EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk alig 3%) szeletét alkotják azok a szervezetek, amelyek a gazdaság- és vállalkozások élékítését tűzték ki célul. A gazdaságfejlesztő szervezetek egyik promies szereplői azok a vállalkozásfejlesztési alapítváyok, oprofit szervezetek, amelyek már a redszerváltást követőe európai uiós szakmai és ayagi támogatással, a hazai szakmai tőkére építve kezdték el működésüket. A kez - detbe valameyi megyébe működő szervezetek országos hálózatot hoztak létre, részbe az Európai Uió megbízásából adódó közös szakmai feladatok (például mikrohitelezés) leboyolítása, részbe a közös szakmai fellépés érdekébe. A helyi viszoyoktól, támogatási köryezettől is erőse függő szervezetek sorsa az elmúlt 20 év sorá eltérőe alakult; a PHARE forrás megszűését követőe bizoyos szervezetek stabila tartották eredeti profiljukat, mások komoly működési ehézségekkel szembesültek, akadtak olya szervezetek is, amelyek jeletős profilmódosításo metek keresztül. Kovács Istvá, a yíregyházi PRIMOM Alapítváy korábbi ügyvezetője azo szakemberek közé tartozik, akik 1990-től (alapítókét és vezetőkét), a kezdetektől alakították és követték a gazdaságfejlesztés oprofit oldalról törtéő segítését. Kovács Istvát iterjúkba az elmúlt 20 évről, a gazdaságfejlesztő szervezetek és a politika viszoyáról, a piac és oprofit mezsgyéjé megélt civil idetitásról kérdeztük. CSZ: Ö a Nyíregyházá egyik legismertebb, a helyi gazdasági életet befolyásoló oprofit szervezet, a Primom Alapítváy ügyvezetője. A helyi köztudatba legikább csak ikubátorházkét ismerik az alapítváyt és ebbe ige agy szerepe volt aak a PHARE forrásak, amely a vállalkozásfejlesztő alapítváyok magyarországi hálózatát is létrehozta. Ö mióta alakítja az Alapítváy törtéetét? KI: A kezdetektől, olyayira, hogy ez az Alapítváy az ötletemre és kezdeméyezésemre jött létre, közel egy évvel azelőtt hogy a PHARE kkv (kis- és középvállal- 74 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 75 CIVIL ANZIXX 1990 2010 kozások) program meghirdetésre került. Korábba a megyei taácsál dolgoztam, területfejlesztő voltam. 1987-be a szakirodalmat olvasgatva eljutottam Dáiába egy taulmáyútra, hátizsákkal, teljese amatőr módo, és ott belekóstoltam ebbe a vállalkozásfejlesztési területbe. 1988 90 között éppe a marketig szakközgazdászit végeztem, a szakdolgozatomat is ebből készítettem. Az 1990. év elejé elkészült szakdolgozatomat arról szólt, hogy a megyébe létre kellee hozi egy vállalkozásfejlesztési alapítváyt, meghatározott célokkal, ahol mideki összefog. Ayira jó véleméyt kaptam erre a taulmáyra, hogy az egyeteme az egyik bíráló azt írta, hogy ezt kellee küldei az akkor megalakult új pártokak, mert erre kellee alapozi a KKV fejlesztés dolgait. Amikor ezt megmutattam az akkori főökömek, a megyei ökormáyzat vezetőjéek, aki azt modta, ha ez ayira jó, akkor csiáljuk meg. Tulajdoképpe így a megyei ökormáyzat kezdeméyezésére jött létre az Alapítváy. CSZ: Akkoriba a PHARE forrás, mit lehetőség, godolom kilátásba sem volt KI: Lehet, hogy már dolgoztak rajta az EU berkeibe, de é yíregyházi fiúkét ezt em tudhattam. Összeállítottam egy elméleti ayagot, és ez alapjá 1990 augusztusába létrehoztuk egy Alapítváyt. Volt egy első létrehozási kísérlet 1990 elejé, azoba az egyik politikai erő azzal érvelve, hogy ez biztosa politikai átmetések készül, megakadályozta az alapítást. 