Könyv jegyzet 2010. április 7. 6:40 A controlling definíció: Vezetési alrendszer, mely a tervezést, ellenőrzést, és az információellátást koordinálja. Segíti a vezetőséget abban, hogy célorientáltan, a környezeti változásokhoz igazodva irányítása a vállalatot, és a koordinációt az operatív rendszerhez igazodva lássa el. A controlling kiterjed: vállalati célok meghatározására, információk folyamatos beszerzésére és feldolgozására döntéselőkészítés céljából, vezetési segédletek biztosítására, ellenőrzési funkciókra a tervek és célok figyelésével, az eredmények összehasonlításával (tervtény), és az eltérések vizsgálatával. Szabályozási kör Controlling kapcsolata a vezetői számvitellel A termelési folyamat adatai a számvitelellel kapcsolódnak össze, majd a tervtény adatok összehasonlításán keresztül irányítási és szabályozási információkká alakulnak vezetői számvíitel segítségével A controlling rendszer működése (a controlling kapcsolata a vezetőiszámvitellel) A controlling rendszer elemei Célképző folyamat kialakítása és működtetése (stratégiai és operatív, tervezési és ellenőrzési rendszer). Részletes költség, eredmény és teljesítmény elszámolási rendszer. Mutatószám rendszerek kifejlesztése A beszámolási rendszer (jelentések) olyan irányú fejlesztése, hogy a vezetés minden Controlling Page 1
szintjének megfelelő információt adjon. A vezetői információ rendszer olyan irányú fejlesztése, hogy a controlling szempontjából releváns információkat szolgáltasson. A stratégia kialakításas Tervezői megközelítésben lényegében egy tervezési folyamat, mely során a vállalat részletesen elemzi jelenlegi helyzetét, meghatározza a jövőre vonatkozó elképzeléseit, céljait, áttekinti ezek megoldási módjait, és kiválasztja azt, amelyiket követni tudja. Stratégiai tervezés Stratégiai tervezés 5P modell Terv plan Sikert biztosító viselkedés ploy Megfelelő rendszerek alkalmazása a siker érdekében pattern Vállalat helye a környezetben position Jövőt építő koncepciók perspective Stratégiai terv: a stratégiai célok elérésének szándékával kidolgozott akciósorozat, mely dokumentált formában is megjelenik. A stratégia következetes, összehangolt rendszer, melynek végső célja a stratégia megvalósítása. A stratégia megvalósítása Quinn, Mintzberg, James Stratégiai és operatív célok A stratégia kialakításánál meg kell különböztetni stratégiai és operatív célmeghatározást és tervezést. A controlling is stratégiai és operatív controllingra tagozódik. Stratégiai controlling: jövőbeni esélyeket és kockázatokat szisztematikusan felismeri, a vállalati politikát ehhez igazítja. A vállalati stratégia célja szakterületi célokra bontja szét. A stratégiai célokból alternatív stratégiákat kell kidolgozni. A stratégiai és operatív tervezés célrendszere Controlling Page 2
Operatív tervezés Teljesítmény előállítás és felhasználás rövidtávú összehangolása, ebben az esetben adott kapacitásból és termékkínálatból indulunk ki. Teljesítmény előállítás és felhasználás ábra Controlling Page 3
Guttenberg: az operatív tervezést mindig a szűk keresztmetszettel kell kezdeni Hazai viszonylatban ez az értékesítési piac értékesítési terv a forgalom mennyiségi és árterv adatainak szorzatából adódik. Az éves tervezés logiai modellje Költségszámítás A controlling legfontosabb információforrása a számvitel bevételek és költségek elszámolása. Azért szükség van arra, hogy a vezetők is igényeljék a számvitelt, és tudjanak olvasni benne. A következőket foglalja magába Vezetésorientált költség és teljesítményelszámolás Gazdaságossági számítások Controlling Page 4
