Zuglói Jó Gyakorlatok Könyve

Változz a világgal a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív nevelésének oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban című projekt során kialakított Zuglói Jó Gyakorlatok Könyve ZUGLÓI BENEDEK ELEK EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HEFOP 2.1.6/05/1. 2005 08 0062/1.0

Kedves Kollegák, Tisztelt Olvasók! Örömmel nyújtjuk át ezt a kiadványt, melyben a Zuglóban megvalósult integrált oktatás jó gyakorlatát mutatjuk be. Kötetünk írói olyan pedagógusok, akik sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában, nevelésében vesznek rész, a Változz a világgal a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív nevelésének oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban projekt megvalósítói. Együttműködésükkel és a közösen kimunkált modellekkel bizonyítják, hogy a befogadó szemlélet teret nyert Zuglóban. Az együttműködés az együttnevelésért sikeres megvalósulása nem csak a sérült gyermekek számára jelent pozitívumot, hiszen a differenciált tanulásszervezési módszerek, a továbbképzéseken elsajátított tevékenységközpontú technikák egyaránt megjelentek és beépültek a mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba. Az integrált nevelés eredményes megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelő szakmai szolgáltatás, a gyógypedagógiai háttér biztosítása, a Zuglói Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény partnerként működik együtt valamennyi befogadó óvodával, iskolával. A lehetőség azzal táncol, aki már ott van a táncparketten. mondta Brown(2005). Lépjünk bátran a táncparkettre, a tudásunk megvan hozzá! Az együttnevelődés során a gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, természetes módon együtt élni, a sérült gyermekek pedig egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően vehetnek részt az oktatási, nevelési folyamatban. Megtanulnak együtt élni képességeikkel, beilleszkedni először a gyermekek közösségébe, majd a felnőttként a társadalomba. Marksteinné Molnár Julianna projektmenedzser Kölesné Németh Mária szakmai vezető

Bevezetés Az integráció definícióját a pedagógiában az együttnevelés adja. Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI), fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Azonban az integráció szót sokkal szélesebb értelemben, tágabb kontextusban használjuk. Valójában az integrált oktatás gondolata nem a közoktatásból származik, hanem az emberi jogokért folytatott küzdelem, az antidiszkriminációs mozgalmak eredménye. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megközelítése napjainkban az integrációt tekinti kulcskérdésnek a sérült emberek aktív társadalomba illesztése területén. A fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az elsődleges és leghatékonyabb eszköz a szemléletváltás, mely hozzájárul az előítéletek, a félelem, a tartózkodás, a nemtörődömség, a sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához. A fogyatékosság nem az alkalmatlanságot jelenti, hanem egy olyan helyzetet, amelyben a környezet alakításával az emberek életminősége a fogyatékos emberek életminősége is javulhat. A befogadó felnőtt társadalom azt jelenti, amelyben természetes módon együtt élnek a fogyatékossággal élők és a nem fogyatékossággal élők, s ez valahol az oktatásban, a gyermekkorban kezdődik el. Az oktatáspolitika és a közoktatási törvény támogatja az integrált oktatást. Tilos a hátrányos megkülönböztetés és minden olyan közvetlen és közvetett különbségtétel (kizárás, korlátozás, kedvezés), amelynek a következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A gyermek mindenek felett álló érdeke, joga a megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz, hogy minden segítséget megkapjon képességei kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez (Ktv. 4. ) A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Ez történhet az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy a többi gyermekkel együtt a többségi iskolákban. (KT. 30. ) Mindezen körülmények hatására elindult hazánkban is egy folyamat a befogadás megvalósulása felé, melynek fő célja olyan befogadó iskolarendszer kialakítása, ahol az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. Egyre inkább megjelenik az a szemléletmód, amely nemcsak fogadja, felveszi az intézménybe a gyermeket, hanem befogadja és megteremti a gyermek fejlődéséhez szükséges legmegfelelőbb környezetet, a személyi és tárgyi feltételekkel, vagyis az inkluzív környezetet. Az inkluzió az integráció legfejlettebb foka, az együttnevelés elfogadó gyakorlata. A HEFOP 2.1.6 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésénekoktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban projekt célkitűzése is erre irányul. Az esélyegyenlőség biztosításán kívül a befogadó közoktatási rendszer megteremtése, az inkluzív nevelésoktatás megvalósítása a cél, ahol minden gyermek/tanuló képességének és adottságának maximális kibontakoztatása történik. A projektben résztvevő intézmények folyamatosan szem előtt tartva az említett célokat valósították meg kitűzött feladataikat, melyek szervesen illeszkedtek az egyes intézmények pedagógiai programjához, az intézményi profilhoz.

