Sándr Ildikó Miért jó gyakrlat a magyar ( táncházas ) mdell? Köztudtt különösen az itt ülő hallgatóság körében, hgy a néphagymány a mai magyar kultúra, művészet és műveltség meghatárzó fntsságú része. A táncházmódszer 2011-es UNESCO jegyzékbe vétele körül aznban még szakmai körökben is gyakrta találkzm félreértésekkel. Előadásmmal ezeknek a kérdéseknek a tisztázására vállalkzm. Milyen jegyzéken szerepel a táncház? Miért van ennek a témának helye egy alapvetően a kézművességgel fglalkzó knferencián? Mely elemei teszik jó gyakrlattá a magyar (táncház) mdellt? A szájhagymányzó kultúra apáról fiúra öröklődésének természetes flyamata a 20. század közepén szakadt meg Magyarrszágn. E kulturális örökség fölfedezése és adaptációja a közműveltségbe már a 19. század óta zajlik (pl. irdalmi népiesség prgramja Petőfi, Arany; nemzeti zenei stílus megteremtésére irányuló törekvések Erkeltől Kdályig, Bartókig; nemzeti építészeti stílus Lechner Ödönnel és Kós Kárllyal). Ennek a flyamatnak fnts állmásaként az 1970-es években a néptánc, a népzene és a népi kézműves alktótevékenység területén lyan új flklrizmus mzgalm bntgatta szárnyait, melynek módszertana, szemléletmódja végül a 21. századra nemzetközileg is elismert jó gyakrlatként fölkerült az UNESCO best practices jegyzékébe. Először tekintsük át vázlatsan a 70-es években kibntakzó mzgalm krszakait! 1972 1982: mzgalmi periódus Az első táncház Budapesten 1972-ben vlt. 1973 tavaszától nyittt, bárki által látgatható, rendszeres táncházak indultak Budapesten, majd az rszág más nagyvársaiban is, élő muzsikával, tánctanítással. A kezdeményezés 2 3 év alatt a fiatalk tízezreit megérintő, rszágs mzgalmmá szélesedett. A Fiatal Népművészek Stúdiója megalakulásáról Csóri Sándr a Tiszatáj 1973/8. számában adtt hírt (2 éves készülődés előzte meg). Elfeledett mesterségeket élesztettek újjá: gubaszövés, lószőrfnás, kéregedény vagy nemezkészítés. 1979 a játszóházi mzgalm születésének az éve. Mzgalmi jellegét két fő vnása adja: alulról induló kezdeményezés rendkívül széles tömegeket érint meg rövid idő alatt 1982 2000: intézményesülés Képzések indulnak, megalakul a Néptáncsk Szakmai Háza (1981), módszertani kiadványk készülnek (könyv, audi- és vizuális hrdzón). 1982-től évente rendszeresen megtartják az Országs Táncháztalálkzó és Kirakdóvásárt, szintén az intézményesülés részét képezik a Szeznnyitó Táncház és a Mesterségek Ünnepe évenkénti megrendezése is. Van saját sajtóperidikája, a FlkMAGazin, valamint a mdern médiumkkal is eléri közönségét: az interneten elérhető Flkrádió és a Flklista. Civil (egyesületi frma) szerveződése, módszerük megjelenik a művészeti isklákban, közktatásban, hatással van a színpadi néptáncra, népzenére.
