A fiskális föderalizmus elmélete és az önkormányzati pénzügyek Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Követelmények - irodalom Sivák József Vigvári András: Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. ComPlex 2012. (8. fejezet). Sivák J.-Szemlér T.-Vigvári A: A magyar államháztartás és az Európai Unió közpénzügyei. CompLex Kiadó, 2013. (4. fejezet) Vigvári András (2011): Önkormányzati pénzügyek. Hazai kihívások és nemzetközi példák. http://www.asz.hu/tanulmanyok/2011/onkormanyzatipenzugyek-hazai-kihivasok-es-nemzetkozipeldak/t348.pdf
Követelmények - teljesítés Előadás anyagok: vendégelőadók is lesznek. 3 kredit, kollokvium; Az érdemjegy megszerezhető: Szóbeli vizsgán; Házi dolgozatra kapott megajánlott jegy, (Leadási határidő: szorgalmi időszak vége). A kettő kombinációja; Házi dolgozat értelme, szakdolgozat, TDK Mottók Ha a kormány hatalmat gyakorol, akkor jobb, ha megyei szinten történik, mintha tagállami szinten, jobb, ha tagállami szinten, mint Washingtonban. (M. Friedman) Minden exlex, sőt minden indemnitás, tehát a költségvetési Minden exlex, sőt minden indemnitás, tehát a költségvetési törvény megalkotása tekintetében felmerülő rendszertelenség, az államháztartás továbbvitele tekintetében hatásköri eltolódást idéz elő a törvényhozás és a végrehajtó hatalom között az utóbbi javára. (Magyary Zoltán: Költségvetés, 1923.)
Mottók A magyar kormányok a 19. századi eszközökkel próbálják megoldani a 20. századi feladatokat. (Magyary Zoltán: Államélet, 1944) Kétszer mérni és egyszer vágni. (népi bölcsesség) Kormányzati funkciók és azok kormányzati szintek közötti megosztása Reguláció, Allokáció, Redisztribúció, Stabilizáció
Fiskális föderalizmus normatív elmélete Hagyományos, első generációs elmélet, jellemzően észak-amerikai eredetű, normatív elmélet. Képviselőikről T.O.B.M. modellnek nevezik. Feltételezések: a központ jól informált, a politikusok a közjót szolgálják ezért tevékenységük célja társadalmi a jólét maximalizálása. vannak helyi közjavak. érvényesül az adózás ekvivalencia elve. teljes (lakossági és tényező) mobilitás. nincs túlcsordulás Redisztribúciós és stabilizációs funkciót kerülni kell. (Oates, Musgrave) Fiskális föderalizmus normatív elmélete A gyakorlat nem ilyen egyszerű: A szubnacionális túlköltekezés, vagy annak korlátozása hatással van a stabilizációs funkcióra ( pro ciklikusság) A redisztribúciós is megjelenhet, pl. a központ áthárítja,
Reguláció és fiskális föderalizmus Árszabályozás, Piacra lépés feltételeinek meghatározása, Fogyasztóvédelem Allokáció és fiskális föderalizmus Méretgazdaságosság biztosítása, Túlcsordulási hatás kezelése Tranzakciós költségek csökkentése
Redisztribúcióés fiskális föderalizmus Helyi közjavakhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása A bárhonnan történő elérhetőség, Fiskális kapacitások kiegyenlítése Mobilitás szabályozása Stabilizáció és fiskális föderalizmus Deficitre vonatkozó szabályozás, Potyautazás
A fiskális föderalizmus második generációs elmélete Második generációs elmélet, jobban tükröződik a valóság. Közösségi döntések elméletének talaján áll, a politikus is ember. A public choice elmélet beépülése. Számol az információs aszimmetriával. Másként tekint a stabilizációs és allokációs funkcióra. Kormányzati funkciók megosztása a szintek között 1) Hatáskörök és pénzek megosztása 2) Bizonyos javak csak helyi szinten állíthatók elő 3) A szolgáltatáshoz szükséges információk rendelkezésre állása 4) A szubnacionális szinten előforduló túlcsordulás (spillover hatás)
A decentralizáció jellemzői Az alsóbb szintű kormányzatoknak a közszolgáltatások biztosításában önálló, egymástól független döntési lehetőségük van. (Ebben különbözik a dekoncentrációtól.) Az alsóbb szintű kormányzatok között bizonyos versengés van. Externális, vagy túlcsordulási hatások a közszolgáltatások terén. A decentralizáció előnyei Közjavak (allokációs funkció) iránti igények térben különbözőek, a felelősség és az erőforrások alsóbb kormányzati szintre történő delegálása jobb megfeleléssel kecsegtet. A közszolgáltatások méretgazdaságossági jellemzői és ebből adódóan költségei is differenciáltak. A decentralizáció oldja az előbbiekből adódó gazdálkodási, információs és politikai korlátokat, szemben a centralizált megoldással, amely nem tud differenciált döntéseket hozni.
