Keszthely Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája és Előzetes Akcióterületi Terve 2007-2015 Munkaváltzat 5.1. verzió (társadalmi egyeztetésre) Készült: 2007. któber 30.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. Vezetői összefglaló...4 1.2. Módszertan és előzmények ismertetése...5 2. HELYZETELEMZÉS...6 2.1. A várs helye a településhálózatban...6 2.1.1. A várs térszerkezeti sajátsságai...6 2.1.2. A várs kistérségi, reginális, rszágs szintű feladatellátása...6 2.1.3. A várs vnzáskörzetének bemutatása...9 2.1.4. A várs dinamikai jellemzése, funkciója, a várshierarchiában betöltött szerepe...9 2.2. Rövid helyzetértékelés...11 2.2.1. Gazdaság...11 2.2.2. Társadalm...12 2.2.3. Környezet...15 2.2.4. Közszlgáltatásk...15 2.3. Vársrészek területi megközelítésű elemzése...20 B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület...22 Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület...23 Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület...23 T F = Turisztikai fejlesztési övezet...24 V K = Vársközpnt, a belvársi turisztikai terület...24 L 1 = Déli és Nyugati lakónegyed...25 L 2 = Északi és Keleti lakónegyed...26 L 3 = Kertvárs lakóterület...26 Vársrészek SWOT analízise...26 3. STRATÉGIA...28 3.1. Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányk...28 3.2. Célhierarchia...30 3.2.1. Tematikus célk részletes kifejtése...31 3.2.2. Vársrészi célk részletes kifejtése...36 3.3. Kherencia (illeszkedés)...38 3.3.1. Illeszkedés a településfejlesztési kncepcióhz, településrendezési és szabályzási tervhez...38 3.3.2. A célrendszer kherenciája...40 3.4. Akcióterületek kijelölése a 2007-2013 közti időszakra...40 3.4.1. A1: Történelmi belvárs kmplex rehabilitációs prgramja...40 3.4.2. A2: Festetics kastély épületegyüttese a fejlesztendő új területekkel...41 3.4.3. A3: Helikn park és a Balatn part közpntja...42 3.4.6. A6: Új lgisztikai park kialakítása...44 3.4.7. A7: Fenékpuszta archelógiai park kialakítása és Festetics kiskastély és majrság revitalizációja...45 3.4.8. A8: Egészségügyi-szciális szlgáltató közpnt és lakóterület revitalizáció...45 3.4.9. A9: Taplcai út új gazdasági, kereskedelmi közpnt bővítése...45 3.4.10. A10: Északi gazdasági területen szciális lakáshálózat kialakítása...46 3.4.11. A11: Új ipari park kialakítása az É-i elkerülő út mellett...46 3.4.12. A12: Msóházi dűlő lakóterület fejlesztése...47
3 3.4.13. A13: Déli szabad strand és környéke sprt-és wellness közpnttá fejlesztése...47 3.5. A stratégia megvalósíthatósága...48 3.5.1. Ingatlangazdálkdási terv...48 3.5.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása...50 3.5.3. Partnerség...50 3.5.4. Szervezeti elvárásk, menedzsment...51 3.5.5. Településközi krdináció mechanizmusai...52 3.5.6. A stratégia megvalósulásának mnitringja...52 4. ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV...53 4.1. illeszkedés az Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz...53 4.2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jgsultság igazlása...53 4.2.1. Akcióterület kijelölése...53 4.2.2. Jgsultság igazlása...53 4.3. Helyzetelemzés...53 4.3.1. Az akcióterület szabályzási tervének áttekintése...53 4.3.2. Megelőző várs-rehabilitációs tevékenységek bemutatása...53 4.3.3. A terület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, prblémafeltárás...53 4.3.4. Tulajdnvisznyk értékelése...53 4.3.5. Piaci igények, lehetőségek felmérése...53 4.4. Fejlesztési célk és beavatkzásk...53 4.4.1. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek...53 4.4.2. Célk és részcélk...53 4.4.3. Beavatkzás típusk...53 4.4.4. A ROP pályázat tartalma...54 4.4.5. Magánszféra fejlesztései...55 4.4.6. Kapcslódó közszféra fejlesztések...55 4.4.7. Tervezett fejlesztések várható hatásai...55 4.4.8. Kckázatk elemzése...55 4.5. A megvalósítás intézményi kerete...55 4.5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása...55 4.5.2. Üzemeltetés, működtetés...55 4.6. Pénzügyi terv...55
4 1. Bevezetés A Lipcsei Charta és a Területi Agenda (2007. május) irányelvei szerint a 2007-2013 közötti támgatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azn belül a fenntartható vársfejlesztés és a vársi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támgatása és a földrajzi vagy természeti kkból hátránykkal küzdő térségek prblémáinak kezelése. A 2007-13-as időszakban minden régió önálló reginális peratív prgrammal rendelkezik, ezekben jelenik meg a várs rehabilitáció, melynek irányai alapvetően aznsak minden régióban. Kiemelt prjektként kerülhetnek benyújtásra a nagyvársk és megyei jgú vársk prjektjei, külön egyfrdulós pályázati keret nyílik meg a kisvársknak és nagyközségeknek. A középvársk részére kétfrdulós pályázati kiírás jelent meg a Nyugat-Dunántúli Reginális Operatív Prgram keretében. A várs rehabilitációs akciók célja a vársk reginális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a vársk ill. vársrészek közpnti területeinek funkcióbővítése, közpnti térrel nem rendelkező vársk ill. vársrészekben ezek kialakítása és a vársi életbe való szerves beillesztése. A várs rehabilitációs akciót integrált vársfejlesztési stratégiára alapzva kell megvalósítani, emellett a prgram által érintett közpntkra akcióterületi terveket is ki kell dlgzni. A stratégiával szemben követelmény, hgy a várs jövőképével és a várshálózatban elfglalt helyével, szerepével, illetve a vársban és az egyes vársrészben meglévő prblémákkal egyaránt kherens beavatkzáskat tartalmazzn. A vársi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfgalmazása a helyi szereplők (hatóságk, önkrmányzat, gazdaságitársadalmi partnerek) bevnásával történjen, a kncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkzás együttes alkalmazásával. 1.1. Vezetői összefglaló Az Önkrmányzat visznyrendszerének igazdása a társadalmi-gazdasági struktúrákhz felértékeli a versenyszférával (befektetők, gazdálkdók, vállalkzók) és a civil szférával való partnerségi kapcslatkat, ösztönözve ezzel a szrsabb együttműködést. Egyre inkább érződik tvábbá a minőség és fenntarthatóság kényszere, hiszen a jövőben az a település lehet csak sikeres, amely minőségi kínálatt (pl.: minőségi turisztikai kínálat) és minőségi szlgáltatást (élhető várs) tud nyújtani hsszú távn. A várs kmly fejlődési ptenciálját, természeti és kultúrtörténeti adttságainak, valamint kedvező földrajzi fekvésének valamint az itt élő emberek szakértelmének és településük iránti elhivatttságuknak köszönheti. Összességében elmndható, hgy Keszthely adttságait eredményesen kamatztatva, lehetőségeivel élve, jó eséllyel indulhat a hsszú távú fenntartható fejlődés versenyén. +A fejezet kiegészítésre kerül a végső megállapításkkal (összefglalja azkat).
