A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST (Hatályos: április 23. napjától)

2 Tartalomjegyzék A felnőttképzési szabályzat célja... 3 Érvényességi terület... 3 A felnőttképzési tevékenység meghatározása... 3 Az Egyetemen folyó felnőttképzési tevékenység formái... 3 A felnőttképzési szervezet felépítése...4 A felnőttképzési főosztály felelőssége és hatásköre...4 Felnőttképzési Főosztály Back Office jellegű feladatai... 5 Felnőttképzési Főosztály Front Office jellegű feladatai... 6 Minőségcélok, indikátorok meghatározása... 6 Indikátorok kitűzése... 6 Belső és külső dokumentumok kezelése... 7 Vezetőségi átvizsgálás, önértékelés... 8 Humán erőforrás... 9 Az emberi erőforrások biztosítása... 9 Az oktatókkal szemben támasztott követelmények Az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszerek Az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolás Tárgyi erőforrások Tananyagok Infrastruktúra Gazdasági kérdések Pénzügyi erőforrás Képzési programok kialakításának folyamata Képzéshez kapcsolódó szolgáltatások Előzetes tudásfelmérés Felvételi és lebonyolítási eljárás Vizsgaszervezés engedélyeztetése és a vizsga szervezése Panaszkezelés Ügyfélszolgálat működése kapcsolattartás rendje Tájékoztatási kötelezettség Képzés zárása Irattározás (Iratkezelési Szabályzat) A résztvevők előrehaladásának, teljesítményének értékelésével kapcsolatos vélemények visszacsatolása A munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleménynek visszacsatolása A felnőttképzésben részt vevők elégedettségének mérése A felnőttképzési tevékenység dokumentációs rendje Hatékony információkezelés Adatok gyűjtése Külső értékelés Fejlesztés Helyesbítő és megelőző tevékenység Kapcsolódó mellékletek Vegyes és záró rendelkezések

3 A FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA 1. (1) A felnőttképzési szabályzat célja a Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) felnőttképzési portfolióját létrehozó folyamatok meghatározása, a képzésekhez kapcsolódó belső szabályok megfogalmazása. (2) A felnőttképzési szabályzat kiemelkedő céljai: a) a felnőttképzési folyamat nem hallgatói jogviszony keretében történő szabályozása, b) a feladatok, felelősök konkrét meghatározása, rögzítése, c) a feladatokhoz kapcsolódó dokumentumok meghatározása, d) a felnőttképzési tevékenységhez kötődő tevékenységek intézményi szintű működtetése. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET 2. Jelen Felnőttképzési Szabályzat az Egyetem felnőttképzés keretében szervezett felnőttképzési tevékenységének szervezési folyamatára vonatkozik. A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA 3. Felnőttképzési tevékenységnek minősül az élethosszig tartó tanulás szellemében végzett olyan képzés, amelynek résztvevői az Egyetemmel a képzés során sem hallgatói, sem tanulói jogviszonyban nem állnak (pl. OKJ-s képzések, továbbképzések, vállalkozás jellegű oktatási tevékenységek, valamint egyéb képzések). AZ EGYETEMEN FOLYÓ FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FORMÁI 4. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés. 5. (1) A Felnőttképzési Szabályzat nem terjed ki a 4. a)-d) pontba nem tartozó egyéb képzésekre. (2) A 4. d) pontba tartozó támogatott egyéb képzésekkel kapcsolatos eljárásrendet a Felnőttképzési Szabályzat Függeléke tartalmazza. A FELNŐTTKÉPZÉSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE 6. Az Egyetem Felnőttképzési Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) szervezeti kapcsolatát és felépítését az alábbi ábra mutatja be: 3

4 KANCELLÁR OKTATÁSI IGAZGATÓ OKTATÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI REKTORHELYETTES FELNŐTTKÉPZÉSI FŐOSZTÁLYVEZETŐ TANULMÁNYI ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY SZAKMAI VEZETŐ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ÉS PROJEKTKOORDINÁTOR OKTATÁSSZERVEZŐK GKZ KARI FELNŐTTKÉPZÉSI FELELŐS KKK KARI FELNŐTTKÉPZÉSI FELELŐS KVIK KARI FELNŐTTKÉPZÉSI FELELŐS PSZK KARI FELNŐTTKÉPZÉSI FELELŐS FRONT OFFICE Jelmagyarázat: Az Oktatási Igazgatóság Ügyrend alapján közvetlen irányítás alá tartozik. Az Oktatási Igazgatóság Ügyrend alapján szakmai együttműködés. Az Oktatási Igazgatóság Ügyrend alapján szakmai vezetés. A FELNŐTTKÉPZÉSI FŐOSZTÁLY FELELŐSSÉGE ÉS HATÁSKÖRE 7. (1) A Főosztály a feladatait a felnőttképzési főosztályvezető irányításával látja el. A felnőttképzési főosztályvezető hatásköre a felnőttképzési területen végzett tevékenységek egyetemi szintű szabályozási folyamatainak kialakítása, az Egyetem felnőttképzési céljainak, feladatainak egyetemi szintű megfogalmazása, együttműködve a kancellári és akadémiai szervezettel, valamint az oktatásszervezőkkel és/vagy a kari képzésszervezőkkel. A felnőttképzési főosztályvezető közreműködik az Egyetem szabályzatában előírt témakörök és javaslatok előterjesztésében az előkészített véleményeket és javaslatokat megküldi a dékánok és a Gazdasági Igazgatóság részére véleményezés céljából valamint közreműködik az Egyetem felső vezetése (Rektori Tanács, Szenátus) elé terjesztésben. Biztosítja az Egyetem magas színvonalú felnőttképzési tevékenységének képviseletére. A felnőttképzési főosztályvezető figyelemmel kíséri a kormányhivatal képzési kínálatát és a képzésekre benyújtható pályázatokat, pályázat benyújtása esetén koordinálja a pályázati anyag összeállítását. (2) A szakmai vezető feladata és hatásköre a jogszabályokban rögzített módon működő szakmai tevékenység egyetemi szintű koordinálása, az oktatásszervezők és/vagy a kari felnőttképzési 4

