A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2016. II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei... 10 IV. 1. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A 2016. III. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 10 IV. 2. A FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORTOK ÉS A FOGLALKOZÁSOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 13 IV. 3. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A 2016. III. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 14 IV. 4. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 17 IV. 5. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 20 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata... 23 V.1. AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 23 V.2. A 2015. JÚNIUS 30-AI ÉS A 2016. JÚNIUS 30-AI TÉNYADATOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 25 VI. A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT AKTÍV ESZKÖZEINEK ÉS SZOLGÁLTATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 26 Táblajegyzék 1. A 2016. III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja... 32 2.. A 2016. III. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... 33 3. A 2016. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint, (fő)... 34 4. 4. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2)... 35 5. A 2016. III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 36 6. A 2016. III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 37 7. A 2016. III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)... 38 8. A 2016. II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)... 39 9. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL)... 40 10. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 41 11. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (KÖZFOGLALKOZTATOTTAKKAL EGYÜTT)... 42 12. 12. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL)... 43 3

13. 13. A 2016.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (KÖZFOGLALKOZTATOTTAKKAL EGYÜTT)... 44 14. 14. A 2016.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL)... 45 15. 15. A 2016.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (KÖZFOGLALKOZTATOTTAK)... 46 16. 16. A 2016. III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL)... 47 17. 17. A 2016.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (KÖZFOGLALKOZTATOTTAK)... 48 18. Az NFSZ aktív eszközeinek és szolgáltatásainak megítélése vállalti méret szerint... 49 19. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja... 50 4

I. Bevezetés 2016. júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 45. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A megszólított munkáltatók száma 18,2 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,3 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvételének időszaka 2016. június 27-e és 2016. július 18-a között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2016. június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,3%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve 2016. III. negyedév végéig szintén 1,3%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_negyedeves_munkaerogazd_felmeres 5

II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2016. II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint 2016. II. negyedévben a 15-74 éves népesség 61,0%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 57,8%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 5,1%-ot tett ki. Az országban összesen 1843,9 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1696,3 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés 2016. II. negyedév, ezer fő Népesség száma 1 7507,8 Gazdaságilag aktívak száma 1 4576,8 Munkanélküliek száma 1 234,1 Foglalkoztatottak száma 1 4 342,7 Alkalmazásban állók száma 2 2993,4 Inaktívak száma 1 2931,0 Gazdasági szervezetek száma, ezer darab 3 1843,9 ebből vállalkozások száma 3 1696,3 Aktivitási arány, % 1 61,0% Foglalkoztatási ráta, % 1 57,8% Munkanélküliségi ráta,% 1 5,1% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, 2016. II. negyedév (Az adatok a 15-74 éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2016. június 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, 2016. június Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12,5%) és Hajdú-Bihar megyében (8,3%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (5,9%), és Dél-Dunántúlon (5,9%). E két területen Nógrád és Baranya megyében kiemelkedő, 7,9%, és 7,1%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (2,8%), ezen belül Győr- Moson-Sopron megyében, ahol 2,3%. 6

III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A 2016. III. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 779,2 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,86%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, több megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Tolna, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Hajdú-Bihar megye, Győr-Moson-Sopron megye, Pest megye és Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 78,7%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 16,3%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,9%-át tették ki, és az itt foglalkoztatottak jelentetik az összlétszám 28,5%-át. A minta 4,4%-át képviselték a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 55,2%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 44,6 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a 2016. június 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (57,7%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,4%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőszakban. Válaszadók megoszlása 2016.III. negyedévi NMF-ben (2016. június 30.) Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai Ebből: állományi létszáma 2016. június 30-án közfoglalkoztatott száma, db megoszlása, száma, száma, fő megoszlása, % megoszlása, % % fő Mikro (0-9 fő) 5105 41,4 21833 2,8 188 0,4 Kis (10-49 fő) 4605 37,3 104958 13,5 3005 6,7 Közép (50-249 fő) 2083 16,9 222119 28,5 15689 35,2 Nagy (250 felett) 544 4,4 430307 55,2 25730 57,7 Összesen 12337 100,0 779217 100,0 44612 100,0 Nemzetgazdasági szinten az NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 17,9%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja 7

