MÁS MÓDSZEREK Objektív tények a gát izmait erısítı módszerekrıl és gyakorlatokról. Irtl Melinda, Dr. Kovács Zoltán A cikk írás célja: A medencefenék és a gát izmait erısítı gyakorlatok történeti hátterének rövid összefoglalása. A KIT életmód és egészségvédı program és a leggyakrabban Kegel gyakorlatok -ként titulált egyéb medencefenék illetve gátizom erısítı gyakorlatok objektív, informatív bemutatása. A hasonlóságok és a különbségek összevetése a háttér, a cél, a metódus, a hatás, és az eredmények tekintetében. Támogató szándékú személyes gondolatok a Magyarországi viszonyok rendezéséhez. Célok és lehetıségek. Tartalom: I. Bevezetés: a., A medencefenék és a gát izmait erısítı gyakorlatok történeti háttere b., Dr Kegel törekvései c., A KIT születése II. Tárgyalás: Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése a. háttér, elnevezés, cél b.módszer c. hatások, eredmények III. Összefoglalás I.Bevezetés: A medencefenék izmait erısítı gyakorlatok ma már az orvostudomány által széles körben ismert, elfogadott, népszerő, non-invazív [1], az elmúlt 50 év során leginkább az urológia, a nıgyógyászat és az andrológia területén alkalmazott terápiás módszer. Különféle betegségek kezelésére alkalmas a kismedencei szervek süllyedéseitıl a stressz inkontinenciáig [2,3], bár a módszertana nemzetközi protokoll szerint a mai napig kidolgozatlan és minden szakterület a saját szempontjait figyelembe véve (urológia, proktológia, szexológia) próbálja specializálni a konkrét gyakorlati technikákat. Szerencsére egy magyar egészségtanár (Kriston Andrea) lelkes kutatásai és közel 20 éves szakmai tapasztalatai alapján, Magyarországon rendelkezésünkre áll egy könnyen elsajátítható, összefoglaló rendszer. A medencealapi izmokat fejlesztı illetve az alhasi szerveket érintı, életmód, életvitel, funkció, izom és kötıszöveti sajátosságokat is szem elıtt tartó oktatási módszertan, az ú.n. KRISTON INTIM TORNA [4] mára hazánkban és a környezı országokban is egyre népszerőbb és a szakorvosok által támogatott program (Lásd az uro-ginekológiai társaság, támogató nyilatkozata). a., A medencefenék és a gát izmait erısítı gyakorlatok történeti háttere A medencealapi izmokra ható gyakorlatok már évezredek óta az általános, egyetemes tudás részét képezték. Különféle etnikai csoportoknál és népi törzseknél (Thaiföld, Kína, Japán, India, Dél-Afrika) a mindennapi életbe
beépült rítusokként (például, mint szülés utáni regenerációs, rehabilitációs technika), avagy éppen egy, a szexuális kultúrát színesítı praktikaként (japán gésa tradíció, thai szex-turizmusban foglalkoztatott mutatványos lányok ) hagyományozódott nemzedékrıl nemzedékre. Az eltérı célt kitőzı és a különbözı kivitelezéső gyakorlatokban egyetlen közös elem tehát a gát területén tudatosan mőködtethetı harántcsíkolt izmok aktivizálása. A XX.sz. elejétıl, már az orvostudomány (T.H. Van de Velde, Masters&Johnson) és a természetgyógyászat gyakorlatához közel álló filozófiai iskolák is felfigyeltek a medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok terápiás jelentıségére. Az 1930-as évektıl kezdıdıen újabb és újabb tudományos értekezések láttak napvilágot a nyitott szemlélető orvosok (Nygaard IE., Dumoulin C., Balmforth JR, Harvey MA. stb.) kutatási eredményei alapján (az interneten keresztül hozzáférhetı, nemzetközi, orvosi cikk-tárból pubmed.com - könnyen letölthetı a legtöbbjük összefoglalója). Az orvostudományban a mai napig nem létezik hivatalos, nemzetközi standard a módszertan és az alkalmazás tekintetében, a kutatások során így különféle típusú instrukciók, eltérı ismétlésszám és idıtartam alkalmazása figyelhetı meg adott kutató által meghatározott intervencióként. [2], [5], [6], [7], [8]. (Természetesen az elmúlt 50 évben világszerte foglalkoztatta a nıket a gyakorlatok tökéletesítésének a lehetısége és a különbözı célok szerint jól megkülönböztethetı különféle jogvédett módszerek jöttek létre, mint például a Kriston Intim Torna vagy az Aviva-torna, Cantienica stb.). b., Kegel törekvései A medencealapi gyakorlatokat a nemzetközi szakirodalmak egy része hivatalosan 1948-ra datálja, amikor Dr. Arnold Kegel felhívta a figyelmet a gyakorlatok jelentıségére a nıgyógyászati urológia gyakorlatában (fı koncepciója a medencealapi izmok funkcionális helyreállítása volt) [9]. Ettıl kezdve, neve után számos esetben Kegel módszer -ként utalnak szinte minden medencealapi gyakorlatra (hibásan!). Sokszor még olyanokra is, amelyek az általa alkalmazott alapelvekkel akár szöges ellentétben állnak (tamponhasználat, gyakorlási testhelyzet stb.). Amíg a tudományos cikkek sokszor csupán elfelejtik, vagy mellızik a korai irodalmakra való utalást, addig a populáris, népszerősítı, fél-tudományos írások gyakran kizárólagosságot tulajdonítanak Kegel-nek, mint a medencealapi gyakorlatok feltalálója lásd a nemzetközi internetes enciklopédia oldalain (wikipedia) Természetesen Kegel-t megelızıen és halálát követıen is számos szakembert foglalkoztatott a gát-izmok funkcionális egészségének szerepe, jelentısége, hatékony fejlesztése és a kismedencei szerveket védı életviteli tényezık feltárása (Dr. Joshua Davies, New York-i orvos már 1932-ben javasolta a gyakorlatok klinikai alkalmazásátés T.H. Van de Velde -szexológus- már az 1930-as évek elején számos cikkben foglalkozott a szexuálterápiás vonatkozásokkal [10]). Mivel a legtöbb szakirodalom megfeledkezik a Kegel elıtti úttörı munkát végzı orvosok, anatómusok eredményeirıl és módszereirıl, így sajnálatos alapot teremtenek a medencealapi gyakorlatok eredetének vitatásához vagy akár személyes szakmai féltékenységbıl eredı jogi vitákhoz is (lásd a Kriston Intim Torna Magyarországi speciális jogi helyzete, melyben a világon egyedül állóan használt korábban alkalmazott Intim Torna megnevezést éppen Kegelre hivatkozva perelte el bírósági úton a Magyar Gyógytornászok Társasága). Az igazsághoz tartozik, hogy maga Dr.Kegel, a biofeedback alkalmazásának egyik úttörıjeként, az általa eredetileg alkalmazott gyakorlatok kisajátítására senkit sem ösztönzött, sıt személyesen hívta fel a figyelmet ezek kultúr-antropológiai vonatkozására [9]!
De ki is volt valójában Kegel? Arnold H. Kegel (1894 1976) egy amerikai (Kaliforniai) nıgyógyász orvos, aki évtizedeket töltött a medencealapi izmok funkcionális vizsgálatával, fellépett a túlzottan elterjedt gátmetszés (epiziotómia) és a hüvelybemenetet mesterségesen szőkítı plasztikai mőtétek ellen. A különféle eredető izom atrófiás folyamatok hatékony visszafordítását a rendszeres, felügyelet mellett végzendı izom-kontrakciós gyakorlatokban látta, azonban a mozgás-tanulás hatékonysága sok esetben megkérdıjelezıdött és számos esetben kudarcba fulladt. Férfi lévén az alkalmazott gyakorlati instrukciók eléggé általánosak voltak (pl. szorítson, húzza fel [9], [11] stb) és a nıi test megélésének személyes tapasztalatának hiányában inkább egy külsı segédeszközt (mozgástanulást elısegítı feedback és egyben mérı eszköz), egy vaginális manométert fejlesztett ki, az úgynevezett Perineométer -t, hogy a hozzá forduló pácienseket segítse. Akkori nézete szerint a következıket fogalmazta meg az egyéb eszközök kapcsán: Nem gondoskodik az izomösszehúzásra való ösztönzésrıl, és nem biztosít passzív gyakorlást sem. A segédeszköz megszerkesztése ama nézet megfontolásával készült, hogy minden vibráló, masszírozó szerkezet meghiúsíthatja a célt és bizonyíthatóan ártalmas, káros és haszontalan; a perineális izomfunkciók védelme és épségének helyreállításában pedig semmi sem alapvetıbb, mint a páciens saját erejébıl végzett, irányított gyakorlása ([9] p245, [11]). (Eme megállapítás kapcsán viszont érdemes elgondolkoznunk azon a tényen, hogy ma magyarországon és a világ számos részén a Kegel óta már sokadszor felvetett szempontok ellenére mégis a drágább és kevésbé emberibb elektro-stimulációs kezelések gyakran nagyobb támogatást élveznek az egészségbiztosítási rendszerekben, mint az egyszerően megtanulható gyakorlatok.) Munkássága során számos alkalommal módosította a gyakorlatok ismétlésszámát és az instrukciókat a pácienseken végzett megfigyelései alapján. Ezen fellelkesülve azonban a mai követık önállóan kreálnak a neve alatt végtelen számú gyakorlatokat (még zenei szerzemények is születnek a vagináról és a dalt énekelve ritmikus, izom össze-húzásokra buzdítanak J). Mivel a névadó már nem él, így nincs lehetıségünk megkérdezni, hogy vajon minden gyakorlattal és módszerrel egyetért-e amihez a nevét sokszor jogosulatlanul, tehát visszaélve használják. További szomorú tény, hogy a sokszor akár jó szándékú törekvésekbıl (fiziológiás, és funkcionális anatómiai tudást mellızı egyszerőségbıl fakadó), mára már az anatómusok és az orvosok által is, joggal megmosolygott táj-anatómiai fogalom is keletkezett ú.n.: Kegel izom néven J. A kérdés már csak az maradt, hogy vajon melyikre is gondoltak a lelkes névadók, a m. pubococcygeus, m. transversus perinei profundus, m. bulbospongiosus, m. levator ani stb. a különbözı típusú mozgásokban résztvevı izmok közül? (A túlbuzgóság persze itt még nem ér véget, így a funkcionális anatómusok munkásságáról teljességgel megfeledkezve, néha még a pubococcygeus izom akaratlagos mőködtetésének felfedezıjeként is titulálják Kegel-t.) b. A Kit Születése A fentebb vázolt általános nemzetközi körkép alapján talán joggal örülhetünk, hogy hazánkban nem csupán a probléma specifikus és ad hoc összeálított végtelen számú, gyakran vitatott megalapozottságú gyakorlatok variációi állnak a rendelkezésünkre. Lehetıségünk van a medencealapi izmok védelmét szolgáló kidolgozott gyakorlati módszertant elsajátítani melyben a gyakorlatok és az ezekhez társuló (csaknem azonos jelentıségő!!!) életviteli tanácsok szerteágazó, egészségvédı aspektusait is megismerhetjük.