5 felelősmunkatársakkal együttműködve. Feladata közé tartozik még a Főosztály napi munkájának szervezése, egyedi megkeresések kezelése, ajánlattétel összeállítása, a képzés során esetlegesen felmerülő panaszok kezelése, statisztikai és egyéb szakmai jelentések összeállítása. (3) A minőségirányítási és projektkoordinátor feladata a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) felé történő adatszolgáltatás, minisztériumokkal, egyéb szakmai és felügyeleti szervezetekkel való kapcsolattartás. Felelős a felnőttképzési engedélyezési eljárásban és kiegészítő eljárásokban az egyetemi szintű adminisztráció (dokumentumok, képzési programok, nyilatkozatok) elkészítéséért, az eljáráshoz kötődő online rendszerek (elsősorban a FINY) használatáért, az előírt információk, adatok határidőre történő és pontos feltöltéséért. Képviseli a szervezetet a felnőttképzéssel kapcsolatos továbbképzéseken, konferenciákon. Feladata az Egyetem felnőttképzésre vonatkozó minőségbiztosítási tevékenységének koordinálása, a hatályos jogszabályok ismerete, nyomon követése, az eljárások, dokumentumok, feljegyzések naprakész vezetése, az Egyetem minőségbiztosításra vonatkozó online felületének aktualizálása, a kari felnőttképzési felelősök tájékoztatása a rájuk vonatkozó minőségi elvárásokról, változásokról. A minőségirányítási és projektkoordinátor biztosítja a minőségbiztosítási dokumentumok nyilvántartását, koordinálja, adminisztrálja és elvégzi a dokumentumok módosítását, felügyeli a minőségbiztosítási szempontok betartását, a minőségbiztosítási rendszer komplex felülvizsgálatát. Meghívottként képviseli a Főosztályt a BGE Minőségirányítási és Értékelési Bizottságában. Felnőttképzési Főosztály Back Office jellegű feladatai 8. (1) A Felnőttképzési Back Office jellegű tevékenységek köre a felnőttképzési főosztályvezetőnek közvetlenül alárendelten az Egyetem felnőttképzéssel és kapcsolatos adminisztrációs feladatokat foglalja magában, így különösen az alábbiakat: a) közreműködés a képzési programok és vizsgaszervezési pályázatok összeállításában, b) közreműködés a képzési termékek értékesítésében, a marketing- és kommunikációs tevékenységben, c) képzésszervezési feladatok ellátása, ütemezése, oktatói és képzésben résztvevői kapcsolattartás és ügyintézés, szerződések előkészítése, belső engedélyeztetési folyamatoknak megfelelő előkészítés, egyéb szervezési feladatok ellátása, d) résztvevői adatok rögzítése a tanulmányi rendszerben, befizetések ellenőrzése, e) jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentáció elkészítése és archiválása, közreműködés a jogszabályok által előírt és egyéb, belső adatszolgáltatásban, adatok rögzítése a belső információs rendszerben, f) vizsgaszervezési feladatok ellátása, ütemezése, jogszabálynak megfelelő előkészítés és dokumentálás, g) egyéb, a képzés- és vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, h) oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes tananyagellátással kapcsolatos feladatainak támogatása. Felnőttképzési Főosztály Front Office jellegű feladatai 9. (1) A Felnőttképzési Front Office jellegű tevékenységek a felnőttképzési főosztályvezetőnek közvetetten alárendelten, a Tanulmányi és Oktatásszervezési Főosztály vezetőjén keresztül a Főiskola 5

6 felnőttképzésében résztvevőkkel való kapcsolattartási feladatokat foglalják magukban, valamint a felnőttképzési kínálat iránt érdeklődők tájékoztatását a képzési lehetőségekről. MINŐSÉGCÉLOK, INDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA 10. (1) A minőségcélok meghatározásánál figyelembe vesszük a minőség szempontjából meghatározó szabályozási területekhez, folyamatokhoz rendelt indikátorokat, és az indikátorokhoz kapcsolódó célértékeket. A minőségcélok teljesülése kapcsán vizsgáljuk a célértékek teljesülését. (2) A minőségcélokat képzésenként (képzési programonként), indoklással ellátva (az indoklás a cél indokoltságát tartalmazza) az éves vezetőségi átvizsgálás és önértékelés során határozza meg a vezetőség a Szabályzat 10. és 11. -ban meghatározott minőségcélok és indikátorok alapján. (3) A Főosztálynak gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról. (4) A minőségcéloknak az intézmény tevékenységétől függően a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI.12.) Korm.rend. szerint ki kell terjednie az alábbiakra: a) OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés szakmai vizsgáinak éves átlagos vizsgaeredménye szakképesítésenként az Fktv. 15. (7) bekezdése szerinti, a kérelem benyújtásának évét (a továbbiakban: tárgyév) megelőző, az NSZFH honlapján nyilvánosságra hozott adatokhoz viszonyítva, b) az a) pont szerinti képzések esetén a tárgyévben folyamatban lévő és a tárgyévet követő évben befejezésre kerülő, valamint a tárgyévet követő évben megvalósításra kerülő képzések becsült lemorzsolódási aránya a tárgyévet megelőző évi az Fktv. 21. (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásban foglaltak figyelembevételével számított, e képzésekre vonatkozó adatokhoz viszonyítva, és c) a tárgyévet követő évre tervezett képzések elégedettségmérésének évi átlageredményére vonatkozó célkitűzés. INDIKÁTOROK KITŰZÉSE 11. (1) A Főosztály a minőségbiztosítási rendszerében az önértékelési rendszer részeként indikátorokat határoz meg a Főosztály. (2) A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló 58/2013. NGM rendelet (XII.13.) 3. (1) bekezdésében meghatározott minőségbiztosítási rendszer tartalmi elemei esetében az alábbi indikátorok kerülnek meghatározásra. a) A képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás Indikátorok: Kifejlesztett és engedélyezett új képzési programok száma 6

7 Felülvizsgált képzési programok száma b) A képzési programok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárás Indikátorok: A képzési tevékenységbe bevont oktatók száma Oktató(k)ra vonatkozó elégedettségmutató Tárgyi feltételekre vonatkozó elégedettségmutató. c) A munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezeti képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolásra vonatkozó eljárás: Indikátorok: A képzési programok szervezésével (képzési formák, időtartam, szervezettség) kapcsolatos elégedettségmutató Nem támogatott képzésmegrendelések száma d) A képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárás: Indikátorok: Az ügyfélszolgálaton betekinthető képzési programok száma Meghirdetett képzési programok száma e) Az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelmények és eljárás Indikátorok: Munkaviszonyban alkalmazott oktatók aránya Vállalkozási szerződéssel alkalmazott oktatók aránya. f) Az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárás Indikátorok: Oktatók módszertani felkészültségével kapcsolatos elégedettségmutatók Oktatók szakmai felkészültségével kapcsolatos elégedettségmutatók g) Az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárás Indikátorok: Az intézmény megjelenéseinek száma a sajtóban, interneten (reklám jellegű megjelenések is) személyes jelenléthez nem kötött megjelenések Szakmai eseményeken való megjelenések száma személyes jelenléthez kötött megjelenések h) Az intézmény tevékenységének önértékelésre vonatkozó eljárás Indikátorok: Teljesült minőségcélok aránya Az önértékelés során feltárt nem megfelelőségek száma BELSŐ ÉS KÜLSŐ DOKUMENTUMOK KEZELÉSE 12. (1) A dokumentumok kialakítása során figyelembe vettük Egyetemünk méretét, folyamatainak összességét és kölcsönhatásait, valamint munkatársaink felkészültségét annak érdekében, hogy 7

