1. Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai Az akkreditáció lebonyolításához az intézmény életét kritikusan bemutató, írásban elérhető, a MAB számára tömören összefoglalt önértékelésen alapuló jelentést kell készíteni. Az önértékelés célja az oktatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémainak feltárása. Az akkreditációs jelentést az európai sztenderdekben megfogalmazott elemzések alapján kell összeállítani. Az európai sztenderdek az alábbi területeken fogalmaznak meg vizsgálati, értékelési szempontokat: - Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, - Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése - A hallgatók értékelése - Az oktatók minőségének biztosítása - Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások - Belső információs rendszer - Nyilvánosság Az önértékelésen alapuló intézményi jelentésnek az intézmény vonatkozásában még két lényeges kérdéskört is célszerű megjeleníteni: 1. az intézmény rendelkezik-e az ott folyó oktatáshoz, kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a több lépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el, 2. a meglévő potenciálokat hogyan működteti, használja fel a céljai eléréséhez, megvalósításához. Az intézményi önértékelésben és a külső értékelésben az európai miniszterek által 2005-ben aláírt bergeni dokumentum a kiindulópont és meghatározó ( Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area ). A MAB plénuma a szervezett belső értékeléseken (önértékeléseken) alapuló akkreditációs jelentés készítéséhez a bergeni dokumentum alapján készítette el minőségértékelési szempontrendszerét, mely útmutató egyrészt az intézmények számára a jelentésük elkészítéséhez, másrészt a MAB minőségértékelést végző szakértői számára a külső értékelés elvégzéséhez. Az intézményi akkreditációs jelentésnek tartalmaznia kell azon adatokat, adatfeldolgozásokat, valamint összehasonlító elemzéseket, a saját célokhoz képesti elemzéseket, értékeléseket, fejlesztési terveket, nyomon követést, valamint az eredményesség és hatékonyságmérésére szolgáló módszert, amelyek alapján a látogató bizottság is el tudja végezni a maga értékelését. Kiemelt figyelmet célszerű fordítani az intézmény stratégiájának bemutatására, elemzésére, gazdasági beágyazódására, térségbeli szerepére. - 1/18 -
A MAB által készített szempontrendszer alapján az önértékelést készítő intézményeket segíti, hogy: a minősítési szempontonként megadott minősítési tényezők (a vizsgálandók) a felkínált értékskála mentén értékelhetők; a 2. melléklet adattáblázatai tartalmazzák azokat az adatokat, amelyeket a MAB a külső értékelés szempontjából fontosnak ítél. Ennek folyamatos vezetése és figyelése lehetőséget ad két akkreditációs látogatás között is a szervezet objektív értékelésére. (A 2. számú mellékletben az egyes táblázatoknál vizsgált időszaknak első alkalommal 5 évet, míg későbbiekben két önértékelés közti időszakot kell tekinteni.) Az alábbiakban az európai sztenderdek fő jellemzőinek leírása után kerülnek ismertetésre a MAB által javasolt, ajánlott részletesebb vizsgálati szempontok. I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások Az intézmény rendelkezzen egy átfogó minőségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minőségét garantálják. Emellett határozottan kötelezze el magát egy olyan kultúra mellett, mely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát. Ennek elérésére az intézmény dolgozzon ki és valósítson meg egy stratégiát a minőség folyamatos javítása érdekében. A stratégiának, minőségpolitikának és eljárásoknak legyen formális státusza, s e dokumentumok legyenek nyilvánosak. Tartalmazzák továbbá a hallgatók és más érdekeltek szerepét. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer tartalmazza: az intézmény minőségpolitikáját, valamint azt megvalósító intézményi és erre épülő kari (egyéb szervezeti egység) stratégiáját és az adott időszakra vonatkozó minőség javító akcióprogramokat, az intézményen belüli viszonyt az oktatás és kutatás között, az intézmény minőségbiztosítás szervezeti megoldását, a tanszékek, iskolák, karok és más szervezeti egységek és egyének minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét, a hallgatók bevonását a minőségbiztosításba, a minőségpolitika, stratégia és az akció programok megvalósulásának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának, valamint a szükséges beavatkozások módjait, a minőségfejlesztés módszerét. I.1 Vizsgálandó (intézményi/kari szinten): az intézmény minőségbiztosítási rendszere, a minőségbiztosítási rendszer működését segítő szervezeti struktúra: - 2/18 -