A Magyarországon mára már jól ismertté vált és népszerő KIT program kidolgozója Kriston Andrea, diplomás egészségtanár, 1964-ben született, két gyermek édesanyja. A saját gyakorlati és oktatási élmények tapasztalatait összegezve 1986 óta foglalkozik a gát-izmokat fejlesztı gyakorlatsorok és az alhasi szerveket védı életmódi program oktatásával. Számos szakmai konferencián és vitafórumon tartott elıadást és közel 10 éven keresztül dolgozott közvetlen együttmőködésben a budapesti Rókus kórház uro-ginekológiai szakrendelését vezetı orvosokkal. Lelkes, odaadó munkája révén az elmúlt 20 év során több ezer nı illetve a férfi program kidolgozása nyomán most már szerencsére több száz férfi is sikeresen sajátította el a KIT-et az általános életminıség és a testi-lelki egészség felé tett fontos lépéseként. A módszer egyszerően, bárki számára elsajátítható és nem igényel semmiféle direkt fizikai kontaktust a tréner és a tanítvány között (például a hüvelyi tapintás vizsgálat) vagy feedback eszközalkalmazást, ahogyan azok az egyéb (pl. Kegel) módszerek esetén kötelezıen elvégzendıek. A gáti izomgyengeségbıl eredı betegségek sok esetben társulnak szégyenérzettel és erısebb szemérmességgel a páciensek részérıl, így ez a megközelítés gyakran a távolságtartóbb, személyes intimitás szféráját tiszteletben tartóbb volta miatt könnyebben elfogadható. Mindenki a megmérettetés félelme nélkül, teljes önbizalommal indulhat el így a saját fejlıdésének útján. A módszer sikere legnagyobb részben a helyes mozgástanulást segítı tematikus, fokozatosan építkezı gyakorlatsorban és a pszichés tényezıket figyelembe vevı, fogalmi asszociációk, vizuális, mentális képek alkalmazásában rejlik. ( Mint pedagógus tudatosan építettem fel és alkalmazom az oktatási módszereket. Elsısorban arra kell tekintettel lenni, hogy szégyennel fedett testrészen dolgozunk, alacsony vezéreltségő, gyenge izmokkal. Olyan módszerek kidolgozására volt ezért szükség, amelyek szemkontroll nélkül is alkalmazhatóak. Ennek érdekében a strukturális gyengeségbıl kialakuló elváltozások megszőntetésére például bonyolultnak tőnı gyakorlatokat alkalmazunk. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a helytelenül megtanított gyakorlatok egészségügyi károkat okoznak! Idézet: Kriston Andrea nyilatkozatából) Természetesen a KIT is dinamikusan fejlıdik, az egyéb, orvostudományokhoz kapcsolodó technikákhoz hasonlóan. Az apró fejlesztések, csiszolások a mélyülı tapasztalatoknak, a lelkes tanítványoknak és a támogató szakmai visszajelzéseknek és együttmőködésnek köszönhetı. II. Tárgyalás: Hasonlóságok és különbségek rövid áttekintése a. háttér, cél, elnevezés A medencealapi gyakorlatok hatásáról készített tanulmányok és a különféle nemzetközi trendek kialakulásának a háttere és célja általában nem egyöntető, hiszen minden esetben az egyéni motiváltság és/vagy az adott orvosi szakterületen való jártasság illetve a korábbi kutatási irányok és eredmények formálta és formálja a mai napig ezeket. Erre jó példa Masters&Johnson, mint szexuál-terápiás megközelítés [12], vagy akár maga Kegel is, aki az 1940-es évek elejétıl kísérletezett és kutatott a nıi, medencealapi izmok gyengeségébıl eredı betegségek helyreállító (restorative) kezelésével kapcsolatban. Míg a korábban említett személyeknek egyértelmően, addig Kegelnek viszont egyáltalán nem a szexuál terápia volt a gyakorlatok alkalmazásának motivációs háttere (ahogyan azt gyakorta félreérthetıen, marketing fogásként hirdetik az
internetes sláger oldalak) hanem a fıként hüvelyi szülés utáni, izomgyengeségbıl eredı akaratlan vizeletvesztés (stressz-inkontinencia) mőtéti eljárás nélkül való gyógyítási lehetısége! Ahogyan a motiváció, a háttér és a cél tekintetében is, úgy nemzetközi általánosságban az elnevezések terén szintén a sokféleség jellemzı. Valójában Dr. Kegel óta nincs specializált, általánosan elfogadott terminus a gyakorlatok különféle variációira, melyet a nıgyógyászok, urológusok, proktológusok, neurológusok, gyógytornászok, nıvérek és szülésznık széles körben alkalmaznak. Már a megfelelı megnevezési formát sem egyszerő kiválasztani a medencefenék izmok fizio-terápiája, medencealapi rehabilitáció, medencefenék izmok újra-tanítása vagy medencealapi tréning nevek közül [13]. Talán, a legprecízebb megfogalmazás lehetne: a medencefenék izmok gyengeségébıl, funkciononális és koordinációs problémáiból eredı betegségek prevenciója és rehabilitációja. [14] A komplikált forma miatt azonban a tudományos kutatások egyszerően a Kegel vagy a PFME (Pelvic Floor Muscle Exercise) megnevezést alkalmazzák az