A gyógyszerek forgalomba hozatalának sajátos szabályai az Európai Unió belső piacán

BUDAPEST GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A gyógyszerek forgalomba hozatalának sajátos szabályai az Európai Unió belső piacán Készítette: Szabadszállási Gábor Budapest, 2011

Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1. A gyógyszeripar bemutatása... 8 1.1. A világ gyógyszeripara... 8 1.1.1. A világ legnagyobb gyógyszergyártói.... 9 1.2. Európai Unió gyógyszerpiacának jellemzése... 10 1.3 A globális gyógyszeripar jövője és várható trendek... 11 2. A gyógyszer fogalma és forgalomba hozatala... 14 2.1. A gyógyszer, mint sajátos termék... 14 2.1.1. A gyógyszerek csoportosítása... 15 2.1.2. A generikus és az innovatív gyógyszerek kapcsolata... 16 2.2. A gyógyszerek forgalomba hozatala... 17 2.2.1. A gyógyszerek törzskönyvezésének általános jellemzői... 17 2.2.2. A törzskönyvezés elindítása... 19 2.2.3. Forgalomba hozatali engedély... 20 2.2.4. Törzskönyvezési eljárás típusok... 20 3. A gyógyszerek forgalomba hozatalának szabályozása az Európai Unió területén... 22 3.1. Az áruk szabad áramlása az Európai Unióban... 22 3.2 A gyógyszer, mint harmonizált termék... 23 3.3. A párhuzamos (parallel) kereskedelem fogalma és sajátosságai... 23 3.4 A forgalomba hozatal engedélyezése az Európai Unió területén... 24 3.4.1 Centralizált eljárás (CP)... 24 3.4.2. Nemzeti eljárás (NP)... 26 3.4.3. Kölcsönös elismerési eljárás (MRP)... 27 3.4.4. Decentralizált eljárás (DCP)... 27 3.4.5. A generikus gyógyszerek forgalomba hozatala... 28 3.5. Az Európai Parlament és a Tanács Irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről... 29 3.5.1. A szabályozás főbb területei... 30 3.5.2. A forgalomba hozatal részletes jellemzői... 32 3.5.3. Hamisított gyógyszerek forgalmazásának megakadályozása... 34 3

3.6. Az Európai Unió rendeletei a gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalához kapcsolódóan és ezek jellemzői... 36 3.6.1. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)... 38 3.6.2. Farmakovigilancia, gyógyszerbiztonság jelentése... 39 3.6.3. Feltételekhez kötött forgalomba hozatal... 40 3.7. Az Európai Bizottság jelentése a gyógyszeriparra irányuló ágazati vizsgálatról... 41 3.8. Konkrét eljárási ügyek az Európai Bíróság gyakorlatában... 42 3.8.1. Fokhagymakapszula forgalomba hozatala Németországban... 42 3.8.2. Gyógyszerek előzetes engedélyezési eljárás alá vonásának ügye... 43 4. A gyógyszerek forgalomba hozatalának szabályozása Magyarországon... 45 4.1. A magyar gyógyszeripar bemutatása... 45 4.1.1. A gyógyszeripar a rendszerváltást követően... 45 4.1.2. A gyógyszeripar fejlődése... 46 4.1.3. A gyógyszerpiac legjelentősebb szereplői napjainkban... 47 4.2. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése Magyarországon... 48 4.2.1. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) bemutatása... 49 4.2.2. A gyógyszerek forgalomba hozatali eljárásaiban való részvétel... 50 4.2.3. A hazai jogi szabályozás főbb jellemzői... 51 4.2.4. A hamis gyógyszerek magyarországi helyzete... 59 4.3. A gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos hazai problémák konkrét esetek alapján... 60 5. A Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. minőségbiztosítási tevékenysége... 64 5.1. A társaság bemutatása... 64 5.2 A társaság minőségpolitikája... 65 5.3. A társaság minőségbiztosítási rendszere... 66 5.3.1. A minőségbiztosítás felelősségi rendszere... 66 5.3.2. Minőségbiztosítási követelmények... 67 Összefoglaló... 71 Melléklet... 73 Irodalomjegyzék... 78 4

Bevezetés A modern kor árukereskedelmét jellemző globalizációból nem maradt ki a nemzetközi gyógyszer-kereskedelem sem. A gyógyszernek, mint különleges árunak, a forgalmazását, a minőségét illetve az alkalmazásának biztonságosságát szigorú szabályozások, valamint ellenőrzések keretei között kell garantálni. Ezeknek a szabályozásoknak, rendelkezéseknek a betegek érdekeit kell szolgálniuk, mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió tagországaiban. Ez azt jelenti, hogy egyetlen gyógyszer sem kerülhet forgalomba törzskönyvezési eljárás lebonyolítása, illetve forgalomba hozatali engedély nélkül. A beteg helyzeténél fogva nem gondol arra, hogy a számára felírt gyógyszer hogyan került forgalomba az adott országban. Nyilvánvalóan nincs tisztában azzal sem, hogy a hatóság milyen hosszan tartó vitákat folytatott a gyártókkal annak érdekében, hogy a gyógyszer megfelelő minőségű, biztonságos, és nem utolsósorban hatásos legyen a betegek mielőbbi felgyógyulása érdekében. Tehát az új, kipróbált gyógyszerektől az orvosok és a betegek gyors és eredményes egészség javulást remélnek, míg a gyógyszergyártó cégek a fejlesztésre fordított hatalmas összegek megtérülését és a forgalmazás során realizálódó profitot várják. Ezért fontos, hogy a gyógyszerek mihamarabb törzskönyvezésre kerüljenek az Európai Unióban, és így Magyarországon is. Szakdolgozatom témája a gyógyszerek forgalomba hozatalának, az erre vonatkozó sajátos szabályok vizsgálata az Európai Unióban, melyben kitérek a magyarországi gyakorlatra is. Ezen belül bemutatom a gyógyszerpiacok jellemzőit, a gyógyszerek, mint sajátos áruk ismérveit. Az Európai Unió belső piacának szabályozásából kiindulva vizsgálom a gyógyszerek forgalomba hozatali folyamatának jogszabályi hátterét és gyakorlati kérdéseit. Emellett olyan összefüggésekre és változásokra is igyekszem rávilágítani, amelyek a szabályozás módosítását teszik szükségessé. Az első fejezetben az európai gyógyszerpiac alakulását vizsgálom statisztikai adatok bemutatásával, kitérve annak a világban elfoglalt helyére, a várható trendekre, valamint a legjelentősebb gyógyszergyárakra, és a piaci részesedéseik alakulására. Az új gyógyszerek kutatás-fejlesztési költsége jelentősen megemelkedett az elmúlt 30 évben, csökkent az újonnan regisztrált hatóanyagok száma és lelassult a világ gyógyszerpiacának növekedése. Bővebben kitérek arra, hogy ezek a változások mit jelentenek az európai gyógyszerpiacra nézve és milyen jövőkép vetíthető előre. 5