1990 májusába megtörtét a parlameti választás, majd ősszel a helyhatósági választások, kialakultak az akkori pártviszoyok. A hat parlameti párt helyi képviselőit meghívtuk az alapítók körébe. Szeritem ez kuriózum. A Primom Alapítváyba égy akkori parlameti párt szerepelt alapítókét, ebből kettő midig jobboldali, kettő baloldali volt, tehát ugyaabba a súlyba kormáypárti és ellezéki. Ez mostara teljese összemosódott, bizoyos pártok eltűtek, mások beolvadtak. Azoba mid a mai apig az Alapítváy 15 ala - pí tójából égy a pártok képviselője. CSZ: A pártok képviselői túl kik szerepelek még az alapítói körbe? KI: A megyei ökormáyzat, a városi ökormáyzatok, agyvállalatok, kisvállalkozások, vállalkozói érdekképviseletek. CSZ: A személyek is változtak a pártokkal? KI: Persze! Mit ahogy a megyei ökormáyzatot is majdem midig más képviselte Nyilvá az alapítók képviselőiek a személye folyamatosa változott. Ez csodálatos volt tulajdoképpe a mi működésükbe, mert é első perctől, tehát 1990. augusztustól ügyvezetője vagyok eek az alapítváyak, így mide párttal dolgoztam. A sok forgás elleére midig sikerült együtt dolgozi és remélem, hogy sikerül majd meggyőzi a kurátorokat, mert most va éppe egy ilye folyamat. CSZ: Hogya alakult az operatív vezetés kapcsolata az alapítókkal? Godolok itt elsősorba a politikai szereplőkre. Próbáltak beleszóli az Alapítváy életébe? KI: Azt kell, hogy modjam, hogy égyévete midig agyo aktívak, amikor választási időszak va, akár parlameti, akár helyhatósági. Olyakor midekit agyo érdekelt a dolog, mert természetese mideki szerette vola a politikai zászlajára tűzi az egészet, és a választási kampáyba közöli, hogy ő a KKV fejlesztést meyire akarja és meyire akarja az embereit betei a szervezetbe, tehát CIVIL SZEMLE 2010/4 75

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 76 CIVIL ANZIXX 1990 2010 égyévete midig agy volt az érdeklődés. Egyébkét pedig az törtét, amit mi akartuk, azaz a szakmai dolgokat. 1999-ig em volt goduk, mert midig tudtuk hivatkozi a PHARE szakértőkre. Ha valamit agyo akartak, akkor midig modhattam azt, hogy elézést, de az EU PHARE szakértői más iráyt adtak meg. Szakmai mederbe lehetett tartai a dolgot és meg lehetett akadályozi azt, hogy érdekképviseletek, városok, pártok, személyek olya iráyba vigyék el a tevékeységet, amely em a közcélt szolgálta vola. A PHARE időszakba ez agyo egyszerű volt. Utáa az volt a szerecsék, amely a Primom Alapítváy és a megye vállalkozóiak is a szerecséje, hogy széles volt az alapítói kör 15 alapítóból állt. Az alapító okiratot, a kuratóriumot csak teljes koszezussal lehet változtati. Ha valaki valamivel em ért egyet, akkor megakadályozhatja a módosítást. Ez egyfajta stabilitást vitt a redszerbe. Volt olya kezdeméyezés, hogy valaki a pézt a saját választási kampáyára akarta fordítai volt ilye példa is -, akkor ekem csak ayi volt a dolgom, hogy szóljak a másik kurátorak, aki em hagyta ezt. Ez a demokrácia győzelme volt tulajdoképpe; midig a többségi akarat és midig a koszezussal elfogadott dötések vezették az alapítváyt. CSZ: Mekkora a kuratórium, hogya alakulak az erőviszoyok? KI: Jeleleg 23 fős, ez abból adódik, hogy a égy alapító párt akkor, amikor közhaszúvá vált a szervezet kiyilatkozta, hogy köszöi szépe, de em akar közvetleül beavatkozi az alapítváy működésébe, így ők kiszálltak a kuratóriumi tagságból. A femaradó 11 alapítóból mideki képviselteti szerette vola magát, ez 11 fő. Az alapítváyokra voatkozó jogszabályok miatt azoba többségbe kell lei az alapítóktól függetle kurátorokak, így lett 23. fős a kuratórium. Az utóbbi időbe aktívabbak a kurátorok, de azt godolom, ez így va redjé. CSZ: Ö 20 éve vezeti az Alapítváyt. A változó viszoyok között ehéz volt megtartai a pozícióját? KI: Ahogya már említettem, mide egyedik évbe, amikor politikai váltás va, agyo megő az érdeklődés az Alapítváy irát. Többször voltak olya emberek, akik irigységből vagy ki tudja miért, le akartak váltai. Volt, hogy feljeletettek, vizsgáltak, de a végé midig az derült ki, hogy ez egy jó és tiszta szervezet. Meg kell küzdei, de szerecsékre a