A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A foglalkoztatottak számának megoszlása,% A regisztrált gazdasági szervezetek számának megoszlása, % NMF KSH (2016. KSH (2016. június NMF II. negyedév) 30.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,8% 5,2% 7,7% 27,7% Bányászat 0,2% 0,2% 0,2% 0,0% Feldolgozóipar 43,7% 21,2% 26,3% 4,3% Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,1% 1,4% 0,4% 0,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 2,5% 6,4% 1,5% 0,2% hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 2,5% 12,8% 9,2% 5,3% Kereskedelem, gépjárműjavítás 11,8% 8,7% 21,3% 11,4% Szállítás, raktározás 5,4% 6,5% 3,0% 2,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0% 4,4% 6,8% 4,2% Információ, kommunikáció 0,8% 2,8% 1,0% 3,2% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,4% 2,2% 0,7% 2,1% Ingatlanügyletek 1,0% 0,4% 1,9% 13,1% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,3% 3,4% 4,4% 10,8% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,5% 3,6% 2,7% 3,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,9% 11,1% 3,0% 0,0% Oktatás 4,1% 7,2% 2,4% 3,2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6,8% 6,4% 3,3% 2,2% Művészet, szórakozás, szabad idő 0,8% 1,8% 1,4% 2,8% Egyéb szolgáltatás 1,6% 2,4% 2,9% 3,3% Összesen 100,0% 100,0% 100% 100,0% Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés 2016. II. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2016. június 30-án Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis az előző évektől eltérően, - amikor is a foglalkoztatottak szempontjából alulreprezentált a kereskedelem-, jelenleg a foglalkoztatottak és a gazdasági szervezetek száma is magasabb arányt mutat a mintában. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében pedig jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,7%-a), melyek a munkavállalók 32,2%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 14,3%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig 19,2%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod- Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom Veszprém megye Győr-Moson-Sopron Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye 25% A 2016. III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2016. június 30-án 25% A 2016. III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti 2016. II. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés 2016. II. negyedév 9

IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a 2016. III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a 2016. június 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 2016. III. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók 19,7%-a a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (74,9%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 4,8%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit javult a növekedést és stagnálást prognosztizálók tábora, míg a csökkenésre szavazóké mérséklődött valamelyest. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 75,2% 74,9% 17,0% 19,7% 4,9% 4,8% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. június 30.-2015. szeptember 30. 2016. június 30.-2016. szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2016. szeptember 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2016. 09. 30) Mikro (0-9 fő) 97 555 4453 5105 22957 Kis (10-49 fő) 240 927 3438 4605 106780 Közép (50-249 fő) 203 694 1186 2083 224573 Nagy (250 fő és felette) 57 267 220 544 435388 Összesen 597 2443 9297 12337 789698 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,3%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a 10

jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (779,2 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,4%-os létszámcsökkenéssel és 1,8%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 10,5 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt négy területen - energiaipar, tudományos és műszaki tevékenység, mezőgazdaság, bányászat - várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést az információ, kommunikáció (3,0%) ágazatban prognosztizálják, emellett jelentősebb emelkedésre számítanak az adminisztratív szolgáltatás (2,7%), a vendéglátás (2,6%), és a feldolgozóipar területén (1,9%). A többi területen 0,1 és 1,8% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. szeptember 30-ig, % 3,0 2,0 1,0 3,0 2,7 2,6 1,9 1,8 1,7 1,6 1,6 1,5 0,9 0,8 0,7 0,4 0,4 0,1 0,0-1,0-2,0 0,0-0,2-1,1-3,0-2,4 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a III. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések a nagyvállalati kategória kivételével némileg optimistábbak, mint a tavalyi év, hasonló időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások továbbra is a leginkább derűlátóak (5,1%), ezt követően a kis- (1,7%), a nagy- (1,2%), és a középvállalatok (1,1%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. 11