Tanácsadó testület: o a szenátus alá rendelt intézményi minőségbiztosítási és értékelési bizottság, o a kari/intézeti szervezetségben a kari tanács alá rendelt kari minőségbiztosítási és értékelési bizottság, o hallgatók bevonása. o Operatív és adminisztratív feladatokat ellátó: o Minőségbiztosítási Iroda/Osztály/Igazgatóság, o kari/intézeti szinten minőségügyi felelős. o az intézmény minőségfejlesztési programja, intézményi/kari minőségfejlesztési szintű projektek, a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kísérésének módja, a minőségfejlesztési beavatkozások, a hallgatók szerepe a minőségbiztosítási rendszerben. Értékelés: az intézmény kialakította, és hatékonyan működteti a minőségbiztosítási rendszerét. I.2 Vizsgálandók (intézményi/kari szinten): a) Az intézmény/kar küldetése, jövőképe, értékrendje. Vizsgálandó intézményi küldetésnyilatkozat, minőségpolitika ismerete, minőségcélok lebontása karokra. Minőségfejlesztéssel való foglalkozás. Értékelés: a felsoroltak megléte és tartalmának színvonala az intézmény b) Az intézménnyel (vagy egységeivel) szemben támasztott (megjelent) jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismerete. A stratégiaalkotásnál milyen igényekre, elvárásokra és információs háttérre épít az intézmény/kar? Vizsgálandó az ismeret megszerzésének, feldolgozásának módszere, gyakorisága. Az értékelés alapján a reakciók. Értékelés: a megismert igényre, követelményre adandó reakció az intézmény c) A stratégiaalkotás során alkalmazott módszerek. Vizsgálandó stratégiatervezés, monitoring rendszerek, versenytársak elemzése, stratégiai akciók kidolgozása. Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség. Értékelés: a teljes körűség, az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai - 3/18 -
d) Az intézmény / kar / szervezeti egység minőségbiztosítási rendszerének szervezete. Vizsgálandó a minőségbiztosítási bizottságok és tevékenységük; minőségbiztosítás szervezete, személyzeti állománya; működése. Értékelés: a minőségbiztosítási szervezet megléte, személyzet milyensége az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai e) Az intézmény (egységei) működésének értékelése. A szervezet irányítási rendszerének értékelése mely a minőségfejlesztési változásokat biztosítja. Vizsgálandó a működés (minőségi területeinek is) rendszeres értékelése, szükséges intézkedések megtétele. Értékelendő az áttekintő értekezletek rendszeressége és intézkedései az intézmény f) Vezetés kapcsolatai (külső, belső). A vezetők együttműködése az intézményen belüli és kívüli partnerekkel. Vizsgálandó, hogy a vezetés (vezetők) mennyire építik és működtetik a kapcsolatrendszerüket, képviselik az intézmény, kar érdekeit. Munkaköri légkör. Értékelés: a külső képviselet és a belső (munkatársi) kapcsolat, viszony. g) Dolgozók munkájának figyelemmel kísérése, motiváció, elismerés. Vizsgálandó a dolgozói elégedettség (kérdőíves felmérés). Értékelés az elégedettség mértékének meghatározása az intézmény önértékelési rendszerében Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok az I. fejezethez: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; minőségügyi képzésekben részt vettek száma; önértékelésből indított minőségfejlesztési projektek száma; minőséggel kapcsolatos ülések, napirendi pontok, stb. száma, résztvevők száma; belső önértékelések gyakorisága; együttműködési megállapodások száma; vendégoktatók száma; kutatási szervezetekkel (kutatóközpontokkal) való együttműködések száma (közös programok, projektek; intézményen belüli közös képzések száma; szakmai és közéleti testületi tagság/vezetői pozíció (hazai/külföldi); az oktatás/kutatás fejlesztésére vonatkozó stratégiai akciók száma; a hallgatói / munkatársi / munkaerőpiaci /végzett hallgatói elvárásokat teljesítő stratégiai akciók száma; stratégiai értékelések száma; stb. - 4/18 -