kuratóriumi tagok, akik jobba belefolytak a mukába, és akik em prekocepciókkal és feltételezésekkel éltek, azok meg vaak győződve arról, hogy mide redbe va. Lehet, hogy egyes új kurátorok azzal ültek be az elejé a kuratóriumba, hogy Na, most aztá elkapjuk! De egy idő utá látták, hogy ez em egy politikai szervezet, és midig igazat modaak, írak. Az, hogy a vagyo övekszik (11 millióról 550 millióra őtt ), va két igatlauk és 28 30 alkalmazott, ömagáért beszél. Voltak ilye támadások, sokszor övö aluliak. Most megit ebbe a helyzetbe vagyok egyébkét, hogy a pályáztatás alatt va a pozícióm. Jövő héte kiderül, hogy maradok-e még égy évig vagy sem. CSZ: Az alapítváy létrehozását az Ö Dáiába szerzett beyomásai, tapasztalatai ispirálták, ugyaakkor a megalakulást követőe szite azoal 76 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 77 CIVIL ANZIXX 1990 2010 megjelet a PHARE kiírás. Meyibe illeszkedett az Ö víziója a PHARE elvárásokhoz, amely végül is elidította a szervezet a saját útjá? KI: Dáiába mukaügyi közpotokat látogattam meg. Amikor a megyei taácso dolgoztam, akkor az Országos Tervhivatal volt felelős az 5 éves tervek előkészítésébe. Jártak yugato, oa jöttek taulmáyok, hogya törtéik ott a KKV fejlesztés. 1988-tól Magyarország már egyre ikább elidult a vállalkozások iráyába, a gazdasági társaságokról szóló törvéy is ebbe az évbe jött létre. Érződött, hogy már em a agy mamut, állami szocialista vállalatok leszek domiásak, haem elidul a tred a privát kisvállalkozások iráyába és eek a törvéyi feltételei is megteremtődtek. Szerecsés időszakba pillathattam ebbe bele Dáiába. A taulmáyaimból és tapasztalataimból összeraktam egy elméleti képet, aak elleére, hogy em voltam máshol, em láttam sokat, hisze egy hétig voltam ott, és főkét képzési, mukaügyi programokat éztük meg. Leültem és elkezdtem godolkodi, hogy ha vállalkozó leék, akkor mire lee szükségem. Tudjuk, hogy abba az időszakba Nyíregyházá alig volt telefo. Azt modtuk, hogy kell egy olya hely, ahol tuduk ifrastruktúrát biztosítai számukra. Így lett az ikubátorház. Elkezdtem jári meedzserképzésekre, amelyeke például az ikubátorházakat a bakárképzőbe kezdték el megismerteti. Szívtam magamba ezeket az iformációkat. Magyarország első vállalkozói ikubátorházát kette készítettük el a jelelegi ikubátorház igazgatóval, akit é hívtam el erre a feladatra, s ő lett Magyarország első ikubátorház igazgatója, s ma is az, s még most is itt dolgozuk együtt, s most is itt ülük beszélgeti Öel. CSZ: Milye volt az együttműködés a PHARE szakértőkkel, milye helyi forrásokat tudtak mobilizáli? Hogya jött létre ez az ikubátorház? KI: Ez úgy alakult, hogy a szovjet csapatok kivoulását követőe az akkori kormáy felajálotta a városak a szovjet laktayákat közcélú haszosításra. Az akkori polgármester pályázatot hirdetett, mi jól ismertük egymást, egem is megkérdezett arról, mit lehete kezdei az épületekkel? É természetese azt modtam, hogy vállalkozói ikubátorházat. Azt hiszem, hogy metőállomás, meekülttábor létesítése is felmerült az ötletek között. Végül is az ikubátorház mellett dötöttek, így az akkor frisse alakult Primom Vállalkozásélékítő Alapítváy igye megkapta a területet, azzal a feltétellel, hogy kialakítjuk, felújítjuk az igatlat, s működtetjük az ikubátorházat, cserébe 25 évig bérleti díj metese haszálhatjuk az igatlat. Ez volt 1990-be, egy évvel később meghirdették a PHARE programot, addig em volt semmilye forrásuk. Mi már addigra elkészítettük a megvalósíthatósági taulmáyt, és eleve ezzel pályáztuk. Amikor az első PHARE szakértők idejöttek külföldről, azt modták az MVA-sok, hogy az ikubátorház túl agy beruházás lee, elvié az öszszes pézt. Amikor azoba eljöttek ide a PHARE szakértők és megézték az ayagaikat gyakorlatilag késze volt az üzleti terv, a taácsadás, a képzés stb., akkor azt a trükköt találták ki, hogy átevezték Ikubátorház és Iovációs Közpotak. Iovációs jelleggel el tudták adi ezt a programot a közpoti iráyítóak. Az ikubátorház beruházáso kívül forrást taácsadásra, képzésre, működésre és 1992-től mikrohitelezésre is. Mikrohitel alapot, aak függvéyébe kaptuk évete CIVIL SZEMLE 2010/4 77

