetleg jogszabály, szerzdés vagy bels szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkez, a hitelintézet eredményét és szavatoló tkéjét érint veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tkemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit idben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapveten négy kategóriába sorolhatók: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefügg) likviditási kockázat, lehívási (a lejárat eltti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, piaci likviditási kockázat. II.2 KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIA, FOLYAMATOK A kockázati stratégia a bels tkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. II.2.1 Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels tkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott bels tkeszükségletnek mindig megfelel tketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tkekövetelmény felett (Biztonságos mködés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felels személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott 7. oldal
szabályzatokat, együttmködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tkekövetelmény mértékének, valamint a bels tkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a bels tkeszükséglet megfelelségének ellenrzésében (Együttmködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a bels szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszersíthet kockázatokat limitekkel és a szükséges bels kontrollokkal kezeli, a nem-számszersíthet kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelez. 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méret és hasonló üzleti tevékenységet végz takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történ viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történ összemérés elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kell szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 10. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése eltt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi f funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérsékl tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszersítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó bels és küls jelentések 12. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköz, erkölcsileg támadható tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszem magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvev tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 13. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. A 12-13 pontban megfogalmazottak érvényesülése érdekében a Takarékszövetkezet nem finanszíroz: - politikai pártokat, - politikai szervezeteket. Új ügyfélként nem finanszíroz: - induló, illetve értékelhet múlttal nem rendelkez vállalkozásokat, kivéve az olyan ügyfeleket melyek finanszírozása alacsony kockázatú biztosítékok mellett történik, valamint az olyan projekt társaságokat, amelyeknek többségi tulajdonosai értékelhet gazdálkodási múlttal rendelkeznek és a többségi tulajdonosokra nem érvényesülnek a továbbiakban felsorolt kizáró feltételek, - azon gazdasági társaságokat, amelyek nincsenek cégbíróságon bejegyezve, 8. oldal
- azon vállalkozásokat, amelyeknek 30 napon túli lejárt és nem átütemezett köztartozásuk van, - azon vállalkozásokat, amelyek korábban hitelezési veszteséget okoztak, - azon vállalkozásokat, amelyeknek többségi (vagy többségi szavazati joggal rendelkez) tulajdonosai által többségi tulajdonban lév korábbi cégei, kapcsolt vállalkozásai ellen csd-, vagy felszámolási eljárás indult a hitelkérelem benyújtását megelz 5 évben, - azon vállalkozásokat, amelyeknek negatív a saját tkéje, vagy a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyek nem állnak rendelkezésre. - mindazon vállalkozásokat, amelyeket a Hitelezési üzletszabályzat felsorol, A normálisnál nagyobb kockázatú ügyletek kategóriájába tartozó ügylettípusok, ágazatok a következk: - a számított ügyféllimit összegét meghaladó kockázatvállalások, - az ágazati limitdöntések során az Igazgatóság által a normálisnál nagyobb kockázatúnak minsített ágazatok ügyfeleinek finanszírozása. Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési folyamata épülve az integráció által kidolgozott közös módszertanra nagy hangsúlyt fektet a limitek rendszerére, hiszen a kockázatok kezelése és ezáltal a tkeszükséglet meghatározása két szinten történik. Egyrészt a kockázati limitek által behatárolt keretek szabnak gátat a túlzott kockázatvállalásnak, melyet kiegészítenek a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai. Takarékszövetkezetünk a Takarékszövetkezeti integráció ajánlásait figyelembe véve meghatározza a koncentrációs ügyfél-, partner-, piaci-, likviditási kockázati limiteket valamit az egyes terméklimiteket. A limiteken túl Takarékszövetkezetünk szintén az integráció által közösen kidolgoz és rendszeresen alkalmaz stressz teszteket. A kockázatvállalás során alkalmazott eszközök és módszerek Takarékszövetkezetünk méretéhez képest költséghatékony módon alkalmasak a felvállalt kockázatok kezelésére és az üzleti kockázatok esetében a várható veszteségek meghatározására. Takarékszövetkezetünk által kidolgozott és használt kockázatkezelési folyamatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megismerte és elfogadta. II.3 KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT VÉGZ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitzések megvalósítását. A kockázatkezelési tevékenységek az üzleti területtl elkülönülnek, felügyeletét közvetlenül az elnökügyvezet látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudens banki mködés szellemében a kockázatok optimalizálására törekszik. A megfelelség biztosítási tevékenység végzésével Takarékszövetkezetünk célja a jogszer és a szabályoknak megfelel és az üzleti jó hírnév megrzésére irányuló felels irányítás és gyakorlati mködés biztosítása. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tketervezésért a controlling igazgató a felels. A kockázatvállalási döntések elkészítése, a döntések rendje, a kockázatok nyilvántartása, a kétes ügykezelés folyamata, a fennálló kockázatok elemzése, a beszámolások rendje jól elhatárolt az Üzleti Központban mköd - szervezeti és felelsségi rendszerben valósul meg. A döntés-elkészítés minden esetben az üzleti, valamint fiókban a hitelellenr, Üzleti Központban pedig, a kockázatkezelés közös tevékenységének eredménye. A kockázati döntési rend, a fiókvezeti döntési szint kivételével a négy szem elvre épül, a döntéshozók, az üzleti területek, valamint a Kockázatkezelés, döntésre felhatalmazott munkatársai végzik. 9. oldal
A döntési fórumok fiókvezet, szakmai üzletágvezet és kockázatkezel együtt, és a központi cenzúra bizottság -, kompetenciáját az Igazgatóság határozza meg. A problémás ügyletek kezelése a Követeléskezelési Szakterületen valósul meg. A kockázatkezelés és követeléskezelés szakterületek elkülönülnek az üzleti területektl, irányításuk közvetlenül az elnök-ügyvezet jog- és hatásköre. A Portfolióminsít Bizottság negyedévente elemzi és értékeli a portfolió összetevit, és a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint dönt a szükséges értékvesztés mértékérl. Kockázatkezelés folyamata: Igazgatósági, menedzsment hatáskörbe került a kockázatok figyelése, a limitek évente történ felülvizsgálata és a kockázatkezeléssel kapcsolatos jelentések elfogadása; Kockázatok tipizálása, kockázatok jellegének számbavétele: az alapját az integráció által készített közös módszertan jelenti, melynek saját rendszerünkre történ átalakítása után az Igazgatóság fogad el. Kockázatok mérése, a mérési módszerek kialakítása, a stressz tesztek kialakítása és elvégzése: egyrészt követjük az integráció által kidolgozott és felállított limitrendszert és mérési módszertant, takarékszövetkezeten belül a mérési feladatokat controlling csoport végzi, mely munkakörben megjelenik a kockázati kontroll funkció. Ezáltal biztosított a pontos mérés és számszaki kimutatás, illetve az üzleti területtl való függetlenség a számszersítés során. Kockázatok nyomon követése, kockázati pozíciók nyomon követése: Vezeti funkció keretében valósul meg. Valamennyi kockázat esetében felels munkakörök szerint felosztásra került a