II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Az intézmény formális belső mechanizmusokkal rendelkezzék képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésükre vonatkozóan. A vonatkozó irányelvek közül: a program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek meghatározása (kompetenciák!), a különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása (székhelyen kívüli, távoktatási képzések!), a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése, a programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával), rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról. II.1 Képzési ági / tudományági vizsgálatok szakonként csoportosítva (új képzés alap, mester szakokra vonatkozóan): a) Az új típusú szakra vonatkozó alapadatok: o Szak megnevezése, szakirányok felsorolása o Szakvezető, szakirányok vezetői o Képzési ági /tudományági besorolás b) A képesítési követelményben rögzített kompetenciák megszerzését a szak kurzusai (tantárgyai) hogyan biztosítják? Vizsgálandó a lefedettség; tantárgyak szerkezeti struktúrája, arányok; szakmai tartalom. Értékelés: a kompetenciák teljesülésének mértéke az intézmény önértékelési rendszerében h) A szak kompetenciái, valamint az oktatott ismeretanyagok a gyakorlatban hogyan hasznosulnak, a gyakorlat változásait hogyan követik? (Maga az alkalmazott módszer vizsgálható.) Vizsgálandó a munkáltatók és a végzett hallgatók véleménye alapján. Értékelés: a vélemények alapján az intézmény önértékelési rendszerében i) A kurzus oktatói mennyire felelnek meg a szakmai és a MAB követelményeinek? Vizsgálandó az oktatók tudományos minősítése, munkássága; foglalkoztatási minősége; szakmai, oktatási tapasztalata, emberi kapcsolatai a hallgatóság irányába. Értékelés: a MAB követelményeknek való megfelelés mértéke, az intézmény - 5/18 -
j) A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, laborok, eszközök, gyakorló iskolai helyek, egyéb) ellátottság. Vizsgálandó, hogy a kurzus megfelelő színvonalú oktatásához rendelkezésre áll-e a megfelelő színvonalú technikai felszereltség. Értékelés: a rendelkezésre állás mértéke egyfelől mennyiségi, másfelől színvonal béli oldalról az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai k) A kurzusok oktatásának eredményessége. Vizsgálandó a hallgatók és az oktatók teljesítménye. Értékelés: a hallgatóknál a vizsga, záróvizsga eredmény változás tendenciája az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai (Egy korábbi hasonló szakon kapott eredményekkel lehet csak összevetni!). (Ha az új szakra vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, akkor az előzményre mutassa be!) l) A szak hallgatói létszám alakulása. Vizsgálandó az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke. Értékelés: a változás tendenciája az intézmény önértékelési rendszerében m) A szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenységei Vizsgálandó, hogy a hallgatók milyen mértékben és eredményesen vesznek részt a nevesített tevékenységekben. Értékelés: a részvétel relatív aránya, elért eredmény. n) A szak hallgatóinak előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése Vizsgálandó, hogy a hallgatók milyen mértékben és eredményesen végzik a kurzusokat Értékelés: a lemorzsolódás aránya, kiemelkedő munkát végző hallgatók o) A karon futó szakok összefoglaló adatai Vizsgálandó: A régi típusú képzésből való átmenet az új típusú képzésbe, a tervezett új szakok indítása, az átállásból adódó többletterhelés, ennek megoldása, a szükséges humánerőforrás rendelkezésre állása. Értékelés: Az oktatói, kutatói és infrastrukturális feltételek rendelkezésre állásának mértéke, fejlesztési teendők, azok ütemezése. II.2 A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről (intézményi/kari szinten): a) Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől. Vizsgálandó a felhasználói szféra, munkaerőpiaci visszajelzések, irányító hatóságokkal való együttműködés, volt hallgatók, további társadalmi szereplők: önkormányzatok, kamarák, szakmai szervezetek azonosítása, az elégedettség mérésére szolgáló rendszer, annak működtetése. - 6/18 -