5 1.2. Módszertan és előzmények ismertetése Az integrált vársfejlesztési stratégia készítéséhez az Önkrmányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága 2007. któber 5.-én kézikönyvet adtt ki. Ennek felhasználásával, valamint több helyi egyeztető fórum megállapításait figyelembe készült el a várs 2007-2015 közti időszakra szóló integrált stratégiai dkumentuma és az előzetes akcióterületi terv. A stratégia készítésénél az alábbi alapelveket követtük: 1. széleskörű társadalmi egyeztetés előzi meg (civil, gazdasági, lakssági) 2. integrált, kmplex (szakterülteket integráló) dkumentum készül 3. hsszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz 4. 7-8 évre vnatkzó stratégiai iránykat jelöl ki + 3-4 éves peratív prgramt tartalmaz 5. Lipcsei chartával és a Lisszabni stratégiával összhangban legyen + ötvözze a hazai és Uniós irányelveket, szakplitikákat- Jessica knstrukció szerint működik! 6. fenntarthatóság elve még fntsabb (kapacitástervezés gazdasági, társadalmi és öklógiai szinten is) 7. az önkrmányzat glbális felelősségvállalásán alapul (gazdaságfejlesztés, fglalkztatás, helyi szlgáltatásk menedzselni is kell a várst, gazdának kell lenni + a vársnak önmagán túlnyúló szerepe van felelősséget visel a környező térségért) 8. egyéb frráskat is be kell vnni: 1. állami frrásk 2. gazdasági szféra frrásai 3. egyéb, nem fejlesztési jellegű frrásk (adóbevételek, szabályzás, vársmarketing) 9. frgatókönyvet kell készíteni a társadalmasításra (rszágs kampány is lesz) + Az egyeztetések (belső, szakmai civil, gazdasági, lakssági) frgatókönyve, megállapításai
6 2. Helyzetelemzés 2.1. A várs helye a településhálózatban 2.1.1. A várs térszerkezeti sajátsságai Keszthely rszágs jellegű térszerkezeti helyzetét és annak váltzási tendenciáit elsősrban beflyáslja, hgy közel fekszik a M7-es autópályáhz, a Fiumei vasútvnalhz, és a hzzájuk kapcslódó mai krridr fejlesztési vnalhz és a sármelléki reginális reptérhez. Keszthely és térségének a másik meghatárzó rszágs jellegűnek tekinthető sajátssága, hgy része a Balatn fejlesztési régiónak, valamint a Balatn Kiemelt Üdülőkörzetnek. A BKÜ-t 164 település alktja, melyek közül 16 vársi ranggal rendelkezik. A térségnek 251 ezer állandó laksa van, és legalább ennyi az üdülőtulajdnsk száma. A makrreginális kapcslatk tekintetében a Dunántúln lehatárlt hárm statisztikaitervezési régió funkcinális nagyvársi közpntjaihz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest visznylag periférikus a helyzete, hisz a hárm régió közös határán fekszik. Mezreginális szinten a várs legelőnyösebb tpgráfiai pzíciója a Zalaegerszeg Kapsvár Veszprém közötti erővnal, mely a kapcslatk szempntjából legkedvezőbbnek Zalaegerszeg irányában tűnik. A várs és közvetlen térsége külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adttságkkal rendelkezik ahhz, hgy hsszabb távn is dinamikusan, az rszágs átlagt meghaladó mértékben fejlődő térség legyen. Mikrszinten a várs térszerkezetét beflyáslja a sármelléki Fly-Balatn reptér közelsége, az M7-es autópálya, valamint Hévíz (mint európai hírű gyógyfürdőhely) szmszédsága. A Nyugat-Dunántúli Régió Győr-Msn-Sprn, Vas és Zala megyéket fglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hsszan elnyúló. A régió négy rszággal határs: nyugatn Ausztriával, délnyugatn Szlvéniával és Hrvátrszággal, északn pedig Szlvákiával. A régió keleti irányban a Közép-Dunántúli Régióval, míg déli irányban a Dél-Dunántúli Régióval szmszéds. Az 1997 júniusában meghatárztt Helsinki flysók közül melyek fejlesztésére az EU különös hangsúlyt fektet hárm is érinti a régiót. Ebből következően a régió Nyugat-Európa és Délkelet-Európa között kmly tranzitszerepet tölthet be. A régió a négy rszághatár miatt jelentős nemzetközi átmenő frgalmmal rendelkezik. Az itt található határátkelőkön keresztül bnylódik hazánk határfrgalmának több mint fele. térképet betenni 2.1.2. A várs kistérségi, reginális, rszágs szintű feladatellátása 1983-tól, a járásk megszűnése után a rendszerváltásig az úgynevezett Várskörnyéki Bizttság adta az együttműködés szervezeti kereteit. A Keszthely-hévíz Kistérségi Társulást
7 (a Tátika-Rezi Régió Önkrmányzati Társulás és a Kis-Balatn Kistérségi Fejlesztési Társulás után) 1994. nyarán alapíttta 5 település. Az önkrmányzati erőösszegzés kezdettől deklaráltan a térségi együttműködés vezető ereje vlt, miközben a tagtelepülések száma 11-re nőtt fel. 2004 nyarától a KSH-kistérség, az egykri járás, 27 településéből az addig nem tag falvak is csatlakztak, és a kibővült szervezet fkzatsan többcélúvá alakult. A legfrissebb váltzás a 2007. szeptember 25-től hatályba lépett 2007. évi CVII. törvény, amelynek értelmében 8 településsel önálló Hévíz kistérség alakult, míg 3 község a szintén új Pacsai kistérséghez került át. Keszthelyi székhellyel a tvábbiakban így 16 település alktja az új kistérséget. térkép Miközben száms fejlesztési, prgramzási dkumentum a Keszthelyen működő kistérségi munkaszervezethez kapcslódik, az alábbiakban az önkrmányzati erőösszegzésen kívül - vázlunk lyan területeket, ahl a várs dmináns a különféle funkciók ellátásában. Oktatás: az általáns isklai szinttől a felsőktatásig meghatárzó Keszthely szerepe, az általáns isklákba és óvdákba összesen közel 250 tanuló jár be a környező településekről. Az alapfkú integráció a vársn belül tvábbfejlődött, de egyelőre nem jött létre intézményi összevnás a környező települések bármelyike és a várs isklái között (miközben a háttérközségekben a mzgás intenzív: lásd Várvölgy Gyenesdiás). Középfkn a Vajda Gimnázium fgad jelentős vidéki gyereket, de száms keszthelyi jár a hévízi Bibó Gimnáziumba is. A Pannn Egyetem Keszthelyi Kara reginális jelentőségű képző intézmény, hasnlóan a párhuzams szervezetekhez (Akadémia Alapítvány, stb.). Kistérségi közvetítéssel szervezzük a pedagógiai szakszlgálatkat és isklabuszt. Közművelődés, kultúra: a színház, knferencia közpnt térségi jelentősége egyértelmű. A kistérségnél nagybb területen lát el mzgókönyvtári szlgáltatást a Fejér György Vársi Könyvtár. Emellett sk múzeum, kiállítóhely is van a vársban (pl. Balatn Múzeum). Egészségügy: a keszthelyi kórház nagyságrendekkel nagybb népességet lát el, mint közvetlen térsége, és egyre jbb az együttműködés a hévízi Szent András Kórházzal is. Keszthelyi ügyeleti székhellyel dlgzik a kistérségi ellátás tekintélyes részét lefedő Közhasznú Társaság is (vidéki ügyelet: kivéve a vársi EGALI-t és a hévíziek által elláttt falvakat). Szciális terület: az ESzI által működtetett bentlakáss intézmény térségi ellátást biztsít, és itt a székhelye a Kistérségi Szciális Szlgáltató Közpntnak is (pld. jelzőrendszeres ellátás diszpécser közpntja). Kereskedelem, szlgáltatás: a legutóbbi években épült, nagy hipermarket létesítményekkel különös hangsúlyt kaptt a térségi ellátó szerep. Turizmus: a Térségmarketing Nn-prfit Kft flyamats átalakulása (TDM) szintén a régi kistérségi kereteket meghaladó, a Nyugat-Balatn fgalmhz közelítő területet szervez, fg össze. Emellett a több településre is kiterjedő Festetics örökség is összefgja a településeket. Ifjúság, sprt: pályázatk, együttműködések terén egyre gyarapdó térségi aktivitás tapasztalható. Helyi hivatali hatáskörök ellátása: pl. a belső ellenőrzés kistérségi megldásban.