A decentralizáció hátrányai A költséghatékony megoldások függnek az ellátott feladatok jellegétől, külső adottságoktól (technológia, földrajzi viszonyok stb.) Ösztönzési probléma, fly paper hatás, az önkormányzatok elköltik a kormányzati támogatásokat. Túlcsordulási hatás,a fiskális ekvivalencia elve sérül, bizonyos fogyasztók potyáznak. Az önkormányzatok potyázása (eladósodás, kijárás ) Önkormányzati rendszereket meghatározó tényezők Az ország állammodellje A politikai és közigazgatási kultúra, történelmi tényezők Az ország gazdasági ereje Település szerkezet Közfeladat-ellátás decentralizáltsága 18
A történelmi hatásokra jó példák Németország, ahol a II. világháború utáni megszállási övezetekben más és más hatások érvényesültek. Átalakuló országok. Ld. később. 19 Ahány ház, annyi szokás. Vizsgálható dimenziók: Alkotmányos dimenziók Közigazgatási beosztás, közjogi státusz, tulajdonosi jogosítványok Önkormányzati feladattelepítés, ellátandó feladatok státusza Feladatellátás szervezeti keretei Finanszírozási rendszer 20
A decentralizáció konkrét formáit meghatározó tényezők Az ország mérete, földrajzi sajátosságai, település szerkezete, gazdasági fejlettsége és történelmi hagyományai. Az ország állammodellje. A két alaptípus a centralizált (unitárius) és a föderatív államberendezkedés. Az unitárius modell maximálisan két kormányzati szinttel (központi és helyi), a föderális három kormányzati szinttel rendelkezik. Az országok nagyobb részében a helyi szint is tagolt. A településhez, vagy település csoportokhoz kötődő önkormányzatok mellett létezhetnek területi önkormányzatok is. A politikai és közigazgatási kultúra, a meghatározó politikai erők preferenciái. Az ország gazdasági helyzete, az állami szerepvállalás mértéke, amit jól jelez a közszektor nemzetgazdasági súlya. A helyi közszolgáltatások iránti kereslet szerkezete, amelyet befolyásolnak demográfiai folyamatok (a lakosság korösszetétele), a településszerkezet és a települések közötti földrajzi távolságok, a helyi gazdaság állapota, ezen belül a foglalkoztatottság szerkezete. A decentralizáció tipizálási lehetőségeiönkormányzati modellek normatív alapon: Paternalista. Liberális. Szolidaritás elvű. történelmi fejlődés alapján Angolszász modell Kontinentális modell
E modellek, valamiféle szintézisei a négy dimenziónak Rajnai modell Föderális berendezkedés. Mediterrán modell (unitárius államok) Elaprózott rendszerek szűkebb feladatkörrel Skandináv modell (unitárius államok) Nagy önkormányzati egységek széles feladatkörrel 23 Sokféle előzmény és hatás Csehszlovákia, Magyarország, a decentralizációnak voltak előzményei A magyar modell 24
