Fazekas Péter. Markhot Ferenc Kórház, Eger

Hasonló dokumentumok
Térdízület és mozgásai

Sürgős térd MR: traumatológiai és ortopédiai vonatkozások

VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk:

A vállöv és a váll ízületei

8/19/2016. Az előadás célja. Az előadás célja. Rutin térd protokoll. A térd MR vizsgálata

A könyökízület és ráható izmok

SYNDESMOLOGIA et ARTHROLOGIA

AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI

MSK szekvenciák, protokolok MSK MR műtermékek

XVI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA ÉS XI. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2014.

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

A felső végtag sérülései. SE Traumatológia Tanszék

Felső végtag sérülései

ARTICULATIONES MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag ízületei)

A térdízület (art. genus) elölnézet

Hyalin porc morfológia. Hyalinporc, Porcos-fibrotikus (meniscus, labrum, TFCC) képletek MR képalkotása

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

A térdízületi szalagsérülések sebészetének aktuális kérdései

Izületi és lágyrész sérülések. Wiegand Norbert PTE ÁOK Trauma Centrum

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során

A vállöv és a felső végtag izmai

Általános ízület- és izomtan. A vállöv és a váll ízületei, izmai, mozgásai.

Aszerzők közleményükben azokat a jeleket és mérési

Növekedési zónák, kontrasztanyagok 1

A FELSŐVÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI

Stabil és multidirekcionális instabilitású vállízületek biomechanikai paramétereinek meghatározása új, dinamikus mozgáselemző rendszerrel

Dr. Weiczner Roland Kruppa Eszter. SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet. Szeged, 2013.

Alsó végtag csontjai

Contractura fogalma, iránya, mértéke fogalma: az ízület passzív mozgásterjedelmének beszűkülése. a: valgus b: varus c: recurvatus

3. FEJEZET - MANUÁLTERÁPIA 3/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI. Prof. Dr.

A talus és a calcaneus törései

Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán.

A felső végtag csontjai és összeköttetései

BOKA RÉGIÓ MR VIZSGÁLATA A KÉRÕLAPTÓL A DIAGNÓZISIG. ...a leggyakoribb kórképek kapcsán

Foglalkozások, melyek leggyakrabban okoznak mozgásszervi megbetegedéseket

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

Az alsó végtag csontjai és ízületei

MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS. N. accessorius

A felvételt altatott állaton, mediolaterális sugáriránnyal végezzük. A térdízület nyújtott helyzetű, nyílásszöge 135 körüli, elfordulás mentes.

A Neer III. típusú impingement syndroma mûtéti kezelése DR. SÁNTA SÁNDOR, DR. NAGYANDRÁS

PhD Értekezés. Dr. Papp Miklós. A tibia condylusok és a patella pozíciójának radiológiai vizsgálata a kombinált

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A térd keresztszalag sérüléseinek ellátása. Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

Jóga anatómia és élettan

Coxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica. Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika

REGIONES POSTERIORES membri superioris

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája

Felső végtag csontjai és ízületei

A vállízület sebészete kutyán

Ortopédia. szerkesztő: Prof. Szendrői Miklós. Budapest, 2011

OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai)

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I.

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN

MISKOLCI EGYETEM. Egészségügyi Kar. OLKDA Alapszak. Képalkotó Diagnosztikai Szakirány. Csípőtáji törések. Dr. Papp Miklós PhD. Miskolc, 2015.

A láb ízületei, izmai és mozgásai. Lábboltozatok. Dr. Katz Sándor Ph.D.

DR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház. Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban

Dr.Tószegi Attila. reuma és fájdalomspecialista

IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA ÉP IZOM MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA Ödéma - leggyakoribb!

Ortopédiai betegek rehabilitációja

Új célzókészülék a térd elülsô keresztszalag pótlásához

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS,

Semmelweis Egyetem Budapest Ortopédiai Klinika. Mozgásszervi tumorok differenciál diagnosztikája az alapvető röntgen és UH vizsgálattal.

Csontjai, ízületei, izmai

6. FEJEZET - PNF 6/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS

A vállízület CT- és MR-artrográfiás vizsgálata

Izmok funkcionális anatómiája

MUSCULI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag izmai)

A GLENOHUMERALIS ÍZÜLET DEGENERATIV ELVÁLTOZÁSAI ÉS A CAVITAS GLENOIDALIS PROTETIZÁLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJA. PhD értekezés tézisei. Dr.