A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. szeptember 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,1 1,7 1,1 1,2 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Nógrád megye cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (3,5%), a többi megyében 0,5-2,1% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést pedig mindössze Békés megyében (-0,3%) prognosztizálnak. 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 3,5 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. szeptember 30-ig, % 2,1 2,1 2,0 1,7 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,3 1,3 1,3 1,2 0,9 0,9 0,7 0,7 0,5-0,3 12

IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a III. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 779,2 ezer főhöz képest 10,5 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) 3500 3015 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2306 1785 562 427 327 93 25 4 1 A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók kivételével minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál tapasztalható. A foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb termékösszeszerelő, az egyszerű ipari foglalkozású, az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások, a gumitermék gyártó gép kezelője, a targoncavezető, a kézi csomagoló, és a mechanikai gép-összeszerelő. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 13

IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a 2016. III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 75,9%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 18,9%-uk növekedést, 4,6%-uk létszámcsökkenést jelez a 2016. III. negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt emelkedett a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor mérséklődött a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 79,0% 76,3% 16,6% 19,1% 4,4% 4,6% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. június 30.-2015. szeptember 30. 2016. június 30.-2016. szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2016. szeptember 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. 09. 30) Mikro (0-9 fő) 96 550 4459 5105 22677 Kis (10-49 fő) 220 903 3482 4605 103750 Közép (50-249 fő) 194 643 1246 2083 208484 Nagy (250 fő és felette) 57 256 231 544 409476 Összesen 567 2352 9418 12337 744387 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 734,6 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 744,4 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,3%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés az adminisztratív tevékenységnél (3,3%), az információ, kommunikációban (3,0%) a vendéglátásban (2,6%), és az építőiparban 14

% % (2,3%) valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2016. szeptember 30-ig, % 4,0 3,0 3,3 3,0 2,6 2,3 1,9 1,7 2,0 1,0 0,0 1,2 0,9 0,9 0,7 0,4 0,4 0,3-1,0-0,1-0,2-0,2-0,3-0,8-2,0-3,0-2,4 A feldolgozó iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (2,3%), a vegyi anyag, termék gyártása (2,6%), a villamos berendezés gyártása (2,6%), a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,2%), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,4%) területen. 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016. szeptember 30-ig, % 4,8 1,8 1,0 1,2 mikro kis közép nagy Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyságkategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A 15

% mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 4,8 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 1,2%-ot prognosztizálnak. Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül egyedül Békés megyében (-0,4%) prognosztizálható lényegesebb mérséklődés a foglalkoztatottak számában. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2016. szeptember 30-ig, % 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 3,5 2,1 2,1 1,9 1,9 1,7 1,6 1,6 1,5 1,3 1,2 1,2 1,2 1,0 0,9 0,9 0,8 0,7 0,4-0,4 A legoptimistább várakozásokkal Nógrád megye munkáltatói (+3,5%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, két százalékot meghaladó növekedést várnak Komárom-Esztergom és Heves megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél nagyobb értéket jelent. Emellett keresettek az ipari és építőipari foglalkozások, és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A tavalyi évhez viszonyítva jelentősen emelkedhet az ipar és építőiparban foglalkoztatottak száma. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és középfokú végzettségűek, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, a mezőgazdasági foglalkozásúak, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyéb termék-összeszerelő, az egyszerű ipari foglalkozások, a gumitermék gyártó gép kezelője, az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások, és a targoncavezető szakmák esetén várható. Jelentősebb létszám-csökkenés pedig az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, az egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású, a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó személyek között számítható. 16

