Bldg Gizella Óvda Székesfehérvár Szent Imre Általáns Iskla Székesfehérvár SZENT IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM PH. Csák Lajs igazgató Székesfehérvár, 2013. március 26. 1
Tartalmjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógiai prgram törvényi háttere...3 Az intézmény egységes nevelési és ktatási alapelvei, értékei és célkitűzései...3 Pedagógiai hitvallásunk...4 A pedagógiai prgram elfgadása, jóváhagyása és nyilvánssága...4 II. AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Óvdánk nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései...5 Óvdai nevelő munkánk feltételei...5 Katlikus gyermek- és óvdakép...6 A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végén...7 Óvdai nevelésünk feladatai...8 Tevékenységi frmák, az óvdapedagógusk feladatai...13 A gyermekek esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések...20 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység...23 A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének frmái...24 III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai...26 A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai...27 A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...28 Az egészségfejlesztéssel kapcslats nevelési elvek és pedagógiai feladatk...30 Az alapfkú elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása...31 A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk...32 A diákönkrmányzat működése, közösségfejlesztő tevékenysége...34 A pedagógusk intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai...35 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats tevékenységek rendje...36 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk...38 Az esélyegyenlőséget szlgáló és a szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek...39 Kapcslattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskla partnereivel...40 A tanulók felvételének, átvételének általáns és helyi szabályai...42 A tanulmányk alatti vizsgák rendje...43 A magasabb évflyamba lépés feltételei...44 IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A kötelező és választható tantárgyak heti óraszámai...46 A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...48 A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása...49 A mindennaps testnevelés, testmzgás megszervezése...51 A választható tantárgyak, fglalkzásk és a pedagógusválasztás szabályai...51 A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezési elvei...52 Az iskla környezeti nevelési elvei...53 A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek...54 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja...55 Az isklai írásbeli beszámltatásk frmái...55 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése...56 A magatartás, szrgalm minősítésének követelményei és frmája...58 A tanulók jutalmazása...60 Az tthni (isklatthns és tanulószbai) feladatk meghatárzása...60 Sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztő prgramja...61 2
Mellékletek 3
I. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mindenkihez van szavunk, mindenki iránt van szívünk, mindenkit meg akarunk óvni a rssztól, megerősíteni a jóban A pedagógiai prgram törvényi háttere (Bldg Apr Vilms püspök) 1. (1) A nevelő és ktató munka intézményünkben pedagógiai prgram szerint flyik. (Nkt. 26. (1) bekezdés). (2) Pedagógiai prgramunk törvényi alapja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 26. -a, a nevelési intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. -a, a Nemzeti alaptantervről szóló 110/2012. (VI. 4.) Krm. rendelet, illetve a kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és ennek mellékletei. (3) Nevelő és ktató munkánkat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jgállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján, az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény keretében végezzük. Szakmai és ehhez kapcslódó törvényben előírt egyéb feladatainkat a tankönyvpiac rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet és az iskla-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályzza. Az intézmény egységes nevelési és ktatási alapelvei, értékei és célkitűzései 2. (1) Intézményünk az óvda és az iskla alapításának és fenntartásának célja az, hgy a szülők élhessenek gyermekük erkölcsi, vallási nevelésének, ktatásának saját lelkiismereti meggyőződésüknek megfelelő megválasztásával (2011. évi CCVI. tv. 2. ), ezért nyitttak vagyunk mindazk előtt, akik intézményünk értékrendjét és nevelési célkitűzéseit elfgadják, céljaink elérésében velünk együttműködnek. (2) Intézményünkben az óvdai nevelés, az isklai nevelés és ktatás ingyenes, működésünket az állami nrmatíva és a fenntartó kiegészítő támgatása biztsítja. Nevelő és ktató munkánkban a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartzunk. (3) Intézményünk és nevelőink pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfgadása, a bizalm, a szeretet, az empátia, az életkrnak megfelelő követelmények támasztása, a feladatk elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztsító skldalú, a követelményekhez igazdó értékelés jellemzi. (Nkt. 1. (3) bekezdés) (4) A nyitttságra, bizalmra és elfgadásra épülő keresztény pedagógiai gyakrlatunk célja az egyén reális és pzitív önértékelésének, társadalmilag megbecsült szerepaznsulásainak kialakítása. Célunk lyan értékrend felmutatása és személyes kialakítása, amelyben helye van az emberi lét mélységeit és távlatait is felvető kérdéseknek és válaszknak. (5) Nevelésünk jól meghatárztt célk mentén, a keresztény értékrend és emberkép felmutatása alapján történik. A nevelő ebben a pedagógiai flyamatban vezető, aki szaktudása, tapasztalata és hivatása révén felelős a nevelő és ktató tevékenység teljes flyamatáért, eredményességéért. (6) Nevelési módszereinkben valamennyi nevelési szakaszban helyt kapnak eltérő arányban a szkásfrmáló eljárásk, a cselekvésben megvalósuló példakép, viselkedési minta bemutatására és az értelmi meggyőzésre irányuló hatásk. 4