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

Térdízület osteochondralis töréseinek ellátása

dr. Farkas Tamás, dr. Réti Gyula, dr. Kiss Ákos, dr. Bársony Péter, dr. Papp János

GYERMEKTRAUMATOLÓGIA. Dr.Molnár Diana, Heim Pál Gyermekkórház

Kisállat Ortopédia Sántaságvizsgálat. Ortopédia - Testegyenészet. Ismerd ellenségedet! Mi okozhat sántaságot? Nacionálé. Diagnosztika.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli

FELSŐ VÉGTAGI SÉRÜLÉSEK. Előadó: Dr. Nőt László Gergely, PhD

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

A MALLEOLARIS TÖRÉSEK

Sportolók vállízületi instabilitásának műtéti kezelése

Poszttraumás n. ischiadicus laesio

Kedves Kolléga! Dr. Bender György professzor emeritus

Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Humerus diaphysis törések kezelése (384E, 387C) Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium

REFERÁTUM. A musculo-skeletalis ultrahang fejlődése és klinikai alkalmazása E. G. McNally. Skeletal Radiol (2011) 40:

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

Csípőproblémák fiatal felnőttkorban. Dr Gunther Tibor Traumatológiai,Ortopédiai és Kézsebészeti szakmacsoport vezető főorvos

Yoga anatómia és élettan

Alagút syndromák klinikum, diagnosztika

Lábszártörések. Bokasérülések. A calcaneus, talus és láb sérülései. Speciális vizsgálatok. Semmelweis Egyetem Traumatológia Tanszék Dr.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A gyermekkori bokatörések (BNO: S8250, S8260) kórismézéséhez és kezeléséhez

AZ ALSÓ VÉGTAG ANATÓMIÁJA

PROGRAM Bemutató műtétek I. Arthroscopos Bankart és nyitott Latarjet műtét Workshop I. - Gyógytornászoknak

Átírás:

Fazekas Péter Markhot Ferenc Kórház, Eger B.-A.-Z. megyei Kórház, Miskolc MR alaptanfolyam Szeged, 2011 november 21-23

A musculosceletalis (MSK) MR jelentősége I. Az MR vizsgálatok 15-30 %-a Az indikáció túlnyomóan traumás és degenerativ irányú Az igény folyamatosan nő, a klinikusok megismerték az értékét Sokkal több sürgős MSK vizsgálatra volna igény Az MR a MSK rendszer teljes körű leképezését végzi (mésztartalmú képletek: CT) A sürgős MSK MR vizsgálat szükségtelenné teszi a diagnosztikus ízületi punkciót, a diagnosztikus artroszkópiát: preoperativ terápiás terv készíthető

A musculosceletalis (MSK) MR jelentősége II Az MSK MR vizsgálatok értékeléséhez újra kell tanulni az anatómiát A radiológiában MSK MR specialisták jelentek meg Az MSK MR vizsgálatok magas szintű leletezéséhez elengedhetetlen a társszakmák ( ortopédia, traumatológia, reumatológia) képviselőivel tartott jó kapcsolat ( konzultáció, folyamatos visszajelzés, egymás továbbképzése, stb) Folyamatos tanulást, továbbképzést igényel

A jó MSK kép feltételei Gépi, technikai Minél nagyobb térerő: min. 1T, de ideális a 3T Dedikált MSK tekercsek( váll, térd, csukló-kéz, stb) Leképezés a tér 3 síkjában a legkisebb FOV-val Legfontosabb a spin echo: PD FS, T1s esetleg T2s Ritkábban, célzottan STIR, T2* T1+Gd (+FS): gyulladás, tumor Operátor-,betegfüggő a vizsgálatok viszonylag hosszúak (12-15 ): nélkülözhetetlen a beteg kényelmes elhelyezése képzett (tovább-) operátorokat igényel

Az MSK MR vizsgálatok fajtái nativ MR arthrographia T1s, PD FS, T2s?, STIR?, T2*?, specialis porc mérések kiegészítésképpen (gyulladás, tumor gyanujánál) Gd+ T1s (FS) Direkt MR artro: 0,1 ml Gd + 3 ml nem-ionos Jódos ka. + 20 ml NaCl intraarticularisan, T1s FS Indikáció: labrum lézió (váll, csípő), chondralis dx, postoperativ állapotok,stb. Indirekt MR artro: 0,1 ml Gd iv., 30 perc múlva T1s FS