A második fejezetben a gyógyszer, mint sajátos áru jellemzőire világítok rá, emellett kitérek a gyógyszerek osztályozására. A készítmények csoportosítását követően kisebb kitekintést teszek a generikus és az innovatív gyógyszerek kapcsolatára. Mivel napjaink egyik fő kérdése az, hogy milyen ellenérdekeltségek mutatkoznak a forgalomba hozatal során az alábbi két gyógyszerfajta között. Ebben a fejezetben igyekeztem bemutatni a gyógyszerek forgalomba hozatalát és szabályozási hátterét, magát a törzskönyvezési folyamat menetét, eljárások jellemzőit. Dolgozatom harmadik fejezetében a gyógyszereknek az Európai Unió területén történő szabályozását vizsgálom. Mielőtt bővebben foglalkoznék az uniós szabályozással, előtte fontosnak találom, hogy kisebb kitekintést tegyek az áruknak az Unióban történő szabad áramlására, a gyógyszerek harmonizáltságára és a parallel kereskedelemre. Ezt követően a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésekor lehetséges négyféle eljárást, vagyis a centrális -, a nemzeti -, a kölcsönös elismerés - és a decentralizált eljárás jellemzőit ismertetem. Mivel Magyarország is tagja az Európai Uniónak, ezért elkerülhetetlennek találtam a gyógyszereknek az Unión belül történő szabályozásának a vizsgálatát, az ezzel kapcsolatos jogszabályokon keresztül. A forgalomba hozatali szabályozás témájában két európai bírósági döntésre is kitérek, amelyekből az egyik a gyógyszer fogalmának értelmezését segíti elő, a másik a kölcsönös elismerés elvének, az engedélyeztetési eljárásnak a gyakorlati problémáira világít rá. Végezetül a farmakovigilancia, valamint a gyógyszerhamisítás kockázatait összegzem. A negyedik fejezetben a gyógyszerek forgalomba hozatalának magyarországi szabályozását helyezem a vizsgálat középpontjába. Ennek során nem hagyható el a magyar gyógyszerpiac bemutatása és főbb jellemzőinek elemzése. Áttekintem a téma hazai jogszabályait, azok általános és speciális részterületeit. A szabályozás során két gyakorlati esetet is bemutatok, amelyek közül az egyik gyógyszerhiánnyal kapcsolatosan, a másik pedig egy tender kiírás során merült fel. (Ezen információk forrásait, az általam két gyógyszer nagykereskedelmi cég egy-egy munkatársával készített interjúk jelentették.) Az utolsó fejezetben a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt, mint hazai gyógyszer nagykereskedő cég minőségbiztosítását mutatom be, azzal összefüggésben, hogy az 6

Európai Parlament és a Tanács Irányelve (2001/83/EK,(35)) rögzíti: Szükséges, hogy az ellenőrzés a gyógyszerek teljes értékesítési láncára kiterjedjen, azaz a gyártástól vagy a Közösségbe való behozataltól a lakossági ellátásig, annak biztosítása érdekében, hogy a termékek tárolása, szállítása és kezelése megfelelő körülmények között történjen. Az e célból elfogadandó követelmények megkönnyítik a hibás termékek forgalomból történő kivonását, és lehetővé teszik, hogy hatékonyabban lépjenek fel a hamisított termékekkel szemben. Szakdolgozatom végén pedig kísérletet teszek mind az európai mind pedig a magyar gyógyszerpiac, valamint a gyógyszer és a vele kapcsolatos törzskönyvezés rövid összefoglalására. Tanulmányom összeállítása és tartalma az irodalomjegyzékben bemutatott szakkönyvekből, kiadványokból, internetes forrásokból származó, valamint a szakmai konzultációk során megszerzett információkra épül. Nem utolsósorban kiemelném a két hazai gyógyszer nagykereskedő cég munkatársaival készült interjúkon alapuló összefüggések leírását. 7

1. A gyógyszeripar bemutatása 1.1. A világ gyógyszeripara A gyógyszeripar megszületése a XIX. század második felére tehető. Az 1920-as években a kémiai kutatások, az adagolás és az alkalmazási formák fejlesztésével indult fejlődésnek. Ekkor vette kezdetét az innovációs forradalom, amely a penicillin felfedezésével kezdődött, és a félszintetikus antibiotikumok piacra dobásával zárult. A gyógyszeripar mára a világgazdaság egyik legnyereségesebb, leginnovatívabb feldolgozóipari ágazatává vált. Ezen a területen a kutatási és fejlesztési költségek jelentős méreteket öltenek. Az ipar működésére a nagymértékű befektetési igény, a lassú megtérülés, a magas nyereség és a kifinomult gyártási technológia a jellemző. A gyógyszerpiaci vállalatok sikereit jelentős mértékben befolyásolja a K+F tevékenységük, a folyamatosan megújuló termékek piacra dobása. Ebben a folyamatban az Egyesült Államok, Európai Unió és Japán foglal el kimagasló pozíciót. A globális gyógyszerpiac vizsgálatakor szembe tűnik, hogy a gyógyszer gyártóknak csak egy kisebb csoportja rendelkezik elegendő tőkével, ahhoz, hogy költséges kutatás és fejlesztési tevékenységeket tudjon folytatni, ezek a cégek fejlesztik ki az originális, más szóval innovatív gyógyszerkészítményeket. Míg a másik csoportba sorolandók azok a vállalatok, amelyeknek a fő profilja a lejárt szabadalmú hatóanyagokból történő generikus termékek előállítása. Az elmúlt években a vállalati összeolvadások illetve felvásárlások által, folyamatos globalizálódáson ment keresztül a gyógyszerpiac. Ennek az oka egyrészt az volt, hogy a cégek egyre nehezebben tudták saját tartalékaikból fedezni a költséges innovációt, valamint sok vállalat egyedül nem volt képes előállítani az újonnan kijövő innovatív termékeket, így egyre nehezebben tudták pótolni a szabadalmak lejártával létrejövő veszteségeket. Másrészt a szervezet hatékonysági szempontok is arra ösztönözték a gyártókat, hogy kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit. Továbbá a vállalatok összeolvadásában a portfólió bővítés és az adott régión belüli terjeszkedési vágy is szerepet játszott. 2008-ban 48 egyesülés és felvásárlás történt a világ gyógyszerpiacán, 51,1 milliárd dollár értékben. Egy évvel később a vállalatok között létre jövő összeolvadások száma 29- re csökkent, ezzel szemben a becsült értékük elérte a 126,5 milliárd dollárt. 1 1 http://pharmexec.findpharma.com/pharmexec/data/articlestandard//pharmexec/222010/671415/article.pdf; letöltés dátuma: 2011.10.26.; 18:33 8