(7) Erőteljes nevelő hatása miatt kiemelt jelentősége van: a nyittt, hiteles, aktív és fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező nevelőnek; az élményfrrást is jelentő igényes, ingergazdag tárgyi környezetnek; a személyre szabtt és sikerrel elvégezhető feladatknak; a jól szervezett közösségi feladatkkal mtivált krtársi csprtknak. Pedagógiai hitvallásunk Én vagyk az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyáhz, csak én általam. (Jn 14,6) 3. (1) Pedagógusk vagyunk, a szó eredeti értelmében lyan szlgák, akik a tanítóhz kísérik a gyermeket. Ebben a jelentésben rábukkanhatunk hivatásunk lényegére is. Kézen fgjuk tanítványainkat, megóvjuk minden veszélytől őket az Út srán, és elvezetjük őket a Tanítóhz, Krisztushz. Nem mi vagyunk a tanítók, nem mi tudjuk az igazi tudást, mi csak vezethetünk az általunk már felismert igazság felé, mindig szem előtt tartva, hgy mi csak ültetünk, gymlálunk, de a növekedést Isten adja. (2) A nevelés a nevelő és a tanuló személyes kapcslata. Ebben a személyes kapcslatban a tanuló akkr aznsul a nevelővel, célkitűzéseivel és értékrendjével, ha ezt bizalmmal teheti. E bizalmra épülő kapcslatban a gyermek, a tanuló teljes személyiségében fejlődik, de a nevelő személyisége is gazdagdik. A személyes Isten-hit kialakításáhz is a bizalm megteremtése, a bizalmigény kialakítása szükséges. (3) Hitünk alapján az ember Istent kereső, megismerő teremtmény. Ebben az igazságt kereső flyamatban a megismerés elsődleges frrása az érzéki tapasztalat (Aquinói Szent Tamás). A természet titkainak felkutatása, a világ és benne az ember csdálats vltának bemutatása csak váltzats, skldalú, önálló és társas cselekvésekben szerzett, közvetlen tapasztalatk segítségével valósítható meg. (4) A felfedezésen, a csdálkzásn és a sikeres feladatmegldáskn túl jelentős mtiváló ereje van az értékelésnek. Az értékelés célja az összehasnlítás eszközével a személyre szabtt fejlesztés. Az értékelésnek mindig a kitűzött feladathz, az elvárt, illetve elvárható viselkedéshez kell igazdnia. A gyermekek, tanulók képességbeli eltérése nem az értékelésnél, hanem a célk, feladatk kitűzésénél igényel gnds, előzetes nevelői tervezőmunkát. A pedagógiai prgram elfgadása, jóváhagyása és nyilvánssága 4. (1) A pedagógiai prgramt a Szent Imre Általáns Iskla és a Bldg Gizella Óvda teljes nevelőtestülete fgadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) A pedagógiai prgram a fenntartó egyetértésének időpntjával lép hatályba és visszavnásáig érvényes, egyidejűleg az előző, 2010. március 12-én elfgadtt pedagógiai prgram kivéve a helyi tanterv rendelkezéseit érvényét veszti. A helyi tanterv felmenő rendszerben kerül bevezetésre az 1. és az 5. évflyamn. (3) A pedagógiai prgram megtekinthető: az iskla fenntartójánál; az óvda nevelői szbájában; az iskla könyvtárában, nevelői szbájában és igazgatói irdájában. (4) A pedagógiai prgram nyilváns, az intézmény hnlapján megtekinthető, nnan letölthető. (5) A pedagógiai prgramról, annak egyes pntjairól minden tanuló, vagy szülő részletes tájékztatást kérhet előre egyeztetett időpntban az intézmény igazgatójától vagy az intézményegység-vezetőtől. 5
II. FEJEZET AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Óvdánk nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései 5. (1) Óvdánkban a nevelőmunkát az Óvdai nevelés rszágs alapprgramja (363/2012. (XII. 17.) Krm. rendelet 1. melléklete) alapján szervezzük. Sajáts nevelési igényű gyermekek nevelésénél figyelembe vesszük A Sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelésének irányelveit (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 1. melléklete). (2) Óvdánk katlikus óvda, nevelői tevékenységünket a katlikus egyházi dkumentumk nevelésre vnatkzó alapelveinek, célkitűzéseinek figyelembe vételével végezzük. (3) A keresztény nevelés mellett fntsnak tartjuk, hgy a gyermekek megismerkedjenek a magyar nép kulturális értékeivel, népi hagymányaival, szkásaival. Nevelésünkkel, ünnepeinkkel, a hagymányk áplásával szeretnénk elérni, hgy a gyermekek megérezzék, annak a közösségnek, amelybe beleszülettek múltja és jövője van. (4) Óvdai nevelésünk pedagógiai alapelve, hgy a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gndskdás és különleges védelem illeti meg. Az óvdai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibntakzásának elősegítésére kell irányulnia a gyermeket megillető jgk tiszteletben tartásával ly módn, hgy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvnalas nevelésben. (5) Óvdánk elfgadó, segítő, támgató és személyiségnevelő szerepe értelmében a gyermek életkrának megfelelő környezetet teremt, különös gndt frdítva az érzelmi biztnságt nyújtó derűs, szeretetteljes légkör kialakítására. (6) Meggyőződésünk, hgy a gyermek nevelése elsősrban a család jga és kötelessége, s ebben óvdánknak kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepe van. Ezt a kiegészítő, hátránycsökkentő feladatunkat a gyermekek védelme és harmnikus fejlődése érdekében szakmailag összehanglt módszertani szabadsággal és innvatív törekvésekkel végezzük úgy, hgy érvényesüljenek azk az általáns szakmai igények, melyeket a társadalm az óvdai neveléssel szemben megfgalmaz. Óvdai nevelő munkánk feltételei 6. (1) Óvdánk a Szent Imre Általáns Iskla intézményegységeként működik az intézmény Szent István téri épületrészében. Öt csprtszba, az ezekhez tartzó kiszlgáló helyiségekkel, egy lgpédiai fglalkztató terem, két trnaszba és az óvda elkülönített udvara mellett lehetőségünk van az iskla trnatermének és sprtudvarának használatára. Csprtszbáink tágasak, világsak, a berendezési tárgyak esztétikusak, egymással is harmnizálnak, jól szlgálják a gyermekek kényelmét, valamint mzgás- és játékigényét. A gyermekek által használt tárgyak, eszközök biztnságsak és számukra is hzzáférhetően vannak elhelyezve. A nevelők felkészülését, a megbeszéléseket, illetve a szülők fgadását a vezetői irdától elkülönített nevelői szba biztsítja. Óvdánk melegítő knyhával rendelkezik, az ételeket a Rex Cultura Kft. biztsítja. (2) Az óvdai tevékenység legnagybb része a játék, a fglalkzásk, az étkezés és a pihenés az öt csprtszbában zajlik. Ezeket egészítik ki a csprtszbán kívüli tevékenységek, a kirándulás, a testmzgás, az udvari játék, a lgpédiai és egyéb fejlesztő fglalkzásk, a szervezett látgatásk (kiállítás, színház stb.), valamint az egyéb fglalkzásk (úszás, krcslya stb.). (3) Az óvdánk nevelőtestületét az óvdapedagógusk közöttük az intézményegység-vezető alktják, valamennyien több éves szakmai tapasztalattal, gyakrlattal rendelkeznek. Az óvónői párk kialakításánál arra törekszünk, hgy a csprtkban együtt dlgzó pedagógusk harmnikusan egészítsék ki egymást a nevelői munka minden területén. A csprtt érintő 6
