Eszterházy Károly Fiskola A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA MÁS TANTÁRGYAK OKTATÁSA KERETÉBEN

Eszterházy Károly Fiskola A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA MÁS TANTÁRGYAK OKTATÁSA KERETÉBEN Készítette: Luty Johanna Számítástechnika tanári Szak Konzulens tanár: dr. Koncz József fõiskolai docens Eger, 2004

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 I.1 A szakdolgozat témája, célja... 3 I.2. A számítástechnika alkalmazási területei és korlátai... 6 I.2.1. A számítógép alkalmazhatósága... 6 I.2.2. A számítástechnika korlátai filozófiai szemszögbl... 10 I.3. A számítástechnika tanításának célja... 15 II. PROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSAIK TANTÁRGYI KERETEK KÖZÖTT... 19 II.1. A számítógép felhasználásának lehetségei különböz tananyagok elsajátításában... 19 II.2. Az általam készített, tanulást segít, megkönnyít programok bemutatása... 33 II.2.a. Idegen szavak szótára... 34 II.2.b. Történelem 6. Osztály... 41 II.3. Programjaim alkalmazási lehetségei... 47 II.3.a. Iskolai használat... 47 II.3.a-1. Oktató programjaim a számítástechnika órán... 48 II.3.a-2. Oktató programjaim a programhoz kapcsolódó tantárgy tanítási órájának keretében... 54 II.3.b. Oktató programjaim otthoni használatának lehetségei... 55 III. AZ OKTATÓPROGRAMOK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA... 57 Irodalomjegyzék... 60

3 I. BEVEZETÉS I.1. A szakdolgozat témája, célja Hospitálásaim során megdöbbenve tapasztaltam, hogy az általános iskolai számítástechnika órák alatt a gyerekek nem tanulják meg, mire is használható tulajdonképpen a számítógép. Tanulmányaik során az informatika csak egy tantárgy a többi között, amelyre ugyanúgy jellemz az elkülönülés minden más tantárgytól, mint - sajnos - az összes többi tantárgyra. Nem látják az összefüggéseket a különböz ismeretek között; nem tudják, hogyan kapcsolják össze az egyik órán tanultakat a másik órán tanultakkal; nem alakul ki bennük egy globális kép a tudnivalókról. Az alábbi kérdívet 30 ötödikes, illetve hatodik osztályos tanulóval töltettem ki tapasztalataim igazolására: Osztályozd 5-fokú skálán az alábbi hat kijelentést. Amelyik kijelentéssel teljesen egyetértesz, a mellé 5-t írj, ha kevésbé értesz vele egyet 4-t, és így tovább, végül ha egyáltalán nem értesz vele egyet, 1-t írj mellé! 1. Az informatika órákon sokat foglalkozunk azzal, hogyan alkalmazhatjuk a számítógépet más tantárgyak tanulásában. 2. Az informatika órákon sok, a hétköznapi életben is hasznos dolgot tanulunk. 3. Az informatika órákon megtanuljuk, hogyan segíthetjük a számítástechnika eszközeivel ismeretszerzésünket. 4. Az informatika órának semmi köze a többi tantárgyhoz. 5. Az informatika egyáltalán nem kapcsolódik más ismeretekhez. 6. Az informatikát nem lehet alkalmazni más területeken. Válaszolj az alábbi kérdésre! +1. Mit vársz az informatika óráktól, mit szeretnél ott megtanulni?

4 Az els három kijelentés pozitív módon viszonyul a vizsgált témához, míg a 4-6. kijelentések negatívan. Így látható az els mondat alacsony osztályzatából - mely a számítógép más tantárgyakban való alkalmazására vonatkozik - az informatika órák egyik hiányossága. Azonban a kérdív elemzésébl az is kitnik, hogy a tanulók nagy része tudja: az informatika hasznos lehet számukra, ha megtanulják, hogyan alkalmazzák a lehetségeket. Az alábbi diagrammról leolvasható a negyedik mondattal való egyetértés erssége. Ez az eredmény is az eddigi megállapításokat igazolja. Az informatika lehetségeinek ismerete a 10-11 éves tanulók körében Az osztályzatok átlaga 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4,53 3,76 3,23 2,5 2,45 2,36 1 2 3 4 5 6 A kérdés sorszáma A nyílt kérdésre adott válaszok kiértékelése során többféle kategória született. Az alábbi diagrammról leolvasható, hogy a gyerekek nagy része azt szeretné tudni, hogyan kell kezelni a számítógépet. E kategória azonban nagyrészt magába foglalja a többi besorolást, a különböz programok használatának ismeretét. A kialakult

5 kategóriákból látható, - ha nem is került megfogalmazásra - hogy a tanulókban mégis felmerült az ismeretszerzés számítógéppel történ támogatásának igénye. Elvárások az informatika órákkal szemben a számítógép mködése 13% programok ismerete 16% programok telepítése 10% számítógép-kezelés 29% internet-használat 16% egyéb 16% E munkám keretében olyan, a tanulást segít programokat is készítettem, amely a nyelvek, és a történelem egy bizonyos szakaszának elsajátításához alkalmazható. Ezek használatához természetesen az az alapvet informatikai felhasználói jártasság szükséges, amelyre az általános iskolai informatika órákon kell szert tennie minden tanulónak. Célom, hogy e szakdolgozatban rávilágítsak: az általános iskolai számítástechnika tanulmányoknak a többi ismeret középpontjában kell állniuk; a tanulókat rá kell vezetni arra, hogyan kell az informatikai lehetségeket megfelelen az ismeret megszerzésének, illetve feldolgozásának szolgálatába állítani.

6 I.2. A számítástechnika alkalmazási területei és korlátai I.2.1. A számítógép alkalmazhatósága A számítógépet eredetileg a számolás gyorsabbá tételére, megkönnyítése érdekében alkalmazták. Azonban hamarosan rájöttek, hogy a számítógéppel minden olyan feladatot el lehet végeztetni, amely algoritmizálható, tehát meghatározott sorrend lépésekre bontható. Mihelyt megvalósították a szövegek, képek, hangok, stb. számjelekké alakítását, a számítógép felhasználási köre jelentsen kibvült. Az els számítógépek megépítésekor használatuk csak szakemberek feladata volt. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy néhány évtized múlva bárki számára elérhet, kezelhet lesz a számítógép, és a mindennapok részévé válik. Az els gépeket például a népszámlálási adatok feldolgozására használták, majd az elektromosság elterjedésével motorok kerültek a számológépekbe. A hadiipar számára is hasznos találmánynak bizonyult a számítógép: A Colossust kódfejtésre, az ENIAC-ot lövedékek röppálya-számítására építették meg [6]. A negyedik generációs gépek már a családokban is megjelentek a VisiCalc nev népszer táblázatkezel program elterjedésének köszönheten. A mai táblázatkezel szoftverekkel matematikai, pénzügyi, statisztikai számításokat végezhetünk, s ezek szemléltetésére diagramokat készíthetünk. Az adatbázis-kezel szoftverek nagyon fontosak azokon a helyeken, ahol nagy mennyiség adattal dolgoznak, mint például a könyvtárakban. Ezen programok erssége a keresés: különböz szempontok szerint történhet a kigyjtés, amit a képernyn vagy nyomtatásban is megtekinthetünk.