A 2010. évi adatok alapján (lásd a melléklet 1.sz. táblázatát: Globális piac) Észak-Amerika vezette a gyógyszer piaci eladásokat a világon, hiszen a részesedése közel 40 százalékos volt, amely 334,7 milliárd dollárt jelentett. Európa gyógyszerészeti eladásai 2,4 százalékkal nőttek 2009-ről 2010-re, mintegy 245,3 milliárd dollárra. De így is csak a második helyet foglalta el, megközelítőleg 10 százalékkal lemaradva Észak-Amerikától. Szembetűnő, hogy a legjelentősebb növekedést (14%) 2009-hez képest az Ázsia, Afrika és Ausztrália hármas érte el, eladási értékük 126,5 milliárd dollárt tett ki. A legalacsonyabb eladást a földrészek közül Dél-Amerika produkálta a maga 53,4 milliárd dolláros értékével, de részesedésük a legmagasabb növekedést (14,2%) mutatta 2009. évhez viszonyítva. Meg kell említenünk, hogy Japán az értékesítését tekintve (96,5 milliárd dollár) megelőzi Latin- Amerikát és az előző évhez képest a forgalma 0,1 százalékkal nőtt. Ki kell emelni, hogy a 2006 és 2010 között a legnagyobb növekedést Ázsia, Afrika, Ausztrália hármas (14,5%), valamint Dél-Amerika (12,1%) érte el, messze meghaladva a globális piac növekedését. 2 A földrajzi területek szerinti megoszlás alapján megállapítható, hogy a gyógyszerforgalom 39 százalékát Észak-Amerika, 29 százalékát Európa, 21 százalékát a dinamikusan növekvő piacok (Ázsia/Afrika/Ausztrália/Dél-Amerika), míg a maradék 11 százalékát Japán teszi ki. 1.1.2. A világ legnagyobb gyógyszergyártói A világ 15 legnagyobb gyógyszer cégének a 2009. évi árbevétele 3 a globális szinten meghaladta a 727 milliárd dollárt, amelynek közel 54,1 százalékát adták az alábbi cégek (lásd mellékletben 2.sz. táblázat: A világ 15 legnagyobb gyógyszeripari vállalatai). A gyógyszerpiacon a vezető szerepet betöltő gyógyszergyártók elsősorban a fejlett országokból kerültek ki, mint például az Egyesült Államokból. A legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját az amerikai Pfizer vezette 2009-ben. A cég 45,4 milliárd dolláros forgalmat bonyolított az adott évben, valamint a legtöbbet fordította kutatási és fejlesztési tevékenységekbe 7845 millió dollárt -. A legnépszerűbb termékének a forgalma meghaladta a 11,4 milliárd dollárt. A 2009. évi listából kiderült, hogy jelentős gyártók kerültek ki az Európai Unió tagállamaiból, többek között Franciaországból, Németországból és Angliából, valamint a 2 http://www.imshealth.com/deployedfiles/ims/global/content/corporate/press%20room/topline%20market%20data/2 010%20Topline%2 0Market%20Data/Total_Regional_Market_Size.pdf; letöltés dátuma: 2011.10.26. 20:34 3 http://pharmexec.findpharma.com/pharmexec/data/articlestandard//pharmexec/222010/671415/article.pdf; letöltés ideje: 2011.11.01., 12:35 9

független Svájcból. A világ öt legnagyobb vállalata között megtalálható a francia Sanofi- Aventis, a svájci Novartis, az angol GlaxoSmithKline és a szintén svájci Roche. A legjelentősebb ázsiai gyógyszergyártó a japán Takeda, amely a tizenötödik pozíciót foglalja el, a maga 14,2 milliárd dolláros forgalmával. A cég 16,6 százalékos növekedést produkált 2008-hoz képest. A világ gyógyszeripari vállalatai közül a Takeda érte el a Roche és a GlaxoSmithKline után a harmadik legnagyobb növekedést az előző évhez képest. 1.2 Az Európai Unió gyógyszerpiacának jellemzése A francia gyógyszeripar Európában, és világ szinten is meghatározó szerepet tölt be. A francia gazdaság növekedéséhez a 80-as és a 90-es években nagymértékben hozzájárult a gyógyszeripar fejlődése. Ugyanakkor a 2003-2007-es időszakban a gyógyszerforgalmuk növekedése jelentős mértékben lelassult, mindössze 2 százalékot ért el. Ezzel szemben az Európai Unió más országai - Németország, Olaszország (5% feletti) és Spanyolország (10%) -illetve az Unióhoz nem tartozó Svájc (12%), ezt a mértéket is meghaladó növekedést produkáltak. A vezető szerep megőrzése érdekében Franciaország fokozza az innovatív és költséghatékony technológiák kidolgozását, a generikumok (lásd a későbbiekben) gyártását, és nagy figyelmet fordít a biotechnológia fejlesztésére. 4 Európa gyógyszergyártásának a legnagyobb hányada három Európai Uniós tagállamra koncentrálódik, még pedig Franciaországra, Angliára és Németországra. Emellett további öt uniós országnak a gyógyszeriparban betöltött szerepe nem elhanyagolható (lásd a melléklet 3.sz. táblázat: Európa legnagyobb gyógyszeripari vállalatai). Az Unió legnagyobb gall gyártója a Sanofi-Aventis, amely a legjelentősebb piaci részesedéssel rendelkezik és a svájci Roche mögött a legtöbbet költötte kutatás és fejlesztésre 2009-ben, pontosan 6.567 milliárd dollárt. Eladásai 8,5 százalékkal megemelkedtek 2008-hoz képest. Meghatározó gyártók még az angol GlaxoSmithKline és a szintén angol AstraZeneca, amelyek ugyancsak megtalálhatóak az öt legnagyobb európai gyógyszer vállalat között. Együttes árbevételük meghaladta a 70 milliárd dollárt. Amíg az AstraZeneca csekély mértékű növekedést (3,8%) ért el 2008-hoz képest, addig a GlaxoSmithKline - az európai piacon is kimagasló - 26,1 százalékos pozitív változást könyvelhetett el 2009-ben. A tárgyévben a kutatás és fejlesztési költségeik tekintetében 4 Gyógyszerészet (A magyar gyógyszerészeti társaság lapja), A magyar gyógyszerésztudományi társaság szerkesztősége, 52. évfolyam, 2011. február, 126. oldal; 10

(GlaxoSmithKline - 6286 millió dollár, AstraZeneca - 4409 millió dollár) a közép mezőnyben helyezkednek el. Az előbb felsorolt országok mellett, az Európai Unió jelentősebb gyógyszergyártói még Németország (Bayer, Boehringer Ingelheim, Merck, Ratiopharm), Belgium (UCB), Olaszország (Menarini), Írország (Shire), Dánia (Lundbeck) és Svédország is (Meda). Franciaország mellett az Unióhoz nem tartozó Svájc számít vezető nagyhatalomnak a világ gyógyszergyártásában. Négy olyan gyógyszer cég van Európában, amelyeknek a központja az alpesi országban található. A legmagasabb eladási volumennel rendelkező svájci vállalatok a Novartis 38,4 milliárd dollárral, a Roche 37,6 milliárd dollárral - mellesleg a Roche fordította a legnagyobb összeget kutatás és fejlesztésre, valamint 78,9 százalékos növekedés produkált a cég az eladásai terén -, továbbá a Nycomed 3,5 milliárd dollárral és az Alcon 2,7 milliárd dollárral. 5 1.3. A globális gyógyszeripar jövője és a várható trendek Az IMS Health 6 előzetes számításai szerint 2011 végén a globális gyógyszerpiac 5-7 százalékos emelkedést fog mutatni, amelyet egyrészt az Egyesült Államok egészségügyében végbe menő reformokkal, másrészt pedig a kínai gyógyszeripar rohamos fejlődésével magyaráznak. 2013-ig 25 százalékos növekedés, valamint 50 milliárd dolláros bővülés fog végbe menni Kína gyógyszerpiacán. Ha megvalósulnak az előrejelzések, akkor az ázsiai ország USA és Japán mögött a harmadik legnagyobb szereplője lesz a világ gyógyszerpiacának. Az Egyesült Államok 2011-ben 4-5 százalékos növekedést fog elérni a piacvezető termékek szabadalmának lejártával együtt járó piaci átrendeződéssel. Az Európai Unió legjelentősebb piacain (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Nagy-Britannia) is minimális 1-3%-os növekedésre számítanak. Az emelkedő tendenciát elsősorban az elöregedő társadalom és a növekvő gyógyszerfogyasztás okozza. 7 A világ gyógyszerkiadása 2015-ig várhatóan eléri az 1100 milliárd dollárt. A következő 4-5 év növekedését befolyásolni fogják az amerikai piac csökkenő gyógyszerkiadásai, a szabadalmak lejáratának hatásai, a változó egészségügyi törvények az amerikai és az 5 http://pharmexec.findpharma.com/pharmexec/data/articlestandard//pharmexec/222010/671415/article.pdf; letöltés ideje: 2011.11.01., 14:32 6 IMS Health nemzetközi piackutató cég 7 Gyógyszerészet (A magyar gyógyszerészeti társaság lapja), A magyar gyógyszerésztudományi társaság szerkesztősége, 52. évfolyam, 2011. április, 253. oldal; 11