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 78 20 30 40 50 millió foritot, hogy meyi péz folyt vissza a vállalkozóktól, így folyamatosa őtt az alap. 1998-re kb. 340 400 milliós agyságredűvé vált. Jól fel lettük készítve arra is, hogya is kell a pézt úgy elköltei, hogy az haszos célra meje, de fedhetetle és szakszerű legye. A támogatásért azoba mide évbe meg kellett küzdeük. Az évete készített üzleti tervet egyedévete elleőrizték szakmai és pézügyi szempotból is. CSZ: A PHARE forrás ezek szerit alaposa strukturálta az Alapítváy tevékeységét KI: Ige. Voltak kísérletek a kuratórium 1-1 tagja részéről, hogy csiáljuk mást, de vissza lehetett téri a téyre, amit a PHARE szakértők modták: ez vállalkozásfejlesztési alapítváy és em más. CSZ: Kik segítették Öt a megvalósításba? Godolom a források lehetővé tették, hogy operatív stábot hozhasso létre. KI: A megyei taácso belül az akkori főököm támogatásával 1988 októberébe az é kezdeméyezésemre és vezetésemmel létrejöhetett egy vállalkozásfejlesztési iroda. Amikor 1990-be megalakult a Primom, a meedzsmetjét gyakorlatilag ez az iroda látta el 1990 91-be. 1991. március 1-től lettük főállású Primom dolgozók hata, égye közülük az akkori vállalkozásfejlesztési irodából, és két külsős. Amikor elkezdtek jöi a PHARE források, elkezdtük bővüli. Jeleleg 28 fővel dolgozuk, ez a létszám gyakorlatilag 1988 89-re fokozatosa felfejlődött, oatól kezdve ezt plusz-míusz 2 fővel tartjuk. CSZ: Meddig tartott a PHARE araykor? KI: A PHARE időszak 1999-ig tartott. Akkor megszűt a folyamatos és biztos támogatás, ráadásul 2000-be cetralizáli akarták a megyei mikrohitel alapokat is, amelyek a Primom elleállt, így volt egy kis feszültség. A végeredméy az lett, hogy a mikrohitel alap maradt a Primom tulajdoába és mid a mai apig itt is va. CSZ: Törekedtek-e más bevételek szerzésére a PHARE forrásoko túl? KI: Jó a kérdés! A PHARE KKV program automatikusa évről évre üzleti terv alapjá juttatott ekük forrásokat. Midig azt modták, hogy korátsem biztos, hogy jövőre lesz, de ha jól működük, akkor lehet. Midig meg kellett érte küzdei! Ezzel párhuzamosa Magyarországo elidultak más PHARE programok, regioális fejlesztés és egyéb területeke. Pályáztuk INTERREG programokra, illetve azt hiszem 1997-től közvetleül Brüsszelbe is az EUROINFO Közpotokra, amit szité elyertük. Ezek kiegészítő források voltak. CSZ: De ayira em voltak rászorulva ezekre a pályázati forrásokra KI: De! Folyamatos övekedésbe voltuk, és az alapcéluk is az, hogy miél több forrást vojuk be a megyei vállalkozók fejlesztése érdekébe. Abba voltuk érdekeltek, hogy ha már jól csiáljuk a dolgaikat, akkor hadd meje! Azt hadd jegyezzem, meg, hogy mi 1992-től mikrofiaszírozuk. Az illetékes magyar gazdaságfejlesztési kormáyzat képviselői midig úgy tekitettek a mikrohitelezésre, hogy az em ügy, em fotos. 2005-től szeritem egy hibás gazdaságpolitikai dötésselverseyhelyzetbe hoztak beüket a bakokkal és a pézitézetekkel. Csodák csocivil ANZIXX 1990 2010 78 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 79 CIVIL ANZIXX 1990 2010 dájára, de álljuk a verseyt. Nem azért, mert mi jobbak vagyuk mit a bakok, haem azért, mert a ezt a mikrovállalkozói réteget jobba tudjuk kezeli, mit a bakok. A mikrohitel felértékelődött; az Európai Uió elidított három mikrohitel programot. A másodikat kifejezette a em baki mikrohitel fiaszírozás megsegítésére. 