8 Partner intézmények, közhivatalk: Közbiztnság (Rendőrség), Tűzltóság, APEH, szciális és egészségügyi ellátó hálózat. Fglalkztatás: a mai napig Keszthely adja a térségi munkahelyek tekintélyes részét. Így napnta a bejárók sereg érkezik a vársi munkahelyekre visznt keszthelyiek skasága utazik Hévízre, Alsópáhkra, Cserszegtmajra és a környező településekre (az idegenfrgalm mellett pld. kereskedelem, ktatás, stb.). Ebben a vnatkzásban a Reginális Munkaügyi Közpnt adatai mellett száms infrmációt és a jövőbeli együttműködés zálgát is jelenti a kistérségi prjektként megvalósult Fglalkztatási Paktum és helyi infrmációs pntk lánclata. A Váti Kht. iránymutatásaival 2006-ban elkészült a Javaslat a kistérségi integrált prjektcsmagra és prjektelemeire (2007-2013) című prgramzási dkumentum, mely egyesíti a térség fejlesztési elképzeléseit, és a fejlesztések középpntjaként és krdinátraként Keszthelyt jelöli meg. A prgram célstruktúrája: Pillérek: Nyugat- Balatn az egészséges felüdülés A Balatni táj örökségének védelme és hasznsítása Kiegészítő elemek: A wellness-turizmus mind szélesebb körű kiteljesítése Welnessia Nyárrszág Látgató-közpntk Hagymánykra épített krszerű agrárium kialakítása Szőlészet-brászat Kertészet Feldlgzóipar Szendrey-telep reknstrukciója, bemutató közpnt és Szendrey Emlékház kialakítása A balatnparti közcélú sáv infrastruktúrájának fejlesztése, különös tekintettel a vízelvezetésre Festetics-kastély és kastélypark fejlesztése Fenékpuszta helyszín-fejlesztés. Balatnszínház és Kngresszusi Közpnt Természetvédelmi és vízgazdálkdási fejlesztések Kis-Balatn ök- és hrgászturisztikai hasznsítása Rezi vár reknstrukciós munkáinak flytatása Tematikus utak fejlesztése Mezőgazdasági utak fejlesztése
9 2.1.3. A várs vnzáskörzetének bemutatása Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balatn északnyugati szegletében található. Keleten a Keszthelyi-hegység, nyugatn a Zala flyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugatn a Kis-Balatn, délen és keleten pedig a Balatn határlja. A várs 185 km távlságra van Budapesttől, a megyeszékhelytől pedig 45 km-re fekszik. Turisztikai szempntból Keszthely vnzáskörzete a Nyugat-Balatni Mikrrégió, mely szerves táji és természeti egységet alkt a Balatn nyugati partszakaszán Keszthely-Hévíz kettős közpnttal, a vársktól mintegy 25-30 km sugarú körben. Ez a tájegység egységes turisztikai régióként kerül definiálásra, hiszen tartalmazza mindazkat a desztinációkat, melyeket az ide érkező turista egy napi kirándulása alatt gépkcsival kényelmesen be tud járni. A régió mintegy 50 települést fglal magába a statisztikai és megyehatárkn átnyúlva Badacsnytól Taplcán, Sümegen, Zalaszentgrótn, Zalakarsn át egészen Marcaliig és Fnyódig. Közigazgatási szempntból, Zala megye aprófalvas településszerkezetéből következően a várs elsődleges vnzáskörzetét azk a kisebb települések alktják, melyek közútn tömegközlekedési eszközökkel jbb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagybb vársaihz képest, illetve ide tartznak azk a kisebb vársk is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. Ezeknek megfelelően Keszthely vnzáskörzetét az alábbi térképen mutatjuk be: +térkép 2.1.4. A várs dinamikai jellemzése, funkciója, a várshierarchiában betöltött szerepe Keszthely az egyetlen várs a Balatn partján, amely igazi vársi múlttal rendelkezik, így méltán viseli a Balatn Fővársa titulust. Történetileg Keszthely vált a Balatn nyugati térségének a legfntsabb, többfunkciós településévé, majd vársává. Keszthely funkcióinak srában krán helyet kaptak nagytérségi elemek, nem csak a szűkebb környék funkcinális közpntjaként szerepelt. A XVIII. század elejétől kezdve Keszthely fejlődése szervesen összekapcslódtt a Festetics család tudats gazdasági, kulturális törekvéseivel. A járási szintű közigazgatás, a magángazdasági birtkközpntiság, a kulturális-ktatási szerepkör (Gimnázium 1772, Helikn Könyvtár 1793, Gergikn 1797), a kisipari termelési, valamint kereskedelmi közpntjelleg mind szerepet kaptt a település fejlődésében. Keszthely igazi jellegmeghatárzója egy évszázadn keresztül leginkább a kulturális közpnti minőség vlt. Az idegenfrgalmi szerepkör a XIX. század utlsó harmadától kezdve egyre szélesedően bntakztt ki, majd vált kifelé jelleg-meghatárzóvá. 1888-ban szárnyvnallal kapcslódtt be a várs a Déli-vasút fő vnalába, majd 1903-ban megépült a taplcai kapcslat is. Keszthely az 1930-as években kapcslódtt be az rszág
10 kiépülő mdern közúti hálózatába, a Balatn északi partján futó, a mai 71-es f_közlekedési út révén. Az 1960-as évektől lényegi váltzást hztt a település életében a Sprn Jánsháza Taplca Keszthely út fejlesztése, majd a Körmend Zalaegerszeg Hévíz Keszthely út kiépítése, illetve jelentős fejlesztése. 1964-ben megépült a Keszthely- Hévíz közötti krszerű közúti kapcslat, s a várs összeköttetésbe került a 7-es számú főúttal is. A Sármelléken megépült szvjet katnai repülőtér plgári hasznsításának lehetősége a szvjet katnai kivnulás után vetődhetett fel. A repülőtér minden krábbi és jelenlegi gndja ellenére a térség közlekedési és kmmunikációs kapcslatrendszerének fnts eleme és különösen az lehet a jövőben. Az elmúlt év srán 26 ezer utas frdult meg a sármelléki repülőtéren, idén várhatóan eléri az utask száma a 70 ezret részben az ír Ryanair légitársaságnak köszönhetően -, jövőre pedig a szakemberek 100 ezer utassal számlnak. Ferihegy és a debreceni repülőtér mellett a Nyugat-Dunántúln is állandó, éjjel-nappal nyitva tartható vámszlgálattal, minden biztnsági - és a határátkelőhely működtetéséhez szükséges jgi háttér - birtkában fgadhatja Sármellék a repülőgépeket szeptember 18. után. A térségbeli turisztikai szezn megnyújtása érdekében, tvábbá az egészség és gyógyturizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen vlt a 24 órás nyitva tartással működő légikikötő. Keszthely történetileg skáig térségi hiányközpnti szerepet is betöltött a történelmi Zala megyében. Az 1949/1950-es közigazgatási területi átrendezéssel Veszprém megyéhez került, s mintegy perifériaként szerepelt az új megye térszerkezetében. 1954-ben Keszthely járási jgú várssá alakult, ekkr a Balatn part egyetlen vársi jgállású településeként a Balatn fővársának érezhette magát. Közvetlen vársi vnzáskörzete főként az akkri keszthelyi járás, valamint Smgy megye mintegy 10, Zala megye 5 községére, egészében véve mintegy 45 ezer laksra terjedt ki. hiánylm az 1954 utáni váltzásk rövid bemutatását, a dinamika 1990-et követő alakulását: elöregedő helyi társadalm, funkcióvesztés (pl. BEFAG, Egyetem), az ktatáskultúra és a kereskedelem-turizmus funkciók dminanciája