7 Ma már a számítógép helyettesíti az írógépet is, st a különféle szövegszerkeszt szoftverek segítségével sokkal igényesebb, szebb dokumentumokat készíthetünk, illetve a javítás sem látszik meg az így készült iratokon. Vannak olyan szövegszerkeszt programok, amelyek még arra is képesek, hogy például megszámolják, hány szóból áll a szöveg. Az újságírást is több szoftver segíti, amelyekkel egyszerbb a tördelés, a szövegdobozok, képek megfelel elhelyezése. De nemcsak a szövegnyomtatás elkészít munkái tehetk meg a számítógépen, hanem a kottákat is a számítógépbe viszik be, majd ott formázzák meg kottaíró programok segítségével. A számítógéppel készített kották a MIDI funkció felhasználásával végs lektorálás céljából meg is hallgathatók. A különböz mvészeti ágazatokban is egyre elterjedtebb a számítógép használata. Iparmvészek, grafikusok, zeneszerzk többféle szoftver közül választhatnak munkájukhoz. A mvek megalkotását azonban nem a számítógép végzi, hanem a mvész. Természetesen lehet zenét, rajzot gyártatni a számítógéppel hangok, vagy elemek véletlenszer vagy elírt rendben történ egymás után rakásával, de ezt nem nevezhetjük mvészi alkotásnak, hiszen kiiktattuk az embert - a mvészt - a folyamatból. A számítógép ugyanúgy, mint a szöveget, tárolhatja a zeneszerz által megírt dallamot hang, illetve kotta formájában. Megfelel szoftver segítségével dallamot módosítani lehet, egyes részeket másolni, törölni, transzponálni tudunk. Az elkészült mvet pedig - akár a végs kottaszerkesztési fázis eltt - ellenrzésképpen vissza is hallgathatjuk.

8 A számítógép révén kerülhetnek az írások - nemcsak az újságok szövegei, képei -, a kották, hanganyagok és egyéb adatok az Internetre is. Az Internet manapság kezd a számítógép alapelemévé válni, egyre több helyen elérhet. Az információk ezen keresztül rendkívül gyorsan terjedhetnek, gyakorlott használói pedig ugyancsak nagy sebességgel hozzá is juthatnak a számukra szükséges adatokhoz. Az e-mailben feladott levél rendeltetési helyére jutásáig sem kell napokat, esetleg heteket várnunk. A mikroszámítógépek megjelenése óta az adminisztratív munka egyre nagyobb részét gépesítik. Az irodákban már az 1970-es évek elejétl hálózatba is kapcsolhatók a számítógépek, így a dokumentumok, képek, rajzok a kiépített vonalon keresztül egyszeren továbbíthatók egyik géprl a másikra. Megfelel hardver eszközök megléte esetén a multimédiás szoftverek könnyíthetik meg munkánkat, tanulásunkat vagy kikapcsolódásunkat. A multimédia hangokat, képeket, szövegeket kezel egyidejleg, így jól használható a tanulásban, mivel több érzékszervünket érinti az információ felvétele. Audio CD-k, DVD-k lejátszására is alkalmassá tehet a személyi számítógép, így a zenehallgatás, a filmnézés is megvalósulhat egyetlen eszköz - a számítógép - segítségével. A multimédiák létrehozására is vannak különböz programok, például bemutató-készítk, videóvágók, hanganyag-szerkesztk. Meg kell említeni a számítógépes játékokat is, hiszen a kezdetek óta sok vita folyik arról, hogy használatukat engedjük vagy ne engedjük a gyerekeknek. A szélsségektl ebben az esetben is tartózkodni kell, ezen kívül pedig oda kell figyelni a játék típusára is. A kreativitást, logikát, reflexeket fejleszt játékok mértéktartó használata

9 véleményem szerint nincs káros hatással a gyermek biogén és pszichogén szférájára sem. A gylöletet, erszakot sugárzó játékok azonban negatív irányba torzítják a tizenévesek alakuló személyiségét, jellemét [8]. Az iparban fontos alkalmazás a számítógéppel segített tervezés. A CAD (Computer Aided Design) programmal nemcsak terveket készítenek, de különféle szimulációk is lehetségessé válnak. Végigjárhatunk egy még meg sem valósított épületet, vagy akár azt is megnézhetjük, mi történik egy tervezett jármvel, ha falnak ütközik. A fent említett felhasználói programok mind a személyi számítógép részévé tehetk. Azonban vannak olyan mszerek, szerszámok, berendezések, amelyek szintén számítógéppel vezéreltek, de csak egy meghatározott feladatot tudnak ellátni. Ezeket célszámítógépeknek nevezzük. A hétköznapi életben ezen elektronikus szerkezet használatakor sokszor nem is gondolunk rá, hogy ismét a számítástechnika vívmányaival, eszközeivel van dolgunk. Ilyenek az autóriasztók, banki automaták, mikrosüt, az automata mosógép, de például a nyomdagépeket is számítógép vezérli. Bevásárláskor találkozhatunk a vonalkód rendszerrel, a kórházakban a számítógéppel irányított mszerekkel: ezek is a célszámítógépek kategóriájába sorolhatók [8]. A kórház intenzív osztályán fekv beteg testére helyezett érzékelk jeleit számítógép olvassa le, összehasonlítja az optimális értékekkel, és amennyiben nagy az eltérés, riasztja az orvost. Az ultrahangos vizsgálatok során a vizsgált ember bels részeinek térbeli képe jelenik meg a monitoron, amely a diagnózis felállítását nagy mértékben megkönnyíti. A szívritmus-szabályozó életment jelentségérl emberek tízezrei számolhatnának be.

10 A sportban is felhasználható a számítógép mind a sportoló felkészülésében, mind a közvetítésekben. Léteznek programok a helyes mozdulatok szemléltetésére, illetve az ideális és a tényleges mozgások összehasonlítására. A sakkozás gyakorlására is kitn szoftverek állnak rendelkezésünkre. A sportközvetítéseknél számítógép végzi a pontok összesítését, sorrendbe tételét, de a számítógép segítségével láthatjuk a visszajátszásokat is. A közlekedés a 20. század folyamán nagy mértékben felgyorsult, a földi és légi közlekedés irányításában nélkülözhetetlen a számítógép. Az utasszállító repülgépek fedélzetén számítógépes mszerek ellenrzik a gép mködését, állapotát, tartja a beprogramozott irányt. A repültereken számítógépekben tartják nyilván a menetrendet, a repülgépek helyzetét, irányát, az utasok adatait. Hasonló a helyzet a szárazföldi vagy a vízi tömegközlekedés területén is. Mint láthatjuk, a számítógépes technika átszövi mindennapjainkat, alig találunk olyan területet, ahol a számítógép ne segíthetné munkánkat. Mindezeket a tanulókkal is közölni kell, hogy lássák: az informatika tantárgy nem önmagáért van, meg kell mutatnia az informatika jelentségét a mai korban. I.2.2. A számítástechnika korlátai filozófiai szemszögbl Végül szót kell ejteni a számítástechnika korlátairól is, arról, amit a számítógépek nem tudnak elvégezni helyettünk: a gondolkodást. 1981-ben a japán kormány nagy fába vágta a fejszéjét. 10 éves állami kutatási tervet jelentettek be, melynek keretében összegyjtötték a legjobb szakembereket, minden anyagi szükségletet biztosítottak abból a célból, hogy megalkossák a számítógép