8 biztosítsa az eredményes működést, és feleljen meg a minőségpolitikában és a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek. (2) A felnőttképzési tevékenység során felhasznált dokumentumok (lásd. 1. számú melléklet) kezelése a szakmai vezető egyetemes felelőssége a folyamatleírásban szerepeltetett végrehajtási felelősségek érvényesítésével. (3) A felnőttképzési tevékenység során keletkezett dokumentumokat egy-egy képzéshez kötődően a keletkezés sorrendjében a jogszabályban előírtaknak megfelelően papír alapon és/vagy elektronikus formában tároljuk a Főosztályon a Selejtezési és Irattározási Szabályzatnak megfelelően. (4) A felnőttképzési tevékenység dokumentációja során alkalmazott megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló szempontrendszert a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) A 393/2013. kormányrendelet 24. (1) bekezdése értelmében a képzés zárása során a dokumentumok egységes dokumentumként és csoportonként kerülnek archíválásra. Az egységes dokumentum tartalmát a 393/2013. kormányrendelet 24. (2) és (3) bekezdése tartalmazza. VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS, ÖNÉRTÉKELÉS 13. (1) A felnőttképzési főosztályvezető, a szakmai vezető, valamint a minőségirányítási és projektkoordinátor évente legalább egy alkalommal a vezetőség átvizsgálása keretében tekinti át az önértékelés eredményeit, a minőségirányítási rendszer működését leíró információkat. A rendelkezésre álló információk elemzésével, áttekintésével külön erre a célra szervezett értekezlet keretében értékelik az előző időszak minőségcéljainak teljesülését, meghatározza az önértékelési rendszer részeként kezelt indikátorokhoz rendelt célértéket, a fejlesztési célokat, dönt szükség esetén a minőségpolitika megváltoztatásáról és meghatározza a következő időszak minőségcéljait, valamint megtervezi a képzési tevékenységet. (2) Az értekezletet a felnőttképzési főosztályvezető hívja össze, az értekezletre meghívást kap az Egyetem Minőségügyi Központ vezetője. (3) A vezetőségi átvizsgálás és az önértékelés napirendje: a) Az előző időszak munkáinak, a minőségirányítási rendszer és folyamatainak értékelése (beleértve a minőségcélokét is), fejlesztési lehetőségeket, b) Reklamációk, panaszok, megrendelői észrevételek, követelmények illetve az ezekből eredő fejlesztési igények, c) Külső értékelés eredményeinek áttekintése, abban az esetben, ha a tárgyévben az Fktv. 14. (2) bekezdése szerinti külső értékelés elvégzése szükséges, d) Erőforrások helyzete, erőforrás-szükségletek, alvállalkozók értékelése, e) Teljes körű önértékelés, eredményeinek áttekintése (a kérdőívek, adatlapok feldolgozásának összesítésének segítségével), f) Piaci helyzet kiértékelése, piaci stratégiák meghatározása, g) Helyesbítő és megelőző tevékenységek, h) A minőségpolitika és minőségcélok teljesülésének vizsgálata, 8

9 i) Következő évi minőségcélok meghatározása. (4) A vezetőségi átvizsgálásról és az önértékelés eredményéről feljegyzés készül, mely az elektronikus levelezőrendszeren keresztül, vagy az informatikai hálózaton keresztül válik hozzáférhetővé az érintettek számára. (5) A Főosztály minőségpolitikája az Egyetem minőségpolitikájának részét képezi. A minőségpolitika az Egyetem Minőségirányítási Kézikönyvének részét képezi, mely a vezetőség által jóváhagyott azon követelményeket, jövőképeket, stratégiát, a felnőttképzésben résztvevők minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét, a képzésben résztvevők bevonásának módját tartalmazza, amely meghatározza a felnőttképzés minőségcéljait is. (6) A vezetőségi átvizsgálás és önértékelés eredményéről a felnőttképzési főosztályvezető tájékoztatót készít a Rektori Tanács részére. HUMÁN ERŐFORRÁS AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA 14. (1) A felnőttképzésben oktatásszervezőként vagy kari felnőttképzési felelősként részt vevő munkatársak kiválasztásakor és kinevezésekor biztosítani kell, hogy rendelkezzenek a munkájuk ellátásához szükséges képesítéssel, továbbá megfelelő gyakorlattal. Feladatuk a képzésben részt vevők tájékoztatása, adminisztráció elvégzése; csoport indítással kapcsolatos adminisztráció elvégzése (beiratkozás, előkalkuláció készítése, órarend készítése, tanulmányi nyilvántartó rendszer adminisztráció, szerződések előkészítése, nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatás stb.); vizsga szervezése, belső szabályzatoknak megfelelő dokumentálás, nyilvántartó rendszerekben adminisztrálás, adatszolgáltatás, jogszabályok betartatása; közreműködés a marketing tevékenységben; meghatározott napokon a mindenkor hatályos ügyfélszolgálati rend biztosítása. (2) Az oktatók kiválasztásakor és megbízásakor biztosítani kell, hogy rendelkezzenek a munkájuk ellátáshoz szükséges képesítéssel, továbbá megfelelő készséggel és gyakorlattal. (3) A munkaköri leírásba foglalva a szakmai vezetői feladatok ellátására, a felnőttképzési tevékenységének koordinálásához a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet követelményeinek megfelelően szakmai vezetőt jelöl ki a munkáltató. A szakmai vezető a jogszabályban előírt szakmai gyakorlattal és végzettséggel rendelkezik. (4) A felnőttképzési tevékenységben részt vevő munkatársak szakmai továbbképzését a Képzési terv dokumentum (lásd 3. számú melléklet) rögzíti, amelyet a felnőttképzési főosztályvezető hagy jóvá évente. A Főosztály szervezésében az oktatásszervezők, a kari felnőttképzési felelősök és a Front Office munkatársak számára tartott tájékoztatók, szakmai továbbképzések az aktuális változásokról, a központi elvárásokról, valamint a minőségügyi rendszerről. A belső továbbképzések megvalósulásának igazolása a Képzési jegyzőkönyv feljegyzésben (lásd 4. számú melléklet) történik. (5) Az emberi erőforrások biztosításával kapcsolatos részletes szabályozást a BGE intézményi minőségirányítási rendszerének ME-11 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése című minőségirányítási eljárása tartalmazza. (6) Nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók, tanárok kiválasztása során a képzési programban megfogalmazott oktatói kompetenciákat vizsgáljuk. 9