Az elégedettségi vizsgálatok eredményeinek hasznosítása, beépítése a minőségfejlesztési projektekbe. Értékelés szempontja az elégedettség mérésének működtetése, az intézmény b) Partnerkapcsolatok menedzselése. Vizsgálandó a külső tájékoztatás rendszere, kapcsolati formák, kiadványok, pályázati tevékenység, partnerintézményekkel, tudományos szervezetekkel való kapcsolat. Értékelés a kapcsolatrendszer működtetése által elért eredmények Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok a II. fejezethez: kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; oktató/hallgató arány szakon/karon; záróvizsga bizottságok kérdőíves felmérésének eredményei; a minőségjavító intézkedések eredményeképpen bekövetkező változások száma; valóban elindított kurzusok száma; felvett és végzett hallgatók aránya; hallgatók aránya finanszírozási forma szerint; benyújtott TDK dolgozatok száma és összesen helyezést elért dolgozatok száma; a kar által szervezett OTDK, stb. III. A hallgatók értékelése (intézmény/kari szinten) és a hallgatói elégedettség mérése III.1 A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék. A vonatkozó irányelvek közül: mérjék a program által kitűzött célok és kimeneti eredmények elérését, feleljenek meg a céljuknak, ami lehet felmérő, formáló vagy összegző, legyen világos és közétett követelmény az osztályozásra, olyan emberek végezzék, akik értik az értékelés hallgatói fejlődésben betöltött szerepét, hogy a hallgató elérje a kívánt képzettség megszerzéséhez szükséges tudást és képességeket, ahol lehet, ne csak egy vizsgáztató értékítéletére támaszkodjanak, vegyék figyelembe a vizsgaszabályzatok minden lehetséges következményét, legyen világos szabályzata a hallgatói hiányzásnak, betegségnek és egyéb méltányos körülményeknek, biztosítsák, hogy az értékeléseket biztonságosan végezzék az intézmény meghatározott eljárásai szerint, pontosságukat adminisztratív ellenőrző vizsgálatok támasszák alá. a) A tanulmányi és vizsgaszabályzatok, világos és közzétett vizsgáztatási követelmények. Vizsgálandó: a szabályzatok érthetősége, egyértelműsége, a működés biztonsága, a módosítások gyakorisága, a panaszok, fellebbezések száma, a szóbanforgó szabályzatok intézmény többi szabályzatával való összhangja, stb. - 7/18 -
Értékelés az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai szerint III.2 A Hallgatói elégedettség mérése a) A hallgatók oktatás véleményezési rendszere, eredményeinek hasznosítása Vizsgálandó a rendszer működtetése. Értékelés szempontja a véleményezési rendszer mérésének működtetése, az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai Véleményezési rendszer főbb elemei: az oktatás színvonalával való elégedettség, tananyag aktualitása, érthetősége, hozzáférhetősége, előadások száma, gyakorisága, időtartama, oktatók szakmai felkészültsége, o az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők, konzultációs lehetőségek, oktató-hallgató viszony, o a vizsgarendszerrel, számonkéréssel kapcsolatos elégedettség vizsgakövetelmények és tananyag összhangja, vizsga módjának választási lehetősége (esélyegyenlőség), vizsgarendszer rugalmassága, a vizsgáztató(k) és a vizsga eredményének korrektsége, megalapozottsága. o képzéssel kapcsolatos elégedettség tantervi struktúra, képzési célok, szakmai gyakorlat, o hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, o szociális juttatások, o kulturális lehetőségek, o elhelyezkedési, munkaerő-piaci lehetőségek. Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok a III. fejezethez: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; szigorlati osztályzatok megoszlása; kiadott diplomák, oklevelek száma; a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák száma; elhelyezkedett hallgatók aránya (azonnal, félév, 1 év után, stb.) képzési programok szerint; külföldön elhelyezkedett hallgatók száma; IV. Az oktatók minőségének biztosítása Az intézmény rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatók minőségének és kompetens voltának biztosítására. Ezen mechanizmusokat a külső értékelések során is vizsgálni kell. A vonatkozó irányelvek közül: - 8/18 -