nevelőmunkát a csprtvezető óvdapedagógus felelőssége mellett közösen tervezik, szervezik és értékelik, a fkzttan egyéni bánásmódt igénylő gyermekekkel kapcslats teendőiket flyamatsan egyeztetik. A sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. A nevelőmunkát valamennyi csprtban szakképzett dajkák segítik. (4) Az óvdában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvdapedagógus, akinek személyisége meghatárzó a gyermek számára. Jelenléte az óvdai nevelés teljes időtartamában fnts feltétel, hiszen elfgadó, segítő, támgató attitűdje mintát ad a gyermek számára. (5) Óvdánkban négy közel azns és egy vegyes életkrú csprt működik a szülői igények és az intézmény lehetőségei szerinti rugalmas összetétellel. (6) Kiemelkedően fnts az óvdapedagógus önművelésre, önkiteljesítésre törekvő, innvatív személyisége. Az egész életen át tartó tanulásnak jelen kell lennie a nevelők mindennapjaiban, ezért figyelemmel kísérjük az óvdát érintő pályázatkat, tvábbképzéseket. Szükségesnek tartjuk és támgatjuk az óvdai nevelőmunka eredményességét, színvnalát emelő praktikus és gyakrlatrientált tvábbképzéseken történő részvételt, a jó gyakrlatk megismerését, alkalmazását. Pedagógiai prgramunk sikeres megvalósítása érdekében flyamats önképzéssel és intézményes tvábbképzéssel fejlesztjük szakmai műveltségünket: vezetői szakvizsga (2 fő), szakértői szakvizsga (1), fejlesztő pedagógus szakképesítés (1 fő), néptánc-ktató (2 fő). Katlikus gyermek- és óvdakép 7. (1) Az rszágs alapprgrammal és a keresztény emberképpel összhangban alapelvünk, hgy: az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és bilógiai értelemben is egyedi személyiség és szciális lény egyszerre; a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adttságk, az érés sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg; e tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajáts, életkri szakasznként és egyénenként váltzó testi és lelki szükségletei vannak; a személyiség szabad kibntakzásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatárzó. 8. (1) Az óvda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az isklába lépéséig. Óvdánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztsítja az óvdáskrú gyermek fejlődésének és nevelésének megfelelő feltételeit. Alapvető óvdai feladataink (óvó-védő, szciális, nevelő-személyiségfejlesztő) ellátásával párhuzamsan a gyermekekben megteremtjük a következő életszakaszba, a kisisklás krba való átlépés belső pszichikus feltételeit. Nevelésünk célja, hgy elősegítsük óvdásaink skldalú, harmnikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibntakzását, valamint (a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében) a hátrányk csökkenését. Az óvdai nevelés flyamatában gndskdunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztnságt nyújtó derűs, szeretetteljes óvdai légkör megteremtéséről, a testi, a szciális és az értelmi képességek egyéni és életkr-specifikus fejlesztéséről, a gyermeki közösségben végezhető skszínű, az életkrnak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. 3-7 éves kr között a gyermek rácsdálkzik a teremtett világra, s nagyn fnts, hgy a felnőttek mit mutatnak meg nekik először. Az óvdás évek döntőek a gyermek életében, 7
ezért tudatsan kell keresni azkat a nevelési módszereket és szervezni azkat a tevékenységi tartalmakat, melyek körülveszik és eligazítják őket ebben az életkrban. A gyermekek az őket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből tudják, hgy milyenek, milyen ez a világ és hl van benne a helyük. Egész életükre meghatárzó tehát, hgy hgyan fejlesztjük személyiségüket, s milyen értékeket közvetítünk számukra. Az óvdai tevékenységeken keresztül a gyermekek számára az életkrukhz és egyéni képességeikhez igazdó általáns emberi értékeket és keresztény értékrendet, valamint műveltségtartalmakat közvetítünk. Nevelőmunkánk egyben Isten-szlgálat is. Ezt szem előtt tartva frdulunk a gyermekek felé, akikben az óvdapedagógusk által közvetített szereteten keresztül alakul ki a lelki biztnság érzése, mely egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Óvdánkban semmiféle előítélet kibntakzásának nem adunk teret. A hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családk gyermekei számára biztsítjuk önaznsságuk megőrzésének és erősítésének feltételeit, valamint elősegítjük közösségi, társadalmi integrációjukat. A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végén 9. (1) Testi, lelki és szciális fejlesztésre irányuló óvdai nevelőmunkánk, valamint a gyermekek belső érése és a családi nevelés eredményeként óvdásaink többsége az óvdáskr végére eléri az isklai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, isklássá szcializálódik, alkalmassá válik eredményes isklai munka végzésére. A rugalmas beisklázás az életkr figyelembe vétele mellett lehetővé teszi a fejlettség szerinti isklakezdést. (2) Óvdásaink testi fejlesztésük révén aránysan fejlettek és teherbíróak lesznek. Mzgásuk összerendezettebbé válik, képesekké válnak a harmnikus finmmzgásra. Mzgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándéksan tudják irányítani. Téri tájékzttságuk, térbeli mzgásfejlettségük, testsémájuk megfelelően kialakul. (3) Egészségesen fejlődő, kellőképpen nyittt nagycsprtsaink készen állnak az isklába lépésre. A tanuláshz szükséges képességeik alkalmassá teszik őket az isklai tanulás megkezdésére. Érzékelésük, észlelésük a téri észlelés, a vizuális és akusztikus differenciáció kellően fejlett. (4) Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, tvábbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándéks bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagybb szerepet kap a felidézés. (5) Megjelenik a tanulás alapját képező szándéks figyelem, melynek tartalma és terjedelme fkzatsan növekszik, megsztása és átvitele könnyebbé válik. is. (6) Kialakul a cselekvő-szemléletes és képi gndlkdás mellett az elemi fgalmi gndlkdás (7) Érthetően, flyamatsan kmmunikálnak, gndlataikat, érzelmeiket másk számára érthető frmában, életkruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni, illetve végig tudják hallgatni és megértik másk beszédét. 8 (8) A tevékenységben megvalósuló tanulás flyamatában jellemzővé válik rájuk, hgy: minden szófajt használnak, különböző mndatszerkezeteket, mndatfajtákat alktnak; általában tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat; elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről, tudják a nevüket és lakcímüket, szüleik fglalkzását; felismerik a napszakkat, felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit; ismerik és a gyakrlatban alkalmazzák a gyalgs közlekedés alapvető szabályait;
