ESPA BOND DOLLAR. Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap. 2009/2010. évi jelentés

ESPA BOND DOLLAR Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap 2009/2010. évi jelentés

2009/2010. pénzügyi év Tartalomjegyzék Általános információk az Alapkezelőről... 2 A Befektetési alap alakulása... 3 A Befektetési alap vagyonának összetétele... 4 Összehasonlító áttekintés (euróban)... 5 Osztalékfizetés/kifizetés... 5 Hozamszámítás és a Befektetési alap vagyonának alakulása... 6 1. A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye)... 6 2. A Befektetési alap eredménye... 6 3. A Befektetési alap vagyonának alakulása... 7 4. A Befektetési alap eredményének felhasználása... 8 2010. október 30-i vagyonkimutatás... 9 Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék... 12 A Befektetési alap kezelési szabályzata... 14 A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések... 14 A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések... 16 Melléklet a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekhez... 21

ESPA BOND DOLLAR Általános információk az Alapkezelőről A társaság ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m. b. H. Habsburgergasse 1a, A-1010 Wien Telefon: 05 0100-19881, Telefax: 05 0100-17102 Törzstőke 4,50 millió EUR Tagok Erste Asset Management GmbH (81,42%) DekaBank Deutsche Girozentrale (2,87%) Kärntner Sparkasse Aktiengesellschaft (2,87%) NÖ-Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (1,37%) Salzburger Sparkasse Bank Aktiengesellschaft (2,87%) Sieben Tiroler Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (2,87%) Steiermärkische Bank und Sparkassen Aktiengesellschaft (5,73%) Felügyelőbizottság Ügyvezetők Cégjegyzők Állami felügyelők Könyvvizsgáló Letétkezelő Mag. Wolfgang TRAINDL igazgató (elnök) Mag. Dr. Gerhard FABISCH igazgató (elnökhelyettes) Wilhelm SCHULTZE okleveles mérnök (elnökhelyettes) Dr. Christian AICHINGER igazgató Mag. Rupert ASCHER igazgató (2010. július 31-ig) Mag. Alois HOCHEGGER igazgató Mag. Dr. Michael MALZER osztályigazgató Franz RATZ igazgató Mag. Reinhard WALTL igazgatóhelyettes (2010. szeptember 7-től) az üzemi tanács küldöttei: Mag. (FH) Regina HABERHAUER Mag. Dieter KERSCHBAUM Mag. Gerhard RAMBERGER Herbert STEINDORFER Mag. Heinz BEDNAR Mag. Harald GASSER Dr. Franz GSCHIEGL Mag. Winfried BUCHBAUER Mag. Harald EGGER Oskar ENTMAYR Dr. Dietmar JAROSCH Mag. Franz KISSER (2010. január 23-ig) Anton KOVAR (2010. január 23-ig) Günther MANDL Peter RIEDERER (2010. január 28-ig) Christian SCHÖN (2009. december 15-től) Mag. Paul A. SEVERIN Mag. Jürgen SINGER HR Dr. Michael MANHARD AD Erwin Gruber ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT MBH Erste Group Bank AG 2

2009/2010. pénzügyi év Tisztelt befektetésijegy-tulajdonos! Engedje meg, hogy bemutassuk Önnek a befektetési jegyekről szóló osztrák törvény 20. -a szerinti ESPA BOND DOLLAR közös tulajdonú alapnak a 2009. október 31-től 2010. október 30-ig tartó pénzügyi évre vonatkozó jelentését. A Befektetési alap alakulása A fejlett országokban a pénzügyi válság okozta recesszió után nem sikerült önfenntartó fellendülést beindítani. Fékezően hat a gyengélkedő munkaerőpiac, a termelési kapacitások átméretezése, a mérsékelt fogyasztás és a bankok szigorúbb hitelezési gyakorlata. Japán példáján jól látható, milyen nehéz egy deflációs folyamatot megszakítani. 2010 augusztusában Kína Japánt megelőzve a világ második legnagyobb nemzetgazdaságává nőtte ki magát. Amíg a kínai gazdaság hatalmas külkereskedelmi többleteket ér el, addig nem várható innen konjuktúrális ösztönző a többi ipari ország számára. Az Egyesült Államokban a befektetések jelentős mértékben dinamizálódtak, de a foglalkoztatási mutatók mégsem mutattak szignifikáns növekedést. Az Egyesült Államokban a külgazdaság mellett az ingatlanpiac szintén problémás terület. Becslések szerint a magánkézben levő házak több mint harmada már csak bonitási okok miatt sem finanszírozható jelzáloghitelek révén, a kamat mértékétől függetlenül. Európa a konjunktúra tekintetében két részre kezd szakadni. Recessziós tendenciákkal főként a déli periféria országai és Írország kénytelen megküzdeni. Németország és Hollandia azonban már kedvezőbb adatokkal és optimistább hangulatmutatókkal büszkélkedhet. Itt a termelés felfutásának hatása már a munkaerőpiacon is kezd megjelenni. A pénzügyi ágazatnak nyújtott állami mentőintézkedések következtében a hitelkockázat a magánszférából a közszférába helyeződött át. Emiatt drámaiabbá váltak azon országok gondjai, amelyek már a konjunkturális fellendülés időszakában is túl magas hiányt produkáltak a kiadási oldalon. Az euróövezetben áprilisban, Görögország finanszírozási válságával kezdett eszkalálódni a helyzet. A piaci szereplők az állampapírok vásárlásakor egyre inkább a minőségre helyezték a hangsúlyt. Május elején rekordmagasságokba emelkedtek az euróövezet déli tagországainak és Írország kockázati felárai. Németországgal összehasonlítva a három éves lejáratú görög államkötvényekért például 16 (!) százalékos felárat kértek. Másrészt a biztos menedéknek számító legjobb bonitású, AAA besorolású euróban jegyzett állami járadékpapírok valóságos árfolyamraliba kezdtek. Az Európai Monetáris Unió (EMU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számos mentőintézkedésről döntött mintegy 750 milliárd euró értékben. Ez azonban nem hatotta meg túlságosan a piaci szereplőket; a tulajdonképpeni rövidtávú, trendfordító intézkedést az Európai Központi Bank (EKB) hajtotta végre állami és magánkibocsátók eurókötvényeinek felvásárlásával. A kockázati felárak magas szintje csak júliusban csökkent némileg. A piac ezzel az igen nagy hiánnyal küszködő államháztartások szanálásának megkezdését díjazta. Szintén hozzájárultak ehhez az európai bankok stressztesztjeinek kedvező végeredményei. Szeptemberre drasztikusan romlani kezdett Írország helyzete. Az ír bankok megmentése miatt a költségvetési hiány már idén is várhatóan a GDP 32%-ára fog ugrani. A piaci szereplők ennek megfelelően újra kockázatkerülőbbé váltak. A tízéves német államkötvény kamata 2009. november elején 3,2%, 2010. október végén 2,5% volt. Az elmúlt hónapok csökkenését követően a vállalati kötvények kockázati felárai viszonylag mély szinten stagnáltak, enyhe emelkedő tendencia mellett. Az eurózóna tagállamaiban a pénzügyi helyzet alakulása miatt a banki és biztosítási értékpapírokra némi nyomás nehezedett, míg a többi ágazat túlnyomórészt elkerülte az árfolyamok csökkenését. A hatalmas kibocsátási mennyiség ellenére a Federal Reserve Bank vásárlásaival sikerült megakadályozni az amerikai államkötvények árfolyamának visszaesését. Októberben a piac újabb hatalmas mennyiségű államkötvény felvásárlásával számolt. Az amerikai hozamokat az európai gondok is visszavetették. A tíz éves kötvények április elejei 4,0%-os értéke 2,6%-ra csökkent. Ezt az euró árfolyamának alakulása is tükrözi. Az USD-vel szemben a már 2009. decemberében megkezdődött mélyrepülés tovább folytatódott: Az akkori 1,51 értékről 1,19-re csökkent, majd végül 1,39-re emelkedett. Az euró a többi kemény valutához képest is hasonló utat járt be, még a svájci frankkal szemben is tudott erősödni. Igen erősnek bizonyult azonban a jen. Ez nagyon megterhelte a japán exportgazdaságot. A nagy jegybankok változatlanul hagyták a rendkívül alacsony irányadó kamatlábakat: Az eurózónában 1,00%, az Egyesült Államokban 0,00%, ill. 0,25%, míg Japánban 0,10% maradt. A pénzpiaci válság tetőpontján a központi bankok 3