Pénzügyi elszámolás A költségszámítás tárgya mindig valamilyen tevékenység, vagy teljesítmény. A vezetésorientált költségszámítás feladata: információk gyűjtése, elemzése, feldolgozása Költség elemzés Tevékenység megvalósításához élő és holtmunka szükséges. Ezek pénzben kifejezett értéke: összköltség. Önköltség/ áltagköltség: egységnyi termékre/ szolgáltatásra vonatkozó költség Határköltség: egy újabb egység kibocsátáshoz szükséges többletköltség. Költségek osztályzása Költségnemek (jelleg) Termelési volumenhez való viszony szerint Elszámolás módja szerint Költségnemek Anyagköltség Bérköltség Bérek járulékai Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Anyagköltség: azok a ráfordítások, más termelőegységeknél korábbi termelési folyamatok során keletkeztek és melyeket a vállalat áruvásárlás során szerzett be. Ide tartozik az alap, segéd, üzem, fűtőanyag, vásárolt energia és vásárolt alkatrészek. Bérköltség: élőmunka ellenértéke, dolgozók részére kifizetett pénzösszeg és természetbeni járandóságok együttes értéke. Értékcsökkenési leírás: tárgyi eszköz elhasználódásának amortizációs költségként való elszámolása. Mértékét a leírási kulcs fejezi ki: az eszköz bruttó értéke után hány százalékát kell elszámolni költségként. Egyéb költségek Anyagjellegű egyéb költségek Bérjellegű egyéb költségek Nem anyagjellegű szolgáltatások Bankköltségek Különféle egyéb költségek Termelési volumen változásának tekintetében lehet (viszonylag) állandó: a termelési volumentől független költségek Változó költségek: a termelési volumentől független költségek Lineárisan változó költségek Degresszíven változó költségek Progresszíven változó költségek Kalkuláció Az erőforrás felhasználás és a létrehozott teljesítmény viszonyát fejezi ki. Gazdasági kalkuláció és önköltségszámítás A gyártási folyamat különböző szakaszaiban Előkalkuláció Közbenső kalkuláció Utókalkuláció Előkalkuláció a várható költségeket próbálja meghatározni Új termékekre, meglévő termékek új technológiai változataira Saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására Saját beruházások, fejlesztések, átszervezési feladatok várható költségeinek mhat. Vállalat költség, nyereség, fedezet tervezésével kapcsolatban. Norma szerinti előkalkuláció: a költségeket a műszaki leírások alapján számítjuk Tervkalkuláció: a norma szerinti értéket a tervezett intézkedések hatásával korrigáljuk. Közbenső kalkuláció: úgy kell elkészíteni, hogy felesleges többletmunka nélkül fel lehessen használni az utókalkulációhoz. Utókalkuláció: a bizonylatok és könyvviteli adatok alapján kell elkészíteni. Mérlegben való értékelés Befejezett beruházások költségeinek és teljesítményének meghatározásához Információ a tervezési munkához és az önköltség csökkentés megállapításához. Költséggazdálkodás megítéléséhez A vállalati árpolitika megítéléséhez Controlling Page 5
Utókalkuláció módszere Kifejezi, hogy milyen módon hozzuk összefüggésbe az előállított termékeket, és a költségelszámolásban gyűjtött adatokat. Osztókalkuláció a felmerült összes költséget a termelt mennyiséggel osztjuk Egyszerű osztókalkuláció: akkor lehet használni, ha egyfajta terméket állítanak elő. Egyenértékszámos osztókalkuláció: azonos főalkotóból és technológiákból álló, de végső paramétereikben eltérő termékek előállításánál lehet használni. Fázisonkénti osztókalkuláció: technológiai fázisonként állapítják meg az önköltséget. Pótlékoló kalkuláció: ha a befejezetlen teremlés állománya jelentétlelen, vagy egymást követő időszakokban azonos méretű ingadozást mutat. A közvetlen költségeket közvetlen felmerülésükkor elszámolják, az általános költségeket költséghely számlákon gyűjtik, majd a vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel. Vetítési alapok Előállításra fordított élőmunka