Minta értékűnek lehet nevezni azt az együttműködést, ami kialakult a két év alatt a projektben résztvevő intézmények között. Számos teammegbeszélést, bemutató foglalkozást (mozgáskotta, németh mozgásmodell, BÉZSprogram, projektfoglalkozás, Ayresfoglalkozás ), szakmai napot (módszertani klub foglalkozás, kompetencia alapú oktatás ), belső képzést, szülő klubot, speciális programokat (lovas terápia, integrációs tábor) stb. tartottunk, ahol folyamatosan alakult az egymásra való odafigyelés, az együttműködés. Ezek jó alkalmak voltak az egymás munkájába való betekintésre, a gyakorlatorientált tapasztalatszerzésre, a megfelelő szakkompetenciák elérhetővé tételére. Egyre tudatosabbá vált a tervezés az intézmények között. A nyitott, innovatív szemlélet egyre inkább ráragadt az intézmények tantestületeinek többi tagjára és a szülőkre egyaránt. Elmondható, hogy az intézmények nemcsak szerkezeti, hanem minőségi változáson is keresztül mentek. Szemléletük a mindenkori kihívásokra azonnal nyitottan reagál, s a kialakított jó gyakorlataik ma már természetes tevékenységgé alakultak, fenntarthatóak és jól követhető minták. Ezúton mondok köszönetet a projektben részt vevő konzorciumi intézmények fáradhatatlan és sokszor embert próbáló munkájáért: A Meseház Óvoda közösségének Turi Istvánné vezetésével, A Heltai Gáspár Általános Iskola tantestületének Földesné Fábián Csilla vezetésével, A József Attila Általános Iskola tantestületének Forgács Tíborné, majd később Csermendyné Rapatyi Mária vezetésével, A Móra Ferenc Általános Iskola tantestületének Horváth Gizella vezetésével, A Németh Imre Általános Iskola tantestületének Kovács Pál vezetésével és végül, de nem utolsó sorban saját tantestületünknek, a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény valamennyi tagjának, Szabó Józsefné gazdasági vezetőnek és projektmenedzserünknek, Marksteinné Molnár Juliannának.. Kölesné Németh Mária igazgató, a projekt szakmai vezetője

Marksteinné Molnár Julianna: Zuglói jó gyakorlatok, a megvalósult együttműködés A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a konzorcium tagjaival a projekt során a többoldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködés keretein belül kiépítette és fenntartja a Zugló oktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív együttnevelését. A konzorcium tagjai: A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű óvodás és általános iskoláskorú gyermekek oktatását nevelését. Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás keretein belül gyógypedagógiai tanácsadást, fejlesztő felkészítést, logopédiai feladatokat, gyógytestnevelést, valamint utazó szakember hálózatot működtet. Meseház Óvoda, a pedagógiai összmunkán alapuló fejlesztésben a szakemberek együttműködve az óvodai keretekhez, a gyermek személyiségéhez igazodva tervezik és végzik munkájukat. Heltai Gáspár Általános Iskola, Montessori fejlesztőeszközök használatával a gyermekek a cselekvés síkján megalapozva szerezhetik elméleti és gyakorlati tudásukat. A képességek tökéletesítése mellett elsődleges szempont a tanulás örömének felfedezése és a sikerélmény biztosítása. Móra Ferenc Általános Iskola kiemelt tevékenysége a diszlexia prevenció alkalmazása, emeltszintű nyelvoktató program, nívó csoportos oktatás, logopédiai osztályok működtetése. Az egyénre szabott fejlesztés, differenciálás tanórán belül és kívül nagy szerepet kap az iskola életében. Németh Imre Általános Iskola hangsúlyt fektet a differenciált képességfejlesztésre, a mindennapos testedzésre. Beszédfogyatékos gyermekek számára logopédiai osztályokat működtetnek, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában kiemelkedő hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre. József Attila Általános Iskola hangsúlyt kap a gyermekek mozgásfejlesztése, valamint az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai oktatás, a BÉZS program. A projekt elősegítette az együttnevelésben résztvevő és közvetve érintett szakemberek és partnerek körében: a befogadó pedagógiai környezet és megfelelő támogató szakmai háttér kialakítását, az inklúzíót támogató jó gyakorlatok és tevékenységek elterjesztését, az attitűdváltást segítő programcsomagok kidolgozását, sikeres és hatékony beépülését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, a széleskörű kapcsolatrendszer és szolgáltatóhálózat kialakulását, a meglévő humán erőforrásokra támaszkodva, komplex pedagógiai szak és szakmai szolgáltatások nyújtását és bővítését, módszertani adatbank létrehozásával a differenciáló, a tanulók együttműködésére és eltérő képességeire építő tanulásszervezési eljárások alkalmazását, szakmai műhelyek megszervezését és működtetését, óvodaiskola átmenet segítését, utazó szolgáltatások, szakkompetenciák elérhetőségét, pedagógushallgatók hospitálási és gyakorlatorientált tapasztalatszerzési lehetőségeinek bővítését,