kockázati monitoring és jelentés funkció. Az érintett munkakörök likviditási-, kamat-, árfolyam-, koncentrációs kockázatok alakulásáról rendszeresen, automatikusan jelentést készítenek az ügyvezetés és a menedzsment számára. Nem számszersíthet kockázatok feltárása, nyomon követése az adott csoport, vezet feladata, melyrl idszaki jelentést készít az ügyvezetés-menedzsment számára. Rendszeres kockázati jelentés, elemzés Igazgatóságnak, ügyvezetésnek, kockázatok vállalásáért, monitoringjáért felelsöknek: Limitek felülvizsgálati, engedélyezési folyamata: 1) A kockázat kezelésére vonatkozóan felállítandó limitekre az integrációs ajánlás alapján az üzleti területektl független Controlling - Kockázatkezelés tesz javaslatot az Eszköz-Forrás Bizottság / Menedzsment felé. A limitekre vonatkozó döntést az EFB elterjesztése alapján az Igazgatóság hozza meg. 2) Az üzleti területek, a részükre megállapított limiteken belül hozzák meg üzleti döntéseiket. Limittúllépés esetén gondoskodnak a kockázat csökkentésérl, illetve kezdeményezhetik a limit-túllépés fenntartását a menedzsment irányába 3) A limitek betartását és kihasználtságát a Controlling csoport ellenrzi, és errl jelentést tesz az EFB és az Igazgatóság felé. 4) Az EFB limittúllépések esetében meghozza a szükséges döntéseket a kamatkockázat mértékének csökkentésére. Takarékszövetkezetünk rendszeres jelentéseket készít a kockázatok alakulásáról és a tkekövetelményekrl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az OTIVA az Igazgatóság és a bels fórumok felé. 10. oldal
II.4 KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK F ELVEI Takarékszövetkezetünk, a prudens mködés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkent eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatosságának figyelembe vételével határozza meg. Valamennyi kihelyezésrl, illetve kockázatvállalásról szóló döntés eljárásában érvényesülni kell az alábbiaknak: Az aktív ügylet létrejöttének feltétele, az ügylet kockázatával összhangban megállapított mérték jogilag érvényesíthet fedezet biztosítása. A kihelyezésrl történt döntés elkészítése keretében meggyzdünk a szükséges fedezetek meglétérl, a folyósítást megelzen pedig, a biztosítéki szerzdések érvényességérl, és érvényesíthetségérl. az elfogadott biztosítékra vonatkozó elvek: a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, aki azzal szabadon rendelkezik, eredete, továbbá pertl, tehertl és igénytl mentessége, vagy fennálló terhei igazoltak, dokumentumokkal alátámasztottak, és ellenrizhetk, likvid és valós piaccal rendelkezik, folyamatos, tényleges értékkel bír, az, egyértelmen megállapítható, bizonyítható, a fedezet tárgyának függvényében lehetséges biztosítással rendelkezik. Takarékszövetkezetünk nem fogad el biztosítékként olyan vagyoni eszközözöket, amelyek: törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.), per tárgyát képezik, forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mkincsek, szrmeáruk stb.), forgalmi értékük, piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában, egyedi jellegk miatt, vagy az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóságuk, és a kalkuláció nehézsége miatt kell biztonsággal nem állapítható meg (pl. sportlétesítmények). Fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó további elvek: Az ügyfelek minsítése és a fedezetek értékelése, mindig egymástól függetlenül történik. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminsítése közötti korreláció nem lehet jelents. Takarékszövetkezetünk kizárólag olyan biztosítékot fogad el, melyre a Takarékszövetkezet joga, valamennyi irányadó joghatóság eltt érvényes, kikényszeríthet, továbbá likvid. A Takarékszövetkezet, elre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan vagyontárgyat ismer el, amelyik értékálló és likvid, és olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást alkalmaz, amelynek alapján jogosult, a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszer idn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történ - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe vesszük az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminsítés) és a fedezetek jövbeni értékállóságát. A fedezetül felajánlott vagyontárgyra legkésbb a hitel folyósításáig, minimum a fedezeti érték összegével azonos érték vagyonbiztosítással, vagy a biztosító társaság által kiállított biztosítási ajánlattal kell a tulajdonosnak rendelkezni, melyben a Takarékszövetkezet kedvezményezetti joga is fel van tüntetve. 11. oldal