2001 napjainkig E periódusban az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményt hztt létre Hagymányk Háza néven, megalakulnak a civil szerveződések rszágs ernyőszervezetei (Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, Martin György Néptáncszövetség, Táncház Egyesület), akiknek feladata a mzgalm szakmai gndzása, krdinációja, mára az egész rszágt szakmai területenként és reginálisan is behálózzák. A képzés, ktatás a teljes vertikumban jelen van, szinte minden igényt kiszlgál a laikus érdeklődőtől a közreműködő szakemberekig, megfelelő szakmai színvnalat nyújt. (a kézműves szakmák fájó hiánya a felsőktatásban és az alapfkú művészetktatásban a nem maradhat említés nélkül) 2007-ben megindul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a BA, majd 2010-től az MA szintű népzenész képzés, Magyar Táncművészeti Főisklán 2010-től szintén MA szintű képzés. A táncház a krábban általáns infrastrukturális kereten túllépve újabb típusú közösségi terekben is megjelenik (kávéház, kcsma, faluház stb.), s ezek közönsége körében is elfgadásra talál. A magyar mdell jellemzői Az 1970-es években ez az esztétikai szempntból avantgard neflkrizmus mzgalm a táncház és a Nmád nemzedék alulról jövő kezdeményezésként jött létre. Sikeressége legfőképpen annak köszönhető, hgy a néprajzkutatás, a közművelődés (ktatás) és a művészeti tevékenység gyümölcsözően tudtt együttműködni a hagymánys kultúra értékeinek átörökítése érdekében, a néphagymányra, a népművészet egyes területeire kmplexen, kultúra egészként tekint, összefüggéseiben értelmezi és az eredetihez képest új szcikulturális környezethez jól illeszkedően adaptálja a néphagymány elemeit. Avantgarde esztétika a sematizált, kirakati népművészet ellenében a népi kultúra régebbi rétegeit kutatták, ahl az életmód és népművészet még nem vált szét, szerves egészet alkttt (rganikus művészet). Keresték a természet közeli, közösségben alktás lehetőségeit, és arra törekedtek, hgy a 20. század emberének kultúrájában alkalmazzák, újragndlják a népművészetet. (Bárány Mara, Hagymányk Háza hnlapról) Mindent, amit tudunk, parasztemberektől tanultuk, és példaképeink ezek az emberek, mert ha beállítttunk hzzájuk, akkr mindent, amit tudtak, megmndtak és aznnal megmutattak. Mi sem tehetünk másképpen, ha méltóak akarunk lenni hzzájuk. Legalább hét év vándrlás vlt, amely alatt ksárkötés címén megismertük Magyarrszágt, és főleg ezt a mély világát, a paraszti életet. Tulajdnképpen hitet és eszményt kaptunk, amit aztán már csak jól követni kellett. Skat gyűjtöttünk, ebből élünk. (Nagy Mari Vidák interjú) Az előbb idézett interjú szellemisége a népzene és néptánc területén is igaz: az archív zenei és tánchagymány pnts ismeretén, hiteles tlmácslásán alapul a tánck elsajátítása. Esztétikai értelemben értékközpntú, egyidejűleg lehetőséget biztsítani az értékmegőrzésnek és az emberi kreativitás megnyilvánulásainak.
Alternatív, ellen-, szubkultúra jellegéről Klaniczay Gábr írt, ez főként az első 20 évre vlt jellemző. Együttműködés: a flklór/néprajzkutatás, ktatás, közművelődés és művészi tevékenységek között. Hagymánykat közvetlenül élő és archív frrásból meríti. az eredeti funkciójában élő, gazdag, esztétikailag értékes tánc-, zenei és kézműves hagymány felfedezése pl. Széken kutató, művész és művelődési szakemberek összefgása, flyamats szakmai segítségnyújtás a táncházak módszertanának kidlgzásában, megvalósításában (Martin György, Andrásfalvy Bertalan, Kósa László, Nagy László, Csóri Sándr) az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakrlatából és archív frrásból meríti. Kmplexitás: a szellemi kulturális/néphagymány, mely