mennykisége(normaóra), bérköltsége Felhasznált anyag mennyisége/értéke Tényleges gépi normaóra Közvetlen kötlsés és bérköltség együttes értéke Fedezeti költségszámítás A fedezeti elemzés segítségével lehet az értékesítési döntéseket és azok hatását ellenőrizni. Elemzés egyszerűsítése A gyár egyfajta terméket állít elő. Kapacitáshatárok adottak Az értelmezési tartomány felső határa a technikailag elérhető maximális teljesítmény. A változó költségek lineárisak Fedezeti elv A fix költségek nem oszthatók fel a termékek között, ezért az előkészítés során az információkat nem torzítják. A nyereséggel együtt kell kezelni a fix költségeket, mert azok a termékek árában sem válaszhatók szét Nyereség és a fix költség együttes elnevezései Fedezeti összeg Hozzájárulás Bruttó nyereség Árbevételváltozó költség=fedezet fedezetfix költség=nyereség Fedezeti összeg: nyereség+fix költség=árbevétel változó költség Fedezeti pont (F): árbevétel és összeköltség függvény metszéspontja, itt a vállalatnak sem nyeresége, sem veszteségi nincsen. Termelékenység fedezete: egységár termékegységre jutó változó költség Kritikus mennyiség: fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiség, vagyis az a volumen, mely termékenkénti fedezeteinek összege éppen biztosítják a fix költségek megtérülését. A kritikus pont feletti mennyiség a nyereséget, az alatti mennyiség adja a veszteséget. Minden költséget meg kell vizsgálni és be kell sorolni a változó vagy a fix költségek közé. A változó költségeket proporcionálisan változó költségnek nevezik. Az általános költségek fix költségként szerepelnek. Fedezetszámítás gyakorlati alkalmazása A fedezeti elv és gazdasági kalkulációk összekapcsolása segít a termelési folyamat megtervezésében és irányításában. Alkalmazások Értékesítés és termelés tervezése Gyármányfejlesztés Piaci árverseny Nyereséges gazdálkodás alapfeltétele: értékesítési/termelési tervet olyan volumenben kell meghatározni, hogy a Q krit pontnál nagyobb legyen. A további mennyiség növelésével kapacitáskorlátok által meghatározott értelmezési tartományban a nyereség egyenesen nő. A gazdasági kalkulációk alapján a gyártmányok sorbarendezhetők fedezettermelő képességük szerint. Azokat tekintjük gazdaságonak, melyek fajlagos fedezeti hányada egyésgár/fedezetnagyobb. Azonos egységár mellett kisebb volumen is megtermeli a fedezeti összeget. Controlling Page 6
ÁKFN (árbevételváltozóköltségfedezetnyereség) elemeinek változása, a nyereség várható reagálása. Mindig azt vizsgáljuk, hogy egy, vagy több komponens változtatása hogyan hat a nyereségre. Ár és/vagy Proporcionális (Kp) költség és/vagy Volumen hány %os Változása szükséges a kívánt nyereség (többlethez). Számlálóban mindig N Nyereség meduplázása hány %os árváltozással érhető el A megduplázás 100%os változás Nevezőben, mindig aminek a változására vagyunk kíváncsiak Amit változtatni akarunk Fedezeti elemzés és a likviditás Árbevétel=változó költség+fix költség+nyereség Fedezeti pont: az a pont, ahol a nyereség éppen nulla, az árbevétel épp fedezi a változó és fix költségeket. Likviditási pont meghatározása: költségek és kiadások közti különbség! Költség (vagy ráfordítás) esetében van olyan kiadás, mely nem költség: ammortizáció Relatív fedezet optim ális termelési és értékesítési program meghatározása A következő kérdésekre kell választ találni Milyen legyen a termékösszetétel? Az egyes termékfajtákból hány egységet kell előállítani? Időhorizont Kapacitáshelyzet Megoldás Rövidtávú tervezés Szabad kapacitás Abszolút fedezeti összeg, vagy fedezeti hányad szerinti sorrend. Egyetlen szűk keresztmetszet Több szűk keresztmetszet Relatív fedezeti összegek szerinti sorrend és elosztás. Lineáris programozás. Hosszú távú tervezés Berzházás végrehajtása, vagy mellőzése Stratégiai tervezés, beruházás gazdaságossági szolgáltatások. Termékek abszolút fedezete A termék 900 Ft/db B termék 700 Ft/db C termék 600 Ft/db Szük keresztmetszet A termék 10 perc/db B termék 7 perc/db C termék 5 perc/db A szűk keresztmetszet figyelembevételével hány forint fedezetet tud termelni egy perc alatt relatív fedezet A termék 900/10=90 Ft/perc Controlling Page 7