A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0-500 4155 1898 1897 650 515 428 168 65 7-2 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 14,9 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,9%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma 2016. szeptember 30-ig a 794,1 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 26,2%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 67,7%-a stagnálást vár, 6,0%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: emelkedett a növekedést várók, és visszaesett a csökkenést és stagnálást várók részesedése, 17

A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 68,8% 67,7% 26,2% 23,7% 7,5% 6,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. június 30.- 2016. június 30. 2016. június 30.- 2017. június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2017. június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2017. 06. 30 ) Mikro (0-9 fő) 137 836 4132 5105 23423 Kis (10-49 fő) 298 1268 3039 4605 107624 Közép (50-249 fő) 242 828 1013 2083 224588 Nagy (250 fő és felette) 69 304 171 544 438442 Összesen 746 3236 8355 12337 794077 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 779,2 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig 794,1 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,9%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a gazdasági ágak több, mint felében emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve a bányászatot (-1,0%), a mezőgazdaságot (-1,1%), és a közigazgatás ágazatot (-3,1%). A legnagyobb növekedés pedig az ingatlanügyletek (10%) és az információ, kommunikáció (9,9%) területén prognosztizálható. A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 2,8%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, a villamos berendezés gyártása, és a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás minimális létszámcsökkenésétől eltekintve, 0,7-5,0% közötti létszámnövekedést várnak. 18

A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2017. június 30-ig, % 12,0 10,6 9,9 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0 4,6 3,1 3,1 3,1 2,8 2,0 1,9 1,7 1,4 0,8 0,7 0,6 0,3 0,0-1,0-1,1-3,1 2017. június 30-ig a mikro-vállalkozások 7,3%-os, a kisvállalkozások 2,5%-os, a középvállalatok 1,1%-os, és a nagyvállalkozások 1,9%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2017. június 30-ig, % 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,3 2,5 1,9 1,1 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Nógrád megye, és Budapest munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, 4,2-5,5% közöttit. Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Bács-Kiskun, és Somogy megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést pedig Hajdú- Bihar, Fejér, és Veszprém megyében működő cégek jeleztek. 19

A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2017. június 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 5,5 4,2 4,2 4,2 3,4 3,3 2,3 1,9 1,8 1,1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,5 0,2-0,4-0,4-0,7 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 69,5%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 25,6%-a növekedést, 4,9%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött a stagnálást és a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a növekedésre számító vállalkozásoké. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,8% 69,5% 60,0% 40,0% 20,0% 6,2% 4,9% 22,9% 25,6% 0,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő 2015. június 30.- 2016. június 30. 2016. június 30.- 2017. június 30. 20

% A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint 2017. június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2017. 06. 30) Mikro (0-9 fő) 129 827 4149 5105 23218 Kis (10-49 fő) 241 1236 3128 4605 104771 Közép (50-249 fő) 179 796 1108 2083 210082 Nagy (250 fő és felette) 53 297 194 544 414117 Összesen 602 3156 8579 12337 752188 A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,4%-os létszámnövekedés várható 2017. június 30-ig. A 2016. június 30-án meglévő 734,6 ezer fős foglalkoztatott létszám 752,2 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2017. június 30-ig, % 14,0 9,9 4,6 3,6 3,3 3,1 2,8 2,7 2,5 2,3 1,7 1,1 1,0 0,7 0,7 0,6 0,4-0,2-1,0 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Míg a legtöbb nemzetgazdasági ágban mérsékelt növekedés, vagy kis mértékű csökkenés várható, addig az ingatlanügyletek (14,0%) és az információ, kommunikáció (9,9%) területen erőteljesebb növekedés prognosztizálható. A feldolgozóiparban összességében 2,8%-kal többen dolgozhatnak 2017. június 30-án a 2016. június 30-ai létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+5,0%) lehet a legnagyobb mértékben bővülő ágazat, amelyet a járműgyártás (+4,9%), és a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása (+4,4%) követ. Csökkenést a villamos berendezés gyártása (-2,4%), és a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás (-1,0%) ágazat jelzett. 21