intervencióként használt gyakorlatsorok megjelölésére. A Magyarországon, a témában végzett kutatások és megjelent cikkek, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlatosan számos különbözı elnevezést és módszert alkalmaznak. Ma hazánkban a KIT (KRISTON INTIM TORNA), a maga tematikus, standard módszerével jelenleg az egyik legjobban nyomon követhetı rendszer, mely szakított a nemzetközi hagyománnyal és egyértelmő megkülönböztetı névvel jelölte magát, hogy kifejezésre jusson a szigorú elveket betartó, mégis az egyéni szempontokat is figyelemmel kísérı tematika alkalmazása. A Magyarországon kifejlesztett medencealapi izmokat és alhasi szerveket védı program (korábban egyszerően Intim Tornaként ismert), ma KIT program kialakulása elsısorban személyes motiváción alapult. A bevezetıben már ismertetett fejlesztı (Kriston Andrea) figyelmét a nıi torna csoportokba járó hölgyek hívták fel a gáti izomzat gyengeségébıl eredı mindennapi nehézségek, kényelmetlenségek és szégyenbetegségek nagyszámú elıfordulására. A másik motivációs tényezı pedig nem sokkal késıbb jelent meg közvetlen tapasztalat formájában. Elsı gyermekének megszületésekor, a természetes, normál lefolyású szülést követıen személyesen élt meg a korábban hallott tünetek -bıl néhányat. Így a belsı ösztönzéstıl hajtottan, lelkes kísérletezés után átélhette az önerıbıl való teljes gyógyulás élményét, illetve a medencealapi izmok fejlesztésével elért egyéb területekre való pozitív kihatásokat is (nıi öntudat, önbizalom, szexualitás stb.). Ettıl kezdve minden energiát és lelkesedését a módszer fejlesztésébe, a tanításba és a kutatásba fektette (és fekteti ma is)! Férjével, Ruzsonyi Péterrel 1990-ben megírták elsı könyvüket a témában Intim Torna címen [15]. A nagysikerő könyv többszörös kiadást élt meg, majd 2004-ben új köntösben és már az új elnevezés alatt (KIT) került fel a könyvesboltok polcára [4] a módszerrıl és sajátos nıi-egészség szemléletmódról szóló remekmő, hogy minél több emberhez eljusson a mindennapjainkat érintı preventív szemléletmód, melynek férfiaknak szóló változata reményeink szerint szintén hamarosan hozzáférhetı lesz az érdeklıdık számára. A férfiaknak szóló könyv gondolata a fenti sorok tükrében talán meglepıen hangzik elsıre, de éppen ez az egyik fontos megkülönböztetı aspektusa a KIT-nek az általánosan alkalmazott módszerektıl, hiszen itt nem csupán rehabilitációs, re-edukációs, hanem preventív szempontok is megjelennek és nem csupán a nıket, de a férfiakat és a gyermekeket is érintı tünetekre és problémákra is fókuszál. Eme széles perspektívájú törekvés tudományosan megalapozott voltát a nemzetközi szakirodalmak is alátámasztják.
Végül néhány szó az elnevezésrıl. A KIT (Kriston Intim Torna) már elnevezésében is jól megkülönböztethetı és módszertanában jól behatárolható illetve nyomon követhetı, ami nagy segítséget nyújt a szakmai részekben kevésbé tájékozott érdeklıdık számára. A jelenlegi elnevezés egy hosszas jogi vita lezárásaként született, mivel a korábban Kriston Andrea által a köztudatba bevezetett Intim Torna kifejezést más szakmai csoport is sajátjaként kívánta tudni az általuk alkalmazott egyéb gyakorlat és módszertan megnevezésére. (Érdekes megemlíteni hogy a bírósági per kezdetén 2002-ben Az interneten az Altavista a Google és a Jahoo programokkal végzett keresés sem angol, német sem francia nyelven megadott intim torna kifejezésre nem ért el találatot. Ebbıl valószínősíthetı, hogy egyik nyelven sem szerepelt szakirodalomban, illetve újságcikkben az Intim Torna név. Eredetibb és célra mutatóbb elnevezést nem találva inkább elperelték az ötletet. / -szerz.vélemény A jogalapot a Magyarországon jelenleg is gyakran tapasztalható stiláris pontatlanságok adták, hiszen számos esetben használták és használják szinonim fogalmakként az intim torna, a medencefenék reedükáció, a gátreedükáció és a perineális reedükáció, illetve a medencegáttorna kifejezéseket a Kegel vagy egyéb módszerek alkalmazása kapcsán.). A KIT hosszú évek során felmutatott eredményeit és a módszertan standard tartalmát így ma egyszerően a fejlesztı (Kriston Andrea) neve teszi megkülönböztethetıvé a bármilyen egyéb ismereteket és gyakorlatokat oktató személyek programjaitól. Ma Magyarországon a KIT elnevezést jogosan csupán a speciális képzésen illetve a folyamatos továbbképzésben is részt vevı és sikeres vizsgát tett trénerek használhatják ami egyben garancia is a minıségre és a tudományosan igazolt hatékonyságra. Az egyes konzervatív szemléletet elınyben részesítı gyógytornász társaság felıl az elmúlt években számos esetben támadás