EGYÉB, NEM ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSREND

Átírás

1 2. számú függelék EGYÉB, NEM ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSREND (A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYZATÁNAK FÜGGELÉKE) BUDAPEST (Hatályos: június 25. napjától) 1

2 A Budapesti Gazdasági Egyetem Oktatási Igazgatóságának Felnőttképzési Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) a vonatkozó jogszabályokra, így különösen a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó egyéb jogszabályok általános előírásai illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem Felnőttképzési Szabályzata, az Oktatási Igazgatóság ügyrendje alapján határozza meg az egyéb, nem támogatott, nem engedélyezett felnőttképzések (továbbiakban: egyéb, nem engedélyezett képzések) esetében a szervezési folyamatokat. Az eljárásrend a Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Felnőttképzési Szabályzatával összhangban készült. Az egyéb, nem engedélyezett képzések esetében a Felnőttképzési Szabályzatban meghatározott folyamatok részben mérvadóak, az eltéréseket a jelenlegi eljárásrend tartalmazza. I. Általános rész Az eljárásrend célja, hogy az egyéb, nem engedélyezett képzések esetében meghatározza a fogalmakat, célokat, a képzésszervezés irányelveit, szabályait, a szervezés során felmerülő felelősöket és szükséges intézkedéseket. Az eljárásrend ennek érdekében rögzíti azokat az eljárásokat, intézkedéseket, amelyek biztosítják az Egyetem keretei között az egyéb, nem engedélyezett képzések jóváhagyását és szervezését. II. Fogalmak Az egyéb, nem engedélyezett képzések az Fktv. 1. (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó olyan képzések, amelyek résztvevői a képzés során, a képzés vonatkozásában az Egyetemmel nem állnak sem hallgatói, sem tanulói jogviszonyban, a képzés maga nem tartozik az Fktv. 3. (1) bekezdése hatálya alá. Az egyéb, nem engedélyezett képzések esetében a képzés bemeneti és kimeneti feltételeit illetően nincs kötelezően előírt szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer, a képzések az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozhatják, hozzájárulhatnak a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. Az egyéb, nem engedélyezett képzés olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség kiegészítésére irányuló képzés is lehet, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul, és nem hatósági jellegű képzés, illetve nem egyéb (engedélyezett) szakmai képzés. Az egyéb, nem engedélyezett képzés irányulhat idegen nyelv elsajátítását támogató, nyelvi képzésen nem oktatott plusz ismeretanyag átadására, nyelvvizsgára, valamint egyéb, egyetemi vizsgára felkészülés támogatására. Az egyéb, nem engedélyezett képzések üzletszerűen szervezett képzések. Az egyéb, nem engedélyezett képzésekre vonatkozó előírások a piaci igényekre reagáló képzési tematikák kialakítását teszik lehetővé. A képzések vizsga nélkül zárulhatnak, elvégzésükről a 2