% A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (7,3%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a középvállalkozások (1,8%-os). A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2017. június 30-ig, % 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,3 2,8 1,8 2,4 mikro kis közép nagy Területi szempontból Komárom-Esztergom megye (5,6%) munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést, de optimista várakozások jellemzőek Győr-Moson-Sopron megye (4,3%), Budapest (4,2%), Nógrád megye (4,2%) és Zala megye (3,5%) munkáltatóinál. Fejér, Pest és Veszprém megye választ adó cégei lényegében stagnálást prognosztizáltak. Csökkenést egyik megyében sem láthatunk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, 2017. június 30-ig, 6,0 5,6 5,0 4,0 3,0 4,3 4,2 4,2 3,5 3,4 2,5 2,0 2,0 2,0 1,8 1,6 1,6 1,6 1,5 1,3 1,1 2,0 1,0 0,3 0,3 0,1 0,0 22

V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni. 2016. II. negyedévre (2016. március 31. és 2016. június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,0 %-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ennél jóval magasabb (12,5%) növekedés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 81,8 ezer munkavállalóval alkalmaztak többet a vizsgált időszakban. 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 106,0 102,2 A 2016. II. negyedéves előrejelzés teljesülése 102,2 103,0 103,1 101,6 101,8 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép (50-249 fő) 121,7 Nagy (250 és afelett) 2016. június. 30. terv/ 2016. március. 31. tény 2016. jún. 30. tény/ 2016. márc 31. tény 2016. június. 30. terv/ 2016. márc.31. tény országos átlag 2016. jún. 30. tény/ 2016. márc 31. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy negyedéves távlatban a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások várakozásai kis mértékben eltérnek a júniusi tényadatoktól: a mikro cégek 6,0%-os növekedést vártak, valójában 2,2%-os emelkedés történt az esetükben, a kisvállalkozások 2,2 %-os bővülésre számítottak, és ehhez képest 3,0%-os emelkedés következett be, a középvállalatok pedig 1,6%-os növekedést prognosztizáltak, esetükben ez 3,1%-os növekedést jelent. Legtávolabb a nagyvállalatok várakozási álltak a negyedév végén mért értékekhez; ők 1,8%-os növekedéssel számoltak, és ennél jóval kiemelkedőbb, 21,7%-os létszámemelkedés következett be. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatott adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig stagnálást vártak. Az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a víz-, és hulladékgazdálkodás, az energiaipar, és a bányászat, kőfejtés gazdasági ágakban vártak minimális növekedést, illetve stagnálást három hónapos szinten. 23

Az említett területek közül az oktatás ágban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 2,0%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást. A közigazgatásban, és a tudományos tevékenységben a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. A legnagyobb létszámnövekedés a kereskedelem, gépjárműjavítás (66,7%) területen tapasztalható, míg jelentősebb visszaesés a bányászat, kőfejtés (-15,2%), és a víz-, és hulladékgazdálkodás (-10,4%) ágazatokban jelentkezik. Emellett az információ, kommunikáció (62,7%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (61,0%), és a szórakozás, szabadidő (36,4%) ágakban látható nagymértékű létszámnövekedés. A többi gazdasági ágban nem kiemelkedő létszámcsökkenés mutatkozik. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2016.jún. 30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.márc.31.),% Jelenlegi létszám (2016.jún.30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 103,2 102,2 Bányászat, kőfejtés 100,1 84,8 Feldolgozóipar 102,3 109,2 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,1 97,6 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,3 89,9 Építőipar 103,6 105,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,9 168,6 Szállítás, raktározás 101,1 108,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,8 106,0 Információ és kommunikáció 102,1 164,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 102,5 163,6 Ingatlanügyletek 102,2 103,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,8 115,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,3 119,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,5 118,8 Oktatás 100,0 98,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,5 97,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 102,8 139,3 Egyéb szolgáltatás 102,1 96,3 Összesen 102,0 112,5 24

