Felelős vállalkozás, holisztikus értékteremtéssel Készítette Héjj Tibor, alapító-tulajdonos Budapest, 2014
Ott hagytuk abba, hogy a két világ közti szakadék áthidalódott, számos köztes megoldás létezik for-benefit modellek Profit-csúcs Önzetlenség-csúcs For profit vállalkozás, a tulajdonos anyagi érdekét maximalizálva CSV CiV A társadalom teljességének igényeit optimalizálva Non profit adománygyűjtés, a társadalom rászorulóit minimalizálandó Benefit = előny, haszon, java, üdve (Országh szótár) Public benefit = common good = közjó Igazából CSAK a felelős cég típusú for-benefit vállalkozások tudják biztosítani a többszörös értelemben vett fenntarthatóságot! 2
De minden jószándék mellett megkerülhetetlen az antropológia: Kinek tartom magamat és kinek tartom a másik embert? Alapkérdés az, hogy ki vagyok én és kinek tartom a másikat?! Választani kell az alternatívák közül: 1. Ha én ÉN vagyok, azaz egocentrikus a világképem És a másik az, tehát eszköz a saját céljaim elérésére És így a kapcsolatunk ÉN-az, akkor a verseny célja is ÉN vagyok, és a versenyben résztvevő többiek csak legyőzendő az -ok 2. Igen, vagyok én (legalábbis a mi fogalmaink szerint, mert azért aki igazán AKI VAGYOK az Isten), SZEMÉLY vagyok én, sőt fontos vagyok én És a másik valóban más, de mégsem az (tárgy, eszköz), hanem egy más-ik SZEMÉLY (alany, cél), és mint ilyen, szintén személyként létező, szintén fontos, szintén egy tagja a mindenséget magába foglaló EGYségnek És így a kapcsolatunk is én-te, azaz Isten képére és hasonlatosságára TEREMTETT, de két autonóm, szabad személy relációja Nem mindegy a cégvezető felfogása 3
A menedzserek három antropológiai definíció alapján gondolkozhatnak és cselekedhetnek attól függően, hogy melyik szint vezérli őket Felelős vezető Homo sapiens Lelki élet A főemlősök Intellektuális élet Intellektuális élet Fizikai szintű élet Fizikai szintű élet Fizikai szintű élet VaIóban van tehát olyan antropológiai felfogás, ami idegen a keresztényitől és így az ebből eredő felfogás a versenyről is Forrás: The Annual Conference of the European SPES Forum: Europe - Asia Dialogue on Business, Ethics and Spirituality. Konferencia. Budapest, 2006. június 30. 4
az öndefiniálás pedig meghatározza a vezetési hozzáállást is. Közösségcentrikus A vezetés lelki szintje Belső indíttatás MI/MI megközelítés: egymást szolgáljuk közös céljaink elérése érdekében A vezetés intellektuális szintje Intézményesített ösztönzők MI/ÉN megközelítés: Együttműködünk másokkal saját egyéni érdekeinktől vezérelve Egocentrikus A vezetés fizikai szintje Önérdekre alapozott ÉN/ÉN megközelítés: A saját érdekemben csinálom 5
A keresztény vezetés a shareholder - központú (részvényes) helyett a minden érintettre (stakeholder) vonatkozó megközelítést (ami az igazi közjó ) vallja! Csak az átfogó stakeholder-szemlélet biztosít kiegyensúlyozott felelősséget: Tulajdonos mint alapító, fenntartó, legmagasabb szintű döntéshozó Vezetők a működésért felelősek Vevők megfizetik a termékeket és szolgáltatásokat Dolgozók hozzáadott értéket teremtenek Beszállítók meg kell bízni bennük (minőség, idő, költség) Hitelezők hisznek a jövőnkben Állam a makrokörnyezetet (adók, stb.) képviseli Mikrokörnyezet helyi felelősség A jövő nemzedék környezetvédelem, fenntarthatóság, az emberi környezet Vannak (mint pl. a Fokoláre Mozgalom), akik ezt a listát a közösség támogatandó szegényeivel is kiegészítik a menedzserek felelősségérzetén múlik, hogy hol húzzák meg a határt 6
Ha összekapcsoljuk a három antropológiai szintet az átfogó érintetti listával, akkor egy holisztikus értékmátrix-ot kapunk Érintettek Tulajdonos Dolgozók Vevők Szállítók Társadalom Jövő generációk Rászorulók Szintek Lelki Intellek-tuális Anyagi (Pénzügyi) Forrás: The Good Company. Konferencia. St. Thomas Egyetem, 2006. október 5-7. http://www.stthomas.edu/cathstudies/cst/conferences/thegoodcompany/goodcompanypapers.html 7