10 (7) A szakmai vezető feladata az oktatók kiválasztása az alábbi feltételek alapján: a) A kiválasztási folyamat során egy interjú keretében sor kerül a szakmai önéletrajz elemzésére. b) Az oktatókkal szemben támasztott általános kritériumok a következők: - Egyetemi, vagy főiskolai végzettség, vagy a szakterület szempontjából releváns felsőfokú szakirányú végzettség, lehetőség szerint pedagógiai végzettség, - Kiemelkedő kommunikációs készség, - Oktatói, felnőttképzési gyakorlat. AZ OKTATÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 15. (1) A jogszabályi előírásoknak megfelelően, oktatóink a képzések elméleti részének oktatása esetén a képzés tartalmának megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. (2) Az oktatók adatairól az Egyetem Oktatói adatlapot vezet. Az Oktatói adatlap (lásd 5. számú melléklet) adatai bekerülnek az Egyetem információs rendszerébe Az oktatók végzettségéről és a szakmai gyakorlatuk igazolásáról szóló dokumentumok az Oktatói adatlap mellékletei, amelyeket a az oktatásszervező és/vagy a kari felnőttképzési felelős köteles megőrizni. Az Oktatói adatlap mellékletét képezi a Szándéknyilatkozat (lásd 6. számú melléklet), melyben az oktató által megjelölt képzések esetében vállalja, hogy oktatóként és vizsgáztatóként közreműködik a Főosztály által szervezett képzések esetében, valamint a Főosztály Ügykezelési és titoktartási szabályzatának megfelelően jár el. Az oktató a nyilvántartott adataiban bekövetkező változásokat köteles az oktatásszervező és/vagy a kari felnőttképzési felelős munkatársnak jelezni. (3) Az oktatók adminisztratív munkáját Tájékoztató a felnőttképzésben részt vevő oktató részére szakmai anyaggal segítjük. AZ OKTATÓK KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDSZEREK 16. (1) Az oktatók szakmai továbbképzéseken, köztük jogszabályban előírt képzéseken vesznek részt. Az oktatók szakmai szervezeti és egyesületi tagságukat, publikációik (könyv, folyóirat, média) jegyzékét az oktatói adatlapon feltüntetik. Kötelesek munkájukat az Fktv. és a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rend. alapján, az Egyetem minőségcéljait megismerve, a minőségpolitikájában meghatározott módon, magas színvonalon és ellenőrizhetően végezni. (2) Az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. (1) bekezdésének c) pontja alapján az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására az alábbi folyamat került kialakításra: a) oktatóink a megbízási szerződéshez csatolt nyilatkozatban (lásd 6. számú melléklet) vállalják, hogy szakmai területükhöz kapcsolódó szakmai továbbképzésen, konferencián vesznek részt évente, b) a Főosztály a hatályos belső szabályzatok által biztosított díj ellenében lehetőséget biztosít az általa szervezett szakmai továbbképzéseken való részvételre, c) lehetőséget biztosítunk a BGE szakmai rendezvényein, konferenciáin való részvételre, 10

11 d) a felnőttképzést érintő jogszabályi változásokról folyamatos tájékoztatás adunk oktatóink részére, az Egyetem esetenként szakmai anyagokat küld elektronikusan az oktatóknak. e) az oktatók szabadon hozzáférnek az Egyetem szakmai könyvtárához, f) szükség vagy igény esetén szakmai csoportokat hozunk létre fejlesztés, műhelymunkák elvégzésére. AZ OKTATÓK TELJESÍTMÉNYÉVEL KAPCSOLATOS VISSZACSATOLÁS 17. (1) A felnőttképzésben részt vevő oktatók teljesítményével kapcsolatos követelményeket az Egyetem Teljesítményértékelési szabályzata tartalmazza. (2) Nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók, tanárok esetében a teljesítményértékelés az alábbi módon zajlik: a) Ütemezése: kétévente november 30. b) Az értékelés alapjául az alábbi dokumentumok szolgálnak, az összesítésük eredményeként születő értékelés egyenrangúnak tekintendő a közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatók teljesítményértékelésével: oktatói értékelőlap (7. számú melléklet), képzésben résztvevők elégedettségmérése (8. számú melléklet), vizsgajegyzőkönyv és az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős által kitöltött adatlap (9. számú melléklet). (3) A felnőttképzési főosztályvezető gondoskodik arról, hogy a minőségre hatással lévő feladatokat végrehajtó munkatársak megfelelően felkészültek legyenek. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az oktatók képességeit (óralátogatás, képzésben résztvevő elégedettség mérése), illetve gyakorlati tevékenységeit. (4) Képzési programonként legalább egy alkalommal az oktatókat szakmai szempontból óralátogatás keretében értékelik. Az óralátogatást és a hozzá kapcsolódó értékelést a szakmai vezető vagy az általa kijelölt, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező személy végzi. (5) Az óralátogatás eredményéről a felnőttképzési főosztályvezető által meghatározott megfigyelési szempontok alapján Óralátogatási jegyzőkönyvet (lásd 10. számú melléklet) készít az óralátogatást végző személy, aki nem megfelelőség észlelése esetén Észrevételi lapot (lásd 11. számú melléklet) tölt ki. Az óralátogatás eredményének tapasztalatairól az oktatót a szakmai vezető tájékoztatja, az óralátogatást követő 10 napon belül. TÁRGYI ERŐFORRÁSOK TANANYAGOK 18. (1) A képzés során az ismeretanyag elsajátításának könnyítéséhez, az otthoni munka segítéséhez elméleti és gyakorlati típusú tananyagokat állítanak össze oktatóink. A tananyagokat az oktatásszervező vagy kari felnőttképzési felelős az első oktatási héten vagy a képzés ütemezésének megfelelően átadja a képzésben részt vevőknek. Az oktató és az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős megállapodhatnak ettől eltérően abban, hogy az anyagokat az oktató adja át/juttatja el elektronikus úton. 11