B termék 700/7=100 Ft/perc C termék 600/5=120 Ft/perc Fedezettermelőképesség egy óra alatt A termék 90*60=5 400 Ft/óra B termék 100*60=6 000 Ft/óra C termék 120*60=7 200 Ft/óra A relatív fedezetek sorrendjében vonjuk be a termékeket a termelésbe. Standard költségszámítás és vezetői döntéstámogatás A vezetői döntéshozatalt a vezetői számvitel segíti. Költségstandardok alapján való elemzés: a vállalati eredmény tervezett és ténylegesen realizált bevétele közti különbség. Árbevétel elemzésnél az eltérés oka lehet Egységárbeni különbség Értékesített mennyiség Példa Tényleges Tervezett Eltérés Mennyiség 1000 db/év 1100 db/év 100 db/év Egységár 6000 Ft/db 5000 Ft/db 1000 Ft/db Árbevétel 1000*6000=6000000 Ft 1100*5000=5500000 Ft 500000 Ft Árbevétel eltérés: 500e Ft Ennek összetevői 1000*(60005000)=1000000 Ft 5000*(10001100)=500000 Ft 1000000500000=50000 Ft A példában a bevételnövekmény 500 eft, és kiderül az is, hogy kevesebb eladás mellett, magasabb egységárral lehetett ezt elérni. Tényleges Tervezett Eltérés Menyniség 1000 db/év 1100 db/év 100 db/év Fajlagos anyagfelhasználás 0,5 kg/db 0,4 kg/db 0,1 kg/db Egységár (fajlagos anyagktg) 2500 Ft/kg 2250 Ft/db 250 Ft/db közvetlen anyagköltség 1250 eft/év 990 eft/év 260 eft/év Eltérés elemzés E ráfordítási: 1000*0,5*(25002250)=125000 Ft/év ráfordítási eltérésnél a fajlagos ktgt nézzük. E mennyiségi: (10001100)*0,5*2250=112500 Ft/év mennyiség eltérés esetén mennyiséget nézzük. E intenzitás: 1100*(0,50,4)*2250=247500,0 Ft/év intenzitás eltérés esetén a fajlagos anyagfelht. Anyagköltség: (125112,5+247,5)=260 eft/év Közvetlen bérköltség Mennyiség Tényleges Tervezett Eltérés 1000 db/év 1100 db/év 100 db/év időnorma 0,5 no/db 0,6 no/db 0,1 no/db Fajlagos bérköltség 500 Ft/no 450 Ft/no 50 Ft/no Közvetlen bérköltség 250 eft 297 eft 47 eft E ráfordítási 1000*0,5*(500450)=25000 Ft/év E mennyiségi: (10001100)*0,5*450=22500 Ft/év E intenzitási: (0,50,6)*1100*450=49500,0 Ft/év E összes közvetlen bérköltség: 250002250049500=47000 Ft/év Ráfordítás eltérés: bérgazdálkodás területét érinti, azt mutatja meg, hogy a tervezetnél magasabb/alacsonyabb órabéreket fizetünk ki. Mennyiségi eltérés: termelésprogramozás területét érinti, a tervezett bérköltség azt a részét fejezi ki, melyért a tervezettnél kisebb/nagyobb gyártási volumen felelős. Intenzitási eltérés: termelés tervezéssel/irányítással kapcsolatos. Azt fejezi ki, hogy az előírt időnormáktól való eltérés mennyiben felelős a bérköltségnek a tervezettől való eltéréséért. A vizsgálatot valamennyi költséghelyen és költségviselőnél el kell végezni, az így kapott eredmények összege adja a teljes eltérést. Controlling Page 8
Általános költségek vizsgálata Attól függ, hogy felosztjuke változó és fix részre. A felosztás a német kontrollingban elterjedt módszer. Részköltségszámítás rendszerei A teljes költségszámítással ellentétben nem, vagy csak részben osztják fel a költségeket. Alapvető jelentőségű a költségek felosztása változó és fix részre. Rendszerek Egyfokozatú részköltségszámítás Fedezeti számítás, más megnevezések: proporcionális költségszámítás, határköltségszáímtás. Hibája, hogy a fix költségeket diferenciálatlanul kezelik, egy összegben számolják el a nyereség