A különböző beállítottságú szervezetek mátrixa különböző méretű, illetve teljességű nagyon nagy eltérésekkel Szintek Érintettek Tulajdonos Dolgozók Vevők Szállítók Társadalom Jövő generációk Rászorulók Lelki Intell. Anyagi Neo-liberális cég Alapítvány Felelős cég A birtoklástól az altruizmuson át a holisztikusan megvalósított adás kultúrájáig, mely fenntartható felelős cég -ként realizálható Forrás: The Good Company. Konferencia. St. Thomas Egyetem, 2006. október 5-7. http://www.stthomas.edu/cathstudies/cst/conferences/thegoodcompany/goodcompanypapers.html 8
A Fokoláre Mozgalom Közösségi Gazdaság modellje az anyagi nyereségre is iránymutatást ad Egy ilyen vállalkozó célja: a vállalkozói lét megélése keresztényként nem ettől függetlenül, vagy éppen ennek ellenére. Ennek eredményeképpen: a profit nem az egyéni meggazdagodást szolgálja, hanem A cég fenntartható növekedését A szegények támogatását Az ilyen beállítottságú emberek fejlesztését, kitermelését, akik ezzel a nemszokásos szemlélettel akarják élni az életüket A nyereség felhasználása önkéntes, évenként megújított döntésen alapuljon! 9
E szerint a felfogás szerint nem elvetni kell a versenyszféra kulcsfogalmait, hanem ember/értékközpontú tartalommal megtölteni! Minőség: Kétféle ok motiválhat jó minőségre: a külső, fenyegető félelem vagy egy belső, adásból fakadó, önkéntes, örömszerző hozzáállás Cégkultúra: Igen különböző sokszor markáns cégkultúrák léteznek. Ezeket kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatjuk, és szavazhatunk a lábunkkal is, akár alkalmazottként, akár ügyfélként... Ergonómia: Nem más, mint szeresd felebarátodat, mint tenmagadat megvalósítása Környezetvédelem: Felelősség a jövendő generációért a szabad rablás helyett ( Ne lopj ) Értékek (Value Statement): Vegyük és vetessük komolyan, különben csak kiragadott pótlékok vagy marketingfogások Team Spirit (csapatszellem): Kilépve az önzésből én helyett a mi -ben gondolkodás a kölcsönös szeretet alapján 10
A non-profit cégemnél a már a középkorban felismertek szerint munka-lehetőséget adunk a rászorulóknak Olyan céget alapítani, ami megteremti és biztosítja is a munkát Munkát biztosítani, hogy ne szoruljon adományra Ismeretlenül adni ismeretlennek Ismeretlenül adni ismerősnek Ismeretlennek adni Kérés nélkül/előtt adni Kérésre adni, méltóképpen Tudatosan, de nem méltóképpen adni Akaratlanul adni A méltóság tiszteletben tartása legjobban munka biztosításával valósítható meg különösen a fogyatékkal élők esetében 11
De nem kicsi a kihívás: rehabilitáció etika üzlet: hogy férnek meg egymással? Sehogy. Vagy mégis? A tisztán üzleti megközelítésben az ÜZLET rátelepszik a rehabilitációra és elnyomja az etikát is A fő cél a haszon a rehabilitáció csak ürügy ( dotációt kell szereznünk! ) A rehabilitálandók kiszolgáltatottak alacsony szociális / rokkantsági járadék, rokkantnyugdíj lenyomhatók az árak ki lehet, ergo ki kell zsákmányolni őket! (tulajdonos és a vevők is!) A fogl. rehabilitáltak tényleges foglalkoztatása költség- és kockázatnövelő a látszólagos rehabilitáció az igazi megoldás! A társadalmi előítéletek is folyamatos versenyhátrányt jelentenek 12
A tisztán gyógypedagógiai megközelítés szintén zsákutcába vezet, mert hiányzik a fenntarthatóság A valós helyett egy idealista világra alapoz A létben tartó pénz elfolyik. A foglalkoztatási rehabilitáció, csak munkahelyteremtés, és aligrehabilitáció. Szánakozás van a támogatás NEM a személyre szabott rehabilitációt erősíti. Az érdemi, személyre szabott foglalkoztatási rehabilitáció igénye = állandó őrlődés egy sziszifuszi kilátástalanságban Reális veszély a szakemberek, a gyógyítók kiégése, maguk is rehabilitációra szorulókká válnak 13
Mi is megpróbáltuk újra integrálni ezt a három fogalmat: NEM szétszakítani a gyereket, a rehabilitációt, hanem etikus és fenntartható modellt megvalósítani Minden résztvevőnek meg kellett tennie a maga lépését: A gyógypedagógusnak tudomásul kellett vennie a gazdaság játékszabályait Az induló tőkét adó tulajdonosok lemondtak az anyagi megtérülésről A sérültek tudomásul vették, hogy a szokásosnál még jobb minőségű munkát kell végezniük A megrendelőknek le kellett győzniük előítéleteiket és aggályaikat Már csak a társadalmat képviselő államnak kellene túllépnie megrögzött, fals (tömegi megoldásokat támogató) hozzáállásán. 14
