A személyközlekedés minősítési rendszere

Hasonló dokumentumok
A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése

Intermodális csomópontok információs rendszerei

Mobilitás-utazási módok

1. táblázat Ismérvek értékelő és súlyszámai. Értékelő táblázat Ismérv neve ci ci indoklása, ha szubjektív gi Érzékelt gyaloglási idő 3,27-5

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Közlekedésmérnöki alapszak (BSc) Közlekedési információs rendszerek II. BMEKOKKA252 (Transportation Information Systems II.)

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ április 23.

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

Smart transport smart city

Közforgalmú közlekedés szervezése 1.

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Közlekedési szervezetek működési modelljei

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

egyetemi adjunktus, Ph.D.

Püspökladány Város Önkormányzata BESZÁMOLÓ. a évi Püspökladány város közigazgatási határán belül

Autóbuszvezető Haszongépjármű vezető

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS

SZIA 2000 Bt. BESZÁMOLÓ

A FORGALMI MODELLEZÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TERVEZŐ FÁJDALMAI. Közlekedéstudományi Egyesület Közös dolgaink január 29.

Mándoki Péter okl. közlekedésmérnök okl. mérnök-közgazdász SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEI A VÁROSI ÉS TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN

Dr. Tóth János egy. docens

Sánta Zoltán A MÁV-HÉV Zrt. Balatonalmádi, szeptember 20.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK

Miskolc Közlekedésfejlesztése

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

XVI. A Városi közlekedés aktuális kérdései. Közlekedés infrastruktúra fejlesztés, városi megoldások Balatonfenyves, 2016.

Dr. Esztergár-Kiss Domokos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

SZIA 2000 Bt. BESZÁMOLÓ

Összeállította: Sallai András. Minőség

A budapesti villamosbalesetek jellemzői és tapasztalatai

A PANNON VOLÁN ZRT. SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE KOMPLEX KÖZLEKEDÉSINFORMATIKAI MEGOLDÁSOKKAL. Udvardi Péter

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

Vezetői számvitel fogalma

Közlekedési áramlatok MSc. Csomóponti-, útvonali eljutási lehetőségek minősítése

Innovatív megoldások a hatékony, utas- és üzemeltetés-barát vasúti infrastruktúra tervezéséhez, a Rákos-Hatvan projekt példáján keresztül

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

A közforgalmú közlekedés piaci pozíciója Magyarországon

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

A PÉCSI AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE

Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább?

Reagálni a változásokra

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Tanári tréneri felhívás Közforgalmú Közlekedési Tiszt képzés

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze

Busz tendereztetés Movia Public Transport

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

SLA megfelelés a társaságnál Minőségellenőrzés a helyközi személyszállítási szolgáltatásban

A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések

AZ AUTONÓM JÁRMŰVEKET ALKALMAZÓ MOBILITÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÜZEMELTETÉSI MODELLJE

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

Nyári menetrendi módosítások

SZIA 2000 Bt. BESZÁMOLÓ

Gondolatok a versenyképes tömegközlekedésről

Kózel Miklós, BME KUKG Soltész Tamás, BME KUKG

Projekt siker és felelősség

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

CROCODILE 2.0_HU projekt

A közlekedési teljesítmények és kapacitások

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Carsharing rendszerek Best practices

Igényvezérelt közlekedés a BKK hálózatán. Dr. Denke Zsolt kiemelt munkatárs Budapesti Közlekedési Központ

A 65-ös autóbusz útvonalának meghosszabbítása

2014. ÉVI BESZÁMOLÓ a autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatásának teljesítéséről KESZTHELY

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

INTELLIGENS KÖZLEKEDK

Helyi közforgalmú közlekedési rendszerek tervezése tapasztalatok az elmúlt 20 évből

Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere. Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt

KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE

Merre tart ez a vonat?