11 2.2. Rövid helyzetértékelés 2.2.1. Gazdaság A várs egészére jellemző alapadatk: területe: 7.598 ha / 3.903 m2 ebből belterület: 1.021 ha / 7.475 m2 laksság: 20.656 fő (2006) lakásszám: 9.128 db A térség a turizmus és a szlgáltatási ágazatkat leszámítva dminánsan agrár jellegű, jelentősebb ipari létesítmény nem található a térségben. A Balatn más területeihez hasnlóan a szőlő- és gyümölcskultúrák igen jelentősek, emellett rszágs átlag feletti az erdősültség, valamint a gyepek aránya is. A szántóföldeken elsősrban a gabnafélék termesztése jellemző. Az egykr dmináns szarvasmarha-tenyésztés helyett az elmúlt évben a barmfi- és sertésállmány aránya növekedett, fnts kiegészítő ágazat a méhészet, a Balatnn pedig a halászat. A gazdálkdás tőkeszegény kisgazdaságkban, valamint a vlt szövetkezetekből alakult jbb, de krántsem megfelelő tőkeellátttságú vállalkzáskban flyik. Vállalkzásk száma 2005 évben: Működő egyéni Működő társas Regisztrált vállalkzás vállalkzásk vállalkzásk összesen száma száma R.v.ö.: Ipari és építőipari vállalkzás (C,D,E,F) R.v.ö.: Kiskereskedelmi vállalkzás Vendéglátóhely Kereskedelmi szálláshely Szállásférőhely 2.853 1.400 4.253 486 615 233 7.895 Frrás: KSH (2005) Az élelmiszeripari kapacitásk jelenleg csak részben felelnek meg a kistérség váltzó, illetve a jövő lehetőségeit szem előtt tartó minőségi és mennyiségi követelményeknek, amely különösen a jó jövedelmezőségű brászati-, kertészeti- és gyümölcs- ágazatkban jelentkezik. A nagy erdősültségből és minőségi faanyagtermesztésből eredően a faipari ágazat is megtalálhatja számítását a térségben. A mdern mezőgazdaság fejlődésének kiváló alapt nyújt a Pannn Egyetem Keszthelyi karán működő agrárképzés. A területi fejlődés tekintetében a turizmushz és részben a területhasználathz is köthető, hgy a kistérség jelentős része a Balatn-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartzik. A természeti értékek mellett a védelem egyik kiemelkedő szempntja a Balatn-vidéki kultúrtáj megőrzése és fejlesztése, amely elsősrban a turizmushz kapcslódóan jelent lehetőséget. A természeti értékek védelme kiemelten az elsődlegesen vízgazdálkdási és víztisztaságvédelmi céllal létesült Kis-Balatn esetében jelentkezik, amely száms hazai és vnuló madár- és halfajnak, ritka hüllőknek, kétéltűeknek, valamint száms védet növénynek ad tthnt; itt a vízgazdálkdás és természetvédelem szempntjai alá rendelt ökturizmus lehet a kistérség fnts lehetősége. A nagy kiterjedésű védett területek megléte nemrégiben a Natura 2000 területekkel is kiegészülve azt jelenti, hgy a nagybb vlumenű iparfejlesztés és az intenzív mezőgazdálkdás lehetőségei szűkülnek, visznt a hagymánys és környezetbarát mezőgazdaság valamint az ökturizmus feltételei javulnak. A térség gazdasága nagyrészt a turizmus ágazatáhz kötődik, amit mutat az a tény is, hgy a nemzetgazdasági főágazatk szerint a térségben a gazdaságilag aktív laksság közel
12 kétharmada, 65,2 %-a szlgáltatási jellegű ágazatkban (kereskedelem, javítás, szállítás, gazdasági szlgáltatás, egyéb közösségi, személyi szlgáltatás) dlgzik. Az ipar megtelepedése nem várható, ugyanis a várst sem jelentős, nagy kapacitású vasúti fővnal, sem egyszámjegyű főközlekedési út nem érinti. Idegenfrgalmi adóbefizetés eft 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Szállda 37 261 42 431 42 003 39 070 41 332 24 258 34 425 Panzió 5 071 4 178 7 525 5 422 5 736 19 323 4 148 Túristaszálló 0 0 0 0 0 0 911 Kemping 10 720 10 480 10 193 8 206 7 966 6 804 7 192 Ifjusági szállás 0 0 0 0 0 0 554 Egyéb (üdülőház) 3 400 0 0 0 0 0 3 747 Kereskedelmi szálláshely összesen: 56452 57089 59721 52698 55034 50 385 50977 Utazási irdák 499 703 450 1 0 0 903 Egyéni befizetők 7 285 3 528 3 786 4 086 3 221 6 273 1 567 Szbakiadók Egyesülete 4 417 4 733 4 730 2 941 3 547 3 433 3 140 Magánszállás összesen: 12201 8964 8966 7028 6768 9706 5610 Mindösszesen: 68 653 66 053 68 687 59 726 61 802 60 091 56 587 2.2.2. Társadalm 2.2.2.1. Laksság Keszthely várs lakssága közel 21 ezer fő, a 14 települést magában fglaló Keszthelyi Kistérség lakssága mindösszesen közel 30 ezer fő. Keszthely, a Balatn környékének legpatinásabb településeként és térségi közpntként igen kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik. Az állandó és kistérségi lakóskn kívül jelentős a várst, mint ktatási, közigazgatási, egészségügyi szlgáltatáskat igénybevevő, idelátgató turisták száma is. Év Laksságszám 2002. 21.260 fő 2003. 21.079 fő 2004. 20.689 fő 2005. 20.762 fő 2006. 20.630 fő A mellékelt táblázatban bemutatjuk Keszthely laksságszámát az elmúlt 5 év adatai alapján. A táblázat alapján megállapítható, hgy az elmúlt öt évben a laksság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. A születések száma (következő grafikn) az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett 1998-tól stagnál. Születések száma a vársban: Születések száma 350 300 Fő összesen Nő Férfi 250 Fő összesen 200 150 100 50 0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év
13 Frrás: saját adatk Lakssági krösszetétel: Év 0-18 év 18-59 év 60-79 év 80 év felett 2002. 3.689 11.818 5.081 672 2003. 3.574 11.632 5.163 710 2004. 3.706 12,618 3.846 515 2005. 3.598 12.527 3.916 721 2006. 3.466 12.452 3.972 740 Frrás: KSH A számadatk jól mutatják, hgy a felnövekvő és a 18-59 éves krsztály száma flyamatsan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti laksk létszáma emelkedik, így megállapítható, hgy a várs lakssága fkzatsan öregszik. A gyermekkrú laksság pedig egyre szűkülő alapt képez a krfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfgyasztó népcsprtk létszáma közötti különbség tvábbi szélesedését vetíti előre. Keszthely várs krfája (2006. december 31-i állapt szerint): Az Aktív Társadalm Alapítvány által 2003-ban készített demgráfiai helyzetkép és népesség előreszámítás szerint a Balatn régió egészében jelenleg 40 ezer a 65+ évesek száma, arányuk jelenleg 15%, aznban 2041-re trendszerűen számuk 79 ezer főre váltzik, ami azt is jelenti, hgy a 65+ évesek népességen belüli aránya eléri a 30 százalékt. Az öregedési flyamatnak nemcsak mértékei, de differenciáltsága is hatalmas lesz: az idősek aránya 27 és 39 százalék között szóródhat, a tanulmány szerint a leginkább elöregedő település Keszthely lesz. Ennek értelmében a megfelelő vándrlási többlet elérése, a természetes fgyás krlátzása lehet a következő időszak egyik fő demgráfiai teendője.
