A fizika története az ókortól Newtonig Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D 1-1111 111-es szoba 372-2990 2990 vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu és http://hps.elte.hu hps.elte.hu Tematika: 1. A tudományt nytörténet-írás s törtt rténete. A fizika fogalma. 2-6. Fizika az ókorban: Fizikai ismeretek a görögség g előtt. Fizika és s természetfiloz szetfilozófia. fia. Fizika és s logika. Püthagorasz: P Fizika és matematika, fizika és s misztika. Az ókori atom-felfog felfogások (Demokritosz( Demokritosz-Epikurosz- Lucretius és s Platón). A földi f és s az égi fizika (Arisztotelész). sz). Az alexandriai iskola. 7. A középkori k fizika. 8-10. A reneszánsz nsz fizika: A bolygópály lyák kutatása (Kopernikusz, Kepler). Fizika és vallás s (Galileitől). l). A kísérlet k és s az elmélet let kölcsönható fejlődése a mechanikában, a hőtanban, a fénytanban. f 11-12. 12. A newtoni forradalom: Newton elődei (Descartes, Huygens és s mások). m A "Principia" Principia" tartalma és s jelentősége. A mechanisztikus paradigma. 13. Vizsgazárthelyi A tudományt nytörténet-írás története A legkorábbiak: a filozófusok fusok (Arisztotelész) sz) XVII. sz. eleje: F. Bacon igénye a tudományt nytörténetre a társadalmi t haladással kapcsolatban XVIII. sz. diszciplináris (fil( fil., mat., csill.) doxográfi fiák: : az eredmények kronológi giája a felfedezők k feltüntet ntetésével XIX. sz. közepe: k retrospektív probléma ma-központú kultúrhistoriografikus Pozitivista: A. Comte - adatgyűjt jtés, kauzális lis-mechanikus magyarázat, lineáris predikciók H. Spencer - darwinizmus: harc, differenciálódás, tökéletesedés J. S. Mill - a felfedezés és s igazolás s módszere m az indukció, kumulativitás fiztort1 1
XX. sz.: P. Duhem - konceptuális fejlődés E. Mach - pszichikai adaptáci ció 30-as évek: marxizmus - externalizmus- internalizmus vita amerikai tudomány ny-szociológia - intézm zményesülés (R. Merton) tudásszociol sszociológia (K. Mannheim) Tudományfiloz nyfilozófiai fiai szempontok: K. R. Popper: fallibilizmus Th. Kuhn: paradigmák I. Lakatos: programok P. Feyerabend: anarchia Mi a fizika? Fizikai ismeretek a görögsg gség g előtt 1 1/2 millió év: tűzt i. e. 30000: íj j (lant) i. e. 7000: tűzgyt zgyújtás i. e. 5000: emelő (mérleg) i. e. 3500 Ázsia: kerék fujtató (sípok) fúvócső (orgona) Fizika és természetfiloz szetfilozófiafia Ión n természetfiloz szetfilozófiafia milétosziak Thalész (i. e. 624-546) magasságm gmérés klepszidra Anaximandrosz (i. e. 610-546) - napóra - apeiron - spekulatív v csillagászat szat kerekek körmozgk rmozgása lebegő hengeres FöldF - mágnesesség - víz - körforgás - arkhé fiztort1 2
Anaximenész (i. e. 585-525) 525) levegő epheszoszi Hérakleitosz (i. e. 540-480) 480) tűz Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem isten, sem ember nem alkotta senki, hanem volt mindig és van és s lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértm rtékre és kialszik mértm rtékre. kre. (És) tudni kell, hogy a háborh ború közös s... és s minden viszályban és ínségből l keletkezik. Háború mindenek atyja és s királya. lya. Nem értik meg, mint van az, ami ellenkezik, önmagával mégis összhangban: visszacsapó illeszkedés, s, mint íjé és lanté.. Az íjnak tehát t neve élet, műve m pedig halál. l. A tenger: víznek a legtisztább és s legszennyesebb, halaknak ital és éltetőjük, k, embereknek azonban ihatatlan és s halálos. los. A csavar útja egyenes és s görbe, g egy és s ugyanaz. Ugyanazokba a folyamokba lépünk l és s mégsem m ugyanazokba lépünk, l vagyunk is, meg nem is vagyunk. (Mert) nem lehet kétszer k ugyanabba folyamba lépni. l Ugyanazokba a folyamokba lépőkre l más m és s más m s víz v árad. rad. Fizika és s logika Eleaiak Parmenidész (i. e. 540- ) Mert ugyanaz a gondolkodás és s a l tezés. s. Mert van létezl tezés és s nincs, ami nem létezik. l tezik. Egyetlen út-szó marad még, m hogy: van. Ezen igen sok a jegy, mivel nem-sz született, romolhatatlan, egész, egyetlen, rendületlen és s teljes. Így hát h t kialszik a keletkezés és s nincs tudás s a pusztulásr sról. Nem is osztható,, mert teljesen egyenletesen van Egyedüli, mozdulatlan az, aminek mint egésznek neve: lét. l t. Zénón n (i. e. 495-430) 430) a struktúra ra apóri riái a mozgás apóri riái a nyíl Achilles és s a teknősb sbéka dichotómia a stadion Fizika és s matematika Fizika és s misztika A szent tetraktüsz 1+2+3+...+n=n(n+1)/2 +1)/2 Püthagorasz (i. e. 582-497) Négyszög és háromszög számok 1+3+5+...+2n-1= 1=n 2 n(n+1)/2+( +1)/2+(n+1)( +1)(n+2)/2+2)/2 =(n+1) 2 fiztort1 3
A PüthagoraszP thagorasz-tétel tel bizonyítása n 2 +2n+1=( +1=(n+1) +1) 2 három-,, négyn gy- és ötszögszámok a harmónia a világ g mint szám(ar m(arányok) Az ókori atomizmus Empedoklész (i. e. 483-427) 427) 4 őselem mechanikus egyesülése se-bomlása a viszály és s a szeretet révénr Mert mást m mondok neked: nincs szület letése egynek sem az összes halandók k közül, k sem rettenetes halálú vége, hanem keveredés s létezik l csupán és átalakulása a keveredetteknek. Mert lehetetlenség, hogy keletkezzék, k, valami is az [egyáltal ltalán] nem létezl tezőből, és s hogy a létezl tező elpusztuljon Anaxagorasz (i. e. 500-428) a dolgok magvai minőségileg végtelenek v és ugyanabban a csírában benne vannak a hajszálak, a körmk rmök, az ütő- és s vivőerek, az idegek és s a csontok, de kicsiny részvoltuk miatt láthatatlanok; lassanként nt azonban megnövekednek és s elkülönülnek. lnek. Mert hogyan lehetséges az, hogy haj legyen abból, ami nem haj és s hús h s legyen abból, ami nem hús? h s? Leukipposz (i. e. 470- ) Semmi sem törtt rténik vaktában, hanem minden értelmes okokból és szüks kségszerűség g folytán. n. Demokritosz (i. e. 460-370) Csak emberi megállapod llapodás s szerint van édes és s keserű,, meleg és s hideg, és s szín, a valóságban azonban csak atomok és űr r van atom és űr: alak-sorrend, helyzet szüks kségszerűség érzékelés Epikurosz (i. e. 341-270) clinamen Lucretius (i. e. 99-54) Platón n (i. e. 427-347) szabályos testek 1 levegő = 2 tűz 1 víz = 5 tűz = 2 levegő + 1 tűz = 3 tűz + 1 levegő 2 víz = 5 levegő ideatan fiztort1 4
