OSZTÁLYFŐNÖKI 7. 8. ÉVFOLYAM ÓRASZÁM 7. osztály 36 óra 8. osztály 36 óra AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI. ALAPELVEK Az iskola feladata nemcsak a műveltség átadása, hanem a gyermek személyiségének kibontakoztatása, valamint közösségi emberré formálása is. A tanulók legelemibb, legalapvetőbb közössége: az osztály. A tanuló egész életét befolyásolja, hogy az osztályban elszabadulhatnak-e az indulatok, úrrá lehet-e az egymás elleni versengés, hogy pusztán egymás mellett élnek-e a diákok, vagy éppen megtapasztalják a közösségépítés nehézségét és ugyanakkor szépségét is. Fontos, hogy mindaz, amit a gyermek az iskolában átél, egy osztályközösség tagjaként élje át. Az osztályfőnök felelős munkáját nagyon hatékonyan segítheti az osztályfőnöki munkaközösség. Ötletekben és módszerekben nagyon gyümölcsöző lehet a team-munka. Az osztályfőnöknek soha nem szabad felednie, hogy osztályának ő a felelős gazdája, és munkájában fontos szerepe van az osztályfőnöki órákra való készülésnek, azok igényes megtartásának, de munkája hatékonyságát alapvetően az határozza meg, hogy tanítványaival mennyi időt tud együtt tölteni. Természetes, hogy minél több szaktárgyi órát is vállaljon, ha lehetősége van. A rábízottakat csak így képes sokoldalúan megismerni, csak így alakulhatnak ki egész életre szóló kapcsolatok, barátságok. Hadd szóljunk külön is a tanórán kívüli programokról. A tanuló legjobban játék közben, kiránduláson ismerhető meg. Az itt erősödő tanár-diák kapcsolat sokkal őszintébb, bizalmasabb lehet, mint a tanítás közbeni. Az osztályfőnök az első év alatt személyesen is beszélgessen el minden diákjával, s ha valakivel bármilyen gond van (családi, egészségügyi, tanulási, fegyelmi, stb.) mindig szánjon időt a személyes beszélgetésre. CÉLOK ÉS FELADATOK A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál - sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett (olykor sajnos helyett) a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van
a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmilelki kapcsolatokra. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve - igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki helyi tanterv ebben nyújt segítséget, de ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja. Az osztályfőnök célja az osztály közösségi életének szervezése, tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük fejlesztése. Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályban uralkodó értékrendet. Törekszik a tanulók családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásaival. Megtervezi a tanévre vonatkozó közös tevékenységeket.(munka, kirándulások, színházlátogatás, egyéb rendezvények) Felkészíti osztályát a pedagógiai programban osztályközösségben megtartandó rendezvényekre, az Anyák napjára és a Télapó ünnepre. EGÉSZSÉGNEVELÉS OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁKON AZ 7. 8. ÉVFOLYAMON A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint Az iskola helyi tantervébe az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5 8. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. (5.). A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit; az általános iskola 5 8. évfolyamaira kimunkált egészségtan modul legfontosabb elemeit. az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása, a gazdasági-társadalmi környezet minősége. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon.