14 2.2.2.2. Keszthely vársban regisztrált állást keresők száma Keszthely vársában a térségünkre jellemző idegenfrgalm következtében a fglakztatás szeznális jellegű, amelyet jól példáznak az alábbi adatk: Idő A munkavállaló krú népesség Regisztrált álláskeresők száma Ráta Álláskeresési járadékban, segélyben részesülők száma 2006. I. 13.741 fő 953 fő 6,94 % 497 fő 86 fő 2006. III. 13.684 fő 923 fő 6,75 % 486 fő 117 fő 2006. VII. 13.684 fő 554 fő 4,05 % 231 fő 111 fő 2007. I. 13.813 fő 942 fő 6,82 % 501 fő 145 fő 2007. III. 13.813 fő 988 fő 7,15 % 415 fő 218 fő Rendszeres szciális járadékban részesülők száma A március hónapban regisztrált 988 fő közül 504 fő a férfi, 484 fő a nő, 121 fő a pályakezdő (12,2 %). Rehabilitációs eljárásba bevntak száma 46 fő, 4,7 %. Isklai végzettség szerinti megszlás 2007. márciusban: 8. ált. alatti 39 fő 3,9 % 8. általáns 233 fő 23,6 % Szakiskla 28 fő 2,8 % Szakmunkásképző 295 fő 29,9 % Gimnázium 104 fő 10,5 % Szakközépiskla 148 fő 15,0 % Technikum 53 fő 5,4 % Főiskla 59 fő 6,0 % Egyetem 29 fő 2,9 % A regisztrált állást keresők vnatkzásában jellemző a szeznalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség prblémája az általáns isklai és szakmunkás végzettséggel rendelkező az 50 év feletti krsztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dlgzók e területen is fkzttan érintettek. A Zala Megyei Munkaügyi Közpnt Keszthelyi Kirendeltsége a több lábn állás érdekében az őszi és téli hónapkban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaci képzések, közhasznú fglalkztatás, bértámgatás, vállalkzóvá válás támgatása). A közmunka prgramk lehetőséget nyújtanak a munkaerőpiaci szempntból hátránys helyzetűek fglalkztatására. idősr (2000-2006)
15 2.2.3. Környezet 2.2.3.1. Ingatlank Az önkrmányzat ingatlanvagyna összesen mintegy 1400 db ingatlan. Ebből ingatlanjelleg szerint a jelentősebb számú ingatlank: út, tér, híd 729 db lakásbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 373 db helyiségbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 106 db intézmény épület 45 db A mintegy 7.000 lakásból 373 az önkrmányzati bérlakásk száma (5,32 %), amely még a Magyarrszági átlaghz képest (8 %) is alacsny. A bérlakáskban élő emberek szegénységi kckázata nagybb, mint a lakás tulajdnské, gyakri a köztartzásk felhalmzása, annak ellenére, hgy évente mintegy 17 millió frintt biztsít lakásfenntartásra a szciális igazgatás. A lakásbérleményeken álló bérhátralék 27 millió Ft. Az egy lakásra jutó lakbérhátralék átlaga 72.850,- Ft. A lakhatás biztsítására várók becsült száma 300 fő. Az ez évben átadásra kerülő 12 db szciális bérlakás enyhít a lakásra várókn, de megnyugtató helyzetet nem biztsít. 2.2.3.2. Közterek, parkk állapta Keszthely Várs Önkrmányzata mintegy 4000 m2-nyi színvnalas virágs felülettel rendelkezik, mely főleg a vársközpntban, Balatn-partn, illetve fntsabb útvnalak mentén helyezkedik el. Füves területből mintegy 660.000 m2 található, ahl a rendszeres kaszálásról gndskdni kell. A zöldterület fnts elemét képezi a vársi faállmány. Utcai srfából mintegy 5600 db-t tartunk nyilván, valamint parkjainkban és ligeteinkben kb. 2.500 db faegyed található. Vársunk rendelkezik jelenleg 23 db közterületi játszótérrel, ahl a jgszabály elvárásainak megfelelő krszerűsítés jelenti a fő feladatt. 2.2.4. Közszlgáltatásk 2.2.4.1. Oktatás-nevelés Kiterjedt nevelési-ktatási intézményhálózata révén Keszthely méltán viseli isklavársi, egyetemvársi rangját. Keszthely Várs Önkrmányzata Képviselő-testülete a 2007. gazdasági év tavaszán alakíttta ki új óvdai és általáns isklai struktúráját a következők szerint: egy óvdai vezetés alá vnta a krábbi önálló óvdákat, miközben egy helyen megszüntette az óvdai nevelés feladat-ellátási helyet, és két általáns isklát pedig összevnt. Óvda neve Telephely Férőhely Sprn Utcai Székhelyóvda Sprn u. 16.sz 125 Gagarin Utcai Tagóvda Gagarin u.6.sz 125
16 Vörösmarty Utcai tagóvda Vörösmarty u. 1/b 100 Életfa Tagóvda Vaszary Kls 12.sz 200 Kísérleti Utcai Tagóvda Kisérleti u. 5.sz 50 Taplcai Úti Tagóvda Taplcai u. 12sz 75 Iskla neve Telephelye,cím Férőhely Csány-Szendrey Általáns Székhelyiskla 400 fő Művelődési Közpnt Keszthely, Fdr u. 43 Belvársi Tagiskla 450 fö Keszthely, Deák F. u. 25. Egry József Általáns Iskla és Keszthely, Vásártér 10 sz. 600 fő Alapfkú Művészetktatási Intézmény Keszthely vársban tvábbi nevelési-ktatási intézményként működik a Festetics György Zeneiskla Alapfkú Művészetktatási Intézmény. A vársban tvábbi intézményként a Zöldmező Utcai Speciális Iskla működik megyei fenntartásban, Keszthely-Hévíz- Zalaszentgrót és térségéből érkezők ellátására. Keszthely vársban a következő megyei fenntartású középisklák vannak: - Asbóth Sándr Térségi Középiskla, Szakiskla és Kllégium - Közgazdasági Szakközépiskla - Asbóth Sándr Térségi Középiskla és Kllégium - Nagyváthy Jáns szakközépiskla Tagintézmény - Vajda Jáns Gimnázium A várs fenntartásában egy középiskla működik: Keszthely Várs Vendéglátó, Idegenfrgalmi, Kereskedelmi Szakképző Isklája és Kllégiuma. Nem állami fenntartású intézmények: - Általáns isklai nevelés: Ranlder Jáns Római Katlikus Általáns Iskla, Család Általáns Iskla és alapfkú Művészeti Iskla, Életfa Általáns és alapfkú Művészetktatási Iskla - Középfkú nevelés:farkas Edit Szakiskla és Kllégium Észak-zalai TISZK Balatni TISZK 2.2.4.2. Közintézmények akadálymentesítési helyzete Keszthelyen és környékén közel 2000 fő lyan ember él, akik valamilyen mértékű fgyatékssággal rendelkeznek. Ehhez járul hzzá a gyógyturizmus keretében idelátgatók jelentős száma is. Megállapítható, hgy a 22 önkrmányzati intézmény túlnymó részében a fizikai akadálymentesítés feltételrendszere (megközelíthetőség, akadály mentes msdó megépítése) nagyn jelentős beruházás mellett biztsítható, bár sk helyen a megvalósíthatóságnak kmly nehézségei vannak. Az intézmények között található lyan, amelyekben a teljes felújítását vagy átépítését megelőzően az akadálymentesítés elvégzése nem célszerű, illetve hsszabb távn felmerülhet egyes intézmény megszüntetése is, ami szintén megkérdőjelezi az ez irányú törekvések célszerűségét. Vársi szinten az akadálymentesítés teljes körű kialakítása közel 220 millió frintt igényel.