12 (2) A képzések előkészítő szakaszában kerül sor a képzések tananyagának oktatóktól való beszerzésére, sokszorosítására, a hálózaton történő biztonságos elhelyezésére, ami a képzési program megvalósításáért felelős oktatásszervező vagy kari felnőttképzésért felelős feladata. INFRASTRUKTÚRA 19. (1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyeztetési eljárásra vonatkozó 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendeletben és annak 1. sz. mellékletében és az OKJ-s képzések esetében a képzések szakmai- és vizsgakövetelmények eszköz és felszerelésjegyzékében meghatározott követelményeknek megfelelő felnőttképzési tevékenység (beleértve a felnőttképzési szolgáltatások biztosítását) eredményes folytatása érdekében az Egyetem vezetése meghatározta a működéshez szükséges feltételrendszert, gondoskodik ezek biztosításáról és fenntartásáról. (2) Az Egyetem mind a négy karán rendelkezésre állnak a képzési programok megtartásához szükséges oktatótermek. A termek felszereltsége és befogadóképessége megfelel a képzési programjainkban leírt követelményeknek. (3) A képzések megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges mobil oktatástechnikai eszközök (pl. projektor, laptop, CD-s magnó, stb.) rendelkezésre állását, felhasználását az egyes képzések kijelölt oktatásszervező és/vagy a kari felnőttképzési felelős gondoskodik a biztosításáról. A mobil oktatástechnikai eszközök a kari infrastruktúra részét képezik. (4) Külső képzés szervezése esetén amennyiben a megrendelő külön igényt nem fogalmaz meg, abban az esetben képzéseinket a saját, illetve külső képzési helyszíneinken rendelkezésre álló oktatóhelységben, a képzési programokban meghatározott tárgyi feltételek biztosításával valósítjuk meg. Az oktatásszervező bejárja a képzés indítása előtt a képzési helyszínt. (5) Amennyiben szükséges, kezdeményezi más helyiség kijelölését, amennyiben a helyiség megfelelő, de a megfelelő felszerelés nem áll rendelkezésre, jelzi a hiányosságokat és egyeztet a megbízóval azok pótlásáról. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK 20. Gazdasági kérdésekben a BGE idevonatkozó szabályzatai az iránymutatóak. PÉNZÜGYI ERŐFORRÁS 21. (1) Az Fktv. 10. (1) c) pontja, valamint a 393/2013. évi Korm. rend. 18. (1) bekezdése szerint a felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára. (2) Az Egyetem esetében a vagyoni biztosítékra vonatkozóan az Fktv. 10. (3) bekezdése szerint az alábbi vonatkozik: Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie. 12

13 KÉPZÉSI PROGRAMOK KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 22. (1) A képzési programok létrehozását a dékánok által elfogadott felnőttképzési koncepció alapján, a Gazdasági Igazgatóság által jóváhagyott előkalkuláció elfogadásával, a Főosztály koordinációjával kezdeményezik. A felnőttképzési főosztályvezető előterjesztést készít a Rektori Tanács és a Szenátus számára. A támogatott képzési programok a megfelelő jogszabályi előírások alapján készülnek, figyelembe véve az Egyetemen rendelkezésére álló humán erőforrás és infrastruktúra kínálta lehetőségeket, az aktuális piaci folyamatokat, a vonatkozó felnőttképzési irányelveket, valamint az Egyetem minőségpolitikáját és a felnőttképzésre vonatkozó minőségcéljait. A képzési program részletesen tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciákat, a programba való bekapcsolódás és a részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a tananyagegységek célját, tartalmát, terjedelmét, az elméleti és gyakorlati órák számát, a tanegység elvégzését igazoló irat kiadásának feltételeit, a maximális csoportlétszámot, a modulzáró vizsgákat, a komplex szakmai vizsga struktúráját, a képzés zárását, a képzési program végrehajtásához szükséges feltételeket. (2) A Rektori Tanács és a Szenátus által jóváhagyott felnőttképzési koncepció alapján a Főosztály kidolgozza a programkövetelmény-modulokat. A programkövetelmény-modulokat továbbítja a kar dékánján keresztül a tanszékek felé, hogy megtörténjen a tárgyak kidolgozása és modulba rendezése. (3) Az elkészült képzési programról az NSZFH nyilvántartásában szereplő szakértő előzetes szakértői minősítést készít. A képzési programot az eljárásban szükséges további dokumentumokkal együtt a szakmai vezető továbbítja engedélyezésre az NSZFH részére. (4) A nyilvántartásba vett, engedélyezett képzési programokat az Egyetem a hatékony információkezelés érdekében a jelszóval védett - oktatók és munkatársak által elérhető módon - belső honlapján közzé teszi. (5) A jóváhagyott és engedélyezett képzési programok másolata a képzésben résztvevők részére az ügyfélszolgálaton megtekinthető. A képzési programok másolatát előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni, arról másolat (fénymásolat, fotó stb.) csak hatósági eljárás keretében vagy a felnőttképzési főosztályvezető által engedélyezett esetben készíthető. (6) A képzési programok felülvizsgálata az alábbi módon történik. A szakmai vezető a vezetőségi átvizsgálás és önértékelés során kijelöli a felülvizsgálatra szánt képzési programokat. A kijelölt programokat követően a felülvizsgálatra szakembert kér fel a szakmai vezető. A felülvizsgálatra felkért szakember elküldi a képzési programok felülvizsgálatának eredményét. A felülvizsgálati eredmény átvezetése, módosított képzési programok elkészítése. Az módosított képzési program előzetes szakértői minősítése. KÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELŐZETES TUDÁSFELMÉRÉS 23. (1) Az előzetesen megszerzett tudás felmérése a jogszabályi követelmények figyelembevételével a képzéseink iránt érdeklődő, képzéseinkre jelentkező potenciális résztvevők számára biztosított tevékenység. (2) A tevékenység célja: annak felmérése, hogy az Egyetem képzési kínálatában szereplő képzési program iránt érdeklődő a program megvalósítása során elsajátítható kompetenciák közül melyekkel rendelkezik előzetes tanulmányai, munkavégzése során megszerzett tapasztalatai alapján. 13