3 képzési tematikát megalkotó döntésétől és törekvésétől függően igazolás vagy tanúsítvány kiadható, erről a résztvevők számára nyújtott tájékoztatás során egyértelmű információk nyújtása szükséges. Az egyéb, nem engedélyezett képzések tartalmukat és célpiacukat tekintve ajánlhatók az Egyetemmel hallgatói jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek, hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező magánszemélyek, illetve vállalkozások, költségvetési szervezetek és egyéb munkáltatók számára. III. Az egyéb, nem engedélyezett képzések Egyetemen belüli engedélyezéséhez szükséges feltételek, illetve szervezési feladatai Egyéb, nem engedélyezett képzés indítását kezdeményezhetik a Rektor, a Rektorhelyettesek, a Kancellár, a Kar dékánja, vagy a Kar dékánjának tájékoztatása mellett tanszék vagy tanszéki oktató, illetve az oktatási igazgató, vagy az oktatási igazgató tájékoztatása mellett a Felnőttképzési Főosztály vezetője. Egyéb, nem engedélyezett képzés indítására a fent felsoroltak valamelyikén keresztül bármelyik szervezeti egység vezetője vagy dolgozója, bármelyik egyetemi polgár tehet javaslatot vagy fogalmazhat meg igényt. A megfogalmazott javaslatnak, illetve igénynek ki kell térnie a szakmai tartalomra, célpiacra, ütemezésre és egyéb képzésszervezési információkra. Az egyéb, nem támogatott képzés szakmai tartalmának összeállítása, a szükséges óraszámra javaslattétel a kezdeményező tanszék, vagy a képzés szervezésébe bevont tanszék vezetője, illetve a tanszék vezetője által kijelölt oktató (továbbiakban: oktató) feladata és joga. Az oktató által javasolt információk és szakmai szempontok (továbbiakban: szakmai információk) figyelembevételével az előkalkulációs lap összeállítása a felnőttképzési főosztályvezető feladata. Az előkalkulációs lap elkészítése, ellenőrzése, jóváhagyása a mindenkor hatályos önköltségszámítási szabályzat alapján történik. A jóváhagyott előkalkulációs lap és a szakmai információk ismeretében az ütemezés elkészítése, az egyéb, nem engedélyezett képzés meghirdetése, a jelentkezők tájékoztatása, adataiknak regisztrálása a Felnőttképzési Főosztály vezetője által kijelölt munkatársának (továbbiakban: oktatásszervező) feladata. Az egyéb, nem engedélyezett képzés elindításáról végleges döntés a jelentkezői létszám és az előkalkulációban szereplő elvárt minimum létszám figyelembevételével történik. Ettől eltérni indokolt esetben, az azonos képzéstípusokra összességében elkészített, képzési csoportok átlaglétszámát meghatározó előkalkuláció esetében lehetséges úgy, hogy az egy időben elindított egyéb, nem engedélyezett képzések résztvevői létszámának összességében el kell érnie a meghatározott létszámminimumot. Az egyéb, nem engedélyezett képzések szervezése során az oktatásszervező a képzésben résztvevőkkel képzési szerződést köt, az oktatás során jelenléti ívet vezet. A felnőttképzési főosztályvezető minőségbiztosítási és teljesítményértékelési rendszer részeként saját döntése alapján, vagy a Rektor, a Kancellár utasítására, a Kar dékánja, tanszékvezetője, illetve az oktató javaslatára elrendelheti a képzésben résztvevők körében elégedettségmérés elvégzését. 3

4 Az egyéb, nem engedélyezett képzés szervezése szoros együttműködést igényel az oktató és az oktatásszervező között, a felek törekednek egymás naprakész tájékoztatására. IV. Tárgyi erőforrás A tárgyi erőforrások szabályozását a Szabályzat 18. és 19. tartalmazza. Az egyéb, nem engedélyezett képzések esetében a hivatkozott pontokban előírtak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy a jogszabály által az egyéb, nem engedélyezett képzésekre kötelezően elő nem írt feltételeknek megfelelés a képzésszervezési, szolgáltatási, minőségbiztosítási szempontból, illetve a fogyasztóvédelmi előírások által indokolt mértékben várható el. V. Humánerőforrás Az Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, így a felnőttképzési tevékenységhez szervesen kapcsolódó egyéb, nem engedélyezett képzések szervezésének feladatait a Felnőttképzési Főosztály (továbbiakban: Főosztály) látja el. A Főosztály irányítását a felnőttképzési főosztályvezető látja el. A felnőttképzési tevékenységhez tartozó back office és front office jellegű feladatok esetében a Szabályzat 8. és 14. -a az irányadó, azzal a kiegészítéssel, hogy a jogszabály által az egyéb, nem engedélyezett képzésekre kötelezően elő nem írt feltételeknek megfelelés a képzésszervezési, szolgáltatási, minőségbiztosítási szempontból, illetve a fogyasztóvédelmi előírások által indokolt mértékben várható el. VI. Tájékoztatási kötelezettség Az Egyetem egyéb, nem engedélyezett képzésekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét a Szabályzat 28. (2) bekezdése tartalmazza. VII. OSAP statisztika Az Fktv. 21. (4) bekezdése alapján az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységre is vonatkozik az OSAP szerinti statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettség. VIII. Ügyfélszolgálat és kapcsolattartás Az ügyfélszolgálat és a kapcsolattartás rendjét a Szabályzat 27. -a tartalmazza. IX. Panaszkezelés A panaszkezeléssel kapcsolatos eljárást a Szabályzat 26. -a tartalmazza. 4

5 Vegyes és záró rendelkezések Jelen eljárásrend a Felnőttképzési Szabályzat Szenátus által történő elfogadását követő napon lép hatályba. Jelen eljárásrend által nem szabályozott, az egyéb, nem engedélyezett képzések szervezésére vonatkozó rendelkezéseket a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint az Egyetem mindenkor hatályos szabályzatai, illetve az Oktatási Igazgatóság mindenkor hatályos ügyrendje tartalmazzák. Budapest, június 24. 5