terhére. Többfokozatú részköltségszámítás A fix kötlséget tagolják és bontják Termékre Termékcsoportra Területre Ha hiányos a controlling rendszer, problémát jelent a fix költségek felosztása. Költségek tervezése A meglévő számviteli rendhez kell igazodni. A tervezésnek minden költséghelyre és költségnemre ki kell terjednie. A költségtervek elkészítésének lényeges fázisa A költséghelyek elkülönítése meghatározza a felelősségi területeket. Az időhorizont a tervdezés céljától és típusától függ. Az időhorizonttól függetlenül meg kell határozni a terv érvényességét. Stratégiai tervben hosszabb időszakra tervezik és ellenőrzik a vállalat fejlődésének alapvető irányait. Operatív szinten a teljesítmény rövidtávú előállításának és az erőforrásoknak rövidtávú megtervezése folyik. Adott termékkínálatból és kapacitásból indulnak ki. Közvetlen költségek tervezése Költségnemenként történik. Közvetlen anyagköltség esetében nettó normából kiindulva Terv és tényköltség vizsgálatát el kell végezni, a standardköltségszámítás szerint.j Terv és tényeltérés vizsgálatát is el lehet végezni a standardköltségszámítás szerint. Munkaidő kihasználás vizsgálata (átlagos hatásfok) Controlling Page 9
Munkaidőkihasz6náőlást kifejező mutatószámok Munkanap átlagos hossza: az átlagos dolgozó létszámból egy fő naponta átlagosan hány óráűt dolgozott. A teljesített munkaórákat és munkanapokat vetjük össze. A munkaórákat túlórűák nélkül veszük figyelembe. Munkahónap átlagos hossza: egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma. Munkanap kihasználás mutatója: a munkanap kihasználása hány%os volt. teljesített munkaórákat az átlagos dolgozói létszám által teljesíthető munkaórákkal osztjuk. mun kanap átlagos hossza mutatóját viszonyítjuk a kötelező napi munkaidőhöz Munkahónap átlagos hossza Általános költségek tervezése Általános költségek tervezése összefügg a belső teljesítmény elszámolás és érdekeltség kérédsével Módszerek Nulla bázisú költsgétervezés A '60as években dolgozták ki. Célja: általános költségek elemzését követően a az eszközök átcsoportosítása fontos területekre. Az egyes funkciókat a költség és elérni kívánt hasznosság szompontjából vizsgálták. A költségvetés elkészítése a múltbeli értékek figyelembevétele nélkül (nulla bázison) történik. Az eszközök hozzárendelése döntési egységek alapján történik. Lépések Döntési egységek meghatározása: mi lehet döntési egység: Minden olyan tevékenység, mely a vállalat irányításának általános funkcióihoz kötődik, ahol a tevékenység eredménye és költsége mérhető. ZBB kilenc lépcsőfoka Általános költségek elemzése Célja: általános költségek csökkentése, felesleges feladatok és költségek kiszűrése. A gyakorlatban 40%os költségmegtakarítás a cél. Megvizsgáltható, hogy bizonyos teljesítmény csökkenés mekkora költség megatakarítást eredményez. Controlling Page 10
Feladatköltség elemzés Hasonló az általános költség elemzés módszerhez. Költségcsökkentő tényezők meghatározása a funkcionális terület teljesítményének visszafogásával, vagy racionalizálásával. Pl. anyagbeszerzés esetében Szállítási útvonalak racionalizálása Ritkább beszerzés a beszerzési tételnyagyságok növelésével Több ajánlat kérése Folyamatköltség számítás Az általános költségeket differenciáltabban kezeli, a többletköltséget okozó folyamatokat feltárja. Költséghordozók meghatározása Munkaterv száma Munkafolyamatok száma Törzsadatok terjedelme Szerszámok száma szerint Költséghordozók meghatározása minőségvizsgálat területén Minőségvizsgálatok száma Átállások száma Változó munkahelyek száma Termelési tételek száma Folyamatokat hierarchikusan rendezzük, majd meghatározzuk a teljesítménytől függő ésfüggetlen költségeket. A