11 ötödik generációját, a gondolkodó számítógépet. A fejlesztést 1993-ban zárták le, ám célját tekintve így is kudarccal zárult; a gondolkodó számítógépet nem sikerült megvalósítani. A projekt szervezi természetesen sikeresnek ítélték a programot, hiszen rengeteg újdonságszámba vehet részeredménnyel gazdagította az informatikát, de akárhogy is nézzük, az eredetileg kitzött alapvet célt, a gondolkodó gép megalkotását nem sikerült elérni. A kudarc okát két irányból közelíthetjük meg. Egyrészt azt kell megvizsgálnunk, hogy valójában hogyan mködik a mai digitális számítógép, másrészt azt kell górcs alá vennünk, mit is tudunk jelenleg az emberi agy mködésérl, ezen belül az emberi gondolkodás mechanizmusáról. A digitális számítógép alapelveit Babbage dolgozta ki a XIX. század els felében. A differencia- és az analitikus gép - anyagi források hiányában, valamint a kor technikai lehetségei miatt - a tervez életében nem készült el, azonban 1991-ben korszer anyagokból elkészítették a differenciagép egyszersített változatát, amely a londoni Science Museumban található és tökéletesen mködik. Az analitikus gép - a kor technikai vívmányainak megfelelen - fogaskerekes mechanikus kapcsolási rendszerekkel és öt gzgépenergiáját felhasználva épülhetett volna meg. Méreteit tekintve egy futballpályányi alapterületet igényelt volna. A számítástechnika máig nyúló története lényegében nem más, mint a Babbage által realizált fogaskerekes mechanikus kapcsolások egyre gyorsabbá, az elektronika segítségével egyre kisebb helyet igényl, egyre megbízhatóbb mködésvé tétele. A fogaskereket elször az 1930-as években cserélték fel elektronikus relével, ami a második világháború idején érte el teljesít képessége csúcspontját - másodpercenként 250-szer képes ki- és

12 bekapcsolni. Ezt követen kezdték az elektroncsövet, tranzisztort, legújabban a mikroprocesszort kapcsolóként alkalmazni. A számítógép a magyar származású Neumann János alapelvei kapcsán vált teljesen elektronikus szerkezetté. Mai asztali számítógépünket nézve hihetetlennek tnik, ám igaz, hogy egy modern mikroprocesszor - vezérelve a gép összes vizuális és audio funkcióját - ugyanazokat a matematikai kapcsolási funkciókat végzi, mint Babbage sgépe fogaskerekekkel és gzgép meghajtással, csak milliárdos nagyságrendekkel gyorsabban, bonyolult algoritmikus sorrendben. Hihetetlennek tnik, hogy az emberi gondolat csak annyi, amit fogaskerekekkel is modellezni lehet. Márpedig - ha ad abszurdumig visszük el a kérdést - a japán kormányprogram esetében ez történt. Magáról az emberi gondolkodásról - agykutatók egybehangzó megállapításai szerint - vajmi keveset tudunk. Azt nagyjából sikerült behatárolni, hogy az agy melyik része foglalkozik a látással, a hallással, a vegetatív funkciókkal, azonban azt, hogy a szemünkbe érkez fényhullámokból hogyan lesz fogalmi síkon behatárolható kép, a hanghullámokból értett beszéd, vagy zenei élmény, ezt senki sem tudja megmondani. Az agy sejttani mködését tekintve sincs egyetértés a tudósok között, dr. Négyessy László például most kezdett el az újratermeld neuronsejtek lehetséges funkcionális kérdéseivel foglalkozni, miután nemrégiben kiderült, hogy újratermeld neuronok egyáltalán léteznek. Dr. Kellermayer Miklós szerint a sejtplazma elmélet alapjaiban téves, egy három dimenziós mátrix rendszer sokkal hitelesebben magyarázza a sejtek közötti információ-áramlást.

13 Felmerült az emberi agy méretének kérdése is. A csimpánz agya felépítését tekintve tökéletes modellje az emberi agynak, csak sokkal kisebb annál. Ha csak ez lenne a különbség, akkor az elefántnak sokkal okosabbnak kellene lennie az embernél, hiszen agyának mérete az emberi agyhoz képest óriási. Ezt a biológusok úgy magyarázzák, hogy nemcsak a méret, hanem a barázdáltság, illetve a testsúlyhoz viszonyított súlyarány is számít. Ebben az esetben azonban nem lenne lehetetlen például egy szuper intelligens méhfaj megjelenése sem, amelynek a központi idegdúca elég nagy és elég barázdált a méh egyébként minimális testsúlyához képest. Ilyet azonban a természetben nem találunk. Az emberi gondolkodás azonban nemcsak fizikai, és ennek alapján matematikai tényezkön múlik. Régóta tudjuk, hogy agyunk két féltekéje nem egyformán vesz részt a racionális és az emocionális feladatok koordinálásában. Azonban arról, hogy valójában mi is az emberi érzelem, csak sejtéseink vannak, eddig egyértelmen sem definiálni, sem modellezni nem sikerült. (Történtek rá próbálkozások.) Márpedig az emberi gondolkodás két alapvet tényezbl áll, a meghatározható, modellezhet, leírható matematikai részbl valamint a határozatlanság és a meghatározhatatlanság sávjában lev érzelmi részbl. Ehhez a határozatlansági sávhoz járul még magának a megismerésnek és a megismerhetségnek a problémája. Dr. Popper Péter igen szemléletes példán tárja elénk a probléma abszurd jellegét. Az ember domesztikálta a kutyát, ennek következtében ember és kutya képes kommunikálni egymással [4]. Ám a kutya - semmilyen kutya - bármennyi idt is tölt az ember társaságában, mégsem képes megérteni a differenciál egyenlet lényegét. A differenciál egyenlet persze attól még létezik, hogy a kutya számára nem létezik, mert teljességgel kívül esik a