európai piacon, illetve a fejlődő ország emelkedő gyógyszer igénye. A gyógyszerpiac dinamikájára hatással lesz a márkázott termékek stagnálása, a szabadalmak lejárta következtében 2015-ig 120 milliárd dollárral csökkenő globális gyógyszerkiadás, valamint a fejlett országokban a 20 százalékot is meghaladó generikus gyógyszerkiadások. Előre láthatóan olyan terápiás területek fognak jelentősen emelkedni az onkológia mellett, mint a diabétesz kezelésére szolgáló szerek, valamit a COPD 8 gyógyszerek. A következő ábra szemlélteti a világ, különböző régióinak várható piaci részesedését. 4.sz. diagram A gyógyszerforgalom földrajzi területek szerinti megoszlása, 2015-1.065-1.095 milliárd USD 7% 31% 28% 2% 13% 6% 11% 2% A világ többi része Dinamikusan növekvő piacok Dél-Korea Japán A többi európai ország Az öt legnagyobb európai piac Kanada Egyesült Államok Forrás: IMS Health - MarketingPirula: VIII. évfolyam 7-8. szám 2011. július-augusztus, 10. oldal A fejlődő országok gyógyszer kiadásai megközelítik az Egyesült Államok gyógyszerfogyasztását, és várhatóan a világ második legnagyobb piacává válnak, maguk mögé utasítva ezzel Európát. A PricewaterhouseCoopers 9 elemzői 2020-ig a globális gyógyszerpiac további növekedésében bíznak, amelyet a népességnövekedés, az emelkedő túlsúlyosok száma és az elöregedő társadalmak fognak előidézni. Ezek a tényezők lesznek a kiváltó okai a gyógyszerfogyasztással és a kezelésekkel összefüggő keresletnövekedésnek is. Előzetes becslések arra számítanak, hogy a piac összértéke kilenc év múltán el fogja érni az 1300 milliárd dollárt. De ahhoz, hogy a kínálkozó lehetőségeket ki tudja használni a gyógyszeripar, át kell alakítani az ágazat üzleti működését. 8 Chronic Obstructive Pulmonary Disease- krónikus légúti betegségek (tüdőbetegség) 9 PricewaterhouseCoopers: könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadó cég 12

Erre a tényre tesz utalást Dr. Steve Arlington, a PricewaterhouseCoopers tanácsadója: A gyógyszeripar központi kihívása az innováció hiányában testesül meg. Az iparág nem fogja tudni kiaknázni a lehetőségeit, ha nem fejleszti a K+F tevékenységét. Egy beszédes adat: az ágazat napjainkban kétszer annyit fektet kutatási és fejlesztési tevékenységbe, mint egy évtizede, viszont 60 százalékkal kevesebb új gyógyszert állít elő, mint akkor. Ez az üzleti modell egyszerűen fenntarthatatlan. 10 A vállalatok kénytelenek lesznek nagyobb hangsúlyt fektetni a termékfejlesztésre, értékesítésük hatékonyságának javítására, valamint szükségszerű lesz számukra, hogy az egészségbiztosítók, illetve a betegek fokozódó elvárásaihoz alkalmazkodjanak. Ma már egyre több gyógyszer és terápiás terület válik a generikus piac (értelmezése a későbbiekben) részévé, és lesznek olcsó tömegcikkek. A gyártók számára elkerülhetetlen lesz, hogy a generikumok térhódítása miatt fejlesszék a K+F technikájukat. 11 Véleményem szerint a globális gyógyszeripar lassú, de annál biztosabb és stabilabb növekedés elé néz. A jövőt illető előrejelzések és becslések rengeteg új és eddig még kiaknázatlan lehetőségre hívják fel az ágazat gyártóinak a figyelmét. De a várakozásokat nagyban befolyásolni fogja, hogy a fordulóponthoz érkezett gyógyszer cégek mennyire tudnak majd alkalmazkodni a változásokhoz, és mennyire lesznek hajlandóak átszervezni a jelenlegi üzleti működésüket. Megállapítható, hogy a gyógyszergyártás aranykorának vége, az iparág egy meghatározó korszaka zárult le a XXI. század elején. 10 Osteologiai Közlemények: 18. évfolyam, 1. szám 2008. január, 50.oldal 11 Osteologiai Közlemények: 18. évfolyam, 1. szám 2008. január, 50.oldal 13

2. A gyógyszer fogalma és forgalomba hozatala 2.1 A gyógyszer, mint sajátos termék A gyógyszer, olyan természetes vagy mesterséges készítmény, amelyet emberi betegségek kezelésére, megelőzésére állítanak elő vagy azon anyagok és keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében, gyógyászati céllal alkalmazhatók. 12 A gyógyszer a gyógyszeripar által előállított speciális termék. Ez azt jelenti, hogy fogyasztásban, gyártási és piacra kerülési folyamataiban is különbözik a hagyományos termékektől. Az előállításban fontos szerepet töltenek be a K+F tevékenységek, amelyek óriási költségekkel járnak együtt. A szabadalmak lehetővé teszik a gyártók számára, hogy jelentős mértékű befektetéseik, illetve innovációs ráfordításaik megtérüljenek. 13 A modern társadalmakban általánosan elismert tény, hogy az ember elidegeníthetetlen joga az egészség javításához és fenntartásához fűződő jog. Ezzel összefüggő fogyasztói elvárás pedig az, hogy kedvező áron biztonságos, egyre hatékonyabb, illetve egyre több betegséget gyógyító gyógyszerekhez lehessen hozzájutni. A gyógyszer előállítója és fogyasztója között az orvos közvetítő szerepet tölt be. Nem a végső felhasználó hozza meg a döntést, hogy mely készítményt választja, hanem a gyógyszeres kezelést elrendelő orvos. A gyógyszer azért is speciális termék mert állami finanszírozás, társadalombiztosítási támogatás kapcsolódik hozzá. A gyógyszer árakat az állam és a gyógyszer gyártók között létrejövő megállapodás határozza meg, mely ár tárgyalások folytatása révén alakul ki. E tárgyalások nyomán derül ki, hogy az állam mely készítmények árát és milyen hányadban finanszírozza. A gyógyszerek előállítása és piacra kerülése - a gyógyszer, mint sajátos termék jellegére tekintettel - rendkívül szigorú engedélyezési rendszereken keresztül valósul meg. 12 Minőségirányítási kézikönyv, Budapest 2010; Hungaropharma Zrt. 13 Rácz-Kummer Krisztina A gyógyszerpiac szerkezeti sajátosságai, Szegedi Tudományegyetem, Budapest 2009, 349-350. oldal 14