akkreditált és legitimált pedagógustovábbképzések szervezését, megvalósítását, honlap üzemeltetését, szülői klubok működtetését. Komplex szolgáltatások megjelenésével hozzájárult a sajátos nevelési igényű tanulók: egyéni képességekhez igazodó, pedagógiai diagnosztikus méréseken alapuló, egyéni fejlesztési tervek alapján történő képességkészség fejlesztéséhez, esélyegyenlőségének növeléséhez, iskolai kudarcok csökkentéséhez, lemorzsolódás és idő előtti iskolaelhagyás kockázatának csökkentéséhez, sikeres továbbtanulásukhoz, hosszútávon a munkaerőpiaci esélyeik növeléséhez, szocializációjukhoz, önálló életvitelük javításához. Több csatornás, működő kapcsolatrendszer kialakítása révén a projekt: tudatosabb tervezést és hatékonyabb kommunikációt fejlesztett ki az intézmények és a szakemberek között, multiplikációval elősegíti az együttnevelés szélesebb körű és gyorsabb elterjedését, lehetővé teszi, hogy a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá váljanak a kulcskompetenciák fejlesztésére, hozzájárul a szülők aktívabb bevonásához, az élethosszig tartó tanulási modell elterjesztéséhez. A bevezetett új terápiák, az elsajátított módszerek és eszközök használata a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a szemléletváltás indikátoraiként is értelmezhetőek. Szakmaközi hálózat működtetésének színterei a team megbeszélések és a szakmai műhelyek, a családi játszóház és szülői klubok, az integrációs tábor az inklúzív nevelési környezet fenntarthatóságát biztosítják. Zuglói jó gyakorlatok A szakmai műhelyek által kidolgozásra került, már kipróbált, önállóan kezelhető modelleket, tartalmi egységeket jó gyakorlatként mutatunk be. A célcsoport szempontjából eredményesnek bizonyultak, és hozzájárulhatnak a jövőben is a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálásához, az inkluzív pedagógiai környezet kialakításához. A modellek kapcsolódnak az integrált nevelést megvalósító intézmények szervezetének fejlesztéséhez és tevékenységeihez, ezen túlmenően segítik a támogató társadalmi környezet kialakulását. A kidolgozott jó gyakorlatok növelni tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek sikerességét, a különböző kompetenciák fejlesztésével meg tudják alapozni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, növelni tudják társadalmi beilleszkedés, a munkaerőpiaci érvényesülés esélyeit, bemutatják az intézmény szervezeti átalakításban rejlő lehetőségeket,

bemutatják, hogy az intézmény kapcsolati rendszere milyen módon használható fel a helyi társadalmi közeg befolyásolására, az együttnevelést támogató pedagógiai rendszerek kialakítását és megújulását segítik, a nyilvánosság biztosításával a horizontális tanulást támogatják, a kidolgozott módszerek beépülhetnek az együttnevelést felvállaló oktatási intézmények pedagógiai rendszerébe. A jó gyakorlatok bevezetésével kiépült a konzorciumi intézmények belső képzési rendszere, gazdagodott a pedagógusok módszertani kultúrája. Az intézményi háló kiépítésével, a pedagógusok képzésével az integráltan ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek száma nőtt, csökkent a lemorzsolódás a sajátos nevelési igényű tanulók körében. Az elért eredmények hosszútávon érvényesülhetnek. A belső képzési rendszer a kidolgozott modellek, jó gyakorlatok terjesztését segíti, míg a kiépült intézményi háló és a műhelymunka pedig a folytonos megújulás lehetőségét biztosítja az innovatív szemléletű pedagógusoknak.

Dr. Iliás Lajosné: A projekt hatása Zugló közoktatására A Változz világgal című projekt az Uniós pályázatok között a kerület közoktatáspolitikájában meghatározó jelentőségű. Zugló közoktatási intézményeire a nyitottság, az új iránti fogékonyság jellemző. Az Uniós pályázat megjelenésekor a kerületi intézmények egy csoportja a program megírásával azonnal reagált a szakmai kihívást jelentő pályázati felhívásra. A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) mint konzorciumvezető intézmény öt intézmény bevonásával 2005ben készítette el pályázatot. 2006. március elseje, amikor a program megvalósítása elkezdődött, a kerület közoktatásában szakmatörténeti dátumnak tekinthető. Voltak már korábban előzményei Zuglóban az integrált nevelésnek, egykét sikeres kísérletről lehetett hallani, de rendszerszerű és tudatos szakmai együttműködés az együttnevelésért intézményi szinten csak a pályázat megvalósításával vált lehetővé. A program a konzorciumi intézmények valamennyi munkatársát, a szülőket és gyermekeket is figyelembevéve mintegy 3900 főt érintett, így a befogadó, inkluzív szemlélet a kerületben tért hódított. A szakmai napok, tájékoztatók, belső képzések, a Zuglói Pedagógiai Napok keretében szervezett bemutató foglalkozások jótékony hatással voltak a kerület többi pedagógusainak szemléletére is. Együttműködési megállapodás alapján bekapcsolódott az együttnevelési folyamatba a dr. Mező Ferenc, a Munkácsy Mihály Általános Iskola, a Mályva Óvoda, a Kerékgyártó utcai Óvoda és a Napsugár Óvoda, valamint a Zuglói Logopédiai Intézet. A pozitív eredményekről, tapasztalatokról elismerően adott hírt több alkalommal a Zugló TV és a Zuglói Lapok című kerületi újság, így a szülők és a lakosság körében is ismertté és elfogadottá vált az integrált nevelés oktatás gyakorlata. Ezt segítették a szülők körében folyamatosan működő szülő klubok valamint a szemléletformáló képzések, tréningek. Az eredmények messze túlmutatnak a kerület határain, a konzorcium intézményeinek munkatársai professzionális tudás birtokosai lettek. Munkájuk modellértékű, melyet jó gyakorlatként multiplikáltak, a később bekapcsolódó intézmények számára tovább adtak. Ezzel részeseivé váltak egy olyan országos folyamatnak, ahol a horizontális tudásátadás meghatározó jelentőségű. A program kiemelt célja megvalósult, hisz az integráció során emelkedett azoknak a fogyatékkal élő gyermekeknek az aránya, akik a kerület többségi óvodáiba, általános iskoláiba járnak, lakóhelyük közelében részesülnek képességeiknek megfelelő oktatásbannevelésben. Kialakult a befogadó intézményhálózat, bővült a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes fejlesztését ellátó közoktatási intézmények kínálata. Ez azért jelentős, mert a nyitott intézményekben jobban megvalósítható az esélyegyenlőség, javulnak a társadalmi beilleszkedés esélyei. A program legfőbb értéke és hozama: Valamennyi intézmény esetében az eredmények beépültek a pedagógiai programokba, intézményi dokumentumokba; A pedagógusok, a szülők, a gyermekek felkészültek a befogadásra, elfogadásra; A szülők stigmamentesen választhatnak intézményt a sajátos nevelési igényű gyermekének;