teljesítménytől függő költségek az általános költségek változó részét teszik ki. A teljesítménytől független költségeket a folyamatköltség felosztási kulcs alapján terheljük a folyamatra. Befektetési döntések Kulcsfontosságú feladat: eldönteni, hogy mennyit és milyen eszközbe fektessen be a vállalkozás. Nehézsége: jelentős összegű kezdő, vagy többszöri ráfordítást, kifizetést kell összehasonlítsani a befektésé révén képéződő jövőbeni hozamokkal. A hozamok eltérő időpontban és nagyságrendben keletkeznek A ráfodítások különböző időpontban történnek Tényleges hozamok eltérnek a várható hozamoktól. Figyelembe kell venni Két azonos összegű, de eltérő időpontban keletkező pénzösszeg nem egyenértékű. Ki kell számítanunk értéküket egy közös időpontra, hogy összeadhatóak legyenek. jelenidő Felmerülő kérdések a befektetési döntések meghozatalakor Hozamot cashflowban, vagy profitban mérjük? Milyen kamatlábbal végezzük el a számítást Az időtényezőt hogyan vesszük figyelembe Cashflow, vagy profit? A cashflowt, vagy a profitot célszerűe hozamként mérni? Cash flow: egy időszak ténylegesen be és kiáramló pénzfolyamainak különbsége. Kiáramló pénzfolyamok (cash out flow) Működéssel kapcsolatos kiadások, ráfordítások, Tőkekiadások Profit kiszámításának számviteli megközelítése: az elkönyvelt bevételeken és ráfordításokon alapul. A könyvelés és az effektív pénzmozgások között jelentős lehet az időbeli eltolódás. Különbségek Cash flow esetében a tőkekiadásokat is figyelembe kell venni. A cash flow esetében nem kell figyelembe venni az ammortizációt. A cash flow, vagy profit kérdésre adott válasz mind az elmélet, mind a gyakorlat esetében a cash flow javára tolódik el. Kockázat Szükséges tudni ahhoz, hogy eldönthessük, hogy milyen kamatlábbal végezzük a számításokat. Kockázat: mekkora a statisztikai valószínűsége annak, hogya befektetések tényleges hozama eltér a várt hozamtól. A befektető rizikóellenes. A befektető kerüli a kockázatot. Két azonos hozamú befektetés közül azt választja, amelyiknek kisebba kockázata. Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb hozamot követel a befektető. Egyedi kockázat: olyan veszélyek, melyek a befektető céget és a közvetlen versenytársait érinti. Kockázat diverzifikálása: az egyedi kockázat diverzifikálással csökkenthető, azt jelenti, hogy a befektető vállalat úgy osztja meg a pénzét, hogy a különböző befektetéseknek minél kevesebb köze legyen egymáshoz. Piaci kockázat: az a kockázat, melyet diverzifikációval nem lehet kiküszöbölni. Abból adódik, hogy van olyan kockázat, mely nagyából egyszerre és azonos mértékben érinti a különböző befektetéseket. Ezt a kockázatot többlethozammal lehet ellensúlyozni. A piaci kockázat mértéke szakmánként, ágazatonként eltérő. A kockázat mérésének módszerei Hozamok szórását vizsgáló módszer: az a kevésbé kockázatos, melynél kisebb a szórás. Controlling Page 11
Regresszió elemzésen alapuló, portfólió elmélet alapján kifejlesztett módszer. Azt vizsgálja, hogy milyen összefggés van valamely részvény hzozamának változása és a piaci portfolió hozamának változása között. Arra keres választ, hogy valamely cég hozamának mekkora a piaci kockázata. Annak mérésére használt mutató, hogy egy értékpapír milyen érzéjkenyen reagál a konjunkturális mozgásokra a ß mutató fejezi ki. valamely cég ßja arra ad választ, hogy ha a piaci portfólió 1%al változik, hány %al változik a kérdéses részvény hozama. Ahol a ß magasabb, ott nagyobb hozamot követel a befektető. A kockázat és a hozam összefüggése Egy befektetés várható hozama s=r f+ß(r mr f) r s: a kérdéses befektetés elvárható hozama. Infláció kezelése a befektetési döntéseknél Ha nagy az infláció, akkor