A fedezettség optimalizálása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minsített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minsül kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes kikötésére kell törekedni. Fedezetként nem fogadható el: a Takarékszövetkezet nem fogadja el a saját maga által kibocsátott tagsági jogokat megtestesít értékpapírt a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesít értékpapírt, olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként lekötött, kivéve a jelzálogjoggal terhelt ingatlant. A monitoring, a Takarékszövetkezet részérl, a fedezetek állagának, és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetsége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenrzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. A fedezet-monitoring végrehajtása az éves rendszeres felülvizsgálati és az elírt idpontokban végzett ellenrzési rendszer keretében történik. Az éves felülvizsgálat az adósok kockázati szempontú a jogi helyzetükre, gazdálkodási viszonyaikra és a Takarékszövetkezettel fennálló kapcsolatuk megítélésére kiterjed - átfogó értékelését jelenti. Az elírt idpontokban végzett ellenrzés pedig a fedezetek aktuális értékének, az ügylet folyamatos fedezettségének ellenrzését biztosítja. III SZAVATOLÓ TKE A Takarékszövetkezet szavatoló tkéjének változását az alábbi táblázat mutatja (e Ft-ban): adatok: e Ft 2007.12.31 2008.12.31 Vá ltozás Je gyze tt tke 27 5 7 17 27 5 71 7 0 JT.C b be nem jegyz ett vált. 0 E redménytar talék 1 42 7 3 45 1 63 3 23 9 2 05 8 94 Á lta lános tar talék 26 6 8 74 31 0 12 2 43 2 48 L ekötött ta rta lé k 10 3 00 0 1 03 0 00 Á lta lános kockáz ati céltartalék 23 4 6 52 22 8 36 0-6 2 92 M érleg szerinti er edm ény 28 1 9 15 35 8 72 6 76 8 11 - I m materiális javak -2 6 8 74-5 6 30 7-29 4 33 A L APVE T TKE 2 45 9 6 29 2 85 2 40 7 3 92 7 78 É rtéke lési tarta lék 22 0 2 09 20 8 26 1-11 9 48 A lárende lt kölcsö ntke 16 0 0 00 12 0 00 0-40 0 00 J ÁRU LÉ K O S TKE 38 0 2 09 32 8 26 1-51 9 48 S Z AVA TO L Ó T K E 2 83 9 8 38 3 18 0 66 9 3 40 8 31 A figyelembe vehet szavatoló tke összege: 3.180.669 e Ft IV SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET TKEMEGFELELÉSE A magyar törvényi szabályozás illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tkemegfelelés bels értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három un. Pillérre bontja a hitelintézetek tkemegfelelést. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, mködési kockázat tkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok 12. oldal
tkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek. által elírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A bels tkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A bels tkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenen kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját mködésérl, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat. A szabályozási tkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszer módszer, garanciák, készfizet kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mködési kockázat alapmutató módszer IV.1.1 A bels tkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó elvek és stratégia Bels tkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezetünk biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelen azonosítja, méri, összesíti és figyeli; meghatározzuk a kockázatok fedezéséhez szükséges bels tke nagyságát, és folyamatosan biztosítjuk, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelel, a bels szabályok szerint meghatározott tkefedezet álljon rendelkezésre; A Hpt. 76/K -a (2) szerint bels tkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szerepl arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minsíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapveten Magyarországon nyújtja, nem végez jelents határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböz típusú piaci és mködési kockázatok minimális tkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A bels tkeszámítás két f részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tkét; másrészt, ezen felül ún. tkepuffert és stressz puffert is számszersít. A három összegeként adódik a Takarékszövetkezet bels tkeszükséglete. A bels tkeszámítás során a következ kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg hozzá kapcsolódóan a tkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci-devizaárfolyam kockázat 13. oldal
3. Piaci- kereskedési könyvi kockázat 4. Mködési kockázat 5. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 6. Koncentrációs kockázat (limittúllépés esetén) 7. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tkéhez viszonyítva túllépi a 20%-ot) 8. Országkockázat A bels tkeszükséglet számításának második szakaszában a takarékszövetkezet a következ stressz teszteket végzi el (a sorszámozást folytatva): 9. Hitelkockázat stressz teszt 10. Koncentrációs kockázat stressz teszt 11. Devizaárfolyam stressz teszt 12. Kamatkockázat stressz teszt 13. Likviditási stressz teszt Takarékszövetkezetünk ezen túl önértékelést is végez, melynek során szintén megállapít tkekövetelményt. Kockázatok tkekövetelménye, Tkemegfelelés Megnevezés 2008.12.31 Kockázatok tkeszükséglete összesen I. pillér 1 790 892 ebbl: hitelezési 1 464 892 mködési (alapmutató módszer) 326 000 egyéb Tkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) 393 461 Összes tkeszükséglet a 2.pillér alatt tkepufferrel és stressz pufferrel 2 184 353 Tkemegfelelési mutató a 1.pillér alatt 14,21% Tkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt 11,65% IV.1.2 Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tkekövetelménye A kockázattal súlyozott eszközérték összetételének alakulása és a hozzá kapcsolódó tkekövetelmény: Kockázattal Kitettségek Tkekövetelmény Mérlegtétel Kitettségek súlyozott Mérlegen eszközérték kívül Központi kormányok és központi bankok 0 0 15 493 927 0 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 27 812 347 657 351 631 336 402 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 216 069 2 700 865 10 154 104 0 Vállalkozások 229 812 2 872 652 4 009 004 401 103 ebbl: KKV követelések 229 761 2 872 018 4 009 004 399 836 Lakosság 226 197 2 827 455 4 102 051 2 669 328 Ingatlannal fedezett követelések 596 509 7 456 357 12 323 284 0 Késedelmes tételek 50 772 634 644 728 741 0 Kollektív befektetési értékpapírban 0 0 719 556 0 Egyéb tételek 117 721 1 471 509 1 820 308 0 Összesen 1 464 892 18 311 139 49 702 606 3 406 833 IV.2 HITELEZÉSI ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT IV.2.1 Késedelmesnek minsített tételek bels szabályzatában való megközelítése Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkez késedelmeknek és a hitelminség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló bels szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminsítést a 2000.évi C. sz. törvény 14. oldal
valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezetünk a tételek minsítését, az alábbi általános szabályok szerint végzi: 1. A kintlévségek minsítését mindaddig naptári negyedéves rendszerességgel végezzük, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. 2. Takarékszövetkezetünk a kintlévségek minsítését a 250/2000.(XII.24.) Kormányrendelet 7 számú melléklete szerinti egyedi értékeléssel végzi, csoportos értékelés alá semmilyen tételt nem vonunk. 3. Az ügyleteket értékükkel, az alábbiak szerint soroljuk minsítési kategóriák valamelyikébe besorolni. a. Ügyfél/ügyfélcsoport 15 millió, vagy ezt a forint összeghatárt nem meghaladó valamennyi kintlévségének besorolását egyszersített a késedelem idtartama által meghatározott, értékelés alá lehet vonni. b. 15-25 millió forint összeg, problémamentes, 15 napot el nem ér késedelemmel rendelkez kötelezettség egyszersített értékeléssel minsíthet, továbbá a 20 millió forint összeghatárt nem meghaladó folyószámlahitel keret le nem hívott része minden esetben az egyszersített minsítés hatálya alá tartozik. c. A - Hpt. 79., Bszt. 101. alapján a nagykockázat vállalásnak tekintend ügyletek, mint kintlévségek minsítése kizárólag egyedi, tételes számbavétel és ellenrzés alapján történhet. Amennyiben a kintlévség minsítése romlik, abban az esetben soron kívül, az éves felülvizsgálatnak megfelel módon végezzük el a felülvizsgálatot. 