15 európai mikrofiaszírozó szervezetet választottak ki európai szite, és csodák csodája, de ezek között két magyar vállalkozásfejlesztési alapítváy is szerepel, amelyből egyik a PRIMOM. Ez azt igazolja, hogy az a kostrukció, ami Magyarországo 1991-től kialakult, működőképes, demokratikus és szakmailag megalapozott. Így jó eszköz lehet arra, hogy a midekori kormáyok ezáltal a vállalkozókak érdemi segítséget yújtsaak. CSZ: Hogya alakult az Alapítváy élete a Phare időszak utá? KI: Téy, hogy a PHARE élkül em őttük vola ki magukat; em lee ekkora ikubátorházuk, em lee ekkora mikrohitel alapuk, stb. ha a PHARE em lett vola, akkor a Primom em lee ma öfetartó. Nagyo soka féltettek beüket, hisz volt is olya alapítváy, amelyik em jól sáfárkodott a kapott pézzel, ők bizoy elgyegültek. Mi jól haszosítottuk ezt a pézt, az árbevételük 1991-től 1998-ig felfutott olya 200 millióra. Ez kis hullámzással végig maradt. Ki tudtuk váltai a PHARE támogatást egyéb pályázati forrásokkal és szolgáltatási bevételeikkel. Pl. 50 55 vállalkozás va az ikubátorházba egyszerre, és azt hiszem, hogy 250 fölött va azok száma, akik ie kiőtték magukat. CSZ: Törtétek-e agyobb hagsúlyeltolódások a tevékeységi profilokba PHARE korszakot követőe? KI: Korábba volt agrármarketig cetrum divíziók, kifejezette a megye adottságaiak megfelelőe, később ez megszűt és az oktatási divízió is. Gyakorlatilag most három lába va a tevékeységükek; az ikubátorház, a mikrohitelezés és a taácsadás jellegű tevékeységek. A korábbi közpoti iráyítás agyo em támogatta a vállalkozásokak yújtott, támogatott taácsadást. Ez hiba és butaság, mi azt godoljuk, hogy agyo agy szükség va erre. Nem győztem elégszer vitatkozi a korábbi vezetéssel. Amerikába, ahol dúl a piacgazdaság, Agliába, Belgiumba, Németországba, ezekbe az országokba is létezek az államok által támogatott taácsadói programok vállalkozókak. Akik most alakulak, hoa is tudák azt, hogy mit kell csiáli? Most ismét lesz egy taácsadói program, de sajos em elég jó feltételekkel, em eléggé a célközöségek lett kiírva. CSZ: Az Európai Uió mit jeletett az Öök számára, ezek a források meyire segítik a működést? KI: Említettem már a mikrohitelezési programot, amelyekbe olya jól szerepeltük, kaptuk egy bizoyítváyt, amely egy szervezeti garacia, ezért most jó eséllyel tuduk pályázi a most iduló harmadik EU-s mikrohitel kostrukcióra, közvetleül Brüsszelbe. Tehát em a magyar támogatási redszere keresztül, haem közvetleül Brüsszelből, illetve az Európai Uió által felhatalmazott Európai Befektetési Alaptól (EIF). Azt godolom, hogy most éljük meg azt, hogy európai szitű szervezetté váltuk. Nagyo jó ha vaak ilye köztes szervezetek a vállalkozók és az állam között. CIVIL SZEMLE 2010/4 79

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 80 CIVIL ANZIXX 1990 2010 Mi em vagyuk állami szervezet, em kapjuk alayi szite a fizetést. Nem vagyuk sem kamara sem, sem vállalkozói érdekképviselet, ahol tagok és tagdíjak vaak. Ugyaakkor vállalkozók sem vagyuk, mert oprofit alapo, támogatásból is működtetjük a programjaikat. Az állami és a privát között egy tipikus oprofit ügyökség vagyuk. Az az abszurd helyzet, hogy az Európai Uió kialakított Magyarország számára egy hatékoy vállalkozásfejlesztési itézméyredszert, amely a kormáy vállalkozásélékítő céljait, programjait hivatott megvalósítai mit egy oprofit fejlesztési ügyökség hálózat, csak éppe a kormáyok ezt em akarták elfogadi, tudomásul vei. Pedig ez számukra lee egy jó fejlesztési eszköz, itézméyredszer. CSZ: Mi a helyzet az operatív programokból hozzáférhető támogatásokkal? Az alapötlet ugyais az Európai Uiótól jött a vállalkozásfejlesztési alapítváyok létrehozására. Va-e