17 Keszthely várs a törvényi kötelezettségén túlmenően eddig is megtett minden lyan lépést, amellyel a fgyatékkal élő emberek életvitelét javíthatta. A várs által működtetett intézmények sajns nem felelnek az akadálymentesség szigrú követelményrendszerének. Az elvárásknak megfelelő helyzet kialakítása jelentős anyagi frrást igényel, ezért Keszthely is ütemekre bntva, több lépcsőben, saját és pályázati frrásk felhasználásával szeretné ezt a feladatt megldani. Keszthely Várs Önkrmányzata és intézményei ezen a téren - az rszágs átlaghz hasnlóan csak részben tudta teljesíteni törvényi kötelezettségeit. Felmérő és előkészítő munkaflyamatk mellett csak kisszámú knkrét tevékenység történt ez elmúlt időszakban. Eddig végzett tevékenység: 1. Elkészítésre került a Plgármesteri Hivatal elvi akadálymentesítési terve. 2. Egyes intézmények anyagi lehetőségeik függvényében tettek kísérletet a fizikai akadálymentesítésre (általában az épületek földszinti megközelíthetőségének kialakításával) 3. Pályázati támgatással elkészült az Okmányirda akadálymentesítése. 4. A várs flyamatsan figyelemmel kíséri az akadálymentesítéssel fglalkzó közpnti támgatáskat. 5. Összeállításra került Keszthely Várs intézményeinek akadálymentesítési helyzetét tartalmazó összegzés 2.2.4.3. Közmű ellátttság Keszthely vársban az elmúlt 15 évben főleg a Kertvárs térségében szinte flyamats vlt a hiányzó közművek kiépítése. A pénzügyi frrásk pályázati támgatásk, önkrmányzati- és lakssági hzzájárulásk felhasználásával vltak biztsítttak. A fejlesztéseket követően az alábbi kiépítettség alakult ki. - Ivóvíz ellátás gyakrlatilag a várs teljes területén ki van építve s a DRV Zrt. üzemeltetésében működik. - Szennyvízelvezetés és elhelyezés tekintetében szintén jó az ellátás, csak a Fenékpusztai vársrész nincs csatrnázva. A szennyvíz elhelyezés a várs déli külterületi részén lévő hárm fkzatú szennyvíztelepen megldtt. A rendszert szintén a DRV Zrt. üzemelteti. - Földgázellátás az igényeknek megfelelően kiépült a kiépítettség mértéke 95 %-s, üzemeltetője E.ON KÖGÁZ Zrt. - Távbeszélő hálózat lyan mértékben lett kivitelezve, hgy gyakrlatilag minden beépített ingatlan ellátható. Üzemeltető a MATÁV-COM Zrt. - Közpnti televízió antenna rendszer a Kertvárs kivételével teljesen behálózta a várst a HIR-SAT 2000 Kft. működteti és flyamatsan biztsítja a krszerűsítéseket, fejlesztéseket. - Elektrms energia ellátás mindenhl biztsíttt, a közvilágítás kiépítettsége laktt területek vnatkzásában teljes körű, 2007. évben a közvilágítási hálózatn energiatakaréks krszerűsítés lett végrehajtva. Üzemeltető E.ON DÉDÁSZ Zrt. - Csapadékvíz elvezetés, kezelés a csapadékvíz összegyűjtése, elvezetése és kezelése érdekében a 80-as években kiépültek a fő gerinchálózatk és vízkezelő létesítmények a várs 80 %-án. Hiányként jelentkezik a Kertvárs vízelvezető rendszerének kiépítése, valamint a Büdös árk mentén létesített zápr ülepítő tárzó megfelelő
18 méretűre történő átépítése. Üzemeltető az Önkrmányzat tulajdnában lévő Vársüzemeltető Egyszemélyes Kft. - Távhő ellátás: a várs távhő ellátási rendszere mintegy 1180 lakásra kiterjedően végez hőszlgáltatást, ezzel közel 5000 lakst érint, a várs területének ¼-én. Megállapítható, hgy a várs közműves infrastruktúrája ivóvíz, szennyvíz, földgáz, távbeszélő hálózat, elektrms energia vnatkzásában megfelel az EU-s előírásknak. A települések hálózatában meghatárzó szerepe van, melyet az is mutat, hgy a közműrendszerek többsége reginális vezeték, melyek a közvetlen régió egy részét is kiszlgálják. Fejleszteni kellene a csapadékvíz elvezetés és kezelés rendszerét, valamint megvizsgálandó a Kertvárs közpnti TV csatrnával történő ellátása. 2.2.4.4. Közlekedési infrastruktúra Keszthely földrajzi fekvésénél fgva centrális szerepet tölt be a környékbeli települések között. A Balatn és Hévíz, Kehidakustány közelsége a turistafrgalmat erősíti, így a várs mint idegenfrgalmi közpnt is működik. Közlekedés szempntjából szerencsés fekvésű a 71, 75, 76-s számú főút érinti a területet és a 84 sz. főút is csak 25 km-re van. 2007-től 15 km-en belül az M7-es autópálya is elérhető. Idegenfrgalmi szempntból jelentős a vízi közlekedés, bár tranzit jellege elhanyaglható. Sármelléken megépült a Fly Balatn repülőtér, amelynek fejlesztését a Cape Clear Aviatin Kft. végezte. Vasúti közlekedés szempntjából egy pár nymvnal érinti a várst 26/a, Balatnszentgyörgy közelsége visznt Zágráb-Budapesti fővnalhz biztsít csatlakzást. A vasút személyszállítási jelentősége nagy, teherfrgalma a kőbányák közelsége és az autópálya építése miatt megnőtt. Keszthely vársa jelentős hangsúlyt fektet a kerékpárutak kiépítésére, a hsszú távú cél a környező települések és vársrészek összekapcslása, hálózatelvű kerékpárútrendszer kiépítése a Balatni Bringa körúthz és a Gyógyfürdők-Zala völgye kerékpárúthz (Keszthely-Hévíz szakasz) kapcslódóan. Eddigi eredményeink: 14 506 fm kerékpárút megépült, 2 db kerékpárs pihenő létesült, 2 db létesítése flyamatban van, frgalmszámláló rendszer telepítése megtörtént, kerékpárs kölcsönző rendszer kialakítása flyamatban van. Terveink között szerepel a belvársi turisztikai és hivatásfrgalmi kerékpárút-hálózat kiépítése, valamint a Csapás úti, illetve a kertvársi kerékpárút megépítése is, amely a 71-es főútn a kerékpársk biztnságát szlgálná. A vársrészek összeköttetése gyűjtő utakn keresztül biztsíttt, a vársban fizető parkló rendszer működik. A közlekedést 4 lámparendszer, 4 körfrgalm segíti. A vársban összesen 77 km járda található, de biznys településrészeken a járdahálózat fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a biztnságs gyalgs közlekedés alapvető feltételeinek megteremtéséhez.