ismerik szűkebb lakóhelyüket, a környezetükben élő növényeket, állatkat, azk gndzásának és védelmének elemi szabályait; ismerik a társas viselkedés alapvető szabályait; kialakulóban vannak azk a magatartási frmák, szkásk, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásáhz szükségesek; elemi mennyiségi ismereteik vannak. (9) Az óvdáskr végére a gyermekek szciálisan is éretté válnak az isklára és gyermekkedvező isklai légkör esetén készen állnak az isklai élet és a tanító elfgadására, a fkzatsan kialakuló együttműködésre, a kapcslatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársaikkal. A szciálisan érett nagycsprts: egyre több szabályhz tud alkalmazkdni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését; feladattudata kialakult, a feladatkat megérti és azkat egyre eredményesebben végzi el; kitartása, munkatempója, önállósága és önfegyelme megfelelően fejlett. Óvdai nevelésünk feladatai 10. (1) Óvdai nevelésünk feladatait az Óvdai nevelés rszágs alapprgramja, valamint a katlikus egyházi dkumentumk nevelésre vnatkzó céljainak és feladatainak figyelembe vételével határztuk meg. (2) Óvdai nevelésünk feladatai: az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlődés elősegítése; lelki, érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés; anyanyelvi fejlesztés és nevelés, illetve hagymányáplás; értelmi fejlesztés és nevelés, tapasztalatszerzés; differenciált képességfejlesztés, hátránycsökkentés, gyermekvédelem; a katlikus értékrend és életvitel közvetítése. (3) Az óvdai nevelés feladatait óvdapedagógusaink az alábbi tevékenységek megtervezése, megszervezése, végrehajtása és értékelése révén végzik el: játék; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzlás, festés, mintázás, kézimunka; mzgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka jellegű tevékenységek; tevékenységekben megvalósuló tanulás. (4) Az óvdapedagógusk tevékenységet tervező, szervező, végrehajtó és értékelő munkáját az intézményegység-vezető és az intézmény igazgatója krdinálja és ellenőrzi. (5) Óvdánk működését, az elvégzendő feladatk, tevékenységi frmák és egyéb tevékenységek kapcslatát az alábbi szerkezeti diagram mutatja: 9
Óvdánk működése és kapcslatrendszere Gyermek- és óvdakép Célk és alapelvek Az óvdai nevelés feladatai Egészséges életmód kialakítása, testi fejlődés elősegítése Lelki, érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi fejlesztés és nevelés, hagymányáplás Értelmi fejlesztés és nevelés, tapasztalatszerzés Differenciált képességfejlesztés, hátránycsökkentés, gyermekvédelem A katlikus értékrend és életvitel közvetítése Az óvda működésének megszervezése: - személyi és tárgyi feltételek megteremtése; - csprtk kialakítása; - csprtvezetők megbízása; - szervezeti- és időkeretek meghatárzása; - az éves munkaterv, napirend és heti rend kialakítása; - a szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének kialakítása; - a nevelőmunka ellenőrzése és értékelése. Tevékenységi frmák, ezek eszköz- és feltételrendszere, tvábbképzések: - játék; - verselés, mesélés; - ének, zene, énekes játék, gyermektánc; - rajzlás, festés, mintázás, manuális tevékenység; - mzgás, trna; - a külső világ tevékeny megismerése; - munka jellegű tevékenységek; - tevékenységben megvalósuló tanulás. Képességfejlesztés és hátránycsökkentés, gyermekvédelem: - iskla-előkészítő fglalkzásk (angl, sakk, Bóbita stb.); - szülői igény alapján szervezett tevékenységek (úszás, krcslya stb.); - differenciált fglalkzásvezetés; - lgpédiai ellátás, egyéni fejlesztés; - a csprtvezető óvdapedagógus és a gyermekvédelmi felelős feladatai; - kapcslattartás az e területen működő társintézményekkel. A katlikus és a nemzeti kultúra közvetítése, keresztény életvitel kialakítása: - nemzeti- és egyházi ünnepeink, rendezvényeink; - a keresztény életvitel életkrnak megfelelő gyakrlása (imák, énekek, köszönés stb.); - szentek és kiemelkedő személyek életpéldájának bemutatása; - fellépések, szereplések gyermekek, nevelők bevnásával; - a családi életre nevelés elemei. 10
11
(6) Az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlődés elősegítése érdekében végzett feladataink az alapprgram alapján: a gyermekek gndzása, testi szükségleteik, mzgásigényük kielégítése; a harmnikus, krdinált mzgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek, állóképességének és teherbíró fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme; az egészséges életmód, a testáplás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szkásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztnságs környezet biztsítása; a környezet védelméhez és megóvásáhz kapcslódó szkásk alakítása, a környezettudats magatartás megalapzása; megfelelő szakemberek bevnásával a szülővel együttműködve speciális gndzó, prevenciós és krrekciós testi, lelki nevelési feladatk ellátása. (7) A lelki, érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés érdekében, az alapprgram és a katlikus nevelésre vnatkzó egyházi dkumentumk alapján: elengedhetetlen, hgy a gyermeket már az óvdába lépéskr kedvező érzelmi hatásk érjék; tekintettel vagyunk az óvdáskrú gyermekek magatartásának alapvetően érzelmi vezéreltségére; elengedhetetlennek tartjuk, hgy a gyermekeket az óvdában érzelmi biztnság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyztt, szeretetteljes légkör vegye körül; fnts, hgy az óvda alkalmazttai és a gyermekek, valamint az óvdai alkalmazttak közötti kapcslatt pzitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvda egyszerre segíti a gyermek erkölcsének, szciális érzékenységének fejlődését, támgatja éntudatának alakulását és teret enged önkifejező törekvéseinek; az óvda a gyermeket annak elfgadására, megértésére neveli, hgy az emberek különböznek egymástól, ugyanakkr eredményesen képesek kiegészíteni egymást közös tevékenységeikben; a gyermeki magatartás alakításának érdekében az óvdapedagógusk, valamint az óvda valamennyi alkalmazttjának kmmunikációja, bánásmódja és viselkedése példaértékű; óvdánk közös élményeken alapuló tevékenységekkel alapzza meg a szcializáció szempntjából meghatárzó erkölcsi tulajdnságkat (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), akarati tényezőket (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) és az azkhz kapcslódó szkásrendszereket. (8) Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés, illetve a hagymányáplás érdekében végzett feladataink az alapprgram alapján: az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi frma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kmmunikáció különböző frmáinak alakítása beszélő és meghallgatni tudó környezet kialakításával, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvdai nevelőtevékenység egészében jelen van; 12