3 (4) síkú PD FS 2D + SAG T1s vizsgálat előnyei egyesíti a különböző szekvenciák előnyeit nagy kontrasztú képek keletkeznek, melyeken a különböző elváltozások könnyebben ítélhetők meg az esetek döntő többségében a 4 (5) mérés elegendő volt a pontos diagnózishoz rövidül a vizsgálati idő 3 ir.pd FS + sag T1 SE = 12-15 perc

Kétoldali femurfej AVN:PD fs és STIR PD fs 0,8 x 0,8 x 3 mm 3:24 STIR 1,6 x 1,6 x 4 mm 3:14 0,8 x 0,8 x 4 mm >18 min!!!

A csontvelő oedema MR vonatkozásai Túlterhelés ( overuse ) 3 hónap múlva St. p. lux. patellae Kétoldali AVN, jobboldalon csontvelő oedemával St.p. distors. coxae

Csontvelő oedema: PD FS, T1s

PD FS és T1s felvételek összehasonlítása

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozások jelintenzitása hyalin porcos, kötőszövetes struktúrák, izom Osteochondralis fractura

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozásokjelintenzitása ín, szalag, rostos porc (labrum, meniscus) LCM ruptura AVN

PD FS (TSE 2D): az anatómiai képletek és kóros elváltozások jelintenzitása folyadékgyülemek

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek és kóros elváltozásokjelintenzitása fractura, ruptura

PD FS (TSE 2D): az egyes anatómiai képletek jelintenzitása degeneráció, avascularis necrosis

PD FS és T2* mérések összehasonlítása PD FS nagy kontrasztú képek érzékeny degenerációra T2* érzékeny mágneses inhomogenitásra: postoperativ vizsgálatok, varratok, meszesedés

A vállízület (articulatio humeri) csontjai: Scapula, humerus, de valójában 5 ízület Glenohumeralis (a. humeri) Acromioclavicularis Sternoclavicularis Subdeltoidea?? Scapulothoracalis??

A vállízület: általános szempontok a legmozgékonyabb emberi ízület típusos gömbízület 3 mozgástengely, 3 szabadsági fok, bonyolult mozgások sekély vápa (cavitas glenoidalis), nagy ízületi fej (caput humeri): nagy kockázat instabilitásra sok segítő stabilizátor: dinamikus (rotator köpeny, m. biceps hosszú ina), statikus ( labrum, tok, vállboltozat, bonyolult tokerősítő és külső szalagrendszer)

vállízületi MR leggyakoribb iránydiagnózisok rotátor köpeny (ROK) ruptura, tendinosis impingement (??) ruptura, luxatio tendinis bicipitis (caput longum) st.p. lux. humeri: Bankart lézió? arthrosis humeri arthrosis A-C instabilitás: patologiai háttér? luxatio humeri post. susp.

A leképezés tömbje a váll MR vizsgálat 3 síkjában FOV:150, szeletvastagság: 4mm Ferde COR: 20 szelet AX 28: szelet Ferde SAG 19 szelet

A rotator köpeny 4 izom ina = dinamikus szalagok : erősítik a tokot, gátolva az instabilitást és a humerus fej dislocatióját m. supraspinatus (mssp) FEL m. infraspinatus (misp) KI m. teres minor (mtm) KI m. subscapularis (mssc) BE funkciója: a humerus fej centralizációja, gátolva a cranialis translatiót abductióban (stb)

A rotator izmok sémásan BE 1. m. latissimus dorsi 2. M.teres maior 3. M. subscapularis 4. M.pectoralis maior BE P KI KI 5. M. infraspinatus 6. m. teres minor A Rotator köpeny: 3 + 5 + 6 + m. supraspinatus (FEL)

m. supraspinatus fel A rotator köpeny izmai m. subscapularis be m. infraspinatus ki m.teres minor ki

A rotator köpeny izmai: m. supraspinatus eredés: fossa supraspinata tapadás: tuberculum maius csúcsa beidegzés: n. suprascapularis ( C5, C6) funkció: abductio, rotatio (be), stb leggyakrabban sérül ruptura