A Napra Forgó image filmje 15
Érzékenyítés: Ember vagyok film 16
A Napra Forgó Nonprofit Kft. eredményei Gazdasági adatok: eft 300 000 250 000 200 000 150 000 éves bevétel vállalkozási bevétel munkatársak (1/1000 fő) 100 000 50 000 Munkaerőpiaci mutatók 2013-ból: 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. évek MMK* álláskeresők száma a közvetítési szolgáltatásokban MMK álláskeresők közvetítése MMK munkavállalók nyílt munkaerő-piaci elhelyezése Egyéb szolgáltatások nem MMK álláskeresőknek 214 fő 254 fő 52 fő 627 fő *MKK=Megváltozott Munkaképességű személy 17
Így nézve a cégeim, a Proactive Management Consulting Kft. és a Napra Forgó Nonprofit Kft. tevékenységei is a mátrix elemeiről és azok kölcsönhatásairól szól Néhány példa: Tulajdonos Dolgozó k Vevők Szállítók Társadalom Jövő generációk Rászorulók Lelki 6. b. 4.b. Intell. 4.a. 1. Anyagi 6. a. 3. 2. 5. 1. Munkanélküli megváltozott munkaképességűek felkészítése a munka(erő piac) világába való eredményes visszatérésre. Ebben önkéntesként részt vesznek a PMC-beli kollégák is 2. Minden dolgozónk után minden adó, járulék és egyéb terhet befizetünk az állam felé még a diákoknál is 3. Ügyfeleink elégedettsége annak köszönhető, hogy cégünk versenyképes, azaz dolgozóink Ft-ban mérhető értéket teremtenek munkájukkal a vevőink javára a non-profit cégnél is! 4. a. és b. A dolgozóink munkacsapatában a tanulás és a közösség is megvalósul, PMC: továbbképzések 5. Matching fund adományozási rendszer (egyéni adomány megduplázása a PMC által) 6. a és b. Aki ad, az kap többet megélése Persze csak azoknak ez az íve, akik így szeretnének élni 18
Egyértelműen kimutatták, hogy nem a GDP-növekedés a boldogság alapja! 19
Érdekes tény a közgazdász/vállalkozó/menedzser személyes paradoxona az élet alapfogalmát illetően Nappal sok fogalommal dolgoznak, de ezek között nem szerepelnek azok, melyeket este, azaz magánemberként a legtöbbre tartanak: boldogság, szeretet... Pedig lehet ezeket a tapasztalati megközelítésen túl, tudományosan is vizsgálni, illetve megfogalmazni: Az ember a szeretet révén lesz boldog = A kapcsolatból, kölcsönhatásból, önként vállalt kölcsönös, érdek nélküli és a másik félre irányuló adásból származnak a kapcsolati javak. A pénz általi boldogulás útja pedig a kapcsolati javak helyett, sőt azokat rombolva az ún. pozícionális javak -ra tör. Megpróbálja kiküszöbölni a másikat és a másikhoz adással történő viszonyulást, hogy egyedül tudjon javakat birtokolni. Pl.: a Ferrarira nem a munkába járáshoz ( adás ) van szükség, hanem az ego pozícionálása végett. A másiknak történő adással vagy a másik legyőzésével akarunk boldogok lenni?! 20
Ismerjük el, hogy egy szintig igenis korrelál a jólét és a boldogságérzet, de aztán már a gazdagság csökkenti a boldogságot, és egyre inkább a kapcsolatok határozzák azt meg B i KI X (critical point) B = f(j,k) B = Boldogság J = Jövedelem, piaci javak K = Emberi kapcsolatok J i Forrás: Easterlin, Bruni 21
Remélem felfedezhettük, hogy a keresztény rendszerből tehát kiadódnak a válaszok az egyén és a gazdaság szintjén is Ha egyszer a mi felfogásunk szerint az ember olyan lény, ami Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, akkor az ember és ebből fakadóan a gazdaság küldetése: Istenhez hasonulni a szeretet gazdaságbeli megélése jövőképe: Szentháromságba integrálódni mennyország demója stratégiája: homo trinitarius spirituális cégek hálózata lassan talán elhiszük, hogy mégiscsak lehet így nézni az embert és a gazdaságot! 22
A Te feladatod film 23
Köszönöm a figyelmet! Email: hejj.tibor@p-m-c.hu Telefon: +36 1 266 1778 Mobil: +36 30 350 0296 www.p-m-c.hu 1126 Budapest, Szendrő u. 30.; Cg.: 13-09-092832; ISO 9001:2008 Certificate Registration No.: 75 100 11007