4. Az egyes tételek minsítési kategóriájának megállapításakor minden esetben azt vizsgáljuk, hogy az adott tétellel összefüggésben, milyen mérték lehet a várható, jövbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjelleg jövbeni kötelezettség, figyelemmel a fedezet érvényesítésének költségeire is. Ezt követen a valószínsíthet jövbeni veszteségbl levonjuk az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, figyelemmel a fedezetek becsült és minsítéskor aktuális értékesítési áraira. A valószínsíthet veszteségnek, a tétel fennálló teljes értékéhez viszonyított mértéke alapján határozzuk meg a tétel minsítési kategóriáját. IV.2.2 Értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérül értéke között a minsítés idpontjában veszteségjelleg különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapveten a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: a veszteség keletkezésének okai valószínsége és mértéke, a várható veszteség és az eredeti bekerülési / nyilvántartási érték aránya, összes kedveztlen körülmény - követelés esetén ügyfél, partnerminsítés -, lehetséges következményeinek értékelése, hasonló tendenciák eddigi tényeken alapuló tapasztalatai, már ismert jövbeni változások hatásának mérlegelése. Ha a minsítés során az adott eszköz könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el. 15. oldal
A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés mértékét a egyedi minsítés egyszersített eljárással minsített tételeknél az alábbiak szerint határozza meg, mely mérték a bruttó könyv szerinti érték százalékában értend. Problémamentes 0 % Külön figyelend 5 % Átlag alatti 20 % Kétes 50 % Rossz 85 % Az egyedileg minsített tételek esetében minsítési kategóriánként egyedi minsítés egyedileg elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen: Külön figyelend 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % IV.2.3 Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele eltti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként Kitettségi osztály Összes Br. kitettség (M Ft.) Darabszám Kitettség értékek átlagos értéke (M Ft) Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 702,053 49 14,328 Vállalkozással szembeni kitettség 4 453,656 100 44,537 Lakossággal szembeni kitettség 6 828,459 11 974 0,570 Ingatlannal fedezett kitettség 12 536,605 1 555 8,062 Késedelmes tétel 1 703,353 1 548 1,100 Összesen 26 224,126 15 228 1,722 IV.2.4 kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet IV.2.5 kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok M Ft Ágazat Ingatlannal Késedelmes Vállalkozás Lakosság fedezett tételek Építipar 713,275 1 091,392 132,679 Ipar 438,178 440,886 1 627,352 285,202 Kereskedelem 850,187 1 981,178 1 852,296 384,822 Mezgazdaság 2 133,176 641,108 1 384,937 362,663 Önkormányzat 103,000 185,669 306,278 312,474 Pénzügy 1,444 25,429 56,801 Szolgáltatás 927,848 689,194 858,143 162,391 Lakosság 1,268 2 064,466 5 210,067 Egyéb 111,291 180,711 6,321 Összesen 4 453,656 6 828,512 12 536,606 1 703,352 16. oldal
IV.2.6 kitettségek hátralev futamid szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Hátralév futamid szerint 0-1 év 1-5 év 5 éven túl Összesen Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 353,567 326,677 680,245 Vállalkozással szembeni kitettség 2 437,426 2 016,230 4 453,656 Lakossággal szembeni kitettség 4 426,848 1 700,401 701,263 6 828,512 Ingatlannal fedezett kitettség 2 333,735 3 458,900 6 765,730 12 558,366 Késedelmes tétel 1 287,774 104,959 310,620 1 703,352 Összesen 10 839,350 7 607,169 7 777,612 26 224,131 IV.2.7 Kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél-kategória szerinti megoszlása Késedelmes tételt és a hitelminség-romlást szenvedett kitettség 