Az Eszterházy Károly Főiskolán felnőttképzésben résztvevők Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata

Átírás

1 Az Eszterházy Károly Főiskolán felnőttképzésben résztvevők Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata Felnőttképzési nyilvántartási száma: Eger, május 15.

2 Szabályzat hatálya Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: EKF) felnőttképzési és továbbképzési tevékenységét a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, a évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, a évi CLXXXVI. törvény a szakképzésről, a évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, a 2/2010. (II.6.) SZMM rendelet 3. szerinti bejelentési és a felnőttképzésről szóló törvény 15. szerinti előzetes adatszolgáltatási kötelezettség (FINYw), a 243/2011. (XI.22.) Kormányrendelet alapján kötelező Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programhoz (OSAP) tartozó felnőttképzési statisztikai adatszolgáltatás határozza meg. 1.2 A Szabályzat hatálya kiterjed az EKF felnőttképzési tevékenységére, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységre tekintet nélkül arra, hogy a képzés a főiskola székhelyén, annak telephelyén, vagy más helyszínen folyik-e. 2.2 A szabályzat hatálya kiterjed főiskola Felvételi és Képzésszervezési Osztály (a továbbiakban: FKO), a FKO valamennyi munkatársára, továbbá a főiskola más, a felnőttképzési tevékenység megvalósításában részt vevő alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket mely szervezeti egységben és milyen jogviszony keretében fejtik ki E szabályzat hatálya kiterjed az FKO szervezésében, vagy közreműködésével folytatott valamennyi felnőttképzési, továbbképzési és átképzési (a továbbiakban: képzések) formákra. 2.3 Az EKF felnőttképzési nyilvántartási száma: Az EKF-nek felnőttképzési tevékenysége körében a évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről előírásai szerint köteles eljárni, teljesítenie kell a felnőttképzéssel kapcsolatos tartalmi és statisztikai célú adatnyilvántartási és adatszolgáltatási követelményeit. Program akkreditáció 2. (1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) a képzés megnevezését és - a képzési program nyilvántartásba vételét követően - a képzés évi LXXVII. törvény 5. (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, d) a tervezett képzési időt, e) a képzés egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának meghatározását, f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, g) a maximális csoportlétszámot,

3 h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek - az évi LXXVII. törvény 1. (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó - leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját. (2) A képzési program a) az évi LXXVII. törvény 1. (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program, b) az évi LXXVII. törvény 1. (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet. A FKO képzési formái, működési rendje 3. (1) A tanfolyami (oklevelet nem adó) képzési formák a következők lehetnek: a) olyan államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzését, fejlesztését célozza; b) általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés; c) olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. (1) A jelentkezéseket az FKO-ra a képzés meghirdetésében szereplő határidőig kell benyújtani. (2) A továbbképzés megkezdése előtt az FKO-nak írásban értesítenie kell a résztvevőket a jelentkezések elfogadásáról, a továbbképzés megkezdésének időpontjáról, költségeiről és órarendjéről. 4.

4 (3) A jelentkezések (2) szerinti visszaigazolása a jelentkezés elfogadásának minősül, ezzel a részvételi díj esedékessé válik. (4) Az FKO szervezésében bonyolított képzés esetén a résztvevőkkel felnőttképzés esetén felnőttképzési szerződést, egyéb más tanfolyamoknál tanulmányi szerződést kell kötni, melyben rögzíteni kell minden, a képzéssel kapcsolatos tudnivalót, jogokat és kötelezettségeket. Ezen szerződést egyrészt a képzést lebonyolító szervezet vezetője, illetve a képzésben részt vevő személy írja alá. Felnőttképzési program indítása 5. (1). A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezését a évi LXXVII. törvény 3. -a szabályozza. (2) Új felnőttképzési program létesítését a Főiskola bármely oktatási szervezeti egysége kezdeményezheti az illetékes dékánnál. (3) A kezdeményezéshez a következőket kell írásban csatolni: a) a felnőttképzési program megnevezését, b) a regionális és országos képzési igények felmérését, c) a szakfelelős megnevezését. (4) A kezdeményezést az illetékes dékán a Rektori Tanács elé terjeszti. (5) A kezdeményezésről a Rektori Tanács az alábbi döntéseket hozza: a) a kezdeményezést támogatja, b) a kezdeményezést elutasítja. (6) A Rektori Tanács támogatásának birtokában a szervezeti egység elkészíti a felnőttképzési programját. (7) Amennyiben más karról átoktatási igény merül fel, a szakindítást kezdeményező (és a dokumentumokat előkészítő) szervezeti egység vezetője az illetékes dékánok egyidejű tájékoztatásával állásfoglalást kér az átoktatási igény teljesíthetőségéről. (8) A programot kidolgozó szervezeti egység a kidolgozott program kérelmét a más karról történő átoktatás vállalását igazoló nyilatkozattal együtt a Kari Tanács elé terjeszti. (9) A Kari Tanács az erre illetékes állandó bizottságával (vagy az erre a feladatra létrehozott ad hoc bizottságával) véleményezteti a kérelmet. A véleményező bizottság a program indítási kérelemének teljes anyagába betekint. (10) A Kari tanács tagjai rövidített anyagot kapnak, amely tartalmazza:

5 a) a továbbképzési program képzési célját, b) a program végzettjeire irányuló keresleti prognózist, c) a tanegységek felsorolását, javasolt időbeli ütemezését (a hálótervet), d) a tantárgyfelelősök listáját. (11) A Kari Tanács a indítási kérelem, valamint a bizottsági vélemény ismeretében az alábbi döntéseket hozza: a) a kérelmet támogatja, b) a kérelmet változtatás, kiegészítés céljából visszaadja, c) a kérelmet elutasítja. (12) Ha a Kari Tanács a kérelem átdolgozását javasolja, határozatában rögzíti a) a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, b) azt, hogy szükségesnek tartja-e az előterjesztés ismételt kari tanácsi megtárgyalását. (13) Ha a Kari Tanács a kérelmet elutasítja, döntését indokolja. (14) Elutasító határozat esetén a szakindítás újra kezdeményezhető. (1) A Kari Tanács támogatásával a kérelmet az indítványozó szervezeti egység a Szenátus elé terjeszti. (2) A Szenátus az indítási kérelem teljes anyagába betekinthet az adott kar titkárságán, és a Szenátus honlapján. (3) A Szenátus az indítási kérelem, valamint az illetékes Kari Tanács véleményének ismeretében az alábbi döntéseket hozza: a) a kérelmet támogatja, b) a kérelmet változtatás, kiegészítés céljából visszaadja, c) a kérelmet elutasítja. (4) Ha a Szenátus a kérelem átdolgozását javasolja, határozatában rögzíti a) a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, b) azt, hogy szükségesnek tartja-e az előterjesztés ismételt szenátusi megtárgyalását. 6. (5) Ha a Szenátus a kérelmet elutasítja, döntését indokolja. (6) Elutasító határozat esetén a szakindítás újra kezdeményezhető. A Szenátus döntése alapján véglegesített előterjesztést a főtitkár felterjeszti a rektorhoz aláírásra, ezután kezdeményezi az Nemzeti Munkaügyi Hivatalba amennyiben jogszabály

6 másként rendelkezik, az abban megnevezett hatósághoz - a program indításának nyilvántartásba vételét. A programokat elektronikus formában az EKF honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Részvételi feltételek Az iskolarendszeren kívüli alapfokú felnőttképzésben való részvétel feltételei: Tankötelezettség teljesítése. Felnőttképzési szerződés aláírása és feltételeinek elfogadása 7. Jelentkezési, részvétel a foglalkozásokon 8. (1) A továbbképzéseket az írott sajtóban, országos, illetve helyi elektronikus médiában, szórólapokon, valamint a főiskola honlapján ( hirdeti. (2) A jelentkező a felnőttképzésben való részvételi szándékát jelentkezési lap kitöltésével jelzi. (1) A beiratkozási és halasztási feltételekre a továbbiakban az EKF TVSZ. 4. az irányadó. 9. (2) A jelentkező köteles legkésőbb a képzés kezdő időpontjáig beiratkozni és a felnőttképzési szerződést megkötni, mellyel a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó kötelezettséget vállal. (3) A felnőttképzésben részt vevővel felnőttképzési szerződést kell kötni. A tanulmányi jogviszony a felnőttképzési szerződés megkötésével jön létre. Beiratkozáskor a jelentkező az intézet nyilvántartásához szükséges személyes adatait köteles megadni. (2) A felnőttképzésben részt vevő köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 8 napon belül írásban az intézet felé bejelenteni. (3) A beiratkozás feltétele a képzés regisztrációs díjának határidőre történő befizetése, és szakirányú képzés esetében a szakmai felvételi követelménynek való megfelelés. 10. (1) Felnőttképzésben a megengedett hiányzás mértéke általánosan a kontaktórák 10%-a, melyet az adott képzésre vonatkozó leírás tartalmaz részletesen, ami előírhat egyes modulokra vonatkozóan egyéb mértéket is. (2) Bármely tanfolyam lemondása, vagy halasztása a jelentkezést követően kizárólag írásban az intézménnyel való közös megegyezéssel történik.

7 Megszűnik a jogviszony: ha a képzésben résztvevő bejelenti, hogy felnőttképzési szerződése szerződésbontásra vonatkozó szabályainak a teljesítésével megszünteti szerződéses jogviszonyát, a szerződés szerinti megszűnés napján; ha a tanulmányi jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor az eredménytelen felszólítását követően megszünteti, és a felnőttképzési szerződést egyoldalúan felmondja; ha a programban résztvevő fegyelmi eljárás során kizárták, a kizáró határozat jogerőre emelkedése napján; az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a résztvevőnek a tanulmányi jogviszonyát, és egyoldalúan felmondhatja a felnőttképzési szerződését, aki a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a Felnőttképzési szerződésben illetve a tantervben rögzített kötelezettségeit nem teljesíti, egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, valamint tanulmányi jogviszonya szünetelését követően az iskola írásbeli felhívására sem kezdi meg tanulmányait. Nyilvántartás 11. Az EKF az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie: a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat, b) a képzésben részt vevő felnőtt a évi LXXVII. törvény 21. (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót, d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát, e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, f) a évi LXXVII. törvény 21. (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

8 Vizsgák fajtái, bizonyítványok fajtái, bizonyítványok megszerzésének feltételei 12. A képzések vizsgakövetelményeit a programok tartalmazzák. A számonkérés történhet írásban, szóban, illetve a portfólió bemutatásával. Vizsgára való jelentkezés írásban, az FKO által kiadott jelentkezési lapon történik. A záróvizsga feltételeit a programfelelős a kiadott programban határozza meg. Azok számára akik sikeres záróvizsgát tesznek, az EKF tanúsítványt állít ki. 13. (1) Az EKF-nek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és öt évig megőriznie: a) a foglalkozások során aláírt jelenléti íveket, b) a képzésben részt vevő felnőtt személyi adatait és hitelesített dokumentum másolatait, c) a felnőttképzési szerződést, d) a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény, e) személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződéseket, f) statisztikai adatszolgáltatás teljesítését igazoló adatlapot, g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.