2.1.1 A gyógyszerek csoportosítása A gyógyszerek - a beteghez való eljutásuk módját figyelembe véve - alapvetően kétféleképpen bocsáthatók forgalomba, vényre vagy nem vényre. Az orvosi vényre kiadott készítmények kizárólag gyógyszertárakban forgalmazhatóak. A vényköteles gyógyszerek négy alapvető csoportba sorolhatóak: 14 Originális gyógyszerek: Teljesen új, addig nem ismert hatású gyógyszer, amely egy adott gyártó saját kutatási és fejlesztési munkája eredményeként kerül bevezetésre. A gyártó, amely a gyógyszert előállította, magas árat határoz meg, mivel célja a készítmény költséges előállítási költségeinek a fedezése, valamint profit szerzése. A gyógyszer hatóanyaga szabadalmi védettséget élvez egy ideig, gyógyszerek esetén 20 évig. A hatóanyag kifejlesztése és piacra kerülése között mintegy 12-16 év telik el, már ha egyáltalán piacra kerül a gyógyszer. Jelentős haszonra körülbelül 3-4 év múltán számíthatnak a gyártók. Licenc termék: A gyógyszer szabadalmi oltalom alatt áll, a tulajdonos azonban megfelelő díj ellenében használati engedélyt ad a termék gyártására és forgalmazására. Reprodukciós termék: Ha egy gyógyszer szabadalmaztatása nyilvánossá válik, közzéteszik az eljárást és a vegyület szerkezetét is, majd szakképzett vegyészek új eljárással (reprodukciós kutatással) előállítják ugyanazt a molekulát (reprodukciós gyógyszer). Ebben az esetben lehetséges, hogy az új, szabadalmat megkerülő eljárást is szabadalmaztassák. Generikus gyógyszerek: Olyan termékek, melyek szabadalmi védettsége már lejárt, így bárki szabadon gyárthatja és forgalmazhatja azokat. A szabadalmi idő lejártát követően minden korábbi originális és reprodukciós gyógyszer generikussá válik. A lejárt szabadalmú készítmények már hosszú évek óta forgalomban vannak, aminek köszönhetően rengeteg információ gyűlt össze a hatóanyagukról, alkalmazásukról és az esetleges mellékhatásaikról. 14 Antalóczy Katalin A magyar gyógyszeripar versenyképessége adatok, hipotézisek, töprengések / műhelytanulmány, Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem, vállalatgazdasági tanszék, 1997., tanulmány sorozat 17. kötete, 6-7. oldal 15

A fentieken kívül beszélhetünk még OTC (over the counter) termékekről, amelyek vény nélkül kaphatóak. Megkülönböztetünk továbbá olyan termékeket is, melyek gyógyszernek nem minősülnek, gyógyhatással rendelkeznek és természetes eredetű anyagot tartalmaznak. További gyógyszer kategóriák: 15 Magisztrális gyógyszer: az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésre készít a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére szolgál. Homeopátiás gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően készült homeopátiás törzsoldatnak nevezett anyagból a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően előállított gyógyszer, amely több alkotóelemet is tartalmazhat. 2.1.2. A generikus és az innovatív gyógyszerek kapcsolata A gyógyszeriparban a kutatási és fejlesztési költségek viselése kapcsán kétféle gyártótípust különböztetünk meg: az innovatív és a generikus gyógyszer gyártókat. Az innovatív gyógyszergyárak a bevételük nagy részét K+F kiadásokra fordítják, termékeik pedig szabadalmi oltalom alatt állnak. Amikor a szabadalom lejár, akkor az innovatív gyártók elveszítik az adott gyógyszer kizárólagos gyártásának és forgalmazásának jogát. Ekkor lépnek színre a generikus gyártók, az eredeti gyógyszereknek megfelelő generikumokkal. A generikus és az originális gyártók több ponton különböznek egymástól. A két gyártó típus stratégiája alapvetően eltér egymástól. Amíg az innovatív gyártónak a számára megfelelő kutatás-fejlesztési és marketing tevékenység jelenti a fő versenyképességi tényezőt, addig a generikus gyártókra az alacsony termelési költség és hatékony menedzsmentműködés a jellemző. 15 Minőségirányítási kézikönyv, Budapest 2010; Hungaropharma Zrt. 16

A generikumok gyártásának előnyei az alábbiak: 16 ha az adott gyógyszer originális termékekkel való egyenértékűsége bizonyított, akkor nem szükségesek a további klinikai vizsgálatok, lehetővé válik a gyártók számára, hogy akár egy nappal a szabadalmi idő lejárta után piacra dobhassák a generikus készítményeiket, áruk alacsonyabb, és ezzel növelik a modern hatóanyagok elérhetőségét. Ezeknek az előnyöknek köszönhetően a gyártók rengeteg időt és pénzt képesek megtakarítani, mivel a generikumok előállítása nem igényel hatalmas kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket és ráfordítást. A betegek pedig olcsóbb készítményekhez tudnak hozzájutni, miközben a gyógyszerek minősége, hatékonysága és biztonsága megegyezik az eredeti készítményével. A generikus termékek konkurenciát jelentenek az originális készítményeknek. 2008-ban a generikus gyógyszerek piaca megközelítette a 80 milliárd dollárt, ami a teljes gyógyszerforgalom 10,6 százalékát jelentette. 17 2.2 A gyógyszerek forgalomba hozatala A gyógyszerek piacra kerülésének első lépcsője a gyógyszer regisztrációs hatóságok által kiadott forgalmazási engedély. Gyógyszer tehát csak abban az esetben forgalmazható, ha az illetékes hatóságok ezt engedélyezték. 2.2.1. A gyógyszerek törzskönyvezésének általános jellemzői A gyógyszerek törzskönyvezése nem más, mint a különböző medicinák forgalomba hozatalára irányuló hatósági engedélyezés folyamata, melynek eredménye - pozitív döntés után az, hogy az illetékes hatóság nyilvántartásba veszi az adott készítményt és engedélyezi annak forgalomba hozatalát. A gyógyszerek mihamarabbi törzskönyvezése egyrészt szakmai, másrészt gazdasági érdekeket szolgál. A betegek a hatékony és kipróbált gyógyszerektől mielőbbi gyógyulást remélnek, míg a gyártó cégek a gyógyszerek kifejlesztésére fordított hatalmas összegek megtérülése mellett az eladás során realizálható hasznot várják. 16 http://www.zentiva.hu/default.aspx/hu/specialist/generics; letöltés dátuma: 2011.11.03., 17:46 17 Gyógyszerészet (A magyar gyógyszerészeti társaság lapja), A magyar gyógyszerésztudományi társaság szerkesztősége, 51. évfolyam, 2010. szeptember, 580. oldal; 17