Az önkormányzati modellek jellemzői Angolszász - világos feladatkör lehatárolás, - a feladatellátás szervezeti sokszínűsége, magántermelés, - a redisztribúciós funkció felsőbb szinten. Kontinentális - feladatellátásban az elhatárolás keret jellegű, - a közigazgatási és szolgáltatásszervezési keretek egybeesése, - a köztermelés meghatározó jellege, - a redisztribúció szerves része a helyi feladatoknak. Önkormányzati modellek Angolszász UK, Hollandia Tengeren túli országok (USA, Kanada, Ausztrália, Új Zéland) Kontinentális Rajnai modell Centralizált mediterrán modell Skandináv modell Átmeneti országok sajátosságai
Tendenciák az utóbbi 20 esztendőben Decentralizáció erősödött a központosított országokban Integráció a skandináv és rajnai modell országaiban Regionalizáció a mediterrán modellt követő országokban és néhány átalakuló országban 27 A kormányzati szintek közötti munkamegosztás trendjei Integráció -a gazdaság térszerkezetének változásai, -változnak a méretgazdaságossági viszonyok, -könnyebb a térbeli távolságok leküzdése. Decentralizáció -közszolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletek változásai, -nyomás a költségvetéseken, pénzügyi fenntarthatósági problémák, konfliktus konténerizáció.
Önkormányzati bevételek a GD %-ban (007) 0,6 6,0 6,0 7,6 7,6 10,8 10,8 13,6 13,6 31,8 nincs adat Minimum: 0,6 Maximum: 31,8 EU 25: 11,3 Forrás: EUROSTAT 29 Önkormányzati kiadások a GD %-ban (007) 0,6 6,1 6,1 7,4 7,4 11,2 11,2 13,3 13,3 32,0 nincs adat Minimum: 0,6 Maximum: 32 EU 25: 11,3 Forrás: EUROSTAT 30
Az önkormányzatok részesedése az összes kormányzati kiadásból,%-ban Forrás: DEXIA Bank 31 Az önkormányzatok átlagos lakosságszáma (ezer fő) Forrás: DEXIA Bank 32
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Önkormányzati bevételek fő (megoszlás) típusai 0% Írország Hollandia Nagy Britannia Magyarország Olaszország Belgium Lengyelország Spanyolország Németország Norvégia Portugália Franciaország Dánia Csehország Ausztria Szlovákia Finnország Svédország Görögország Forrás: IMF Támogatások Nem-adó bevételek Adóbevételek 33 Önkormányzatok súlya (DEXIA) Az önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában Az önkormányzati alkalmazottak az összes közszolgálatban alkalmazottak százalékában Cseh Köztársaság 12 57 Franciaország 11 30 Szlovákia 7 47 Magyarország 13 65 Ausztria 17 16 Spanyolország 20 77 Németország 20 35 Olaszország 15 42 Lengyelország 13 59 Dánia 33 79 34
Önkormányzati szintek és koncentráció (DEXIA) Települési önkormányzat Egy önkormányzatra jutó lakosságszám Cseh Köztársaság 6 249 1.640 Franciaország 36.683 1.720 Szlovákia 2 891 1.870 Magyarország 3 175 3.170 Ausztria 2 357 3.510 Spanyolország 8 111 5.430 Németország 12.312 6.690 Olaszország 8 101 7.270 Lengyelország 2 478 15.390 Dánia 98 55.480 35 A helyi önkormányzatok forrásszerkezete (OECD) 36 Cseh Köztársaság Helyi adók Megosztott adók Kötött támogatások Szabad felhasználású támogatások Egyéb Összesen 6,6 51,8 41,6 - - 100 Franciaország 48,9-5,7 39,8 5,6 100 Ausztria 6,8 55,4 14,3 2,3 21,2 100 Spanyolország 46,5 12,7 13,1 27,7-100 Németország 25,4 23,7 50,3 0,6 100 Olaszország 34,7 5,9 41,7 13,5 4,2 100 Dánia 67,9 2,2 12,5 12,6 4,8 100