14 fogalomkörén. A kutya számára - hogy önmagát megérthesse - valószínleg szükséges lenne egy differenciál egyenlet szint gondolkodási képesség. Ebbl következen, valószínleg az ember számára is - hogy az ember magát megérthesse - ezen belül az emberi agy számára is - hogy az emberi agyat és a gondolkodás lényegét megérthesse - egy embernél magasabb szint, a differenciál egyenletnél sokkal bonyolultabb gondolkodási képességre lenne szükség, amirl természetesen nem tudhatunk, mert kívül esik a fogalomkörünkön. Természetesen az ember a kutyát sem érti teljesen, csak a kutyánál magasabb szinten. Ha az ember egyetlen sejt mködését is értené 100%-osan, akkor képes lenne a szervetlenbl szerveset, az élettelenbl élt létrehozni. Valószínleg emiatt van, hogy a gondolkodás lényegi részérl csak hipotézisek és ellenhipotézisek állnak rendelkezésre, amik valószínleg sok részigazságot tartalmaznak, ám bizonyosan egyrl sem tudhatjuk, hogy helytálló-e. A számítógépet fejleszt tudóscsoportok mindössze ezekre a hipotézisekre támaszkodhatnak, amikor a gondolkodó gép megszerkesztésén fáradoznak. Fáradozásukat eddig nem koronázta siker, mert az érzelmi régióban létez határozatlansági sávot [9] még az analóg elven mköd, vadonatúj fejlesztés gépekben sem sikerült modellezni. Nézetem szerint - a tudomány mai állását alapul véve - az emberi gondolkodás számítógépes modellezése csak "vaktyúk is talál szemet" alapján sikerülhet, a gondolkodásról felállított hipotézisek sokaságát, ezek ellentmondó voltát, valamint tárgyi tudásunk hatalmas fehér foltjait figyelembe véve. Más jelleg, de egyáltalán nem elhanyagolható kérdés, hogy szüksége van-e az emberiségnek gondolkodó számítógépekre? Az emberiség erkölcsi morálja

15 bizonytalan lábakon áll. Olyan alapvet kérdéseket sem sikerült egyértelmen tisztázni, hogy mi a jó és rossz, mi a szép és csúnya fogalma, mit jelent a szabadság, egyenlség, testvériség általánosan elfogadott, humanista alapú értelmezése. Ha ehhez a nyitott problémakörhöz még hozzájönne egy kreatív gondolkodásra képes gép (soksok gép) erkölcsiségének problémaköre, az emberiség további léte - véleményem szerint - a nukleáris veszélynél is nagyobb veszélybe kerülhet. A tanulóknak fel kell tudni mérniük, milyen feladatok oldhatók meg a számítógéppel, mire képesek a különböz szoftverek, de látniuk kell a lehetségek határait is. I.3. A számítástechnika tanításának célja A számítástechnikai kerettanterv alapján elmondható, hogy a célkitzések magukban foglalják e szakdolgozat céljában megfogalmazott feladatokat is. A kerettanterv ugyanis a számítástechnikai nevelés és oktatás feladatai közé sorolja a korszer alkalmazói készség kialakítását, továbbá az informatikai ismeretek széles kör alkalmazását [1]. Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy az informatika órák srítve és kivonatolva az informatikai ismeretek egészét átfogják, vagy más esetben az informatikának csak egy-egy részét tartalmazzák (például találkoztam olyan iskolával is, ahol csak szövegszerkesztést tanulnak a tanulók 3-4 éven át). Emellett alig vagy egyáltalán nem kerül sor arra, hogy az osztály megismerkedjen oktató, és egyéb ismeretszerzésre alkalmas programokkal, illetve a tanulók nem tanulják meg, hogyan

16 használhatnák fel a számítógépet például egy kiseladás megtartására, és ahhoz milyen programokat alkalmazhatnának. Mi lehet ennek az oka? Feltételezésem szerint a nagyon kevés éves óraszám, illetve a technikai felszereltség korszertlensége, és rosszabb esetben hiánya. A jelenlegi állapotok szerint megvalósíthatatlan az, hogy a gyerekek az iskolai órákon számítógépeket használjanak, az informatika órák kivételével. Sajnos, sok iskola számítógép-parkja anyagi fedezet hiányában elavult. Van olyan oktatási intézmény is, ahol csak idén került a gépekre Windows operációs rendszer, addig pedig kizárólag DOS parancsokat tanultak a diákok. Az adott körülményeket figyelembe véve, alaposan át kell gondolni, mit és hogyan tanítsunk! Mindenekeltt tudatosítani kell a tanulókban azt, hogy milyen érték eszközt tanulnak meg használni, azzal hogyan kell balesetvédelmi és ergonómiai szempontokból megfelelen bánni, továbbá milyen etikai és jogi szabályokat kell betartani munkájuk során. Ezt követen a lehetségekhez mérten be kell mutatni a tanulóknak, hogyan lehet az informatikai - hardver és szoftver - eszközöket az információszerzés és -felhasználás szolgálatára rendelni. Mivel más órán erre nincs lehetség, így egy vagy több informatika órán kell bemutatni azokat a programokat, amelyeket a diákok fel tudnak használni az idegen nyelv, a matematika, a történelem, és egyéb tanulmányaik során. Az oktató feladata, hogy megbeszélje a gyerekekkel: az adott program miben segíti a tanulást, hogyan lehet vele esetlegesen gyakorolni, hogyan lehet célszeren alkalmazni, továbbá fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a szoftverek nem helyettesítik a tankönyveket, és a füzetet. A számítógép korlátaiból adódóan nem lehet a tanulási folyamat összes fázisát a programokkal interpretálni,

17 ezért fontos tudni, hogy a szoftvereket mikor, milyen esetekben, mire használhatjuk. Miután elméletben megtanulták a tanulók, hogyan és mi célból kell használni a számítástechnikai eszközöket, bekapcsolhatják a gépeket. A gyerekek körülbelül 90%-a számára nem jelent gondot, hogy kiismerje magát a Windows operációs rendszer ma használatos verzióiban, szívesen böngésznek a Start menüben, és kipróbálgatják az asztalra helyezett ikonokat. Véleményem szerint a gép kezelésének tanulása közben a gyakorlati feladatokra kell tenni a hangsúlyt. Sokkal fontosabb, hogy a tanuló a szövegszerkeszt programmal meg tudjon írni egy levelet, vagy egy meghívót, minthogy tudja fejbl sorrendben az összes almenü nevét. A fontosabb office-programok biztos használata után sor kerülhet az oktató programokkal való ismerkedésre is. A gyakorlott felhasználó számára nem okoz gondot egy-egy újabb program kiismerése, ezért arra kell törekedni, hogy a tanulók megtanulják azt, mik a közös vonások e szoftverekben, mit hol lehet megtalálni, egy-egy menüpont mit takarhat. Az oktató-, illetve a tanulást segít programok tanári bemutatása után minden tanulónak biztosítani kell a gyakorlást, amelyhez a szaktanár, illetve az osztálytársak nyújthatnak segítséget szükség esetén. Mindezek mellett lényeges, hogy általános iskolai évei alatt a gyermek megtapasztalja az Internet nyújtotta lehetségeket, és azt alkalmazni is képes legyen mindennapjai során. Az általános iskolában ritkán találunk olyan tanulót, akinek határozott elképzelései vannak további tanulmányairól, lehetséges pályájáról. Éppen ezért mivel a majdani foglalkozások, szakterületek különféle módon alkalmazzák a számítógépet, az alapvet informatikai oktatásnak a lehet legszélesebb alapokon kell nyugodnia. Ez biztosíthatja majd a különböz irányú felhasználói ismeretek elmélyítését. Emellett

18 természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról a csupán néhány százalékot kitev gyermekanyagról sem, akiknek majdani életükben az informatika önmagában céllá válhat. Nekik is meg kell adni - akár a Comenius Logo szakszer tanításával - a programozás alapszint ismeretét. Összefoglalva: olyan informatikai alap nyújtása a cél, amely biztos talajt jelent az információs társadalomban, illetve amelyen - megfelel tanulmányok során - tovább lehet lépni.

