8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség"

József Juhász
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) készségéhez történő kötődésének foka, ami úgy tűnik, hogy fontos a munkahelyi teljesítmény és a munkapiaci siker szempontjából (OECD és Statistics Canada, 2000, McAuley és Lowe, 1999). A gyakorlatban az IKT használata sok tekintetben kapcsolódik az olvasás-szövegértés készségéhez. Néhány kutatási eredmény szerint az olvasás-szövegértés készsége elengedhetetlen az IKT literacy kifejlesztésében (pl. Massé, Roy és Gingras, 1998). Míg az IKT készségek bizonyos mértékben a technológiai jártasságon is alapulnak, ugyanakkor szükség van olyan, például az olvasás-szövegértés, számolási és probléma megoldási készség alapjául szolgáló kognitív készségekre is, amelyek létfontosságúak az IKT hatékony használatához (International ICT Literacy Panel, 2002). A legtöbb IKT tartalom, nevezetesen az Internet, szöveg alapú marad (Stewart, 2000), továbbá a honlapok formátuma és tartalma gyakran hasonló természetű készségeket kíván meg, mint amelyeket az ALL kutatásban a dokumentum-értelmezés vizsgálati körében felmértek, nevezetesen strukturálatlan és nem folytonos szövegek, úgy, mint táblázatok és dokumentumok értelmezése. Általában az olvasás-szövegértés egyre fontosabbá válik, amint jóval több információt közvetítenek és osztanak meg az IKT-n keresztül, mint valaha (Leu Jr., 2000). Minden országban a számítógép használók és nem használók összehasonlítása különbséget mutatott ki e csoportok között az olvasás-szövegértés készségének tekintetében. A 8.3. ábra bemutatja, hogy a számítógép használók következetes módon átlagosan körülbelül 50-nel vagy annál is több pontszámmal magasabb eredményt érnek el. Így a számítógépet nem használók nem csak egy digitális választóvonallal szembesülhetnek, hanem az olvasásszövegértésbeli különbséggel is. Ezenkívül a 15 éves iskolások esetében az eredmények pozitív kapcsolatot mutatnak ki az otthoni számítógép használat és az olvasási készségek között (Bussière és Gluszynski, 2004). A további elemzés során az IKT használat és ismeret három széles mutatót használunk. Ezek megmutatják, hogy 1) a válaszadók milyen hasznosságot tulajdonítanak a számítógépeknek, 2) hogyan viszonyulnak azokhoz, és 3) az Internet használat-, valamint a számítógépek speciális feladat-orientált célokra történő felhasználás mennyire változatoss és intenzív (lásd a 8.A. boxot). A 8.4. ábra bemutatja országonként az index értékek átlagos alakulását. Bermuda mindhárom mérésben vezetőként emelkedik ki, de szorosan követi Kanada, Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok is. Az eredmények lényegesen alacsonyabbak Olaszországban, különösen az Internet használat változatossága és intenzitása, valamint a számítógépek feladat-orientált célokra történő használata tekintetében. Svájcban a számítógépek hasznosságához való viszonyulás és az Internet használat változatossága és intenzitása a többi országnál alacsonyabb, de Bermudával együtt Svájc az egyik vezető a számítógépek feladatorientált célokra történő használata tekintetében.

Canada, 2000, McAuley és Lowe, 1999). A gyakorlatban az IKT használata sok tekintetben kapcsolódik az olvasás-szövegértés készségéhez.

2 8.3. ábra A számítógépet használók és nem használók készségei Az olvasás-szövegértés pontig terjedő skálájának középértéke annak függvényében, hogy a válaszadók használnak-e vagy nem használnak számítógépet a éves népesség körében, Számítógépet használó Számítógépet nem használó Az országok a számítógép-használók értéke alapján kerültek sorba rendezésre. Forrás: Adult Literacy and Life Skills Survey, ábra Az IKT használatának és ismeretének index értéke Az IKT használat és ismeret skála értékének középértéke három skálán: az IKT használata és ismerete, a számítógépnek tulajdonított hasznosság és az ahhoz történő viszonyulás, valamint a számítógépek speciális feladat-orientált célokra történő felhasználása a éves népesség körében, 2003 A számítógépekhez és azok hasznosságához való hozzáállás Az Internet használat változatossága és intenzitása A számítógépek feladat-orientált célokra történő használata Az országok a három skála középértékének összege alapján kerültek sorrendbe. Forrás: Adult Literacy and Life Skills Survey, 2003.

Forrás: Adult Literacy and Life Skills Survey, 2003. 8.4.