ESPA BOND DOLLAR likviditással árasztották el a pénzpiacot; az EKB többek között hosszú távú refinanszírozási források korlátlan elosztása révén. Azonban e pénzek csak egy része jutott el hitelek formájában a reálgazdasághoz. A többi az értékpapírpiacokon a likviditás által hajtott árfolyam-emelkedésben jelent meg vagy a jegybankok azonnal újra befektetették azokat. Befektetési politika Az Alapkezelő a legnagyobb figyelmet a portfólióban lévő adósok lehető legnagyobb fokú hitelképességének garantálására fordította. A tőke védelme és a likviditás ebben a nehéz piaci helyzetben elsőbbséget élvezett. A kamatváltozási kockázat aktív szabályozására kötvényekhez kapcsolódó határidős ügyleteket kötöttünk. Az árfolyamkockázatok aktív szabályozására határidős devizaügyleteket használtunk fel. A Befektetési alap vagyonának összetétele 2010. október 30. 2009. október 30. millió EUR % millió EUR % Az alábbi valutákban jegyzett kötvények USA dollár 49,6 85,41 86,2 90,70 Az alábbi valutákban jegyzett befektetési jegyek EURÓ 2,2 3,84 3,8 3,98 USA dollár 3,0 5,21 4,2 4,42 Értékpapír-állomány 54,8 94,46 94,1 99,10 Határidős devizaügyletek - 0,1-0,23-0,2-0,18 Határidős tőzsdei ügyletek 0,0 0,07 0,0 0,04 Bankbetétek 2,9 4,97 0,2 0,22 Kamatkövetelések 0,4 0,73 0,8 0,82 A Befektetési alap vagyona 58,1 100,00 95,0 100,00 4

2009/2010. pénzügyi év Összehasonlító áttekintés (euróban) Pénzügyi év A Befektetési alap vagyona A vagyon alakulása %-ban 1) 2004/2005 3) 108.619.871,24 + 6,43 2) 2005/2006 199.743.328,42-1,43 2) 2006/2007 162.493.768,93-6,47 2007/2008 120.874.510,70 + 18,42 2008/2009 95.003.269,46-7,70 2009/2010 58.058.762,83 + 12,89 2) Pénzügyi év Osztalékos befektetési jegyek Hozamtőkésítő befektetési jegyek Teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Osztalék Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Hozamtőkésítésre fordított jövedelem Az InvFG 13. -a szerinti kifizetés Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Teljes hozamtőkésítésre fordított jövedelem 2004/2005 3) 54,26 2,50 77,57 3,02 0,55 77,57 3,57 2005/2006 51,06 2,40 75,92 2,92 0,65 76,45 3,59 2006/2007 45,45 2,40 70,38 3,09 0,63 71,50 3,78 2007/2008 50,99 2,20 82,60 2,92 0,64 84,67 3,65 2008/2009 45,14 2,00 75,68 2,89 0,46 78,15 3,46 2009/2010 48,71 1,50 84,91 2,18 0,43 88,22 2,72 1) Feltételezve, hogy az osztalékokat és kifizetéseket a kifizetés napján számított értéken teljes összegben újra befektetik. 2) A kerekítések miatt a hozamtőkésítő befektetési jegyek, ill. a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek értékének alakulása kismértékben eltérhet az itt megadott értéktől. 3) Az ESPA BOND DOLLAR alap 2005. február 15-től bocsát ki teljes hozamtőkésítő befektetési jegyeket. Az értékalakulás kiszámításához a hozamtőkésítő befektetési jegyek pénzügyi év kezdetén megállapított, valamint a kifizetéskori értékét kell alapul venni. Osztalékfizetés/kifizetés A 2009/2010. pénzügyi évben az osztalékos befektetési jegyek után jegyenként 1,50 euró osztalékot fizetünk, azaz 737.573 db befektetési jegy után összesen 1.106.359,50 eurót. Az osztalékszelvényt kifizető bank köteles az osztalékból a tőkehozadéki adót, befektetési jegyenként 0,25 eurót visszatartani, amennyiben mentesítő okok nem merülnek fel. A kifizetéseket 2010. december 15-én, szerdán ill. a mindenkori letétkezelőknél írják jóvá, ill. teljesítik. az Erste Group Bank AG (Bécs) banknál A hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében a 2009/2010. pénzügyi évben befektetési jegyenként 2,18 eurót újbóli befektetésre fordítunk, azaz 257.772 db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 561.942,96 eurót. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a értelmében a hozamtőkésítő befektetési jegyek után az éves jövedelem utáni tőkehozadéki adó összegét (befektetési jegyenként 0,43 eurót) ki kell fizetni, azaz 257.772 db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 110.841,96 eurót. A kifizetésre 2010. december 15-én, szerdán kerül sor. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a utolsóelőtti mondatának értelmében a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében elmarad a tőkehozadéki adó kifizetése. A 2009/2010. pénzügyi évben befektetési jegyenként 2,72 eurót újbóli befektetésre fordítunk, azaz 2764 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 7.518,08 eurót. 5

ESPA BOND DOLLAR Hozamszámítás és az alap vagyonának alakulása 1. A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye) Az OeKB számítási módszere szerinti értékelés: az alap valutájában (EUR) befektetési jegyenként kibocsátási felár nélkül Osztalékos befektetési jegyek Hozamt késít befektetési jegyek Teljes hozamt késít befektetési jegyek Befektetési jegy értéke a pénzügyi év kezdetén 45,14 75,68 78,15 Osztalékfizetés 2009. december 15-én (kb. 0,0462 befektetési jegynek felel meg) 1) 2,00 Kifizetés 2009. december 15-én (kb. 0,0061 befektetési jegynek felel meg) 1) 0,46 Befektetési jegy értéke a pénzügyi év végén 48,71 84,91 88,22 Összesített nettó eszközérték (fiktív) osztalékfizetés/kifizetés útján megszerzett befektetési jegyekkel együtt 50,96 85,43 88,22 Nettó hozam befektetési jegyenként 5,82 9,75 10,07 Egy befektetési jegy értékének alakulása a pénzügyi évben 2) 12,89 % 12,88 % 12,89 % 2. Az alap eredménye a. Az alap realizált eredménye Az alap szokásos eredménye Hozamok (árfolyamnyereség nélkül) Kamathozamok 2.293.183,49 Osztalékhozamok 0,00 Egyéb hozamok 3) 6.068,74 Hozamok összesen (árfolyamnyereség nélkül) 2.299.252,23 Kamatráfordítások - 6.705,70 Ráfordítások Alapkezelési díj - 453.070,77 Könyvvizsgálói díjak - 5.268,00 Közzétételi költségek - 19.126,88 Értékpapír-letéti díjak - 17.114,86 Letétkezel i díjak - 36.245,66 Küls tanácsadók díjai 0,00 Ráfordítások összesen Kezelési költségek visszatérítése a részalapból - 530.826,17 0,00 Az alap szokásos eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) Realizált árfolyamnyereség 4) 5) Realizált nyereség 6) 8.838.695,67 Realizált veszteség 7) - 1.495.799,07 Realizált árfolyamnyereség (hozamkiegyenlítés nélkül) Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 1.761.720,36 7.342.896,60 9.104.616,96 6