Segíteni abban, hogy tartozzék valahová, valakihez, akik elvárják tőle, hogy igényes legyen, s akiknek nem csak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni Felismerje hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom, önhitt kell. Ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére Legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. Ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját egészségében. Erőszakmentes konfliktuskezelési technikák gyakorlását sajátítsa el. Legyen jártas a viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése terén. Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Tudjon a hagyományoknak megfelelően élni. A tanterv ajánlásait az osztályfőnök alkalmazza saját egyéniségéhez, a konkrét osztályhoz. KULCSKOMPETENCIÁK: A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását, átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító pszichikus komponensrendszer. Kognitív motívumok: megismerési vágy: ingerszükséglet, kíváncsiság, érdeklődés, játékszeretet és alkotásvágy, tanulási sikervágy és kudarcfélelem, tanulási elismerésvágy, kötelességtudat, igényszint, ambíció. Kognitív képességek: tudásszerzés: megfigyelés átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás kognitív kommunikáció: ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció, gondolkodás:
viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás, tanulás, tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerző; felfedező; játékos; alkotó; tapasztalati; értelmező, önálló; szociális. A szociális kompetencia teljes rendszer, az ember nem valamely részfunkciója, hanem alapvető, egzisztenciális funkciója. A szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) készletéből, az ember képességeitől függően alakul az aktuális helyzetnek megfelelő viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, gazdagodhatnak a komponenskészletek, fejlődhetnek a szociális és kognitív képességek. (Nagy József, 2002) Szociális motívumok: szociális hajlamok: személyes kötődés, hovatartozás: család, csoport, haza attitűdök: meggyőződések, szokások, magatartásminták, szociális értékrend. Szociális képességek: szociális kommunikáció, kontaktuskezelés, kötődés, segítés, együttműködés, A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a rendszere, amelyek információhasznosítással lehetõvé teszik a személyes érdek érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül (is). (Nagy József, 2002) Személyes motívumok: élményszükséglet, önvédelmi motívumok: identitásvédő szuverenitás motívumai: önállósulási és öntevékenységi vágy; önértékelési motívumok;
önbecsülés, önbizalom, ambíció, egyéni világtudat, éntudat Személyes képességek önkiszolgálási: testi, önellátási, befogadó, önkifejezési önvédelmi : identitásvédő szuverenitás, önreflektív képességek : önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő szokások, minták, készségek, ismeretek. TARTALOM 7. osztály 1. Pályaorientáció 2. Nemzeti-és társadalmi ünnepeink 3. Tudni illik 4. Függetlenségi törekvések és az egészség 5. Közlekedés 8. osztály 1. Pályaorientáció 2. Nemzeti-és társadalmi ünnepeink 3. Pályaválasztás 4. Felelőséged a jövődért TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK: Az elemi udvariassági formák használata. Segédkönyvhasználat. Ütemterv-készítés. Csoportos és önálló megvalósítás (vers, szerep, szövegtanulás...). Helyzetgyakorlatok. Szituációs gyakorlatok.
Önálló kutatómunka. Szöveg-kiegészítés szóban Beszámoló. Anyaggyűjtés Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Könyvtárlátogatás. BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A tantárgy sajátos jellegéből következik, hogy egy-egy témakörhöz általában többféle adekvát tanulási tevékenység sorolható. A többi tantárgyhoz képest az ez a tárgy mindenféleképpen sajátos. Tárgya, az ember, végül is titok, de sok minden megfejhető belőle. E tárgy tevékenységei gyakran inkább élményekre, mint ismeretekre épülnek. Egy élménybeszámoló ugyanannyira adekvát tevékenység lehet, mint egy tényfeltárás vagy logikai levezetés, s a szerepjáték ugyanannyira megfelelő tevékenység lehet, mint egy szociológiai vagy lélektani kísérlet. Pl.: a) filmnézés, olvasás; b) magyarázathallgatás és jegyzetelés; c) beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése; d) szövegek megbeszélése és elemzése; e) játék, szerepjáték; f) könyvtári kutatás, referálás; g) sajtófigyelés; h) tanulói előadás; i) segítségre szorulók, meglátogatása és megsegítése; o) önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK ÉS JAVASLATOK Mint minden értékes nevelői munkához, az osztályfőnökihez is alapvetően hozzátartozik az ellenőrzés és az értékelés. Természetesen itt ezek sajátságos jelleggel rendelkeznek: - Az osztályfőnöknek úgy kell ellenőrzési munkáját végeznie, hogy a tanulók megérezzék, hogy ez felelős szeretetből fakad, tehát értük és nem ellenük történik. - Az értékelésnek pedig nagyon sokrétűnek kell lennie. Az osztályfőnök értékelő munkája kell, hogy kompenzálja azt az egyoldalúságot, hogy a tanulókat pusztán szellemi képességeik alapján értékelik. Az osztályfőnök ellenőrzési és értékelési munkájába kapcsolja be osztályát is. Ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a tanulókban kialakuljon a kollektív felelősség. Itt természetesen le kell építeni az árulkodást, meg kell küzdeni azzal, hogy a kamasz fehérnekfeketének látja a világot, s nagyon nehéz megtanítani őt az árnyalásra és a méltányossági szempontokra. Az osztályfőnök tanítsa és gyakorolja is azt az evangéliumi elvet, hogy bárkinek a hibáját először négyszemközt vele közöljük, s a közösséggel csak azt, ami arra is tartozik. A kipellengérezés, megalázás életre szólóan megsebezheti a gyermeket. Természetes, hogy az osztályfőnöknek is elemi igénye a sikerélmény, de soha ne feledje, hogy az ő munkája a vetés.