V.2. A 2015. június 30-ai és a 2016. június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) 2016. évre (2015. június 30. és 2016. június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,5%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehelyett ennél magasabb 12,3%-os emelkedés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 80,3 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. A 2016. június 30-ra vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 120,0 90,0 106,8 101,4 102,3 102,0 100,8 102,3 101,4 122,2 2016. jún. 30. terv/2015. jún. 30. tény 60,0 2016. jún. 30. tény/ 2015. jún. 30. tény Országos átlag terv/tény 30,0 Országos átlag tény/tény 0,0 Mikro(<10 fo) Kis(10<=&<50 fo) Közép Nagy(250 fo <=) (50<=&<250 fo) Vállalati méret szerint vizsgálva összességében növekedést látunk. Minden csoport létszámemelkedést prognosztizált, ugyanakkor mindez elég különböző mértékben valósult meg: a mikro-cégek 6,8%-os növekedést vártak, és ennél kisebb mértékben, 1,4%-kal emelkedett a dolgozói létszámuk. A kisméretű cégek 2,3%-os növekedéssel számoltak, és közel azonos, 2,0%-os emelkedés volt megfigyelhető esetükben. A középvállalatok 0,8%-os növekedésre számítottak, és 2,3%-os emelkedés történt a létszámukban. A nagyvállalatoknál beszélhetünk a legjelentősebb létszámnövekedésről: 1,4%-kal számoltak, ehelyett 22,2%-kal növekedett a létszámuk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében kevésbé növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, ehhez képest kimagasló csökkenés és növekedés egyaránt tapasztalható az egyes területeken. A legnagyobb változást, 9,3%-os csökkenést, az adminisztráció területére prognosztizálták a munkáltatók. A vendéglátás (4,6%), a feldolgozóipar (3,0%), a szállítás, raktározás (2,7%), a művészet, szórakozás, szabadidő (2,1%), és az építőipar (2,1%) ágakban prognosztizálták a legnagyobb növekedést éves szinten. Az említett területek közül az építőiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, csak 2,3%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A szabadidő ágazatban a várttal ellentétben 25,0%-al, a szállítás raktározásban 31,8%-kal, a feldolgozóiparban 14,4%- kal, a vendéglátásban pedig 16,8%-kal növekedett a foglalkoztatottak létszáma. 25

Emellett még az információ, kommunikáció, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a pénzügy, és az ingatlanügyletek területeket emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám az oktatás, a víz-, és hulladékgazdálkodás területén. Nemzetgazdasági ágak A 2015. június 30-ei és a 2016. június 30-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) Előző éves tervezett létszám (2016.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2015.jún.30.),% Jelenlegi létszám (2016.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2015.jún.30.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 99,5 91,3 Bányászat, kőfejtés 99,2 90,6 Feldolgozóipar 103,0 114,4 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,3 108,9 Víz-, és hulladékgazdálkodás 101,7 82,6 Építőipar 102,1 99,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,4 153,6 Szállítás, raktározás 102,7 131,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 104,6 116,8 Információ és kommunikáció 99,6 199,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,3 146,2 Ingatlanügyletek 101,1 127,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,7 92,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 90,7 116,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 93,5 92,7 Oktatás 100,7 77,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,9 97,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 102,1 125,0 Egyéb szolgáltatás 100,2 113,3 Összesen 101,5 112,3 VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a III. negyedévben a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) szolgáltatásairól és aktív eszközeiről kérdeztük. A kérdőívet kitöltőket arra kértük, hogy háromfokú skálán értékeljék, hogy mennyire fontosak az egyes aktív eszközök és szolgáltatások (1 nagyon fontos, 2 fontos, 3 egyáltalán nem fontos, 0 nem ismerik az adott támogatási formát/szolgáltatást), az adott gazdasági szervezet számára. Az aktív foglalkozatási eszközöket az alábbi módon értékelték a mintában az erre a kérdésre választ adó szervezetek. 26

Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az NFSZ támogatásainak megítélése az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, %, 2016. III. negyedév 38,6 33,4 12,615,4 68,1 26,1 47,0 39,1 41,9 41,3 37,2 39,7 9,9 3,9 1,8 4,0 13,3 12,7 7,6 6,3 Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a legtöbb válaszadó a bér, bérköltség támogatást, a munkahelymegőrzés támogatását és a munkahelyteremtő beruházás támogatását ítélte a legfontosabbnak a tárgyidőszakban. Ez a bér, bérköltség támogatás esetében a gazdasági szervezetek aránya meghaladja a 60,0%-ot, a munkahelymegőrzés támogatásánál pedig több mint 40%-os. A legkisebb arányt ebből a szempontból az első munkahely garancia program esetében láthatjuk, ahol a cégek 33,4%-a tartja ezt az eszközt nagyon fontosnak. Az is jól látható, hogy a kérdőíven felsorolt aktív eszközök közül az első munkahely garancia program esetében a legmagasabb az adott támogatási formát nem ismerők aránya, 15,4%-os, a többi eszköz esetében 1,8-7,6% közötti. Összességében nézve a felmérés keretében megkérdezett támogatások kapcsán elmondhatjuk, hogy relevánsnak tekinthetők a gazdasági szervezetek számára, hiszen egyik esetben sem beszélhetünk az egyáltalán nem fontos választási lehetőséget rendkívül nagy arányban megjelölő munkaadókról. 27

Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Az NFSZ támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 72,4 75,8 72,0 94,6 92,994,3 88,7 87,586,1 85,2 81,679,1 85,1 82,9 81,0 2014 2015 2016 Ha a 2014 és 2015 III. negyedéves adatfelvétel adataival kívánjuk összehasonlítani a tárgynegyedévi adatokat, akkor a következőről kell említést tennünk. Az Első Munkahely Garancia program megítélése a tavalyi évhez képest visszaesett. A munkahelymegőrzés támogatás, és a bérkompenzáció támogatás, és a munkahelyteremtő beruházás támogatása kis mértékben, de folyamatosan veszít a jelentőségéből az utóbbi három évben. A bér, bérköltség támogatás fontossága az utóbbi években mérséklődött, 2016-ban pedig kissé emelkedett. Összességében a támogatások megítélésében nagy változásokat nem tapasztalhatunk az utóbbi három év során. 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, %, 2016. III. negyedév 56,1 58,2 51,7 48,4 42,1 36,4 22,0 18,3 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 25,4 12,6 9,4 7,7 3,6 2,5 1,8 3,8 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát 28

Az NFSZ által nyújtott szolgáltatások közül a tárgyévben a munkaközvetítés és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése bizonyult a legfontosabbnak, ezt követően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, végül pedig a tájékozódás a munkaerőpiacról, az álláskeresők összetételéről. Emellett megemlítendő, hogy minden egyes szolgáltatási elemet fontosnak ítélő gazdasági szervezetek aránya is kiemelkedően magasnak tekinthető. A tárgyidőszak adatait a korábbi évekhez hasonlítva elmondhatjuk, hogy a legtöbb szolgáltatás iránti érdeklődés lényegében nem változott, egyedül a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről nyújtott információ iránti igény csökkent nagyobb mértékben az idei évben. Az NFSZ szolgáltatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 92,0 90,0 88,0 86,0 84,0 82,0 80,0 78,0 76,0 74,0 72,0 70,0 78,8 82,1 78,1 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről 89,7 90,0 88,3 88,1 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése 89,5 90,4 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 84,0 83,7 82,2 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás 2014 2015 2016 A legfontosabb támogatásokat és szolgáltatást együtt mutatjuk be vállalati méret és régiók szerint Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek vállalati mérete szerint, %, 2016. III. negyedév 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 89,1 90,991,094,1 94,1 95,493,5 88,7 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás 85,8 87,7 85,1 79,2 80,9 82,479,2 77,3 Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Mikro Kis Közép Nagy 29