2009/2010. pénzügyi év Áthozatal: Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 9.104.616,96 b. Nem realizált árfolyamnyereség 4) 5) A nem realizált árfolyamnyereség változása A pénzügyi év eredménye 5.167.187,85 14.271.804,81 c. A pénzügyi év szokásos hozamának hozamkiegyenlítése - 577.246,42 Az alap összes bevétele 13.694.558,39 3. Az alap vagyonának alakulása Az alap vagyona a pénzügyi év kezdetén 8) Osztalékfizetés/kifizetés Osztalékfizetés (az osztalékos befektetési jegyek után) 2009. december 15-én Kifizetés (a hozamt késít befektetési jegyek után) 2009. december 15-én Befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása Az alap összes bevétele (Az alap eredményének részletes ismertetését lásd a 2. pontban.) Az alap vagyona a pénzügyi év végén 9) 95.003.269,46-1.786.616,00-331.384,00-2.118.000,00-48.521.065,02 13.694.558,39 58.058.762,83 7

ESPA BOND DOLLAR 4. Az alap eredményének felhasználása Osztalékfizetés/kifizetés/újrabefektetés Osztalékfizetés 2010. december 15-én 737.573 db osztalékos befektetési jegy után egyenként 1,50 EUR Újrabefektetés 737.573 db osztalékos befektetési jegy után egyenként 0,00 EUR Kifizetés 2010. december 15-én 257.772 db hozamt késít befektetési jegy után egyenként 1,52 EUR Újrabefektetés 257.772 db hozamt késít befektetési jegy után egyenként 2,18 EUR Újrabefektetés 2764 db teljes hozamt késít befektetési jegy után egyenként 2,72 EUR 1.106.359,50 0,00 1.106.359,50 110.841,96 561.942,96 672.784,92 7.518,08 1.786.662,50 Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 8.527.370,54 Ráfordítás- és veszteségfedezet/nyereségátvitel Ráfordítás- és veszteségfedezet a vagyonból 1.495.799,07 Nyereségátvitel a vagyonra - 2.200.682,42-704.883,35 A következ évre átvitt nyereség változása 10) Nyereségátvitel az el z évb l 13.587.316,20 Nyereségátvitel a következ id szakra - 19.623.140,89-6.035.824,69 1.786.662,50 1) A 2009. december 11-én (az osztalékjog megszűnésének napján) számított érték: Egy osztalékos befektetési jegy után 43,32 EUR, egy hozamtőkésítő befektetési jegy után 75,52 EUR. 2) A kerekítések miatt a hozamtőkésítő befektetési jegyek és a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek teljesítménye kismértékben eltér az osztalékos befektetési jegyek teljesítményétől. 3) Az ebben a tételben kimutatott jövedelmek teljes mértékben értékpapír-kölcsönzési ügyletek kölcsönzési díjából származtak. 4) A realizált nyereségek és a realizált veszteségek nem az időszakra lebontva jelennek meg, így azok a nem realizált árfolyamnyereséghez hasonlóan nem feltétlenül tükrözik az alap értékének pénzügyi éven belüli alakulását. 5) A teljes árfolyamnyereség, hozamkiegyenlítés nélkül (a realizált, hozamkiegyenlítés nélküli árfolyamnyereség és a nem realizált árfolyamnyereség változásának összege): 12.510.084,45 EUR. 6) Ebből derivatív ügyletekből származó nyereség: 1.529.816,38 EUR. 7) Ebből derivatív ügyletekből származó veszteség: -416.364,21 EUR. 8) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év kezdetén: 893.308 db osztalékos befektetési jegy, 720.400 db hozamtőkésítő befektetési jegy és 1991 teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 9) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év végén: 737.573 db osztalékos befektetési jegy, 257.772 db hozamtőkésítő befektetési jegy és 2764 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 10) A realizált árfolyamnyereség hozamkiegyenlítésével együtt, amennyiben azt nem tartalmazzák, ill. tartalmazták a hozamkifizetések (kifizetések), ill. újrabefektetések. 8

2009/2010. pénzügyi év 2010. október 30-i vagyonkimutatás (az értékpapírvagyonban 2009. október 31. és 2010. október 30. között bekövetkezett változásokkal együtt) Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK US TREASURY 10/15 US912828NZ91 1,250000 2.000 0 2.000 100,470000 1.446.860,60 2,49 USA 10/13 US912828NC07 1,375000 3.500 900 2.600 102,439000 1.917.780,82 3,30 USA 08/13 US912828JT87 2,000000 0 8.900 2.000 104,508000 1.505.011,52 2,59 Összesen 4.869.652,94 8,39 Összesen USD-ban, 1,388800-s árfolyammal számítva 4.869.652,94 8,39 T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN 4.869.652,94 8,39 Euróban jegyzett BEFEKTETÉSI JEGYEK Kibocsátó ország: AUSZTRIA ESPA BD GLOB.-ALPHA EB/T AT0000A05F50-10.108 18.202 17.796 115,500000 2.055.438,00 3,54 ESPA BOND EURO-ALPHA EB/T AT0000A03DF2-1.101 2.391 2.410 72,960000 175.833,60 0,30 Összesen 2.231.271,60 3,84 Összesen EUR 2.231.271,60 3,84 USA dollárban jegyzett BEFEKTETÉSI JEGYEK Kibocsátó ország: AUSZTRIA ESPA CASH DOLLAR EB/T AT0000809140-0 16.000 33.000 127,360000 3.026.267,28 5,21 Összesen 3.026.267,28 5,21 Összesen USD-ban, 1,388800-s árfolyammal számítva 3.026.267,28 5,21 BEFEKTETÉSI JEGYEK ÖSSZESEN 5.257.538,88 9,06 SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: DÁNIA DAENMARK 09/12 XS0428037823 2,250000 0 2.000 3.000 102,655000 2.217.489,92 3,82 Összesen 2.217.489,92 3,82 Kibocsátó: EUROFIMA EUROFIMA 10/13 XS0511907858 1,875000 4.000 0 4.000 102,827000 2.961.607,14 5,10 Összesen 2.961.607,14 5,10 9