A törzskönyvezési eljárás részben közigazgatási folyamat, amely jelenti a termék besorolását, szakmai értékelését. Az eljárás időtartama kb. 210 nap. Magában foglalja a szakmai hatóság döntését, hogy a termék megfelel-e a gyógyszer minőségi követelményeinek, alkalmas-e a javallatban megjelölt betegségben szenvedők gyógyítására, és figyelembe veszi a jövőbeli alkalmazás során kialakuló haszon nagyságát a szedéssel együtt járó kockázattal összevetve. Véleményt alkot az új készítmény minőségéről (Q Quality), hatásosságáról (E Efficacy) és relatív ártalmatlanságáról (S Safety). Tehát az új termék regisztrációjához három kritériumnak kell megfelelni. A gyógyszerre nézve kontrollált körülmények között, azaz klinikai vizsgálatokban kell bizonyítani annak hatásosságát és ugyancsak klinikai vizsgálatban kell igazolni, hogy a termék a várható haszonhoz képest elfogadható kockázatot jelent a betegek számára, azaz a biztonságossága megfelelő. Végül igazolni kell a termék minőségének megbízhatóságát az előre meghatározott körülmények között, azaz hogy állandó az anyagösszetétele és hatóanyagtartalma, amely a meghatározott szavatossági időn belül nem változtatja meg fontosabb tulajdonságait. 18 Másrészről a törzskönyvezés jogi, államigazgatási eljárás, melynek során a szert gyógyszerré nyilvánítják, aminek jogi következményei vannak. Emiatt a teljes folyamat jogilag szabályozott, melynek végeredménye, hogy a feltételek teljesülése esetén a terméket a hatóság államigazgatási határozattal humán gyógyászati felhasználásra alkalmas termékké, azaz gyógyszerré nyilvánítja. A törzskönyvezés célja egy olyan követelményrendszer alkalmazása, amely biztosítja, hogy a felhasználóhoz csak hatásos, biztonságos és megfelelő minőségű gyógyszer kerüljön. 19 A törzskönyvezési eljárás rendjét hazai jogszabályok, valamint az európai uniós alapjogforrás (2001/83/EK) szabályozza. Ezekre részletesebben a későbbi fejezetekben térek ki. Az európai uniós tagállamokban csakúgy, mint Magyarországon egyetlen gyógyszer sem kerülhet forgalomba törzskönyvezési eljárás lefolytatása nélkül. Törzskönyvezés előtt a terméknek több fázisból álló, preklinikai és az azt követő klinikai vizsgálatsoron kell átesnie. Ennek első lépéseként laboratóriumi körülmények között folyik 18 Dr Zajzon Gergely Gyógyszer törzskönyvezés http://www.gyogyszerugy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9:01gyogyszertoerzskoenyvezes&catid= 4:gyogyszeruegyi-informatika&Itemid=17, letöltés dátum: 2011.11.03., 18:45 19 Dr. Borvendég János: A gyógyszerek törzskönyvezése és forgalomba hozatala az Európai Unió országaiban, LAM 2007, 599. oldal 18

a tesztelés különböző biokémiai vizsgálatokkal, állatkísérletekkel az adott hatóanyag tekintetében. Sikeres preklinikai tesztek után következő lépésként a klinikai, azaz az embereken végzett kísérletek zajlanak le. A klinikai vizsgálat célja, hogy feltárja a készítmény klinikai, farmakológiai hatásait, azonosításra kerüljenek a nem kívánt hatások, valamint, hogy tanulmányozza például a gyógyszer felszívódását. A gyógyszerfejlesztés szigorúan ellenőrzött és szabályozott klinikai fázisa évekig, általában 3-4 évig tartó folyamat. Ennek sikeres befejezését követően juttatják el a gyártók a törzskönyvezés iránti kérelmüket az illetékes hatóságokhoz. 2.2.2.Törzskönyvezés elindítása A törzskönyvezési folyamat elindításának feltétele, hogy az adott készítményre vonatkozóan a teljes dokumentáció rendelkezésre álljon. 20 A dokumentáció főbb tartalmi elemei: a készítmény hatóanyagára, előállítására, gyógyszerformájára vonatkozó adatok, gyógyszerhatástani, toxikológiai hatások, biztonsági vizsgálatok eredményeinek bemutatása, elvégzett preklinikai és klinikai vizsgálatok leírása, ennek igazolásai, gyártási bizonyítványok bemutatása, gyártóhely engedélye, terv összeállítása a gyógyszer forgalomba hozatala utáni időszakra a várható mellékhatások összegyűjtésére, elemzésére, értékelésére, haszon-kockázat arány bemutatása 20 Dr Zajzon Gergely Gyógyszer törzskönyvezés http://www.gyogyszerugy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9:01gyogyszertoerzskoenyvezes&catid= 4:gyogyszeruegyi-informatika&Itemid=17, letöltés dátum: 2011.11.03., 18:45 19

2.2.3. Forgalomba hozatali engedély A forgalomba hozatali engedély nem más, mint az illetékes hatóság engedélyező határozata a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságáról. A forgalomba hozatali engedély tartalmazza a gyógyszer forgalomba hozatali engedély számát, a jogosult, illetve gyártó adatait, az alkalmazási előírásokat, betegtájékoztatót, címke szöveget, és nem utolsósorban a gyógyszer azonosítási adatait. 2.2.4. Törzskönyvezési eljárás típusok 21 Az eljárástípusokat többféleképpen is osztályozhatjuk, például aszerint, hogy korábban már engedélyezett gyógyszerre vonatkoznak vagy sem. a. Új beadvány A készítmény még nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, tehát le kell folytatni a teljes törzskönyvezési folyamatot. teljes beadvány (Full Application): Teljesen új termékre vonatkozik, még nem engedélyezett hatóanyagokra vagy új gyógyszerformákra, azaz ha a gyógyszer originális. Az originális gyógyszer olyan készítmény, amely kutatás-fejlesztési munka során jött létre. Ezeknél a gyógyszereknél el kell végeztetni beadás előtt az összes klinikai vizsgálatot. generikus beadvány (Generic Application): Generikus készítmények esetén nem teljes körű a beadvány, mivel bio-egyenértékűségi vizsgálattal igazolták már, hogy tulajdonságai megegyeznek már engedélyezett, ún. referens készítménnyel. b. Módosítás A gyógyszer már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, de valamilyen adata, tulajdonsága vagy előállítási helye, folyamata változik. Ez esetben a forgalomba hozatali engedély jogosultjának módosítási eljárást kell kezdeményeznie. 21 Dr. Zajzon Gergely Gyógyszertörzskönyvezés http://www.gyogyszerugy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9:01gyogyszertoerzskoenyvezes&catid= 4:gyogyszeruegyi-informatika&Itemid=17, letöltés dátum: 2011.11.03., 18:45 20

c. Felújítás - Megújítás A forgalomba hozatali engedély rögzíti az érvényesség idejét. Az első törzskönyvezéskor az engedély érvényességi ideje általában 5 év. (Ez alól kivételt jelentenek például a vakcinák.) Az engedély meghosszabbítása érdekében a gyógyszer dossziéját fel kell újítani, azaz ez tartalmazza például az első öt évben összegyűjtött mellékhatásokat egységes szerkezetben. A megújítási kérelmet az érvényességi idő lejárta előtt legalább hat hónappal be kell nyújtani. A felújítási eljárás során a hatóság újraértékeli a készítményt, majd a rendelkezésre álló adatok alapján - amennyiben a gyógyszer kellően biztonságos és alkalmazása nem jelent fokozott kockázatot -, a gyógyszer új engedélyt kaphat, amely korlátlan ideig érvényes, illetőleg az érvényessége az engedély visszavonásáig tart. 21