Arisztotelész (i. e. 384-322) 322) Az arisztotelészi (peripatetikus) fizika = természetfilozófia az általános tapasztalaton alapul ami mindenki számára szemlélődéssel elérhető a dolgok lényegét, természetét, okát, magyarázatát keresi Fizika (i. e. 350 körül) - τά φύσικα (A természetr szetről) I. anyag és forma tan hierarchia a Föld II. III. oksági elmélet cél-ok formai ok ható-ok anyagi ok mozgás (változás) a lehetőség valósággá válása tér, idő,, végessv gesség, g, végtelensv gtelenség IV. abszolút t kitüntetett irányok (tűz,, föld f ) a tér t űr horror vacui (és s akkor atomok sincsenek) Továbbá senki sem tudná megmondani, hogy egy mozgásba hozott dolog miért állna meg valahol; miért állna meg inkább itt, mint ott? (215a20) hiszen az űr, amennyiben üres, nem enged meg különbsk nbségeket (214b30) Úgyhogy egy dolog vagy nyugalomban lesz, vagy a végtelenségiggig mozognia kell az elhajított test továbbmozg bbmozgásának magyarázata a nehezebb testek arányosan gyorsabban esnek le V. a mozgás s fajtái VI. szubsztanciális (keletkezés és s pusztulás) s) minőségi mennyiségi helyváltoztat ltoztató természetes mesterséges élő élettelen égi (Hold feletti) földi (Hold alatti) folytonosság és s oszthatóság Zénón fiztort1 5
VII. mozgatás Ha A a mozgató,, B a mozgatott, C az elmozdulási távolság és s D az idő,, akkor ugyanezen idő alatt ugyanaz az A erő (1/2)B-t t C távolst volság g kétszeresk tszeresére fogja mozgatni, és s (1/2)D alatt (1/2)B-t t az egész C távolságra fogja mozgatni; ezért az arányoss nyossági szabályt figyelhetjük k meg. (250a1) kivéve ve amikor nem! Nem a newtoni gondolatkörben mozgunk, nincs pillanatnyi- vagy átlagsebesség, g, newtoni tömeg t vagy erő! VIII. az Első Mozgató mozdulatlan, kiterjedés s (és( s részek) r nélküli, li, egyetlen és örök a körmozgk rmozgás az egyetlen végtelen v (örök), folytonos, egyszerű,, teljes és egyenletes, ennélfogva elsődleges helyváltoztat ltoztató mozgás Az alexandriai iskola Eukleidész (i. e. 300): Elemek Arisztarkhosz (i. e. 310-230) Számoszi Arisztarkhosz Περί μεγεθών και αποστημάτων Ηλίου και Σελήνης a Hold és s a Nap távolst volságainak aránya Arkhimédész (i. e. 287-212) 212) Eratoszthenész (i. e. 276-194) Hérón (i. sz. 62) a Hold és s a Nap átmérőinek aránya Ptolemaiosz (i. sz. 87-145): Almagest Περὶ τῶν όχουμένων (Az úszó testekről) a folyadékok a nagyobbról l a kisebb nyomású hely felé áramlanak a folyadékok felszíne a lebegés, az úszás és s az elsüllyed llyedés (korona!) feltétele tele felhajtóerő, Arkhimédész sztörvény (elv) Arkhimédész a felhajtóer erő vonala átmegy a súlyponton s és s merőleges a felszínre az úszó testek stabilitása sa gömbszeletek úszó test súlya s : uo. térfogatt rfogatú folyadék súlya = test elmerült lt része r : egész test parabolaszeletek (hajók?) fiztort1 6
az egyensúly feltételei telei emelők k (víz z is) hajítógépek csigasorok Γεωγραφία története a Föld F kerülete az oikumené felosztása sa stb. Eratoszthenész Alexandriai Hérón Metrika geometria (terület, térfogat, t 2, 3 3 stb.) Katoptrika a fény f terjedése, visszaverődése, se, tükrt krök k stb. Műszaki problémák harci gépezetekg földmérés, távolst volságmérés s (pl. odométer ter) fiztort1 7
emelőszerkezetek (Mechanika( Mechanika) automaták (Automata) Pneumatika elméleti leti bevezető 4 elem elosztott vákuum v összenyomás, s, ritkítás eszközök szifonok (pl. bor-víz z váltv ltó) sűrített levegős s szökőkutak, kutak, énekesmadarak stb. pénzbedobós s automata, tűzoltófecskendő, Hérón-labda aeolipil (gőzg zgép, gőzforgg zforgó) Klaudiosz Ptolemaiosz: Almagest (Η Μεγάλη Σύνταξις, Μαθηματική Σύνταξις, i. sz. 140) Ptolemaiosz rendszere a probléma: az égitestek mozgása az arisztotelészi szi világk gkép a korábbi modellek szintézise zise a megfigyelések a szüks kséges geometriai alapok (tételek, telek, húrok, szögm gmérték, húrth rtáblázatok) a Nap mozgása excentrikus a Hold mozgása az asztrolábium készítésese a nap- és s holdfogyatkozás s feltételei, telei, időpontjaik csillag- katalógus 1022 csillag 48 csillagkép precesszió fiztort1 8
a bolygópály lyák k elméleti leti leírása epiciklusos mozgás excentrikus mozgás excentrikus pályap epiciklusos mozgásb sból epiciklusos mozgás s visszafordulással ssal mozgás s egy ekvánshoz viszonyítva A középkori k fizika Az arab (iszlám) fizika (VI-XII. sz.) az asztrolábium (VI. sz.) görög g művek m fordításai arabra (VIII-IX IX-X. X. sz.) fiztort1 9