Tudatosabbá és tervszerűbbé vált a humán erőforrás fejlesztése; A tárgyi és működési feltételek javultak A módszertani kultúra gazdagodott, korszerű és eredményes munkaformák honosodtak meg az intézményekben Új megoldások, tanulási stratégiák kerültek előtérbe Élővé és folyamatossá váltak az intézményi együttműködések A pedagógiai munka része lett a különböző szakemberek konzultációja, a team megbeszélések A program megvalósítása segíti a folytonos megújulást, a folyamatos fejlesztést Az intézmények a saját profiljuknak megfelelő modelleket dolgoztak ki: o BÉZS pogram a József Attila Általános Iskolában, o Németh Mozgásmodell a Németh Imre Általános Iskolában, o Módszertani klub és a kompetencia alapú programcsomag bevezetése a matematika és szövegértés területén felmenő rendszerben az első osztálytól a Heltai Gáspár Általános Iskolában, o Projektpedagógia módszere a tanítási folyamatban és a kompetencia alapú programcsomag bevezetése a szociális kompetenciák területén a hatodik osztályban a Móra Ferenc Általános Iskolában, o Mozgáskotta módszere és az óvoda iskola átmenet illetve a kognitív képesség struktúrák fejlesztése program a Meseház Óvodában, o Új terápiák bevezetése és alkalmazása (Lovasterápia, kutyaterápia, AYRES terápia), óvoda iskola átmenet, belső képzési rendszer kiépítése, integrált tábor a Zuglói Benedek Elek EGYMIben A program valódi nyertesei a kerület oktatási intézményeiben nevelődő gyermekek. Most, amikor az eredményeket számba vesszük, nem feledkezhetünk meg azokról, akik ehhez tevőlegesen hozzájárultak. Elismerés és köszönet illeti a projekt megvalósításában közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamennyi munkatársat, a fenntartót, akinek a pozitív hozzáállása, biztatása és szakmai, pénzügyi támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Az eredményekre építve, fontos, hogy fokozott figyelmet kapjon az inkluzív munkát segítő szolgáltatói hálózati rendszer működtetése. A megvalósított program illeszkedik az országos oktatáspolitikai reformfolyamatokhoz, amely a szükséges hazai és uniós támogatások megszerzését célozta meg és folyamatosan támogatja azt. A Zuglói közoktatási dokumentumok a folyamatos fejlesztést garantálják, a fenntarthatóságot biztosítják. A projekt megvalósítását eredményesnek értékeljük. A szakmai konferenciák, beszámolók, előadások bizonyítják, hogy értékes és folytatásra méltó fejlesztési szakasz zárult le.