nagy a különbség a reál és a nominál kamatláb között. Reálkamatláb= Az időtényező szerepe Az az időhatár, ameddig a hozamokat és ráfodításokat értékeljük. Csökkenő súlyokat alkalmazunk, így azok a beruházási alternatívák kedvezőbbek, melyek előbb hoznak nagyobb várható hozamot. Befektetési döntések pénzáramai A befektetési döntések hozamai úgy is felfoghatók, mint meghatározott időtartam alatt végbemenő pénz be, és kiáramlások. Konvencionális pénzáramlatok: egyetlen egyszer változik meg a pénzáramok előjele. Annuitás jellegű pénzáramok: minden évben azonos nagyságúak a pénzjövedelmek Vegyes pénzáramok: évenkénti pénzjövedelmek különböző nagyságúak. Nem konvencionális pénzáramok: az időtartam alatt többször is megváltozik a pénzáramok előjele. Controlling Page 12
Háromféle pénzáramot különböztetünk meg Kezdő pénzáram Működés során képződő pénzáram Végső pénzáram Előzmény nélküli befektetések fő összetevői Tárgyi összefüggő kiadások: mérnöki és szervezési díjak, építési költségek, gépek vételára, stb. Forgótőkeszükséglet Ún. opportunity cost: meglévő erőforrások felhasználását célszerű költségként figyelembe venni, még akkor is, ha tényleges pénzkiadás nem jár vele. Beruházásgazdaságossági számítások Ezek a döntések stratégiai döntések.a vállalkozás arról dönt, hogy a jelenlegi és jövőbeni erőforrások felhasználásával miylen termékekkel/szolgáltatásokkal kíván megjelenni a piacon. Statikus beruházás gazdaságossági vizsgálatok Egyetlen periódusra vonatkoznak Az időtényezőt egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan veszik figyelembe Költség összehasonlító számítás A beruházások felmerülő költségeinek összehasonlítását szolgálja. Az minősül kedvezőbb beruházásnak, ahol periódusonként/teljesítményenként a költségek alacsonyabbak. Nem vizsgálja a hozamokat Tőke jövedelmezőségét nem méri Rövid az összehasonlítás időhorizontja A régi berendezések maradványértékét nem veszi figyelembe Alternatívák között választást segíti, de az egyes alternatívák beruházási gazdaságossága nem értékelhető. Előnye, hogy a beruházással előállított termék egységére jutó közvetlen vagy teljes költségét határozza meg. Elsősorban alternatív pótlólagos beruházások kiválasztására alkalmas, melyekben a hozamok és ráfordítások nem mutatnak ingadozást. Nyereség összehasonlító számítás Ez a módszer a költségösszehasonlító számítás kibővítése a beruházási alternatívák várható nyereségével. Jövedelmezőségi számítás Alkalmazása a tőkeszegény gazdaságban a beruházási eszközök optimális befrektetését elősegíti. Megtérülési periódus (amortizációs) számítás A beruházási javaslatokat annak alapján rangsoroljuk, hogy mennyi idő szükséges az eredeti költségberuházás megtérüléséhez, még a befektetett tőke az árbevételben visszafolyik (ammortizáció formájában) a vállalathoz. Megtérülést ki nem váró időszak Megállapíthatjuk azt az időszakot, melyen belül a teljes beruházási összeget vissza akarjuk nyerni. Akkor indokolt, ha az eljárás vagy a beruházással termelt termék szabadalommal nem védhető, fennáll a veszély, hogy a konkurens cég lemásolja. A nyereség a választott periódust követően bizonytalan. Hibája: elvethetünk olyan beruházási alternatívát, melynek a megtérülése nem az első néhány évben várható, egyébként pedig kedvező lehet. Dinamikus eljárások A beruházások élettartamára vizsgálják a beruházás előnyösségét. Nettó jelenéréték módszer (NPV) A gyakorlatban az egyik legelterjedtebb módszer. A befektetések révén képződő jövedelmek diszkontált összegének és a kezdőő befektetések különbsége. Következtethetünk arra, hogy megtérüle a befektetés, valamint, hogy a gazdálkodó vagyona gyarapodike. NPV= Ha NPV: pozitív, akkor a