19 II. PROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSAIK TANTÁRGYI KERETEK KÖZÖTT II.1. A számítógép felhasználásának lehetségei különböz tananyagok elsajátításában Oktatási eszközöket már az ókorban is használtak az emberek, például a különféle képeken, agyagfigurákon ábrázolt mesterségek modellértékek voltak. A modellek alkalmazása a mai napig közkedvelt lehetsége a pedagógusoknak, gondoljunk csak a biológia szertárra. A modelleken kívül számos egyéb taneszköz segíti az tanítástanulás folyamatát: könyvek, térképek, videoanyagok és még sorolhatnánk. Ma a legkorszerbb taneszköznek a számítógép mondható, de nem szoríthatja ki az egyes tantárgyak - biológia, fizika - valóságos fizikai modelljeit, továbbá a könyvek és más médiumok információközvetít funkcióját sem, illetve a közvetlen tapasztalatot. Kísérletekkel igazolt, hogy a tanulás során egy folyamatában bemutatott jelenség a megértést jobban elsegíti, mint a verbális információ-átadás [2]. A jelenségek animációs bemutatására pedig a számítógép a legalkalmasabb eszköz napjainkban. A számítógépek oktatásban történ felhasználását már az 1980-as években megkezdték. Elssorban nem a számítástechnika rejtelmeibe kívánták a tanulókat bevezetni, hanem a számítógépet alkalmazták demonstrációs célokra a különféle tantárgyakban. A gyerekeket fként a számítógép kezelésére tanították meg a gyakorlatok során. A számítógép többféle módon könnyítheti a tanulást. Használhatjuk információforrásként, szimulációra, gyakorlásra. A számítógépek iskolai alkalmazásában az irányítás a tanár kezében marad, és a végs ellenrzést is

20 gyakorolja. A számítógépnek is ugyanaz a szerepe, mint az összes többi taneszköznek: speciális tulajdonságait kihasználva a minél eredményesebb tanulás elérése a cél. A tanítási-tanulási folyamat egyes részeit láthatja el a számítógép: ismeret közlése, ellenrzés, értékelés, gyakoroltatás. Az új ismeret közlése során a tanuló eltt a képernyn megjelenik az információ. Az információ megjelenésének többféle módja lehet: szöveg, szöveg és hang, kép, animáció. Az új ismeretet feladatok követhetik, amelyekben a tanuló különféle formákban próbára teheti tudását. A tanulói válaszokat a számítógép ellenrizheti, értékelheti. A tanulók saját munkatempójukban haladhatnak, elismereteik alapján - ez fként az otthoni tanulásban valósulhat meg. A számítógépek nemcsak az oktató programok és a tanulást megkönnyít szoftverek használatát teszik lehetvé, hanem bármilyen tananyaghoz kapcsolódó prezentációra, filmlejátszásra, szemléltetésre is alkalmas. Ma már a számítógépek hordozható formái is népszerek, így megoldható lenne az általános iskolákban is, hogy a különböz tanórákon egy-egy témakörhöz segítségül hívnák a számítógépet, mint szemléltet eszközt. Ha még legalább egy projektorral felszerelt terem is rendelkezésre áll, akkor ott egy-egy osztály színvonalas körülmények között élvezhetné a technika nyújtotta elnyöket. Tehát egyetlen számítógép is alkalmas sokrét csoportos felhasználásra: mint média, alkalmazható az új ismeretek közlésére, lehet kísérleti és demonstrációs eszköz, továbbá a tanulók figyelmét ráirányíthatja a jelenségek közötti kapcsolatok megfigyelésére is.

21 A szimuláció A szimuláció során a jelenségek térben és idben transzformálhatók. A paraméterek változtatásával a jelenségek kísérleti jelleggel tanulmányozhatók. A jelenségek, folyamatok akárhányszor megismételhetk. A szimuláció az oktatásban háromféle didaktikai célt szolgálhatnak: az ismert jelenségek bemutatását; új ismeretek szerzését, megfigyelését; gyakorlást. A szimuláció kétféleképpen szolgálhatja a megismerést módszertani szempontból. Egy elméletileg ismert folyamat demonstrációja a jelenség analízisét teszi lehetvé. Ez a deduktív megismerési módnak [2] felel meg. Az induktív, szintetizáló módszer a megfigyelésre alapoz. A tanulók a szimuláció alapján megfigyelt jelenségeket a meglev ismeretekre építve állapítanak meg törvényszerségeket. A szimulációs módszerek alkalmazása a kognitív tartalmi ismeretek elsajátítása mellett olyan nem kognitív célkitzéseket is szolgál, mint a döntéshozatal készségének fejlesztése, és az interperszonális kommunikáció ersítése. Szimuláció a természettudományi tárgyakban Elssorban a fizika az, amelyben a szimuláció, mint a valóságos folyamatok megjelenítésének módszere nagy szerephez jut. Pontmozgások, áramlások, mozgást leíró egyenletek esetében a szimulációs bemutatás kézenfekv. A kémiában a molekulák mozgása, az oldási reakciók sztochasztikus szimulációval modellezhetk.

22 Az élvilágban a jelenségek idben változóan, dinamikusan folynak le, a számítógép alkalmas lehet ilyen dinamikus folyamatok megjelenítésére. Vizsgálható például az emberi szervek mködése, megtekinthet az állati és növényi népességek változása. A földrajz tanításában légköri jelenségeket figyeltethetünk meg a számítógép segítségével, de szimulációval demonstrálható a gleccserek mozgása is. A humán tárgyak oktatásában elssorban a szimulációs játékok alkalmazása jut nagyobb szerephez. Nyelvi játékok, történelmi események, csaták újrajátszásával kapcsolatos szimulációs játékok már a nyolcvanas években is közismertek voltak az oktatásban. Animáció a fizikában, matematikában A szöveges matematikai, fizikai feladatok többnyire jól szemléltethetk animációval. Például bemutatható, hogyan változik a víz magassága a kádban, ha a benne lev ember feláll, vagy leül. Az animációs bemutatási mód az érdekldés felkeltését, a figyelemkoncentráció magas szinten tartását eredményezheti. A számítógép alkalmazása a tanítási órán a tanítási célnak van alárendelve. A didaktikai feladat határozza meg az eszköz funkcióját, és a tanár választja meg a módszert. Ha a számítógép, mint demonstrációs eszköz szerepel az oktatásban, akkor a tanítás általában nem a bemutatással kezddik. A számítógépet általános tanítási segédeszközként használva, az óra folyamán a tanár akárhányszor fordulhat a géphez, de fontos, hogy a tanulók követni tudják a géppel való kommunikáció folyamatát. A számítógép laboratóriumi eszközként való alkalmazására egyéb laboratóriumi eszközökkel való tevékenységhez hasonló módon kerülhet sor.