Kölesné Németh Mária: Zuglói Benedek Elek EGYMI Az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását segítő módszerek, eljárások alkalmazása Előzmények Küldetésnyilatkozatunk: Eltérő tantervvel működő, gyermek és emberközpontú nevelőiskolának valljuk magunkat. Intézményünk nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Érzelmekben gazdag iskolai légkört szeretnénk megteremteni. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk tanulóink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Egymás személyiségét tiszteletben tartva szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Következetesen magas szakmai igényeink vannak, s ezek megvalósításához megfelelő eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Fontos az iskolai életünk és munkánk minden területén a folyamatos fejlődés. Elkötelezettek vagyunk az inkluzív pedagógia, az együttnevelés irányában. Mint Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény magas szintű gyógypedagógiai szakmai és módszertani tudást kívánunk közvetíteni az integrációban résztvevőknek. Nem vagyunk mindannyian arra hivatottak, hogy rendkívüli dolgokat hajtsunk végre, hanem arra, hogy nagyon egyszerű hétköznapi munkát végezzünk rendkívüli szeretettel Jean Vanier Folyamatosan változó társadalmi körülmények, szükségletek és igények következtében egyre inkább előtérbe került a gyermekek egyéni képességeinek és készségeinek a figyelembe vétele az általános és a speciális pedagógia területén egyaránt. Ez új szemléletet, új pedagógiai módszereket kíván. Intézményünk azonosult az új kihívásokkal, célként fogalmazta meg az ennek való megfelelést, az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását, a befogadó intézmények segítését, a gyógypedagógiai szakkompetencia elérhetővé tételét. Intézményünknek speciális, differenciált struktúrájú, többcélú intézmény, melynek célja hogy több oldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködés keretében megvalósítsa és fenntartsa Zugló oktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók inkluzív együttnevelését. 2003. szeptemberében kezdtük meg a szerkezeti átalakítást belső átszervezéssel a közoktatási törvény módosítása kapcsán, mely a következőket írta: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmény céljaival összhangban elláthatja az e törvény 34. a), b), e), g), h) pontjaiban felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakemberhálózat működtetését, az e törvény 36. (2) b)e) és g) pontjaiban felsorolt pedagógiaiszakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Ktv. 33..(12). Kt. 121. (28) sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a) a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, b) a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, c) magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkoztatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, d) a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az átalakulás lépései a kiindulási helyzet elemzése: a földrajzi környezet igényeinek megfogalmazása, meglévő szabad kompetenciák, kapacitás (az intézményi kínálat) összegyűjtése, egyeztetés az igények és a kínálat között, kommunikáció a fenntartóval, intézményi átalakuláshoz szükséges funkcióváltás végiggondolása és az átalakulás lépéseinek eltervezése, a szükséges intézkedések kidolgozása, megvalósítás korrekciók, visszacsatolások, egyeztetések, értékelés, minőségfejlesztés kérdései. Ennek értelmében megtörtént a kapcsolatfelvétel és szakmai feladategyeztetés a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval és a kerület azon intézményeivel, ahol már foglalkoztak speciális odafigyelést igénylő, súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekekkel, tanulókkal, s pedagógiai programjaikban is megfogalmazódtak a speciális megsegítés igényei, módszerei és feltételei. Az említett intézményekkel szakmai konzultáció keretében feladatértelmezés történt és együttműködési megállapodás született az integrált nevelés felvállalásáról és a szakmai együttműködés megvalósításáról, melyről az iskolák írásos szándéknyilatkozatot is adtak. Megtörtént a segítőszolgáltató hálózat kiépítésének elkezdése, az utazó gyógypedagógusi ellátás megszervezése, mely további támogatást nyújt a különböző gondozási igények, speciális szükségletek kielégítésére, a befogadó zuglói általános iskolák integrációs programjainak kidolgozásában, módszertani megújulásukban, szemléletformálásukban, szervezeti fejlesztésükben.

Elkezdtük a befogadó intézmények pedagógusainak megsegítését: speciális tanácsadással a tankönyvek, taneszközök megválasztásához, a differenciált tanóravezetéshez, tanulásszervezéshez. Nyílt napokat szakmai konzultációkat, teammegbeszéléseket folytattunk, nevelési értekezletek, szülői értekezleteket tartottunk. Összeállíttottunk egy adatbankot a speciális segédeszközökről, a szakirodalomról. Biztosítottuk az eszközök folyamatos kölcsönzési lehetőségét. A feladatok megvalósításába bevontuk az ELTE BGGYTF terapeuta szakos hallgatóit is. A különböző heterogén szakmai szervezetekkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. 2004. szeptemberétől indítottuk be utazó gyógypedagógiai szolgálatunkat, majd 2005. júl. 1től alapító okiratunk szerint is alaptevékenységünk az integrált oktatás. Utazó pedagógusaink magas szinten nyújtanak segítséget a rászoruló gyermekeknek/tanulóknak és együttműködnek a pedagógusokkal, szülőkkel. Jelenleg nyolc utazó gyógypedagógusunk több, mint 100 sajátos nevelési igényű gyermek és tanuló ellátását végzi. A JGY mai jellemzői Aktuális állapota: kipróbált, korrigált, továbbfejlesztett A JGY alkalmazási területe sérüléstípus alapján: mozgáskorlátozott, látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó), hallássérült (siket, nagyothalló), tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autista, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar. A JGY alkalmazási területe életkor alapján: óvoda, 1 2. osztály, 34. osztály, 56. osztály, 78. osztály A JGY komplexitása, összetettsége: komplex rendszer, csak egészben használható Kiemelt céljaink Biztosítsuk a különleges gondozási szükségletre szoruló gyermekek/tanulók óvodai/iskolai nevelésétoktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását. Különös hangsúlyt fektetve a személyre szóló fejlesztésre. A tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével juttassuk el őket egyéni képességeik maximumára. Az oktatás keretében felkészítsük diákjainkat az eredményes szocializációra, pályaválasztásra, az önálló életvitelre. Elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását. Módszertani Intézményünk tevékenysége, mint jó gyakorlat minta legyen az inkluzív pedagógiai környezet megvalósításában. Segíteni a speciális és a többségi intézmények (óvodák, iskolák) szervezetében és működésében végbemenő funkcióváltást a differenciált és integratív pedagógiai módszerek alkalmazásának tekintetében, hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni. Segítő, szolgáltató hálózat kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, szakmai feladatok széleskörű felvállalása. Összehangolni a helyi szükségleteket, igényeket a hozzáférhető szak és szakmai szolgáltatásokkal. Eredményeink: Az oktatásban résztvevő gyerekek szülei, az ellátást végző valamennyi pedagógus egyre inkább érzékennyé válik a társadalmi esélyegyenlőség kérdéseire. A befogadó attitűddel elősegítik a pozitív változásokat. Tevékenységeink: Szülők és pedagógusok számos képzésen, tréningeken vettek részt, melyek az együttnevelés kérdésével foglalkoztak.