3 A 8.5. ábrán ábrázolt eredmények bemutatják, hogy az olvasás-szövegértési készség növekszik a számítógépek feladat-orientált célokra történő használata során. Hasonlóak az eredmények a másik két index érték és az ALL kutatásban mért többi készség esetében is. Ráadásul az eredmények kivétel nélkül hasonló tendenciát mutatnak minden, a felmérésben részt vevő ország esetében. Ezek az eredmények megegyeznek egy másik kutatás végeredményével, amely azt mutatja, hogy a magasabb olvasás-szövegértési és számolási készséggel rendelkező felnőttek jobban teljesítenek az IKT készségek értékelésekor is (lásd DfES, 2003) ábra A számítógépek feladat-orientált célokra történő használata az olvasás-szövegértés függvényében A számítógépek speciális feladat-orientált célokra történő használatának intenzitását mérő skálájának középértéke az olvasás-szövegértés szintje függvényében a éves népesség körében, 2003 Bermuda Kanada Olaszország Norvégia Svájc USA Forrás: Adult Literacy and Life Skills Survey, 2003

Ráadásul az eredmények kivétel nélkül hasonló tendenciát mutatnak minden, a felmérésben részt vevő ország esetében.

4 8.A. box: Az IKT használat és ismeret mutatószámai Az IKT használat és -ismeret három mutatószáma több, az ALL kutatásban mért változóból származik. Az IKT-hez köthető változókat az feltáró faktoranalízissel (Exploratory Factor Analysis) elemeztük, ami a módszer elsődleges összetevőjét alkotja. Ezután megerősítő faktoranalízist (Confirmatory Factor Analysis) használtunk három modell érvényesítése érdekében, amelyek a feltáró eredmények, és a vizsgált változók értelmezése alapján feltételezettek. Az index értékek a Rasch skála-megközelítéses modell specializált modelljéből erednek. Minden index érték a standardizált érték tízes skáláján értelmezve az 5 átlagával és annak az 1.5 pontos deviációjával került meghatározásra. A három mérés felépítését szolgáló mögöttes változókat az alábbiakban vázoljuk: 1. A számítógépnek tulajdonított hasznosság és a számítógépekhez való viszonyulás Kérem, mondja meg, hogy teljesen egyetért, egyetért, nem ért egyet vagy erősen nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel: A számítógép lehetővé tette számomra rövidebb idő alatt több munka elvégzését. A számítógép segítségével könnyebben juthattam hasznos információkhoz. A számítógép a számítógép kezelésen túlmenően új készségek elsajátításában segítettek. A számítógép segítségemre volt az emberekkel történő kommunikációban. A számítógép segített a munkával kapcsolatos céljaim, karrierem elérésében. 2. Az Internet használatának változatossága és intenzitásának mutatója Egy átlagos hónapban milyen gyakran használta az Internetet a következő célokra? (Naponta, hetente néhány alkalommal, havonta néhány alkalommal, soha). Elektronikus levél ( ). Chat fórumokon vagy egyéb online beszélgetésben való részvétel. Vásárlás (ide értve a termékek vagy szolgáltatások keresgélését is, nem feltétlenül vásárlást is) Bank használata. Formális oktatás vagy képzés (formális oktatási tevékenység részeként, úgy. mint egy kurzus vagy egy tanulmányi program). Zene letöltése vagy elmentése. Hírek és aktuális események olvasása. Munkalehetőségek keresése. Egészséggel kapcsolatos információk keresése. Időjárással kapcsolatos információk keresése. Az ország kormánnyal kapcsolatos információk keresése. Számítógépes társasjátékokban való részvétel. Általános böngészés. Egyéb célok, mégpedig: Egy átlagos hónapban hány órát használta otthon a számítógépet? 3. A számítógépek feladat-orientált célokra történő használatának mutatója Egy átlagos hónapban milyen gyakran használt számítógépet a következő célokra? (Naponta, hetente néhány alkalommal, havonta néhány alkalommal, soha). Szöveg írása vagy szerkesztése. Könyvelés, adatbázisok vagy statisztikai elemzések. Grafikonok, tervrajzok, képek vagy prezentációk készítése. Számítógépes programozás vagy programnyelv írása/kódírás. Időbeosztás/ütemterv vagy határidőnapló készítése. CD-ROM-on vagy DVD-n található információk olvasása. Egy átlagos hónapban hány órát használta otthon a számítógépet?

Ezután megerősítő faktoranalízist (Confirmatory Factor Analysis) használtunk három modell érvényesítése érdekében, amelyek a feltáró eredmények, és a vizsgált változók értelmezése alapján

Hasonló dokumentumok

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat Ez a fejezet a szülők iskolai végzettségének az ALL kutatásban részt vevő fiatalok készség szintjére gyakorolt hatását vizsgálja.