23 A számítógépes oktatási anyagok elkészítése magában foglalja a tananyag elemzését, a téma körülhatárolását, az anyag tervezését, a programok technikai megvalósítását és az anyag pedagógiai alkalmazhatóságának vizsgálatát. Mindegyik fázisban a tanulási és tanítási célok vannak a középpontban. A hagyományos tanítás során a tanár kénytelen tempóját az átlagos tanulóhoz igazítani, így a jobb tanulók unatkoznak, a gyengébbek pedig lemaradnak. A számítógépes oktatással elérhet az, hogy a tanuló a saját képességei szerint haladjon az elsajátítandó anyagban. A hardver- és szoftvereszközök fejldésének eredményeképp kialakult a multimédia alkalmazások egyre bvül köre, amelynek közös jellemzje, hogy a felhasználó az információhoz többféle úton juthat hozzá [7]. A számítógép lehetséget teremt arra, hogy a szöveges információ kiegészülhessen képekkel - álló és mozgóképekkel egyaránt -, hangeffektusokkal, animációval. Ezek az eszközök korábban már különkülön alkalmazásra kerültek, a számítógép azonban a tanulási folyamatba képes integrálni az összeset. Az oktatásban egyre n a jelentsége a multimédiának. Tapasztalatok mutatják, hogy a multimédiás oktatóprogramok megfelel használatával javítani lehet az oktatás hatékonyságát. A pedagógusoknak a programok használatát kell elsajátítani olyan szinten, hogy saját szaktárgyukban hatékonyan tudják használni az új médiumot. A tanár szerepe az oktatóprogramok használatával módosul: a frontális irányításról áttevdik a hangsúly a tanulási környezet tervezésére. Szükség van olyan eszközökre, amelyek olyan anyagrészeket is meg tudnak tanítani, ahol nem feltétlenül szükséges a tanár szóbeli magyarázata. Az új módszer, a számítógépek használata összeköthet a

24 megváltozott tanár-diák viszonnyal, a porosz stílus elavulásával. Ennek következtében javul a tanulók kommunikációs készsége, komplex látásmód és kritikai szemlélet alakul ki, megersödik az innovatív képesség és a jövérzékenység. Az új média legforradalmibb tulajdonsága az interaktivitás: a számítógép azonnal válaszol a felhasználónak. Az interaktív számítógép fogalma a hatvanas években jelent meg, s ezzel egyidejleg megkezddött a számítógépek alkalmazása az oktatásban. Mivel a számítógépek alkalmasak adatok, programok tárolására, ellenrzésre, és a program válaszfügg folytatására, így a költséges oktatógépek feleslegessé váltak. St, nemcsak átültették az addig alkalmazott módszereket a számítógépre, hanem a lehetségek szerint folyamatosan bvítették is. Számítógépes multimédiáról a CD-ROM elterjedése óta beszélhetünk, ezek segítségével ugyanis megoldható a nagy mennyiség adatok tárolása, amit egy multimédiás program igényel. A multimédia az a terület, amely a számítástechnika, a pszichológia és a didaktika kölcsönös egymásra hatásának eredményeként jött létre. A tanulók az oktatóprogramok használatakor a tanulási folyamat aktív résztvevi, a tanítás során a pedagógus feladata a megfelel szituációs, konstrukciós, instrukciós vagy rendszerközvetít tanulási környezet kialakítása, és az ösztönzés, továbbá a tanárnak fel kell tudnia mérni a különféle oktatóprogramok felhasználási lehetségeit, határait. A szerepek megváltozása arra szolgál, hogy a tanuló tudását önállóan, aktívan legyen képes kialakítani. A tanuló maga dönthet a tanulási tempóról, az anyagban való haladás útvonaláról. Ma, az információs társadalom megköveteli az egész életen át tartó tanulást, aminek feltétele, hogy a diákok elsajátítsák a számukra szükséges tudás

25 megszerzésének képességét. Vizsgálatok szerint az informatika révén a gyerekek jobban tanulnak, összetett folyamatokat sajátítanak el, fogékonyabbak a matematikára, feladatmegoldó készségük javul. A tanulási folyamat bizonyítottan eredményesebb, ha a közvetített tudástartalom verbális és képi kódolással egyaránt megjelenik [3]. Így a terhelés több érzékszerven oszlik meg, és az információ feldolgozás során segíthetjük az érzékszervek hatékony együttmködését. Egyféle kódolású információközvetítés esetén is célszer mindkét alapvet érzékszerv bekapcsolása, például ha egy olvasott szöveg hangosan is megszólal. Többféle kódolással és többirányú modalitással jól lehet komplex és hiteles helyzeteket valósághen megjeleníteni, és a tananyagot eltér perspektívából, különböz kontextusokban és több absztrakciós szinten bemutatni. Ez fokozhatja a tárgy iránti érdekldést, fejlesztheti a flexibilis gondolkodást, elsegítheti adekvát mentális modellek és jól használható tudás kialakulását. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a számítógéppel segített oktatás elssorban a közepesen tehetséges tanulóknál eredményes, de a súlyos tanulási nehézségekkel küzd gyerekeknek is könnyebb a felzárkózás ezáltal. Például a számítógéppel való kontaktus megnyugtatja a tanulót, s a szövegszerkesztés közbeni hibáknak sem marad nyoma. Vannak, akik aggodalommal figyelik a számítógépes lehetségek elterjedését, félnek a túlzásba vitt használattól, az esetleges káros hatásoktól. A pedagógusok felelssége, hogy a tanulókkal megértessék: nem elég a gép eltt ülni, és kattintgatni, a tudás nem száll minden erfeszítés nélkül a fejükbe.

26 1999 és 2002 között nemzetközi kutatás [5] keretében 23 ország informatikai és kommunikációs technológiáját, illetve ennek hatásait figyelték meg. Oktatási anyagokat állítottak el, amelyek a gyakorlatban mutatták meg, milyen pedagógiai modellek szerint optimális az informatikai eszközök iskolai alkalmazása. Vizsgálták többek között az informatika hatását az iskola szervezetére, a tanulási képességek fejldésére, és a tanulási motivációra. A megfigyelt modellek közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyben az informatikai alapismeretek minden tantárgy tantervébe be van építve. Ezt a modellt alkalmazzák például Szingapúrban, Svédországban, Finnországban. Ezekben az országokban a tanulók praktikus felhasználói ismereteket szereznek. A magyarországi modellben a diákok külön tantárgyként tanulják az informatikát, így más tantárgyak oktatásába nem eléggé épülnek be a számítógéppel segített alkalmazások, tanulási módszerek. A vizsgálat kutatói is az elbbi modell kiépítését, a minden tantárgyra kiterjed, kereszttantervi alkalmazást ajánlják, ez pedig egybeesik a legújabb magyar fejlesztésekkel.(2002-ben adták ki az Informatikai kereszttanterv cím CD-ROM-ot.) Az informatikai technológiák használatától az egyes országok mást és mást várnak: hatékonyabb ismeretátadást, pedagógiai reformokat, a munka világában a technikai elemek biztos alkalmazását. Az informatikai kultúra átadásának fontos szerepli a tanárok. Vannak olyan országok, ahol óraszámkedvezményekkel, anyagi ösztönzésekkel próbálják a pedagógusokat érdekeltté tenni az informatikai ismeretek elsajátíttatásában. Sok tanár saját oktatási stílusát látja veszélyeztetve, ezért eszébe sem jut a számítógépes