ESPA BOND DOLLAR Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Kibocsátó ország: AUSZTRIA ASFINAG 09/12 XS0458651261 2,000000 0 0 4.000 102,472000 2.951.382,49 5,08 OEKB 10/13 US676167BB44 1,750000 5.000 1.000 4.000 102,190000 2.943.260,37 5,07 OEKB 10/15 US676167BC27 1,750000 2.000 0 2.000 100,415000 1.446.068,55 2,49 OESTERREICH 09/12 XS0453795824 2,000000 0 0 4.000 102,725000 2.958.669,35 5,10 Összesen 10.299.380,76 17,74 Kibocsátó ország: AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK US TREASURY 05/15 US912828DM98 4,000000 0 2.300 8.400 112,871000 6.826.875,00 11,76 US TREASURY 06/16 US912828EW61 4,500000 0 2.200 2.900 116,624000 2.435.264,98 4,19 US TREASURY 06/36 US912810FT08 4,500000 500 3.100 5.900 109,245000 4.641.024,63 7,99 US TREASURY 08/18 US912828HR40 3,500000 0 10.600 2.500 110,254000 1.984.699,02 3,42 US TREASURY 09/14 US912828KN98 1,875000 0 0 3.500 104,215000 2.626.386,09 4,52 USA 09/19 US912828KD17 2,750000 1.500 1.000 7.000 103,520000 5.217.741,94 8,99 USA 10/17 US912828MK32 3,125000 5.800 1.800 4.000 108,718000 3.131.278,80 5,39 USA NOTES 98-28 US912810FF04 5,250000 400 2.800 2.700 122,208000 2.375.875,58 4,09 Összesen 29.239.146,04 50,36 Összesen USD-ban, 1,388800-s árfolyammal számítva 44.717.623,86 77,02 SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI ÖSSZESEN 44.717.623,86 77,02 HATÁRID S DEVIZAÜGYLETEK nem realizált eredmény EUR-ban nyitott pozíciók USD - 3.100.000-135.381,58-0,23 HATÁRID S DEVIZAÜGYLETEK ÖSSZESEN - 135.381,58-0,23 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK Határid s vételi ügyletek 10 YR.TREAS.NOTE 12/10 USD 14 8.010,53 0,01 2 YR.TREAS.NOTE 12/10 USD 9 2.857,68 0,00 30 YR.TREAS.BOND 12/10 USD 1-2.548,29-0,00 5 YR TREAS.NOTE 12/10 USD 32 31.862,05 0,05 Összesen USD 40.181,97 0,07 Határid s vételi ügyletek összesen 40.181,97 0,07 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK ÖSSZESEN 40.181,97 0,07 10

2009/2010. pénzügyi év AZ ALAP VAGYONÁNAK ÖSSZETÉTELE ÉRTÉKPAPÍROK 54.844.815,68 94,46 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK 40.181,97 0,07 HATÁRID S DEVIZAÜGYLETEK - 135.381,58-0,23 BANKBETÉTEK 2.885.147,96 4,97 KAMATKÖVETELÉSEK 423.998,80 0,73 AZ ALAP VAGYONA 58.058.762,83 100,00 FORGALOMBAN LEV OSZTALÉKOS BEFEKTETÉSI JEGYEK darab 737.573 FORGALOMBAN LEV HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK darab 257.772 FORGALOMBAN LEV TELJES HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK darab 2.764 OSZTALÉKOS BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 48,71 HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 84,91 TELJES HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 88,22 Megjegyzés a befektetőknek: A nem likvid piacok vagyoni értékeinek értékelése eltérhet a tényleges értékesítési ártól. A jelentési időszakban végrehajtott értékpapír-vételi és -eladási ügyletek, amennyiben a vagyonkimutatásban nem szerepelnek. Értékpapír megnevezése Azonosító- Devizanem Vétel/ Eladás/ szám Bejöv Kimen darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK DEPFA ACS BK 07/10 XS0325369303 USD 0 5.000 US TREASURY 08/10 US912828JV34 USD 0 7.500 SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI US TREASURY 01/31 US912810FP85 USD 0 3.500 US TREASURY 04/14 US912828CJ78 USD 0 10.300 US TREASURY 05/10 US912828DL16 USD 0 2.500 USA 09/12 US912828KG48 USD 0 17.500 Bécs, 2010. november ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. Mag. Bednar Mag. Gasser Dr. Gschiegl 11

ESPA BOND DOLLAR Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék* A könyvvitel bevonásával megvizsgáltuk az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. által 2010. október 30-án kiadott, az általa kezelt ESPA BOND DOLLAR, az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú befektetési alap 2010. október 31. és 2010. október 30. közötti pénzügyi évéről készült éves jelentést. A törvényes képviselők felelőssége az éves jelentés, a különvagyon kezelése és a könyvvitel tekintetében A könyvvitel, a napi értékelés, a forrásadók kiszámítása, az éves jelentés elkészítése, valamint a Befektetési alap különvagyon kezelése a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásai, a Befektetési alap kezelési szabályzatának kiegészítő szabályai és az adózási előírások szerint az Alapkezelő és/vagy a letétkezelő törvényes képviselőinek felelőssége. Ez a felelősség a következőket tartalmazza: Egy belső ellenőrzési rendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amennyiben ez a különvagyon nyilvántartásba vétele és felértékelése, valamint az éves jelenés összeállítása szempontjából jelentőséggel bír annak érdekében, hogy ez lényeges hibákat ne tartalmazzon, akár szándékos, akár véletlen hibák okán; megfelelő értékelési módszerek kiválasztása és alkalmazása; olyan becslések készítése, amelyek adott az keretfeltételek figyelembevétele mellett megfelelőnek tűnnek. A könyvvizsgálók felelőssége és az éves jelentés törvényes ellenőrzésének módja és terjedelme A mi felelősségünk abban áll, hogy az éves jelentést ellenőrizzük, és ellenőrzésünk alapján a beszámolóról véleményt alkossunk. Vizsgálatunkat a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 12. -ának 4. bekezdése szerint és a szabályszerű könyvvizsgálat Ausztriában hatályos törvényes előírásainak és alapelveinek betartásával végeztük. Ezek az alapelvek megkövetelik a szakmai normák betartását és azt, hogy a vizsgálat tervezése és megvalósítása úgy történjen, hogy kellő bizonyossággal véleményt alkothassunk arról, hogy az éves jelentés lényeges hibákat nem tartalmaz. A felülvizsgálat tartalmazza a vizsgálati intézkedések végrehajtását, amelyekkel igazolhatjuk az éves jelentésben szereplő összegek és egyéb adatok valódiságát. A vizsgálati intézkedések kiválasztása a könyvvizsgálók kötelességszerű mérlegelése alapján történik a lényeges hibák legyenek azok szándékos vagy véletlen hibák előfordulási kockázatára vonatkozó becslés figyelembe vétele mellett. A kockázatbecslések során a könyvvizsgáló figyelembe veszi a belső ellenőrzési rendszert, amennyiben az az éves jelentés összeállítása, valamint a különvagyon értékelése szempontjából jelentőséggel bír, annak érdekében, hogy a keretfeltételek figyelembe vétele mellett megfelelő vizsgálati intézkedéseket határozhasson meg, és nem azért, hogy az Alapkezelő vagy a letétkezelő belső ellenőrzéseinek hatékonyságáról alkosson véleményt. A vizsgálat továbbá magában foglalja az alkalmazott értékelési módszerek és a törvényes képviselők által elkészített lényeges becslések megfelelőségének ellenőrzését, valamint az éves jelentés teljes mondanivalójának megítélését. Meggyőződésünk szerint vizsgálatunk során kielégítő és megfelelő igazolást kaptunk, így vizsgálatunk segítségével kellően megalapozott véleményt alkothatunk. 12