19 2.2.4.5. Szciális ellátórendszer, egészségügy Intézmények: 1. Keszthely Várs Önkrmányzat Egyesített Szciális Intézménye (rövidített neve: ESZI), székhelye: 8360 Keszthely, Kssuth L.u.42., telephelyei: Keszthely, Csók I. u. 1/A., Keszthely, Gergikn u. 3. Az ESZI besrlása: az 1993. évi III. tv. (Szt.) 85/B. (2) bek.-e szerinti szervezeti integráció (alap-, nappali, bentlakáss intézményi frmák egymásra épülése). 2. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szlgálat az Egészségügyi Alapellátási Intézet (EGALI) önálló szakmai egységeként működik. 2007. január 1.-től intézményfenntartó társulási frmában öt települést lát el (Keszthely, Bókaháza, Zalaapáti, Esztergályhrváti, Gétye). 3. A Szent Erzsébet Jótéknysági Alapítvány Nappali Melegedő és ingyen knyha 10 éve működik vársunkban. Ebből adódóan szlgálat a társadalm peremére került rászrulókkal fglalkzik. Az intézményt napnta 30-50 fő látgatja, segítő szlgáltatásaik 250 emberhez jutnak el vársunkban. 4. Keszthely várs egészségügyi alapellátását 11 felnőtt házirvsi, 5 gyermek házirvsi és 7 fgrvsi praxis biztsítja területi ellátási kötelezettséggel. A házirvsk vállalkzói frmában működnek. Az ügyeleti ellátás mind a házirvsi szlgálat, mind a fgászati ellátás területén mely nem kötelező önkrmányzati feladat megldtt. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a védőnői szlgálat gndskdik. 5. a keszthelyi Vársi Kórház jelentős laksság-létszámú területet lát el 6. a megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó feladat ellátási területe Keszthely-Hévíz- Zalaszentgrót vársk és azk kistérsége, közel 50 település. A 7,5 főállású személyi állmánnyal közel 800 főt gndznak évente. A szciális ellátttak száma évről évre mérsékelten emelkedett, aznban ennél is jelentősebb gnd, hgy a prblémák tartalma egyre súlysabb és az egyes családk életében halmzttan frdultak elő. Az ellátásban részesülők száma 2006. évben szakfeladatnként: Keszthely Várs Önkrmányzat Egyesített Szciális Intézmény Gyermekjóléti Szlgálat Családsegítő Szlgálat Szciális Házi Jelzőrendszeres Idősek Idősek Idősek Bölcsőde Összes Védelembe Szakellátásban Szlgáltatást étkezés segítségnyújtás Klubja Gnd- Otthna kliens vettek résztvevők igénybevevők házi zóháza száma száma száma száma gndzás 105 86 40+55 60 15 50 60 181 17 12 285 Frrás: saját adatk
20 2.3. Vársrészek területi megközelítésű elemzése A várs közigazgatásilag hármas tagltságú belterületi részből (Keszthely, Kertvárs és Fenékpuszta) áll, aznban a vársrészek funkcióját tekintve összesen 8 területileg jól elkülönülő, eltérő funkciójú vársrész határlható le: 1. B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület 2. Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület 3. Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület 4. T F = Turisztikai fejlesztési övezet 5. V K = Vársközpnt 6. L 1 = Déli és Nyugati lakónegyed 7. L 2 = Északi és Keleti lakónegyed 8. L 3 = Kertvárs lakóterület A 8 vársrész alapvetően 3 fő funkciót tölt be: O TURISZTIKAI FŐ FUNKCIÓVAL RENDELKEZIK 3 TERÜLET: A BALATON PART, A BELVÁROS, ÉS A JELENLEG MÉG KIALAKÍTÁS ALATT ÁLLÓ TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI ÖVEZET Lakóterületei fő funkcióval rendelkezik 3 terület: a kertvárs, az Északi-keleti és a Déli-nyugati lakóterületek. Ezen túlmenően 2 fő gazdasági terület került kijelölésre a vársban: a déli-nyugati és az északi-keleti gazdasági övezet. Területi szegregáció kis mértékben jellemző a vársra, kisebb lehatárlható lakóterületeken aznban kncentráltabban frdul elő a hátránys helyzetű, alacsnyabb társadalmi pzíciójú laksság. Jellemzően itt találhatóak az önkrmányzati szciális bérlakásk, illetve ritkábban saját tulajdnú, alacsny közmű-ellátttságú ingatlank, és nem ritka az önkényes lakásfglalásk esete sem. Ezek a területek a következők: Az Északi-keleti lakóterületen a Vásár tér, és Kis-Keszthely területe A belvársban a Szalasztó utca és környéke Az északi gazdasági területen belül az északi határterületen kisebb gócpnt található (Kárpát utca) Fenékpuszta területén Újmajrban A hátránys helyzetű társadalmi rétegek kncentrált megjelenése nem jelentkezik dmináns jellegként egyik vársrész esetében sem, a beilleszkedést önkrmányzati bérlakás és szciális lakás építési prgram keretében biztsítani tudjuk. Mivel telep és telepszerű lakókörnyezet Keszthely vársában nem található, és a legtöbb esetben mindössze néhány család elhelyezéséről és szciális ellátásáról van szó, különálló Anti-szegregációs terv készítése egyik vársrész esetében sem szükséges. Az alábbi térkép a vársrészeket mutatja be, a színezés és a jelölés a funkciójuknak megfelelően került kialakításra: zöld szín jelöli a gazdasági övezeteket, kék a turisztikai fejlesztési övezeteket, pirs a belvárst, sárga és narancssárga árnyalatai a lakóterületeket.
21 Vársrészek térképi megjelenítése
22 + KSH adatelemzés a vársrészekről B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület A várs Balatn partja elhelyezkedése, tájlása, környezete és egyéb adttságai kán a vársközpnt mellett a település másik sajáts atmszférájú turisztikai vársrésze. Ezt maga a tó vízfelülete, strandjai, szállás- és vendéglátóhelyei, a terület kis beépítettsége, nagy gndztt és természetes zöldfelületei eredményezik. Az előbbiekből következően jellemző, illetve jellegzetes épületállmány nem határzható meg. A terület közlekedési hálózatának jellegzetes eleme a Balatnszentgyörgy Keszthely Taplca vasútvnal, és a Balatni Bringa Körút erre a szakaszra eső jól kiépített része. A közúti közlekedésre szlgáló úthálózat kis sűrűségű, gyakrlatilag teljes mértékben szilárd burklatú frgalmi és gyűjtő utak alktják. Közvetlenül a terület mellett található Keszthely közpnti vasútállmása és autóbusz pályaudvara, illetve itt taxiállmás is kaptt helyet (ezek a létesítmények pntsan a déli-nyugati lakónegyedben találhatóak, a két vársrész határán). A vársrész közpntja a várs vízi várskapuja a hajókikötő és környéke. A terület jellegzetes terület-felhasználási frmái a jól karbantarttt strandk valamint a kereskedelmi és vitrlás klubkikötők, parti sétányk, illetve a strandkhz kapcslódó vendéglátóegységek, a paviln sr -k. Itt találhatóak a várs nagy szálldái: a Helikn Htel, a Via Htel, és a két üzemen kívüli szállda: a Balatn és a Hullám szálló, illetve sk panzió és magánszálláshely is. A közpnt közvetlen szmszédságában található a védett Helikn Liget. A terület jellemző gyengesége, hgy egyes részein a turisztikai hasznsítás felhagyása figyelhető meg, sk a kiadó, eladó üzlethelység, és még vannak elhanyaglt vízparti területek, vasúti töltések. Több kihasználatlan turisztikai kapacitás figyelhető meg: pl. a Helikn strand a befgadóképességéhez képest alacsny látgatttságú, illetve lyan kempingek, gyermeküdülők, hrgásztanyák vannak, melyek hasznsítása nem teljes körű, és jelenlegi frmájukban nem fenntartható. Emellett jellemző a védett vízparti területeken a nádas flyamats térhódítása, szembetűnő a kerékpárutakat lassan benövő növényzet, és a gndzatlan mezőgazdasági területek sra is. Jelenleg a Balatn partn nincs egybefüggő parti sétány, így gyalgsan csak a kerékpárutat használva lehet közlekedni a part mentén. Több helyen hiányzik tvábbá a vízparti üdülést kiegészítő egyéb sprtlehetőség (alacsny műszaki színvnalú és kihasználtságú labdarugó pálya, és a szálldákhz kapcslódóan krlátztt számban teniszpályák állnak rendelkezésre), illetve a nyári strandlási időszakn kívül nincs egész évben látgatható attrakció, ami a turistákat ide vnzaná. A vársrész fejlesztendő területe Fenékpuszta (Valcum), melynek római kri rmjai és a majr épületei jelenleg szabadn látgathatók, de a bennük rejlő turisztikai vnzerő kihasználatlan (a turisztikai hasznsítás a bent lakó hátránys helyzetű családk elköltöztetésével valósítható meg). A területen a közművesítés hiányzik. A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a hármhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalaztt építményei látszanak. A Festetics majr épületeit 1820 körül emelték klasszicista stílusban, különösen híressé vált a Festeticsek fenéki ménese. Jelenleg csak egy tájékztató tábla várja a látgatókat.