folyamatosság abba, hogy a kilecvees évek jó fejlesztései fetarthatóvá váljaak? KI: É úgy godolom, em agyo. A korábbi kormáyzatok az elmúlt évekbe úgy tekitett a vállalkozásfejlesztési alapítváyokra, mit piaci szereplőkre, és azt modták, hogy verseyezzetek ti a kamarákkal, az IPOSZ-szal, a KISOSZ-szal, stb. a programokért. Az itézméyredszert em verseyezteti kell egymással. Vaak bizoyos határterületek, de az igazá okos országokba leosztják a lapokat. Tudják, hogy mit csiál egy kamara, egy vállalkozásfejlesztési itézméy, egy vállalkozói érdekképviselet. Ezek eltérő fukciók, ezért más-más eszközökkel, forrássokkal támogatják azokat, de em egymás rovására. A verseyeztetések ott va értelme, ahol piaci mechaizmusok működek. Ahol em, ott pályáztati esetleg lehet, de a működtetést párhuzamosa végezteti, azaz verseyezteti a szervezeteket butaság. Legjobb példám talá erre a mikrofiaszírozás. Agliába 2005-2007 körül verseyt teremtettek eze a területe. Egyértelműe bebizoyosodott, hogy azokba a régiókba, ahol egy szervezet kapott jogosítváyt, az prosperál és működik, viszot abba a régióba, ahol két-három szervezet került verseyhelyzetbe, ott em kétszer-háromszor ayi kihelyezés törtét, haem ugyaaz a kihelyezés eloszlott háromfelé és mid a három csődbe met. Ez is azt igazolja, hogy a mikrofiaszírozás em piaci tevékeység, haem támogatásközvetítő vállalkozásfejlesztés. Éppe azért va rá szükség, mert a piaci versey em tudja megoldai mide olya vállalkozás fiaszírozását, amelyek forrásralee szüksége a övekedéshez. Ha piaci alapo működe, akkor azt modaák, hogy mideki fedezze a saját költségeit a bevételeiből, azaz övelje a mikrohitel kamatot. Csak azt felejtették el Magyarországo, hogy az em korlátlaul övelhető. Ha verseyzek, akkor többet kell marketigre költeem, hogy a másikat legyőzzem, de akkor ezt a költséget miből fedezem? A vállalkozásfejlesztési alapítváyok hálózata tipikusa az ilye em piaci feladatokra haszálható ügyökséghálózat lee, amit az elmúlt évtizedbe em tudtak jól értelmezi. CSZ: Azt godolom, hogy tipikus törtéet ez a civil szektorba, mert az utóbbi évtizedekbe számos hálózat jött létre, em csak PHARE, haem hazai támogatással is, kialakítva egy-egy speciális módszertat, majd támogatás 80 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 81 CIVIL ANZIXX 1990 2010 hiáyába egymással is verseyhelyzetbe kerültek, ami sok eergiát visz el az életükből. KI: Úgy szoktam fogalmazi, hogy ez pot olya, mitha valaki kapa egy autót késze, ayi dolga lee csak, hogy bezit tegye bele, de ő em tesz bele bezit. Ott áll az autója, em haszálja, és el fog rozsdásodi a garázsba. Gyakorlatilag ezt csiálták a magyar kormáyok. Kaptak késze egy hatékoy és jól működő redszert, csak épp azt a kis bezit felejtették beletöltei (arra hivatkozva, hogy drága a bezi!). Helyette új autókat, új hálózatokat építettek, milliárdokat töltöttek újak létrehozására, marketigjére, és csodálkozik, hogy ics teljesítméy. CSZ: Ez a helyzet az Öök számára is azt jeleti, hogy folyamatosa lobbizi is kell ahhoz, hogy legitimálják a redszerbe a hálózatot? KI: Ige! Persze a hálózato belül is törtétek változások. Formailag még mid a 20 vállalkozásfejlesztési alapítváy áll a lábá, de vaak olya szervezetek, amelyekek a tevékeysége miimalizálódott. Lehet, hogy mikrohitelezek, lehet, hogy a taácsadást vagy valamilye képzési programot működtetek, de olya klasszikus kifejlett tevékeységet, mit ami korábba volt, azt kevese csiáljuk. Ez egyrészt függ az alapítói körtől is. Vaak olya alapítváyok, amelyek esetébe vagy agyo sok alapító va, és em tudak vele mit kezdei, vagy csak egy-kettő. Ha egy-kettő, akkor talá ők em tekitik olya súlyúak a szervezetet, sokszor magára hagyják. Az egyik legfotosabb