27 módszereket alkalmazni. A kutatók egyhangúlag állítják, hogy a tanárok képzettségétl és hozzáállásától függ az új informatikai kultúra sikere, elterjedése. Ha a pedagógus megfelel szakértelemmel és lelkesedéssel él a digitális taneszközök adta lehetségekkel, akkor a diákok megszerzik az alapvet informatikai és kommunikáció technológiai ismereteket, készségeket. Ez a felismerés irányadó lehet a tanárképzésben és továbbképzésben is. A számítógépek elrendezése világszerte kétféle módon történhet [3]: * laboratóriumi elrendezés: az iskolának legalább egy számítógépterme van, legalább 10 géppel; * szórt elrendezés: minden osztály kap 1-3 számítógépet. A szórt elrendezés kedvez a szaktárgyi munkának, míg a laboratóriumi elrendezés azokban az országokban jellemz, ahol az informatikát, mint tantárgyat oktatják. A legkedvezbb természetesen a két elrendezés kombinációja lenne, de ennek költségei nagyon magasak. A számítógéppel segített tanulás esetén figyelni kell arra, hogy ne keverjük össze a célt és az eszközt. A cél a tananyag minél magasabb színvonalon történ elsajátítása, és ezt kívánjuk elsegíteni a számítógépes eszközök használatával. A számítógép igénybevétele az alábbi témakörökben elképzelhet: * írásos dokumentum készítés; * multimédiás segédanyagok elállítása; * szimuláció; * tudás ellenrzés; * információszerzés;

28 * gyakorlás. A számítógéppel segített tanulás humán résztvevi a tanár és a tanuló. Az eredményes munka alapvet feltétele a pedagógusok hozzáértése és kreativitása. Az informatikaórán kívüli felhasználáshoz új pedagógiai módszerekre, és más jelleg tanári felkészülésre van szükség. Ahhoz, hogy egy pedagógus alkalmazhassa a számítógépet az oktatásban, némi jártasságra kell legelször is szert tennie a számítástechnika területén. A számítógépes rendszert üzembe kell tudni helyeznie, átlagos felhasználói szinten értenie kell az alapvet számítástechnikai eszközök kezeléséhez, képesnek kell lennie különböz szoftverek telepítésére, futtatására, használatára, a segédeszközök, programleírások alkalmazására, a legalapvetbb hibák felismerésére, elhárítására, valamint a biztonsági szabályok betartására és betartatására. Ezen technikai dolgok mellett a tanárnak tisztában kell lennie az információk forrásainak azonosításával, megkülönböztetésével, az adatok összegyjtésének módjaival. A számítógépes tanuláshoz az alábbi minimális hardver feltételek szükségesek [7]: Egy tetszleges Pentium számítógép, 64 Mbyte RAM memóriával, 1 Gigabyte-nál nagyobb merevlemezzel, 14'-os SVGA monitorral, 1-2 Mbyte-os videokártyával, CD- ROM olvasóval, hajlékonylemez-meghajtóval, hálózati kártyával, hangkártyával, hangszórópárral, egérrel és magyar billentyzettel minimális konfigurációt jelent a tekintetben, hogy a jelenleg elérhet multimédia programok nagy részét, HTML alapú tananyagokat, internetet, és az alapvet irodai alkalmazásokat használhassuk. A fent leírt konfigurációnál ideálisabb összeállítások a nyomtatási lehetséget, képdigitalizálást, CD-, esetleg DVD-írást is lehetvé tesznek.

29 A számítógépes hardvereszközöket megfelel anyagi feltételek mellett más eszközökkel is kombinálhatjuk: videomagnóval, videokamerával, fényképezgéppel (digitálissal és hagyományossal), videoprojektorral, stb... A tanítási folyamatban használni kívánt szoftverekkel szemben támasztott igényeket figyelembe kell vennünk: szorosan kapcsolódnia kell a témához, a képi, tartalmi, formai világa feleljen meg a diákok életkorának, a program használatának elsajátítása ne vegyen sok idt igénybe, a tevékenység tanár és diák számára is legyen értékelhet. A számítógépet többféle munkaformában alkalmazhatjuk: Számítógépes eszközökkel illusztrált eladás: érdekes, de a diákok ebben a munkaformában passzívak maradnak. Csoportos projektmunka: az interneten keresztül végzett kollaboráció csak megfelel tanulói hozzáállás és fegyelem mellett végezhet. Az órára való felkészülés során így a tanulói csoport összetételét is vizsgálni kell. Problémamegoldás számítógéppel, egyénileg. Ebben a munkaformában is fontos a diákok képességének figyelembe vétele, s ennek megfelelen kell megválasztani a számítógéppel elvégzend feladatot. Tablók, plakátok, kiseladások készítése számítógéppel: érdekes, motiváló hatású munkaforma Az alábbi alkalmazások a legtöbb általános iskolában rendelkezésre állnak, vagy beszerezhetk. Ezen programok segítségével a diákok maguk is felfedezhetik, hogyan tudják a különféle tananyagokhoz felhasználni a számítógépet. Internet: segítségével háttéranyagot gyjthetünk, forráselemzés, projektmunkák (iskolák, osztályok közötti kommunikációs csatornák építése), oktatási

30 segédanyagok, dolgozatok, kidolgozott tételek publikálása valósítható meg. Magasabb szinten állva a tanulók weboldalakat is készíthetnek. Paint: az egérkezelés elsajátítására is kiváló szoftver az általános iskolák alsóbb osztályaiban, emellett pedig az alkotás élményét nyújtja a gyerekeknek. A programmal rajzos illusztrációk készíthetk tetszleges témakörhöz. Word: házi dolgozatok készítése, iskolai újság szerkesztése, szórólapok, meghívók, névjegykártyák készítése képzelhet el e népszer szövegszerkesztvel. A szövegszerkesztés a legelterjedtebb alkalmazás, ezért elengedhetetlen, hogy már az iskolában megfelel szinten elsajátítsák ennek használatát. A szövegszerkesztés alapjainak megtanulása az informatika óra keretében történhet, azonban az ismeretek felhasználása, begyakorlása már más tantárgyakkal is összekapcsolható. Az eredményes szövegszerkesztéshez legfontosabb mveleteket - a szöveg bevitelét, elmentését, betöltését, javítását, törlését, a helyesírás-ellenrz program használatát, a formázási mveleteket, táblázatok készítését, képek beillesztését, a dokumentumok nyomtatását - az informatika órákon kell megtanítani a tanulóknak. Az általános iskola fels tagozatában célként tzhetjük ki a kevés szöveget tartalmazó, de igényesen megformázott dokumentumok elállítását. A szövegek illusztrálásához elvárható a képek, ábrák beszúrásának ismerete is. Nemcsak a tanulók, hanem a tanárok számára is nagy segítség lehet a szövegszerkeszt programok használata. A Word-del egyszeren elkészíthetk a tantervek, tanmenetek, óravázlatok, feladatlapok, dolgozatok. Így igényesebb külalak érhet el, mintha kézzel írnánk ezeket a dokumentumokat. Ezen kívül késbb is fel tudjuk használni, módosíthatjuk elektronikus írásainkat, st tetszleges példányszámban