14 (3) A jelentkező, érdeklődő számára elérhetővé kerül a kiegészítő tevékenységről szóló tájékoztató, ügyfélszolgálati helyiségünkben jól látható helyen kifüggesztésre kerül a kiegészítő tevékenységek jegyzéke. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében lehetőség van konzultációs időpont kérésére. (4) A képzésre jelentkező a Főosztály jelentkezési lapján (lásd 12. számú melléklet) kérheti az előzetes tudásszint felmérést. Az oktatásszervező a képzésre beérkezett jelentkezéseket összesíti a felnőttképzési kiegészítő tevékenység iránti igényekről a képzés megkezdéséig. (5) Előzetes tudásfelmérés módszerei képzésenként, tananyag egységenként, modulonként, a követelményekben meghatározott ismeretekhez mérten kerülnek kialakításra. A felmérés írásbeli vagy gyakorlati feladat megoldásával történik. (6) A szintfelmérés elvégzése után értékelésre, majd az eredmények beszámíthatóságának meghatározásra kerül sor. A résztvevő tájékoztatást kap a szintfelmérés eredményéről. (7) A szintfelmérőt az erre kijelölt szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs végzi. A felnőttképzési főosztályvezető jelöli ki azt a felelős személyt, aki amennyiben indokolt tananyagegység felmentését adhat. (8) Meghatározásra kerül a tudásfelmérés eredményének beszámítása és a felmentési feltételek meghatározása (óraszám, témakör, időpont, ár). Ezután következik a jelentkező csoportba sorolás, a felmentési igazolás kiadása és a felmentés rögzítése a felnőttképzési szerződésbe (lásd 13. számú melléklet). (9) A jelentkező tájékoztatása során, a jelentkező az előzetes tudásszint mérésen elért eredményének megfelelő felmentést javasol vagy nem javasol a szakmai vezető. (10) Az előzetes tudásszint mérés során keletkezett feladatok dokumentációját, illetve az igazoló dokumentumok tárolását az oktatásszervező végzi el. FELVÉTELI ÉS LEBONYOLÍTÁSI ELJÁRÁS 24. A felvételi és lebonyolítási eljárás folyamatát a december 12-én jóváhagyott Oktatási Igazgatóság Ügyrendjének függelékében szereplő úgynevezett SIPOC táblázat tartalmazza. VIZSGASZERVEZÉS ENGEDÉLYEZTETÉSE ÉS A VIZSGA SZERVEZÉSE 25. (1) A vizsgaszervezés engedélyeztetésének és a vizsga szerevezésének folyamatait a december 12-én jóváhagyott Oktatási Igazgatóság Ügyrendjének függelékében szereplő úgynevezett SIPOC táblázat tartalmazza. (2) A vizsga szervezését a Felnőttképzési tevékenységre vonatkozó vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat és az Ügykezelési és titoktartási szabályzat is szabályozza. PANASZKEZELÉS 26. (1) Jelen fejezetben határozzuk meg a panaszok kezelésének módját, valamint a panaszok kezelésével kapcsolatos dokumentumok használatával követelményeket. (2) Panaszt tenni olyan felnőttképzési szolgáltatások tárgykörében lehet, melyekben a felnőttképző intézmény köteles, illetve jogosult az intézkedésre. 14

15 (3) Panasznak minősül a névvel, címmel ellátott és konkrét esetre történő észrevétel, beadvány, minden beérkező panasz esetében a Panaszkezelési lap (lásd 14. számú melléklet) kerül kitöltésre. (4) Panaszt tevés formái: a) szóban (az oktatásszervező útján) személyesen vagy telefonon, illetőleg írásban. (5) A szóbeli panasztételt ügyfélfogadási és képzési időben, az írásbelit szintén ügyfélfogadási és képzési időben, illetve postán vagy elektronikus úton bármely időpontban, mindkét esetben a képzés befejezésének, vizsgával záruló képzés esetén a vizsgaeredmény kihirdetésének időpontjáig lehet tenni. (6) A felnőttképzéssel kapcsolatban érkező minden panaszt iktatószámmal érkeztetni kell. (7) Amennyiben egyszerű félreértésből adódó, azonnal kezelhető, nem általánosítható panaszról van szó, annak javítását haladéktalanul, egyéb dokumentálás nélkül végezzük el. A félreértésből adódó, azonnal kezelhető, nem általánosítható panaszt nem tekintjük általánosan felmerülő panasznak. Ebben az esetben Panaszkezelési lapon történő dokumentálása nem szükséges. (8) A szóbeli panaszt a szakmai vezető haladéktalanul megvizsgálja és a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. A szakmai vezető javaslattétele alapján a felnőttképzési főosztályvezető hoz határozatott a benyújtott panasz esetében. Ha a panasztevő a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Főosztály a panaszról Panaszkezelési lapot vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panasztevőnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi. Egyéb szóbeli panasz esetén, az írásbeli panaszra vonatkozó szabályok szerint járunk el. (9) Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgáljuk és a panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 30 napon belül írásban megküldjük a panasztevő részére. (10) Szóbeli panasztétel esetén az ügy jellegétől függően - a tájékoztatás történhet szóban vagy írásban. Írásbeli panasztétel esetén a tájékoztatás írásban történhet. A panaszról készült tájékoztatást minden esetben indokolni kell. (11) A panasztevőnek írásban nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a tájékoztatásban foglaltakat elfogadja. (12) Amennyiben a panasztevő nem fogadja el a benyújtott panaszára hozott intézkedést, úgy azt az értesítés kézhezvételétől számítva 30 napon belül írásban jelezheti a felnőttképzési főosztályvezető felé. (13) Az intézkedés el nem fogadásáról határidőn belül érkezett dokumentum alapján a panasz másodfokon is kivizsgálásra kerül. (14) A felnőttképzési főosztályvezető köteles az Oktatási Igazgatót és a Jogi Igazgatót a panaszról és az azzal kapcsolatos valamennyi fejleményről részletesen tájékoztatni és felnőttképzési főosztályvezető a panaszkezelés el nem fogadásáról szóló dokumentum beérkezését követő 30 napon belül rendkívüli ülést hív össze (a rendkívüli ülés tagjai: a felnőttképzési főosztályvezető, a szakmai vezető, az Oktatási Igazgató és a Jogi Igazgató) a panasz másodfokú kivizsgálására, melyről jegyzőkönyv készül. 15