A rotator köpeny izmai: m. supraspinatus eredés: fossa supraspinata tapadás: tuberculum maius beidegzés: n. suprascapularis ( C5, C6) funkció: abductio, rotatio (be), stb leggyakrabban sérül acetabularisatio gejzír jelenség

A rotator köpeny izmai: m. infraspinatus eredés: fossa infraspinata tapadás: tuberculum maius, középen beidegzés: n. suprascapularis funkció: kirotáció, stabilizáló, stb. gyakran sérül

A rotator köpeny izmai: m. infraspinatus eredés: fossa infraspinata tapadás: tuberculum maius, középen beidegzés: n. suprascapularis funkció: kirotáció, stabilizáló, stb. gyakran sérül

A rotator köpeny izmai: m. subscapularis eredés: fossa subscapularis tapadás: tuberculum minus beidegzés: n. subscapularis sup., inf. funkció: berotáció, stb.

A rotator köpeny izmai: m. subscapularis m. pect. mai. eredés: fossa subscapularis tapadás: tuberculum minus beidegzés: n. subscapularis sup., inf. funkció: berotáció, stb.

A rotator köpeny izmai: m. teres minor eredés: a fossa infraspin. lateralis éle tapadás: tuberculum maiuson legalul beidegzés: n. axillaris funkció: kirotáció (erős), stb a legritkábban sérül

A rotator köpeny izmai: m. teres minor eredés: a fossa infraspin. lateralis éle tapadás: tuberculum maiuson legalul beidegzés: n. axillaris funkció: kirotáció (erős), stb a legritkábban sérül quadrilateralis tér: n. axillaris triangularis tér: a. circumflexa scap.

A rotator köpeny izmai: m. biceps (?) eredés: tuberositas supraglen. (caput longum) proc. coracoideus (caput breve) tapadás: tuberositas radii beidegzés: n. musculocutaneus funkció: alkar supinatio, könyök flexio, stb.

A rotator köpeny izmai: m. biceps (?) eredés: tuberositas supraglen. (caput longum) proc. coracoideus (caput breve) tapadás: tuberositas radii beidegzés: n. musculocutaneus funkció: alkar supinatio, könyök flexio, stb.

A váll impingement szindrómája: kínos szorulás Impingement: ütközés, akadás csontos kompresszió: a humerus fej és az acromion között Shoulder imping. Supraspinatus. Subacromialis. Rotator cuff.. Subacromialis bursitis tendinopathia (mssp, misp, mssc,mb) bursitis (subacromialis, -deltoidea) ROK ruptura: részleges v. teljes

Az impingement fajtái külső subacromialis acromion, A-C ízület, LCH mssp, misp, mssc, mb caput humeri coracohumeralis: elülső proc. coracoideus belső glenoidalis perem:felsőhátsó posterior labrum mssp, misp caput humeri SSC caput humeri

Az subacromialis impingement anatómiai tényezői rétegekben: legalább 6 réteg (~8) ossealis (acromion),lig. coracoacromiale bursa (subacromialis, -deltoidea) 2 réteg synovium ROK inak (mssp, ISP), tok 1 réteg synovium osteochondralis (caput humeri)

A váll impingement szindrómájának oki tényezői az inak hypovascularizációja mechanikus elhasználódás, kopás akut trauma ismétlődő mikrotrauma (pl. dobó atlétáknál, úszóknál, stb) A supraspinatus kijárat (outlet) leggyakoribb befolyásoló (szűkítő) tényezői az acromion meszesedése: osteophyta, szalag- a coracoacromialis szalag elváltozásai az acromion alakja: B3 típus az acromion lejtése: anterior, lateralis az acromioclavicularis ízület morfológiája (hypertrophia, callus) a m. supraspinatus hypertrophiája a humerus fej deformitása (st. p. fract.), a humerus cranioponált helyzete (instabilitásban) A H

Mit akar tudni a sebész subacromialis impingement klinikai jeleinél? Acromion: típusa (B2,3), lejtése, osteophyta, os acromiale A-C ízület: arthrosis, impresszió (mass effect) a köpenyen L coracoacromiale: vastagodás, egyenetlenség, meszesedés Bursa subacromiale, subdeltoidea: folyadék, meszesedés, környező oedema ROK: tendinopathia, ruptura (részleges, teljes), izom retractio, zsíros degeneráció

Rotator köpeny ruptura I. részleges ép izületi oldali, részleges ízületi oldali bursa oldali állományi bursa-oldali, részleges állományi, részleges