az oktatók rendelkezzenek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal, legyenek képesek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolások kezelésére, teljesítményük ezek alapján való javítására, az intézmény biztosítsa továbbképzésük lehetőségét, s rendelkezzék eszközökkel a bizonyíthatóan nem megfelelő oktatók eltávolítására. IV.1 Kari szinten végzendő vizsgálatok, minősítések a) A kar oktatói, tudományos munkatársainak tudományági besorolása és tudományos minősítése. Vizsgálandó a szerzett minősítés, valamint a tudományági működés. Értékelés a munkásság alapján az intézmény önértékelési rendszerében b) A kar oktatói, tudományos munkatársainak az oktatásban betöltött szerepének vizsgálata. Vizsgálandó az oktatók oktatási tevékenységei, az oktatásszervezésben elfoglalt helyük. Értékelés: a tudományágak, szakok és az oktatók közti kapcsolat. p) A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységei. Vizsgálandó az alap, alkalmazott kutatásban-fejlesztésben betöltött szerepe, eredményei. Értékelés a kutatásban-fejlesztésben betöltött szerep az intézmény önértékelési rendszerében q) A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatás-fejlesztési-, illetve szakmai közéleti tevékenység vizsgálata. Vizsgálandó a tudományos szakmai publikációk, oktatási tananyagok, szakmai, közéleti tevékenységek. Értékelés: hazai és külföldi elvárások, az intézmény önértékelési rendszerében r) Az intézmény/kar szakmai műhelyek tevékenységeinek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala. Vizsgálandó a kar oktatási, tudományos életben betöltött szerepe. Értékelése: az ismertség területen az intézmény önértékelési rendszerében s) A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása. Vizsgálandó az alapkutatási, alkalmazott (rendelésre készült) kutatási, oktatásba került eredmények. Értékelése: az eredmény hasznosulása az intézmény önértékelési rendszerében - 9/18 -
t) Az intézményi/kari doktori iskola működtetése. Vizsgálandó a doktori iskola alapíthatóságának feltétele, doktori képzés megvalósulása, doktori eljárás lefolytatása. Értékelés: a doktori iskola működése az intézmény önértékelési rendszerében u) Dolgozói elégedettség mérése. Vizsgálandó a rendszer működtetése. Értékelés szempontja a véleményezési rendszer mérésének működtetése, az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai IV.2 Az intézmény (karok) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése (nem csak az oktatók-kutatók vonatkozásában kell elvégezni a vizsgálatot, hanem az oktatást kutatást segítő személyzet vonatkozásában is): a) A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány. Vizsgálandó a munkakörökre vonatkozó követelményrendszer (alkalmazása, teljesülése), az alkalmazottak karrier életútja, szerinti csoportosításban minősítési rendszer. Értékelés a munkaköri leírás megléte, teljessége; karriertervek és teljesülése; minősítési rendszer működtetése az intézmény önértékelési rendszerében b) A dolgozók szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése. Vizsgálandó az akkreditációs követelmények; a kar fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti csoportosításban képzettségi szint tudományos fokozat szerinti, életkor szerinti megoszlása. Értékelés a követelmény teljesülésének mértéke, időbeni változások tendenciái, részletes értékelés az intézmény önértékelési rendszerében c) Az utánpótlás tudatos biztosítása. Vizsgálandó az utánpótlás helyzete, kialakult módozatai. Értékelése az alkalmazás teljes körűsége, az intézmény önértékelési rendszerében d) A teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása. Vizsgálandó a munkakörökre vonatkozó követelményrendszer, motivációs rendszer Értékelése az alkalmazás teljes körűsége. - 10/18 -
e) Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés. Vizsgálandó a feladatvégzéshez szükséges személyi állomány, munkatársak szakmai felkészültsége, karriertervezés, személyzetfejlesztés. Értékelése a követelmény teljesülésének mértéke, időbeni változások tendenciái, részletes értékelés az intézmény önértékelési rendszerében Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok IV. fejezethez: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; oktató/hallgató arány; oktatói táblázatok eredményei; a kar fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti csoportosításban képzettségi szint tudományos fokozat szerinti, életkor szerinti megoszlása; elvárható/teljesített óraszám; elvárható/teljesített publikáció; elvárható/teljesített forrásteremtés; kitüntetések száma; konferenciákon való részvételek száma, a minősített oktatók arányának változása, egyéni teljesítményértékelés jellemzői; egyéni karriertervek száma; előléptetések száma tanszékenként/karonként, PhD/MTA doktora cím; habilitációk száma; doktoranduszok száma, stb. V. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (intézményi/kari szinten) Minden képzési program esetében álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a tanulás támogatására, biztosítottak legyenek a hallgatók által elvárható hallgatói szolgáltatások. A vonatkozó irányelvek közül: mind a fizikai, mind a szellemi- és humán szolgáltatásokat biztosítani kell, ezek kialakításakor vegyék figyelembe a hallgatói (vissza)jelzéseket, az intézmény rendszeresen vizsgálja felül és folyamatosan javítsa e szolgáltatások minőségét. V.1 Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések: a) Integrált intézmények karainak kooperációja. Vizsgálandó a karok közötti oktatási, kutatási együttműködés. Értékelés az együttműködés megítélése. b) Intézményi könyvtári szolgáltatás. Vizsgálandó: a szakirodalmi ellátottság szintje, a hazai és nemzetközi szakirodalom hozzáférhetősége, a szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága. Értékelés: a működés és a szolgáltatási színvonal megítélése az intézmény - 11/18 -
f) Nyelvi képzés biztosítása. Vizsgálandó a képzés menete, színvonala. Értékelés: a képzés megvalósulása, színvonala az intézmény önértékelési rendszerében g) Sportolási lehetőségek biztosítása. Vizsgálandó a hallgatók és az alkalmazottak sportolási lehetőségei. Értékelés: az intézmény keretein belüli lehetőségek megvalósulása az intézmény h) Hallgatói szolgáltatások biztosítása. Vizsgálandó a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások (kollégiumok, szociális juttatások, külföldi tanulási lehetőségek, álláslehetőségek, stb.). Értékelés: az intézmény keretein belüli lehetőségek megvalósulása az intézmény V.2 Az intézmény (karok, szervezeti egységek) erőforrások kezelése (menedzselése): a) Oktatási infrastruktúra ellátottság. Vizsgálandó a termek, laborok, gyakorló iskolák, klinikák, tangazdaságok oktatástechnikai szolgáltatás stb. használata, technikai felszereltsége, elérhetősége. Értékelése a használhatóság mértéke, az intézmény önértékelési rendszerében b) Kutatási infrastruktúra ellátottság, kutatási szolgáltatások Vizsgálandó laborok, szakkönyvtárak, műhelyek, klinikák és azok kihasználhatósága, más intézményekkel közösen lebonyolított kutatások és infrastrukturális hátterük. Értékelés a használhatóság mértéke az intézmény önértékelési rendszerében i) Az információ és a tudás menedzselése Vizsgálandó a hallgatók, alkalmazottak ellátása a szükséges információkkal (teljesség, elérhetőség területén), valamint a működési/működtetési folyamatok informatikai ellátottsága. Értékelés a szükségletek (teljesség és a hozzáférés) mértéke, az intézmény j) A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága. Vizsgálandó oktatói, kutatói, segédszemélyzeti leterheltség, a rendelkezésre álló infrastruktúra igénybevétele. - 12/18 -
Értékelés a kapacitások kihasználása és kihasználtsága a minőség szempontjából. Az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai V.3 Az intézmény (karok, szervezeti egységek) folyamatainak (oktatáskutatás) módszeres megtervezése és menedzselése: a) Az oktatás, kutatás szervezése. Vizsgálandó a működési területek szabályai, a szabályok betartásának ellenőrzése. Értékelés a területre vonatkoztatva a szabály megléte, ismertsége, betartása, dokumentáltsága. b) A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése. Vizsgálandó a változás forrása, gyakorisága, mértéke, valamint az eredményessége. Értékelés a változtatás szükségessége, elért eredménye. k) Az oktatás, kutatás, valamint a szervezés szabályozottsága, szabályozás ismertsége, betartása, dokumentáltsága, a felmerülő problémák, hiányosságok kezelése. Vizsgálandó a működést meghatározó dokumentációs rendszer (szabályzatok, rendeletek), s ezek szerinti működés. Értékelés vonatkozzon a szabály