nevelés közben kiemelt figyelmet frdítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére, fenntartjuk és ösztönözzük a gyermekek természetes beszéd- és kmmunikációs kedvét a gyermekek meghallgatásával, a kérdéseikre adtt válaszkkal és a beszélgetést támgató tvábbi kérdésekkel; ldtt, derűs légkört teremtünk, melyben a gyermekek közlési vágya, kapcslatteremtő beszédkészsége kialakul, fejlődik; törekszünk a gyermekek érthető, kifejező és meggyőző beszédkészségének kialakítására; megismertetjük a gyermekeket a magyar népköltészet, dalkincs és népi hagymányk gazdag kincsestárával, de a népi kultúrának csak azn elemeit építjük be nevelőmunkánk flyamatába, melyek igazdnak óvdai nevelésünk keresztény értékrendjéhez és az óvdásk életkri sajátsságaihz; óvdánkban tudatsan törekszünk arra, hgy a családi ünnepeket, valamint az egyházi év ünnepeit valódi tartalmmal töltsük meg, és megtanítsuk a gyermekeket és közvetetten a családkat is az ünneplésre; a gyermeki nyitttságra építve segítjük a gyermekeket, hgy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. (9) Az értelmi fejlesztés és nevelés, tapasztalatszerzés érdekében végzett feladataink az alapprgram alapján: a gyermeki nyitttságra építve elősegítjük, hgy a gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, hgy rá tudjanak csdálkzni a természetben, az épített környezetben megmutatkzó jelenségekre, emberi alktáskra; a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkri sajátsságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztsítjuk a gyermekeknek azkat a váltzats tevékenységeket, melyeken keresztül tvábbi élményeket, tapasztalatkat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről; rendszerezzük, bővítjük és különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakrltatjuk a gyermekek spntán és tervezetten szerzett tapasztalatait, ismereteit; valamennyi értelmi képesség, de különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztsításával fejlesztjük a gyermekek érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelemét, képzeletét, gndlkdási- és alktóképességét. (10) A differenciált képességfejlesztés, hátránycsökkentés és gyermekvédelem érdekében végzett feladataink célja, hgy óvdásaink személyiségüket adttságaikkal, fejlődésükkel, szervezett és spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki. Ezek frmái: a teljes óvdai csprtra vnatkzó differenciált fglalkzásvezetés, a tehetséges gyermekek terhelése, fejlesztése, a gyermekeknél a tanulási képességeket hátránysan beflyásló pszichikus funkciók krai aznsítása és szükség esetén szakember bevnásával ezek fejlesztése, a szciálisan hátránys helyzetű gyermekek felzárkóztatása; terápiás eljárásk (pl. mese-, rajz- és játékterápia) alkalmazása, a krai diagnsztizálás és fejlesztés érdekében a mzgáskrdinációra, beszédre, látásra és hallásra irányuló célztt megfigyelések és fglalkzásk szervezése, prevenció alkalmazása; a nagycsprtskra irányuló iskla-előkészítő fglalkzásk megtartása az óvdapedagógusk vezetésével, illetve felügyeletével, megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusk bevnásával (angl nyelv, sakk, Bóbita stb.); 13
szülői igény alapján, óvdapedagógus felügyelete mellett, szakemberek által megtarttt szervezett fglalkzásk (úszás, krcslya, néptánc, tartásjavító-trna, színházlátgatás stb.), szükség esetén az esélyegyenlőség biztsításának szem előtt tartásával szciális támgatás nyújtásával; szakemberek által biztsíttt lgpédiai ellátás, a sajáts nevelési igényű gyermekeket érintő habilitációs és rehabilitációs fglalkzásk; a csprtvezető óvdapedagógus gyermekvédelmi feladata és felelőssége szükség esetén a gyermekvédelmi felelős együttműködésével az új óvdásk befgadása és zökkenőmentes beilleszkedésük elősegítése, a családi környezet személyes megismerése és a flyamats kapcslattartás, szükség esetén a felzárkóztatás vagy tehetséggndzás elősegítése, megvalósítása, az esélyegyenlőség biztsítása tanácsadás vagy szciális támgatásk megszervezése révén. (11) A katlikus értékrend és szkásrendszer közvetítése érdekében végzett feladataink célja, hgy a gyermekeket az isten- és emberszeretet felé vezető útra irányítsuk. Ehhez a munkáhz lyan nevelőkre van szükség, akik a Jóisten szeretetében vannak, akik tudják, hgy nem az számít, mit mndanak és tanítanak, hanem az, hgy mit és hgyan cselekszenek. Mindennapi keresztény nevelésünk gyakrlati megvalósításában a napi imának jelentős szerepe van, hiszen az imádságra nevelés a hívő élet alapja. A gyermekek imádságs életét természetes körülmények között a közös családi imádság alapzza meg. Ezért fnts, hgy minden óvdai csprtban legyen legalább egy kis mag, akik már tthn magukba szívták az imádkzás örömteli légkörét, amire aztán az óvdapedagógus alapzhat. Egész másként viselkednek a többiek is, ha van a gyermektársak között lyan, aki példát mutat. Reggelente közös gyertyagyújtással és néhány perces imádsággal indítjuk a napt. Az énekes imák kiválasztásánál a gyermekek életkri sajátsságait szem előtt tartjuk, figyelünk a hangkészletre, a dallamban előfrduló hangközökre. Az énekek és imák váltakztatásával tesszük élményszerűvé az imádságs együttléteket. A gyermekek ily módn szinte észrevétlenül tanulják meg a legalapvetőbb imádságkat (Miatyánk, Üdvözlégy). Fnts, hgy az óvdapedagógus úgy irányítsa őket, hgy egy idő után merjenek saját szavaikkal is kérni, hálát adni, köszönetet mndani mindenért, amit Istentől kaptak. A reggeli imádság alkalmat nyújt: az elhallgatásra, elcsendesülésre; a napi jó szándék felindítására; az akarat fejlesztésére; a hála érzésének felébresztésére; a lelkiismeret nevelésére. Katlikus óvdánk lehetőséget nyújt arra, hgy a gyermekek végigjárják az imaélet fejlődési fázisainak életkruk által megengedett alábbi fkait: a gyermek, amikr körülötte imádkznak, megtanul Istenre, Jézusra figyelni; ő maga is mnd rövid köszönetet, vagy kérést; megtanulja a keresztvetést és néhány egyszerű, rövid imádságt; együtt imádkzik és énekel máskkal; szkásává válik az imádkzás. A reggeli imák keretében alkalm nyílik a gyermekek ismereteinek bővítésére, elmélyítésére az egyház ünnepeivel kapcslatban. Természetes, hgy a katlikus egyházi év ünnepei alkalmával (karácsny, húsvét, pünkösd stb.) szó esik a Szentírásról és az ünnep tartalmáról. Mindez nem jelenti az egyházi ünnepek óvdai megünneplését, 14