területeihez kapcslódik: szóbeli hagymányk és kifejezési frmák népköltészet: népdal, népmese, szkásköltészet előadóművészetek néptánc, népzene, dramatikus tevékenységek társadalmi szkásk, rítusk és ünnepi események népszkásk a természetre és a világegyetemre vnatkzó ismeretek és gyakrlatk népi tudás (népi ételek, népi gyógyászat, növényismeret, természetismeret, népi meterlógia) hagymánys kézművesség. Aktivitás: művelődési-művészeti tevékenység, nem egy alapvetően passzív befgadóinézői, hanem cselekvő részvételt követel. Főbb tevékenységi frmák (keretek) - táncház (felnőtt- és gyermektáncház) - kézműves játszóház - tábr - tanflyamk, képzések, szakkörök Funkcióban örökíti át (pl. célja nem színpadi táncműsr, hanem társas szórakzás, a tárgyalktás esetében is kiemelt szempnt a funkcinalitás), adaptálja a néphagymány elemeit, más kulturális közegbe (nem szájhagymányzó, nem közösségi alapú, vársiértelmiségi bázisú) emeli. Közösségeket teremt és tart fönt, közösségi kmmunikációs/viselkedési frmák közvetítésére képes a hagymánys közösségi kifejezési frmák (néptánc, népzene, népköltészet, tárgyalktás) segítségével. A mindennapkba beépül, az elsajátító a hrdzója, tvábbadója, újrateremtője lesz, életfrmává válik. Civil háttérrel indult, majd intézményesült. A kezdeményezés sikerét az alábbi tényezőknek köszönhette: Nyittt, alulról szerveződő, mindenki számára hzzáférhető kulturális hálózat, amelyre a fiatalk nyitttnak biznyultak. A kezdeti időszakban jellemzően nagyvársi (Budapest), fiatal, értelmiségi jelleget hrdztt, később térben és
társadalmi szempntból is szélesebb közegben terjedt el. A fiatalk mellett egyre inkább elér a közép- és idősebb krsztálykhz is, nemcsak úgy, hgy az egykr bekapcslódttak az eltelt évtizedek alatt is megmaradtak a mzgalm kötelékében, hanem úgy is, hgy 30-40 év fölötti krsztályból is vannak új csatlakzók (pl. szülői/szenir néptánc csprtk, táncház). Módszertana A bekapcslódó szakemberek hatékny módszert dlgztak ki a népzene és néptánc közösségi, szórakztató (nem színpadi prdukciót létrehzó), stilizálatlan tanítására, amelybe minden érdeklődő bekapcslódhat, aznnali élményt nyújt, az elsajátíttt tánckhz a szükséges (néprajzi) ismereteket/tudást is nyújtja. A hagymánys belenevelődési frmákat (pl. ellesős-utánzós) a mdern pedagógiai és flklrisztikai (pl. mzdulatelemzés) módszerekkel ötvözi. Ennek segítségével a táncházban, játszóházban bárki, akár egyszeri alkalmmal is tevékeny résztvevővé válhat. Organikus egység eszménye: élő zene, tánc, énektanítás, kézműves fglalkzás, alkalmanként mesemndás, szkásk megjelenése és néprajzi ismeretterjesztés. A táncház módszer hatókörének és földrajzi elterjedésének hárm hullámát különíthetjük el: Budapesten 1973-tól Magyarrszág szerte terjedt. a környező rszágk magyar lakta területeire, és a szemlélet 1985-re a kisebbségben élő magyar közösségek körében dminánssá vált. nemzetközi szinten: emigráns magyar közösségekben, ezek közvetítésével az amerikai kntinensen több helyen, Japánban, Távl- Keleten - jellemzően a magyar flklór anyagát tanulták meg és tevékenységükben is máig kötődnek a magyar mzgalm rendezvényeihez. + a mdell alkalmazása más népek hagymánys kultúrája védelmének flyamataiban is. 1994-ben tartttak először lengyel táncházat Lengyelrszágban, majd hamarsan megalakult a Lengyel Táncház Egyesület. Az egyesület a lengyel táncházmzgalmat a magyar táncházmdellből eredezteti (www.cmt.art.pl). A szlvák táncházmzgalm 2002 őszén vette kezdetét. A szlvákiai táncházak szervezői a magyar mdellt tekintik munkájuk példaképének, s ezt egyleteik hnlapjain is hirdetik (www.tanecnydm.sk). Innváció