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

MOBILITY AS A SERVICE

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Átírás:

A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség: szolgáltatási jellemzők összessége szubjektív jellemző (a szolgáltatás számos tulajdonsága határoz meg) széles körben elfogadott normatívák segítségével lehet objektívvá tenni kemény i jellemzők - objektíve mérhetőek (pl. pontosság, jármű-kihasználás) puha i jellemzők értékelése inkább szubjektív utaskikérdezés, elégedettség mérés (pl. személyzet magatartása, biztonságérzet, megállóhely tisztasága) alapkérdések: - i jellemzők - költségek összefüggése - kereslet i jellemzők összefüggése kereslet díjak (költségek) összefüggése valamennyi személyközlekedési módra értelmezhető a közforgalmú közlekedésre a leginkább kidolgozott

értékelési eljárások a i hurok Társadalom Felhasználó (utas) Szolgáltató Elvárt Tervezett Utas elégedettség mérése Szolgáltató teljesítményének mérése Érzékelt Nyújtott Utaselégedettség (bonus-malus) Szolgáltatási szerződés (bonus-malus) Cél: i rések tompítása a i fogalmak között Elvárások: - felhasználó (igénybe vevő, utas) - társadalom (állam, önkormányzat) - szolgáltató (üzemeltető, vállalat)

egységes i szemléletmód - EN 13816:2002 felépítése MSZ.EN.13816 Kiszolgálási (közforgalmú közlekedési kínálat) Szállítási (szolgáltatási színvonal) Környezeti 1. Rendelkezésre állás 3. Információk 8. Környezeti hatások 2. Hozzáférés 4. Idő 5. Gondoskodás az utasról 6. Kényelem 7. Biztonság cél: jellemzők egységes értelmezése, definiálása, az egységes i szemléletmód kritériumok rendszere és hierarchiája, mérési módszerek EU országok számára intézkedési felelősség

i szempontok a szempontok hierarchikusan tovább bonthatók a tartalmuk szerint 1. rendelkezésre állás 2. hozzáférés 3. információk 4. idők 5. gondoskodás az utasról 6. kényelem a kínált szolgáltatás mértéke földrajzi és idődimenziók, a gyakoriság és az eszköz tekintetében a közforgalmú személyközlekedési rendszerhez való hozzáférés, különös tekintettel más közlekedési módokra és az értékesítésre a szolgáltatás rendelkezésre állásával, az utazások tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos statikus és dinamikus információk az utazások tervezése, lebonyolítása során felmerülő időtényezők rendszere az utasok kezelése az utazási folyamat során a helyváltoztatás teljes folyamatában megfelelő szolgáltatás biztosítása, akadálymentesség 7. biztonság a közlekedés és utasbiztonság fenntartása 8. környezeti hatások a közforgalmú közlekedési rendszer működtetése közben a környezet befolyásolása

i szempontok szemléltetése - információk (pl. az indulásokról) - idők - statikus információ (pl. menetrendi tábla) - dinamikus információ (pl. az utolsó menet óta eltelt idő) - dinamikus információ (pl. a következő indulás időpontja) érzékelt eljutási idő és annak elemei (rágyaloglás, várakozás, utazás-menet, utazás-állás, átszállás során a megállóhelyek közötti gyaloglás, átszállási várakozás, elgyaloglás) időbeli hasznosság: a tervezett időponthoz képest milyen mértékű az eltérése a járat indulásának (átszállások száma, üzemeltető váltások száma) i fa - aggregált i jellemző pl. viszonylatok minősítése, összehasonlítása (jellemzők viszonyítása a felső értékhez, súlyszámok) az ár közvetve szerepel a fogalmában, azonban az elvárások, és az elégedettség mértéke meghatározóan függ a szolgáltatás árától

A közforgalmú közlekedés i szempontjai 1. rendelkezésre állás 2. hozzáférés 3. információk 4. idők 1.1 Térbeli (hálózat, megállósűrűség, megállóhelyek elhelyezkedése) 1.2 Időbeli (üzemidő, menetrend, járatgyakoriság) 2.1 Külső csatlakozás (más személyközlekedési módokhoz) 2.2 Belső csatlakozás (utazások közvetlensége, átszállási gyakoriság) 2.3 Jegyvétel (jegyautomaták kezelhetősége) 3.1 Általános információ (viszonylathálózat, menetrend és tarifarendszer áttekinthetősége) 3.2 Utasinformatikai rendszer 3.3 Utazási információs szolgáltatások (tervezett, nem tervezett körülmények között) 4.1 Utazási idő (gyorsaság) 4.2 Pontosság (menetrendszerűség) 4.3 Megbízhatóság (járatkimaradások, csatlakozások megbízhatósága)