hiszen a mi feladatunk az ünnepvárás, a megfelelő előkészítés. Az ünneplés a családban, a templmban történik. Közös étkezések előtt elcsendesedünk és áldást kérünk ételünkre, étkezés után köszönetet mndunk és hálát adunk az ennivalóért. Isklánk püspöki biztsa a kiemelkedő egyházi ünnepeken, valamint Bldg Gizella, illetve Szent Imre emléknapján a nagycsprtskat is szentmisére hívja. Feladatunk annak elérése, hgy a vallás ne a gyermekek mesevilágának, hanem mindennapi életének legyen része. Minthgy a hat éven aluli gyermekek nem képesek tényszerű tudás elsajátítására, óvdánkban nincs hitktatás. Nevelőink életpéldájukkal és tevékenységükkel teremtenek szeretetteljes légkört, melyben a gyermekek megtapasztalhatják Jézus szeretetét. Az lyan keresztény értékek megtanítására és gyakrltatására törekszünk, mint a bizalm, a szeretet, a jóindulat, a megbcsátás és a türelem. (12) A nevelési év feladatait havi bntásban az óvdai nevelőtestület által elfgadtt éves munkaterv, a csprtk heti fglalkzási terve és a napi ütemezést tartalmazó napirend tartalmazza. A csprtk éves munkatervének, illetve havi munkatervének szakszerű és eredményes végrehajtását az intézményegység-vezető ellenőrzi és értékeli. A heti fglalkzási terv, valamint a napirend előírásainak szakszerű és eredményes végrehajtásáért a csprtvezető óvdapedagógus a felelős. Tevékenységi frmák, az óvdapedagógusk feladatai 11. (1) A játék az óvdáskrú gyermek mindennapjait átszövő, számára alapvető tevékenység, hiszen a játék a kisgyermekkr legfntsabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvdai nevelés leghatéknyabb eszköze. A játék azaz a szabad-képzettársításkat követő szabad játékflyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módn, hsszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó taglatlan benymásait játékában taglja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékzódó, a pszichikumt, a mzgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldlgzhatja és gyakrlhatja az életben előfrduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkr megldási módkat kaphat biznys élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugdhat, kiélheti szrngásait, prblémáit és újraélheti kellemes élményeit. (2) A játék célja és feladata: a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése; a játék frmáinak és tartalmának gazdagítása; a szciális kreativitás, pszichikum fejlesztése (kreatív együttműködés, magatartásmódk, nyitttság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésfrmálás, társas kapcslatk, knfliktusmegldásk); egyéni élményeken túli, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása; a játék rendjének szkássá válása; egészséges versenyszellem kialakítása. (3) Az óvda és az óvdapedagógusk feladata, hgy a gyermek szabad, elmélyült, önkéntes, spntán játéklehetőségeihez megfelelő helyszínt és nyugdt légkört biztsítsanak. A játék tehát 15
lyan kmplex tevékenységfrrás, melyet az óvdapedagógusnak tudatsan kell felhasználnia a nevelés flyamatában céljai eléréséhez. (4) Az óvdában fnts a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentősége az óvda napirendjében, időbesztásában, tvábbá a játéks tevékenységszervezésben is megmutatkzik. (5) A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvdában is a felnőtt, a szülő és az óvdapedagógus. Az óvdapedagógus utánzható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikr a szabad játékflyamat kialakult, bevnható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé válik, ha a játékflyamat elakad. Az óvdapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcslatk kialakulását is. (6) A játék szellemi alktás is, hiszen a gyermek gndlatban megalktja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azkat. (7) Minden gyermeki tevékenység beleértve a játékt is felsztható spntán és az óvdapedagógus által irányíttt tevékenységre. (8) A játszó gyermek megfigyelése srán képet kapunk mzgásigényéről, érzelmeiről, élményeiről, ismereteiről. A gyermek játéka létfrma, személyiségi fejlődésének alapja, fejlesztésének legfőbb eszköze. (9) A játékhz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibntakzását segítő anyagkra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvda és az óvdapedagógus feladata, hgy megfelelő csprtlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztsítsn a különböző játékfrmákhz, a gyakrló-, a szimblikus, a knstruáló, valamint a szabályjátékkhz. A játék flyamatában az óvdapedagógus tudats jelenléte biztsítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibntakzását. Mindezt az óvdapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett szükség és igény szerinti együttjátszásával, támgató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. (10) A gyakrlójáték srán a gyermek a mzgást, a manipulációt, a verbális kifejezőkészséget gyakrlja és közben rácsdálkzik saját testére, mzdulataira, hangjára, a tárgyakra, a világra, és ez örömmel tölti el. A szimblikus szerepjáték lehetőséget ad a gyermeki személyiség kifejezésére, fejlesztésére a mesék, fglalkzásk, napi élmények eljátszása közben. A gyermek átélheti, milyen más szereplő bőrébe bújni. A knstruáló-építőjátékban összpntsítja figyelmét, elcsendesedik, átéli az alktás örömét. A szabályjáték jó alkalm a helyes önismeret és a lelkiismeret nevelésére, az önzetlenség, a lemndás és a türelem kifejlesztésére. Társas-, kártya-, képkirakó- és memóriajátékkat mi magunk is készítünk. Bcsánatkérést, jóvátételt a játéktevékenység srán adódó knfliktus után következetesen kérünk a gyermekektől (pl. ha szétrmblják egymás építményét, durvák egymással, csúflódnak). (11) A kézműves tevékenység mindig a játék igényéből indul ki és kötetlen. Fnts, hgy ne legyen öncélú, az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azknak funkciójuk. A barkácslás nagyn váltzats tevékenységeket biztsít a gyermekek számára (vágás, ragasztás, tépés, szövés, fnás, varrás). (12) Jót és jól játszani. Ez a gyermek legfntsabb dlga az óvdában. Az óvdapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módn beflyáslni. A játék kicsiben maga az élet. Az, amit a gyermek felfg és reknstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. 12. (1) A verselés, mesélés tevékenység flytatása srán alkalmaztt többnyire játéks mzgáskkal is összekapcslt mndókák, dúdlók, versek hzzájárulnak a gyermek érzelmi biztnságáhz, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mzdulatk és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. 16