Abū Alī al-ḥasan asan ibn al-ḥasan asan ibn al-haytham (Alhazen 965-1039) tanulmányok nyok Baszra Bagdad Egyiptom A Nílus N szabályoz lyozása 100 körüli k könyvk matematika számelm melméletlet a kör k r négyszn gyszögesítése se stb. orvostudomány csillagászat szat fizika szabadesés s két k t mozgásra bontva optika Kitāb b al-man Manāẓir (1027, De Aspectibus 1270, Opticae thesaurus: Alhazeni Arabis libri septem 1572) I. Bevezetés módszertan az alapelvek kutatása de kritika, óvatosság, ellenáll llás s az előítéletekkel/el letekkel/előfeltevésekkel szemben az igazság g kutatása kísérleti bizonyítékokra nem absztrakt elméletekre letekre alapozva (vagyis elveti Arisztotelész tilalmát) t) II. III. a fényf forrásai szem látás: a tárgyakrt rgyakról l a szembe jutó fény révénr a szemlencse problémája a camera obscura,, mint modell A látvl tvány-érzékelés A jój és s hibás s látás l feltételei telei rzékelés-pszichológiai problémák érz IV. A fény f visszaverődése se síkról görbült felületr letről domború homorú tükrökről a vizsgáló eszköz Az Alhazen-probl probléma V. Az geometriai megoldás VI. A visszaverődés s okozta látáshibl shibák VII. A fénytf nytörés a görögök g és s Descartes közöttk a Nap fényf nyére és s a légkl gkörre: a légkl gkör r 15 km magas Hatása a modern kísérleti k tudományok előfut futára Roger (XIII. század) zad) és s Francis (XVII. század) zad) Bacon megváltoztatta a fény f és s a látás l értelmezését Kepler Leonardo fiztort1 10
a mágnes m újrafelfedezése a hajózásban (XI. sz. kínaiak, arabok, európaiak) fizikakönyv (1122) szilárd, folyékony (és( s légneml gnemű) ) anyagokra vonatkozó adatok - pl. fajsúlyok kapillaritás sebességfogalom stb. A középkori k európai fizika (XII. sz.-) görög g művek m fordításai Toledóban Arisztotelész: sz: Az egekről, Meteorológia, Metafizika, Politika, Retorika, Az állatok törtt rténete, Poétika Arkhimédész: A gömbrg mbről és s a hengerről (görögb gből) 1260-1278 1278 Willem van Moerbeke (1215-1286) 1286) az első egyetemek létrejl trejöttette Bologna kb. 1150 Párizs 1200 Oxford 1220 Padova 1222 Petrus Peregrinus (Pierre de Maricourt) Epistola de magnete (1269, 1558) mágnesezés pólusok örökmozgó stb. Erasmus Vitello (Ciolek Witelo,, 1230-1275) 1275) Perspectiva (1272, 1572): a fényf nyút t megfordíthat thatósága, parabolatükör r fókusza, f szivárv rvány az arisztotelianizmus keresztény propagandája Albertus Magnus (1200-1280) 1280) Aquinói i Szent Tamás s (1225-1274) 1274) Roger Bacon (1220-1292) 1292) a kísérletezk rletezés mint a tudás s alapja propagandistája tükrök k (gömbt mbtükör r fókusza) f lencsék k (tudományos célra) c szférikus aberráci ció,, szivárv rvány a szemüveg tömeges t elterjedése Thomas Bradwardine (1290-1349) 1349) Eukleidész: Elemek (arabról) 1120 Bathi Ad[th]el[h]ard (1075-1160) 1160) Ptolemaiosz: Almagest és s 80-90 más m s fordítás (arabról) 1175, 1515 Cremonai Ger[h] [h]ard (1114-1187) Arisztotelész: sz: Nikomakhoszi Etika 1240 Robert Grosseteste (1175-1253) 1253) Merton College (Oxfordi Egyetem) logika ( É( Én n most hazudok. ) aritmetika, geometria (csillag alakú sokszögek, poliéderek) fizika (atomizmus ellen, folytonosság g mellett) egyházi pálya p (kanonok, Szt. Pál P l székes kes- egyház, udvari káplk plán, canterbury érsek) fiztort1 11
Tractatus de proportionibus velocitatum in motibus (1328) arisztoteliánus de a hangsúly nem a cél-, c, hanem a formai okon formai ok: a megtett út és s az idő aránya = sebesség a mozgás s mennyiségének nek megváltoz ltozása = a sebesség g növekedn vekedése vagy csökken kkenése, illetve ezek arányai dinamika mellett a kinematikát t is vizsgálja dinamikailag: a sebesség g arányos a mozgatóer erővel plusz egy ellenáll llási tényezt nyező (l. Arisztotelész) sz) matematikai formában: a sebesség n-szeres növekedéséhez az erő és s ellenáll llás s arány nyának nak n-edik hatványa tartozik a kollégákkal kkal együtt kinematikai alapfogalmak pillanatnyi- és átlagsebesség gyorsulás képletek hatásuk Buridan,, Szász Albert, Nicole d Oresme francia, itáliai és s ibériai tudósok a XVI. századig zadig az impetus-elm elméletlet Jean Buridan (1300-1358) 1358) Szász Albert (1316-1390) 1390) hely- és s helyzetváltoztat ltoztató egyenletes és s változv ltozó mozgás súlypont szabadesés aerosztatika egyenletesen változv ltozó mozgás, szögsebess gsebesség mechanikus órák k (1335-től) súly, gátlg tlómű,, majd óra- (később negyedóra) ütés Nicole d Oresme d (1325-1382) 1382) Tractatus de configurationibus qualitatum et motum (1350) grafikus függvf ggvény A reneszánsz nsz fizika Bevezetés Ptolemaiosz: Almagest (Epitome)) (görögb gből) 1463, 1496 - Johann Müller M Regiomontanus (1436-1476) 1476) számos világ mozgó Föld lehetősége fiztort1 12
építmények boltív az amiens-i i székesegyh kesegyház z (1264) a pisai ferde torony (1173-1372) 1372) a bathi főapátság g külsk lső támívei (1499) Filippo Brunelleschi (1377-1446): 1446): a firenzei dóm d m kupolája (1420-1436) 1436) az építéshez használt szerkezetek geometriai, matematikai számítások sok A bolygópály lyák k kutatása Nicolaus Cusanus (1401-1464) 1464) a világ g határtalans rtalanságáról a Föld F nem középponti k jellegéről mozgásáról Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) 1543) Itáliai egyetemek (kánonjog, csillagászat) szat) kanonok Fromborkban Commentariolus (1510-1514) 1514) heliocentrikus modell G. J. Rhäticus ticus: Narratio Prima (1540) Az égi pályp lyák k körforgk rforgásairól (1543, 1616) motiváci ciói fiztort1 13