Szülő klubok szervezése havi rendszerességgel Integrációs tábor szervezése Nyílt napok, bemutató foglalkozások szervezése a programban alkalmazott módszerekről: Ayresterápia, lovas terápia, a kompetencia alapú oktatás Fejlesztőeszköz börze, ahol fejlesztési területeknek megfelelő különböző speciális eszközök bemutatása történik Szakmai és szakmaközi team megbeszélések Honlap működtetése, melyen többek között az általunk kidolgozott feladatbank is szerepel Körülmények: A heterogén tanulócsoportokban történő foglalkozás a jellemző, a problémát érintő valamennyi szakember együttműködésével, a korszerű tanítási technikák alkalmazásával. Újszerűsége: Az általános és a speciális gyógypedagógiai tudás összekapcsolódik, egymást segíti, kiegészíti, s ezzel tudja a legtöbbet kihozni a gyerekekből. Ellenőrzés, értékelés: A tantárgyi méréseken keresztül folyamatosan visszajelzést kapunk a gyerekek előrehaladásáról. Az értékelésbe az osztálytanítók kikérik a gyógypedagógusok véleményét is. Nehézségek: A gyorsan változó törvények, és fogalmak, melyek a szakemberek között is konfliktusokat, zavart okoznak. Lehetetlenné válik a hatékony munka. Nem elég a kiváló szakmai felkészültség és akarat, ha a társadalomban nincs meg az elfogadás a másság iránt és így a szülőket is nehezebb meggyőzni az integráció előnyeiről. A tanulók közötti együttműködésre egyre jobban jellemző a szociális érzékenység, az egymás elfogadása, mely a korszerű, új tanulási technikák alkalmazásának kooperatív tanulási technikáknak, a projektpedagógia bevezetésének is köszönhető. Feltételek: Személyi: megfelelően képzett, nyitott szemléletű tanárok, probléma érzékeny vezetőség. Az utazó tanári hálózattal az EGYMI biztosítja a közvetlen, a szükségletre azonnal reagáló, direkt módon történő segítséget. Tárgyi: az egyéni fejlesztésekhez a területeknek megfelelő eszközök szükségesek, melyet nagyrészt az EGYMI biztosít. A JGY terjesztése, ajánlás: Mindenkinek ajánlott, aki lépést akar tartani a mindenkori változásokkal. Különösen hatékony a másság elfogadásának fejlesztésére, az egyéni bánásmód, készségképességfejlesztés alkalmazására a különböző tanulási zavarral, nehézséggel, vagy valamilyen fogyatékossággal küzdő gyermekek/tanulók esetében.

Intézményi/szervezeti jellemzők: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Tanuló)csoportok száma: 11 Óvodai/általános iskolai gyermekek/tanulók száma:114 SNI gyermekek száma:114 Módszertani intézmény által megsegített óvodás/általános iskolás tanulók száma a befogadó intézményekben: 98 Összesen: 212 sajátos nevelési igényű gyermeket/tanulót lát el az EGYMI Gyógypedagógus: 40 fő Gyermekfelügyelő /pedagógiai asszisztens: 40 fő Pedagógusok összlétszáma az intézményben: 40

Balogh Eszter: József Attila Általános Iskola BÉZS program (bábérzelemzenesiker) A József Attila Általános Iskola 8 évfolyamos iskola. Az 13. évfolyamon egy, a 48. évfolyamon két párhuzamos osztállyal működik. Az a osztályok tanulói átlagos képességű, illetve tehetséges gyermekek, valamint évfolyamonként változó létszámmal a sajátos nevelési igényű tanulók. A b osztályaink kis létszámmal (max. 15 fővel) működnek, itt a részképességzavarokkal, illetve magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek neveléseoktatása történik. Ezekben az osztályokban utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, és iskolapszichológus segíti a munkát, s közös törekvésünk, hogy a megfelelő fejlődést mutató tanulókat, minél hamarabb, a hagyományos a osztályokba integráljuk. Nagy gondot fordítunk a szülők és a kollégák megnyerésére, az esetleges kisebbnagyobb ellenállás leküzdésére, az osztályok közötti éles határok eltörlésére. Rohamosan emelkedik a hátrányos helyzetű tanulóink száma is. A hátrányos helyzet jellemző előidézői iskolánkban a nehéz családi gazdasági helyzet: lakás és bérviszonyok, a munkanélküliség, a családi szerkezet megváltozása, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása (italozás, nemtörődömség, rendezetlen életmód, durvaság, erőszak), a család kulturális igénytelensége kevés közös élmény a szülőkkel A kerület többi iskolájához viszonyítottan tanulóink között jelentős a szubkultúrából érkező gyerekek száma, akiknél az előbb felsorolt problémák nagy része fennáll. Célunk, a szociális készségek fejlesztése alakítása, a közösségbe való beilleszkedés segítése, a szülői házzal való együttműködés, a családok megnyerése. Ehhez igyekszünk megfelelő alkalmakat és lehetőségeket teremteni szülői klub működtetésével. A BÉZS Program célja A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos programunk kiemelt feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg életközeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek és ezekben az interakciós helyzetekben, hatékony konfliktusmegoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki. A BÉZS programmal egy méltányosabb oktatási környezetet teremtünk meg, melynek eredményeként várjuk, hogy tanulóinkban kialakuljon: a reális énkép, a játékszükséglet, az egyén önértékelő rendszerének finomodása, fejlett kommunikációs képesség, a mentálhigiénés képességek, a bábelőadás befogadásának igénye Kiemelt cél: a személyiség fejlesztése, a társas kompetenciák javítása, a szorongás és a beilleszkedési zavarok csökkentése, az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése és a tanulási nehézségek redukciója. A sajátos nevelési igényű gyerekek társaiban a tolerancia, a másság elfogadásának kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek segítségnyújtás, a szülőtársakkal való együttműködés kialakítása. Szándékunk felkészíteni tanítványainkat a felnőtt létben szükséges önállóságra, az önálló és élethosszig tartó tanulásra, a megszerzett ismeretek konstruktív alkalmazására. Konkrét célok : Pozitív énkép kialakítása és fejlesztése Szociális készség fejlesztése Feladattudat fejlesztése Figyelem fejlesztése