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagymányk jó alkalmat, erős és gazdag alapt kínálnak a mindennaps mndókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítője. A mese képi és knkrét frmában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ érzelmi visznylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésfrmákat. A mese különösen alkalmas az óvdás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazlja a kisgyermek szrngásait, s egyben felldást és megldást kínál. A tárgyi világt is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigrú k-kzati kapcslatkat felldó mágikus világképe, csdákkal és átváltzáskkal ébreszt rá a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra. A mesélővel való személyes kapcslatban a gyermek nagy érzelmi biztnságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasnlóan a mesehallgatás elengedett intim állaptában eleven, belső képvilágt jelenít meg. A belső képalktásnak ez a flyamata a gyermeki élményfeldlgzás egyik legfntsabb frmája. A gyermek saját vers- és mesealktása, annak mzgással és / vagy ábrázlással történő kmbinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennaps mesélés, mndókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvdában a népi, a klasszikus és a krtárs irdalmi műveknek egyaránt helyük van. A gndsan kiválaszttt irdalmi anyag a gyermek érzelmein át épül be ízlésvilágába és alapzza meg kulturális anyanyelvét. (2) A verselés, mesélés célja és feladata: annak elérése, hgy a gyermek szívesen hallgassa a mndókát, verset, mesét, s ezen keresztül váljn az irdalmi élmények érzékeny, aktív befgadójává; váltzats irdalmi élmények nyújtásával az érdeklődés felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt, hiszen a későbbiekben így válik a gyermekből az esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember; mindennaps mese- és versmndással, illetve hallgatással fejleszteni a gyermek szókincsét, kifejezőképességét, képzeletét; játéks mzgással összekapcslt versekkel, mesékkel érzelmi élményt közvetíteni, ezzel a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztsítani; a közösségi nevelést a mesék adta példákn keresztül elősegíteni; népmesei minták segítségével alakítani a gyermek knfliktuskezelési módját, fejleszteni prblémamegldó képességét, erkölcsi érzékét, ítélőképességét. (3) Az óvdapedagógusnak figyelmet kell frdítania az irdalmi környezet megteremtésére. Jó, ha az irdalmi élmény nyújtásának állandó helyszíne és helye van, ahl a gyermekek által használt mesekönyvek, bábk, dramatikus kellékek elhelyezhetők. (4) Az óvdapedagógusi beszédminta alapján a befgadás és a gyakrlás által a gyermekek kiejtése csiszlódik, szókészletük gyarapdik, anyanyelvük, irdalmi szépérzékük fejlődik. 13. (1) Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység srán az óvdában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékk, a népi gyermekdalk, az éneklés, az énekes játékk, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, frmálják zenei ízlését, esztétikai fgéknyságát. Az élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységek srán a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mzgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalk éneklése, hallgatása, a gyermek-, illetve néptánck és népi játékk a hagymányk megismerését, tvábbélését segítik. Az óvdai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapzza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 17
Az énekes népi játékk és az igényesen válgattt krtárs művészeti alktásk fnts eszközül szlgálnak a gyermek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mzgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az éneklés, zenélés, gyermektánc a felnőtt minta spntán utánzásával a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik. (2) A zene hatása lyan frmáló erő, mely az egész személyiségre hat. Az értékes zene fgéknnyá teszi az embert a szép befgadására, frmálja ízlését és emberi magatartását. Minden nép zenei nevelésének a saját néphagymányából kell kiindulnia. Kdály Zltán a magyarság meghatárzásaként a nyelvet és a zenét említi. Ezekkel együtt a mzgás alktja az igazi alapt, mivel mindezekhez mzgás-előzmény is tartzik. Kdályt idézve: a gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mzgást. A zene és testmzgás szerves kapcslata: az énekes játék a szabad ég alatt ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme. (3) Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység célja és feladata: a gyermek zenei kreativitásának elősegítése a jó légkör, a nagy mzgástér és a megfelelő eszközök biztsításával; az énekes játékk, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szktatás; a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése; énekes-táncs népi játékkn keresztül, művészeti ismeretekkel bővíteni a gyermek látókörét, fejleszteni esztétikai érzékét; a zenehallgatás anyagának kiválasztásával is értéket közvetíteni; a zenén keresztül is közelebb kerülni a Mennyei Atyáhz, s a zene, éneklés segítségével is kifejezni hálaadásunkat. 14. (1) A rajzlás, festés, mintázás, képalakítás, a kézimunka és az építés, mint az ábrázlás különböző fajtái, tvábbá a műalktáskkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fnts eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alktás a belső képek gazdagítására épül. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazdva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, kmpnáló-, térbeli tájékzódóés rendezőképesség alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagdását és annak képi kifejezését. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fnts, valamint az igény kialakítása az alktásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet alakítására és az esztétikai élmények befgadására. Az óvdapedagógus az ábrázló tevékenységekre az egész nap flyamán teret, váltzats eszközöket biztsít. Az óvdapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagkkal, a rajzlás, festés, mintázás és kézimunka technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az óvdapedagógus feladata megismertetni a gyermeket a világ szépségeivel. A rajzlás, mintázás, kézimunka, ábrázlás a nevelőmunkánk egészében érvényesülő flyamat, áthatja az óvdai élet egyéb tevékenységi frmáit is. (2) A rajzlás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységek célja és feladata: a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet fejlesztése; a megismert vizuális tevékenységi frmák mellett ismerkedés a hagymányőrző díszítő művészet technikáival (agyagzás, szövés, varrás, nemezelés, gyertyaöntés, szarvacskázás) és a keresztény szimbólumkkal; elősegíteni a gyermekek részvételét a jeles napkhz, ünnepekhez kötődő jelképek elkészítésében (adventi kszrú készítése; mézeskalácssütés, stb.); 18