16 (15) Az ülést követő 30 napon belül a az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős írásban értesíti a panasztevőt a másodfokú vizsgálat eredményéről. A panaszos ügy másodfokú vizsgálata során születhet helyesbítő vagy megelőző vezetői intézkedés. (16) A panasz intézmény általi elutasítása vagy az intézmény másodfokú panaszkezelésének a panasztevő általi el nem fogadása esetén a panasztevő a Budapesti Békéltető Testülethez fordulhat jogorvoslatért. (17) Ha a beszállítók (oktatók, előadók, vizsgáztatók, tanácsadók) tevékenységével kapcsolatban panasz, kifogás merül fel, akkor az oktatásszervező és kari képzési szervező azonnal megkezdi 16. (8) és (9) pontjában leírt módon a panasz kivizsgálását. (18) A panaszokról a felnőttképzési intézmény Panaszkezelési nyilvántartás -t köteles vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a panaszt bejelentő neve, b) a beérkezett panasz időpontja, c) a panaszt bejelentő címe, d) a panasz rövid leírása (amennyiben a panasz tétele írásban történt, az írott dokumentum), e) a panasztevő tájékoztatásának időpontja és módja ( , posta stb.) (19) A panaszkezelési nyilvántartást az NSZFH által delegált szakértők számára, kérésük esetén, hozzáférhetővé kell tenni. (20) Az írásbeli, gyakorlati és interaktív vizsgák esetében észrevétellel kapcsolatos eljárást a Felnőttképzési tevékenységére vonatkozó vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzata tartalmazza. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 27. (1) A képzés iránt érdeklődők részéről a megkeresés lehet személyes, telefonos, -en, valamint levélen keresztül. Az ügyfélszolgálati tevékenység személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. (2) Az ügyfélszolgálat feladatai: a) teljeskörű tájékoztatás a képzésről, képzési szolgáltatásról, b) a képzés iránt érdeklődők regisztrálása, szükséges dokumentumok biztosítása, c) képzésbe résztvevők észrevételeinek, panaszainak, reklamációinak fogadása tájékoztatás, d) ügyirat dokumentálási feladatok ellátása, e) ügyfélforgalom irányítása. (3) Az ügyfélszolgálaton megszerezhető ismertetők, tájékoztatók: a) Minőségirányítási Kézikönyv, Minőségirányítási Eljárások és a felnőttoktatáshoz kapcsolódó szabályozó dokumentumok (pl.: Felnőttképzési Szabályzat), b) képzési tájékoztatók, c) felnőttképzési szolgáltatások jegyzéke (18. számú melléklet), d) felnőttképzési szabályzat, e) képzési programok. 16

17 (4) Budapesti Gazdasági Egyetem, Oktatási Igazgatóság, Felnőttképzési Főosztálya az alábbi postai címen érhető el. (Cím: 1149 Budapest, Buzogány u ) (5) A mindenkori ügyfélfogadási rend a képzési helyszíneken és a honlapon kerül kifüggesztésre. (6) A kari felnőttképzések esetében az ügyfélfogadási rend eltérhet. (7) Az ügyfélfogadási rend elhelyezése valamennyi képzési helyszínen kötelező. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 28. (1) Az Egyetem az intézményi nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációiban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan feltünteti, arról ügyfeleit tájékoztatja, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatóiban, programfüzetében szerepelteti, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszti, (2) A képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseink és tájékoztatóink tartalmát és formáját úgy alakítjuk ki, hogy a hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzéseink a képzésekhez tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósítunk meg. KÉPZÉS ZÁRÁSA 29. (1) A képzési tevékenység ellenőrzéséért a szakmai vezetőt viseli a felelősség. Az oktatásszervező vagy kari felnőttképzési felelős az elvárt gondosságának megfelelő önellenőrzést végez a képzés zárását követően. A képzések ellenőrzése a képzési dokumentáció ellenőrzésével és amennyiben külső cég által megrendelt képzésről van szó a megbízóval való személyes konzultáció útján történik. IRATTÁROZÁS (IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT) 30. A központi iratkezelésre vonatkozó szabályokat az Egyetem Iratkezelési szabályzata és Főosztály munkatársai részére elkészített segédlet tartalmazza, a felnőttképzési tevékenység során született dokumentumokat a jogszabályokban előírt módon, a személyiségi jogokra, adatkezelésre, információbiztonságra vonatkozó előírások szerint kell tárolni. A RÉSZTVEVŐK ELŐREHALADÁSÁNAK, TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK VISSZACSATOLÁSA 31. (1) Főosztályunk számára fontos feladat, hogy megismerje és elemezze a képzéseken részt vevő felnőttek előrehaladását, teljesítményét, és szükség esetén beavatkozzon a rendszer működéséből fakadó akadályok elhárítása érdekében, vagy személyre szabott támogatást nyújtson a felnőttek részére. (2) A résztvevők kompetenciáinak, teljesítményének értékelése a képzési programban meghatározottak szerint a képzés megvalósítása során tananyagegységenként történik írásbeli és szóbeli oktatói értékelési módszerek alkalmazásával. 17

18 (3) A képzési folyamataink esetében a sikeres teljesítés követelménye az értékelési folyamatban való aktív részvétel. (4) Amennyiben a képzésben résztvevő a képzés során nem teljesíti a képzési programban előírt követelményeket a résztvevő nem kapja meg a képzés sikeres teljesítéséről szóló modulzáró igazolást/tanúsítványt. A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAERŐPIAC EGYÉB SZERVEZETEI KÉPZÉSI PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK VISSZACSATOLÁSA 32. (1) A munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleményének visszacsatolása érdekében az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős a képzések végén törekszik a Társadalmi hatás értékelése kérdőívet (lásd 15. számú melléklet) kitöltetésére a szakmai vizsgabizottság elnökével és a vizsgabizottság külsős (nem az Egyetemen dolgozó) tagjaival, továbbá a képzésben részt vevők munkáltatóival, az érintett szakmai szervezetek képviselőivel. (2) A Társadalmi hatás értékelése kérdőív eredményének kiértékelése évente történik, a kapott információk (fejlesztendő területek) részét képezik a Főosztály vezetőségi átvizsgálásán született önértékelési jegyzőkönyvben. (3) A munkaerőpiaci szereplők bevonásával végzett közvélemény-kutatás, illetve egyéb kérdőíves felmérések során a Főosztály együttműködik a Munkaerő-piaci Kapcsolatok Irodával, valamint a Kommunikációs és Marketing Irodával. A FELNŐTTKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐK ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE (1) A felnőttképzésben részt vevők a képzéssel kapcsolatos elégedettségük felmérése céljából a résztvevő azonosíthatóságát kizáró módon képzésben résztvevő elégedettségi kérdőívet töltenek ki (lásd 8. számú melléklet). (2) A kérdőív elérhető papír alapon, illetve a központi webhelyen, elektronikus formában is. Az elégedettségmérő kérdőív kitöltésének lehetőségét csak abban az esetben biztosítjuk elektronikusan, ha képzés elvégzését igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány átadásának időpontjában a bizonyítványt vagy tanúsítványt megbízott veszi át vagy a vizsga eredménytelen vagy sikertelen. (3) A képzésben résztvevő elégedettségmérés célja: a) az oktatók tevékenységének képzésben résztvevő általi értékelése az oktatásfejlesztés érdekében, b) a képzésszervezők tevékenyégének értékelése a munka hatékonyságának növelése érdekében a résztvevők által /2013. (XI. 12.) Korm. rend. 5. pontja ( Az elégedettségmérés ) alapján. 18