A gazdasági fejlődés hatásai a decentralizációra Globalizáció. A gazdaság és a társadalom dualizálódik, globális munkamegosztásból kimaradó és marginalizálódó társadalmi csoportok, jövedelemegyenlőtlenségek növekedése. Urbanizáció. A városi népesség aránya nő, megapoliszok. Regionális integrációk, (pl. az EU integráció) mélyülése. A többszintű kormányzás igénye a versengő föderalizmus helyett. A magyar modell néhány jellemzője Létrejöttekor a nemzetközi trendekkel szembeni megoldások is voltak. A differenciálatlan feladattelepítés. Szubszidiaritás nélküli decentralizáció. Konfliktuskonténer szerep kollektív felelőtlenség rendszere. A gazdaságpolitikai kényszerek és a politikai opportunizmus. Rossz ösztönzések, kölcsönös bizalomhiány.
Nemzetközi tendenciák az utóbbi 20 esztendőben Decentralizáció erősödött a központosított országokban. Integráció a skandináv és rajnai modell országaiban. Regionalizáció a mediterrán modellt követő országokban és néhány átalakuló országban. Önkormányzatok súlya (DEXIA) Az önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában Az önkormányzati alkalmazottak az összes közszolgálatban alkalmazottak százalékában Cseh Köztársaság 12 57 Franciaország 11 30 Szlovákia 7 47 Magyarország 13 65 Ausztria 17 16 Spanyolország 20 77 Németország 20 35 Olaszország 15 42 Lengyelország 13 59 Dánia 33 79
Önkormányzati szintek és koncentráció (DEXIA) Települési önkormányzat (db) Egy önkormányzatra jutó lakosságszám Cseh Köztársaság 6 249 1.640 Franciaország 36.683 1.720 Szlovákia 2 891 1.870 Magyarország 3 175 3.170 Ausztria 2 357 3.510 Spanyolország 8 111 5.430 Németország 12.312 6.690 Olaszország 8 101 7.270 Lengyelország 2 478 15.390 Dánia 98 55.480 Az önkormányzatok pénzügyi függőségi mutatói 100% 80% 60% 40% 20% 0% Németország Franciaország Dánia Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Románia Egyéb** saját bevételek az összes bevétel %- ában Adóbevételek* az összes bevétel %-ában Kormányzati transzferek az összes bevétel %- ában
Az alsóbb szintű kormányzati kiadásainak funkcionális megoszlása Oktatás 60 50 40 30 20 10 0 Szociális védelem Kommunális szolgáltatások Egészségügy Németország Franciaország Dánia Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Románia Gazdasági Egyéb* Szerkezeti ellentmondások a gazdasági alapok vonatkozásában A feladatok folyamatos extenzív és intenzív (szakmai törvények irreális követelményei) bővülése együtt járt a működés finanszírozás elaprózódásával, a források elégtelenségével. Az önkormányzatok alkotmányos státusza és fiskális rendszere (támogatási és adómegosztási rendszer) között ellentmondás alakult ki. Gyenge kontrollok.