érte a programot. Néhány esetben a rehabilitációs tevékenységre kizárólagos jogot formálni kívánó gyógytornász személyek (csupán néhányan!), erısebb befolyással bírtak a szakorvosok és az egészségügyben dolgozók felé a saját programjukat elıtérbe helyezve és megkérdıjelezve a jogosultságot a rehabilitációs tevékenységrıl b. Módszer: Az alábbiakban a Kegel által alkalmazott; a ma Kegel módszer név alatt futó programok és a KIT módszertani különbségeinek rövid összefoglalója látható. Módszer Kriston Intim Torna Kegel /eredeti Kegelnek nevezett Egyéb különbözı célú és tartalmú, a gát izomzatának általában speciális az alhasi szerveket védı és a gyengeségébıl eredı szempontokat figyelembe Tartalom medencealapi izmokat erısítı, komplett, átfogó preventív és funkcionális problémák mőtét nélküli kezelésére vevı gyakorlatok, sokszor tudományos alapokat rehabilitációs egészség program kidolgozott rehabilitációs nélkülözı, vagy akár káros gyakorlata hatással is járó egyéni javaslatok
Egészséges, izomgyengeségre, vagy ebbıl eredı betegségre Izomgyengeségbıl eredı Célcsoport utaló tünettel bíró, mőtét betegség tünettel változó elıtt álló vagy akár mőtéten rendelkezı Nık átesett Nık, férfiak, gyermekek Nıi program 10 óra, férfi Egy-két felügyelt program 10 óra, gyermek gyakorlás a páciens Változó (1 perc és néhány Idıtartam program egyénre szabott a manométer otthoni óra közötti intervallumban képességek és az életkorhoz használatának elsajátítása mindenféle variáció) igazodva érdekében Taníthatóságát Tanulása orvosi, de lehetségesnek tartják legalábbis szakképzett szórólapokon személy felügyeletével keresztül.egyesek szóban, A módszer Tanulása szakképzett tréneri felügyelet mellett, egy történik. A vizuális, a manuális és a feedback vagy újságcikkekben terjesztik, mások a hüvelyi Elsajátítása gondosan felépített algoritmus szerint történik. készülék (perineometer) együttes alkalmazásával, tapintást vagy a vizuális kontrollt alkalmazzák a ahogyan azt Kegel 3 pácienseken, és megint lépésben mások a hüvelyi súlyok vagy meghatározta![16] a home-trénerek használatát javasolják. Eszközök Lépcsızetesen felépített, egyszerő instrukciók, fogalmi asszociációk, vizuális képzetek, otthoni manuális önvizsgálat, az elsajátítást követıen személyre szabott otthon egyénileg végezhetı gyakorlatsor Egyszerő instrukció, vizuális kontroll, a vizsgáló általi kézzel történı hüvelyi tapintás ellenırzés, majd a manométer (hüvelybe helyezett mérı eszköz) alkalmazása, az erıkifejtés a páciens és a vizsgáló személy által való közös nyomon követésére (természetesen az otthoni gyakorlásnál már csak az Levegıvel vagy egyéb anyagokkal töltött nyomásjelzı feedback készülékek, különféle elektromos impulzusokat kibocsátó vagy egyszerő hanganyaggal megtámogatott hometréner berendezések, hüvelyi súlyok, rugalmas és rugalmatlan anyagokból készült számtalan variációjú
eszközhasználat az elıírt gésa-golyók stb. lépés) A sajnálatosan legelhíresültebb Kegel nevéhez kapcsolt gyakorlat a vizelet elzárása és Önállóan, segédeszköz illetve elindítása Ezt valójában manuális belsı ellenırzés és Kegel is alkalmazta, de Alkalmazott technikák közvetlen vizuális kontroll nélkül végzendı erı, állóképesség, kontroll és gyorsaságfejlesztı gyakorlattípusok. Ezek részletesebb leírásai megtalálhatóak a könyvben, bár fontos, hogy a KIT szemléletében az egyéni állapotnak megfelelı gyakorlás és az egészségi állapot, élethelyzet specifikus testhelyzetek kulcs fontosságúak a hatékonysághoz. A gyakorlatsorok és a testhelyzetek módosulnak a várandósság, az aranyér, a szervi süllyedések, magas vérnyomás és még számos esetben. A helyes tréning összeállítása pedig az oktató Kegel világosan kijelentette, hogy három lépésbıl áll módszere. Elsı lépés, a páciens lithotómiás (kımetszı) pózban való külsı megfigyelése. Második lépés a hüvelyi vizsgálat, amely lágyan, egy ujjal végrehajtandó. A harmadik lépés (a legfontosabb) a Perineometer 5-10 (csak kizárólag) helyes összehúzást követıen helyeztetik be és mind az orvos, mind a beteg nézi a manométert hogy feljegyezhetıek legyenek az erıfeszítések eredményei. [16] csupán egyszerő eszközként a pubococcygeus izom beazonosíthatóságához, mint nevelési célzatú teszt és csupán azok számára, akiknek már eleve erısek az izmaik. Sohasem szándékozott oktatási eszköz lenni, mint amivé a nıi magazinokban vált [16], sıt mérések igazolják hogy a hólyagban visszamaradt vizelet (residum), hosszú távon egészségromlást idézhet elı. (urológiai konferencián elhangzott információ!)számos gyakorlat típus született az elmúlt évtizedekben, az eredeti Kegel elıírásokat semmibe véve (megdöbbentıen felelıssége az állapot felmérés fantáziadúsan J) mégis alapján. jogosulatlan névhasználattal. Ezek nagyobb részben pusztán viccesek (vagina-dal éneklés) vagy képtelenségek (hüvelyhullámoztatás) és