a módszerben A táncház módszer jellegét tekintve egy funkcióban adaptáló módszer, mely a hagymányból kiszakadt 21. századi ember számára tudats, integrált kulturális (zenei, tánc, szkás stb.) anyanyelv kialakulásáhz és természettudats életvezetéshez segítő alternatívát biztsító mdell. A szellemi kulturális örökség elemeit egy másik (mdern, nem paraszti, nem közösségi és szájhagymány alapú) szcikulturális közegre adaptálja. A közönség aktív, cselekvő részvételét igényli, célja nem prdukció létrehzása (a tánc esetében ez különösen fnts és jellemző), hanem a közösségi szórakzás, közvetlen élményadás. A mdellben a szellemi kulturális örökség átadásának módja a helyi hagymánys mdelleken, illetve a flklrisztikai és tánctudmányi kutatáskn alapszik,
alkalmazza a revival népzenész és néptáncs szakma eredményeit, valamint az infrmális tanulás, közösségi művelődés elvárásait. Önfenntartó, nyittt kulturális hálózatt hz létre, amely közpnti irányítás nélkül, a társadalmi szervezetek kperációja révén működik, széles hzzáférést biztsít. A frmális kötöttségek nélküli rendszer nagy szabadságt jelent a rendezvényeken, tevékenységi frmákn keresztül a szellemi kulturális örökség széles körű megismerése, a közösségi identitás erősítése, a kulturális skszínűség fönntartása és az egyéni kreativitás fejlesztése érdekében. e kisközösségeket a szellemi kulturális örökség iránti érdeklődés, és az az igény tart össze, hgy a hagymánys kifejezési frmákat (tánc, zene, népköltészet) saját mindennapi életükben, saját örömükre használják. A táncház mzgalm ráirányíttta a figyelmet a hagymánys kultúra jelentőségére. A Kárpát-medence népeinek (rmán, szlvák, cigány, német, délszláv, blgár, görög stb.) és egyes balkáni népek (blgárk, makedónk, görögök) hagymánys kultúrája ebben a keretben, mint közös tudás jelenik meg. A saját helyi és reginális hagymánykból alkttt új kulturális örökség a lkális színek fönnmaradását, a kulturális skszínűség megerősödését segíti elő. Az aktív zenészek, táncsk, énekesek helyszínen történő érdeklődése, a helyben tanulás és gyűjtés a közösség tagjaiban is felkeltette a tudatsságt saját kultúrájuk értekei iránt, e hagymányk fennmaradásának jelentőségére. E kulturális örökség közkinccsé tétele a táncházmzgalm keretein keresztül biztsítja e közösségek széles körű megbecsülését, a helyi hagymányk tiszteletét. Hatása: kulturális párbeszéd, tlerancia, identitás erősödése, kulturális önbecsülés. A táncházi módszer példaértékű nemzetközi mdell, amelynek fő sajátsságai a következők: 1. A módszer könnyen adaptálható más földrajzi és szci-kulturális közegben is; 2. a szellemi kulturális örökség száms területét átfgó kmplex jellege, amelynek alapját az élő zenére való szabad tánclás, éneklés és más közösségi kifejezési frmák elsajátítása, közvetlen gyakrlása képezi; 3. a többgenerációs jelleg, amely elősegíti a szellemi kulturális örökség generációról generációra való átörökítését; 4. a multikulturális jellege, amely lehetővé teszi, hgy a rendszer bármilyen nemzetiséghez, etnikumhz vagy valláshz tartzó közegben fölépüljön és működjön; 6. a többldalú társadalmi támgatttsága, amely a tudmánys kutatók, a táncpedagógusk, a kulturális menedzserek, archívumi szakemberek együttes szakmai segítségét és a táncházak résztvevőivel való szrs együttműködést jelenti. Csóri Sándr: Érték és időszerűség - jegyzet a Fiatalk Népművészeti Stúdiójáról. in Tiszatáj 1973/8. Bdr Ferenc hagyatékából előkerült videó-dkumentumk, melyekből Ledniczky Mártn tévésrzata is készült. Az interjúkat készítette: Bdr Ferenc, Halms Béla, Ledniczky Mártn, Nvák Ferenc, Öktáj 9. (1994. ősz-tél)