Helyi önkormányzatok pénzügyi architektúrája és költségvetési korlátja Alkotmányban rögzített gazdasági alapok (saját bevétel, állami hozzájárulás, vagyon) De jure nagyfokú jogi önállóság, bevételi politikában, vagyonhasznosításban, feladatellátás célszerű formáinak kiválasztásában. De facto a központi szabályozás erős hatása, A pénzügyi piacokra történő kilépés szabadsága. Nincs automatikus szuverén garancia, adósságrendezési tv. Rossz minőségű kontrollok. ( Gyenge információs rendszer, nem hatékony hitelfelvételi korlát, felügyelet és belső és külső ellenőrzés elégtelensége.) A decentralizáció minőségét rontó tényezők 1. Kormányzati szintek közötti információs aszimmetria. 2. Elégtelen helyi kapacitások. 3. Elégtelen finanszírozás. 4. Közigazgatási meg nem felelés. 5. Közpolitikai koordinálatlanság. OECD szakértői csoport
A magyar rendszer korszerűsítésének jelenlegi feltételrendszere A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Alaptörvény 32-35. cikk ÖTV. koncepció. Megyei önkormányzatok kiürítése, bizonyos feladatok a decentralizáció helyett dekoncentrált módon kerülnek ellátásra. Az önkormányzati rendszer pénzügyi válságban: Forráshiány a meglévő feladatok ellátásával kapcsolatosan, Eladósodottság, Miben tud segíteni a jól működő pénzügyi rendszer? Transzparensönkormányzati működés és elszámoltathatóság biztosítása. Kiszámíthatógazdasági környezet a helyi közfeladat szervezés. Célszerű szolgáltatási üzemméret követésére és a tartalékok felhasználására történő ösztönzés. Spill over-ek kezelése. Célzottság, méltányos kiegyenlítés.
Pénzügyi rendszer Forrásszerkezet Központilag szabályozott bevételek rendszere, Helyi adók, díjak vagyonhasznosítási bevételek szerepe, A helyi adóztatás jellege. Forrásallokáció és pénzellátás módja. Költségvetési korlát keménysége Folyó hiány megengedett-e? Hitelfelvétel szabályozása. Kimentés kérdései. Kontroll rendszer A jó pénzügyi rendszer alapelvei Hatékonyság Ösztönzési elem (saját bevételek növelése) A pénzügyi fegyelem betartása Méltányosság A közszolgáltatások azonos szintjének biztosítása Stabilitás A források kiszámíthatósága hosszú távon
A források allokálásának lehetőségei Adórendszeren keresztüli Adómegosztás, Pótadóztatás, Helyi adóztatás A gyakorlatban mix Támogatási rendszer Lehet forrásorientált, Kiadásorientált (feladat finanszírozás) A gyakorlatban mix Adórendszeren keresztüli allokáció Vertikális: helyi adórendszer, központi adó(k) megosztása, átengedése, pótadóztatás lehetősége. (Egy központi adóhoz kapcsolódó pótlólagos adókulcs alkalmazása) Horizontális: kikényszerített adómegosztás (pl. adóerő-képességen keresztüli újraelosztás) önkéntes helyi adó megosztás,
A támogatások céljai 1) A helyi kormányzati szint közfeladatainak finanszírozásához való hozzájárulás(szolgáltatási minimumok, új feladatok) 2) A decentralizált feladat költségeinek megtérítése. 3) Kiegyenlítés Jövedelmi bázis, fiskális kapacitás és szolgáltatási kapacitások különbözőségeinek mérséklése. Spillover hatások kezelése. 4) Fejlesztések támogatása. A támogatások központi allokációja Vertikális elosztás Ad hoc módon, maradék elv, Bázis elven, A központi bevételek meghatározott arányában, lehet több tényezőn alapuló formula (fixing) Horizontális elosztás Közpolitikai ágazatok között. Szükségletek, Kapacitások elégségessége, Különböző fiskális kapacitással rendelkező önkormányzatok között Fiskális kapacitások kiegyenlítése, Minimális ellátási szint biztosítása.
Policy dilemmák A támogatási transzferek növelését kiváltó hatások, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az igények és a lehetőségek között? Milyen legyen az általános és kötött támogatások aránya? Az adók és támogatások aránya milyen legyen? Az átmenet mikéntje. (pl. a HIPA a mai önkormányzati adósságok legfőbb biztosítéka) Forrásszerkezeti dilemmák Támogatások, megosztott bevételek, helyi adók aránya. Helyi adórendszer: Lakossági vs. vállalkozói terhek. Van-e bevételi potenciál egy más helyi adó rendszerben?