3. A gyógyszerek forgalomba hozatalának szabályozása az Európai Unió területén 3.1. Az áruk szabad áramlása az Európai Unióban Az Európai Unió négy alapszabadság elve között szerepel az áruk szabad mozgása, amely elősegítette a szervezet növekedését és fontos szerepet töltött be a belső piac kialakításában. A szervezet számtalan előnyben részesíti az üzleti vállalkozásait, valamint a polgárait. Az unió - az egységes belső piaca által - egyrészt a vállalatainak olyan erőforrásokat biztosít, amelyekkel elősegítik a munkahelyek teremtését, és segítik az üzleti vállalkozásokat, abban, hogy sikereket érhessenek el a világpiacon. Másrészt lehetővé teszi az unió 490 milliós lakossága számára, hogy könnyen vásárolhasson és adhasson el az Európai Unió területén belül, úgy, hogy közben kedvére válogathasson - a lehető legjobb feltételt keresve - az unió által biztosított bőséges áruválasztékban. Árunak minősül minden olyan termék, amelynek az értéke pénzben kifejezhető és képes a kereskedelmi ügyletek tárgyának szerepét betölteni. Az Európai Unió egyik fő alapelve tehát az áruk szabad áramlása, melynek lényegét az EUMSz. 34-36 cikkei rögzítik. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége, hogy az egyes termékcsoportokra vonatkozó uniós irányelveket valamennyi tagállamnak összhangba kell hoznia saját nemzeti jogrendszerével. Azok a termékek, amelyekre a közösségi szabályozás érvényesül, a harmonizált termékek csoportjába tartoznak. Nem harmonizált termékcsoportok esetében a szabályozás tagállami hatáskörben maradt. Ezekre a kölcsönös elismerés elve érvényesül, amely azt jelenti, hogy az egyik tagállam nem tilthatja meg saját területén egy másik tagállamban engedélyezett termék forgalmazását. A gyógyszerek közösségi kódexe a 2001/83/EK (4) cikke a következőket állapítja meg: A nemzeti rendelkezések, különösen a gyógyszerekre vonatkozó rendelkezések közötti eltérések akadályozzák a Közösségen belüli gyógyszerkereskedelmet, és ezek a különbségek közvetlenül befolyásolják a belső piac működését. 22 Az Európai Unió szabályozási politikájának a legfőbb célja az áruk szabad mozgása, valamint, hogy hozzájáruljon a rugalmas szabályozási keret fejlesztéséhez és végrehajtásához, ezáltal hozzáférést biztosít az egységes belső piachoz, melyet az alapvető 22 Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről, 4. cikkely, 2001, 13/27. kötet, 69. oldal; 22

követelmények védenek. A jogalkotás célja, hogy megkönnyítse egyrészt a további uniós szabályozások harmonizációját, másrészt pedig az áruk szabad mozgását. 3.2 A gyógyszer, mint harmonizált termék A gyógyszerkészítmények az Európai Unió által szabályozott, harmonizált termékek körébe tartoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a gyógyszeripar jelentős mértékben hozzájárul Európa és a világ egészségéhez, ebből következik, hogy fokozott szabályozást és ellenőrzést igényel ez az ágazat. Európának a legfontosabb célja, hogy megőrizze a gyógyszeripar ágazatában a magas szintű közegészségvédelmet és fenntartsa a versenyt a tudásalapú gazdaságban. Uniós szinten a gyógyszerágazatot ma széles körben szabályozzák, s ennek biztosítania kell a lehető legmagasabb színvonalú közegészségügyet, a betegek bizalmát, a biztonságos, hatékony és jó minőségű gyógyszereket. A szervezet mindeközben továbbra is azon dolgozik, hogy a gyógyszerek uniós piacának az érdekében erősítse az európai gyógyszeripar versenyképességét, és kutatási kapacitását. 3.3. A párhuzamos (parallel) kereskedelem fogalma és sajátosságai Az Európai Unió piac szabályozása kapcsán említést kell tenni a párhuzamos kereskedelemről, amely a gyógyszerek termékkörét is érinti. A párhuzamos (parallel) kereskedelem azért alakult ki, mert a tagállamok között jelentős ár eltérésekről beszélhetünk. Mivel az Európai Unió országaiban nem lehet korlátozni a kereskedelmi áruforgalmat, ezért az alacsonyabb árszínvonalú európai országokból a magasabb árszínvonalú országokba jelentős mennyiségű gyógyszer áramlik. Az egyes gyógyszergyártók leányvállalatainál ezért az alacsonyabb árszínvonalú országok eladásai magasabbak, mint a magasabb árszintű részlegeiknél. Ezt a hatást csökkenti ugyan, hogy Európán belül a vásárlóerő az alacsonyabb árszintű tagállamokban vélhetően kisebb, mint a magasabb árat képviselő országokban. Ezért nem várható el, hogy a kis vásárlóerejű nemzetgazdaságok olyan magas árat fizessenek a gyógyszerekért, mint a nagyok. Ugyanakkor az sem várható el, hogy a gyógyszergyárak a gazdaságilag fejlettebb országokban a magas árak által realizálható plusz árbevételről lefelé történő árkorrekcióval lemondjanak, hiszen a K+F és a marketing tevékenységhez az árbevételre nagy szükségük 23

van. Ugyanannak a gyógyszernek a különböző piacokon széles sávban mozgó ára, egyértelműen az intenzív versenyre vezethető vissza. Az áreltérések oka, a gyógyszerek speciális mivoltában keresendő, hiszen a hozzájuk kapcsolódó állami finanszírozások szabályozása országonként eltérő. Ezért a különböző gyógyszergyárak eltérő árakon szállítják ugyanazt a gyógyszerkészítményt az Európai Unió egyes országaiba. A parallel kereskedelem korlátozása és akadályozása érdekében a gyártók igyekeznek mindent elkövetni az adott jogszabályi feltételrendszeren belül. 3.4 Forgalomba hozatal engedélyezése az Európai Unió területén A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése esetén négyféle eljárásról beszélhetünk, centrális eljárásról, nemzeti eljárásról, kölcsönös elismerési eljárásról és decentralizált eljárásról. 23 3.4.1 Centralizált eljárás (CP) Lényege, hogy ez a törzskönyvezési eljárás az Európai Unió összes tagállamára érvényes, ennek birtokában a gyógyszer minden tagországban forgalomba hozható. Az ilyen eljárás alá vont készítményeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA: European Agency for the Evaluation of Medicinal Products, újabb nevén EMA: European Medicines Agency) értékeli, majd ezt követően az Európai Bizottság engedélyezi az EU teljes területére (eljárás időtartama: maximum 210 nap). Az eljárás előnye, hogy a termék értékelését egy alkalommal végzik el, a döntés előkészítésben és az értékelésben valamennyi tagállam képviselője részt vesz. Ez a munka a CHMP (Commitee for Medicinal Products for Human Use) szakmai bizottság keretein belül zajlik. A centralizált forgalomba hozatali engedély 5 évig érvényes, öt év után a kérelmezőnek az engedélyt meg kell újítania. 23 Dr. Borvendég János: A gyógyszerek törzskönyvezése és forgalomba hozatala az Európai Unió országaiban, LAM 2007, 600-604. oldal 24

Kötelező ennek az eljárásnak az alkalmazása biotechnológiai úton készült gyógyszerek esetén, fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (1394/2007/EK rendelet) esetén, valamint az új hatóanyagot tartalmazó emberi gyógyszerek (daganatos betegségben, AIDS ellen, diabeteszben, neurodegeneratív, autoimmun és vírusos betegségekben alkalmazottak) esetén. Egyéb esetekben a gyártó is kérheti a centralizált eljárás lefolytatását, ha annak feltételei adottak. Alapvető követelmény, hogy a gyógyszer hatóanyaga új molekula kell, hogy egyetlen tagországban se legyen még törzskönyvezve, továbbá, hogy a gyógyszer bevezetése nagymértékben szolgálja a társadalom egészségének érdekeit. A centralizált eljárás folyamata az alábbi szakaszokra bontható. 1. Kérelembenyújtási szakasz A centralizált forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez kell benyújtani. A kérelem tartalmazza a gyógyszer hatóanyagának, előállításának, gyógyszerformájának adatait, a farmakológiai, biztonsági vizsgálatok eredményeit, valamint a klinikai vizsgálatok bemutatását. Az Ügynökség az értékelés folyamatának lebonyolítására felelőst jelöl ki, aki a benyújtott dokumentumokat ellenőrzi megfelelőség és teljesség szempontjából. A kérelmet minden esetben két CHMP-tag, azaz CHMP 24 elnöke által kijelölt rapporteur és co-rapporteur bírálja el. Az értékelők és a CHMP tagok hozzászólásai alapján kérdéssor készül, melyre a kérelmezőnek kell válaszolnia. Ezen szakasz lezárásaképpen elkészül a rapporteur és co-rapporteur értékelő jelentése, melyet a CHMP jóváhagyása után megküldenek a kérelmezőnek. Az értékelők nemcsak a kérelemben benyújtott dokumentumokról mondanak véleményt, hanem a gyógyszer forgalomba hozatala után a gyógyszer várható mellékhatásainak összegyűjtésére és elemzésére vonatkozó tervről is. Fontos része a jelentésnek a haszonkockázat vizsgálat, ami azt jelenti, hogy az új gyógyszer alkalmazásának terápiás értéke milyen arányban áll a kezelés kockázatával. 24 CHMP Committee for Medicinal Products for Human Use, Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága 25

2. Döntéshozatali szakasz Az EMA minden tagállam saját nyelvén megküldi véleményét, mellékletekkel együtt az Európai Bizottságnak. A Bizottság a jogi szempontok figyelembe vételével határozati javaslatot tesz, melyet eljuttat az Emberi Felhasználásra Kerülő Gyógyszerek Állandó Bizottságának véleményezés céljából. Kedvező elbírálás esetén sor kerül a végleges határozat kiadására. 3. Kihirdetési szakasz A végleges határozatról értesítik a forgalomba hozatali engedély jogosultját és az egyes tagországokat. Ezt követően a határozat kihirdetésre kerül az Európai Bizottság hivatalos lapjában (Official Journal of the European Communities). 4. Posztautorizációs szakasz - A forgalomba hozatali engedély kiadása után az EMA ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a törzskönyvezés feltételei, figyelik a mellékhatások alakulását, valamint a klinikai adatok értékelését. A centralizált forgalomba hozatali engedélyezés eljárási rendjét a 2309/93/EEC és a 93/41/EEC irányelvek és ezek kapcsolódó módosításai határozzák meg. 3.4.2. Nemzeti eljárás (NP) Ezzel az eljárással a gyógyszert a tagállam gyógyszerhatósága (Magyarországon az OGYI, új nevén: GYEMSZI) engedélyezi, a forgalomba hozatali engedély kizárólag csak az adott tagállamban érvényes. Amennyiben egy tagállamban a gyógyszer nemzeti törzskönyvezése megtörtént vagy folyamatban van, másik tagországban már nem lehet ugyanezen készítmény nemzeti törzskönyvezését kérni. Tehát ez az eljárás egy országot érint, azaz egy készítményre egy gyártó azonos néven csak egy tagállamban folytathat le nemzeti eljárást. Ha mégis több országban akarja a gyártó cég forgalmazni termékét, akkor vagy a kölcsönös elismerésen alapuló, vagy a decentralizált eljárást kell a kérelmezőnek választania. A magyarországi eljárásra az 5. fejezetben térek ki részletesen. 26

3.4.3. Kölcsönös elismerési eljárás (MRP) A kölcsönös elismerési eljárás nem más, mintegy másik tagállam gyógyszerhatósága által kiadott forgalomba hozatali engedélynek az adott tagállamban való elismerése. Ebben az eljárásban az előállító egy általa szabadon kiválasztott tagország (RMS) 25 hatóságát kéri fel az értékelés lefolytatására. Ez a hatóság vállalja az értékelés elkészítését, amelynek alapján más országok, - azaz a többi tagország (CMS) 26 gyorsított eljárással fejezik be az új szer törzskönyvezését. A kölcsönös elismerésen alapuló eljárás főszerepét a kiválasztott tagország gyógyszerhatósága játssza. Ő, mint referens tagállam készíti el az értékelő jelentést (Assessment Report), melyet a többi érintett (CMS) elismer, és ezt használják fel a saját értékelésük alapjául. Az eljárás időtartama maximum 90 nap. 3.4.4. Decentralizált eljárás (DCP) A decentralizált eljárás azt jelenti, hogy több tagállamban egyidejűleg zajlik a forgalomba hozatali engedélyezés, egy referencia tagállami hatóság általi értékelést követően. Decentralizált eljárásra olyan készítmény esetén kerül sor, amely a beadás időpontjában még egyetlen tagországban sem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. A decentralizált törzskönyvezési rendszer abban különbözik a kölcsönös elismerési eljárástól, hogy a referencia ország, amely elvégezte a dokumentumok ellenőrzését, már korai szakaszban elküldi értékelését az érintett tagállamoknak, tehát az értékelés egy időben több országban folyik. Az eljárás időtartama maximum 120 nap a referencia ország oldaláról, míg maximum 90 nap a többi hatóság részére. A decentralizált eljárás folyamata 1. szakasz: dokumentumok validálása (referencia ország), 2. szakasz: értékelés tagországok által, 3. szakasz: véleményeltérések tisztázása, kérelmező bevonása, 4. szakasz: véleményeltérések lezárása RMS által, megegyezés, 5. szakasz: törzskönyvezési munka befejezése a nemzeti hatóság által. 25 RMS - Reference Member State - referenciaország 26 CMS -Conserned Member States érintett tagország 27