De Revolutionibus Orbium Coelestium a kopernikuszi rendszer elősz szó (Osiander) Ezeknek a feltevéseknek nem kell igazaknak, vagy akár r valósz színűeknek lenniük; ha a megfigyelésekkel összhangban lévől számítást st biztosítanak, tanak, az önmagában is elegendő nem céljuk c senkit meggyőzni arról, hogy igazak, pusztán n megfelelő alapot biztosítanak tanak a számításhoz shoz. a Nap mozgása precesszió a Hold mozgása fogyatkozások a bolygópály lyák leírása a szüks kséges szférikus csillagászati szati fogalmak csillagkatalógus gus következmények a bolygók k relatív v távolst volsága parallaxis fázisok problémák a Föld F mozgása a rendszer bonyolultsága Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Kopernikusz 0.3763 0.7193 1.0000 1.5198 5.2192 9.1742 Mai értékek 0.3871 0.7233 1.0000 1.5237 5.2028 9.5389 Giordano Bruno (1548-1600) 1600) dominikánus nus szerzetes vándorló Észak-Itália francia egyetemek Anglia Az okról, az elvről és s az egyről Hamvazószerdai lakoma fiztort1 14
szabadgondolkodó kopernikánus nus atomista (mindenütt azonos monádok dok) űr r nélkn lkül, l, helyette súrls rlódásmentes éter panteista A végtelenrv gtelenről, l, a világegyetemr gegyetemről és s a viágokr gokról (1584) De l infinito, universo e mondi Tanítom, hogy van egy végtelen v világegyetem, a végtelen, v isteni mindenhatóság g műve, m mert nem tartom méltónak az isteni jósághoz j és mindenhatósághoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, l holott még g számtalan mást m is képes k teremteni; azt mondom tehát, t, hogy számtalan világ van, hasonló e földhf ldhöz, melyet Püthagorasszal oly csillagnak tekintek, amilyen a hold és s a többi t bolygó és s más m csillagok; mindezeket az égi testeket világoknak tartom, számukat határtalannak, s együttv ttvéve ve a végtelen v térben t egy végtelen v egyetemes természetet, a végtelen v világegyetemet alkotják, k, amely kettős értelemben végtelen: v egyrészt a nagyság, g, másrészt szt a világok száma szempontjából s ezzel közvetve k mindenesetre ellentmondtam a vallás s tanításának. nak.... az oszthatatlan nem különbk nbözik az oszthatótól, a legegyszerűbb nem a végtelentől, l, a középpont k nem a kerülett lettől. l. Minthogy tehát t a végtelen v mindaz, ami lehet, azért mozdulatlan; minthogy benne minden megkülönb nbözetlen, azért egy; s minthogy megvan benne mindaz a nagyság és s tökéletesst letesség, ami általában lehetséges, azért a legnagyobb és legjobb mérhetetlensm rhetetlenség. Ha a pont nem különbk nbözik a testtől, a középpont nem a kerülett lettől, l, a véges v nem a végtelentől, l, a legnagyobb nem a legkisebbtől, l, akkor bizonyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetem csupa középpont, vagy hogy a világegyetem középpontja mindenütt van, és hogy a kerület nincs valamelyik részen, amennyiben ez különböző a középponttól; a kerület inkább mindenütt van, de tőle különböző középpont nincs. Így hát nemcsak nem lehetetlen, de szükségképpeni, hogy a legjobb, a legnagyobb, a fölfoghatatlan minden, mindenütt és mindenben van, mert, mint egyszerű és oszthatatlan, minden, mindenütt és mindenben lehet. vissza Velencébe (1591) magántan ntanár r egy nemesnél emlékez kezőművészet varázslat (krisztusi csodák) stb. az eretnekség és s istenkároml romlás s vádjav az inkvizíci ció (1592) máglyahalál l RómábanR hatása a világk gképi váltv ltásban a kozmológi giában a tudomány objektivitásra törekvésében fiztort1 15
Galileo Galilei (1564-1642) Pisa művészeti tehetség orvosi tanulmányok, nyok, matematika, Kopernikusz ingamozgás s (1583) Firenze (1585) matematikát, t, fizikát t tanul, tanít Pisa (1589) egyetemi tanár szabadesés s vizsgálatok Arisztotelész Fizikája ellen Padova (1592) termoszkóp,, katonai körzk rző,, irányt nytű, vízemelő (1594), fénysebessf nysebesség, hangfrekvencia Galilei-féle le távcst vcső (1609) Csillaghirnök (Velence, 1610) a kopernikuszi elmélet let bizonyítékai Sidereus Nuncius a Hold felszíne hegyek tengerek a Tejút t csillagokból áll a Jupiter-holdak Firenze (1610) a Vénusz V fázisai f (1611) a Szaturnusz gyűrűje?? a Nap foltjai (1613) Róma (1616) az első per Firenze Il Saggiatore (1623) az üstökösök k problémája A A filozófia fia ebben a nagy könyvben k úgy értem a világegyetemben van megírva, amely szüntelen ntelenül nyitva áll tekintetünk nk előtt, de nem érthetjük k meg, hacsak előbb meg nem tanuljuk a nyelvet és s az írásjeleket, melyen íródott. Ez a matematika nyelve, írásjelei pedig a háromszh romszögek, körök k és s más m geometriai alakzatok, melyek nélkn lkül l emberileg képtelenség g egyetlen szót t is felfognunk belőle; le; ezek nélkül l akár r ha sötét s útvesztőben kóborolnk borolnánk. nk. problémák az észlelés s nehézs zsége a Föld F mozgása fiztort1 16
Johannes Kepler (1571-1630) 1630) Weil der Stadt anyja (a boszorkány) üstökös s (1577) holdfogyatkozás s (1580) Tübingeni Egyetem (1591-1593) 1593) protestáns teológi giát t tanul Michael MästlintM stlintől matematikát, t, kopernikánus nus csillagászatot szatot Graz (1594-1599) 1599) matematikát, t, csillagászatot szatot tanít t az egyetemen az égi harmónia Mysterium Cosmographicum (1596) Prága (1600-1611) 1611) Tycho Brahe (1546-1601) 1601) megfigyelései fiztort1 17
Kepler: Astronomia Nova, seu Physica Coelestis, tradita commentariis de motibus stella Martis,, ex observationibus G. V. Tichonis Brahe (Heidelberg, 1609) a Mars a Naptól l távolabb t lassabban kering, mint közelebb k II. törvt rvény a bolygók k ellipszispály lyán keringenek a Nap körül, k amely az egyik fókuszban f van I. törvt rvény a távolst volságváltozás s oka a mágneses tért Dioptrice (1611) fénytörés, optikai leképez pezés Kepler-távcs vcső Linz (1612-) A világ g harmóni niája (1619) Tabulæ Rudolphinæ (1627) Harmonices Mundi libri V szabályos sokszögek és s testek lélek lek hangok harmónia számok kongruenciája, a sík s k hézagmentes h lefedése zeneelmélet let skálák, k, hangközök harmonikus arányok fiztort1 18