vízválasztó a stabilitás. Meg kell ézi, hogy azokak a szervezetekek az esetébe, amelyek ma is jól működek, ott az elmúlt 10 20 évbe viszoylag kevés kuratórium- és meedzsmet csere volt. Ahol 2 4 évete kuratórium-vagy ügyvezetőcsere va, ott agyobb a veszélye a meggyegülések. Gyakorlatilag kell ahhoz egy-két év, míg valaki átlátja, hogy mi eek a szervezetek küldetése, lehetősége, hogya működik ez, hogya tudom elfogadtati magam másokkal. Nagy érték, hogy a Primom Alapítváyál, hogy em csak é, haem a dolgozók egy része és a kuratórium éháy tagja is már 15 20 éve itt dolgozik. CSZ: A korábbiakba úgy azoosította a szervezetet, mit oprofit ügyökséget. Milye a kapcsolat a civil szektorral, helyi civil szervezetekkel? KI: Volt idő, amikor eze a területe aktívak voltuk, csak kilógtuk a sorból a viszoylag agy költségvetésük miatt. Mivel a gazdaságfejlesztésre általába úgy tekiteek, mit kvázi piaci tevékeységre, ezért em igazá úgy ítélek meg beüket, mit civil szervezetet, ikább, mit egy kormáyügyökséget. Eek ayi igazságtartalma va, hogy mit mide civil szervezet, mi is rá vagyuk utalva a támogatásokra. Volt egy időszak, amikor a megyei civil fórumba egyfajta vezetői beosztást is betöltöttem, de aztá ez em volt kellőe motiválva. Utólag kiderült, hogy volt egy kis betartás is bee, tehát em volt egészséges. Időkét teszük ilye kísérletet, vagy é vagy a kollégák elmeek civil fórumokra, redezvéyekre. Időkét é is ekidurálom magam, amikor va ez a régiós civil egyeztető fórum (a területfejlesztési törvéy hatálya alatt működő régiós civil egyeztető fórum a szerk.). Kevés eergiám maradt arra, hogy ápoljam a kapcsolatot a civil szervezetekkel. Talá az volt egy kicsit idege, hogy más fajsúlyú szervezet voltuk, mit modjuk egy CIVIL SZEMLE 2010/4 81

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 82 CIVIL ANZIXX 1990 2010 hajléktala segítő, 100 ezer foritos költségvetésű kis egyesület. Más léptékbe tudtuk godolkodi és ez zavart egy kicsit. Sokszor úgy érzékeltem kiézek oa, 200 milliós működési költséggel és 5 milliárdos mikrohitel kihelyezéssel. Más problémákkal küzdük, mit az aki kéri akart 100 ezer foritot, hogy öt emberek tudjo segítei. Néha elefátak éreztem magam a porceláboltba, de mások is aak éreztek beüket. Nem alakult ki együttműködés, pedig ugyaolya civil szervezet vagyuk, ugyaúgy kuratórium működik áluk. Az más kérdés, hogy elég agyszámú, agy emberekből álló kuratóriumuk va, és a politika is időkét jobba idefigyel rák, de attól még ugyaolya civil szervezet vagyuk. CSZ: A civil szektor társadalmi, politikai, gazdasági köryezet is számos változáso met keresztül az elmúlt húsz évbe. Hogya hatottak ezek a változások a Primom Alapítváyra? KI: Óriási szerecse kellett ahhoz, hogy a PHARE azoal a teyerébe vett beüket. 1991-től 1998-ig évete fixe megkapi egy viszoylag agy és biztos támogatást az egy óriási adottság. Eek em mideki örülhetett. Emiatt óriási külöbségek alakultak ki civil szervezetek között, mit pl. amikor 10 ember összeállt, hogy hozzaak létre valamit és segítsék például a hajléktalaokat. Ez azért más típusú tevékeység, más lobbi erő, más figyelem. CSZ: Hogya látja a hazai civil szektor fejlődését? KI: A civil szervezetek állampolgári ökétes tevékeységekből és adomáyokból övik ki magukat. Az más kérdés, hogy sikerül- e ehhez támogatást kapi vagy sem? Összehasolítva Magyarországot egy fejlett yugati társadalommal, itt még az eredeti tőkefelhalmozás időszakát éltük. A vállalkozók, az emberek em azzal kezdték, hogy ha va egy agyobb vagyoom, tehát eked adok ebből pár milliót, haem mideki azt modta, hogy vagy most megragadom az alkalmat és övekszem, vagy elhalok. Az adomáyozás, a támogatói tevékeység emiatt kevésbé alakulhatott ki. Talá később már kezdett