2009/2010. pénzügyi év Vizsgálati vélemény Vizsgálatunk során kifogásolnivalót nem találtunk. Megítélésünk szerint a vizsgálat során nyert információk alapján az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap, az ESPA BOND DOLLAR 2010. október 30-i éves jelentése megfelel a törvényi előírásoknak. Megállapítások a befektetési alapokról szóló osztrák törvény és a Befektetési alap kezelési szabályzatának betartásáról Az InvFG 12. -ának 4. bekezdése értelmében a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy be lett-e tartva a befektetési alapokról szóló szövetségi törvény (a befektetési alapokról szóló osztrák törvény) és a Befektetési alap kezelési szabályzata. Vizsgálatunkat a fent leírt alapelveknek megfelelően úgy végeztük, hogy elégséges biztonsággal megítélhessük, hogy lényegében betartották-e a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. A vizsgálat során nyert információk alapján az éves jelentés készítése során betartották a befektetési alapokról szóló osztrák szövetségi törvény (InvFG) előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. Megállapítások az elmúlt pénzügyi év tevékenységeiről készült jelentésről Kritikusan átnéztük az Alapkezelő ügyvezetőségének az éves jelentésben található ismertetését az elmúlt pénzügyi évben végzett tevékenységekről, de azok a fenti alapelvek értelmében nem voltak különleges vizsgálati cselekmények tárgyai. Vizsgálati véleményünk ezért ezekre az adatokra nem vonatkozik. Az összképet tekintve a pénzügyi évhez fűzött ismertetés összhangban áll az éves jelentésben szereplő számokkal. Bécs, 2010. december 1. ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT Mag. Ernst Schönhuber (könyvvizsgáló) Mag. Gerhard Grabner (könyvvizsgáló) * Ha az éves jelentést a könyvvizsgálói záradékkal együtt a jóváhagyott (teljes terjedelmű és német nyelvű) szövegváltozattól eltérő formában (pl. rövidített vagy fordított változatban) teszik közzé vagy adják tovább, akkor engedélyünk nélkül a könyvvizsgálói záradékot idézni vagy vizsgálatunkra utalni tilos. 13

ESPA BOND DOLLAR Az ESPA BOND DOLLAR alapra vonatkozó rendelkezések Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések a befektetési jegyek tulajdonosai és az ERSTE-SPARINVEST KAG (a továbbiakban: Alapkezelő ) közötti jogviszony szabályozására az Alapkezelő által kezelt Befektetési alap vonatkozásában, amelyek kizárólag az adott Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekkel együtt érvényesek: 1. Alapelvek Az Alapkezelőre az 1993. évi befektetési alapokról szóló osztrák törvény (a továbbiakban: InvFG ) előírásai vonatkoznak, a mindenkor érvényes szövegváltozatban. 2. Tulajdonrészek 1. A Befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékekben megtestesülő közös tulajdon egyenlő értékű tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nem korlátozott. 2. A tulajdonrészeket értékpapír jellegű befektetési jegyek (részjegyek) testesítik meg. A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések értelmében különböző típusú befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírok (az [osztrák] letéti törvény 24. -a, a mindenkor érvényes szövegváltozatban) formájában és/vagy materializált formában jelennek meg. 3. A befektetési jegyet vásárlók a befektetési jegyen feltüntetett tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. Az összevont címletű értékpapír formájában tulajdonrészt vásárlók az összevont címletű értékpapír által megtestesített tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. 4. Az Alapkezelő a tulajdonrészeket a felügyelőbizottság hozzájárulásával feloszthatja (splitting), valamint további befektetési jegyeket bocsáthat ki a befektetési jegyek tulajdonosai számára, ill. a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti be, amennyiben az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (6. ) alapján úgy véli, hogy a közös tulajdont megtestesítő részesedések felosztása a közös tulajdonosok érdekében áll. 1. A befektetési jegyek a tulajdonos nevére szólnak. 3. Befektetési jegyek és összevont címletű értékpapírok 2. Az összevont címletű értékpapírokon a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 3. A materializált jegyeken a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 4. A Befektetési alap kezelése 1. Az Alapkezelő jogosult a Befektetési alap vagyoni értékei fölött rendelkezni és az ezekből a vagyoni értékekből eredő jogokat gyakorolni. Ezek során saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára jár el. Köteles óvni a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit és a piac integritását, valamint az (osztrák) részvénytörvény 84. -ának 1. bekezdése szerint a tisztességes és lelkiismeretes ügyvezető gondosságával eljárni, valamint az InvFG előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát betartani. Az Alapkezelő a Befektetési alap kezeléséhez igénybe veheti harmadik fél segítségét, akinek átruházhatja a jogot az Alapkezelő vagy a saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára a vagyoni értékek fölött való rendelkezésre. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap számlájára nem nyújthat sem pénzkölcsönt, sem kezességi vagy garanciaszerződésből származó kötelezettségeket nem vállalhat. 3. A Befektetési alap vagyoni értékeit az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül tilos elzálogosítani vagy más módon megterhelni, illetve fedezeti célra átadni vagy átengedni. 4. Az Alapkezelő nem értékesíthet a Befektetési alap számlájára olyan, az InvFG 20. -a szerinti értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más pénzügyi befektetéseket, amelyek az ügylet pillanatában nem tartoznak a Befektetési alap vagyonához. 5. Letétkezelő Az InvFG 23. -a értelmében megbízott letétkezelő (13. ) kezeli a Befektetési alap letétjeit és számláit, valamint gyakorolja az InvFG-ben és a Befektetési alap kezelési szabályzatában ráruházott minden egyéb funkciót. 14

2009/2010. pénzügyi év 6. Kibocsátás és nettó eszközérték 1. A letétkezelő köteles az egy befektetési jegyre eső nettó eszközértéket (a befektetési jegy értékét) a befektetési jegyek valamennyi típusára kiszámítani, valamint a kibocsátási és visszaváltási árfolyamot (7. ) közzé tenni, ha befektetési jegyet ad el vagy vált vissza, de legalább havonta kétszer. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték meghatározásához a Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a hozamokat is beleértve el kell osztani a befektetési jegyek számával. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő úgy határozza meg, hogy az alap tulajdonában levő értékpapírok és elővásárlási jogok mindenkori árfolyamértékéhez hozzáadja a Befektetési alap tulajdonát képező pénzpiaci eszközök és pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, majd levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamértékek meghatározásához az InvFG 7. -ának 1. bekezdése értelmében az utolsó ismert tőzsdei árfolyamokat, ill. ármeghatározásokat kell alapul venni. 2. A kibocsátási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és a társaság kibocsátáshoz kapcsolódó költségeinek fedezésére szolgáló, befektetési jegyenként fizetendő díj összege. Az így kapott összeget fel kell kerekíteni. A felár, ill. a kerekítés mértékét a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (23. ) tartalmazzák. 3. Az Alapkezelő az InvFG 18. -ának és az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -a 3. bekezdésének értelmében a társaság a kibocsátási és a visszaváltási árfolyamot a befektetési jegyek minden típusa esetében egy belföldön, széles körben megjelenő gazdasági vagy napilapban, és/vagy a kibocsátó társaság honlapján elektronikus formában és a Bécsi Tőzsde Árfolyamközlönyének befektetési alapokról szóló mellékletében nyilvánosságra hozza. 7. Visszaváltás 1. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére a Befektetési alapban lévő részesedését a mindenkori visszaváltási árfolyamon ki kell fizetni, mégpedig adott esetben a befektetési jegy, a még nem esedékes hozamszelvények és a szelvényutalványok visszaadása ellenében. 2. A visszaváltási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és az abból levonandó visszaváltási díj és/vagy lekerekítés különbsége, amennyiben a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (23. ) tartalmaznak ilyen kitételt. A visszaváltási ár kifizetése, valamint annak 6. szerinti kiszámítása és közzététele az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság egyidejű értesítése és megfelelő, 10. szerinti közzététele mellett átmenetileg elmaradhat, és a Befektetési alap vagyoni értékeinek értékesítésétől, ill. az értékesítésből származó bevétel beérkezésétől tehető függővé, ha rendkívüli körülmények miatt ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. A befektetési jegyek újbóli visszaváltásáról szintén a 10. szerint kell tájékoztatni a befektetőket. Ez különösen arra az esetre igaz, ha a Befektetési alap a vagyonából 5%-ot vagy azt meghaladó részt fektetett be olyan vagyoni értékekbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzet alapján teljesen nyilvánvalóan, és nem csak egyedi esetben térnek el a tényleges értékektől. 8. Beszámolási kötelezettség 1. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi évének leteltét követő négy hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített éves jelentést. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi éve első hat hónapjának leteltét követő két hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített féléves jelentést. 3. Az éves és a féléves jelentés az Alapkezelőnél és a letétkezelő banknál tekinthető meg. 9. A hozamrészesedések megőrzési ideje A befektetési jegyek tulajdonosának igénye a hozamrészesedések kifizetésére 5 év elteltével évül el. Az ilyen hozamrészesedések a határidő lejárta után a Befektetési alap hozamaiként kezelendők. 10. Közzététel A befektetési jegyekre vonatkozó valamennyi közzétételre kivéve a 6. szerint számított nettó eszközérték kihirdetése az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -ának 3. és 4. bekezdése alkalmazandó. A közzétételeket - vagy a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben teljes terjedelemben közölve, - vagy e közzétételt az Alapkezelőnél és a kifizetőhelyeken elegendő példányszámban és ingyenesen rendelkezésre bocsátva, és a megjelenés dátumát, valamint a fellelhetőségi helyeket a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben közölve, - vagy a kibocsátó Alapkezelő honlapján a KMG 10. -a 3. bekezdésének 3. pontja szerinti elektronikus formában hirdetik ki. 15

ESPA BOND DOLLAR A KMG 10. -ának 4. bekezdése szerinti közleményt a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben vagy az Osztrák Szövetségi Köztársaság teljes területén terjesztett napilapban kell kihirdetni. A tájékoztató anyagok InvFG 6. -ának 2. bekezdése szerinti módosításához a KMG 10. -ának 4. bekezdése szerinti közleményt elegendő csak a kibocsátó alapkezelő honlapján elektronikus formában kihirdetni. 11. A Befektetési alap kezelési szabályzatának módosítása Az Alapkezelő a Befektetési alap kezelési szabályzatát a felügyelőbizottság, valamint a letétkezelő bank hozzájárulásával módosíthatja. A módosításhoz az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság jóváhagyása is szükséges. A módosítást közzé kell tenni. A módosítás a közzétételben megadott napon, de legkorábban a közzétételt követő három hónap elteltével lép hatályba. 12. Felmondás és végelszámolás 1. Az Alapkezelő az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság jóváhagyásának megszerzése után és a legalább hat hónapos felmondási határidő (InvFG 14. 1. bekezdés) betartása mellett, ill. amennyiben az alap vagyona nem éri el az 1.150.000,- EUR értéket, felmondási határidő betartása nélkül, nyilvános hirdetmény (10. ) útján felmondhatja a Befektetési alap kezelését (InvFG 14. 2. bekezdés). Az InvFG 14. -ának 2. bekezdése szerinti felmondás az InvFG 14. -ának 1. bekezdése szerinti felmondás alatt nem megengedett. 2. Ha az Alapkezelő joga a Befektetési alap kezelésére megszűnik, akkor a kezelést és a végelszámolást az InvFG rendelkezései szerint kell végezni. 12a. A Befektetési alap vagyonának beolvadása vagy átruházása Az Alapkezelő a Befektetési alap vagyonát az InvFG 3. -a 2. bekezdésének, ill. 14. -a 4. bekezdésének betartása mellett más befektetési alapok vagyonával összevonhatja vagy a Befektetési alap vagyona beolvadhat más befektetési alapok vagyonába, ill. más befektetési alapok vagyonát beolvaszthatja a Befektetési alap vagyonába. A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések az ESPA BOND DOLLAR, az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap (a továbbiakban: Befektetési alap ) számára. A Befektetési alap megfelel a 85/611/EGK irányelvnek. A letétkezelő az Erste Group Bank AG (Bécs). 13. Letétkezelő 14. Kifizető- és benyújtási helyek, befektetési jegyek 1. A befektetési jegyek és a hozamszelvények kifizető és benyújtási helye az Erste Group Bank AG (Bécs). 2. A Befektetési alap számára hozamfizető befektetési jegyeket, tőkehozadékiadó-levonásos hozamtőkésítő befektetési jegyeket és tőkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtőkésítő befektetési jegyeket bocsátanak ki, mégpedig mindig 1 darabot, ill. annak tört részét. A befektetési jegy tört része egy tized (0,10), egy század (0,01) vagy egy ezred (0,001) lehet. A tőkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtőkésítő befektetési jegyeket belföldön (Ausztriában) nem forgalmazzák. A befektetési jegyeket összevont címletű értékpapírok testesítik meg. Materializált befektetési jegyek tehát nem adhatók ki. 3. Ha a befektetési jegyek összevont címletű értékpapír formájában jelennek meg, akkor az osztalékokat a 26. szerint, ill. a kifizetéseket a 27. szerint a befektetési jegy tulajdonosának letétkezelő pénzintézete írja jóvá. 15. Befektetési eszközök és alapelvek 1. A Befektetési alap számára az InvFG 4., 20. és 21. -ának, valamint a Befektetési alap kezelési szabályzata 16ff -ának előírásai szerinti bármilyen típusú értékpapírok, pénzpiaci eszközök és más likvid pénzügyi befektetések vásárolhatók, amennyiben ezzel eleget tesznek a kockázatmegosztás alapelveinek és a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekei nem sérülnek. 2. Az ESPA BOND DOLLAR egy járadékalap. A Befektetési alap vagyonát az alábbiakban példaszerűen bemutatott befektetéspolitikai irányelvek alapján fektetik be: a) A Befektetési alap számára túlnyomórészt - amerikai, kanadai vagy ausztrál dollárban jegyzett államkötvényeket vásárolnak, amelyeket elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália bocsát ki, vagy garantál, - olyan közjogi nemzetközi szervezetek által kibocsátott vagy garantált, amerikai, kanadai vagy ausztrál dollárban jegyzett kötvényeket vásárolnak, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, vásárolnak. 16