A közforgalmú közlekedés i szempontjai 5. gondoskodás az utasról 6. kényelem 7. biztonság 8. környezeti hatások 5.1 Elkötelezettség 5.2 Ügyfél-kapcsolat 5.3 Személyzet (utaskiszolgálás) 5.4 Fizikai segítségnyújtás 5.5 Jegyváltási opciók (menetdíjkedvezmények, bérletek rendszere) 6.1 Környezeti feltételek (megállóhelyi várakozás körülményei) 6.2 Berendezések 6.3 Ergonómia 6.4 Utazás kényelme (férőhely-kínálat, jármű menettulajdonságai) 7.1 Biztonság bűnözéssel szemben (utasbiztonság) 7.2 Baleset elleni védelem (forgalombiztonság) 8.1 Szennyezés 8.2 Természeti erőforrás igény 8.3 Infrastruktúra

Térbeni-időbeni intézkedések és hatásuk a i jellemzőkre a i jellemzők és a i elvárások (az egyes szempontok jelentősége, súlya) is térben- időben változnak nincs átlagos utazó, a megítélése személyenként változik mennyiségi vonatkozású közforgalmú közlekedés tömegszolgáltatás, nem pedig egyéni szolgáltatás az egyéni közlekedés rendelkezésre állása a kiugró előnye a közforgalmú közlekedéssel szemben Közforgalmú közlekedés szerepe (térben-időben változik): meghatározó, konkurencia, jelenléti. a i követelmények is eszerint változnak differenciálás: térben, időben, beépítettség, forgalmi időszak, teljes helyváltoztatási lánc elemei szerint

célok, intézkedések i analízis hiányok intézkedések (társadalmi, szolgáltatói szinten) felhasználói elégedettség fokozása közforgalmú közlekedés részarányának növelése célok kiszolgálási javítása szállítási javítása környezeti hatások intézkedések együttműködés javítása (integrált közlekedés) üzemformák differenciálása (igényvezérelt formák) viszonylathálózat és az eljutási idők differenciálása számítógépes eljárások alkalmazása közforgalmú közlekedés beillesztése a közúti forgalomba észszerűbb teljesítménykínálat tarifarendszer egyszerűsítése menetjegy kezelési mód javítása jobb utaskiszolgálás jobb utastájékoztatás intenzív piackutatás hatékonyabb értékesítés járműpark korszerűsítése forgalomlebonyolódás javítása Melyik intézkedés melyik i szempontot hogyan befolyásolja és milyen költséggel, forgalom (bevétel) növekedéssel jár?

a i jellemzők kutatása - az informatikai rendszerekben képződő adatok alapján 4. az elvárt feltárása (a mobilitási igények megbízható előrejelzésével) 3. az érzékelt befolyásolása (személyre szabott információkkal) 2. az érzékelt befolyásolása (a forgalmi helyzet megbízható előrejelzésével) 1. a tervezett és a nyújtott közötti rés vizsgálata Kereslet Kínálat tervezett kínálat járműáramlatok személyes jellemzők mobilitási igények környezeti adatok járművek pozíció és állapot adatai mobilitás menedzsment (forgalomirányítás) személyek (döntések) termékek, szolgáltatások iránti igény adatok smart phone mobilitás menedzsment (igénybefolyásolás) előre tervezett utazási igények tényleges utazási igények mobilitás menedzsment (kínálat tervezés) előre tervezett kínálat operatívan tervezett kínálat infrastruktúra jellemzők személyáramlatok valós forgalmi helyzet (mozgó objektumok adatai) mobilitás menedzsment (forgalmi előrejelzés) rövid távon előre jelzett forgalmi helyzet aktuális forgalmi helyzet helyfüggő információs szolgáltatások utazók pozíció adatai Jelmagyarázat: információáramlás személy- és járműáramlás Adatgyűjtés különböző forrásokból (adatbányászat)