asztrológiai harmóni niák az égi mozgások harmóni niái a bolygók k gyorsulásai sai és s lassulásai sai a Föld F szögsebess gsebessége ge a közelk zel- és s távolpontban t félhangnyit változik v (16:15, mi-ről fá-ra) a különbk nböző bolygók egymáshoz való arányai a fél f l nagytengely köbek és s a keringési idő négyzetének aránya mindig ugyanaz III. törvény Fizika és s vallás a katolicizmus hozzáá áállása Kopernikusz könyvk nyvét t az Index Librorum Prohibitorum-ra ra teszik (1616-1758 1758-1835) 1835) pápaváltás Barberini VIII. Orbán n (1623) Galilei újra dolgozik a Párbeszédek a két k t legnagyobb világrendszerr grendszerről, a ptolemaiosziról és s a kopernikusziról c. könyvk nyvön egyezteti a szöveget a cenzorokkal, pártatlansp rtatlanságát demonstráland landó bevezetőt ír r hozzá Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (1632) szereplők Salviati Galilei elhunyt barátja és megszemélyes lyesítője Sagredo Galilei elhunyt barátja, rezonőr Simplicio Szimplikiosz (Arisztotelész kommentátor) tor) és s Együgy gyű az égi és s földi f világ g felosztás s hibás a Föld F is égitest Hold megfigyelések a tekintélyelv általános bírálatab a Föld F mozgásának észlelhetetlensége a relatív v mozgás s fogalma szemléletes letes példp ldák köztes érvelés s (Arisztotelész modern) tehetetlenségi törvt rvény szakcsillagászati szati kérdk rdések új j csillagok: Hold alatt v. felett? az égitestek pozíci ciója, mozgása könnyebben k értelmezhető a kopernikuszi rendszerben Gilbert földmf ldmágnesség-elméletelete Galilei árapály-elméletelete az ok: a Föld F mozgása (és( s nem a Hold) Simplicio (és s a pápa): p pa): Isten közvetlen k beavatkozása a pápa p pa betiltja a könyvetk a második m per (1633) a Galilei-perek vitatott jelképp ppé válása Luther Kopernikusz ellen az az ostoba feje tetejére fordította az egész asztronómi miát, JózsuJ zsué a Napnak parancsolta, hogy álljon meg és s nem a FöldnekF ldnek [Józsu zsué 10:12] (Asztali beszélget lgetések, 1539) Kálvin Szil Szilárdan áll a világ, nem inog [Zsoltár r 93:1] Ki venné a bátorsb torságot, hogy Kopernikuszt a Szentlélek lek föléf emelje? fiztort1 19
a puritanizmus légkl gköre A puritán n erkölcs Isten dicsőségének hirdetése A közjk zjó szolgálata lata Rendszeres, módszeres, m szorgalmas munka A tétlenst tlenség g kerülése (bűnös s gondolatok stb. ellen) a XVII. sz-i angol tudósok F. Bacon: a tudományos tevékenys kenység g célja c a Teremtő dicsősége és s az emberi sors könnyk nnyítése. Boyle: a tudomány a a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és s az Emberiség g Javára tanulmányozza nyozza. Ray: ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl t l alantas a tanulmányoz nyozáshoz. Mechanika az emberi környezet k megváltoz ltozása a tárgyi t világ g kibővülése közlekedési-,, hadieszközök használati tárgyakt gépek munkamegosztás rendszeresség, gondosság, g, pontosság a tudás s igénye (mérő)eszk )eszközök, k, (mérési) módszerekm a tudós és s iparos együttm ttműködése Leonardo da Vinci (1452-1519) 1519) Verrocchio műhelye m Firenzében matematika és s természettudom szettudomány művész tudós mérnök festő szobrász építész anatómia geometria fizika mechanikai szerkezetek a Bolygók k meséje (1490) Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei zetei 13.000 oldal Gépszerkesztés erőátvitel kardántengely lánc fogaskerék k stb. fiztort1 20
repülő szerkezetek szárny helikopter ejtőerny ernyő sikló munkaeszközök fegyverek fiztort1 21
számol mológép fénytan Alhazen nyomán a prizma színes fényt f ad a fényerf nyerősség g mérésem fénytörési kísérletekk az atmoszférában az ég g kék k k színe a látás l s vizsgálata az egész pupilla felület letén át a tárgy t határai elmosódottak camera obscura az árnyékok vizsgálata hidrodinamika mechanika tömegközéppont-számításoksok A mechanika törvt rvényei tehetetlenség hatás-ellenhat ellenhatás szabadesés vízszintes hajítás Niccolò Fontana Tartaglia (1499-1557) 1557) a ballisztika megalapítója (1537) fiztort1 22
Giovanni Battista Benedetti (1530-1590) 1590) mechanika a testek azonos sebességgel esnek centrális erő tehetetlenségi elv hidrosztatika közlekedőedények hidrosztatikai paradoxon Simon Stevin (1548-1620) 1620) könyvelő,, adóhivatalnok Tafelen van Interest (Kamattáblázatok,, 1582) (1+r) n értékei kis r-ekre Problemata Geometrica (1583) sokszögek, hasonlóság, (szabályos) poliéderek stb. beiratkozik a Leideni Egyetemre baráts tságot köt k t Nassaui Móriccal M (Orániai Vilmos fiával), a németalfn metalföldi ldi szabadságharc későbbi győztes vezetőjével vel hadmérn rnök k tanácsad csadó katonai technikák szélmalmok tökéletest letesítése se (pl. vízszivattyv zszivattyúzásra) sra) csatornázás De Thiende (A A tizedrészek szek,, 1585) a tizedes törtek t és s alkalmazásuk 301142 a műm hatása Aritmetika (1585) a másodfokm sodfokú egyenletek megoldása magasabb fokú egyenletek közelk zelítő megoldása a valós s szám m fogalmának bevezetése A mérés m s művészetm szetének elemei és Beghinselen des Waterwichts (A hidrosztatika elemei,, 1586) Delft jelentősen különbk nböző súlyú ólomgolyókat ejteget 10 m magasból De Beghinselen der Weeghconst a szabályos zárt z gyöngysor esete erőháromsz romszög és s erőparalelogramma a holland nyelv jelentősége a sztatika korszerűbb axiómarendszere a mérleg m egyensúlya a lejtőre helyezett testek egyensúlya az örökmozgó nem létezhetl tömegközéppont számítások sok síkidomok, testek fiztort1 23
Galileo Galilei: Discorsi e dimonstrazioni matematiche, intorno à due nuove scienze Attenenti alla Mecanica & i Movimenti Locali (1638) szilárds rdságtan miért törnek t el a testek és s mi tartja össze őket az űrtől l való irtózás és s egy a részecskr szecskék között ható kohézi zió piciny vákuumokv a szívópumpa csak 10 m-en m hatékony a szabadon eső testek sebességei azonosak zeneelmélet let stb. 4 nap ua. 3 szereplő (csak Simplicio okosabb lett) szilárds rdságtan folytatása a mérlegek m egyensúlya a mozgások tankönyvszer nyvszerű kifejtés s (definíci ciók k stb.) egyenletes mozgások út t = sebesség g x idő azonos mennyiségek arányaival megfogalmazva gyorsuló mozgások kinematika, mert a miért helyett a hogyan kérdés s a fontos: Azt hiszem, nem ez a megfelelő időpont, hogy belebonyolódjunk annak vizsgálatába, mi okozza a természetes mozgások gyorsulását; egyébként az egyes filozófusok véleménye eltérő: vannak, akik arra vezetik vissza, hogy egyre közeledik a test a középponthoz, mások arra, hogy a közegnek egyre kevesebb része marad, amit szét kell választani; ismét mások a közeg bizonyos feszültségének tulajdonítják, szerintük ugyanis amikor a közeg a mozgó tárgy hátsó része mögött újra egyesül, állandóan nyomást gyakorol rá; ezeket a fantazmagóriákat meg a többit megvizsgálhatnánk ugyan, de semmi különösebb hasznot nem remélhetünk tőlük. Szerzőnk egyelőre megelégszik annyival, hogy nyomon kövesse és kiderítse az olyan gyorsuló mozgás néhány tulajdonságát függetlenül attól, mi a gyorsulás közvetlen oka, amelynél a nyugalomból induló test sebessége egyre nő, éspedig egyszerűen az idővel arányosan, ami annyit jelent, hogy egyenlő időintervallumok alatt egyenlő sebességnövekmények képződnek; és ha végül kiderül, hogy a bebizonyított állítások érvényesek a szabadon eső, gyorsuló súlyos testek mozgására, akkor elmondhatjuk majd, hogy önkényes definíciónk érvényes a súlyos testek mozgására, és igaz, hogy sebességük az idő múlásával, illetve a mozgás időtartamával arányosan nő. közbevetett példa: p ingamozgás Arisztotelészn sznél és s Galileinél fiztort1 24
szabadesés I. tétel, I. propozíció A nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló test tetszőleges utat ugyanannyi idő alatt tesz meg, mintha olyan egyenletes sebességgel mozogna ugyanezen úton, melynek értéke fele az említett egyenletesen gyorsuló mozgásban szerzett végsv gső és s legnagyobb sebességért rtéknek. Jelölje az AB szakasz azt az időt, amely alatt egy test CD utat tesz meg úgy, hogy C-ből, nyugalmi helyzetből indult és egyenletesen gyorsul; jelölje az AB-re merőleges EB szakasz az AB időintervallum során szerzett végső, legnagyobb sebességet; kössük össze az A és E pontokat; osszuk fel AB-t ekvidisztáns pontokkal, amelyeken keresztül párhuzamosokat húzunk a BE szakasszal; az így kapott szakaszok a sebesség növekvő értékeit jelképezik, az A pillanattól kezdve.... II. tétel, II. propozíció Nyugalomból l induló,, egyenletesen gyorsuló eső test által tetszőleges idők alatt befutott utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az időtartamok arány nyának nak négyzete, n azaz mint az időintervallumok intervallumok négyzeteinek n hányadosa. Jelölje lje az idő múlását t az A pillanattól kezdve az AB félegyenes, amelyen jelölj ljünk ki két k t időintervallumot, intervallumot, AD-t és AE-t. jelölje lje HI azt az egyenest, amely mentén n a H-ból, nyugalmi állapotból indulva egyenletes I. korollárium Jelölj ljön AD, DE, EF, FG a mozgás s kezdetétől l számított, csatlakozó,, egymással egyenlő időintervallumokat, intervallumokat, amelyek alatt a test rendre a HL, LM, MN, NI utakat futja be; az előző tétel tel miatt nyilvánval nvaló,, hogy ezek az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok, azaz egy, három, h öt, hét; h ez felel meg ugyanis az olyan szakaszsorozat négyzetei n különbsk nbségének, nek, ahol a sorozat növekvő, és s bármely b két k t szomszédos szakasz különbsk nbsége egyenlő a legrövidebbel, a sorozat első tagjával; más m s szóval az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő természetes számok négyzeteinek n különbsk nbségei. Amikor tehát a sebességfokok a természetes számok szerint növekednek n egyenlő idők k alatt, az ugyanezen idők k alatt megtett utak növekedései úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok mok. közbevetés: a kísérlet k szerepe a fizikában a technológia hatása a tudományra Francis Bacon (1561-1626) 1626) empirikus, induktív módszere a lejtő fiztort1 25
mozgás s függf ggőleges, ferde és s kombinált síkokons a legrövidebb idő pályája stb. hajítások a matematika felhasználása sa a parabola-pálya lya súlypontszámításoksok René Descartes (1596-1650) 1650) jezsuita iskola katonaként nt beutazza Európát világn gnézeti váltv ltása (1619) Hollandia (1629) Értekezés s a módszerrm dszerről + Optika, Meteorológia gia, Geometria (1637) A filozófia fia alapelvei (1644) Svédorsz dország g (1649) Discours de la méthode a biztos és s rendszeres tudáshoz vezető módszer kutatása szabályok: Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon m nem ismertem meg annak: azaz, hogy... semmivel többet t ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly világosan és s határozottan áll elmém m előtt, hogy nincs okom kétségbe vonni. A A másik m az volt, hogy a vizsgálódásaimban saimban előfordul forduló problémát t annyi részre r osszam, ahányra csak lehet és s a legjobb megoldás szempontjából l szüks kség g van. A A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek k gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és s a legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismeretéhez... Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra sokra és általános áttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam. módszeres kételyk Cogito ergo sum evidens (világos és s elkülönített) ítéletek igazsága a lélek: l lek: gondolkodó szubsztancia kozmogónia vérkeringés a három h műm tényleges bevezetése fiztort1 26
Principia Philosophiae Arisztotelész ellen az emberi megismerés s alapelvei Értekezés stb. dualizmusa: gondolkodás és s kiterjedés anyag és s mozgás alak, forma az atom és s a vákuum v problémája távolhatás s vagy közelhatk zelhatás s (ütk( tközés) a mozgás s megmaradása determinizmus: mozgást störvények tehetetlenség ütközési törvt rvények matematikai leírás a világ g rendszere örvényelméletlet középpontban a Nap örvényében a bolygók ezek másodlagos m örvényeiben a holdak kitölt ltöttség, közelhatk zelhatás, a mozgás megmaradása a FöldF tulajdonságai, nehézs zségi erő, árapály hatása a karteziánus fizika elterjedése helyváltoztat ltoztató mozgás mechanikai magyarázatok (az ókortól l a XVII. sz-i óramű világig) a tudomány célja: c a testek helyváltoztat ltoztató mozgásainak törvt rvényszerűségek általi leírása Marin Mersenne (1588-1648) 1648) mint folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) mint a Francia Tudományos Akadémia elődje Christiaan Huygens (1629-1695) 1695) jogi tanulmányok, nyok, majd matematika kvadratúrák, k, a π értékének közelk zelítése saját t távcst vcsöve ve színhib nhibáinak inak javítása (1655-1659) 1659) a Szaturnusz holdja (Titán) gyűrűje az ingaóra Horologium (1658) Párizs (1665) fiztort1 27
rugalmas ütközés s (Royal Society, 1669) I. Feltevés: : A mozgásban lévől test akadály hiány nyában változatlanul v ugyanazzal a sebességgel és s egyenes vonalban folytatja mozgását. II. Feltevés: : A szilárd test ütközésének okától függetlenül l az ütközés s után n a következk vetkező helyzetet kapjuk: Ha két k t egyforma sebességgel egymás s felé mozgó egyforma test egyene nesen ütközik, akkor mindegyikük k ugyanazzal a sebességgel pattan vissza, mint amekkorával ütközött. tt. Az ütközést akkor nevezzük k egyenesnek, ha maga a mozgás és s az ütközés s a testek súlypontjs lypontját magában foglaló egyenes mentén n törtt rténik. III. Feltevés: : A testek mozgását, valamint egyforma vagy különbk nböző sebességüket más m testekhez kell viszonyítani, amelyeket nyugvónak nak tekintünk, nk, és s nem vesszük k figyelembe, hogy akárcsak azok, ezek a testek is részt r vehetnek valamilyen más, m közös k s mozgásban. Ezért két k ütköző test, még m g abban az esetben is, ha mindketten együtt részt vesznek egy más m s egyenletes mozgásban is, annak a személynek számára, aki szintén n részt r vesz a közös k s mozgásban, úgy hat egymásra, mintha ez a közös s mozgás s nem létezne. l Ha például egy egyenletesen mozgó hajó utasa ütköztet két megintcsak az utashoz képest egyenlő sebességű egyforma golyót, akkor ezek a golyók az utashoz és a hajóhoz képest egyenlő sebességgel pattannak vissza, teljesen úgy, mintha az utas ezeket a golyókat egy álló hajón vagy a parton ütköztette volna. inga középponti erő eleven erő (mozgásmennyis smennyiség g megmaradása) az inga hossza és s lengésideje közötti k összefüggés Az ingaóra (1673) Hollandia (1681) távcsőkészítés Értekezés s a fényrf nyről (1690) Horologium Oscillatorum a cikloidális lis ingaóra a földrajzi f hosszúság g mérésem elmélet let a szabadesés s tételei t telei és s bizonyításai alkalmazása a ciklois menti mozgásra a mechanikai energia megmaradása a görbg rbék k tulajdonságai fonal letekerése súlypont kiszámítása sa valóságos testekre tehetetlenségi tengelyek fiztort1 28
vízszintes síkban s körmozgk rmozgást végzv gző óra parabolára simuló fonal nincs tik-tak tak (csendes) a körmozgk rmozgás s vizsgálat latára? centrifugális erő 13 tétel t tel részletek r nélkn lkül feltárta a körmozgk rmozgás s dinamikáját a sebességv gváltozás s iránya a kör k r közepe k felé mutat fenntartásához a középpont k felé mutató erőre re van szüks kség Tételek a centrifugális erőről I. Ha két k t egyformán n mozgó test nem egyforma köröket k ket tesz meg azonos idő alatt, akkor a centrifugális erő a nagyobb körön úgy aránylik a kisebbhez, mint a körök k k vagy az átmérőik. II. Ha két k t egyformán n mozgó test egyforma sebességgel mozog nem egyforma körökön, k akkor centrifugális erőik fordítottan arányosak az átmérőkkel. hatása megnyitja az utat a gravitáci ciós s törvt rvény és s a newtoni dinamika felé a téma t teljes vertikuma: kísérletek, k törvt rvények, matematika, gyakorlati eredmények Robert Hooke (1635-1703) 1703) rugalmas erők Galileo Galilei (1564-1642) 1642) léghőmérő szivattyú Hőtan Evangelista Torricelli (1608-1647) 1647) légköri nyomás Az elemi levegő óceánjának nak fenekén, n, a levegőbe merítve élünk, amelynek kísérletileg k kétsk tségkívül súlya van, mégpedig m olyan nagy súlya, s hogy a legsűrűbb levegő a föld f felszínénél l körülbelk lbelül l a víz z súlys lyának egy négyszn gyszázad zad részr szét t nyomja. Egyes szerzők k megfigyelték k szürk rkület után, hogy a páratelt p és s láthatl tható levegő egészen ötven vagy ötvennégy mérfm rföld magasra emelkedik fölöttf ttünk, de én n nem hiszem, hogy ilyen sok lenne, mert be tudom bizonyítani, hogy a vákuumnak v sokkal nagyobb ellenáll llást kellene tanúsítania, tania, mint amennyit valójában mutat, hacsak nem azzal érvelünk, hogy a súly, s amelyet fiztort1 29