Rotator köpeny ruptura II. leszakadás, PASTA, részleges intramusc. cysta, részleges Lemezes szétválás,részleges kopás, részleges teljes

Rotator köpeny ruptura I. részleges izületi oldali, részleges ízületi oldali bursa oldali állományi

Rotator köpeny ruptura részleges állományi, részleges ízületi oldali bursa oldali állományi (interstitialis)

Rotator köpeny ruptura, részleges intramusc. cysta, részleges intramusc. cysta, részleges

Rotator köpeny ruptura, részleges kopás, részleges

Rotator köpeny ruptura, részleges leszakadás, PASTA, részleges PASTA: partial articular supraspinatus tendon avulsions

Rotator köpeny ruptura, teljes teljes

Chr. ROK (mssp, misp, mssc) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer ( gejzír jelenség) Acromialis acetabularizáció (Hamada, 1990)

Chr. ROK (mssp, misp, mssc) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer

Chr. ROK (mssp, misp, mssc) + MB ruptura acromiohumeralis nearthrosis + synovialis cystarendszer

Teljes ROK ruptura mssp: 78% misp, mss: izolált rupturája ritka, gyakrabban + mssp mtm: izoláltan nem fordul elő Teljes ROK ruptura: közlekedés a vállízület és a SA-SD bursa között ROK ruptura kiterjedése a SAG síkban mss LCH (IS) mssp (izolált) teljes mssp + ½ misp teljes mssp, misp teljes mssp, misp, mss Subacromialis tér : < 5 mm teljes ROK rupturánál

a m. biceps hosszú inának dislocatiói

intramuscularis cysta (mssp ruptura jele) mssc ruptura, intramusc. mb ín luxatio

Vállízületi instabilitás A humerus fejének panaszt okozó dislocatiója ( luxatiója) Ortopediai felosztás:tubs ( trauma, unidirectinalis, Bankart, surgery) AMBRI (atraumatic, multidirectionalis, bilateralis, rehabilitació, ritkán alsó tok szűkítés szükséges) Az instabilitás alapja A normális anatómia hajlamosító szerepe Glenoidalis dysplasia ( labrum hyperplasia) Bő tok, laza szalagok, gyenge izomzat

A traumás váll instabilitás következményei < 35 év: anterior labrum és tok léziók ( Bankart család ) > 35 év: ROK lézió és/vagy tub. maius fractura Fontos: nem minden labrum léziónak dislocatio ( luxatio ) az oka: Ismételt mikrotrauma (dobók, úszók, súlyemelők, stb.) is kiválthatja

A labrum és a cavitas szegmensei, jelölései A P PD FS SAG

St.p.lux. humeri ant.: Bankart lézió anteroinferior labrum + tok sérülés (+ csont?)

St.p. lux. humeri post.: forditott Hill-Sachs lézió, posterior labrum lézió

Tipusos Bankart lézió

vállízületi osteoarthropathia:??! T1s T1s +Gd

Neurogen osteoarthropathia: syringomyelia

Tendinosis, incompl. ruptura SS Bursa calcificatio

bursitis calcarea PD FS T1s

Csípőízület speciális szempontok gyakori MR vizsgálat (2.-3. leggyakoribb) traumatológia: klasszikus, stabil ízület: nagy erőbehatásra sérül pathologia: AVN, impingement (FAI), transiens csontvelő oedema, dysplasia, Perthes-kór eldöntendő mindig mindkét csípőt, vagy csak az egyiket vizsgáljuk?! JAVASLATOM: mindig mindkettőt

Csípőízületi MR leggyakoribb iránydiagnózisok AVN (gyakran kétoldali!) transiens csontvelő oedema subcorticalis synovialis cysta ( herniation pit ) femoroacetabularis impingement (FAI) arthrosis fractura (latens, stress, insuff.) ín-, izom- szalagsérülések, degeneráció bursitis dysplasia, Perthes kór csontinfarctus, stb.

A csípő MR vizsgálati síkjai axialis sagittalis paraaxialis coronalis

Subcorticalis synovialis cysta Pitt,s pit, herniation pit általában véletlen lelet a röntgenfelvételen anterolateralis fej-nyak határ körülötte oedema lehetséges jelentősége még nem tisztázott gyakoribb FAI esetén?

Subcorticalis synovialis herniatio, herniation pits

Az avascularis femurfej necrosisi stádiumai Ficat, ARCO, Mitchell O : minden képalkotóval normális I. : különböző jeleltérések a necroticus segmentben II.: kettős vonal jel a T2s és a PD FS felvételeken, a femurfej alakja normális III.: a cortex collabál: lépcső a fejkontúron ( crescent sign ) IV.: secunder coxarthrosis

Avascularis femurfej necrosis T1 PD FS III. stádium II.stádium PD FS

Kétoldali femurfej AVN:PD fs és STIR PD fs 0,8 x 0,8 x 3 mm 3:24 STIR 1,6 x 1,6 x 4 mm 3:14 0,8 x 0,8 x 4 mm >18 min!!!

Transiens kétoldali csontvelő oedema 2011.02.15 2011.09.30 Postpartum transiens femurfej-nyak csontvelő oedema, teljes regressióval

St.p. distorsionem coxae (vs. epilepsiás roham következménye)

St.p fract. colli med. fem., FAI (cam)

Coxarthrosis MR jelei STIR PD FS ízűleti rés szűkület chondralis léziók labrum degeneratio osteophytosis subchondralis cysták ízületi folyadék csontvelő oedema PD FS PD FS

Coxarthrosis gravis

Coxarthrosis: labrum degeneratio, paralabralis cysta

A térdízület (articulatio genus) Trochoginglymus: flexio extensio (+végrotatio) akaratlagos rotatio (flexióban) a legek izülete A leg- - nagyobb synovialis - bonyolultabb (Resnick D., Szendrői) - felületesebb (Moore, K.L.) - gyakrabban vizsgált MR-rel - gyakrabban sérül sielésnél(?) mechanikai bravur (Gömör Béla)

Térdízület speciális szempontok a mozgásszervi MR vizsgálatok 40-50 %-a a leggyakoribb sürgősségi mozgásszervi MR vizsgálat (kellene, hogy legyen) bonyolult ízület: nincs vápa, 2 meniscus, sok belső szalag, belső ín Cél: megelőzni a diagnosztikus punkciót, a diagnosztikus tükrözést: teljes körű leképezés= MR

Térdizület II. 3 funkcionális rekeszt (kompartment) alkot 6 ízfelszín: - medialis femorotibialis - lateralis femorotibialis - patellofemoralis A femorotibialis izfelszinek nem congruensek (illeszkedők) INSTABILITÁS A térdízület mégis stabilis Az izületi stabilitást biztosítják: Passzív stabilizátorok (tok, retinaculum, 16-20! szalag, meniscusok) Aktív stabilizátorok (izmok)

Térdizület I. Az alkotó csontok: femur ( 2 ízfej + 1 vápa egyben) tibia ( vápa, de nem vápa) patella fibula? (10 %-ban a hiatus popliteus közlekedik a prox. tibiofibularis izülettel) fabella?

A térdizület anatómiai egységei különlegességek Csontok: femur, tibia, patella (fibula?) Tok, bursák Synovium, synovia Szalagok: - külső: L patellae, LCM, LCMP, LCL, TIT, LPFM, LPFL - belső: LCA, LCP L meniscofem. ant. (Humphrey), post. (Wrisberg) L transversum genus L meniscofem., -tib. L popliteum obl., L arcuale,stb. L intermeniscale 2 meniscus: medialis, lateralis Plicák Zsír: infrapatellaris (Hoffa), suprapatellaris, praefemoralis Izmok, inak (m. popliteus) Erek, idegek

A térd MR vizsgálata = teljes körű leképezés MR specialitások Csont, porc: Meniscusok: Szalagok: fractura (latens!) contusio (csontvelő oedema) subchondralis trabecularis fractura osteochondralis fractura epiphyseolysis ± fractura avulsiós fracturák ruptura (kosárfül: térdzár) separatio meniscocapsularis degeneratio LCA, LCP, LCM, LCL,stb. ruptura (comp., incompl.) degeneratio Folyadékgyülemek diagnosztikája:haemarthros lipohaemarthros Bursák, plicák

Térdízületi MR leggyakoribb iránydiagnózisok meniscus: ruptura, degeneratio, contusio szalag (kereszt-, oldal-): ruptura, degeneratio chondropathia, osteochondrosis dissecans arthrosis, spontán osteonecrosis (Ahlbeck) bursitis fractura :latens, stress, osteochondralis csontvelő oedema (contusio, overuse ) csontinfarctus PVNS, stb.