Kiszámíthatóbb és transzparens forrásallokáció A vertikális és a horizontális elosztás keveredésének mérséklése, Fixing technikák alkalmazása. Nominális és reál horgonyok alkalmazása. A hozzájárulási jogcímek számának radikális csökkentése, A hozzájárulások mértékének megalapozottabbá tétele. Célszerű kiegyenlítési rendszer A kiegyenlítés szükségessége nem vitatható. Eszközei: kompozit mutató alapján történő központi forrásallokáció. célszerűen adómegosztáson alapuló.
Hitelfelvétel szabályozása Folyó kiadásokra önkormányzati szintena hitelfelvétel nem megengedhető, aranyszabály. A mai szabályozás nem jó és ez nem mérték, hanem filozófia kérdése. A fiskális fenntarthatóság biztosítása, egzogén komponens. Ez összefügg a forrásszabályozással. Az egyedi önkormányzat hitelképességének fenntartása, endogén komponens. Az információs rendszer javításának szükségessége Nem jól mérhetőka költségvetésben lévő kockázatok. Optikai csalódások döntően a pénzforgalmi szemlélet miatt Adósságrendezési törvény 60/90 napos szabálya Helyi adóbevételek és megosztott bevételek tervezhetősége. Megalapozatlan közpolitikai döntések, számon kérhetetlen szabályok. Nem mérhetőka költségvetésen-és mérlegen kívüli kockázatok.
Önkormányzati rendszer struktúrája Önkormányzati rendszert alkotja: 1991-2007 között: önkormányzatok száma 3150-ről 3194-re nőtt ( 84% község) 1991 2007 között a számvitelileg kimutatott vagyon nőtt, de ténylegesen jelentős vagyonvesztés. 2003. 2006. 2007. 2010. önkormányzatok száma 3.167 3.187 3.194 3.196 Számuk db 2010. évi kiadások megoszlása (kistérségi társulásokkal 100%) Községek összesen 2.826 17,7% Főváros és kerületetek 24 22,6% Megyei önkormányzatok 19 10,8% Városok összesen 304 27,3 % Megyei jogú városok 23 18,9% Összesen 3.196 97,3% Kötelező feladatokat ellátóönkormányzati tulajdonban lévő közüzemi vállalat. Cca.1939 társaság, 1,6 Mrd jegyzett tőkével, igen jelentős árbevétellel. 61 Helyi önkormányzatok feladatellátásának rendszere 1990-2012. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg a feladatokat. 1990-ben nagyfokú decentralizáció: Egy település egy önkormányzat elve, Rendkívül széles feladat- és hatásköri rendszer: közszolgáltatások nagy részéért az önkormányzatok a felelősek. Minden települési önkormányzat kötelező feladatai azonosak. Megyei önkormányzat elvesztette koordináló szerepét: a középszintű közszolgáltatásokért volt felelős. Rendkívül differenciált jövedelem szerkezet.
Helyi önkormányzatok száma, lakosságszáma 2011. január 1-jén Helyi önkormányzatok Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok lakosságszáma (fő) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 046 281 168 Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 678 488 429 Községi önkormányzatok 1 000 és 2 999 fő lakosságszám között 867 1 474 747 Községi önkormányzatok 3 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 115 431 275 Községek összesen 2 706 2 675 619 Nagyközségek 120 484 149 Városi önkormányzatok 5 000 fő lakosságszám alatt 81 284 485 Városi önkormányzatok 5 000 és 9 999 fő lakosságszám között 102 720 233 Városi önkormányzatok 10 000 fő lakosságszámmal, vagy e fölött 121 2 238 732 Városi önkormányzatok összesen 304 3 243 450 Megyei önkormányzatok 19 - Megyei jogú városi önkormányzatok 23 2 020 000 Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 1 694 900 Helyi önkormányzatok összesen 3 196 10 118 118 Néhány megjegyzés Saját bevételek Helyi adók Vagyonhasznosítási bevételek Átengedett bevételek SZJA de facto a t-1. év 8%-a Gépjármű adó 100% Állami hozzájárulások Szabadon felhasználható normatív, Kötött felhasználású normatív ÖNHIKI
Helyi adóbevételek Fajtái: iparűzési adó, vagyonhoz kapcsolódó adók (építmény és telekadó), magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó. A beszedett helyi adók, így különösen az iparűzési adó rendkívül nagy, település-típusonként akár 7-8szoros, önkormányzatonként pedig még ennél is kirívóbb szóródást mutathat. (pl. 2010-ben Budapesten: 50.412 Ft/fő, Salgótarjánban 26.468 Ft/fő, Somlószőlősön: 2.902 Ft/fő, Kölesden 527 Ft/fő.) A szóródás tompítására, a közfeladatok egyenlő esélyű biztosítására működik a jövedelemkülönbség mérséklésének rendszere. Ennek lényege a helyben maradó személyi jövedelemadó és az iparűzési adóbevétel egyenlőtlenségeinek tompítása. Iparűzési adó esetében nem a tényleges, hanem az átlagos erőfeszítés mellett beszedhető bevétel az irányadó: ez az adóerő-képesség. A gyengébb jövedelmi pozícióban lévő önkormányzatok kiegészítő támogatást kapnak, amit a kiemelkedő jövedelmű önkormányzatoktól történő elvonás is gyarapít. A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint %-os 2002. 2006. 2010. 2011. változás 2011 /2002 Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1 247,5 1 210,7 632,2 Pénzforgalmi egyenleg -105,0-156,5-232,0 23,8-22,7
Néhány további tény GFS bevétel Mrd Ft GFS bevétel növ. % GFS kiadás Mrd Ft GFS kiadás növ. % Felhalmo zási kiadás Mrd Ft Felhalmo zási kiadás növ. % CPI 2007 3.080 0 3.134-2,4 538-15 8,0 2008 3.268 6,1 3.252 3,5 550 2,2 6,1 2009 3.126-4,6 3.209-1,4 573 4,2 4,2 2010 3.173 1,5 3.405 6,1 694 21 4,9 2011 előzete s 3.166-0,1 3.157-7,3 582-16,2 3,9 1400 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint 1200 1000 800 600 400 bruttó adósságállomány pénzforgalmi egyenleg 200 0-200 2002 2006 2010 2011-400
Az eladósodás tényei Teljes kötvényállomány kibocsátási árfolyamon 2001-2010. harmadik negyedév, HUF 600 000 000 000 500 000 000 000 400 000 000 000 300 000 000 000 200 000 000 000 100 000 000 000-2001/07/17 2001/11/17 2002/03/17 2002/07/17 2002/11/17 2003/03/17 2003/07/17 2003/11/17 2004/03/17 2004/07/17 2004/11/17 2005/03/17 2005/07/17 2005/11/17 2006/03/17 2006/07/17 2006/11/17 2007/03/17 2007/07/17 2007/11/17 2008/03/17 2008/07/17 2008/11/17 2009/03/17 2009/07/17 2009/11/17 2010/03/17 2010/07/17 Az eladósodás tényei Önkormányzati kötvénylejáratok év szerint bontásban, HUF 2033-2032 2031 2030 2029 2028 2027 2026 2025 2024 2023 2022 2021 2020 2019 2018 2017 2016 2015 2014 2013-2012 - 20 000 000 000 40 000 000 000 60 000 000 000 80 000 000 000 100 000 000 000 120 000 000 000 140 000 000 000 160 000 000 000 180 000 000 000