megmutatkozi, de a válság miatt ismét leszűkült. Nyilvá em várható el, hogy az első két évtizedbe az a yugati szitre fejlődik, idő kell hozzá. A másik ehézség az, hogy az állam az oszd meg és uralkodj elvet alkalmazza, és ebbe valameyi kormáyzat egyforma volt. Számukra az a jó, ha miél több szervezet függ tőlük: ha é adok eki, akkor jó, ha em adok, akkor meghal. Azt hitték, az a jó ha mide szervezetek csöpögtetek egy keveset, éppe ayyit, hogy e haljo meg. A mi területükö a kamarák, az érdekképviseletek, a vállalkozásfejlesztési alapítváyok, a kistérségi társulások, fejlesztési ügyökségek stb., verseyeztetése és a csöpögtetett támogatás gyakorlatilag arra volt jó, hogy az uralkodó gazdaságpolitikai elit megmodja, ki mit csiáljo, illetve pitizzük ekik, ha kell egy kis péz. Oatól kezdve ics összefogás, ics profi együttműködés. Amikor verseyeztetek beüket pl.: a kamarával, hogy ki yeri el azt a támogatási keretet, akkor em veszik észre, de gyakorlatilag megakadályozzák azt, hogy mi érdembe együttműködjük. Amikor verseyeztetés va és a teljes bizoytalaság, akkor abból az következik, hogy mide szervezet midet akar csiáli; ergo seki em tud semmit tökéletese. Nem specializálódak a szervezetek, em alakulak ki 82 CIVIL SZEMLE 2010/4

csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 83 CIVIL ANZIXX 1990 2010 professzioális tevékeységek, így agyo köyű fetről azt modai, hogy ezt sem jól csiáltad és azt sem, ezért meg kell szüteti. A pézügyi források így metek az elmúlt 20 évbe. Elidult egy program, majd valaki kitalálta, hogy abba va valami hiba, és em az törtét, hogy ézzük meg, mi lehet az oka, haem azt modták, hogy rossz a kostrukció, és helyette létrehoztak egy újat. Milliárdok meek el úgy, hogy a végé ics produktum. CSZ: Néháy személyes dolgot elárula magáról? Említette, hogy a megyei ökormáyzatál dolgozott, de meséle még az életútjáról éháy fő mometumot? KI: Közgazdászkét végeztem Pécse. Abba az időbe azt hiszem a pécsi egyetem volt a legyitottabb. 1981-től amikor elidult Legyelországba a válság és tütetés, ekem azt taították az egyeteme, hogy a szocializmus meg fog buki, és azt csak belülről lehet megbuktati, ezért legyük reform szocialisták. El fog jöi a piacgazdaság, amiek leszek majd olya új elemei, mit például a többszitű bakredszer. É úgy kerültem először a Magyar Nemzeti Bakba, az első mukahelyemre, hogy hoztam magammal ezt a szemléletet. Olya dolgokat taultam, ami csak 10 évvel később valósult meg, ez komoly idíttatás volt. A másik fotos dolog, valószíűleg úgy szocializálódtam, hogy midig kihívásak éreztem a plusz feladatokat, a közjó szolgálatát. Huszoéves éves voltam, amikor megyei taácsi dolgozókét kedvezméyel kaptuk lakásvásárlási lehetőséget. Azo az új lakótelepe em volt megoldva a garázshelyzet, a lakosság összefogott, hogy építsük garázsokat. Nem volt hozzáértő ember, aki a városi taáccsal letárgyalja a dolgokat. É megyei taácsi dolgozó voltam, yilvá volt egy kis előyöm, ezért elkezdtem szervezi a garázs dolgot, és hipp-hopp a garázsépítő szövetkezet elöke lettem 28 évese a szocializmusba! Pedig akkor LakSzöv volt az egyedüli, de velük szembe alakult 128 emberből egy privát civil szervezet, az é elökségemmel. Midhárom szektorba dolgoztam. A yíregyházi Magyar Nemzeti Bak volt az első, 1983 84-be. 1984-től 1995-ig dolgoztam a megyei taácso, azo belül voltam területfejlesztő, voltam tervfejlesztési csoportvezető. Megjegyzem, 1986-tól szeritem az egyedüli párto kívüli csoportvezető voltam a taácsál. Korábba is ki akartak evezi, egy ideig megbízott voltam, de politikailag em voltam eléggé elfogadott. Aztá két évig a megyei taácso az INFOORG irodát vezettem, 1991-től pedig a Primom Alapítváy ügyvezetője vagyok. CIVIL SZEMLE 2010/4 83