2009/2010. pénzügyi év Emellett nem csekély mértékben vásárolhatók még pénzintézetek amerikai, kanadai vagy ausztrál dollárban jegyzett kötelezvényei (a pénzintézetek székhelye vonatkozásában földrajzi korlátozások nincsenek). A Befektetési alap számára csekély mértékben vásárolhatók még a hitelképesség megítélése szempontjából elismert hitelminősítő ügynökség minősítése alapján befektetési (investment grade) vagy ezzel összehasonlítható besorolású vállalatok kötvényei; a kibocsátók székhelye vonatkozásában földrajzi, tevékenységi körük vonatkozásában pedig iparági korlátozások nincsenek. Magas hozamú kötvények nem vásárolhatók. b) A befektetéspolitikai lehetőségek (részleges) leképzésére a Befektetési alap kezelési szabályzatának 17. -a szerint az ESPA BOND DOLLAR alap vagyonának 10%-a fektethető be más befektetési alapok befektetési jegyeibe azon államtól függetlenül, ahol a mindenkori alapkezelő székhelye található. c) A Befektetési alap kezelési szabályzatának 18. -a szerinti vagyontárgyakba való befektetések alárendelt szerepet játszanak. Mindazonáltal a Befektetési alap portfóliójának átcsoportosítása keretében, vagy az értékpapírok lehetséges árfolyameséseinek hatásai csökkentése érdekében a Befektetési alap magasabb, maximum 12 hónapos futamidejű, látra szóló vagy felmondható betéti állománnyal rendelkezhet. d) Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy az a) ponttól c) pontig megnevezett vagyontárgyak mellett alárendelt mértékben az 1. pontban meghatározott egyéb vagyontárgyakba is befektessen. e) A Befektetési alap kezelési szabályzatának 19. -a és 19a. -a szerinti származékos eszközök (ideértve a swapokat és egyéb OTCderivatívákat is) nem csak a kockázat minimalizálása (fedezése), hanem spekuláció céljából is vásárolhatók. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékére vonatkoztatva jelentős szerepet játszhatnak mind a fedezési célú derivatívák, mind a nem fedezési célú derivatívák. Az Alapkezelő a fedezési koncepció keretében többek között megkísérli az árfolyamkockázat és a kamatváltozási kockázat minél nagyobb részét a piaci helyzet és saját belátása szerinti megfelelő stratégiákkal (pl. határidős valutaügyletekkel, illetve határidős kamatügyletekkel) az euró ellenében fedezni. A származékos eszközök a piaci helyzet és az Alapkezelő saját belátása szerint a befektetési stratégia részeként is, mindenekelőtt a befektetési arány kezelésére, hozamkezelésre, értékpapír-helyettesítésre és a befektetett tőke átlagos lekötési időtartamának (duráció) kezelésére alkalmazhatók (pl. határidős kamatügyletek). A teljes kockázat meghatározásának részletes ismertetése a Befektetési alap kezelési szabályzatának 19b -ában található. 3. Ha az Alapkezelő a Befektetési alap számára származékos eszközbe beágyazott értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket vásárol, akkor be kell tartania a 19. és a 19a. rendelkezéseit. A Befektetési alap indexalapú származékos eszközökbe való befektetései esetében figyelmen kívül hagyhatók az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7. és 8d. pontjában megadott befektetési korlátok. 4. Olyan értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök, amelyeket valamely tagállam vagy annak területi önkormányzatai, harmadik ország vagy közjogi nemzetközi szervezetek, amelynek egy vagy több tagállam tagja, bocsát ki vagy garantál, csak azzal a feltétellel vásárolhatók az alap vagyonának 35%-ánál nagyobb arányban, ha vásárlásuk legalább hat különböző kibocsátás során történik, és az egy és ugyanazon kibocsátáshoz kapcsolódó befektetés nem haladja meg az alap vagyonának 30%-át. Az értékpapírok a) részvények vagy más, részvényekkel egyenértékű értékpapírok, b) kötelezvények és egyéb kötelmet megtestesítő okiratok, 15a. Értékpapírok és pénzpiaci eszközök c) minden egyéb piacképes pénzügyi eszköz (pl. elővásárlási jogok), amelyek az InvFG szerinti pénzügyi eszközök jegyzés vagy csere útján való vásárlására feljogosítanak, kivéve az InvFG 21. -ában nevezett módszereket és eszközöket. Az értékpapíroknak meg kell felelniük az InvFG 1a. -ának 3. bekezdésében foglalt követelményeknek. Az InvFG 1a. -ának 4. bekezdése értelmében az értékpapírok körébe tartozik ezenkívül 1. zárt végű alapok befektetési jegyei alapkezelő vagy befektetési alap formájában, 2. zárt végű alapok befektetési jegyei szerződés formájában, 3. az InvFG 1a. -a 4. bekezdésének 3. pontja szerinti pénzügyi eszközök. A pénzpiaci eszközök olyan likvid eszközök, amelyekkel általában pénzpiacon kereskednek, értékük mindenkor pontosan meghatározható, és megfelelnek az InvFG 1a. -ának 5 7. bekezdésében foglalt követelményeknek. 17

ESPA BOND DOLLAR 1. Olyan értékpapírok és pénzpiaci eszközök vásárolhatók 16. Tőzsdék és szervezett piacok - amelyeket egy, az osztrák banktörvény (BWG) 2. -ának 37. pontja szerinti szabályozott piacon jegyeznek, ill. azokkal ott kereskednek, vagy - amelyekkel egy tagállam más elismert, szabályozott, nyilvános és szabályosan működő értékpapírpiacán kereskednek, vagy - amelyeket egy harmadik állam mellékletben megnevezett tőzsdéjén hivatalosan jegyeznek, vagy - amelyekkel egy harmadik állam mellékletben megnevezett más elismert, szabályozott, nyilvános és szabályosan működő értékpapírpiacán kereskednek, vagy - amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a fenti tőzsdéken való hivatalos jegyzésük vagy kereskedésük, vagy a fenti más piacokon való kereskedésük kérelmezésének kötelezettségét, és az engedélyezés az adott értékpapír kibocsátásától számítva egy éven belül megtörténik. 2. Olyan szabadon átruházható pénzpiaci eszközök, amelyekkel nem szabályozott piacokon kereskednek, amelyekkel általában pénzpiacokon kereskednek, likvidek és amelyek értéke bármikor pontosan meghatározható, amelyekről megfelelő információk állnak rendelkezésre, ide értve azon információkat, amelyek lehetővé teszik az ilyen eszközökbe való befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő felmérését, vásárolhatók a Befektetési alap számára, amennyiben a kibocsátásra vagy a kibocsátóra a befektetés- és befektetővédelem előírásai érvényesek és - amelyeket vagy valamely tagállam kormánya, regionális vagy helyi önkormányzata, ill. központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy amennyiben szövetségi államról van szó egy szövetségi állam tagállama, vagy egy közjogi nemzetközi szervezet, amelynek legalább egy tagállam tagja bocsát ki vagy garantál, vagy - amelyeket olyan vállalat bocsát ki, amelynek értékpapírjaival az 1. pontban nevezett szabályozott piacokon kereskednek kivéve az új kibocsátásokat, vagy - amelyeket olyan intézmény bocsát ki és garantál, amely egy, a közösségi jogban meghatározott követelmények szerinti felügyelet alá van rendelve, vagy amelyeket egy olyan intézmény bocsát ki és garantál, amelyre az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint legalább a közösségi joggal megegyező szigorúságú felügyeleti rendelkezések vonatkoznak, és ezeket be is tartja, vagy - amelyeket más egy, az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által engedélyezett kategóriába tartozó kibocsátók bocsátanak ki, amennyiben az ilyen eszközökbe való befektetésekre egyenértékű befektetővédelmi előírások vonatkoznak, és amennyiben a kibocsátó vagy egy legalább 10 millió eurós saját tőkével rendelkező vállalat, amely a 78/660/EGK szerint készíti el és teszi közzé éves beszámolóját, vagy olyan jogalany, amely egy vagy több tőzsdén jegyzett társaságot magában foglaló vállalatcsoporton belül a csoport finanszírozásáért felel, vagy olyan jogalany, amely vállalati, társasági vagy szerződéses formában a kötelezettségek értékpapírokkal való fedezését bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával kell finanszírozni; a hitelkeretet egy olyan pénzintézetnek kell garantálnia, amely maga is teljesíti a 2. pont 3. sorában nevezett követelményeket. 3. A Befektetési alap vagyonának összesen legfeljebb 10%-a fektethető be olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyek nem teljesítik az 1. és 2. pontban meghatározott követelményeket. 17. Befektetési alapok befektetési jegyei 1. Az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 8b. pontja szerinti, a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítő befektetési alapok (= nyílt végű befektetési alapok és alapkezelők) (ÁÉKBV) befektetési jegyeibe az alábbi 2. pont szerinti befektetési alapokkal együtt összesen az alap vagyonának legfeljebb 10%-a fektethető be, amennyiben ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe. 2. Az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 8c. pontja szerinti, a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit nem teljesítő befektetési alapok (KBV) befektetési jegyeibe, amelyek kizárólagos célja, - hogy a nyilvánosan összegyűjtött pénzeket közös kockázatra a kockázatmegosztás alapelve szerint értékpapírokba és más likvid pénzügyi befektetésekbe fektessék be, és - amelyek befektetési jegyeiket a befektetési jegyek tulajdonosainak kérésére a Befektetési alap vagyonának terhére közvetlenül vagy közvetve visszaváltják vagy kifizetik, a fenti 1. pontban megnevezett befektetési alapokkal együtt legfeljebb az alap vagyonának 10%-a fektethető be, amennyiben a) ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe, és b) amennyiben engedélyezésük olyan jogszabályok szerint történt, amely az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint egyenértékű a közösségi jogban előírttal, és a hatóságok közötti együttműködés kellőképpen biztosított, és 18