31 ki is nyomtathatjuk. Az oktatás színvonalasabbá tétele ezzel a népszer programmal is elkezdhet. Excel: fizikai, biológiai, kémiai mérések feljegyzése, elemzése, függvényábrázolás, tanulmány- statisztikák készítése végezhet el használatával. Az elsajátítandó legfontosabb alapmveletek - adatok bevitele, javítása, formázása, egyszer formulák használata, összegzés, átlagolás, hivatkozások, alapfüggvények (SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX) használata, grafikonvarázsló használata - a hetedik, nyolcadik osztály tananyaga lehet. Humán tárgyakhoz is használhatjuk a táblázatkezel programot. Történelembl idvonalakat készíthetünk, földrajzból gazdasági, vagy természetföldrajzi adatokat illusztrálhatunk, magyarból például két költ szókincsét is egyszeren összehasonlíthatjuk az Excel segítségével. A Wordhöz hasonlóan az Excel is hasznos lehet a tanárok munkájához: dolgozatok eredményeinek kiértékeléséhez, osztályzatok statisztikájának elkészítéséhez, összegzéséhez. PowerPoint: alkalmas különböz tananyaghoz, iskolai eseményekhez kapcsolódó bemutatók készítésére. A számítógéppel való ellátottsággal ellentétben írásvetítt szinte minden tanteremben találhatunk. Régóta bevált eszköz ez eladások tartásakor, új tananyag ismertetésekor. Ehhez képest számos elnyt nyújt a számítógépes prezentáció: animációk, videók bemutatása is lehetséges, a prezentáció egyszeren módosítható, interaktivitása segítséget nyújthat az önálló tanuláshoz. A számítógépen bemutatott egyszer prezentáció színezheti, érdekessé teheti az órát. Ennél még célravezetbbek a tanár által készített interaktív bemutatók, amely a diákok önálló munkáját feltételezi. Egy ilyen interaktív

32 prezentáció készítése a pedagógus alapos felkészülését és a bemutató-készít program mély ismeretét igényli, mivel a PowerPoint extra funkcióit (akciógombok, dia elrejtése, vezérl eszközök,...) is ismerni kell hozzá. Nemcsak a tanárok, hanem a diákok is készíthetnek bemutatókat egy-egy témához, témakörhöz. Ennek megvalósításához azonban meg kell ismerkedni a PowerPoint alapvet eszközeivel: bemutató létrehozásával, mentésével, szöveg formázásával, képek beillesztésével. A tanulók munkáját tanári ellenrzés alatt kell tartani, továbbá fel kell hívni a figyelmet a forma és a tartalom összhangjára és egyensúlyára. A prezentáció elkészítésének els lépése a témakör kiválasztása, majd a diák számának, tartalmának átgondolása, megtervezése. A témakörhöz össze kell gyjteni az odaill képeket, illusztrációkat, és szövegeket. Nagyobb téma esetén célszer tervezni egy "menü-diát", ahova bármikor vissza lehet térni, s a megfelel menüpontot kiválasztva adott helyre ugorhatunk. Ajánlatos egy prezentáció diáinak azonos hátteret választani, mert az állandóan változó megjelenés elterelheti a figyelmet a lényegrl, a tartalomról. A diák összeállítása után végs simításként beállíthatjuk az áttnéseket, a vezérléseket és ellenrizhetjük a helyesírást. Tapasztalatból tudom, hogy általános iskolások nagy lelkesedéssel készítenek életkorukhoz képest színvonalas prezentációkat különféle tantárgyakhoz a PowerPoint segítségével. A bemutató elkészítése közben szinte észrevétlenül a feldolgozott tananyagot is megtanulják. FrontPage: weboldal, oktatási segédanyagok készítésére alkalmas szoftver. Magas ára miatt kevés iskolában találkozhatunk vele.

33 PhotoEditor: lehetséget nyújt a "képmanipulációhoz", a képek digitalizálásához. A tanulók megismerkedhetnek a szkenner mködésével is, miközben a programot használják. A különféle effektusok segítségével a képeket formázhatják, átszerkeszthetik, a képek paramétereit utólagosan megváltoztathatják. Az effektek kezelésének elsajátítása hasznosnak bizonyulhat, mivel más képszerkeszt szoftverek használata könnyebben megtanulhatóvá válik. Az élesség, színfelbontás, fényesség, kontraszt és színeltolás szinte minden fotószerkesztben állítható. E szoftver is csak a jó anyagi feltételekkel rendelkez iskolákban található meg, mivel célszer, ha egyéb eszközök is kapcsolódnak hozzá (digitális fényképezgép, szkenner). Comenius Logo: játékos, de komoly színvonalú munkára alkalmas. Segítségével más tananyagokhoz készíthetünk segédprogramokat, de a programozás világába is betekintést nyújt az általános iskolás gyerekek számára. II.2. Az általam készített, tanulást segít, megkönnyít programok bemutatása Mint azt már a bevezet sorokban is írtam, két programot készítettem a tanulás változatosabbá tételére, illetve megkönnyítésére. E programokat az általam ismert oktatásban felhasználható szoftverek kiegészítéseként írtam. Olyan programokat kívántam készíteni, amelyeknek még - tudomásom szerint - nincsenek alternatívái.

34 II.2.a. Idegen szavak szótára (l. 1. melléklet) Elsnek egy idegennyelv-tanulásban felhasználható szótár-készít szoftvert készítettem "Idegen szavak szótára" néven. A szoftver-piac tele van nagyon jó, illetve kevésbé alkalmazható elektronikus szótárral, így ezek közül mindenki válogathat kedvére, és igényeinek megfelelen. Azonban az általános iskolában és a nyelvtanulás egész folyamata alatt szükség van arra, hogy a szavakat pontosan le tudjuk írni, és ismerjük a jelentésüket. Az idegen nyelvek elsajátítása közben mindenki készít saját magának szótárt egy füzetben, ezen az alapon miért ne készíthetne mindenki magának elektronikusan is, amely ráadásul még ki is kérdezi tlünk a szavakat. Az Idegen szavak szótára pontosan egy ilyen üres elektronikus szótár, amelyet a nyelvet tanuló tölthet fel szavakkal, kifejezésekkel, majd azokat többféle módon gyakorolhatja. A program különböz nyelvekhez használható. A program telepítése egyszer módon történik a windows-ban megszokott lépésekkel. Ma már senkinek nem okoz problémát egy szoftver telepítése. Sokszor magyar nyelven olvashatjuk a telepítés lépéseit, és értelemszeren eldönthet, mi a következ lépés, amit tennünk kell. A következ ábrán a program vázlatos felépítését tekinthetjük meg, melynek segítségével átláthatjuk a szótár lehetségeit, szerkezetét: