KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI KILÁTÁSOK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 2015 TAVASZ BUDAPEST, 2015. MÁJUS 28.
Az előadás témái: a magyar költségvetési politika prioritásainak változásai 2010-től a gazdaság és a költségvetés várható, ma belátható pozíciói az államadósság pályája a fejlődés azonosságai és különbségei, a kkv szektor szerepe a növekedésben, konjunktúra kilátások A fejlődés hajtóerői összefoglaló gondolatok 2
Februárban fordulat következett be: magasabb GDP-növekedést várnak az elemzők az eurózónára és benne Németországra is, mint az előző hónapokban GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%) Forrás: Consensus Economics
Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú növekedés; fogyasztás és export a bővülés motorja A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. negyedévben is 3.4%-kal bővült Az egyszeri beruházások mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés, alacsony kamatkörnyezet) Vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket így az exportot Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bankok) Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé 2.8%-os növekedés idén a régiós átlag körül, de messze EU-átlag felett A GDP növekedés szerkezete Magyar GDP növekedés vs. Periféria-és Visegrádi országok Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Beruházások Készletváltozás Nettó export % 2,5 1,9 1,0 1,8 1,6 0,4 2 1,6 1,2 3,6 3,2 3,4 2,8 2,4 2,55 1,7 1,2 0,9-0,1-1 -0,9-1,2-1,6-1,7 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Magyarország ClubMed Visegrádi országok Forrás: MNB, KSH, UniCredit Research/Patai Megjegyzés: ClubMed országok: Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia
A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedés 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 GDP-növekedés (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 2,5%, több elemző azonban ennél jobb, 3 %-os eredményre számít. ---- Csehország 3,1 3,5 2,4 2,0 0,8-0,7? 2, 3 2,8 2,52,5 2,4 1,7 1,1 0,2 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Bizakodás van Szlovénia javuló teljesítményében, míg Csehország esetében ellenkező a várakozás. -3,0 96-10 2011 2012 2013 2014 2015 átlag Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, országadatok
A Kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak a múlt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszú távú fenntarthatóság. A folyamatok lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra, s ez közvetve növekedési hajtóerő lehet GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%) 3.5 A várható magyar növekedés! 2,5 3.0 Korábban a környezettől elmaradó magyar növekedést valószínűsítettek. Az utóbbi hetekben jobbak a várakozások: leszakadás helyett felzárkózás! Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők 6
EU-források adják a növekedés egyik motorját Az EU strukturális és kohéziós forrásainak elosztása A Magyarországnak jutó EU források átlaga (millió Euró) Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015 8
A jelen beruházásai a jövő fejlődésének hajtóerői Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%) Az elmúlt 2 évben emelkedett a beruházási ráta, ahogy az uniós pénzek felhasználásának üteme gyorsult A hazai beruházási ráta mára megközelítette a régiós országok átlagát Az állóeszközök amortizációját ma már bőven fedezi a beruházás Forrás: Eurostat, KT Titkárság
A fogyasztás bővülése a fejlődés további hajtóereje A fogyasztás dinamikája a 2 3 % közötti szinten stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %) Forrás: Focus Economics, KT Titkárság 10
Az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció (%) 6 5 4 3 2 1 Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8% Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Horvátország 0 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Magyarországra a legfrissebb várakozást szerepeltetjük
A költségvetési hiány Horvátországot kivéve várhatóan minden közép-kelet-európai országban a 3%-os plafonérték alatt marad Költségvetési hiány (a GDP %-ában) 8 14,6 7 6 5 4 3 2 5,6 4,4 3,4 2,9 2,6 2,1 96-10 2011 2012 2013 2014 2015 átlag 5,5 2,9 2,8 2,4 2,8 2,6 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték 2,4% Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés
A költségvetési hiány alakulása az elmúlt 20 évben A hiány megugrása a választási években a válságot követően már nem jellemző 6 4 4,3 2 ESA1995 ESA2010 (2014 szeptember 1-től) 0-2 -4-6 -8-10 -8,4-6,4-4,7-6,2-8,2-5,5-5,2-2,9-3,1-4,1-4,1-9,0-9,0-7,2-7,3-6,5-6,5-7,8-8,0-9,2-9,5-5,5-5,2-3,4-3,7-3,9-4,2-4,7-4,6-5,6-1,8-2,4-2,4-2,5-2,6-2,4-12 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015FC* Forrás: KSH, NGM/Patai 2015 13
Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya Magyarországot kivéve várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Államadósság (a GDP %-ában) 100 94,7 95,0 90 82,2 84,9 80 81,7 82,9 70 76,9 76,4 60 54,1 54,9 50 49,1 50,2 40 39,4 40,4 30 20 96-10 2011 2012 2013 2014 2015 átlag Eurózóna Horvátország Szlovénia Magyarország * Szlovákia Lengyelország Románia * A 2015. évi költségvetési törvény szerint stabilitási törvény alapján változatlan árfolyamon számítva az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken. Várhatóan teljesülnek az alkotmányos előírások. Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, Nemzetgazdasági Minisztérium 14
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján I. (%-ban) 2015 Megnevezés Kormány Századvég GKI MTA KRTK KTI A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 3,1 3,1 2,5 2,7 3,0 3,5 2,1 2,4 2. Háztartások fogyasztása 2,9 3,5 2,5 3,0 3,5 3,7 2,0 2,8 3. Közösségi fogyasztás 1,5-0,3 0,5 0,5 1,7 1,0 0,0 4. Bruttó állóeszközfelhalmozás 5,8 5,5 0,0 3,5 1,0 3,5 3,0 3,1 5. Beruházási ráta 21,5 22,0 20,9 20,8 21,1 6. Fogyasztói árindex (éves átlag) 7. Államháztartás hiánya (ESA95) 0,0 0,3 0,0 0,1 0,1-0,1 2,0 0,8-2,4-2,4-2,2-2,6-2,3-2,4-2,6-2,7 Forrás: 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján II. (%-ban) 2016 Megnevezés Kormány Századvég GKI MTA KRTK KTI A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 2,5 2,4 2,0 2,2 1,9 2,3 1,7 1,9 2. Háztartások fogyasztása 3,6 2,7 1,5 2,5 2,2 2,5 1,5 2,2 3. Közösségi fogyasztás -3,0-0,6 0,0 0,5 0,0 0,2 2,5-0,2 4. Bruttó állóeszközfelhalmozás -0,9-3,2-5,0 0,5-4,4 0,0 2,3-1,0 5. Beruházási ráta 20,6 21,0 19,6 19,7 20,5 6. Fogyasztói árindex (éves átlag) 7. Államháztartás hiánya (ESA95) 1,6 2,6 2,0 1,6 2,8 2,5 3,0 2,8-2,0-1,9-2,2-2,3-2,0-2,0-2,5-2,5 Forrás: 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%-ban) tény költségvetés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 10,6 11,9 12,5 Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,6 1,3 1,6 Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,5 3,6 4,2 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,0 10,0 10,1 Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,1 8,5 8,6 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 31,9 33,2 31,2 31,6 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások 3,3 2,9 3,2 3,0 3,2 2,9 2,7 2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5 3,7 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,4 2,7 1,7 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6,0 7,3 7,9 7,8 7,3 Környezetvédelem 1,5 1,6 2,0 2,3 1,8 2,0 1,5 Államadósság-kezelés 8,5 7,7 8,7 8,6 8,0 7,1 6,8 Egyéb funkciók összesen 5,2 6,5 7,6 6,2 6,5 7,5 7,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés 17
A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező Állampapír hozamok 18,00 16,00 3 év 5 év 10 év 15 év MNB alapkamat 14,00 12,00 10,00 A költségvetés olcsóbb finanszírozása 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2008. jan. 02. 2008. márc. 02. 2008. máj. 02. 2008. júl. 02. 2008. szept. 02. 2008. nov. 02. 2009. jan. 02. 2009. márc. 02. 2009. máj. 02. 2009. júl. 02. 2009. szept. 02. 2009. nov. 02. 2010. jan. 02. 2010. márc. 02. 2010. máj. 02. 2010. júl. 02. 2010. szept. 02. 2010. nov. 02. 2011. jan. 02. 2011. márc. 02. 2011. máj. 02. 2011. júl. 02. 2011. szept. 02. 2011. nov. 02. 2012. jan. 02. 2012. márc. 02. 2012. máj. 02. 2012. júl. 02. 2012. szept. 02. 2012. nov. 02. 2013. jan. 02. 2013. márc. 02. 2013. máj. 02. 2013. júl. 02. 2013. szept. 02. 2013. nov. 02. 2014. jan. 02. 2014. márc. 02. 2014. máj. 02. 2014. júl. 02. 2014. szept. 02. 2014. nov. 02. 2015. jan. 02. 2015. márc. 02. 2015. máj. 02. Forrás: ÁKK 18
A jobb nemzetközi megítélés a növekedés egyik feltétele A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják 19
A versenyképesség és különösen a regionális versenyképesség erősítése fejlődési hajtóerő GDP (millió euró) a közép-kelet-európai országokban 450000,0 400000,0 350000,0 300000,0 250000,0 200000,0 150000,0 100000,0 50000,0 0,0 Csehorsz ág Horvátor szág Magyaro rszág Lengyelo rszág Románia 2013 2014 2015 Szlovéni a Szlovákia 2013 157 284 43 561, 100 536 395 962 144 282 36 144, 73 593, 2014 160 902 43 343, 103 854 409 029 148 610 37 083, 75 359, 2015 164 924 43 430, 106 346 422 118 152 623 37 751, 77 243, Egy f őre eső GDP (euró) vásárlóerőparitásona közép-kelet-európai országokban 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Csehorszá g Horvátors zág Magyaror szág Lengyelor szág Románia Szlovénia Szlovákia 2013 27 347 20 222 23 236 22 273 17 440 28 512 26 616 2014 28 446 20 392 24 336 22 429 19 397 29 359 27 665 2015 29 659 20 873 25 406 25 703 20 356 30 266 28 888 Egy főre eső GDP (euró) a közép-kelet-európai országokban 20000,0 18000,0 16000,0 14000,0 12000,0 10000,0 8000,0 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 450,0 400,0 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 Csehorsz ág Horvátors zág Magyaror szág Lengyelor szág Románia Szlovénia Szlovákia 2013 14 956,5 10 220,6 10 146,2 10 275,8 7 206,9 17 555,7 13 601,1 2014 15 300,5 10 169,5 10 481,0 10 615,0 7 423,1 18 012,1 13 927,5 2015 15 683,0 10 189,8 10 732,6 10 954,6 7 623,5 18 336,3 14 275,7 2013 2014 2015 Európa országainak rangsora vásárlóerő tekintetében, 2014 Európa 100% 2013 2014 2015 Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság 2 0
Magyarország megyéiben az egy főre jutó vásárlóerő, 2014 EU 100 %-hoz képest Forrás:GfK Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
Közép-Kelet-Európa országai és az egyes régiói gazdaságának elmaradottsága szembetűnő. Az EU 28 átlagát csak a fővárosok, vagy (ahol a főváros is benne van) a központi régiók mutatói haladják meg. GDP/fő (vásárlóerő paritás, 2011, PPS, EU28=100) megnevezés 2011 EU28 100,0 Ausztria 127,7 Szlovákia 72,7 Románia 51,2 Horvátország n.a. Szlovénia 82,7 Magyarország 65,4 Csehország 83,1 Lengyelország 63,8 Szerbia 36,5 Az Eurostatújabb felmérést készített, amelyben összehasonlította az EU-s régiók egy főre jutó GDP-jét, összehasonlítva a 2013-as átlaggal. Ennek alapján a 20 legszegényebb régióinak listájába négy magyar is bekerült. Az észak-magyarországi térség a 8. legszegényebb lett, itt az uniós GDP-átlag 40 százaléka jut egy főre. A sorban Észak-Alföld a 11., Dél-Dunántúl és Dél-Alföld pedig megosztva a 12. Forrás: EUROSTAT 22
Magasabb gazdasági fejlettséggel nem feltétlenül jár együtt alacsony munkanélküliség. (Pl. Szlovákia régióinak GDP/fő adatai kedvezőbbek, mint Magyarország, vagy Románia régióié, mégis nálunk, de még inkább Romániában jóval alacsonyabb a munkanélküliség.) Munkanélküliségi ráta az aktív lakosság %-ában (2013) megnevezés 2013 EU28 10,8 Ausztria 4,9 Szlovákia 14,2 Románia 7,1 Horvátország 17,3 Szlovénia 10,1 Magyarország 10,2 Csehország 7,0 Lengyelország 10,3 Szerbia 17,6 Forrás: EUROSTAT Ma 8% alatt van 23
Foglalkoztatási ráta a 20-64 év közötti népesség %-ában (2013) A negatív rekord Észak-Magyarország régiójáé. Hasonló helyzetben csak két régió, Románia délkeleti régiója és Székelyföld van. megnevezés 2013 EU2020 cél EU27 68,4 75,0 Ausztria 75,5 77,0 Szlovákia 65,0 72,0 Románia 63,9 70,0 Horvátország 57,2 N/A Szlovénia 67,2 75,0 Magyarország 63,2 75,0 Csehország 72,5 75,0 Lengyelország 64,9 71,0 Szerbia N/A N/A Forrás: EUROSTAT
Kutatás-fejlesztésben Magyarország régióiban is van tennivaló, de nála is erőteljesebb felzárkózási szükségesség látszik Románia, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország régióinál. Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GPD%-ában (2011) megnevezés 2011 EU2020 cél EU28 1,97 3,0 Ausztria 2,68 3,8 Szlovákia 0,67 1,0 Románia 0,49 2,0 Horvátország 0,75 N/A Szlovénia 2,43 3,0 Magyarország 1,20 1,8 Csehország 1,56 N/A Lengyelország 0,75 1,7 Szerbia N/A N/A Forrás: EUROSTAT
A hitelezés megindulása hajtóerő lehet Vállalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés 2008 óta a vállalati hitelek negyede eltűnt, ezt törte meg az NHP A refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés Javuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől Finomhangolt NHP 2015 végéig a rendszerben marad (?) A bankok mérlegének kitisztítása (MNB Rossz bank ) segítheti a hitelezési képességet Vállalati és KKV hitelek éves változása 24 % % 24 20 20 16 16 12 12 8 8 4 4 0 0-4 -4-8 -8 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Támogatott hitelek és az NHP összesített állománya Vállalati hitelek összesen Corporate loans total Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015 KKV SME hitelek loans 26
A banki tevékenység változása a válság után Értékpapír befektetések térnyerése a hitelezés hiányában 12 havi tranzakciók a bankok mérlegében 3,5 2,5 1,5 1 000 mrd Ft, év/év Állampapírok MNB kötvény / betét Vállalati hitelezés Lakossági hitelezés 0,5-0,5-1,5-2,5 Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015 27
Mrd Ft 25 000 Vállalati hitelpiac Forrásbevonás elsősorban devizában (külföldről), alacsonyabb kamat mellett Intercompany loans Anyavállalati finanszírozás 20 000 Direct lending from abroad Külföldi hitelfelvétel FX from domestic banks Deviza hitel hazai bankoktól HUF from domestic banks Forint hitel hazai bankoktól 15 000 10 000 5 000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: MNB 28
A kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válása a növekedés egyik lehetséges motorja KKV-k számának alakulása 2011-2014 között havi bontásban 390 000 75,00% A kkv-k részesedése a GDP-ben 385 000 380 000 70,00% 375 000 370 000 65,00% 365 000 60,00% 360 000 355 000 55,00% 350 000 345 000 J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N 50,00% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2011. 2012. 2013. 2014. KKV-k foglalkoztatási arány KKV-k részesedése a hozzáadott értékben Forrás: KSH 29
Pesszimista hangulat érvényesült a 2012 év elején. Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak újratermelődik az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. Trendforduló következett be, de 2015-ben sem lehet hátradőlni! 2015 tény: lassú javulás, piactartás miatt a bank-szektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik 2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség 2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam Forrás: Simor András 2012 január, illetve 2015 saját szerkesztés 2012 várakozás: az adósság/adósságarány tovább emelkedik 2015 tény: jelentősen javuló kilátások 2015:nominálisan még növekszik, de aránya csökken 30
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség.a felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKVszektor vállalkozó-képességének fejlesztése. A gazdaságfejlesztésre fordított források 2500 -ról 3000 Mrd-ra emelése Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. A GDP fenntartható növekedése Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Stabil, forrásaiban javuló költségvetés Forrás: KT Titkárság