2009/2010. pénzügyi év c) amennyiben a befektetési jegyek tulajdonosainak védelme azonos szintű a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítő befektetési alapok (ÁÉKBV) által biztosított befektetővédelemmel, és amennyiben az ezekre az alapokra vonatkozó előírások egyenértékűek a 85/611/EGK irányelv követelményeivel, különösen a különvagyon elkülönített őrzésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra és az értékpapírok, valamint pénzpiaci eszközök fedezetlen eladására vonatkozó követelményeivel, és d) ha üzleti tevékenységük féléves és éves jelentésre kötelezett, amelyek segítségével megítélhető a jelentési időszak alatti vagyoni helyzet, valamint a kötelezettségek, a bevételek és a tranzakciók mértéke. Annak megítéléséhez, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak c) pont szerinti védelmi szintje milyen mértékben egyenértékű, figyelembe kell venni az információkról és az egyenértékűség meghatározásáról szóló osztrák rendelet (IG-FestV), a mindenkor érvényes szövegváltozatban, 3. -ában megnevezett követelményeket. 3. A Befektetési alap számára olyan befektetési alapok befektetési jegyei is megvásárolhatók, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ugyanazon az alapkezelő kezel, vagy amelyeket olyan társaság kezel, amellyel az Alapkezelő közös kezelés vagy többségi tulajdonlás, vagy jelentős közvetlen és közvetett részesedés útján kapcsolt viszonyban áll. 4. Egy és ugyanazon befektetési alapba a Befektetési alap vagyonának legfeljebb 10%-át lehet befektetni. 18. Látra szóló betétek vagy felmondható betétek 1. A Befektetési alapban tarthatók látra szóló betétek vagy felmondható betétek legfeljebb 12 hónapos futamidővel. A bankbetétek minimális aránya nincs meghatározva, de azok maximális arányát korlátozzák. Mindazonáltal a Befektetési alap portfóliójának átcsoportosítása keretében, vagy az értékpapírok lehetséges árfolyameséseinek hatásai csökkentése érdekében a Befektetési alap magasabb, maximum 12 hónapos futamidejű, látra szóló vagy felmondható betéti állománnyal rendelkezhet. 2. Az 1. pont rendelkezései általános jellegűek. A Befektetési alap az 1. pontban megnevezett vagyontárgyakból a 15. -ban meghatározott befektetéspolitikai irányelvek szerint vásárolhat. 19. Derivatívák 1. A Befektetési alap számára vásárolhatók olyan származékos pénzügyi eszközök (derivatívák), ide értve az egyenértékű készpénzelszámolású eszközöket is, amelyekkel a 16. -ban megnevezett szabályozott piacokon kereskednek, és amelyek mögöttes termékét olyan, a 15a. szerinti eszközök vagy pénzügyi indexek, kamatlábak, árfolyamok vagy devizák alkotják, amelyekből a Befektetési alap befektetési alapelvei értelmében (15. ) vásárolhat. Ebbe beletartoznak olyan eszközök is, amelyek célja az előbb nevezett vagyoni értékek hitelkockázatának átruházása. 2. A derivatívákhoz kapcsolódó teljes kockázat nem haladhatja meg a Befektetési alap vagyonának összesített nettó eszközértékét. A kockázat kiszámításához a mögöttes termékek piaci értékét, a nemteljesítési kockázatot, a jövőbeli piaci ingadozásokat és a pozíciók felszámolási határidejét kell figyelembe venni. 3. A Befektetési alap befektetési stratégiája részeként az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott korlátokon belül vásárolhat származékos eszközöket, amennyiben a mögöttes termékek teljes kockázata nem haladja meg ezeket a befektetési korlátokat. 4. Az 1 3. pont rendelkezései általános jellegűek. A Befektetési alap az 1. pontban megnevezett pénzügyi eszközöket a 15. -ban meghatározott befektetéspolitikai irányelvek szerint alkalmazhatja. 19a. OTC-derivatívák 1. A Befektetési alap számára vásárolhatók tőzsdén kívüli származékos pénzügyi eszközök (OTC-derivatívák), amennyiben a) a mögöttes termékek megfelelnek a 19. 1. pontjának, b) az ügyleti partnerek a felügyelet alá rendelt, az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által rendeletben engedélyezett kategóriába tartozó intézmények, c) a tőzsdén kívüli származékos eszközökről megbízható és ellenőrizhető napi értékelés készül, és a Befektetési alap kezdeményezésére bármikor a megfelelő mindenkori értéken értékesíthetők, készpénzre válthatók vagy egy ellenügylet keretében lezárhatók, d) azokat az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott korlátokon belül fektetik be, és a mögöttes termékek teljes kockázata nem haladja meg ezeket a befektetési korlátokat. 2. A Befektetési alap OTC-derivatívákkal végzett ügyleteihez kapcsolódó nemteljesítési kockázat nem haladhatja meg az alábbi mértékeket: a) a Befektetési alap vagyonának 10%-át, ha az ügyleti partner pénzintézet, b) egyéb esetben az alap vagyonának 5%-át. 19