sajnos egy másik részük egyértelmően egészségkárosító hatású (pl. buszmegállóban állva, ugrálás közben végzett gyakorlás, az izmok kifelé történı préselése és nyomása) A reggeli keringés- és Idıtartam, ismétlésszám tónusfokozó program naponta kb 2-5 percet vesz igénybe. A személyi fejlesztı tréning pedig kb 10-15 perc/ nap. A gyakorlatsor egyes feladatainak ismétlésszáma változó, átlagban 4-8X. A napközben végzendı kiegészítı keringésés tónusfokozó gyakorlatok mennyisége pedig igény és Napi egy teljes óra, vagy 3X20 perc, vagy 300 kontrakció (nem említi sehol az egy összehúzásra vonatkozó idıtartamot, de matematikai számítások alapján ez átlagosan 6mp szorítás, 6mp lazítással kiegészítve lehetséges) Változó és teljesen kaotikus. Ezek idıtartama általában napi 3 5 perces gyakorlástól több óráig, mennyisége pedig 100 kontrakciótól akár 800-ig (!!!)is terjedhet. Húzogatás vagy préselés és hasonló speciális instrukciók alapján. állapot szerint változhat. Testhelyzetek Az elsajátítás és az otthoni gyakorlás közötti differenciált struktúra. Alapvetıen nemterhelt testhelyzeteket preferál. Az álló, ülı gyakorlást nem támogatja. A manométer használata miatt a fekvı testhelyzetet részesíti elınyben. Állva, ülve, guggolva, sétálás közben, ugrálva, és még hihetetlen számú, sajnos egészségre gyakran ártalmas formában. Nem javasolt a tampon Nem ejt szót róla, vagy sok Egyéb Nem javasolt a rendszeres használat (kimondottan esetben támogatja a tampon észrevételek tamponhasználat! tiltja a kezelésben használatot. (lásd pl. résztvevık számára) Sasvári) Eredmények A programon elsajátított ismeretek és gyakorlatok 10 Kegel 30-93%(a nagy szórás a különbözı számú Változó eredmények. Nincs semmi garancia arra, hogy a heti alkalmazása 132% hüvelyi és típusú vizsgálati alany különbözı szakembereknél
szorítóerı növekedést mutatott.(az erı, állóképesség, gyorsaság fejlıdésre vonatkozó eredmények a módszer feltalálójánál állnak rendelkezésre a szakértık számára) A mérési metódus edzéselméletileg alátámasztott, a vizsgálati mérések mögött pontosan meghatározott ismétlésszám és idıintervallum áll.jelenleg hosszú távú nyomon követési vizsgálatok még nem zajlanak. és a változó eredményeknek köszönhetı) A tudományos kutatási eredmények nehezen értelmezhetıek, mert a Kegel gyakorlati elıírásait szigorúan követı kutatóorvosok sokszor a módszer-azonos területen (inkontinencia) is eltérı eredményeket érnek el, mivel a vizsgált csoport nyomon követésének az idıtartama változó (1-2 hónaptól [17]) akár 10-15 éves tanulmány [18] is készült már az egyéb szakterületek eredményei pedig minden esetben, önmaguk viszonylatában értelmezendıek a hatékonyság szempontjából. azonos név alatt alkalmazott program keretén belül azonos tevékenység zajlik, így az elért hatások és eredmények gyakran nehezen összevethetıek vagy akár félrevezetık is lehetnek. A módszerek eredményessége az adott szakember ügyességétıl függ. c. Hatás, eredmények: Konkrét hatásokról, eredményekrıl és hatékonyságról jelenleg sem a Kegel, sem az egyéb módszerek tekintetében nem lehet matematikai, számszaki összehasonlítást végezni, hiszen maga az alkalmazott technika, az intervenció idıtartama, az elıírt mennyiség és a méréshez használt eszközök is eltérıek, így az eredmények csak önmagukban és nem egymáshoz való viszonyukban értelmezhetıek. (Ilyen eredmények születtek például Kegel, Nygaard, Harvey, Isherwood és sok más kutató által a mőtéti eredményesség megırzés, szülés utáni rehabilitáció, az inkontinencia kezelés és számos más területek kapcsán stb.). A máig elvégzett és jövıben tervezett kutatások ösztönzése és segítése érdekében azonban álljon az alábbiakban néhány közérdekő információ és észrevétel. A medencealapi izmokkal végzett gyakorlatok vizsgálatára különbözı klinikai módszerek léteznek (eltérı vizsgálati célok alapján pl. hatékonyságuk mérésre vagy a pontos izom funkció, erı, állóképesség feltérképezésre) úgymint: ultrahang, elektromiográf készülék, vaginális tapintás, vizuális kontroll, perineometer, MRI [19], [20], [21]. Speciális aspektusok vizsgálatára alkalmas berendezések fejlesztése