23 Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület A várs nyugati és déli határa mentén található, az itt lévő Pannn Egyetem Gergikn Mezőgazdaságtudmányi Karának tevékenységéhez kapcslódó főként mezőgazdasági prfilú gazdasági társaságk telephelyeit magába fglaló vársrész, de itt található a térségi szennyvíztisztító telep és hulladékátrakó állmás is. A terület jelentős része védett lápi élőhely, melynek gazdasági hasznsítása nem lehetséges. A gazdasági vársrész telephelyei ennek megfelelően elszórtan, illetve kisebb telephely együttest alktva helyezkednek el, az tt flytattt tevékenységeknek megfelelő, egymástól eltérő méretű és frmájú épülettel, épületegyüttessel. A vársrész kiszlgáló úthálózat kisebb része prtalaníttt burklatú, a közművesítés sem teljes körű. A vársrész egyik jellegzetes kihasználatlan turisztikai ptenciállal rendelkező - területe a Szendrey-telep, valamint az Újmajr. Itt a sk hasznsítatlan műemléki épület mellett mezőgazdasági termelés és kisebb vlumenben feldlgzóipari létesítmények találhatók. Az Újmajrban született Petőfi Sándr felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalm tiszttartója vlt, szülőházára 1909-ben került emléktábla (az épület jelenleg hasznsítatlan, életveszélyes). A terület ökturisztikai bemutató közpntként történő újjáélesztése az tt lakó hátránys helyzetű családk elhelyezése után valósítható meg. A terület nyugati részén jó közlekedési adttságkkal rendelkező, kereskedelmi- lgisztikai közpnt kialakítására alkalmas terület található. A terület közel fekszik a sármelléki repülőtérhez, és a 71-es főútn az M7-es autópálya felől is közvetlenül elérhető. A vársrész mezőgazdasági jellegét figyelembe véve, elsősrban zöldség-gyümölcs nagybani piac kialakítása, mezőgazdasági feldlgzó és csmaglóüzemek kialakítása, illetve könnyűipari tevékenység letelepítése képzelhető el a területen. Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület A település északi és keleti részén elhelyezkedő részben beépített területrészeket és nagybb beépítetlen területeket magába fglaló vársrész. A beépített területeken különböző gazdasági tevékenységet flytató társaságk telephelyei találhatók, azkn az adtt tevékenységet szlgáló váltzats frmájú és méretű épülettel, épületegyüttessel. A beépített területeket kiszlgáló úthálózat nagybb része szilárdburklatú a közművesítés teljes körű. A terület egészére jellemző a kereskedelmi és építőipari cégek túlsúlya, és ezzel együtt megfigyelhető a telephelyek egymást erősítő gazdasági hatása, illetve flyamats az új cégek betelepülése a területre. Mindezek miatt kijelenthetjük, hgy e terület Keszthely gazdaságilag legvnzóbb negyede. A beépítetlen területeken sem az úthálózat nincs kiépítve, sem előközművesítés nem történt. A vársrész keleti területén nagy kiterjedésű felhagytt bánya található, melyben a kitermelés befejeződött, rekultivációja visznt még nem történt meg. A vársrész keleti területén kisebb fltban szegregált lakónépesség telepedett meg (Kárpát utca). Itt önkrmányzati szciális lakásépítési prgram van flyamatban, mely a felmerült prblémákat várhatóan rvslni fgja.
24 T F = Turisztikai fejlesztési övezet A várs keleti részén a vlt Festetics kastélypark szmszédságában lévő egykri hnvédségi laktanya és rakétabázis jelentős nagyságú, gyakrlatilag beépítetlen területével, jó közúti megközelíthetőségével, kedvező környezeti adttságával a turisztikai fejlesztés meghatárzó célterülete lehet. A terület közvetlenül a belvárs mellett található, nnan gyalgsan is elérhető néhány perc alatt. A területen csak a megszüntetett hnvédségi báziskat kiszlgáló út- és közműhálózat maradványai találhatóak meg, amelyek a terület-fejlesztési srán nymvnaluk, kapacitásuk, méreteik és műszaki állaptuk miatt nem használhatók fel. Nincs a vársrészben parkló kapacitás sem. A Keszthely-hévízi kerékpárút (mely a vársrészen halad át) és a védett lápterületek gazdag élővilága szintén kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek, elsősrban az ökturizmus fejlesztési irányai tekintetében. A belvárs közelsége, valamint a Keszthely-Hévíz tengely indklja a szálláshelyfejlesztést a területen (természeti védettség alatt nem álló területen). Várható tvábbá a Festetics kastélypark tvábbi fejlesztése is, mely a belvársi vársrészből e területre is áthúzódik majd, és így szerves összeköttetést teremt a két vársrész között. V K = Vársközpnt, a belvársi turisztikai terület A település belvársát alktó visznylag sűrű utca hálózattal rendelkező többségében kistelkes ingatlankat magába fglaló vársrész nagy beépítési sűrűséggel. Az utcahálózat váltzats méretű lakó és intézményterületeket vesz körül, de ebben a vársrészben találhatók a legnagybb közterületek is amelyek közül mindenképpen megkell említeni a két nagy vársi teret a várs Fő terét és a Rákóczi teret, valamint a két nagy kiterjedésű és jelentős növényállmánnyal rendelkező közparkt a Helikn parkt és a vlt Festetics kastély parkját. Ez utóbbiban található a várs jelképét jelentő, Magyarrszág legnagybb működő, az egykri főúri kastély életét bemutató múzeumának épületegyüttese. A kastély-múzeumn, mint rszágsan kiemelten védett műemlék épületegyüttesen kívül a vársrészben több tucat műemlék épület és csaknem 300 helyi védettségű épület, található. Itt helyezkednek el a várs középületei is amelyek közül szintén száms épület műemlék. E vársrész ad tthnt a Balatn Kngresszusi Közpnt és Színház épületének, a Gldmark Kárly Művelődési Közpnt és Szabadtéri Színháznak, a Plgármesteri Hivatalnak, az Okmányirdának, a Nyugat-Balatni Mikrrégiós Frrásközpntnak (Kistérségi Irdáknak), a Pannn Egyetem Gergikn Kara főépületének, tvábbá a Turinfrm irdának, rendőrségnek, bankknak, a sétálóutca és övezete üzlethálózatának, a vársi piacnak, és száms múzeumnak, kávéháznak, étteremnek is. Itt található tvábbá az Egészségügyi Alapellátási Intézet (EGALI) is, mely jelenleg a kastély egyik melléképületében kaptt elhelyezést, aznban ez több szempntból sem tekinthető megfelelőnek (pl. az akadálymentesítés nem megldható), és a vársrész egészéhez képest is funkcióidegen jellegű.