nevelőmunkánk egész flyamatában érvényesíteni a vizuális nevelést, hiszen a gyermekek az őket spntán érő vizuális ingerek és a szervezett fglalkzásk hatására fejlődnek és gazdagdnak tapasztalatkkal; elősegíteni, hgy a gyermekek az őket körülvevő világról egyre pntsabb ismereteket szerezzenek, a skrétű ábrázló tevékenységek srán egyre inkább felébredjen igényük az alktásra, az önkifejezésre, környezetük alakítására és az esztétikai élmények befgadására. 15. (1) A rendszeres, egészségfejlesztő testmzgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazdó mzgáss játékk és feladatk a pszichmtrs készségek és képességek kialakításának, frmálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvdáskr a természetes hely-, helyzetváltztató- és finmmtrs mzgáskészségek tanulásának, valamint a mzgáskrdináció intenzív fejlődésének szakasza, melyeket skszínű, váltzats és örömteli, érzelmi biztnságban zajló gyakrlási frmákkal, játékkkal szükséges elősegíteni. A mzgáss játékk, tevékenységek, feladatk rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kndicinális képességek közül az erő és az állóképesség fejlődésére. Fnts szerepük van a helyes testtartáshz szükséges izmegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gndzás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spntán, a szabad játék keretében végzett mzgáss tevékenységeket kiegészítik az irányíttt mzgáss tevékenységek. A kmplex testmzgásk beépülnek az óvdai élet egyéb tevékenységeibe is. Együtt hatnak a gyermek személyiségének pzitív énkép, önkntrll, érzelemszabályzás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kmmunikáció, prblémamegldó gndlkdás fejlődésére. A szabad játékban megjelenő mzgáss tevékenységekre, az egészségfejlesztő testmzgásra az óvdai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztsítani. Törekedni kell a gyermekeket legjbban fejlesztő, kperatív mzgáss játékk széleskörű alkalmazására, a szabad levegőn történő mzgásra. (2) A mzgásfejlesztés célja és feladatai: a testi képességek és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése; differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a mtrikus képességek fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása; a térbeli, időbeli tájékzódás fejlesztése; a mzgásműveltség, a mzgáskrdináció fejlesztése, különösen a népi mzgásk és egyéb játékk által; a nagymzgás, valamint a finmmtrika fejlesztése a fegyelmezett mzgás elősegítésére; a harmnikus, összerendezett mzgás fejlődésének elősegítése; a rendszeres, aktív mzgáshz szktatás, a mzgásszükséglet fenntartása; az egészséges életmódra való készségek, jártasságk megalapzása; a családi szemléletfrmálás; egészségóvás megelőzéssel; önbizalm erősítése, erkölcsi nevelés, társra figyelés. (3) A mzgásfejlesztés megvalósul a játékba integrált szabad mzgással (a csprtszbában vagy az udvarn), a napnta szervezett testmzgás srán, és a heti egy-két alkalmmal megtarttt testnevelés fglalkzáskn. (4) A mzgásfejlesztés szervezetten két frmában van jelen az óvdában: minden nap 15-20 percben, tartalmukat a természetes emberi mzgásk, mint a járás, futás, ugrás, dbás, mászás, kúszás, emelések-hrdásk, egyensúlyzásk és a mzgáss játékk alktják a testnevelés fglalkzáskn már kipróbált gyakrlatk, mzgásfrmák beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mzgással, kötelező jelleggel; 19
a testnevelés fglalkzáskn, amit az óvónők heti egy-két alkalmmal, kötelező jelleggel szerveznek, állandó napkn. (5) Az óvdaudvar (és szükség esetén az isklaudvar) lehetőséget nyújt a mzgásfrmák szabad levegőn történő gyakrlására. A mzgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert állandó belső késztetést érez arra, örömmel és természetes módn gyakrlja azt. (6) A gyermekek különböző terepeken gyakrlják a természetes és egyéb mzgáskat (fgók, mászásk, gurulásk, bújócskák, futásk, járásk, labdajátékk). A mzgáss játékk srán is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett játéks mzgáskban a gyermek önként vesz részt. Fnts egymás testi épségének megóvása, balesetmentes helyszínek biztsítása, eszközök megválasztása. 16. (1) A külső világ tevékeny megismerése srán a gyermek aktivitása és érdeklődése által tapasztalatkat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezet frmai, mennyiségi, téri visznyairól. (2) A valóság felfedezése srán pzitív érzelmi visznya alakul a természethez, az emberi alktáskhz, tanulja azk védelmét, az értékek megőrzését. A környezettel való ismerkedés közben alakul társas magatartása, fejlődik nyelvi kifejezőképessége. (3) A gyermek, miközben felfedezi környezetét, lyan tapasztalatk birtkába jut, melyek a környezetben való, életkrának megfelelő bizts eligazdáshz, tájékzódáshz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az tt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagymányk és néphagymányk, szkásk, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. (4) A gyermek a környezet megismerése srán matematikai tartalmú tapasztalatknak, ismereteknek is birtkába jut és azkat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri visznykat. Alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. (5) Az óvdapedagógus feladata, hgy: lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését; elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztsítsn a spntán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztnságs életvitel szkásainak alakítására; elősegítse a gyermek önálló véleményalktását, döntési képességének fejlődését, a krtársi kapcslatkban és a környezet alakításában; a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezzen a környezettudats magatartásfrmálás alapzására, alakítására. (6) Fntsnak tartjuk az óvdapedagógus környezethez, természethez fűződő visznyát, értékrendjét, hitelességét, mely minta a velük kapcslatban állók számára. (7) Nagy szerepe van a családk környezetalakító munkájának (faültetés, virágskert vagy knyhakert kialakítása), mely erősíti a gyermek és a környezet közötti érzelmi kötődést. (8) Már óvdás krban fnts tudatsítani, hgy a minket körülvevő világt és minket, embereket is az Isten teremtett, végtelen szeretetével (Ter 1,1-2,25). Szabad akaratt és lelkiismeretet és kaptunk Tőle, bölcs gndlatkat, hgy jóra használjuk tudásunkat, így válva az Ő teremtő társává. Tisztelnünk és szeretnünk, védenünk és óvnunk kell a bennünket körülvevő világt. (9) Mindezeket összegezve a külső világ megismerésére nevelés célja és feladata: a teremtett világ megismertetése; a természethez és a szűkebb lakókörnyezethez való visznyulás alapzása (szülőföldünk, szülővársunk iránti szeretet, hagymányaik áplása); 20