beruházás megtérül Ha negtív, akkor nem térül meg Ha 0, akkor éppen megtérül. Nem lehet (feltétlenül) alkalmazni abban az esetben, ha például két, azonos rendeltetésű, de lényegesen különböző élettartamú gép között kell dönteni. Belső kamatláb módszer (IRR) IRR: belső kamatláb, az a kamatláb, ami úgy definiálható, mint az a kamatláb, mellyel a befektetés révén képződő cash flowkat diszkontálva azokat nettó jelenértéke éppen 0. Azt fejezi ki, hogy fogadjuk el azokat a befektetési terveket, melyek belső kamatlába nagyobb, mint a hasonló kockázatú alternatív befektetési lehetőségek hozamrátája. Probléma az IRRel kapcsolatban: nehéz meghatározni, kiszámítani. Annuitási számítás Akkor előnyös, ha az átlagos be és kifizetések közötti különbség nulla. Döntési kritérium választása Egyik mutatót sem lehet automatikusan használni. Controlling információs rendszer Controlling Page 13
Az integrált tervezési és információs rendszer az egyes moduloknak a közös egésszé történő kapcsolását követeli meg. Az integrációs folyamatot operatív szinten, a tervezési rendszerek elszámolási rendszerekkel való összekapcsolásával kell kezdeni. Az elszámolási rendszerek irányítási rendszerekkel történő összekapcsolása feltételezi az alárendelt adatszolgáltatást. A modell a vezetés döntéseit segítő integrált rendszerben kapcsolódik össze. Az információs rendszer kialakítása A tervezés és ellenőrzés folyamatát az információs rendszerrel kapcsolja össze. Az információ ellátást érő kritikák Nincs elég infomráció Túl későn érkeznek az információk Túlságosan részeletezettek az információk Túl telrjedelmes információk Múltra irányuló információk Csak számszerűsíthető adatokat tartalmazó információk Infomrációk számszerűsítése elmarad Az egyes vezetési szintek gyakran egymásnak ellentmondó információkat kapnak. Információszükséglet meghatározása függ Társadalmi, gazdasági környezettől Vállalat szervezeti és jogi formájától Vállalat méretétől Vállalat profiljától Az információ fajtájától, ütemességétől (rendszeres, eseti) Költség/haszon meghatározástól Az információ szükséglet meghatárzoását interjú technikával mérjük fel. Controlling Page 14
Az információ szükséglet meghatárzoását interjú technikával mérjük fel. Beszámolási rendszer A beszámolási controlling modul célja: a vállalat összes vezetési szintjét szabványosított, könnyen érthető, egységes döntési szempontból lényeges információval lássa el. Az információk a vezetés szempontjából akkor megfelelőek, ha a tervezést és ellenőrzést kielégítően támogatják. A beszámolók rendszerének a következő követelményeknek kell megfelelnie Szignalizáló hatásúnak kell lennie. A bezsámolók tartalma adjon impuilzusokat a szükséges és helyes döntésekhez. A vállalaton belüli kommunikációt rendszerezetté kell tenniük. A beszámolói rendszer gyakorlatba való átültetésénél a következő négy alapelvet kell figyelembevenni Beszámolók/jelentések strukturális felépítése Egyes beszámolók alakja Egyes beszámolók tartalma Beszámolók címzettjei és periódusossága Beszámolók tervezett fajtái Likviditási beszámolók Mérleg és eredménybeszámolók Tervtény költségfelhasználás, eltérés elemzés Beruházási beszámoló Likviditástervezés A fizetőképesség alakulása ez legalább olyan fontos, mint a nyereségesség. A fizetőképesség a be és kiáramló pénzek egyensúlya. Egy angol statiszta szerint a csődbement vállalkozások 60%a nyereséges volt. A likviditástervezésnek és a beszámolóknak azonos tartalmúnak kell lennie. Készülhet havi, heti, napi bontásban. A likviditási tervben a bevételek és kiadások elemeit határozzuk meg. Ha a záróegyenleg negatív, akkor az likviditási problémát jelent. Controlling Page 15
Controlling Page 16