Galilei a levegőre vonatkozóan an meghatározott, csak a légkl gkör r legalacsonyabb részére vonatkozik, ahol az emberek és állatok élnek, de a magas hegyek csúcsain csain a levegő tisztább kezd lenni és s sokkal kevesebbet nyom, mint a víz v z súlys lyának négyszázad zad része. r Sok olyan üvegedényt készítettünk, mint az ábrán n láthatl tható két könyök k hosszú A és B csövek. Ezeket megtölt ltöttük k higanynyal, nyal, a nyitott végüket v lezártuk az ujjunkkal, és s belefordítottuk őket egy edénybe, amelyben C higany volt; ekkor láttuk, hogy üres tér t r keletkezik, és s semmi sem törtt rténik az edényben, ahol ez a tér t létrejött; tt; A és D között a cső mindig telítve tve maradt egy egész egynegyed könyk nyök k meg egy hüvelyk h magasságig. gig. Blaise Pascal (1623-1662) 1662) a légnyoml gnyomás s magasságf gfüggése És s a másik m csővel és s ugyanannak a higanynak egy részr szével mindezekkel az urakkal megmásztam a Puy-de de-dôme-ot,, amely körülbelk lbelül ötszáz öllel magasabb, mint a Minimes,, ahol is ugyanúgy, gy, ahogy Minimes-nél megcsináltuk ugyanazt a kísérletet, és s azt találtuk, ltuk, hogy a csőben csak huszonhárom hüvelyk h és s két k t vonal higany maradt, míg Minimes-nél ugyanabban a csőben huszonhat hüvelyk három h és s fél f l vonal magas volt; és így ezekben a kísérletekben k a higanymagasságok gok közti különbsk nbség g három h hüvelyk h másfm sfél l vonal volt: ez az eredmény olyan csodálattal töltt ltött tt el bennünket, nket, és s annyira meglepődt dtünk, hogy saját megnyugtatásunkra meg akartuk ismételni. Ezért kipróbáltam ugyanazt a dolgot még m ötször, nagy pontossággal, a hegytető különböző pontjain Otto von Guericke (1602-1681) 1681) légszivattyús s kísérletekk Robert Boyle (1627-1691) 1691) nyomás-térfogat Fénytan a látás l s elmélete lete (1604) Johannes Kepler a távcst vcső (1608) Hans Lippershey (1570-1619) Galilei (1609) gyűjt jtő obj., szóró ok. kis objektumokra (1610) Kepler (1611) gyűjt jtő obj., gyűjt jtő ok. fiztort1 30
törési törvt rvény (1621) mérése: Willebrord Snel van Royen (Snellius, 1580-1626) 1626) Galilei (1624) az összetett mikroszkóp p tökéletest letesítésese René Descartes (1637) La Dioptrique szem törési törvt rvény Les Météores (1637) szivárv rvány a legrövidebb idő elve (1660) Pierre de Fermat (1601-1665) 1665) a fényelhajlf nyelhajlás (1663) Francesco Maria Grimaldi (1618-1663) I. tétel. t tel. A fény f nem csak egyenesen, töréssel t és visszaverődéssel ssel terjed, hanem még m g egy negyedik módon m is - elhajlással. Első kísérlet Egy ablak zsaluján n egy nagyon kis AB lyukat csinálunk, és s rajta keresztül l a nagyon tiszta égboltról l beengedjük k a napsugarat a szobába, ba, amely egyébk bként zárva z van, úgyhogy sötét. s t. Ez a fény f egy ACDB kúpban k fog szóródni, és s akkor válik v láthatl thatóvá,, ha a levegő tele van porral, vagy valamennyi füstöt t engedünk nk bele. fiztort1 31
Robert Hooke (1635-1703) 1703) Gregory-távcs vcső (1664) tükrös Micrographia (1665) diffrakció (1672) - hullámelm melméletlet egylencsés, s, rövid fókuszf kuszú mikroszkóp (1674) Antonie van Leeuwenhoek (1632-1723) 1723) a fény f sebességének becslése se (1676) Ole Christensen Rømer (1644-1710) 1710) 225.000 km/s Huygens: Traité de la Lumière (1678-1690) 1690) fény egyenes vonalban (gömbszer mbszerűen), en), véges sebességgel terjed közelhatás: az éter részecskr szecskéi i egymásnak adják át t a rezgést (mint a hangnál) Huygens-elv: elv: elemi hullámok burkolója a fény f visszaverődése se a fénytf nytörés fénytörés s a légkl gkörben az izlandi pát p t kettős s törése t és s a fénypolarizáció alkalmazás átlátszó testekre (pl. lencsék) fiztort1 32
Isaac Newton (1643-1727) 1727) Philosophiae Naturalis Principia Mathematica Newton természetfiloz szetfilozófiai fiai módszere a matematika igénye az indukció az erő az alkalmazás az axiomatikus felépítés a klasszikus mechanika alapfogalmainak (tömeg, mozgásmennyis smennyiség, erő,, gyorsulás, s, középponti erő) ) definíci ciói magyarázó jegyzetek (relatív és s abszolút mozgás, tér t és s idő) axiómák: a Newton-törv rvények (tehetetlenségi, erő ~ gyorsulás, s, hatás- ellenhatás) származ rmazékos tételekt telek magyarázó jegyzetek a testek mozgása tételektelek geometriai (!) segédt dtételektelek magyarázatok a testek anyagi közegben k való (közegellen zegellenállásos) mozgása a világ g rendszere általános tömegvonzt megvonzás az égitestek (bolygók, holdak, üstökösök) k) mozgása a földi f nehézked zkedés dinamikai magyarázatok (Kepler-törv rvények, a Hold mozgásai, precesszió,, a Föld F lapultsága, árapály) általános megjegyzések természetfiloz szetfilozófiafia teológia Isten és s szerepe a műm hatása a szintézis zis ereje a mechanikai részeredmr szeredmények az égi és s földi f fizika a módszer m példp ldája modellalkotás matematika axiomatizmus a műm és s a társadalomt a természetfiloz szetfilozófiai fiai forradalom végső szakítás s Arisztotelésszel sszel a mechanikus világk gkép p (az óramű metafora) eltávolod volodás s az okkult minőségekt gektől filozófiai fiai következmk vetkezmények az angol empirizmus (Locke) a francia felvilágosod gosodás s (Voltaire és s az enciklopédist disták) Kant teológiai következmk vetkezmények Newton teológiai nézetein a deizmus, ateizmus elterjedése az ellenzék: Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) fiztort1 33