Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2012. III. NEGYEDÉV Készült: Székesfehérvár, 2012. augusztus 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) 327-950 Fax: (22) 311-139 E-mail: fejerkh-mk@lab.hu Honlap: http://kdrmk.munka.hu
1. A felmérés általános jellemzői 2012. júliusában már 29. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy 30-40 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. III. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően júliusában került sor. A megkeresett munkáltatóktól a 2012. június végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtható támogatások, szolgáltatások ismertségéről, minősítéséről is gyűjtöttünk információkat. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége 2012. január 1-jén 426 ezer fő volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer fő. A megye földrajzi fekvése kedvező, a főváros közelsége, a kiépített infrastruktúra adott a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer fővel emelkedett. 2010-ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2011-ben már kevesebben, havonta átlagosan 22.903 fő szerepelt a regisztrációban, számuk azóta is tovább mérséklődik, az első félévi átlagos számuk az egy évvel korábbihoz képest több mint kétezerrel fogyott. 2012. I. negyedévében a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 9,6%-kal emelkedett. Az építőipar hosszabb ideje tartó visszaesése folytatódott, termelése 17,5 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 7,7%-kal mérséklődött. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 2012. I. negyedévben 22,5 milliárd forint volt, ami folyóáron az előző évitől mintegy 8,8 millió Ft-tal maradt el. Az alkalmazásban állók száma 107,8 ezer főt tett ki, ami 1,3 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 206,7 ezer forint, ami havi nettó 133,8 ezer forintot jelent. A KSH 2012. I. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a 15-74 éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 188,2 ezer fő, az előző negyedévinél 2,1 fővel kevesebb, de az egy évvel korábbinál 1,6 ezerrel több. Az előző negyedévhez képest a régióban összességében 1,6%-os, országos szinten 0,3%-os csökkenés következett be az aktív népesség számában. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében 3,3 2
ezer fővel (1,9%-kal) 168,1 ezer főre mérséklődött, ami 51,7%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. Ez 2,2%-ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régiósnál 0,4%-ponttal alacsonyabb. Az aktivitási arány 0,6%-ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, s így 57,8%-ot ért el, ami a A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népesség) 2012. I. negyedév Fejér megye Közép- Dunántúl régió mutatójánál 0,2%-ponttal alacsonyabb, az országos (56,0%) adatnál viszont 1,8%- ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző negyedévhez viszonyítva 0,8%-ponttal 10,7%-ra nőtt. 2012. I. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 10,2%, az országos 11,7%, a megye mutatója a régiós rátánál magasabb, de az országosnál kedvezőbben alakult. Forrás:ksh.hu 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján Országosan Foglalkoztatottak (ezer fő) 168,1 438,2 3791,3 Munkanélküliek (ezer fő) 20,1 49,8 504,1 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 188,2 488,0 4295,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 137,3 353,1 3371,2 Aktivitási arány (%) 57,8 58,0 56,0 Foglalkoztatási arány (%) 51,7 52,1 49,5 Munkanélküliségi ráta (%) 10,7 10,2 11,7 2012. július hónapban 19.795 fő szerepelt a regisztrációban, az előző havinál 257 fővel (1,3%-kal) többen, az egy évvel korábbinál 2.304 fővel (10,4%-kal) kevesebben. Az előző év azonos időszakához képest lényeges javulás történt, megyei szinten átlagosan 10,4%-kal, 2.304 fővel csökkent az álláskeresők száma. Székesfehérvár térségében 1.049 fővel, Sárbogárdon 363 fővel, Dunaújváros körzetében 272 fővel, Enyingen 211 fővel, Móron 189 fővel, Bicskén 106 fővel, Ercsiben 61 és Gárdonyban 53 fővel szerepeltek kevesebben a regisztrációban, ami 12,0%-os, 18,3%-os, 6,1%-os, 11,3%-os, 16,7%-os, 8,3%-os illetve 4,7%-os, valamint 4,2%-os csökkenésnek felel meg. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya júliusban 10,1%, az előző havinál 0,1%-ponttal magasabb, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig jelentős mértékű a javulás, 1,6%-ponttal lett kedvezőbb a mutató. Az előző év azonos időszakához képest mindegyik körzetben csökkent az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Enying térségében 3,0%-ponttal, Sárbogárdon pedig 4,5%-ponttal javult az érték. Székesfehérvár és Mór körzetében a javulás mértéke elérte az 1,6%-pontot, Bicske körzetében 1,2%-ponttal, Dunaújváros és Ercsi körzetében 1,1%ponttal javult a mutató értéke. Gárdony körzetében az előbbieknél kissé szerényebb mértékben, 0,7%-ponttal csökkent az álláskeresők aránya. 2012. július hónapban a pályakezdők száma 2.317 fő. Számuk az előző havinál 377 fővel, az egy évvel korábbinál pedig 302 fővel több, ami 19,4%-os, illetve 15,0%-os növekedést mutat. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 11,7%, az előző havinál 1,8% ponttal, az egy évvel korábbinál pedig 2,6%-ponttal magasabb arányt jelent. Az előző év azonos időszakához képest a pályakezdő álláskeresők száma szintén mindegyik körzetben nőtt. Ercsi, Bicske és Gárdony térségében jelentős növekedés következett be a pályakezdők számában, aminek nagysága 39,8%, 36,8% és 36,6%. Míg Enyingen, Móron és Sárbogárd térségében is nőtt az arányuk, de annak mértéke kissé alacsonyabb, 18,4%-ot, 18,0%-ot és 17,2%-ot tesz ki, Dunaújvárosban meghaladta az egytizedet, Székesfehérváron pedig megközelítette azt. 3
4. A bevont munkáltatók jellemzői A 2012. június 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 617 munkáltatót vontunk be, 6-tal többet, mint az előző negyedévben. A felmérés adatlapját 349 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 56,6%-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 14 db-bal emelkedett, valamint a válaszadási arány is (1,8 %-ponttal) nőtt. A megye egyes körzeteiben eltérően alakultak a válaszadási arányok. A legkedvezőbb válaszadási aránnyal, 82,0%-kal a megyeközponti kirendeltség rendelkezik, ezt követi 67,2%- kal a Gárdonyi kirendeltség, majd pedig Enying 60,0%-kal. Ezek azért tekinthetőek kedvező adatnak, mivel a jelenlegi - nyári - időszakban a munkaadói válaszadások alacsonyabb szintet szoktak eredményezni. Vállalati méret alapján a mikró vállalatok válaszoltak a legnagyobb arányban a megkérdezettek közül, 42,1%-uk tartozik ide, majd a középvállalkozások részesedése követi őket 34,7%-kal, a közepes és nagyméretűek aránya együttvéve sem éri el az egynegyedet. A megkérdezett és válaszoló szervezetek tevékenységét illetően valamennyi gazdasági ágban megtalálhatóak. A legjellemzőbb a tevékenységi kört tekintve, hogy egynegyedük feldolgozóipari munkaadó, közel egyötödük a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban tevékenykedik, és kevesebb, mint egytizedük mezőgazdasági munkáltató. A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság), azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 23 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál 5,5 ezerrel kevesebb. A válaszadó munkáltatóknál összesen további közel ezer fő közfoglalkoztatottként dolgozott. A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy a Székesfehérvári térség munkáltatóinál a válaszadási arány a legmagasabb, és ez a körzet adja a vizsgált gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 61,2 %-át. Ugyanakkor a következő legmagasabb válaszadási aránnyal (67,2 %) rendelkező Gárdonyi körzetben a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek alig több mint öt %-a. Az 58,7%-os válaszadási arányt magáénak tudható Dunaújvárosi körzethez a munkavállalói létszám kevesebb, mint egytizede koncentrálódik, ugyanakkor a hasonló nagyságú (56,7%-os) válaszadási aránnyal rendelkező Mór térségében a foglalkoztatottak majd ötöde összpontosul. A vizsgálatba vont szervezeteknél foglalkoztatottak összes létszáma 22.955 fő, akiknek kétötöde feldolgozóipari munkaadónál áll alkalmazásban, további 12,0%-uk a humánegészségügy, szociális ellátás, egytizedük a kereskedelem, gépjárműjavítás, 7,5%-uk az ingatlanügyletek területén dolgozik. Ugyanakkor a szállítás, raktározás, mezőgazdaság, vízellátás, szennyvíz kezelés gazdasági ágban foglalkoztatottak száma is meghaladja az ezer főt, sorrendben 1.411 fő, 1.297 fő illetve 1.052 fő. 4
A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (42,1 %-a, 147 db) a 10 fő alatti létszámmal működő mikró vállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont majd háromötöde, (57,9 %-a) a felmérésben 5,7%-os arányt kitevő 20 db 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A kisvállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 34,7%-os részaránnyal ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem túl jelentős, az összesnek 12,6%-a, ami majd 3.000 főt jelent. A közepes vállalatok pedig a szervezetek nem egészen egyötödét, a foglalkoztatottaknak viszont több, mint egynegyedét képezik. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása 2012.06.30 A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint 2012.06.30 mikrovállalkozás (147 db, 42,1%) nagyvállalat (20 db, 5,7%) kisvállalat (121 db, 34,7%) közepes vállalat 61 db,17,5%) közepes vállalat (6105 fő, 26,6%) kisvállalat (2882 fő, 12,6%) mikrovállalkozás (683 fő, 3,0%) nagyvállalat (13285 fő,57,9%) Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén, mintegy ezer fő dolgozott a megkérdezett és választ is adó munkáltatóknál. Ugyanakkor csak a Székesfehérvári és a Sárbogárdi körzetben gazdálkodó szervezeteknél fordult elő - csakúgy, mint tavaly -, hogy nagyobb létszámban 533 fő és 306 fő alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt. A szervezetek létszámnagyságát tekintve a közfoglalkoztatottak több, mint háromötöde közép-vállalkozásoknál, ötöde a kisvállalatoknál és fennmaradó hányaduk a mikró vállalkozásoknál álltak alkalmazásban. A közfoglalkoztatásban tevékenykedők háromnegyede a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás gazdasági ágban áll munkaviszonyban, további egyötödük pedig a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén dolgozik. 5. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat 2012. III. negyedév végére 23.077 főre prognosztizálták, ami megyei szinten 122 fős (0,5 %-os) növekedést jelent a 2012. június végi 22.955 fős létszámhoz képest, míg a közfoglalkoztatottak számában 3 hónapra előre vetítve 52 fős csökkenés várható. Mindezek hatására összességében 70 fővel emelkedik várhatóan a foglalkoztatotti létszám, ami az időszak végén 23.859 főt tesz ki. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján 2012. III. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 399 fős létszámfelvétel az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakul. A belépők közel kétötöde (36,8 %-a, 147 fő) a feldolgozóiparban összpontosul. További jelentős felvétel a közigazgatás területén várható, ahol a közfoglalkoztatottak száma mintegy száz fővel emelkedik. A kereskedelem, gépjárműjavítás ágban várható még félszáz főt meghaladó, 61 fős létszámfelvétel. A mezőgazdaság csupán 7 fős felvételt jelzett. Emellett néhány tízfős létszámfelvétel várható a 5
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban (24 fő), a szakmai, tudományos, művészeti tevékenység területén (21 fő). A többi gazdasági ág részesedése néhány %-os nagyságot foglal magában. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás (81 fő), az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek gyártása ág (20 fő), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (15 fő), a gumi-, műanyag gyártása ág (13 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (9 fő), tekinthető nagyobb létszámfelvevőnek. Így várhatóan ezeken a területen valósul meg a feldolgozóipari létszámbővítés kilenctizede (93,9%-a). A jelenlegi felmérés során már nem a feldolgozóipar koncentrálja a csökkenések jelentős részét, hanem a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág, ahol a várható létszámcsökkenések (329 fő) közel fele, (45,0%-a) összpontosul, s ez 148 főt érint. Emellett jelentősebbnek mondható a feldolgozóipar egyes ágazatiban bekövetkező összesen 101 fős csökkenés, amely az összesnek mintegy háromtizedét éri el (30,7 %), ezeken túl a mezőgazdaság, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szállítás, raktározás területén figyelhető meg tíz főt meghaladó csökkenés. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás területére koncentrálódik a létszámcsökkenés 81,2%- a, ami 82 főt, s az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása területén figyelhető még meg tíz főt meghaladó (13 fős) létszámcsökkenés. A többi gazdasági ág egyenként csupán néhány %-os mértékben részesedik a 3 hónapra előre prognosztizált létszámmérséklődést illetően. Ennek megfelelően a kereskedelem, gépjárműjavítás 5,8%-ban, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,3%-ban, a szállítás, raktározás 3,3%-ban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,4%-ban. A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható 70 fős pozitív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre nagyobb létszámban a feldolgozóiparban és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén számíthatunk, aminek nagysága +46 fő és +42 fő fő. Ennél jóval szerényebb mértékű, tíz fő körüli növekedés várható a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (16 fő), szakmai, tudományos, művészeti tevékenység (14 fő) valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (11 fő) területén stb. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb számú, 13-13 főt elérő létszámnövekedés a gumiműanyag és nemfém ásványi termék gyártása, és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén várható, míg a fémgyártás területén csupán 9 fős növekedés várható, ami nagyon kedvezőtlen hisz a korábbi időszakokban a feldolgozóipar létszám növekedése akár az ezres nagyságot is elérte. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján negatív irányú létszámváltozásra számítanak néhány ágazatban. Legnagyobb arányú fogyás a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén várható 49 fővel, a mezőgazdaságban már jóval kisebb számban, 7 fővel, a szállítás, raktározás ágban 6 fővel, az oktatásban 4 fővel, a többi gazdasági ág 1-1 fős létszámcsökkenési egyenlege nem jelentős. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás területén várható csupán egy fős létszámot érintő, fogyás. A többi ágazat közül a bányászat, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a felvételek és elbocsátások eredőjeként nem változik a létszám. 6
A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint, fő 200 150 100 50 0-50 -100-150 -200 Mikro Kis Közép Nagy belépő fő 44 59 156 140 kilépő fő -26-29 -162-112 A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága, a bővítések és csökkenések vonatkozásában már nem vállalati méret szerint növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. A felvételek többsége, 156 fő a közép, 140 fő a nagy, további 59 fő a kis és 44 fő a mikro vállalatoknál valósul meg, míg a csökkenések közül 162 főt érint a közép, 112 főt a nagy, 29 főt a kis és 26 főt a mikro vállalkozásoknál. Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban a mikro, a kis és a nagy cégnagyságnál meghaladja a kilépő munkaerő tervezett létszámát. Legnagyobb létszámú pozitív létszámváltozás a kis cégeknél várható, de ennek nagysága sem jelentős, 59 fős felvétel és a 29 fős csökkenés eredőjeként, a nagy vállalkozások esetén 140 fős felvétellel szemben 112 fős, a mikro vállalkozásoknál 44 fős felvételhez 26 fős fogyás várható. Ugyanakkor a középkategóriás munkaadóknál a 156 fős felvétellel 162 fős csökkenés párosul, vagyis a közepes méretű cégeknél néhány fős létszámcsökkenés következik be a III. negyedév végéig. A munkáltatók gazdálkodási formája szerint a korlátolt felelősségű társaságoknál a 182 fős létszámfelvétel mellett 98 fős létszámcsökkenés figyelhető meg, aminek következtében a létszámegyenlegük 84 főt ér el. A központi költségvetési szerveknél és az egyéni vállalkozóknál is a pozitív egyenleg jóval szerényebb mértékű, 13 főt, illetve 10 főt tesz ki. Ezzel szemben az állami vállalatok, a részvénytársaságok és az önkormányzati fejlesztési társulások létszámgazdálkodásának egyenlege negatív, -22 fős, -12 fős és -10 fős. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás főcsoportok a 3 hónapos előrejelzés szerint (2012.06.30-i állapothoz) Létszámfelvétel fő % Létszámcsökkenés fő % Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások +66 16,5 Feldolgozói gépek kezelői +52 13,0 Egyszerű ipari, építőipari mezőgazd. foglalkozások +49 12,3 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari mezőgazd. foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalk. -70 21,3-47 14,3-45 13,7 Összeszerelők +45 11,3 Összeszerelők -45 13,7 Összesen +212 53,1 Összesen -207 63,0 A három hónap távlatában várható létszámcsökkenések legnagyobb hányadát, több mint egyötödét az egyszerű foglalkozások csoportjában tervezik. Ennél jóval kisebb mértékben, a leépítések 14,3%- át az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások főcsoportjában tervezik, további 13,7%-a pedig a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások és az összeszerelők csoportját érinti. Ez a négy legérintettebb foglalkozás-főcsoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett csökkenésének több, mint 3/5-ét. Az egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások a tervezett felvételeknél is első helyen szerepel a 16,5%-os részesedéssel, majd következik a feldolgozóipari gépkezelők csoportja 13,0%-os aránnyal. Az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások tekintetében a 49 fős felvétel alig haladja meg a csökkenések létszámát, míg az összeszerelők esetén csupán minőségi cserére kerül sor. A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként 2012. III. negyedévében kiugróan magas bővülés foglalkozás főcsoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában nem várható, s a korábbi években megfigyelhető több száz fős felvételekre sem lehet számítani. 7
Foglalkozások, munkakörök szerinti részletezés alapján a növekedési egyenlegek egy foglalkozásnál sem érik el még az 50 főt sem, és csupán egynél haladja meg a húsz főt. Legjelentősebb növekedés (24 fő) a feldolgozóipari gépkezelő foglalkozásúaknál figyelhető meg. Tíz főt elérő bővülés várható még a zöldség-, A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint legjellemzőbb 10 foglalkozás (2012.06.30-i állapothoz) egyenleg= létszámnövekedés Egyéb máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelő Zöldség-, gyümölcsfeldolgozó, tartósító gyümölcsfeldolgozó, tartósító foglalkozásoknál. Jellemzően több foglalkozásnál 10 fő alatti bővülést jelentő változás szerepel az előrejelzésekben. Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője egy foglalkozás tekintetében jelentősebb, ami az egyéb takarító és kisegítő munkakört érinti -36 fős csökkenéssel. Ezen kívül kisebb mértékű mérséklődés várható a szemétgyűjtő, utcaseprő foglalkozásúaknál (-20 fő), a textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozók esetén (-11 fő). Ezen túl a többi foglalkozást érintő várható létszámcsökkenési egyenleg nem éri el a 10 fős nagyságrendet. fő +24 +10 Lakatos +6 Csomagoló, palackozó, címkéző gép kezelő Biológus, botanikus, zoológus és rokon foglalkozású +6 +5 egyenleg= létszámcsökkenés Egyéb takarító és kisegítő Szemétgyűjtő, utcaseprő Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Pék, édesipari termék-gyártó Egyetemi, főiskolai oktató, tanár fő -36-20 -11-5 -4 A 12 hónapra előrevetített létszám-várakozások megyei szinten sem bizakodóak, és kedvezőtlenebbek a három hónapos előrejelzésnél. A megkérdezett cégek összességében 23.530 főre becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely megyei szinten 329 fős létszámfogyást jelent a felmérésben részt vevő szervezetek 2012. június 30.-i dolgozói létszámadataihoz képest. Ez a létszám nemcsak a jelenleginél alacsonyabb, de a három hónap múlva várt létszámot sem éri el. Egy év viszonylatában várhatóan a megkérdezett munkáltatók a jelenleginél majd 330 fővel kevesebb alkalmazottal tervezik a munkavégzést, ami azonban a három hónap múlva várt létszámnál is majd 400 fővel alacsonyabb. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 2012.06.30 létszámadatok (fő) Vállalati méret 3 hónap 12 hónap jelenlegi múlva múlva Micro vállalkozás 836 854 806 Kisvállalkozás 3.069 3.099 3.046 Középvállalkozás 6.669 6.663 6.357 Nagyvállalat 13.285 13.313 13.321 Összesen 23.859 23.929 23.530 Vállalati méretek alapján egy évre előre csupán a nagy létszám-kategóriás munkáltatók számolnak csekély méretű, összesen 36 fős (2,7%-os) létszámnövekedéssel. A többi létszám-kategóriában azonban mindenütt létszámcsökkenés várható egy év távlatában. Az alkalmazotti létszám a mikro cégeknél 30 fővel (3,6%-kal), kis cégeknél 23 fővel (0,7 %-kal), a középvállalkozásoknál 312 fővel (4,7%-kal) lesz kevesebb. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a gazdasági ágak egyikében sem várható jelentős létszámnövekedés. A kereskedelem, gépjárműjavítás területén és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén várnak jelentősebb, 50 fős, illetve 41 fős létszámnövekedést. Az ágazatok többségében azonban csupán néhány fős alkalmazotti létszámnövekedéssel, illetve létszámcsökkenéssel számolnak, míg két ágazatnál jelentősebb fogyás is várható a jelenlegihez képest egy év múlva a dolgozói létszámmozgások eredményeként. 8
A legnagyobb létszámot érintő (-228 fő) csökkenést a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás, valamint ennél kicsit kisebbet, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-188 fő) területén működő gazdálkodók jeleztek. Ennek legfőbb oka a közfoglalkoztatottak számának csökkenése, mivel a jelenleg állományukban levő közfoglalkoztatotti létszámnak a foglalkoztatási időtartama ez évben befejeződik és a jövő évre vonatkozóan ezzel a foglalkoztatotti létszámmal nem számolnak a munkaadók. A kirendeltségenkénti megbontás alapján az egy éves előrejelzés esetén növekvő létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók a megye egyes térségeiben, igaz azok nagyságrendje csupán néhány főt ér el. Azokban a körzetekben, ahol több száz fős nagyságrendű a közfoglalkoztatás, úgymint Székesfehérvár és Sárbogárd, ott a szervezetek közfoglalkoztatottakkal együttlévő foglalkoztatotti létszáma csökkenést jelez előre. A szervezetek gazdálkodási formája alapján a korlátolt felelősségű társaságok esetén figyelhető meg egy év múlva nagyobb számú, száz főt meghaladó létszámnövekedés, ugyanakkor a részvénytársasági formában működő gazdálkodóknál 278 fős, az állami vállalatoknál 94 fős létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. 6. A közfoglalkoztatottak számának alakulása A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen 904 fő közfoglalkoztatott dolgozott a megkérdezés időpontjában. A munkáltatók 3 hónap múlva már kissé kevesebb, 852 fő közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. A megye két térségében várható növekedés és szintén kettőben csökkenés, azonban a csökkenések nagysága 52 fővel meghaladja a létszámemelkedést. A szervezetek létszám-nagysága alapján a középvállalkozások csökkentik a legjobban a közfoglalkoztatottak számát, aminek mértéke 44 fő és a mikro vállalkozásoknál fordul elő még további 8 fős mérséklődés. A kisvállalkozások ugyanakkor változatlan közfoglalkoztatotti létszámmal számolnak, a nagyvállalatokra pedig nem jellemző a közfoglalkoztatottak alkalmazása. Tevékenységük alapján a közfoglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 50 fővel, a mezőgazdaság területén 3 fővel csökken várhatóan 3 hónap múlva. Egy év távlatában a munkáltatók jelentősen, közel négyszáz fővel kevesebb közfoglalkoztatotti munkaerővel számolnak. A cégek létszám-nagysága szerint a legnagyobb létszámot, 257 főt érintő csökkenés a középvállalkozásoknál várható a közfoglalkoztatottak számában, de jelentős még a mikro vállalkozásoknál a 65 fős és a kisvállalkozásoknál megfigyelhető 60 fős csökkenés is. A munkaadók tevékenysége szerint a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban 210 főt, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban 174 főt érintő csökkenés várható egy év múlva. 9
7. A NFSZ által nyújtható támogatások, szolgáltatások ismertsége, igénybevétele A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy mennyire ismerik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott támogatásokat, szolgáltatásokat és ezek alkalmazása mennyire jellemző a választ adó szervezeteknél. A kérdőívben 11 különböző szolgáltatásról kérdeztük meg a munkáltatókat és ezen kívül egyéb számukra fontos NFSZ kapcsolatról is nyilatkozhattak. A kérdések mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. A megkérdezett munkáltatóknak kérdésenként változó, 42,4 % és 61,0 % közötti része válaszolt, az átlagos válaszadási arány 48,6%. A válaszadási kedv mérsékeltebb az egy évvel korábbi felmérés válaszadási arányaihoz képest, kérdésenként azonban eltérő mértékben alakultak. A különböző szolgáltatásokról nyilatkozó foglalkoztatók száma és aránya is eltérően alakult, amit jelentősen befolyásol az adott szolgáltatás ismertsége. A tavalyi megkérdezéshez képest a munkaközvetítésre és a START kártyára adott válaszok mennyisége alapján megfordult a sorrend. A legtöbb válaszadás jelen megkérdezéskor a START kártyacsaládra, majd a bérjellegű támogatásokra és a munkaközvetítésre vonatkozó kérdésekre érkezett a munkáltatók több mint felétől, sorban: 61,0%, 58,5%, illetve 52,7%. A legismertebb szolgáltatás a START kártya család, amit a válaszolók több mint kétharmada a legfontosabbnak tart, további egynegyedük véli fontos eszköznek és csak kevesebb, mint egy huszaduk véleménye alapján egyáltalán nem tartják fontosnak, míg további 2,3%-uk nem ismeri ezt a fajta támogatást. A bérjellegű támogatásokat a kérdésre adható válaszok skáláján 1 ponttal értékelve, ezt a szolgáltatást a munkáltatók majd háromnegyede tartotta nagyon fontosnak, de további közel egyötödük is fontosnak vélte. A válaszolóknak kevesebb, mint egytizede szerint nem fontos és 1,5%-uk nem ismeri ezt a lehetőséget. A fenti támogatások mellett a munkaközvetítést ismerik és veszik igénybe a munkáltatók leginkább, a megkérdezettek 52,7%-a válaszolt a kérdésre, és az erre válaszolók több mint 3/5-e a legfontosabb, további 3/10-e fontos szolgáltatásnak minősítette ezt a támogatási formát, majd egytizedüknek egyáltalán nem fontos, 2,2 %-a viszont nem él vele, mert nem ismeri ezt az eszközt. A munkahelymegőrző támogatás jelentősége felértékelődött az egy évvel korábbi megkérdezés óta. A tavaly az eszközök fontosságának rangsorában a hatodik helyen szerepelt, míg jelenleg ez a negyedik legfontosabb támogatás a munkáltatók számára. Több mint felük nagyon fontosnak, egynegyedük fontosnak véli e támogatás szerepét, míg további negyedük szerint egyáltalán nem fontos, vagy nem is ismerik ezt a lehetőséget. A támogatások, szolgáltatások ismertségének, fontosságának rangsorában a következő, ötödik helyen a munkahelyteremtő beruházás szerepel, a munkáltatók 45,9%-a nagyon fontosnak tartja, további 28,3%-a fontosnak véli, 14,5%-a szerint egyáltalán nem fontos és alig több mint egytizedük nem ismeri. 10
A munkáltatók fontosnak vélik még a foglalkoztatási jogszabályok megismertetését, mivel kétötödük nagyon fontosnak, további kétötödük fontosnak tartja. A bérkompenzációs támogatást a munkaadók valamivel több, mint kétötöde nagyon fontosnak, majd kétötöde fontosnak minősítette, ugyanakkor 14,0-uk szerint egyáltalán nem fontos. A legkevésbé tartják számukra fontosnak a megkérdezett cégek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadást, szakmai segítségnyújtást, valamint az álláskeresők összetételéről, a munkaerő-piacról szóló tájékoztatást. Az előbbit kétötödük nagyon fontosnak, és további kétötödük fontosnak véli, míg az utóbbit egynegyedük nagyon fontosnak és kétötödük fontosnak tartja. 11
8. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák 12
adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 13
- a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. 14
MELLÉKLETEK
A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma és létszáma vállalati méret szerint /közfoglalkoztatottakkal együtt/ Vállalati méret Válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Mikro 147 836 854 806 Kis 121 3.069 3.099 3.046 Közép 61 6.669 6.663 6.357 Nagy 20 13.285 13.313 13.321 Összesen 349 23.859 23.929 23.530 A válaszadók létszámmozgásának alakulása 3 hónap múlva Válaszadók létszámának alakulása Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyenleg (fő) Mikro 44 26 18 Kis 59 29 30 Közép 156 162-6 Nagy 140 112 28 Összesen 399 329 70 A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban FEOR 2008 szerinti létszámbontás Belépő, fő +3 hónap Kilépő, fő Egyenleg, fő EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK +14-6 +8 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK +129-162 -33 FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK +18-8 +10 IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK +66-30 +36 +126-97 +29 +32-20 +12 IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK +10-5 +5 +3-1 +2 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK +1 0 +1 Összesen +399-329 +70 16