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória Br. Összeg M Ft PBBS 0,0 Nem pénzügyi vállalkozások 1 242,4 Jogi személyiség vállalkozások 1 157,0 Nem jogi személyiség vállalkozások 85,4 Háztartások 405,1 Egyéni vállalkozók 42,4 Lakosság 362,7 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) 55,8 Összesen 1 703,3 Az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget Ügyfél kategória Nyitó áll. Képzés minsítés miatt Értékvesztés állomány M Ft Tárgy évi Elz évi állományból állományból visszaírás visszaírás Záró állománya Változás összesen PBBS 3,965 10,887 9,672 0,000 5,180 1,215 Nem pénzügyi vállalkozások 692,014 177,191 39,442 0,000 829,763 137,749 Jogi személyiség vállalkozások 665,754 139,937 35,306 0,000 770,385 104,631 Nem jogi személyiség vállalkozások 26,260 37,254 4,136 0,000 59,378 33,118 Háztartások 377,427 344,585 156,88 142,549 422,583 45,156 Egyéni vállalkozók 23,848 9,867 2,049 13,878 17,788-6,06 Lakosság 353,579 334,718 154,831 128,671 404,795 51,216 Egyéb (Önkormányzat + 5,416 30,576 8,703 3,596 23,693 18,277 Non-profit) Összesen 1 078,822 563,239 214,697 146,145 1 281,219 202,397 17. oldal
Céltartalék állomány M Ft Ügyfél kategória Nyitó Záró Képzés Felszabadítás állomány állomány PBBS 8,282 4,781 8,282 4,781 Nem pénzügyi vállalkozások 16,712 7,337 8,014 16,035 Jogi személyiség vállalkozások 16,586 6,869 7,887 15,567 Nem jogi személyiség vállalkozások 0,127 0,468 0,127 0,468 Háztartások 0,501 0,061 0,238 0,324 Egyéni vállalkozók 0,000 0,003 0,000 0,003 Lakosság 0,501 0,059 0,238 0,321 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) 0,020 0,223 0,020 0,223 Általános kockázati céltartalék 279,348 0,000 6,300 273,048 Összesen 304,863 12,402 22,854 294,411 IV.2.8 Hitelminség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - országonkénti megoszlás szerint Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet V SZTENDERD MÓDSZER A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminsít szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázat tkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszer módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁFnak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert küls hitelminsít szervezet általi hitelminsítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminsítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. VI HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS VI.1 ELISMERHET HITELKOCKÁZATI FEDEZETET ALKALMAZÓ HITELINTÉZETNEK NYILVÁNOSSÁGRA KELL HOZNIA VI.1.1 A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fbb elvei Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal VI.1.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fbb elvei Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításakor mindazokat az értékképz tényezket, körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az adott követelés teljes megtérüléséig, a felajánlott fedezet jellege, likviditása, és érvényesítésének kockázata alapján befolyásolják a követelés megtérülését. 18. oldal
A fedezeti érték megállapításának alapja lehet: Értékbecslés: Ingatlanról 1 évnél, ingóról pedig csak 3 hónapnál nem régebbi értékbecslést fogadunk el, és a becsl által megadott piaci forgalmi érték lehet a hitelfedezeti érték számítási alapja. Könyvszerinti érték, / önkormányzatok esetén vagyonkataszter: Adás-vételi szerzdésben szerepl vételár: ingatlan vagyontárgyak nominális értékeként, az adás-vételi szerzdés keltétl számított 1 éven belül, ha a szerzdést ügyvéd ellenjegyezte, e vételár teljesítése hitelt érdemlen igazolt. Tzsdei elszámoló ár, hivatalos árjegyzék Árfolyamérték Kereskedelmi forgalomban kiállított számlaérték, államilag garantált vételár adó- és értékbizonyítványban meghatározott érték helyszíni szemle, amit az ügyintéz, vagy a Takarékszövetkezet mszaki ellenre bonyolít kölcsönszerzdés szerinti érték Takarékszövetkezetünk évente lakossági ügyletekben pedig a termékszabályzatban elírt gyakorisággal a kötelezett pénzügyi helyzetének felülvizsgálata keretében, adott ügyletben fedezetül szolgáló biztosítékokat ellenrizni: a számlavezet rendszerben rögzített fedezeti