Tehetségtelen t vagyok! Egy figyelemzavaros hiperaktív gyermek otthon és az iskolában
A gyermek bemutatása 11 éves fiú 5. osztályos Az édesanyja hozza el
A panasz Hazudik, mindennel kapcsolatban Indulatos, csúnyán beszél Nem figyel, nem pakol el Mindent tud, mégis rossz jegyet kap
Heteroanamnézis Anya 2. terhességéből Átlagos súllyal, l 8/10 Apgar értékkel Nyakra tekeredett köldökzsinór Anyatej 6 hétig, tehéntej intolerancia miatt szójás babatáp 3 hó laesio. cer. Progressiva miatt neurohabilitáció, másfél év alatt rendeződött Mozgás- és beszédfunkció fejlődése rendes ütemű Hallás-, látásvizsgálat negatív Gyermekközösség: 2 év, óvoda: 3,6 év, iskola: 6,9 év Teljes család, gimnazista nővér
A vizsgálat 1. Kognitív viselkedés-diagnosztika di 2. Teljesítmény-teszt teszt 3. Önértékelő és szülői kérdőívek, becslőskálák 4. Projektív diagnosztika
A vizsgálat céljai Diagnózis i felállítása Tanácsadás a szülőknek (és pedagógusoknak) Terápiás beavatkozás tervezése
1. a. A tünetviselkedés A jónál gyengébb érdemjegyeket elhallgatja szülei elől Olyan valótlanságokat állít, amelyek őt kedvező színben tűntetik fel Az eseményeket szubjektíven felnagyítja A tartós erőfeszítést igénylő feladatokat kerüli Csak arra figyel, ami igazán érdekli Személyes tárgyait elhagyja Otthoni kikérdezéskor é tudja, az iskolában rosszul teljesít Mindennapi rutinban rosszul tájékozódik Állandóan nyugtalan
1. b. A tünetviselkedés eredete 0-2 éves korban: neurohabilitáció, tornáztatás, á extra figyelem Óvodáskorban: labilis mozgás, gyenge ábrázolókészség, á sé szétszórtság, tsá erős kapcsolati igény 6,3 év: fejlettségi vizsgálat a NT-ban fáradékonyság, motoros mozgékonyság mellett könnyen terelődő figyelem, beiskolázás á differenciált bánásmód á mellett
1. b. Iskolai karrier Differenciált bánásmód nem valósult meg, grafomotoros fejlesztés nem történt Alsóban: figyelmetlen, szétszórt, t nem pakol el; 2. évf.-on letagadja a jegyeit; rossz jegyeket kap Stigmatizálás: rossz, fegyelmezetlen, nem küldik szakvizsgálatra 5. évf.: magyar és matematika jegyeit nem mondja el, lódításai és elkalandozásai egyre feltűnőbbek; írása csúnya, angolból korrepetálással is nehezen zárkózik fel; tanárok nem észlelnek komoly nehézséget, ofő. elfogadó, segítőkész.
1. b. A környezet reakciói Szülői és tanári teljesítmény-elvárások Értetlenség, tanácstalanság Düh, kiabálás, szidás, büntetés Szándékosság, erkölcstelenség feltételezése Szülők konfrontálódnak (elkényeztetett) Összehasonlítás a nővérével Fogyatékosság felvetése
A tünetviselkedés mechanizmusa 1.Szorongás 2. Még több gyakorlás Tünet: Hárítás, Elhallgatás, lódítás Kudarc, sikertelenség, nem tud megfelelni, alulteljesít Motiválatlanság, tl á szórakozottság 1.Szorongás rövid távú Felfüggesztése 2. Népszerűség a Kortársak között 3. Szülők elutasítása, Büntetés, szidás: szorongás fokozódik, önérték-csökkenés
2. MAWGYI-R 19 18 17 Általános ismeretek 16 15 Általános megértés 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 ált. ism. ált. megért rt. szám.gond d. köz.jel. számism. jel-szám képkieg. képrend. mozaik összeil. Számolási gondolkodás Közös jelentés számismétlés Jel-szám szimbólum Képkiegészítés Képrendezés Mozaik Összeillesztés
3. a. Gyermekviselkedési kérdőív Szülői változat: szorongás, depresszió, deviancia, figyelem indexek igen magas; társas kapcsolatok, k agresszivitás i indexek átlagosnál magasabb. Internalizáció, externalizáció index, mind az összpontszám igen magas
3. b. Conners kérdőív szülői változat: ADHD index jelentősen magasabb a többinél, kétszerese a hiperaktivitás indexnek Állapot-vonás szorongás kérdőív (STAI-C): erős szorongás mértékéhez közelítő pontszám, de nem haladja meg azt
Járulékos tényezők Szenzitív idegrendszer d (allergia) A mozgásfejlődés korai zavarai Szorongás, impulzivitás, mint karakter-jegyekkt k
Diagnózis, differenciál- diagnózis F 91.0 családi körre korlátozódó magatartászavar nem felállítható F 90.0 Figyelem deficit zavar hiperaktivitással nem felállítható F98.9 Figyelemhiány zavar hiperaktivitás nélkül v. Főleg figyelemhiányos típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás fgy y zavar
DSM-IV Hiperaktivitás- Impulzivitás a) Gyakran babrál, kézzel-lábbal, lábbal, az ülésen fészkelődik b) Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják el c) Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (serdülőknél ez korlátozódhat a nyugtalanság szubjektív érzéseire) d) Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben e) Gyakran izeg-mozog vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak f) Gyakran túlzó mennyiségű a beszéde g) Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna h) Gyakran nehézsége van a várakozással i) Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat)
DSM-IV Figyelmetlenség a) Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben b) Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül c) Gyakran úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá d) Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka vagy kötelességek stb. befejezése. e) Gyakran nehézséget okoz a feladatok és tevékenységek megszervezése. f) Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós tó mentális erőfeszítést igényelnek g) Gyakran elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat h) Gyakran könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek i) A napi tevékenységben gyakran feledékeny
Kiegészítő diagnózis F81.0 - Meghatározott olvasási zavar nincs, de olvasási nehézség igen (szövegértési készség sérült) F81.1 Az írás zavara (Dysgraphia) F82 A motoros készségek meghatározott zavara a tünetek mérséklődtek ill. már nincsenek jelen