természetesen folyamatosan zajlik ma is a világ minden táján, azért hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb legyen az objektív mérés. A kutatásoknál minden esetben rendkívül fontos, a vizsgálandó aspektus (pl, a vizsgált szervi funkció vagy az edzésmódszertani szempontok szerint) és az ehhez leghatékonyabb eszköz pontos meghatározása és összeegyeztetése. Amint azt fentebb az összefoglalóban láthattuk, az eredmények számos esetben jelentıs eltéréseket mutatnak, köszönhetıen annak a ténynek, hogy mindezidáig nem született olyan szisztematikus kutatási standard protokoll, amelyet a témában érdekelt orvos kutatók alkalmazhatnának. (Véleményem szerint nem csupán arról van szó, hogy megállapítható legyen az alkalmazott gyakorlatsor típusa, ismétlésszám, Dr Perry, amerikai orvos és Kegel lelkes követıje mérhetetlen energiát fektetett bele a mai napig, hogy erre az áldatlan állapotra felhívja a szakértı kollégái figyelmét. A nemzetközi inkontinencia társaság honlapján pedig összefoglaló cikket is találhatunk a máig elkövetett kutatás módszertani tévedésekkel kapcsolatban (az objektív és szubjektív mérési módszerekrıl, a null-hipotézis helytelen megállapításairól, a figyelmen kívül hagyott kognitív faktorokról, a helytelenül alkalmazott ANOVA, SPSS és egyéb statisztikai programokról). Forrás: www.incontinet.com Természetesen a KIT sem minden esetben és nem minden állítás tekintetében tud még protokoll szerint végrehajtott, tudományos kísérleti eredményeket felmutatni, de a KIT program fejlesztıje és a trénerek egyöntető törekvése szintén eme hiányosság pótlása, szakértık és szakorvosok bevonásával. A KIT program alkalmazása során az elmúlt években, hatalmas számú kérdıíves és mérımőszeres vizsgálati anyag győlt össze, melynek rendszerezése, értékelése folyamatosan zajlik. Természetesen némely nehezen nyomon követhetı területen (pl. pszichológiai vonatkozások) a mai napig is csupán a programot elsajátító, gyakorlók felıl való tapasztalatok és eredmények alapján levont konzekvenciák szolgálnak eredményül. Tény azonban, hogy a fejlesztı megfigyelései nem kizárólag szubjektívek és cseppet sem megalapozatlanok, hiszen minden egyes témában rendelkezésünkre áll a nemzetközi kutatási eredmények tárháza, amelyek a hasonló módszereket vizsgálva, a publikált eredményeikkel mára már a KIT programjában szereplı minden egyes állítást és kijelentést tényszerően igazolni és alátámasztani látszanak (www.pubmed.com)! Mindezen túl, komoly fejlesztı munka folyik jelen pillanatban egy speciális mérı mőszer fejlesztésére és majdani szabadalmaztatásra, mely új és fontos szempontokat figyelembe véve igyekszik majd a tudományos igazolási eljárásokat és ezzel talán a témában kutató szakorvosok munkáját is segíteni a jövıben. Hál Isten, az idı a KIT kidolgozóját támogatja és amit egykor merészen, a gyakorlók tapasztalatira építve úttörıként fogalmazott meg az ma már tudományosan bizonyított kijelentéssé érett olyan esetekben is ahol magának a fejlesztınek nem volt módjában a bizonyítási eljárás kidolgozása (életmódi aspektusok, felhasználási területek, pozíciók). Összefoglalás: Reményeink szerint a fenti cikkbıl kirajzolódik, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban ma még sok a jó szándékú félreértés, a tisztázatlan kérdés és felderítetlen terület vagy akár a hibás alkalmazás és a hibás hipotézis. Az érintettek vagy akár az egyéb területen dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók, számos esetben jutnak félrevezetı, hiányos (vagy akár egészségkárosító!) információkhoz a különbözı médiákon, interneten stb. keresztül. A témában való jártasság nélkül pedig, szinte lehetetlen kiszőrni ezen információk
hitelességét, megbízhatóságát. A különféle, rendszerezetlen medencealapi izmokat erısítı programok klinikai alkalmazása esetén pedig a legfıbb hiányosság talán, hogy nem egyértelmő a végrehajtandó gyakorlatsor, nem személyre szabott, egyéni állapotnak megfelelı stb. (kivétel a KIT amely ebben nagyon fontos, szinte példa értékő szemléletet hozott be). A gyakorlatok eredményessége szintén változó, de objektív mérések nélkül a hatékonyság nehezen mérhetı vagy összehasonlítható. Minden program esetén elmondható azonban az, hogy az eredmények elérése fıként a saját motiváción alapulnak (vagyis, hogy csináljuk-e avagy nem!). Érdemes tudni a KIT-rıl!!! - A KIT speciális egészségvédı programja és személyre szabott gyakorlatai, a hivatalosan képzett tréner által közvetítve azonos eredményességet garantál. A módszert hivatalosan nem tanítják ma egyik egészségügyi intézményben sem (a gyógytornász szakokat beleértve, ahol az oktatási programokban és tankönyvekben minimális információk találhatóak a témáról). A Kriston Intim Torna módszert kiképzés nélkül alkalmazók az érintett rászorulók jóhiszemőségét