adatok, a valósággal és az aktuálisan rendelkezésre álló, frissen beszerzett dokumentumokkal egyezek-e, az elírt ügyfél-minsítési kategóriához rendelt fedezettség biztosított-e, a fedezet mennyisége, értéke, állaga, a hitel engedélyezéskor fennállóhoz képest csökkent-e, a fedezet, minden tekintetében likviditást, jogi érvényesítés lehetségét is vizsgálva -, megfelel-e az engedélyezéskor figyelembe vett érvényesítési, érvényesíthetségi követelményeknek, a fedezetre kötött biztosítás díjfizetésének folyamatossága fennáll-e, és a biztosítási kötvény értéke megfelel-e az elfogadott fedezeti értéknek. VI.1.3 Az elismert biztosítékok f típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tkekövetelmény mérséklként: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok: a. a Takarékszövetkezetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, b. központi kormány, központi bank, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, amelyet egy elismert küls hitelminsít szervezet minsített és legalább 4. hitelminsítési besorolású, c. hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, amelyet egy elismert küls hitelminsít szervezet minsített és legalább 3. hitelminsítési besorolású, d. vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesít értékpapír, amelyet egy elismert küls hitelminsít szervezet minsített és legalább 3. hitelminsítési besorolású, e. tzsde indexben szerepl részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy f. monetáris arany, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 19. oldal
3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerzdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybl vagy szerzdésbl ered követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5. garancia és készfizet kezesség Elismerhet, elre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat a. központi kormány és központi bank, b. regionális kormány és helyi önkormányzat, c. multilaterális fejlesztési bank, d. hitelintézet és befektetési vállalkozás, e. vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha f. hitelintézettel egyenérték prudenciális szabályozásnak megfelel pénzügyi vállalkozás. PSZAF által kiadott minsítés alapján 2008 december 31-én a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiadott garanciát tujuk tkekövetelmény mérséklként figyelembe venni. VI.1.4 A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminsítési kategóriáját a Hkr. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban Kezességet vállalók hitelminsítési kategóriája 2008. december 31-én Minsítési kategória 1 2 3 4 5 Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány,központi bank (AAA- AA - ) (A + - A - ) (BBB + -BBB - ) X (BB + -BB - ) (CCC + -CCC - ) VI.1.5 Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizet kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre Kitettségi osztályok Bruttó kitettség Értékvesztés és céltartalék Nettó kitettség Garancia Nettó kitettség CRM-mel csökk. Vállalkozással szembeni kitettség 27,000 0,000 27,000 17,008 9,992 Lakossággal szembeni kitettség 2 069,185 24,136 2 045,050 888,807 1 156,242 Ingatlannal fedezett kitettség 257,556 0,844 256,712 127,467 129,245 Összesen 2 353,742 24,980 2 328,762 1 033,283 1 295,479 Takarékszövetkezetünk tkekövetelményt mérsékl biztosítékként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott garanciákat fogadjuk el, melynek értéke a fenti táblázatban kitettségi osztályonként szerepel. VI.2 A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉG ÉRTÉKE AZ ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÉS MÁS ELISMERT HITELKOCKÁZATI FEDEZETEK ÁLTAL FEDEZETT, TELJES KITETTSÉG ÉRTÉKE Kitettségi osztály Fedezett, összes kitettség (ezer Ft.) Garancia Pénzügyi biztosítékok Fedezett, összes kitettség kock. mérs. tét. csökk. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 100 000 65 436 34 564 Vállalkozással szembeni kitettség 1 558 978 17 008 1 231 182 310 788 Lakossággal szembeni kitettség 2 365 459 888 807 251 318 1 225 333 Ingatlannal fedezett kitettség 1 918 522 127 467 401 289 1 389 766 Összesen 5 942 959 1 033 283 1 949 224 2 960 451 20. oldal