meglétére, ismertségére, alkalmazására és a működés dokumentálására. l) Az elitképzés. Vizsgálandó területek a TDK-munka, helyi ill. országos/ nemzetközi konferenciák, szakkollégiumok, demonstrátori rendszer, PhD-képzés. Értékelés a megvalósulás mértéke, illetve az elért eredmények. m) A kutatás és fejlesztés eredménye az oktatásban. Vizsgálandó, hogy az eredmények hogyan jelenek meg a tananyagokban. Értékelés a megjelent ismeretek mennyisége, újszerűsége az intézmény n) A tehetséggondozás rendszerének működése. Vizsgálandó a tehetséggondozás módszere, az egyéni tanulás lehetőségének biztosítása, a kiemelkedő hallgatók támogatásának módja. Értékelés a tehetséggondozási rendszer működése az intézmény önértékelési rendszerében o) A felnőttképzés rendszerének működése. Vizsgálandó a régiós elvárások beépítése a kialakított kurzusokba, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése, a kurzusok választéka. Értékelés a rendszer működése az intézmény önértékelési rendszerében - 13/18 -
p) A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszere. Vizsgálandó az intézmény/kar felnőttképzési tevékenységére kialakított minőségbiztosítási rendszer működése, hatékonysága. Értékelés: a minőségbiztosítási rendszer megléte, működése az intézmény q) Az EU tanulmányok helyzete. Vizsgálandó a képzések megléte, tartalma, hatékonysága. Értékelés: a képzések megléte, hatékonysága az intézmény önértékelési rendszerében r) A kreditrendszer elemzése, működése. Vizsgálandó a kredittartalmak, a rendszer hatása a képzési időre, a képzési szakaszok egymásra épülése. Értékelés: a rendszer működése az intézmény önértékelési rendszerében Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok V. fejezethez: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; termek, laborok, gyakorló iskolák, klinikák, tangazdaságok száma igénybevétele; oktatástechnikai szolgáltatások száma; technikai felszereltség, elérhetőség; egyszerre fogadható hallgatók/összes hallgató aránya; TDK tevékenység hatékonysága; szakkollégiumok száma, működésük folyamatossága;phd képzésben résztvevők száma; PhD-fokozatot szerzettek száma; PhD-hallgatók publikációinak száma; kutatási eredmények további hasznosulása; kreditpontok száma/aránya; felvett/teljesített kreditpontok aránya; kreditpontok megoszlása szakonként/karonként/szervezeti egységenként, felnőttképzések száma karonként; stb. VI. Belső információs rendszer (intézmény/kari szinten) Az intézmény gondoskodjék a képzési programjainak (és egyéb tevékenységeinek) hatékony működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról. Az információk terjedjenek ki egyebek között: a hallgatók előrehaladására és teljesítményükre, a képzési programokkal, stb. való megelégedettségükre, a munkaerőpiaci alkalmazhatóságukra, az oktatói teljesítményekre, az intézmény kulcsfontosságú teljesítménymutatóira, más hazai és külföldi intézményekkel való összehasonlításokra. - 14/18 -
VI.1 Az intézmény/kar kulcsfontosságú eredményei, mutatói: a) A szervezet kulcsfontosságú eredményei. Vizsgálandó eredmények a kiadott diplomák számának változása, lemorzsolódás, tudományos eredmények. Értékelés az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében b) A szervezet kulcsfontosságú mutatói. Vizsgálandó paraméterek a szakok hallgatóinak létszámváltozása (az önértékelési időciklusára vonatkoztatva), vizsgaeredmények: a főtárgyak átlagainak alakulása, a számon kért ismeretanyag. Értékelés az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében s) Tudományos publikációk statisztikai adatai (egy főre jutó publikációk száma, szórása) tudományági bontásban. Vizsgálandó a szakvezetők publikációs teljesítménye, a kar vezető oktatóinak összesített publikációs teljesítménye, az oktatásában résztvevők publikációs teljesítménye. Értékelés az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében t) A TDK-n résztvevő hallgatók száma (az önértékelési időciklusára vonatkoztatva). Vizsgálandó az intézményi és országos konferencián való részvétel és az eredményesség. Értékelése a létszám és az eredmény az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai u) A doktori iskolák működési eredményei Vizsgálandó: Doktori iskola felvételi rendszere, témavezetők kiválasztása. A doktori képzésben résztvevő hallgatók létszáma, abszolutóriumot szerzettek száma, doktori fokozatot szerzettek száma. Hazai és nemzetközi kapcsolatok. Fokozatok megszerzéséhez szükséges idő. Éves jelentések, azokból levonható következtetések. Értékelése a létszám és az eredmény az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai - 15/18 -