Koncentráció fejlesztése Csoportos együttműködési készség fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Finommotorika fejlesztése Hangszeres improvizáció Ritmusérzék fejlesztése Önkifejező készség fejlesztése Szülők érdeklődésének felkeltése Tolerancia kialakítása, fejlesztése Kapcsolatteremtési készség fejlesztése Célcsoportok: Közvetlen: 1. és 2. évfolyam tanulói, az évfolyamon tanító pedagógusok Közvetett: tanítók, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédus, iskolai pszichológus, szülők (Szülői klub, Bábversenyek) A program kidolgozását a 2005/2006os tanév első félévének fő feladataként határoztuk meg felmenő rendszerben. Bevezetését kísérleti jelleggel a tanév második félévétől az első évfolyamon indítottuk el. Már a feladatok tervezésekor is nagy gondot fordítottunk a szülők megnyerésére, a jó kapcsolat kialakítására, majd később a munkába való bevonásukra, valamint az osztályközösség erősítésére, az osztályok közötti jó kapcsolat kialakítására. A program tartalma, tevékenységei: Projektorientált oktatás keretén belül versek, mondókák, mesék feldolgozása, bábok, díszletek, meseillusztrációk elkészítése; a zene segítségével, ritmushangszerek bevonásával; havonta egy alkalommal, pénteki napokon, 44 órában; tantárgyi koncentrációval (magyar nyelv és irodalom, ének zene, vizuális nevelés, technika). Évfolyam: Óraszám/hó Minden hónap utolsó péntekén Tantárgyi koncentráció 1. o. 2. o. 4 óra 4 óra Magyar Technika Énekzene Vizuális nevelés Magyar Technika Énekzene Vizuális nevelés Ezek a tanítási napok az úgynevezett csengetés nélküli napok, mikor tanulóink kötetlen időbeosztással, a tanító által a tanmenet alapján előre megtervezett program anyagát dolgozzák fel. A magyar tantárgy témaköréből az első osztályban az alábbiakat emeltük ki hangsúlyosan: artikulációs gyakorlatok,

helyes ejtési normáknak megfelelő vers és mondókamondás; improvizációs gyakorlatok: adott helyzetekhez kötött szöveg, rögtönzött párbeszéd A magyar tantárgy témaköréből a második osztályban az alábbiakat emeltük ki hangsúlyosan: artikulációs gyakorlatok, helyes ejtés improvizációs gyakorlatok: helyzetek rögtönzése párbeszédek rögtönzése monológok, dialógusok adott témára monológok, dialógusok kötetlenül A technika tantárgyból mindkét évfolyam esetében az anyagok ismerete; az eszközök helyes, balesetmentes használata; a különféle ragasztási technikák alkalmazása jelenik meg hangsúlyosan. Vizuális nevelés területén a különféle rajzolási, festési technikák alkalmazására; a háttérábrázolására; a színhasználatra és az árnyékolásra helyezzük a hangsúlyt. Az énekzene tantárgyból mindkét évfolyam esetében a ritmizálás, az éneklés, a zenei darabok meghallgatása, valamint a hangszeres improvizáció a kiemelt terület. A fő hangsúly a bábozáson van, melyet zenei elemekkel tettünk színesebbé. ritmus és artikulációs gyakorlatok A bábozás érzelmeket, indulatokat kifejező, közvetítő tevékenység; személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy; játékosságot, a dramatizálást, a mozgás finomítását, koordinálását, valamint a kommunikációs képességek fejlődését, a rögtönzésre való hajlam erősödését segíti; drámajátékban, szerepjátékokban, színpadi szereplésekben való részvétel önálló (és csoportos) alkotói tevékenység fejlesztése; hozzájárulhat a színes, kreatív szövegalkotáshoz, helyes beszédtechnika és fejlett mozgáskoordináció kialakulásához. A bábmozgatással fejlődik a térérzékelés és a karakterábrázolás.