A térd MR vizsgálati síkja AX SAG Ferde SAG 10-15 fok Ferde COR AXI COR SAG

A térd szalagjai vázlatosan

Lux. genu anterior

St.p.lux.genu ant. Ruptura LCA et LCP et LCL (ép LCM és meniscusok)

A térd szalagrendszere (16-20 szalag) A stabilitás tényezői: szalagok, meniscusok, izmok Külső szalagrendszer: L patellae (?), LCM, LCMP, LCL, TIT(?), L patellofemoralis L patellotibialis, L popliteus obliqum,stb Belső szalagrendszer: LCA, LCP, L transversum genus, L mucosum ( plica infrapatellaris ), L meniscomeniscale, L meniscofemorale ant., (Humphrey), post. (Wrisberg),

LCA ruptura: az összes csaknem 50 %-a klinikai pontosság: 95 % LCP ruptura: ritka, klinikai vizsgálata nehéz akut LCA,LCP ruptura= haemarthros Humphrey, Wrisberg, lig. transv., stb. rupturája ritka LCM, LCL, TIT ruptura: nincs ízületi folyadék

Eredés: Tapadás: Méret: Lig. cruciatum anterius (LCA) intraarticularis, extrasynovialis lat. femur condylus post-med felszine (10x5 mm) elülső intercondylaris regio (8x5 mm) a medialis eminentiától lateralisan legyezőszerűen hossz: 31-33, szélesség: 10-11, vastagság 5-6 mm 3 kötege: AM, intermedier, PL (congenitalis hiánya rendkívül ritka, a femur/tibia dysplasiájában:thomas JBJS 1945) MR kép: PD FS jelmentes, homogen, egyenes vagy kissé hajlott, esetleg rostosan, vagy zsír miatt sávosan jeldúsabb MR vizsgálati síkjai: SAG, ferde COR!

Lig. cruriatum anterius (LCA) intraarticularis, extrasynovialis 3 kötege: AM (mindig feszes), intermedier, PL (ext: feszes, flex: laza) Funkció: flexióban gátolja a tibia elmozdulását (translatio) gátolja a hyperextenziót gátolja az axialis berotációt másodlagosan véd a valgus/varus erőkkel szemben Vérellátás: periligamentalis plexus (a. genus media) LCA ruptura haemarthros

Normális LCA rupt. LCP?

Normális LCA képe: ferde COR PD FS anteromedialis intermedier posterolateralis

A negyedik sik: ferde COR PD FS az LCA hosszanti karakterisztikus síkja ábrázolja az LCA eredését és kötegeit az LCA sérülések részletes detektálása Az LCP harántmetszeti síkja a fossa intercondyloidea képleteinek legfontosabb leképezési síkja ( LCA, LCP, stb.) kiegészítő információk a meniscusokról, csontokról, porcokról, szalagokról (LCM, stb.) Vahlensieck, M.:MRI of musculosceletal system. Thieme 2000, 179. oldal LCA kötegek: AM, IM, PL

Vahlensieck, M.:MRI of musculosceletal system. Thieme 2000, 179. oldal

Acut LCA ruptura SAG PD FS képei

Acut LCA ruptura: ferde COR PD FS Nem elég a SAG, ferde SAG síkú mérés! Az LCA kötegeinek, valódi állapotának megítéléséhez nélkülözhetetlen a ferde COR PD FS sík használata!

Lig. cruciatum posterius (LCP) intraarticularis, extrasynovialis Eredés: Tapadás: Méret: a fossában a med. femur condylus medialis oldala a tibia hátsó intercondylaris fossája vastagsága az LCA 2x-rese 3 kötege: AL, PL, meniscofemoralis MR kép: PD FS jelmentes, homogen, hajlott (12o-160 fok) MR vizsgálati síkjai: SAG, ferde COR!