v) Információ és tudásmenedzselés. Vizsgálandó az alkalmazottak információellátottsága, a hallgatók információkkal való ellátottságának mértéke, informatikai rendszer kihasználtsága, működési folyamatok informatikai ellátottsága. Értékelése az intézmény belső információs rendszerének működése az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai w) Az intézmény gazdálkodásának eredményét bemutató mutatók Vizsgálandó: A források és felhasználások tendenciái. Minőségbiztosításra fordított erőforrások. Külső és belső erőforrások változásának tendenciái. (- személyi költségek alakulása, - dologi költségek alakulása, - projektköltségek, - kari bevételek alakulása,- infrastruktúrafejlesztési ráfordítások, - infrastrukturális kihasználtság). Értékelése az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai szerint Az értékelést segítő lehetséges mutatószámok VI. fejezethez: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei; az előző fejezetekhez meghatározott mutatószámok; záróvizsga eredmények; pályaelhagyók aránya; oklevél minősítés megoszlása; kari bevételek; normatív bevételek; átoktatás elszámolása; külső szakértői szolgáltatási tevékenység; könyvtárállomány/hallgató; számítógépes állomány/hallgató; kollégiumi helyek száma; hallgatói létszám változása stb. VII. Nyilvánosság Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és információkat képzési programjairól. Nyilvános szerepük betöltéséhez az intézmények tájékoztatást kell adjanak az általuk kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információ tartalmazhatja továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultságát, pályaképét (profile). Vizsgálandó: Nyomtatott írásos anyagok, az intézmény által alkalmazott pályakövetési rendszer. Honlapok tartalma, szolgáltatása, naprakészsége. Értékelése a bemutatott anyagok tájékoztatást adnak az intézmény által kínált programokról, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. 2. Javaslat az intézmény önértékelési rendszer skálájának kialakításához - 16/18 -
Az előzőekben javasolt értékelési szempontok egységes megítéléséhez célszerű intézményi szinten értékelési szempontrendszert és ehhez rendelt skálaértékeket meghatározni. Ennek alapján minden kar, szak az értékelés során egységes szempontok alapján határozza meg a minősítést. A minősítés az adott szemponthoz tartozó adatok, felmérések, esetleg szakértői megítélés alapján történik. A minősítés után lehetőség nyílik a fejlesztendő területek meghatározására, javító intézkedések bevezetésére. Skála kialakításának lépései: A javasolt alkalmazandó skála hatfokozatú értékelő rendszer. Minden egyes értékelési szemponthoz tartalmában más-más minősítési szint tartozik a hatfokozatú skálán. Ezt a besorolást minden értékelési szempontra el kell végezni. Minősítés, mely a megadott szempontok alapján a felmérés adatai, információi figyelembe vételével történik, valamelyik kategóriába (0-5) sorolja a jellemző állapotokat. - 17/18 -
Egy általános példa a skála kialakítására Az útmutató I.-V. fejezeteihez alkalmazható skála: 0 Az intézmény/kar nem hozott létre megfelelő intézkedéseket 1 A megfelelő intézkedések betervezettek 2 A megfelelő intézkedések tervezettek és megvalósítottak 3 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak és ellenőrzöttek 4 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek. 5 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek, és szervezetbe teljes mértékben integráltak. Az útmutató VI. fejezetéhez alkalmazható skála: 0 Nincs mért eredmény 1 Az intézmény/kar méri kulcsfontosságú eredményeket. Az eredmények stagnálnak vagy negatív tendenciát mutatnak 2 Az eredmények szerény fejlődést mutatnak 3 Az eredmények valós fejlődést mutatnak. 4 Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest 5 Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál. - 18/18 -