19 A válaszok kérdésenként összesített átlageredményének továbbítjuk az NSZFH részére, a képzés befejezését követő 45 napon belül. (4) A programok értékelése a felnőttképzésben részt vevők által kitöltött kérdőívek alapján történik. A kérdőívek a képzésben résztvevőkhöz való eljuttatásáról az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős gondoskodik, legkésőbb az adott tanfolyamzárás utolsó napjáig. (5) Az Egyetem támogatott képzés esetén a támogatót a kérdőív kitöltésének időpontjáról legalább a kitöltést megelőző tizenöt nappal korábban értesíti, és felhívja a támogató figyelmét a kötelezően feltett kérdések új kérdésekkel történő kiegészítésének lehetőségére. A támogató a felhívás kézhezvételétől számított 10 napon belül javaslatot tehet, hogy a kérdőívben további kérdéseket is szerepeltessenek. (6) Ha a kérdőív kitöltésére kitűzött időpontban a képzésben részt vevő nincs jelen, számára a feladó megjelölése nélküli díjmentesített válaszborítékot mellékelve postai úton kell megküldeni a kérdőívet. (7) Az oktatásszervező vagy a kari felnőttképzési felelős a kérdőíveket képzésenként és kérdésenként kiértékeli, majd jóváhagyás után a kerekítési szabályokat figyelembe véve megállapítja a két tizedesig számított átlageredményt. Az átlageredményeket a csoportonkénti kiértékelő lap (lásd 16. számú melléklet) tartalmazza, amelyet a szakmai vezető hagy jóvá, aki gondoskodik a továbbításról azokat képzésenként és kérdésenként a központi felnőttképzési információs rendszerbe. (8) Az összesített képzésben résztvevők elégedettségmérési adatait az éves vezetőségi átvizsgálás és önértékeléskor készített jegyzőkönyvben a felnőttképzési főosztályvezető megküld tájékoztatás céljából a kancellár részére. (9) Az elégedettségméréssel kapcsolatos összes dokumentumot az Egyetem Fktv. szerinti hatósági ellenőrzésének befejezéséig meg kell őrizni. A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG DOKUMENTÁCIÓS RENDJE HATÉKONY INFORMÁCIÓKEZELÉS Adatok gyűjtése 34. (1) A minőségirányítási rendszerünk eredményességének ellenőrzése, a felnőttképzési tevékenység megfelelőségének igazolása adatgyűjtéssel és elemzéssel, valamint teljes körű önértékeléssel történik. Az adatgyűjtés és önértékelési tevékenység során gyűjtött adatoknak alkalmasnak kell lenniük a kívánt információ megjelenítésére, követésére. (2) A képzésben részt vevő felnőttek előtanulmányi és képzettségi, valamint a képzőintézmény választásával kapcsolatos véleményének felmérése Információs adatlap (lásd 17. számú melléklet) kitöltésével történik. Tanulási eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése, elégedettségmérésével kapcsolatos adatok gyűjtése (lásd 8. számú melléklet) elemzése, oktatókkal kapcsolatos adatok gyűjtése (lásd 7. számú melléklet), elemzése, rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése, rendelkezésre álló források hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése, a képzésekkel megszerzett kompetenciák munkaerő-piaci hasznosulásával kapcsolatos adatok gyűjtése (lásd 15. számú melléklet), elemzése, az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával kapcsolatos adatok gyűjtése az oktatásszervezőnek vagy a kari felnőttképzési felelősnek a feladata. 19

20 (3) A gyűjtött információk értékelését a felnőttképzési főosztályvezető által évente legalább egy alkalommal összehívott vezetői értekezlet keretében végzi a szakmai vezetővel és a minőségirányítási és projektkoordinátorral együtt, az értékelés eredményéről tájékoztatást nyújt az Oktatási Igazgató felé. (4) Az információgyűjtés során keletkező adatok, dokumentumok megőrzéséért a minőségirányítási és projektkoordinátor a felelős. (5) A képzési tevékenységre vonatkozó naprakész, objektív mennyiségi és minőségi információt a minőségirányítási és projektkoordinátor az éves vezetői átvizsgálás és önértékelést követően közzéteszi a Főosztály honlapján. KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS 35. (1) A külső értékelést az Fktv. 14. (2) bekezdése szerint két évente kell lebonyolítani a jogszabályi követelményeknek megfelelő szervezet kiválasztásával ls megbízásával. (2) A felnőttképzést folytató intézmény az 58/2013. NGM rendelet 5. (4) bekezdése szerinti külső értékelését olyan jogi személlyel végeztetheti el, amelynek a Felnőttképzési Szakértői Bizottsághoz benyújtott minőségbiztosítási rendszere megfeleltethetőségéről és a felnőttképzést folytató intézményeknél történő alkalmazhatóságáról a miniszter döntött. (3) A külső értékelés lebonyolításának a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően kell megtörténnie. A jogszabályi megfeleltetést a szakmai vezető és az értékelő szervezet megbízása során ellenőrzi. (4) A külső értékelés eljárását és módszereit a külső értékelést végrehajtó szervezet határozza meg, a módszereket tartalmazó eljárás a külső értékelést végző szervezettel kötendő szerződés mellékletét képezi. FEJLESZTÉS 36. (1) A minőségirányítási rendszerünk folyamatos fejlesztése a terv szerint megvalósult folyamatok tökéletesítéséről és a minőségirányítási rendszer eredményességének fejlesztéséről szól. A folyamatos fejlesztést, mint elvet minden folyamatunkban és eljárásunkban érvényesítjük. (2) Fenti célkitűzések elérésének legfontosabb eszközei: a) minőségpolitika b) minőségcélok c) adatelemzés d) vezetőségi átvizsgálás, önértékelés e) helyesbítő és megelőző tevékenységek g) külső értékelés HELYESBÍTŐ ÉS MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG 37. (1) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő, és ismételt előfordulások megakadályozására irányuló megelőző tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket e pont tartalmazza. 20