Az eladósodás tényei Egyes önkormányzatii kategóriák kibocsátásai 2007-2010. 3. negyedév 600 000 000 000 500 000 000 000 400 000 000 000 300 000 000 000 200 000 000 000 100 000 000 000 Megye Község Város MJV Fővárosi kerületek - 2007/01/31 2007/03/31 2007/05/31 2007/07/31 2007/09/30 2007/11/30 2008/01/31 2008/03/31 2008/05/31 2008/07/31 2008/09/30 2008/11/30 2009/01/31 2009/03/31 2009/05/31 2009/07/31 2009/09/30 2009/11/30 2010/01/31 2010/03/31 2010/05/31 2010/07/31 2010/09/30 A helyi önkormányzatok eladósodottsága 2011-ben millió forint Egyéb adósság 666 729 55% Kötvény-állomány 543 948 45%
A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti 2011. félévi adósságállománya millió forint Főváros és kerületek Megyei önkormányzatok Megyei jogú városok Egyéb városok Nagy-közs ég Község Többcélú kistérségi társulás Ország összesen Hosszú lejáratú adósságállomány 245 357 131 189 293 212 313 582 21 444 43 273 135 1 048 192 Rövid lejáratú adósságállomány 19 689 31 903 50 355 72 522 4 089 19 660 159 198 378 Adósságállomány összesen 265 046 163 093 343 567 386 104 25 533 62 933 294 1 246 570 Az adósságállomány aránya az összes eszközállományhoz viszonyítva (%) 6,6 37,4 14,6 13,0 8,2 3,8 0,6 10,6 Az önkormányzati eladósodás nemzetközi összehasonlításban Önkormányzatok beruházási kiadásainak és adósságállományának növekedése 2005 és 2009 között 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00-20,00-40,00 Dánia Franciaország Magyarország Németország Szlovákia Szlovénia Románia* Beruházási kiadások Adósságállomány * bázis 2006 Forrás: CEMR DEXIA(2011): EU subnatinal governments: 2009 key figures. 2010/2011 edition. www.dexia-edition.com
A bankok önkormányzati szektorral szembeni kitettsége 1 400 1 200 1 000 3,21% 3,53% 3,72% 4,44% 3,47% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 800 600 2,30% 2,15% 2,34% 2,38% 2,74% 1 030 1 080 1 249 1 208 3,00% 2,50% 2,00% 400 783 1,50% 200 261 280 341 418 569 1,00% 0,50% - 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Önkormányzati kitettség Önkormányzati kitettség a mérlegfőösszeg %-ában 0,00% Az önkormányzatok bankrendszerrel szembeni pozíciója Önkormányzati szektor betétei (Mrd. Ft) Önkormányzati szektor hitelei (Mrd. Ft) Önkormányzati hitel/betét aránya (%) Kötvény, hitelt megtestesítő értékpapír 2000.12.31. 148,3 57,6 0,39 2004.12.31. 251,9 182,4 0,72 2006.12.31. 243,0 347,3 1,42 27,4 2007.12.31. 379,5 358,5 0,94 203,2 2008. 12.31. 522,1 346,9 0,66 452,3 2009. 12.31. 533,5 374,4 0,70 483,5 2010. 12.31. 378,9 465,6 1,23 608,5 2011. 12.31. 386,0 461,8 1,20 553,9!!! 2012. 12.31.???????????? Forrás: MNB 76
Az önkormányzati hitelek fedezettsége 90% 800,00 80% 728,8 700,00 70% 600,00 60% 533,7 500,00 50% 40% 355,1 400,00 Mrd Ft 30% 20% 10% 57,6 71,6 113,5 143,3 175,2 230,9 300,00 200,00 100,00 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0,00 Ingatlan Díjbevétel,adóbevétel Garancia, kezesség Dologi biztosítékkal nem fedezett Összes kitettség (mrd Ft) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!