kihasználva komoly egészségrontást okozhatnak. A Kriston Intim Torna Trénerek társasága szakmai felelısséget vállal és egységes színvonalat biztosít a módszer elsajátítására. A végzett trénerek rendszeres továbbképzésben vesznek részt, hogy nyomon követhessék a kapcsolódó orvostudományokban folyó elırelépéseket és kutatási eredményeket. A KIT nem csupán torna, hanem egy Test-tudat fejlesztı tréning, mely során az agykéregben hozunk létre a meghatározott mozgásprogram elvégzésére ideg-izom kapcsolatot A program külön kidolgozott nık, férfiak, gyerekek, mentálisan és fizikálisan legyengült állapotban lévık, illetve mőtéten átesett betegek számára. Mindezen túl létrejött a kismamákat a szülésben és az azt követı felépülésben segítı programot Gólyatréning néven és egy szexuális életet segítı tréning is a Gésák titka néven. Az elnevezések szintén saját szellemi termékek és mint ilyenek a Magyar Szabadalmi Hivatalban jogvédelmet élvezı megnevezések. Az KIT-re épülı egész testet is karbantartó, de a hasi szerveket óvó kondicionáló program elnevezése pedig Testreform, melyrıl a szerzı nemrégiben szintén könyvet jelentetett meg (Sanoma kiadó, 2006). A világon számos kutatócsoport foglalkozik a KIT tanfolyamokon felvetett rehabilitációs vagy prevenciós lehetıségekkel (fekális inkontinencia, férfi merevedési zavarok, prosztata gyulladások, méhsüllyedés, stressz inkontinencia, szülésre való felkészülés [22], [23], [24], [25], [26] azonban sajnálatosan a kutatócsoportok között nincs, vagy csak igen ritkán van szoros együttmőködés. Ebbıl kifolyólag nemzetközi szinten nem áll rendelkezésre olyan KIT-hez hasonló oktatási program, fórum vagy szervezet az érintettek részére, ahol mindezen aspektusokról azonos helyen és idıben szerezhetnének információkat és ismereteket. Az információáramlás és az egyes területek kapcsolatának továbbfejlesztése fontos feladat a Magyar és a nemzetközi egészségügy viszonylatában, hiszen a téma sokoldalú megközelítése újabb felhasználási területek felé nyithat kapukat, ezáltal segítve az ember központú, holisztikus gyógyászati szemléletmód fejlıdését, Fontosnak tartjuk, hogy azok az úttörı emberek és a munkásságuk, akik a medencealapi izmok gyengeségébıl eredı betegségek megismerésén illetve ezek nem-mőtéti úton való gyógyítási lehetıségeinek a feltárásán fáradoztak és fáradoznak ma is, azok méltó helyen állhassanak a köztudatban. Ehhez természetesen olyan alapvetı dolgok szükségesek, mint például Kegel emlékének a tisztelete. A ma sajnálatosan Kegel néven
végtelen számú, ismeretlen eredető és vitatott hatású gyakorlat fut. Etikus és méltányos lenne az İ nevét felhasználó szakemberek részérıl, minimálisan az általa kifejlesztett módszer helyes és pontos alkalmazása (mindenképpen valamilyen feedback készüléket igényel), vagy változtatások esetén saját önálló névvel illetése. Természetesen ugyan ez érvényes a Kriston Andrea által fejlesztett és kidolgozott KIT programra is, mely esetében ugyancsak szerencsés lenne a jogszerő névhasználat, mely egyben azt a tiszteletet is kifejezhetné rejtetten, hogy ma Magyarországon rendelkezünk egy olyan medencealapi izmok védelmét, fejlesztését, erısítését segítı komplett átfogó egészségvédı programmal (HUNGARICUM-mal), amely a világ számos táján folyó évtizedes kutatási munkákat summázza, és egészíti ki új aspektusokkal. Zárszó: Az egykori egyszerő INTIM TORNA elnevezés változása KIT -re, természetesen egy rejtett pozitív aspektust is felvet, így tulajdonképpen az egykori ellenséges törekvéseket, jogi vitákat (melyeket soha sem a módszert kidolgozó kezdeményezett a múltban) tekinthetjük segítı megnyilvánulásnak a sorstól, hiszen támogatták azt a folyamatot, hogy a KIT felemelkedhessen az egyszerő intim izmok tornáztatása kategóriából. Jól látható, hogy a módszer jóval többrıl szól és az életvitelünk, életszemléletünk, a társas kapcsolataink, és az önismeretünk fejlıdésében egyaránt hasznos segítséget nyújthat, ahogyan a fenti cikkbıl ez reményeink szerint is körülrajzolódott. Ha bármelyik téma felkeltette az érdeklıdését, forduljon bizalommal a kérdéseivel és észrevételeivel a módszer kidolgozójához. Szívbıl kívánok mindenkinek eredményes gyakorlást, örömteli és boldog életet, amelyben egészségünk, erınk és energiánk növekedése a mások segítésére és boldoggá tételére is képessé tesz!!! Felhasznált Irodalom: [1] Strohbehn. K., Normal Pelvic Floor Anatomy. 1998 Dec;25(4):683-705. [2] Nygaard I. Efficacy of pelvic floor muscle exercises in women with stress, urge, and mixed urinary incontinence. Am J. Obstet Gynecol 1996;174:120-5.