Lényeges különbség a munkaközvetítés iránti igényekben nem mutatkozik a különböző nagyságú cégek között. A bértámogatást és a munkahely megőrzést szinte azonosan preferálják a mikro, a kis- és a közepes vállalkozások, a nagyméretű cégek valamelyest kisebb mértékben. A munkahelyteremtő támogatásokat elsősorban a mikro- és kis cégek igénylik, felfelé haladva a vállalati mérettel egyre csökken a súlya. Általánosságban megállapítható, hogy a fejlettebb régiók kevésbé igénylik a munkaközvetítést és a különböző aktív támogatásokat, mint a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő társaik. Ez alól kivétel a munkaközvetítés iránti igénye Nyugat-Dunántúlnak, amely kiemelkedőbb nagyságrendű, mint a kedvezőtlen helyzetű régióké. Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodók körében, régiók szerint, %, 2016. III. negyedév 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 30

Táblázatok 31

1. A 2016. III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 2016. II. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2016.III. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása Reprezentációs arány (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 224,2 5,2% 37,4 4,8% 16,7% Bányászat 9,4 0,2% 1,4 0,2% 14,7% Feldolgozóipar 919,8 21,2% 340,5 43,7% 37,0% Ebből: 140,8 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 60,8 1,4% 45,4 5,8% 74,7% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 48,0 1,1% 24,4 3,1% 50,9% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 3,3 0,1% 13,8 1,8% 419,4% tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 26,8 0,6% 0,7 0,1% 2,6% Vegyi anyag, termék gyártása 24,0 0,6% 9,7 1,2% 40,4% Gyógyszergyártás 76,3 1,8% 2,4 0,3% 3,1% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 102,2 2,4% 31,8 4,1% 31,1% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 80,9 1,9% 41,5 5,3% 51,3% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 58,2 1,3% 41,0 5,3% 70,4% Villamos berendezés gyártása 66,7 1,5% 20,7 2,7% 31,0% Gép, gépi berendezés gyártása 151,7 3,5% 35,0 4,5% 23,1% Járműgyártás 80,3 1,9% 57,3 7,4% 71,3% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés 33,8 0,8% 16,9 2,2% 50,0% üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 60,9 1,4% 8,6 1,1% 14,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 276,2 6,4% 19,8 2,5% 7,2% Építőipar 553,9 12,8% 19,2 2,5% 3,5% Kereskedelem, gépjárműjavítás 375,7 8,7% 91,9 11,8% 24,5% Szállítás, raktározás 280,0 6,5% 41,9 5,4% 15,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 189,7 4,4% 15,3 2,0% 8,1% Információ, kommunikáció 123,5 2,8% 5,9 0,8% 4,8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 96,1 2,2% 11,1 1,4% 11,6% Ingatlanügyletek 18,3 0,4% 7,4 1,0% 40,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 147,6 3,4% 10,0 1,3% 6,8% Adminisztratív és szolgáltatást támogató 155,7 3,6% 19,3 2,5% 12,4% tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 481,8 11,1% 45,7 5,9% 9,5% Oktatás 310,4 7,2% 32,3 4,1% 10,4% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 278,4 6,4% 52,7 6,8% 19,0% Művészet, szórakozás, szabad idő 77,3 1,8% 6,5 0,8% 8,5% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,4 2,4% 12,2 1,6% 11,8% Összesen 4342,7 100,0% 779,2 100,0% 17,9% * KSH Munkaerő-felmérés 2016. II. negyedév ** 2016. június 30-ai statisztikai állományi létszám 32