segíti a személyiség játékszükségletének, reális énképének, öntudatának kialakulását, segíti a gyermek értékelő rendszerének finomodását, változatos kommunikálási lehetőségeket tár fel. Bár a fő hangsúly a bábozáson van, az alkalmazott zenei anyag hozzájárul, hogy a gyerekek kifejezésmódot találjanak egyéni impulzusaikra, javuljon a szociális viselkedésük, növekedjen önbizalmuk, tapintatosak legyenek és odafigyeljenek egymásra. A zene, a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a gyermekek személyiségformálásában. A zenehasználat aktív és passzív formái, az éneklés, a hangszeres improvizáció, zenére festés, bábok tánca, zenei darabok meghallgatása és a zene által kiváltott érzelmek megbeszélése által fejlődik az önkifejezés képessége, javul a kapcsolatteremtési készség. A tananyag felépítése bábkészítés tanulása a báb mozgatásának gyakorlása a színpadi beszéd tanulása színpadtechnika elsajátítása a bábelőadás befogadásának tanulása Az első és a második évfolyam fő tananyag felépítése nem változik, csak a másodikos tanulók kifinomultabb, aprólékosabb, népi motívumokat is tartalmazó, terményekből összeállítható munkát is készítenek. A bábmozgatások során összetettebb, biztos mozgáskoordinációt igénylő feladatokat kell megtanulniuk. Tanulási program A bábozás tanítására részletes programterv készült. Ez alapján az osztályban tanító pedagógusok a gyerekek munkatempójához alakítják a havi bontásban összeállított programjukat, mely szerint lehetőség nyílik a feladatok többszöri ismétlésére, gyakorlására. A tananyag elsajátítást szolgáló módszerek egymással átfedésben, vagy párhuzamosan taníthatóak, szükség szerint ismételve. Az évfolyamokra meghatározott aktuális téma feldolgozását az alsó tagozatos munkaközösség éves munkatervében határozza meg, s készíti el a hozzá tartozó szövegkörnyezetet. A betanult produkciókat, az elkészült bábokat a gyerekek a félévi, illetve az év végi Bábfesztiválon mutatják be. A tanulási program a gyerekek által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. Teljesítmények meghatározása A teljesítmény meghatározását minimális és optimális szinten dolgoztuk ki. A teljesítménykövetelményeket a foglalkozásokon való aktív részvétellel valamennyi tanulónk teljesíteni tudja. Követelmény 1. osztály saját készítésű, kifejező báb báb mozgatása beleéléssel társakkal való kommunikálás együttműködő magatartás 2. osztály igényes, míves báb dinamikus, lendületes játék jó térérzékelés a közönséggel való jó kommunikálás

síkbáb készítés A tananyag elsajátítását szolgáló módszerek Minta alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Utánzással: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Egyéni fantázia alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés Mozgásgyakorlatok: ritmikus mozgás, futás, ugrás, forgás zenére, versekre, mondókákra Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan szabad területen Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan paraván mögött Rögtönzések jelenetalakításhoz egyénileg és csoportosan Beszédgyakorlatok, helyesejtési gyakorlatok végzése Kellékhasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Díszlethasználat paraván mögött egyénileg és társakkal Versek, dalok, mondókák, mesék előadása egyedül, szabadon választott bábtípusokkal Bábjáték előadása közönségnek csoportosan. Bábszínház látogatás Előadások elemzése, értékelése Az ellenőrzést szolgáló módszerek Tanulók megfigyelése: bábkészítés közben (pedagógus által) Az elkészült munkadarab (báb, díszlet, kellék..) beválásának kipróbálása bábozás során Tanulók egyéni munkadarabjának közös megtekintése, rövid értékelése Bábozás megtekintése közös produkciók során Közönségnek szóló előadások szervezése Beszédgyakorlatokon nyújtott teljesítmény megfigyelése

Memoriterek felmondatása (versek, dalok, mondókák, mesék, mindennapi szövegek) Bábelőadások közös jellemzése Az értékelést szolgáló módszerek Az elkészült munkadarab társak által való értékelése szóban Az elkészült munkadarab pedagógus által való értékelése szóban, írásban Az elkészült munkadarab zsűriztetése Az egyéni előadás társak által való értékelése szóban Az egyéni előadás pedagógus által való értékelése szóban, írásban Az egyéni előadás zsűriztetése Az egyéni előadás értékelése a közönség tetszésnyilvánításával Fél évkor és év végén tanulóink Bábfesztivál on adhatnak számot tudásukról. Eszközigény Az eszközigény tervezését az alsós munkaközösség végzi, figyelembe véve a meglévő munka és mintadarabokat, díszleteket. A program működtetéséhez szükséges anyagi forrásokat eddig nagy részben pályázatok (FKFK, helyi önkormányzati) segítségével teremtettük elő. Pl.: különböző méretű és jellegű bábok kesztyűbáb, ujjbáb, fejbáb, paravánok, kiegészítők, ritmushangszer készletek, CD gyűjtemény, oktatástechnológiai eszközök stb. Nagy segítséget nyújtott számunkra iskolánk Jelenben a jövőért Alapítványa is. Ebből tudtuk fedezni a Bábfesztivál kiadásait. bábmozgatás paraván mögött Összegzés A kétéves időszak alatt bebizonyosodott, hogy programunk kiválóan alkalmas az integrálás elősegítésére. Gyermekeink megszerették a bábozást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, munkafolyamatokat. Élvezettel, és nem utolsó sorban nagy sikerrel szerepelnek az előadásokon, legyen az házi verseny, bemutató, kerületi, vagy budapesti szervezésű verseny.