St.p.lux.genu Ruptura LCP

LCP anatómiája, kötegei

LCP normális MR képe ép LCA esetén LCA rupturánál bumeráng, 120-160 fok 90-100

Ruptura LCP

Oldalszalagok (LCM, LCMP, LCL)

Lig. collaterale mediale (LCM) intracapsularis Eredés: Tapadás: Méret: a femur medialis epicondylusa (extracapsularis) a tibia medialis condylusán distalisan 5-7 cm-rel a plató alatt a pes anserinus mögött (extracapsularis) hossza: 8-11 cm, szélessége 1-1,5 cm 3 rétege: superficialis ( MCL ), mély MR kép: PD FS jelmentes, homogen, enyhén hajlott MR vizsgálati síkjai: COR, AX

Lig. collaterale mediale (LCM) intracapsularis

LCM ruptura lokalizációi proximalis középső harmadi proximalis distalis

LCL (Lig. collaterale lat. ) COR SAG AX

Rupt. LCL, fr. cond. lat. tibiae, fr. cap. fibulae, rupt. men. lat.

St.p. lux patellae, fr. patellae Rupt. LCA? Opus: ép LCA

Meniscusok (rostos porcsarlók) szerepük: - növelik a terhelési felületet - álló felnőtt súlya 40 %-át tartják - mobilisak: passzív elmozdulás (flexio-extensio, rotatio)!a medialis és lateralis meniscus nem egyforma! medialis C alakú nagyobb kevésbé mobilis gyakrabban sérül lateralis csaknem kör alakú kisebb mobilisabb ritkábban sérül

A meniscusok különbözőek Lig. transversum m l l m m l m l

A meniscusok axialis környezete

A meniscusok részei

A meniscusok sémás MR képe a sagittalis síkban

congenitalis anomalia:discoid meniscus JOBB BAL Discoid meniscus Discoid meniscus: Wrisberg variáció

Meniscus rupturák osztályozása horizontális rupturák

Meniscus rupturák Verticalis: traumás: longitudinalis, radier külső ( red zone ) harmad hátsó szarv (medialis) rövid, vagy körbefutó, vagy komplex DDx: lig. Transversum insertio! lig. Meniscofemorale insertio! m. popliteus ina! Horizontalis: degenerativ eredetű Komplex: verticalis-horizontalis Dislokált: flap, kosárfül, torquált

Meniscus rupturák mechanizmusa,mr jelek Traumás: fiatalokban, gyakran verticalis: radier, longitudalis Degenerativ: idősekben, bármilyen irányú, de gyakrabban horizontalis (extrusio!) MR jelek: + részleges vagy teljes hiány + dislocalt fragmentum ( kosárfül ) + lekerekített szél +deformitás (Pl. torsio) + a felszínre futó vonalas jeldús megszakadás

Meniscus rupturák MR képe horizontális verticalis: radier verticalis: longitudinalis komplex

Rupt.men.med.: dislocált fragmentum kettős LCP jel

Lateralis meniscus kosárfül rupturája

Ruptura men. ( begyűrt forma)

Meniscus ruptura: dislocált fragmentum ( Kosárfül ) Kettős hátsó keresztszalag jel

Ruptura MM ( kosárfül 3 síkban), +Ruptura LCA LCP kettős hátsó keresztszalagjel LCA

Ruptura men. (csonkolt meniscus)

Quadriceps ín ruptura: egy rossz lépés

Mit tanultunk ma? Az MSK MR ma már az MR diagnosztika értékes, mással nem helyettesíthető része Jó minőségű vizsgálatokat, tanult operátorokat igényel Értékeléséhez ismerni kell a klinikumot Elengedhetetlen a szoros klinikusi kapcsolat Újra kell tanulni az anatómiát, folyamatos továbbképzést igényel Az MSK MR megtanulható: sokat kell tanulni

AJÁNLOTT IRODALOM: könyvek 1. Berquist,t.h.: MRI of the musculosceletal system. LWW. 2001. 2. Stoller, D.W.: Magnetic resonance imaging in ortopedics and sports medicine. W/K, LWW. 2007. 3. Stoller, D.W.: Diagnostic Imaging. Ortopedics. Amirsys, 2004. 4. Kapandji, I.A.: Az ízületek élettana. Medicina. 2005. 5. Morrison, W.B. And Sanders, T.G.: Problem Solving in Musculosceletal Imaging. Mosby. 2008. 6. Helms, C. A. és mtsai: Musculosceletal MRI. Saunders. 2009. 7. Zlatkin, M.B.: MRI of the shoulder. LWW. 2003. 8. Lee J.K.T. és tsai: Computed Body Tomography with MRI Correlation. LWW. 2006. 9. Fischer,W. és mtsai: MR-notes.com, 2010.